Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-05-06 / 875. szám

tivatiojára, minő a’ bosszuállási, melly különben is az emberi szivben fenekük, és a’ nemesebb kedélyekben ma­gas moral, vagy mély vallásos érzés, a’ durvább lelküle­­tüekben pedig csak szigorú törvények által korlátoltat­­hatik. Ennyit hittem szükségesnek a' kortesek’ jellemzésére fölhozni. — Mondhatná valaki, hogy soraimból kivilág­lik, mikép’ csak gyöngén, engedékenyül, vagy általában nem is akarom büntetni a’ korteskedést. Isten mentsen ! Nem azért irtam­ e’ korjelenségről régen hosszú könyvet ’s most aránylag szintén hosszú vezérczikket, mintha nem­zeti rothadásunk’ szagát jó illatnak tartanám. Sőt merem állitani, hogy valami drácoi szigor zajong keblemben, mellyet mindig fékeznem kell, mikor ezen bűnre gondo­lok, melly az alkotmányos élet’ csatornáit, ha még tovább fog terjedni, cloacaféle nedvvezetővé változtathatja, mellytől aztán sok ember minél távolabb vonja vissza ma­gát, a’ nélkül, hogy különben igen finnyás volna. Valóban, meg kell büntetni a’ korteskedést, mint Záborszky Alajos úr is sürgeti. De itt a’ főkérdés : kiket büntessenek meg, ’s minő arányban áll a’ megvesztegetett, elcsábított, fölizgatott ’s falkákban becsőditett emberek’ hansúlya, a’ megvesz­­tegetőkkel, csábitókkal, fölizgatókkal és becsőditőkkel szemben ? Aztán a’ másik főkérdés: kik ítéljenek a’ megyei ki­hágások’ ügyében ? Ezen kérdésekről közelebbi czikkemben fogok szólani. — Kemény Zsigmond: Fővárosi i­jdon­sá­i.«h. A’ magyar középponti vasút’ igazgatósága a’ pest­­váczi vasutvonalon­ forgalmat következőképen adja elő hozzánk beküldött hivatalos kimutatásában: 1846. évi julius’ 16-tól (a’ megnyitás’ napjától) f. é. márt. 31-ig: személy 181,331, ősziét: 61,902 ft 12 kr; — úti pogg­­gyász :stb.: 1,457,681 font, ősziét: 3910 ft 26 kr; — különféle bevételek: 777 ft 35 kr; — összesen: 66,590 ft 13 kr. — April 3 1-től 30-ig: személy: 23,587, ősziét: 7295 ft 29 kr; — úti poggyász: 593,830 font, ősziét: 661 ft 14 kr;— különféle bevételek : 67 ft 42 kr,­­^­összesen: 8024 ft 25 kr. — Összes átnézet: személy 204,918, - úti poggyász 2,051,511 font, — be­vétel 74,614 ft 38 kr pp. — A’ Pestmegye’ pártfogása alatt álló hazai első ta­karékpénztárban ápril­ban történt pénzforgatás : már­­tius’ végével maradt készpénz : 141,427 ft 43 kr. — 5% — 4% betételek ’s kölcsönöktől befizetett kamatok : 130,327 ft 45 kr. — visszafizetett tőkék : 110,064 ft 7 kr. Öszvesen 381,819 ft 35 kr. — Kikölcsönöztetett : 141,927 ft. — Kifizetett 5'/n — 4'1 n betételek ’s ezektől járó kamatok: 176,351 ft 51 kr. — Összesen: 318,278 ft 51 kr. — Marad készpénz 63,540 ft 44 kr. pp. — A’ budai nőegylet’ részéről köszönet szavaztatik báró Horváth Katalin, elözvegyült Puplikáné asszony­nak, ki i. é. ápril’ 10-én kelt alapítvány-levelénél fogva, a’ nőegyleti ápolda’ gyarapitására, pesti vagyonából holta után kifizetendő 1000 pftot biztosított. — A’ bácsmegyei lóversenytársaság’részéről közhírré tétetik, miszerint az idei lóverseny folyó hó’ 19-én ’s 20- kán a’ Szabadka’ tőszomszédságában fekvő sándori gyepen fog tartatni. Ugyanott és akkor csikójutalmazás és kocsi­­verseny is létesülene. Az ottani versenyzés , melly több év óta áll már fenn , a‘ legérdekesbek közé vívta fel ma­gát , nem csupán a’ pályatér’ és a’ futások’ rendezettsége, hanem leginkább azon élénk részvétnél fogva , mellyel azt az ottani és távolabb vidéki közönség kiséri. Az idén is több neves család igérkezik e’ versenyre Bécsből és Pestről , ’s ha a’ körülmények nem változnak, egyike leend az a’ legérdekesebbeknek, mik ott eddig tartattak. — Az iparműtári első törlesztési húzás múlt hétfőn ment véghez. Az alapítványi jegyek közül következő szá­mok huzattak ki és törlesztettek el : 268, 1111, 1719, 2238, 3435, 3690, 4910, 5395, 6335, 6541, 6579, 7396, 7684, 7838, 7939, 7944, 8012, 8056, 8115, 8146, 8158, 8566, 8690, 8966, 9530, 10,038, 10,241, 10,560, 11,226, 11,241, 12,239, 12,478, 12,828, 13,090, 13,509, 14,762, 15,058, 15,279, 15,347, 15,669, 16,122, 19,446, 20,270, 20,318, 21,138, 21,642, 22,307, 22,701, 22,921, 22,955, 23,202. — E’ számok közül a’ 1­3,­500 huzatván ki leg­utoljára, a’ tavalyi üzletév’ osztalékát, 1000 pontot e’szám­ nyeré meg. Mind a’ letörlesztett alapítványi jegyek’ értéke, min­­denik után 5 p.ft, — mind az osztaléki 1000 p.ft Pesten, az iparműtárban (Bálvány-utczai Blühdorn házban) fog­nak f. hó 10-kétől kezdve kiadatni. Az illető jegyeknek elő kell mutattatniok és az igazgatóságnak általadatniok. — A’ törlesztett érték’ kiváltására 's az osztalék’ elvite­lére az alapszabályok, mik a’ t. királyi pesti e. b. váltó­törvényszéknél bemutatvák , egy esztendőt engednek, mellynek lefolyása után azonban a’ kihúzott jegyek el­évülnek, ’s értékük vagy az osztalék, melly el nem vite­tek, az intézet’ javára marad, ’s a’ tartaléktárba tétetik. — Az Életképek’ közelebbi száma egy igen érdekes levelet közöl Konstantinápolyból, a’ Honderűnek jelen­leg ott mulató szerkesztőjétől. A’ levél szerint a’ szer­kesztő ur folyvást jó egészségnek, sok új ismeretségnek (mik között több kimúlt jeles férfiú) és felséges villás reg­geliknek örvend. A’ Pesti Hírlap, ha kiadóhivatalunk’ könyvében jól olvastuk, Konstantinápolyba is jár, ’s mai számunk megv­endi a’kedves levelező urnak Magyarország’ elragadtatásának hírét, mit az életképi levél okozott. — Alvidéki hírek szerint, Metternich gőzös elsülyedt ’s a’ rajta volt utasok közül többen veszték el életöket. — A­ pesti stearingyertyagyár Jurenák urnak szak­értő ügyes vezérlete alatt mindinkább nagyobb tökélyre viszi a’ készitési módot. Az eddig is közkedvességü pan­­noniagyertyák ezentúl még kapósabbakká lesznek, miután a’ legujabbi gyártmányok az eddiginél még czélszerűbb vegyit­ékből készülnek és finom belekkel láttatnak el. Az uj gyertyák’ lángja sokkal tisztább ’s nagyobb, mint volt az eddigieké. Meg nem állhatjuk, hogy ide ne tegyük ezen hírlapi phrasist: Terjed a’ világosság! — A’ színházban felette sokat boszankodnak már husvét óta a’ zártszékek’ látogatói a’ számjegyeken álló visszás utasítások miatt, mik szerint „jobbra“ küldetik az, kinek azután „balra“ kell (ha nagy közönség van, nagy kinnal és küzdéssel) visszanyomulnia, és „balra“ az, kinek­­jobbra“ van helye. Miután nem hisszük, hogy a’ jobb és baloldal’ ezen felcserélésében poniticai irány lap­­pangana, ’s miután ez olly temérdek boszuságot okoz na­ponként, hogy el nem mondhatjuk, ’s miután végre jó rend a’ lelke mindennek , kérjük az illetőket, szívesked­jenek minél előbb uj jegyeket