Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-03-19 / 849. szám
a' RR. a’ kisgyülések’ jegyzőkönyveit hitelesítették. — Másod napon felolvastatott a’ közönség’ miképeni elhárithatása’ tárgyában kiküldött bizottmány’ jelentése. Megértették ebből a’ RR., mikint a’ megyében 26 ezer éhező van, kik, ha élelmiszerekkel el nem láttatnak, az éhhalál bizonyos martalékai leendőnek ; hogy a’ megajánlott 15 ezer pftból csak 6 ezer ’s nehány forint került be ekkoráig. Végeztetett, mikint a’ dec. marcalis gyűlésben hozott határozat ellen nem nyilatkozottak , f. ha’ 20-ig illetőségök’ beadására felszólittatván, ha késedelmeznek azt teljesíteni , tőlök a’ legrövidebb útón behajtassák. Elhatároztatott ezenfelül 35 ezer pftnak olly czélbóli kölcsönvétele, hogy azon tavaszi vetésre szükséges mag vásároltatván , ’s ez a’ telkesek köztt felosztatván, azok az újból minden köböl helyett 5 vékát adjanak, melly aztán takarékmagtári alappá tétessék. A' bejött ’s aztán bejövendő pénzösszegnek az éhezők köztti felosztása választmányra bizatott. — Szőnyegre hozattak némelly megyei körlevelek is, ’s ezek közül az erdélyi megyéké a' részek’ visszacsatlása’ sürgetéséveli felhagyásra’s e’ helyit inkább az egész Erdélylyeli egyesülés’ eszközlésére, majd Krasznáé a’ részek’ bizonytalan helyzetének valahára már meg szüntetésére; továbbá Nógrádé, Mosonymegyében a’brucki vaspálya körüli sérelem’ pártolására felhívó , végre Zágrábmegyének a’ turopolyai sérelmet tudató körlevelei az állandó választmányhoz utaltattak ; az István főherczeg’ nádorrá leendő választására felszólító hatóságokéi pedig, miután e’ tárgyban már a’ megyének végzése van, örvendetes tudomásul vétettek. — A’ következő napokon a’ scontro olvastatott , ’s több , tisztán a’ megyeieket érdeklő magánügyek tárgyaltattak, melylyeknek felsorolásával az olvasó közönség’ figyelmét fárasztatni nem kivánjuk. El nem mellőzhetjük azonban azt megemliteni, hogy ez évben Sárosnak a’ szerencsétlenségek’ ürömpoharából része bőven kijutott, mert az uralkodó ínség mellett a’ naponkinti lopások, gyújtogatások szaporítják a’ lakosok’ bajait, — hogy ennek következtében a’ szokatlanul megszaporodott rabok’ részire uj lakokról kelle gondoskodni, ’s igy, kik a’ megyei börtönökben el nem fértek, az újonnan épített dolgozó- és kórházba szállásoltalak. — A’ hús ára egy krral lejebb szállíttatott, és ezen határozat, bár megmászásáért a’ gyűlés’ későbbi napjaiban a’ mészárosok azzal a’ fenyegetéssel folyamodtak , hogy ők a’ meghatározott áron vágni nem fognak, — meg nem változtattatott, sőt az ijesztgetésre az jön a’ határozat , hogy mihelyt hús’ dolgában fogyatkozás tapasztaltatik, a’ behozatalra bárkinek is engedelem fog adatni. — ZÁGRÁB. (Rövid közlés a’ zágrábi lap után.) Az évnegyedes közgyűlés febr. 20-án állott be főispáni elnöklet alatt. A’ gyűlésen feles számmal jelentek meg a’ RR, sőt az ilir vagy a’ magát „nemzeti“-nek (!?) nevező pártból is többen, noha a’ horvát-magyar érzelműekhez képest alig-alig észrevehető számmal, valónak láthatók. Az elnök’ mérsékletre felhívó szózata után legelsőben is a’ m. é. dec. 23-ról kelt k. k. leirat került szőnyegre, mellyben a’ megyének Turmezőt illetőleg a’ kir. biztos’ eljárása ellen tett felirása rászaltatik, ’s az ez ügyben kelt többi udv. rendeletekhezi ragaszkodás kijelentetik. E’ tárgyat illetőleg J.