Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-03-19 / 849. szám

a' RR. a’ kisgyülések’ jegyzőkönyveit hitelesítették. — Másod napon felolvastatott a’ közön­ség’ miképeni elhárit­­hatása’ tárgyában kiküldött bizottmány’ jelentése. Meg­értették ebből a’ RR., m­ikint a’ megyében 26 ezer éhező van, kik, ha élelmi­szerekkel el nem láttatnak, az éhha­lál bizonyos martalékai leendőnek ; hogy a’ megajánlott 15 ezer pftból csak 6 ezer ’s nehány forint került be ek­koráig. Végeztetett, mikint a’ dec. marcalis gyűlésben hozott határozat ellen nem nyilatkozottak , f. ha’ 20-ig illetőségök’ beadására felszólittatván, ha késedelmeznek azt teljesíteni , tőlök a’ legrövidebb útón behajtassák. Elhatároztatott ezenfelül 35 ezer pftnak olly czélbóli köl­­csönvétele, hogy azon tavaszi vetésre szükséges mag vá­sároltatván , ’s ez a’ telkesek köztt felosztatván, azok az újból minden köböl helyett 5 vékát adjanak, melly aztán takarékmagtári alappá tétessék. A' bejött ’s aztán bejö­vendő pénzösszegnek az éhezők köztti felosztása választ­mányra bizatott. — Szőnyegre hozattak némelly megyei körlevelek is, ’s ezek közül az erdélyi megyéké a' részek’ visszacsatlása’ sürgetéséveli felhagyásra’s e’ helyit inkább az egész Erdélylyeli egyesülés’ eszközlésére, majd Krasz­­náé a’ részek’ bizonytalan helyzetének valahára már meg­­ szüntetésére; továbbá Nógrádé, Mosonymegyében a’bru­­cki vaspálya körüli sérelem’ pártolására felhívó , végre Zágrábm­egyének a’ turopolyai sérelmet tudató körleve­lei az állandó választmányhoz utaltattak ; az I­s­t­v­á­n főherczeg’ nádorrá leendő választására felszólító hatósá­gokéi pedig, miután e’ tárgyban már a’ megyének vég­zése van, örvendetes tudomásul vétettek. — A’ követ­kező napokon a’ scontro olvastatott , ’s több , tisztán a’ megyeieket érdeklő magánügyek tárgyaltattak, mely­­lyeknek felsorolásával az olvasó közönség’ figyelmét fárasztatni nem kivánjuk. El nem mellőzhetjük azonban azt megemliteni, hogy ez évben Sárosnak a’ szerencsét­lenségek’ ürömpoharából része bőven kijutott, mert az uralkodó ínség mellett a’ naponkinti lopások, gyújtogatá­sok szaporítják a’ lakosok’ bajait, — hogy ennek követ­keztében a’ szokatlanul megszaporodott rabok’ részire uj lakokról kelle gondoskodni, ’s igy, kik a’ megyei börtö­nökben el nem fértek, az újonnan épített dolgozó- és kór­házba szállásoltalak. — A’ hús­ ára egy krral lejebb szál­líttatott, és ezen határozat, bár megmászásáért a’ gyűlés’ későbbi napjaiban a’ mészárosok azzal a’ fenyegetéssel fo­lyamodtak , hogy ők a’ meghatározott áron vágni nem fognak, — meg nem változtattatott, sőt az ijesztgetésre az jön a’ határozat , hogy mihelyt hús’ dolgában fogyatkozás tapasztaltatik, a’ behozatalra bárkinek is engedelem fog adatni. — ZÁGRÁB. (Rövid közlés a’ zágrábi lap után.) Az év­­negyedes közgyűlés febr. 20-án állott be főispáni elnök­let alatt. A’ gyűlésen feles számmal jelentek meg a’ RR, sőt az ilir vagy a’ magát „nemzeti“-nek (!?) nevező párt­ból is többen, noha a’ horvát-magyar érzelműekhez ké­pest alig-alig észrevehető számmal, valónak láthatók. Az elnök’ mérsékletre felhívó szózata után legelsőben is a’ m. é. dec. 23-ról kelt k. k. leirat került szőnyegre, melly­­ben a’ megyének Turmezőt illetőleg a’ kir. biztos’ eljárása ellen tett felirása rászaltatik, ’s az ez ügyben kelt többi udv. rendeletekhezi ragaszkodás kijelentetik. E’ tár­gyat illetőleg J.