nyomatni, vagy a’ létezőket megigazittatni. — Degré Alajos egy „Falusi induló“ czimü uj vígjátékot irt, mellyet a’ drámabiráló választmány már el is fogadott. — Jókay Mór’ novelláit Heckenast kiadó már sajtó alá adta. — Vas Gereben (Harapófogó Dániel) szinte egy humoristicai czikkekből álló gyűjteményt adott sajtó alá. — A’ pestvárosi tisztujitás még e’ hó’ folytán fog megtartatni. A’ kir. biztos már ki van nevezve. A’ ható­ság’ küldöttsége nála e’ napokban tisztelkedék. Szónoka diák beszéddel üdvözlé a’ kir. biztost; az elfogadó válasz azonban természetesen a’ törvényes magyar nyelven mon­datott el. — És följegyezzük a’ história’ számára: 1847 évben még diákul szólott a’ főváros’ nyelve. — A’ Noththeater épül. Egyik végébe kutat ástak, a’ másik végére tán majd tornyot épitnek , hogy legyen hol félreverni a’ harangot, ha majd a’ kutat kivizipus­­kázzák. — A’ franczia nyelvnek vidéken, különösen falun lakó barátainak figyelmébe ajánlunk egy Pesten mulató, tudományosan mivelt, becsületes fiatal francziát, ki a’ nyári szakot házi nyelvmester- vagy társalkodóként a’ magyar vidéken óhajtaná eltölteni. Föltételei a’ legjutá­­nyosabbak. Értekezhetni iránta e’ lapok’ szerkesztőségénél Pákh Alberttel. — A’ Hetilap csodálkozik , miért nem közlé eddig a’ P. Hirlap a’ Jelenkorban megjelent Szentimrey Izidor­­féle czikket. Mert nem élünk utánnyomott czikkekből, ’s mert mi nem láttunk azon czikkben o­ly­­okat, mint né­mellyek. Egyébiránt..............(ezen mentalis reservatát a’ Hetilaptól tanultuk.) — Vasárnap este volt. A’ nap’ alkonya takarodót inte, és sürü néptömegek tolongottak a’ városligetből haza felé, a’ pacsirta-mező-utcza’ hosszában. Szélén az embe­rek, közepén a’ kocsik, — mint meg vagyon parancsolva, lassú haladással. Hirtelen azonban egy négylovas kocsi terem ott sötét kék ruhás, alacsony kalapu kocsissal ’s egy benülő szőke úrral. A’ kocsi mellőzni akart egy előtte robogó másikat, ’s a’ legsebesebb kanyarulattal az árok’ szélén nyugton ballagó három gyermeknek neki hajt. Ir­tózva rivalt fel a’nép, de ez nem tartóztathatá fel a’ püffedt urat szándékától. A’ kocsis a’ lovak közé vágott, a’ két első ló félreugrott , a’ gyermekek közül kettőt félreru­­gott , a’ harmadik a’ gyeplős és nyerges lovak’ lábai kö­zött ide ’s tova hányódott — borzasztó látvány ! ’S a’ kocsi’ első kereke a’ 14 éves gyermek’ nyakán bizonyosan keresztülmegy, ha a’ nép’ riadó kiáltásaira a’ nyerges ló félre nem szökik. A’ kerék csak sipkáját zúzta össze a’ fiúnak, a’ koponyát félresodorta. Halálos ijedséget szen­vedtek nemcsak a’ gyermekek, hanem a’ nép közül is töb­ben valának, kik e’ látványra összeroskadtak, ’s mai napig is betegek tőle. ’S mind­ennek mi következménye lön ? A’ néző közönség általános szidalomra fakadt, de tovább nem ment. A’ kocsi’ ura felállott kicsijában, ’s mosolyogva né­zett vissza a’ letiprott gyermekekre. Rendőrnek nyoma sem volt, ’s ha lett volna is, mit tehetett volna illy urak’ ellenében, kik a’ territoriális hatóság’ nem létezése mellett a’ legnagyobb botrányokat büntetlenül követhetik el ? — Oroszhegyi Józsa’ „Honleányok’ könyvé­­­nek első füzete megjelent, díszes kiállításban. E’ munka’ czélja, mint már megirtuk , közhasznú ismeretek’ terjesz­tése a’ nőnem’ körében. Az első füzet áll prózából és