— A.— turmezei gróf szólalt fel, ’s az e’ tárgyban történtek’ hitelsorolása után, felhivá a’ Kir. és RR.-ket, mikép’ Túrmezőt jelen szomorú helyzetében védelmezzék. Továbbá felírást vél teendőnek ő felségéhez, hogy a’ kir. biztos’ munkálkodásinak minél előbb véget vettetni, ’s Túrmezőt előbbeni állásába viszszahelyezni kegy. méltóztassék. Ugyan illykép’ tétetvén javaslat az elnöki székből is, az inditvány végzés’ erejére emeltetett. — Az István főlg’ kir. helytartóvá lett kineveztetését tudató helyt, tanácsi intézmény’következtében, hálafeliratot intéznek a’ RR. ő felségéhez, hogy a’ nemzet’ kivonatát ezen kinevezés által megelőzni kegyeskedett. István főherczeghez tisztelgő felirat, Mária Dorottya ő fenségének pedig fájdalmábani osztozást tanúsító levél iratai határoztatott. — Az ínség’ ügye is foglalkodtatá Zágráb’ RR-eit; miután két uradalom’ résziről az éhező lakosok élelmiszerekkel láttattak el, uradalmaiban ugyan e’ tevésére szólittatott fel a’ kamara is, a’ szolgabirák pedig utasittattak , hogy a’ járásaikban levő inségeskedők’ számára keresetforrások’ megnyitásáról gondoskodjanak. — Élénk vitát idézett elő a’ gyűlés’ folyama alatt egy turmezei nemes egyénnek törv.székekbe tett idéztetése. J. A. Turmezőt ajánlá a’ megye által felszólittatni, a’ kérdéses ’s a’ kerület’ hatósága alatti egyén’ ügye körüli kellő eljárás végett. Az ilir pártiak felkelének ’s álliták, hogy a’ megye közvetlenül soha, csak közvetve a’ járásbeli szolgabiró által levelezett a’ turmezei kerülettel. A’ kölcsönös keserűséggel ’s kifakadásokkal megkezdett vita azon elnöki határozat által befejeztetett , hogy Zágrábmegye Turmezővel mint törv.hatósággal ezentúl is, mint uradalommal, a’ járásbeli szolgabiró levelezend. — Nem kisebb szenvedélylyel vitattatott az ikirek által, a’ múlt tisztujitás’ alkalmával elkövetett hamis megbízó levelek’ készítése miatt actio alá fogott egyének’ ügye. A’ BR. az elrendelt közkeresetektől el nem állanak, az irományok legfelsőbb helyre felterjesztetnek. — J. ügyvédnek a’ megye’ már több gyűlésein fenforgott ügye is tárgyaltatott. Ezen ember, ki a’hiteles tanuk’ vallomása után tetemes pénzösszeg és kötelezvények’ elorzásával terheltetett, jelenben köröztetésének megszüntetését kérte. Az ilir pártiak védték, dicséretekkel halmozták, vádolták a’ megyei törvényszéket, emlegették a’ legfelsőbb rendeletek elleni szegülést ’s isten ,,A’ Magyarhonban mostanában uralkodó burgonyabetegség. Észszerü mezei gazdák’ és természetvizsgálók’ számára, irta Tognio Lajos orvos tudor, egyetemi tanár ’stb. Pesten, 1847.“ Ára 40 kily.. —A’ hazánkban, különösen pedig éjszaki megyéinkben, járványosan pusztító burgonyabetegségnek hivatalosan tudomásához jutván a’ n. m. magy. kir. helytartótanács, kiküldé Tognio Lajos egyetemi tanár urat, ezen nagy fontosságú dolognak hely’ szinén leendő megvizsgálására ’s az általa kitűzött kérdések’ megfejtésére. Ezen kiküldetésnek, az ezen alkalommal tett tapasztalatoknak ’s az utólagosan végrehajtott számtalan kísérleteknek, úgy szinte az e’ tárgyról külföldön megjelent legjelesebb munkák’ szorgalmas stúdiumának köszöni e’ jeles dolgozat létrejövetelét. A’ tisztelt szerző tárgyalja ezen munkájában