— A.— turmezei gróf szólalt fel, ’s az e’ tárgyban történtek’ hit­elsorolása után, felhivá a’ Kir. és RR.-ket, mikép’ Túrmezőt jelen szomorú hely­zetében védelmezzék. Továbbá felírást vél teendőnek ő felségéhez, hogy a’ kir. biztos’ munkálkodásinak minél előbb véget vettetni, ’s Túrmezőt előbbeni állásába visz­­szahelyezni kegy. méltóztassék. Ugyan illykép’ tétetvén javaslat az elnöki székből is, az inditvány végzés’ erejére emeltetett. — Az István főlg’ kir. helytartóvá lett kine­­veztetését tudató helyt, tanácsi intézmény’következtében, hálafeliratot intéznek a’ RR. ő felségéhez, hogy a’ nem­zet’ kivonatát ezen kinevezés által megelőzni kegyeske­dett. István főherczeghez tisztelgő felirat, Mária Do­rottya ő fenségének pedig fájdalmábani osztozást ta­núsító levél iratai határoztatott. — Az ínség’ ügye is foglalkodtatá Zágráb’ RR-eit; miután két urada­lom’ résziről az éhező lakosok élelmi­szerekkel láttattak el, uradalmaiban ugyan e’ tevésére szólittatott fel a’ ka­mara is, a’ szolgabirák pedig utasittattak , hogy a’ járá­saikban levő inségeskedők’ számára keresetforrások’ meg­nyitásáról gondoskodjanak. — Élénk vitát idézett elő a’ gyűlés’ folyama alatt egy turmezei nemes egyénnek törv.­­szék­ek­be tett idéztetése. J. A. Turmezőt ajánlá a’ megye által felszólittatni, a’ kérdéses ’s a’ kerület’ hatósága alatti egyén’ ügye körüli kellő eljárás végett. Az ilir pár­tiak felkelének ’s álliták, hogy a’ megye közvetlenül soha, csak közvetve a’ járásbeli szolgabiró által levelezett a’ tur­mezei kerülettel. A’ kölcsönös keserűséggel ’s kifakadá­­sokkal megkezdett vita azon elnöki határozat által be­fejeztetett , hogy Zágrábmegye Turmezővel mint törv.­­hatósággal ezentúl is, mint uradalommal, a’ járásbeli szolgabiró levelezend. — Nem kisebb szenvedélylyel vi­­tattatott az ikirek által, a’ múlt tisztujitás’ alkalmával el­követett hamis megbízó levelek’ készítése miatt actio alá fogott egyének’ ügye. A’ BR. az elrendelt közkeresetek­től el nem állanak, az irományok legfelsőbb helyre felter­jesztetnek. — J. ügyvédnek a’ megye’ már több gyűlésein fenforgott ügye is tárgyaltatott. Ezen ember, ki a’hiteles tanuk’ vallomása után tetemes pénzösszeg és kötelez­vények’ elorzásával terheltetett, jelenben köröztetésének megszüntetését kérte. Az ilir pártiak védték, dicséretek­kel halmozták, vádolták a’ megyei törvényszéket, emle­gették a’ legfelsőbb rendeletek elleni szegülést ’s isten ,,A’ Magyarhonban mostanában uralkodó burgonyabetegség. É­szszerü mezei gazdák’ és természetvizsgálók’ számára, irta Tognio Lajos orvos tudor, egyetemi tanár ’stb. Pes­ten, 1847.“ Ára 40 ki­ly.. —A’ hazánkban, különösen pedig éj­szaki megyéinkben, járványosan pusztító burgo­nyabetegségnek hivatalosan tudomásához jutván a’ n. m. magy. kir. helytartótanács, kiküldé Tognio Lajos egyetemi tanár urat, ezen nagy fontosságú dolognak hely’ szinén leendő megvizsgálására ’s az általa kitűzött kérdé­sek’ megfejtésére. Ezen kiküldetésnek, az ezen alkalom­mal tett tapasztalatoknak ’s az utólagosan végrehajtott számtalan kísérleteknek, úgy szinte az e’ tárgyról külföl­dön megjelent legjelesebb munkák’ szorgalmas stúdiumá­nak köszöni e’ jeles dolgozat létrejövetelét. A’ tisztelt szerző tárgyalja