ver­sekből. Tartalmát teszik: Előszó, közlemények az ipargaz­daság’ köréből, történeti képek, természettudomány, nép­rege , eseménypontok a’ világtörténet’ köréből, a’ női működés’ köréből ’s három műmelléklet. Az írók’ nevei: Kertési Ákos , Lisznyay, Oroszhegyi , Petőfi , Röszler Ágnes, Szamosháti Jósa, Vasváry Pál. — Hálistennek­ van czimbalmos! — A’ czigányokat illetőleg, elmondandjuk máskor észrevételeinket, addig is eleget teszünk Egressy B. ur’ igazolási vágyának, ki a’ következő nyilatkozat’ fölvételére kére meg: „Tudtára adatik széles Magyarországnak és a’ B.P. Hiradó’ újdondászának, hogy van czimbalmos zenetársa­ságomban , még pedig a’ nagyhírű Farkas János , ki csupán azért nem producálta magát a’ nemzeti színház­ban, mert akkor beteg volt. Zeneműveimrőli észrevéte­leire azt felelem újdondász úrnak, hogy e’ pályámról en­gem semmiképen sem fog elriasztani, és én halálom’ órá­­j­­áig ekképen fogok componálni Hálám’ fejében pedig,­ a miért a’ B.—P. Híradó’ múlt számában annyira elhal­­mozot­t dicséretekkel, minden hóban éji zenével tisztelem meg újdondász urat saját gyáramból került magyar nóták­kal, szimbalom-solókkal felezi fzárván. — Egressy Béni.“ — „ Magyar academia (a’ havi közlés’ vége). Ápril’ 26-dikán a’ történettudományi osztály tartott szakülést Fáy András igazg. és tiszt. tag’ elnöksége alatt. — Ismertetésül felolvastatott a’ „M. Gazda’“ egyik szá­mából egy nyomtatásban különben is olvasható czikk, mellyben Kapitány Sándor a’ schweiczi utazása közben ott talált magyar származású népfajról ad érdekes közlést; ’s minthogy a’ schweiczi magyar népfajt olly egyén találta fel, kit a’ gazdasági egyesület utaztatott, — inditvány történt, hogy azon ifjak, kiket ezen egyesület legköze­lebb Izlandba utaztat gazdasági czélokból, a’ celta nyelv’ ottani maradványaival­ megismerkedésre keressenek meg, é s tisztába hozni segítsenek a’ kétséges hypothesist: vál­jon létezik-e a’ celta és magyar nyelv közt rokonság? — és a’ practicus inditvány el is fogadtatott. — Luczenba­­cher János r. tag figyelmezteté az osztályt egy érdekes munkára, mellyel Neumann K. Fr. a’ franczia academiai jutalmat nyerte el, ’s melly déli Oroszország’ népeiről ér­tekezik, de a’ magyar ’s ezzel rokon népfajokat illetőleg hibás ismereteket terjeszt; — hogy tehát a’ tudós világ, a’ franczia academia’ világra szóló tekintélye által is csá­­bittatva, tévutakra ne vezettessék — a’ munka Jerney János r. taggal fog közöltetni, hogy arra észrevételeit tegye meg, ’s terjessze az academia’ elébe. — A’ sz. gel­­lérti szőlőkben talált régi sírkövekről bemutatott tudósí­tás , a’ hozzátartozó rajzokkal együtt, az acad. Értesí­tőben fog közzététetni. A’ hazai műemlékek’ fentartása’ ’s ismertetése’ tárgyában közrebocsátott academiai felszó­lításnak már is szép sikere mutatkozik. Élénk mozgalmat idézett az elő, ’s már e’ szűkülésben a’ haza’ több vidéké­ről olvastanak felszólító, figyelmeztető , ismertető, utasí­tást kérő ’s további közremunkálást ígérő levelek, különö­sen a’ szombathelyi amphitheátromot, a’ (komárom-me­­gyei) szőnyi, kocsi, ácsi régiségeket, a’borsodmegyei régi római pénzeket, galgóczi régi tornyot, nagybányai leron­tott ó egyházat ’s szalavári (hazánkban állítólag legrégibb keresztyén) templomot ’stb. illetőleg. — Luczenbacher