Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-08-13 / 931. szám

Péntek 031 Augustus 13. 1847, JéTy^er'kmdve pedig UV1alpSt^ ^^’\TaZh^Z^nUaZébGt7ml­Xn 11 kr, "5 ö?“t"«‘»kén« kétezer küldve 6 ft 24 kr. tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendeli, csak a’ bécsi cs.főposta hivatal' ntján történhetik 1 MtadSél.Leimé"i^yAk^VSlTl'f. ^sábezoH^ríte^rfőróV^^cl' helyéért 5 pengd kr, a’ keltés hasába serért pedig 10 p. kr szimlitatik. JKS* Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. TARTALOM. Hivat, köztem. Ismételgessünk. I. A’ bácsmegyei­ Ferencz-csatorna.— Fiume (egy külföldi’ nézetei). Zágráb. Zemplén. Nagybánya (tisztujitás). — Dunamelléki egyh.kerület’ gyűlése. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY Ő felsége K­o­h­n Miksának vezetéknevét ,K­o­n­o­d­y‘-ra vál­toztatni kegy. megengedte. P­o­p­i­n­i János , szilágysomlyói kir. sóhivatali ellenőr 1. évi jul. 15-kén meghatározott. — (B.—P. H.) Ismételgessünk. I. A’ Budapesti Hiradó az auditóriumot akarja rendezni. Mikor a’ karzat hall­gatni fog, akkor nyílik meg az igazi szólásszabadság’ szája, akkor süt e’ memnon-szoborra először a’ nap, ezt hiszi ő. Én magában a’ szándékban sem kicsiny sem nagy botránykozási követ nem látok lábunk’ elébe gördítve, — és benne meg nem ütközöm. Mert itt minden a’ terv’ részleteitől függ.­­S noha a’ nyilvánosság’ ügye nem moz­­dittatik elő az auditóriumnak bárminő rendezése által, sőt ennek ellenkezője igen könnyen történhetnék, ’s noha a’ véleményszabadság azzal valami nagy hóditmányt nem nyert, ha egy húsz vagy huszonöt éles teremben a’ szó­nokok nagy csendben hallgattatnak ki olly kérdések fe­lől, mellyek iránt 4894 négyszög mérföldön a’ különböző nézetek , legalább irodalom’ útján, kifejlesztve nem igen lehetnek, mégis tagadhatatlan , hogy a’ Budapesti Hír­adó elvileg figyelmet érdemlő javaslatot penditett meg , melly, mihelyt kapcsolatban tartatik olly intézkedésekkel, mellyek a’ diétái vitatások’ terjedését egy alkotmányos ország’ igényeinek megfelelőleg eszközik, legott a’ re­formok’ barátai által pártoltatni fog. Gondolkodott-e a’ Budapesti Hiradó illy intézkedések felől ? én nem tudom, de fel akarom tenni; mert, hogy a’ törvényhozás’ termé­ben kimondott szavak az ország’ minden részéig hangoz­zanak , ezt szintúgy követeli a’ képviseleti rendszer , mellyet mi szeretünk , mint általában a’ megyei autonó­mia ’s különösen pedig az utasítási jog, mellyet a’ más oldalon szeretnek. Továbbá a’ conservative’ egyik nagy tekintélyű em­bere, viszont a’ Budapesti Híradó’ hasábjain, igen pártolta a’ diéta’ be­rendezését, mi által a’ tanácskozmányok’ mód­szeréről, az indítványok’ alakjáról, aztán , hogy hol szó­nokoljon a’ követ, miként járjon el kötelességeiben az elnök, és sok más illy kérdések felől, tisztába jőnénk. Nem vitatom ugyan, hogy teljességgel lehetetlen volna e’ szabályok’ útján is valamit koczkáztatni a’ szabadság­ból ; de azért még sem tarthatok azokkal, kik a’ törvény­hozási formákat érintetlenül akarják