ezen munkájában a’ burgonya’ gumójának szerkezetét, vegytani alkatrészeit, az éretlen, a’ megfa­gyott, a’ főtt és csirázó burgonyákat, a’ betegség­ hely- ’s időviszonyait, kórjeleit a’ betegség’ egész folyama alatt; előadja a’ beteg burgonyagumók’ górcsői vizsgálatát, vegytani szerkezetét, a’ betegség’ kimeneteleit, szövetke­zéseit, kórisméjét, gerjesztő okait, természetét, a’ be­teg burgonyák’ evésének hatását az emberre és házi állatokra. Végül értekezik a’ tetszőleg egész­séges, úgy szinte a’ betegség’ jeleit már mutató gumók’ eltartásáról és azon segéd­eszközökről, mellyeknél fogva a’ beteg burgonyákat még meg lehet menteni a’ végső elpusztulástól, mint szinte a’burgo­­nyabetegség’óvó eszközeiről. A’ munka’ fény­pontját mindenesetre ez utósó fejezetek képezik, mint a’ mellyek gyakorlati irányú ’s honi körülményeinkhez leg­jobban illő javaslatokat tartalmaznak. A’ 94-ik lapon a’ gumók’ szárításáról lévén szó, az végrehajthatónak mon­datik a’kenyérsütő kemenczékben , a’pajtákban; noha ezen kifejezésen, mikint az előrebocsátottakból kiviláglik, azon épületeket kell érteni, mellyekben éj­szaki, gyümöl­csöt bőven termő megyéinkben, a’ gyümölcsöt szokták szárítani, aszalni; ’s igy inkább lehetne azokat aszaló házaknak nevezni.— A’ tisztelt szerző, kinek a’ haza’ irányában különben is több oldalú érdemei vannak , e’ közhasznú munkája által is mindenesetre uj lombot tűzött érdemei’ koszorújába. — Dr. T. J. — Megjelentek Petőfi’ összes versei egy kötetben. De e’ nevezetes irodalmi jelenségről rövid időn többet. A’ Magyar kereskedelmi társaság’ mart. 15-ki gyűléséről írja a’ Hetilap. E’ közgyűlés, mint már a’ közelebb­i. decemberi is, zártan tartatott. Csak az érdeklettek bocsáttattak be. Minden, ki részvényes vagy megbízott nem volt, eltávozni kéretett. „Használt a’ Híradó’ figyelmeztetése“ mondák nehá­­nyan; „most legalább a’ részvényes le is ülhet.“ Tehát a’ kereskedelmi társaság zárt üléseket tart. Ref. ebben nem tud megegyezni. Nem látja ez intéz­kedésnek hasznát a’ társasági érdekekre nézve , — sőt ártalmaitól félti ezeket. Titoktartás, melly az egyes ügyzemények’ conceptiója körül és kivitelénél szükséges, nem lehet czél a’ köz­gyűlési tárgyalásoknak a’ nyilvánosság előli elvonásában. De szóljunk a’ közgyűlésről. Az igazgató választmány’ jelentése olvastatott minde­nekelőtt. ’S ez legelső megjegyzésül arra figyelmeztette a’ közgyűlést, miképen jövendőben a’ választásoknál na­gyobb erőgondossággal legyen. A’ múlt évi novemberben, az úgynevezett kortes-közgyűlésben olly veretlenül, olly egyetértés nélkül történt a’ választmányi tagokra a’ sza­vazás, miszerint ollyak választattak meg tagokul, kikről tudva nem volt, el fogják-e vállalni a’ tagságot vagy sem, sőt ollyanok is tagokká tétettek, kik előlegesen kinyilat­­koztaták, hogy a’ választmányba be nem léphetnek. A’ választmánynak figyelmeztetését részünkről alá­írjuk. Mert kivált olly körülmények között, minek e’ társaságéi voltak a’ múlt novemberben , a’ calamitások közé kelle számítani, hogy a’ hat választmányi tag közü három nem vállalta el a’ tagságot, ’s hogy a’ helyettese­kül választott három más tag sem akarta az igy üresen maradt helyeket betölteni. Hat kereskedőférfiut , bár meg vagyunk győződve , hogy csak azért nem vállalták el e’ bizodalmát, mert saját ügyeik