a’ burgonya’ gumójának szerkezetét, vegytani alkatrészeit, az éretlen, a’ megfagyott, a’ főtt és csirázó burgonyákat, a’ betegség hely- ’s időviszonyait, kórjeleit a’ betegség’ egész folyama alatt; előadja a’ beteg burgonyagumók’ górcsői vizsgálatát, vegytani szerkezetét, a’ betegség’ kimeneteleit, szövetkezéseit, kórisméjét, gerjesztő okait, természetét, a’ beteg burgonyák’ evésének hatását az emberre és házi állatokra. Végül értekezik a’ tetszőleg egészséges, úgy szinte a’ betegség’ jeleit már mutató gumók’ eltartásáról és azon segédeszközökről, mellyeknél fogva a’ beteg burgonyákat még meg lehet menteni a’ végső elpusztulástól, mint szinte a’burgonyabetegség’óvó eszközeiről. A’ munka’ fénypontját mindenesetre ez utósó fejezetek képezik, mint a’ mellyek gyakorlati irányú ’s honi körülményeinkhez legjobban illő javaslatokat tartalmaznak. A’ 94-ik lapon a’ gumók’ szárításáról lévén szó, az végrehajthatónak mondatik a’kenyérsütő kemenczékben , a’pajtákban; noha ezen kifejezésen, mikint az előrebocsátottakból kiviláglik, azon épületeket kell érteni, mellyekben éjszaki, gyümölcsöt bőven termő megyéinkben, a’ gyümölcsöt szokták szárítani, aszalni; ’s igy inkább lehetne azokat aszaló házaknak nevezni.— A’ tisztelt szerző, kinek a’ haza’ irányában különben is több oldalú érdemei vannak , e’ közhasznú munkája által is mindenesetre uj lombot tűzött érdemei’ koszorújába. — Dr. T. J. — Megjelentek Petőfi’ összes versei egy kötetben. De e’ nevezetes irodalmi jelenségről rövid időn többet. A’ Magyar kereskedelmi társaság’ mart. 15-ki gyűléséről írja a’ Hetilap. E’ közgyűlés, mint már a’ közelebbi. decemberi is, zártan tartatott. Csak az érdeklettek bocsáttattak be. Minden, ki részvényes vagy megbízott nem volt, eltávozni kéretett. „Használt a’ Híradó’ figyelmeztetése“ mondák nehányan; „most legalább a’ részvényes le is ülhet.“ Tehát a’ kereskedelmi társaság zárt üléseket tart. Ref. ebben nem tud megegyezni. Nem látja ez intézkedésnek hasznát a’ társasági érdekekre nézve , — sőt ártalmaitól félti ezeket. Titoktartás, melly az egyes ügyzemények’ conceptiója körül és kivitelénél szükséges, nem lehet czél a’ közgyűlési tárgyalásoknak a’ nyilvánosság előli elvonásában. De szóljunk a’ közgyűlésről. Az igazgató választmány’ jelentése olvastatott mindenekelőtt. ’S ez legelső megjegyzésül arra figyelmeztette a’ közgyűlést, miképen jövendőben a’ választásoknál nagyobb erőgondossággal legyen. A’ múlt évi novemberben, az úgynevezett kortes-közgyűlésben olly veretlenül, olly egyetértés nélkül történt a’ választmányi tagokra a’ szavazás, miszerint ollyak választattak meg tagokul, kikről tudva nem volt, el fogják-e vállalni a’ tagságot vagy sem, sőt ollyanok is tagokká tétettek, kik előlegesen kinyilatkoztaták, hogy a’ választmányba be nem léphetnek. A’ választmánynak figyelmeztetését részünkről aláírjuk. Mert kivált olly körülmények között, minek e’ társaságéi voltak a’ múlt novemberben , a’ calamitások közé kelle számítani, hogy a’ hat választmányi tag közü három nem vállalta el a’ tagságot, ’s hogy a’ helyettesekül választott három más tag sem akarta az igy üresen maradt helyeket betölteni. Hat kereskedőférfiut , bár meg vagyunk győződve , hogy csak azért nem vállalták el e’ bizodalmát, mert saját ügyeik