hagyni, mert kijaví­tásukra nincs most kedvező idő, a­mig másfelől szintén sóvárognak nagyobb átmérőjű, mélyebb vágású refor­mokra. E’ sóvárgás lehet eléggé hő, de, hogy olly gya­korlati volna milly meleg, milly honfiúi, alig képzelhető. Végre kétségen kivül áll, miként nemcsak a’ szoros értelemben vett ellenzék’ tagjai, hanem általában a’ hala­dás’ ügyének majd minden barátai évenkénti országgyű­lést akarnak. ’S bár hajdan a’ Budapesti Hiradó legalább száz argumentummal bizonyította be, hogy nálunk csu­pán három évben egyszer lehet szerkeszteni a’ törvény­­czikkeket, ’s hogy igen éretlen gondolat, hosszan, unalmason, a’ béketűrés’ minden határin túl nem ülni az országházban, és gyülésezni és tanácskozni, mig a’ leg­­ernyedetlenebb orator is házában beszéd- csömört érez; mégis, meg vagyok győződve, hogy a’ Budapesti Híradó­nak mostani nézetei igen elütnek a’ régiektől; mert kü­lönben azon tekintélyes egyén, ki a’ belrendezés’ kérdé­séről eléggé kedvezőleg nyilatkozott, nem tartotta volna természetesnek az évenkénti országgyűlést, több évekre választott követekkel, a­mi annak semmi párt által két­ségbe n­em hozott módja. ’S mire mutatnak mind­ezek ? Hogy a’ dolgokban gyakran nehézkedési erő van bi­zonyos irányú eszmék felé , mellyek, bár idegenséggel fogadtattak első feltünésökkor, a’ viszonyok’ kényszerí­tésénél fogva, utóbb egyaránt terjesztetnek azok által, kik kihirdették, ’s azok által, kik megtagadók. Illy eszme nálunk az országgyűlés’ tekintélyének nö­velése és hatáskörének tágítása. Általánosan érezzük , hogy körülményeink közt nem az eldaraboltságoknak egymás’ irányában erőt, hanem az egésznek összetartást kell adni. Látjuk, miként eddigi rendszerünk igen sok oldalról gördít akadályokat azon törekvések’ elébe, mely­­lyeket kifejlődhetésünk’ alapjainak tartunk, ’s tudván , hogy szőnyegen levő kérdéseink többnyire az alkotmányos életben előment országokban rég’ fellelték megoldásukat, önkénytelenül is, olly eszközökhez vonatunk , mellyek által mások czélt értek, ’s naponként meglepőbb ered­ményeket idéznek elő. A­ Budapesti Híradó is, midőn az auditóriumot ren­dezni igyekszik, a’ fönnebbi iránynak hódol, de csak ak­kor, ha ez által a’ nyilvánosságot, melly a’ sajtóban tá­­maszszal alig bir, Themis’ csarnokaiból kizárva van, a’ magasb politica’ műhelyeibe ritkán tekinthet, ’s többnyire csak a’ legkorszerűbb ügyekben aggódhatik : ne quid de­triment respublica capiat­e nem megszorítani, de az eddigieknél még hatályosabb csatornákba akarná vezetni. A’ fennebbi irányból foly az országgyűlés’ belrende­­zése, mellyet a’ Budapesti Híradó elfogadott, és az évenkénti országgyűlés, mellyel mind inkább megbarát­kozni látszik. Ha ezeket fontolóra vesszük, nem vagyunk-e följogo­sítva reméllem­, hogy a’ verificatio’ kérdésében is három év óta nevezetes változáson mentek az eszmék át ? — Hi­szen szorosan véve, mi egyéb a’ követ-igazolás, mint az országgyűlés’ berendezésének egyik ága ? Midőn még a’ Budapesti Híradó is e’ rendezést, — még pedig a’ valódi alkotmányos országok’ értelmében — elfogadta, ’s midőn viszont a’ Budapesti Híradó, melly felesleges bőséggel pengeté a’ megyék’ autonómiáját, most olly kérdéseket pártol, mellyek ha el nem ferdittetnek, ha természetük­ből ki nem vetkeztetnek, okvetlenül az országgyűlés’ mél­tóságának és hatáskörének emelésére szolgálnak: nincs-e elég okunk hinni, hogy a’ verificatio a’ jövő november­ben sokkal nagyobb hévvel fog idvezeltetni, mint a­­milly hidegen utasittatott vissza három évvel régebben ? Különben is az eszmék’ rectificatiojának egyik saját­ságos módja, az eszmék’pihentetése, minek következé­sében azok , mint a’ bor a’ tartás által, gyakran magok­ban tisztulnak ki. Mert többször történt már, hogy mi­dőn egy indítvány szőnyegre vonatott, előterjesztőinek a’ vele kapcsolatban levő kérdések’ egész láthatásáról vi­lágos nézetek, szorosan jellemzett irányuk nem volt; míg más részről az ostromlók is, megtámadásaik által, nem azt bizonyították be, hogy a’ tárgy gyönge oldalakkal bir, hanem csak annyit mutattak meg, hogy viszonyba ho­­zathatik olly nagy szavakkal, olly előlegezett és soha jól át nem vizsgált elvekkel, mellyeket mindenik párt ajkain penget, ’s mellyeknek komolyabb taglalásától nemével a’ szent borzadásnak visszatartózkodik. Illyenkor mindent megnyer a’ rész légkörbe fektetett kérdés, ha a’ discus­­siok alól elvonathatik , ’s ha idejök marad a’ pártoknak, más mezőn nyert eredmények által, kiüdülni azon fascina­­tioból, mellybe ama’ nagy szavak, ama’ mysticus elvek ragadták. Meg vagyok győződve, hogy a’ verificatio­e’ kérdé­sek’ sorába esik. Megtisztult, jelentékenységében nyert, a’ hozzáragasztott ellenszenvektől szabadult, mig róla hallgattak a’ pártok, mig a’ hírlapok’ hasábjain és a’ gyü­­léstermekben emlitve sem volt. ’S ha most, több évi mel­­lőztetés után, megint szőnyegre fog kerülni, nagy aggo­dalomban leendőnek ellenségei; mert azon argumentu­mokat, mellyeket ellene régebben némi hatással gördítet­tek , vagy magok is nevetségesnek találandják , vagy pedig ollyaknak, mik a’ saját pártjuk által elfogadott eszmékkel öszhangzásban nincsenek. Taglalgassuk bár a’ közelebbi számban a’ követigazo­lás’ kérdésének megdöntésére egykor fölhordott eszmé­ket , hogy lássuk: van-e közöttök csak egy is, melly mellett most komolyan lehessen vezérczikket irni a’ más oldal’ akármellyik közlegének — a’ Nemz. Újságot sem feledve ki? — Kemény Zsigmond. A’ bácsmegyei kir. Ferencz-csatorna 1846. év’ végén. E’ czim alatt egy statisticai tekin­tetben érdekes czikket közlött a’ B.—P. Hiradó’ 635 száma. Itt közöljük némi rövidítéssel : Még 1793-ban Kiss József és Gábor testvérek által alakított részvény­­társaság ugyancsak az ő tervök ’s vezetésük mellett kezdé meg a’ Dunát (Monostorszeghnél) a’ Tiszával (Földvár­nél) egy hajózható csatorna által összekapcsolni. 