mellett nem érkeznek másutt lelkismeretesen foglalkodni, ’s ezt előlegesen ki is jelentették, mind a’ mellett is elvonulni látni a’ társaság­tól , a’ közönség előtt, melly a’ körülményeket nem is­meri , csak veszélyes, ártalmas volt a’ társaság’ hitelére nézve. Szerencse, hogy a’ többi három tag, Döme, Kos­suth Lajos és Weisz Bernát urakban olly ügybaráti voltak a’ társaságnak , kik önfeláldozó fáradalommal ’s nevök’ hitelével a’ társaságot veszélyes bonyodalmaiból kifejteni mind akarattal, mind képességgel bírtak! — íme a’ vá­lasztások’ eredménye, mi metszően czáfolja meg a’ Híradó’ korteskedési rágalmait! A’ választmány’ további jelentéséből kijegyeztük ma­gunknak, hogy, mint a’ novemberi közgyűlés rendelé, a’ társaság’könyveit egész az elejétől újra átdolgoztatni kez­­ d­ett tudja még mit nem. Mindezekre azonban a’ BR. adósok nem maradtak. Egyébiránt az élénk vitának a’ J. L. tb. előadása’ folytán kelt azon végzés vete véget, hogy m­ig a’ megyének legfelsőbb helyre terjesztett adataira válasz nem jövend, a’ köröztetés megszüntetik, ’s ez az illető t. hatóságokkal tudattatni fog. Irodalmi értesítő­ tette a’ választmány. Ez uj könyvezés az első évre már be van fejezve. A’ jelentés szerint nem valósult azok’ ag­godalma , kik már az első évi nyereséget is költemény­nek , csak hamis, csalárd könyvezés’ eredményének tar­tották. Renden volt az egész könyvezés akkor, csak két tétel találtatott, az egyik 100, a’ másik 700 nehány­atos, mi hibásan van a’ könyvekben. Az első a’ társaságra két­szer van terhelve, tehát a’ nyereséget szaporítja, a’ má­sik, úgy látszik, feledségből maradt hibában , ’s ezért a’ volt­ igazgató’ terhére írandó. ’S igy az első évi nyereség­nek megmarad azon jelentősége, melly a’ társaság­nak mind rentabilitását, mind rendeltetése’ helyességét igazolja. Olvastatott azután Jankó Vincze úrnak, a’ társaság i­gazgatói interregnuma alatt czimvezetőjének jelentése , a’ mérlegről, a’ társaság’ állapotáról, a’ választmánynak november ótai munkálatairól. E’ jelentésből kijegyzendőnek tartjuk, mikint a’ vá­lasztmány, a’ novemberi közgyűlésből nyert megbizatása’ folytában, uj ügyzeményekbe nem bocsátkozott, — ha­nem, mint teendője volt, a’ tavalyi catastropha óta a’ társaságra szomorú hagyományul maradt bonyodalmakat fejtegette ki, és igyekezett, hogy az uj igazgatóságnak számára a’ készleteket,­ mennyire lehetett és tanácsos volt, pénzzé tegye. — És örömére válhatott a’ társaság’ minden ügybarátjának, miképen kiegyenlittetett minden bonyodalma, ’s tág összeköttetései mellett sincs már sen­ki , kinek még követelése vagy peres differentiája volna a’ társasággal. Mindeneknek eleget ten. ’S e’ három szóban ki van fejezve , mikint társaságunk’ hitele, va­gyon és leyalitás’ tekintetében, megrongálva nem lehet, nincsen.­­ ’S valóban vagyoni állapota társaságunk­nak , bár tetemesek voltak veszteségei, ezekhez ’s mik­be keverve volt, a’ bonyodalmakhoz képest, köszönet a’ választmány’ fáradhatlan, értelmes és ügyes munkálkodá­sának, még mindig jelentős. A’ múlt novemberben a’ tár­saság’ tiszta vagyona tőn 201,000 pftot (a’ kisebb számo­kat nem jegyezte fef.), december’ végével már 212,000 ftra emelkedett, ámbár a’ roppant veszteségek, differen­­tiák’ nagy része már akkor kifizettetett. December óta pedig, a’ conjuncturák’ növekedtével, a’ társaság’ vagyona annyira gyarapodott, miszerint e’ gyarapodásból fedez­tetvén az azótai ügyviteli költség, általa a’ vagyon-állapot is körülbelől 4000 prttal emelkedett. — A’ veszteségek közül, miket november óta kelle kiegyenliteni, csak ket­tőt jegyezhetett meg magának Ref., de tetemes mind a’ kettő. A’ rozsszállitásnál 18,000 frank,­­ a’ kukoriczá-­­ nál 13,000 pft volt fizetendő. ’S még több is volt a’ baj. Ismételjük tehát, hogy e’ roppant differentiák’ kiegyenlí­tése után is jelentős és örvendetes állapotban vagyunk. A’ részvények, értéküket 300 pftban véve föl, decem­berben csak 150 ftot értek, most 164-re emelkedtek, — ’s meg kell jegyezni, hogy az 5-ik részlet­fizetés után tett befizetések teljes épségben maradtak. Következett ezekután a’ választmány’ javaslata az igazgatásnak jövendőre megalakítandó organismusa iránt. Ref. talán visszatérend azokra, mik a’ választmány által e’ részben motiválva adattak elő. Most csak a’ köz­gyűlési megállapodást közöljük, melly a’ társaság’ admi­­nistratioját ezután két igazgatóra bízza. Igazgatókká választattak titkos szavazattal. Első igazgatóvá: Weinzierl Vincze úr, egyhangúlag, a’ szavazók’ mindnyájának osztatlan egy­­értelmével. A’ szavazatok’ e’ tisztelő eredménye közöröm­mel , őszinte üdvözléssel fogadtatott. ’S méltán, Wein­zierl úr nem folyamodott, nem volt concurrens, mert eddigi helyzete nem kivántatta vele azt változtatnia. Hanem a’ helybeli kereskedővilágnak talán általános köz­véleménye őt olly kapacitás gyanánt jelölte ki, mellyet társaságunknak igazgatóul birni nyereség, valóságos sze­rencse. Ezért a’ választmányi tagok’ részéről kéretett föl, hogy engedni nyilatkozzék késznek a’ benne központosu­­landó bizodalomnak. W­einzierl urat a’ kereskedővilág előtt fölösleges volna bemutattatnunk. A’közönség’egyéb részét azonban bizonyosan érdeklendi a’ férfiúnak múltját ismerni, kihez társaságunk’ jövendője csatlakozandik ezentúl. Wenzierl ur, pesti születésű lévén, az itt egykor nagytekintetű Deák-háznál kezdte kereskedelmi pályáját, azután Bécsben Kogler, majd Stametzházaknál működött, — 14 év óta pedig K. Sinának magyarországi ügyeit ve­zeti teljes meghatalmazotti minőségben , — mint ebből kitetszik: abban , mi a’ kereskedelmi üzlet-világban „nagy“, teljesen beszokott, avatott, — hazánk’ produ­­ctio és forgalmi viszonyival ismerős, és mint egyike mind­nyájunknak, születésre, nyelvre magyar. Másod igazgatóvá lett Torna úr, régtől fogva a’ magyar kereskedőházak’ egyik legnagyobbikának, a’ Vodjáner-háznak, hogy igy fejezzük ki, mindenes meg­bízottja. Mindenek’ tanulsága szerint igen jeles comptoi­­rista. De hogy gyakorlatiassága is van a’ kereskedelmi mezőn , abból méltán lehetett következtetni , hogy a’ Vodjáner-háznak szegedi ’s debreczeni állomásain sokat és sokszor működött. A’ szavazatoknak, az általános szó­többségen fölül is, tetemes számát nyerte, a többi con­­currenseihez képest pedig a’ bizodalom iránta igen kivá­­lólag nyilatkozott. Választmányi tagokká az eddigiek tovább is megma­radni közakarattal követvén, de különben is ők most vá­lasztás alá nem kerülvén , a’ következők választattak : I­lk­e­y Sándor, M­ann­ó István, nagykereskedő és vál­tószéki ülnök: Szalacsy Antal, gabnakereskedő urak. Censorokká, most bemutatott ’s a’ jövő évi mérlegre 45*

Next