János r. tag azon szükséget fejtegeté, hogy a’főbb fi­gyelem nem annyira a’ már úgy is eléggé kibányászott görög ’s római régiségek’ keresésére ’s azok’ gyűjteményei’ szaporitására, mint a’ nemzeti ó-kor’ emlékeinek történet­tudományi tekintetben sokkal hasznosabb ’s reánk nézve fontosabb és érdekesebb ásatására ’s gyűjtésére fordittas­­sék, ’s az e’nemü búvárkodásoknak nemzeti irány adas­sák ; különösen pedig a’ haza’ több vidékén találtató sir­­halmok (kunhalmok) ásattassanak fel, mellyekben hihe­tőleg elődeink ’s e’ föld’ őslakóinak házi és hadi eszközei rejlenek, miknek rendszeres összeállítása a’ polgárisodás’ haladásait érdekes fokozatban állitaná szem elé. E’ figyel­meztetést teljes mértékben méltányolván az osztály, első lépés gyanánt azt határozá , hogy a’ tiszaszabályozási ’s vasutépitési igazgatóságok felkeressenek azon gondos­kodásra , miszerint a’ munkálatok’ vonalában eső illyen halmokat felásatni , ’s a’ bennök található régiségeket az elsikkasztástól megóvni ’s beküldeni sziveskedjenek. Ugyan Luczenbacher János r. tag megigéré, hogy a’ kun halmoknak ’s az azokban teendő ásatások és keresések’ legezés­­zerűbb módjának ismertetését legközelebb kidol­­gozandja. — A’ komárommegyei régiségekre nézve ott lakó tagok’ közbenjárása kéretett ki, a’ romlásnak indult galgóczi torony iránt a’ nyitrai főispán ő exojához , a’ nagybányai ó egyház’ rajza iránt a’ helybeli tanács ’s a’ szathmári püspökséghez , végre a’ szalavári egyházrom’ rajzai végett a’ szalaapáthi conventhez intéztetett meg­kereső levél. —­ Végre még azon megdöbbentő újság lön említve,hogy a’ visegrádi szent romokat le akarják bontatni, ’s felhivatott az academia, és itt ismét felhivatik az egész haza, hogy ennek akadályozására lépéseket tegyen. Az ekkorig csak hallomásból tudott hir’ valóságának hiteles megtudására nehány academiai tag bizatott meg. Nem reméljük , hogy ezek a’ hirnek valóságáról fogják az academ­iát értesíteni; illy kegyelethiány nemzetünk’ ős­kora, tiszteletes múltja , királyaink’ egykori fényes lak­helye , a’ sokszor megénekelt Visegrád iránt, általános boszankodást gerjesztene a’ nemzetben. — * * Törvényhatósági dolg.* k. SZEPESMEGYÉBE a’ múlt hónap’ 17-én érkezett meg b­író Vay Miklós kir. biztos. Előadatván a’ megye’ eddigi eljárása az Ínséget szenvedő lakosok’ felsegélése körül, az ő felsége által rendelt ősziéiből a’ katonai élel­mezés’ könnyebbitésére 5 , ’s az Ínséggel küzdők’ segélé­­sére 20 ezer pengő stot utalványozott a’ szokott föltételek alatt. Ápril’ 30-án az inségügyi választmány’ jelentése bemutattatott a’ BRnek. E’ jelentés’ folytán mindenek­előtt az ínségben sínylők’ összeírásának rectificatiójára tétettek lépések. Egy szolgabiró jelenté,hogy a’ Tiszaszabá­­lyozásnál 3000-en is kaphatnak munkát, az inségügyi vá­lasztmány megbizatott, hogy az élelemben szűkölködőket kényszerítő eszközökkel is igyekezzék oda utasitni. A’ mun­ka utáni költözés tisztviselői felügyelet által fog szabályoz­tatok . A’ 25 ezer pengő forint kölcsönért­ő felségének hálás köszönetét szavazván, azt mindazáltal a’ házi pénz­tár’ terhére és kezességére vették föl a’ BB, ’s még 28 ezer ft’ utalványozását kérik, valamint a’ hadi pénztár’ számára rendelt észletet is még 5000-el óhajtják pótol- 292

Next