mellett nem érkeznek másutt lelkismeretesen foglalkodni, ’s ezt előlegesen ki is jelentették, mind a’ mellett is elvonulni látni a’ társaságtól , a’ közönség előtt, melly a’ körülményeket nem ismeri , csak veszélyes, ártalmas volt a’ társaság’ hitelére nézve. Szerencse, hogy a’ többi három tag, Döme, Kossuth Lajos és Weisz Bernát urakban olly ügybaráti voltak a’ társaságnak , kik önfeláldozó fáradalommal ’s nevök’ hitelével a’ társaságot veszélyes bonyodalmaiból kifejteni mind akarattal, mind képességgel bírtak! — íme a’ választások’ eredménye, mi metszően czáfolja meg a’ Híradó’ korteskedési rágalmait! A’ választmány’ további jelentéséből kijegyeztük magunknak, hogy, mint a’ novemberi közgyűlés rendelé, a’ társaság’könyveit egész az elejétől újra átdolgoztatni kez dett tudja még mit nem. Mindezekre azonban a’ BR. adósok nem maradtak. Egyébiránt az élénk vitának a’ J. L. tb. előadása’ folytán kelt azon végzés vete véget, hogy mig a’ megyének legfelsőbb helyre terjesztett adataira válasz nem jövend, a’ köröztetés megszüntetik, ’s ez az illető t. hatóságokkal tudattatni fog. Irodalmi értesítő tette a’ választmány. Ez uj könyvezés az első évre már be van fejezve. A’ jelentés szerint nem valósult azok’ aggodalma , kik már az első évi nyereséget is költeménynek , csak hamis, csalárd könyvezés’ eredményének tartották. Renden volt az egész könyvezés akkor, csak két tétel találtatott, az egyik 100, a’ másik 700 nehányatos, mi hibásan van a’ könyvekben. Az első a’ társaságra kétszer van terhelve, tehát a’ nyereséget szaporítja, a’ másik, úgy látszik, feledségből maradt hibában , ’s ezért a’ volt igazgató’ terhére írandó. ’S igy az első évi nyereségnek megmarad azon jelentősége, melly a’ társaságnak mind rentabilitását, mind rendeltetése’ helyességét igazolja. Olvastatott azután Jankó Vincze úrnak, a’ társaság igazgatói interregnuma alatt czimvezetőjének jelentése , a’ mérlegről, a’ társaság’ állapotáról, a’ választmánynak november ótai munkálatairól. E’ jelentésből kijegyzendőnek tartjuk, mikint a’ választmány, a’ novemberi közgyűlésből nyert megbizatása’ folytában, uj ügyzeményekbe nem bocsátkozott, — hanem, mint teendője volt, a’ tavalyi catastropha óta a’ társaságra szomorú hagyományul maradt bonyodalmakat fejtegette ki, és igyekezett, hogy az uj igazgatóságnak számára a’ készleteket, mennyire lehetett és tanácsos volt, pénzzé tegye. — És örömére válhatott a’ társaság’ minden ügybarátjának, miképen kiegyenlittetett minden bonyodalma, ’s tág összeköttetései mellett sincs már senki , kinek még követelése vagy peres differentiája volna a’ társasággal. Mindeneknek eleget ten. ’S e’ három szóban ki van fejezve , mikint társaságunk’ hitele, vagyon és leyalitás’ tekintetében, megrongálva nem lehet, nincsen. ’S valóban vagyoni állapota társaságunknak , bár tetemesek voltak veszteségei, ezekhez ’s mikbe keverve volt, a’ bonyodalmakhoz képest, köszönet a’ választmány’ fáradhatlan, értelmes és ügyes munkálkodásának, még mindig jelentős. A’ múlt novemberben a’ társaság’ tiszta vagyona tőn 201,000 pftot (a’ kisebb számokat nem jegyezte fef.), december’ végével már 212,000 ftra emelkedett, ámbár a’ roppant veszteségek, differentiák’ nagy része már akkor kifizettetett. December óta pedig, a’ conjuncturák’ növekedtével, a’ társaság’ vagyona annyira gyarapodott, miszerint e’ gyarapodásból fedeztetvén az azótai ügyviteli költség, általa a’ vagyon-állapot is körülbelől 4000 prttal emelkedett. — A’ veszteségek közül, miket november óta kelle kiegyenliteni, csak kettőt jegyezhetett meg magának Ref., de tetemes mind a’ kettő. A’ rozsszállitásnál 18,000 frank, a’ kukoriczá- nál 13,000 pft volt fizetendő. ’S még több is volt a’ baj. Ismételjük tehát, hogy e’ roppant differentiák’ kiegyenlítése után is jelentős és örvendetes állapotban vagyunk. A’ részvények, értéküket 300 pftban véve föl, decemberben csak 150 ftot értek, most 164-re emelkedtek, — ’s meg kell jegyezni, hogy az 5-ik részletfizetés után tett befizetések teljes épségben maradtak. Következett ezekután a’ választmány’ javaslata az igazgatásnak jövendőre megalakítandó organismusa iránt. Ref. talán visszatérend azokra, mik a’ választmány által e’ részben motiválva adattak elő. Most csak a’ közgyűlési megállapodást közöljük, melly a’ társaság’ administratioját ezután két igazgatóra bízza. Igazgatókká választattak titkos szavazattal. Első igazgatóvá: Weinzierl Vincze úr, egyhangúlag, a’ szavazók’ mindnyájának osztatlan egyértelmével. A’ szavazatok’ e’ tisztelő eredménye közörömmel , őszinte üdvözléssel fogadtatott. ’S méltán, Weinzierl úr nem folyamodott, nem volt concurrens, mert eddigi helyzete nem kivántatta vele azt változtatnia. Hanem a’ helybeli kereskedővilágnak talán általános közvéleménye őt olly kapacitás gyanánt jelölte ki, mellyet társaságunknak igazgatóul birni nyereség, valóságos szerencse. Ezért a’ választmányi tagok’ részéről kéretett föl, hogy engedni nyilatkozzék késznek a’ benne központosulandó bizodalomnak. Weinzierl urat a’ kereskedővilág előtt fölösleges volna bemutattatnunk. A’közönség’egyéb részét azonban bizonyosan érdeklendi a’ férfiúnak múltját ismerni, kihez társaságunk’ jövendője csatlakozandik ezentúl. Wenzierl ur, pesti születésű lévén, az itt egykor nagytekintetű Deák-háznál kezdte kereskedelmi pályáját, azután Bécsben Kogler, majd Stametzházaknál működött, — 14 év óta pedig K. Sinának magyarországi ügyeit vezeti teljes meghatalmazotti minőségben , — mint ebből kitetszik: abban , mi a’ kereskedelmi üzlet-világban „nagy“, teljesen beszokott, avatott, — hazánk’ productio és forgalmi viszonyival ismerős, és mint egyike mindnyájunknak, születésre, nyelvre magyar. Másod igazgatóvá lett Torna úr, régtől fogva a’ magyar kereskedőházak’ egyik legnagyobbikának, a’ Vodjáner-háznak, hogy igy fejezzük ki, mindenes megbízottja. Mindenek’ tanulsága szerint igen jeles comptoirista. De hogy gyakorlatiassága is van a’ kereskedelmi mezőn , abból méltán lehetett következtetni , hogy a’ Vodjáner-háznak szegedi ’s debreczeni állomásain sokat és sokszor működött. A’ szavazatoknak, az általános szótöbbségen fölül is, tetemes számát nyerte, a többi concurrenseihez képest pedig a’ bizodalom iránta igen kiválólag nyilatkozott. Választmányi tagokká az eddigiek tovább is megmaradni közakarattal követvén, de különben is ők most választás alá nem kerülvén , a’ következők választattak : Ilkey Sándor, Mannó István, nagykereskedő és váltószéki ülnök: Szalacsy Antal, gabnakereskedő urak. Censorokká, most bemutatott ’s a’ jövő évi mérlegre 45*