1801-ben már készen volt a’ hatalmas pártfogója’ nevével ékesített 14'/1 mérföldnyi hosszú Ferencz-csatorna, az utána kö­vetkező évben pedig már megnyittatott. Azonban az alig egy millióra számított költség nem sokára három annyira szaporodott, ’s a’ társaságot adósság terhelé, mi szü­kség­­kép’ megbuktatja vala, ha önmagára hagyatik. Ekkor­smét a’ kormány segített, miután a’ bácsi terjedelmes és őt jövedelmező kamrai jószágokat 25 szabadalmas évre haszonbérbe adá neki, ’s igy részesité őt azon közvetlen előnyökben, mikben műve ezen uradalmakat részesité. Tapasztaláshiány ’s a’ minden kezdetet nehezítő aka­dályok okozák, hogy a’ 25 évi szabadalmas birtokosnak a’ csatorna nemcsak semmi hasznot nem nyujta , hanem adósságokba mentté ; azonban annál üdvösb befolyással volt a’ környékre. A’ legvirágzóbb falvak keletkeztek partjain, ’s hol megnyitása előtt rövid idővel csordák legeltek a’ végtelen sikokon, most a’ termék-kelendőség miatt többé nem aggódó földműves dús aratásnak örvend. ’S az előítélet , mostohaság ’s részben rész akarat mégis csak árnyékot láttak e’ vállalatban; tökéletlenségeket, miktől egy emberi mű sem ment, ’s az akkori korviszo­nyok által eléggé kimentett fogyatkozásokat vettek benne észre; mindezekhez járult még, hogy a’ Duna’ egy kisza­kadása az egész torkolatot befövenyeztetéssel fenyegető. Illy körülmények közt közeledék a’ szabadalom-idő végéhez, ’s a’ birodalomban egyedül álló vállalattal­ fel­hagyás hozatott szóba. A’ társaság, nagyobb vesztesé­gektől tartva, sietett a’ csatornát magától elhárítani, ’s­ azt tetemes járulékaival együtt ő felsége’ lábaihoz ajándék gyanánt tette le. Az ügy’ hire nem volt ajánlatos, az eddigi eredmé­nyek semmi hasznot nem ígértek; a’ torkolatnáli veszély fenyegető, ’s a’ segítség’ lehetősége kétséges valt. Oly körülmények közt az elfogadástóli vonakodás természetes lett volna. E’ körülmények azonban időközben megvál­toztak, ’s a’ magas kormány 1841-ben csakugyan elfo­gadta a’ csatornát. A’ Ferencz-csatorna által a’ Duna a’ Tiszával, 35 mér­földnyi nyereséggel ’s mind magas mind alacsony vízál­lásnál a’ legveszélyesebb helyek’ kikerülése mellett, Ma­gyarország’ legtermékenyebb vidékein keresztül, hozatik kapcsolatba. Tervezeténél a’ legnagyobb dunai hajók, mellyek S akkor legfölebb 4000 mázsát hordtak,és 4 lábra merültek alá, vétettek tekintetbe; az alsó fenék’ szélessége 5° 3‘ ’s a’ legcsekélyebb mélység 6 lábra lön határozva. A’ zsi­lipek azonban, szerencsére, nagyobb terjedelmet nyer­tek , úgy, hogy jelenleg a’ legnagyobb, 8000 mázsát hordó hajóknak is elegendő átevezési tért nyújtanak. Kevés hajózható csatorna van, mellyen illy nagy ter­hek’ szállítása lehető volna; a’ duna-majnai Lajos-csator­­nán a’ legnagyobb teher sem múlja felül a’ 2000 mázsát. Jelenleg a’ középszámmal 27 lábat tevő vizeset a’ Du­nából a’ Tisza felé, öt szilárd rekesz-zsilip által osztatik fel; a’ hajókamrák’hossza 27 öl, a’ zsilip-kapuk’ nyilása 27 láb. A’ munkában levő csatorna-hosszabbitás a’zsilipek’ számát kettővel szaporitandja. A’ két part közötti közlekedésre nézve magasabb föl­­dezeten 17 álló, az alacsonyabbon pedig 8 komp-hid által van gondoskodva. A’ hajók’ vontatása, nagyságukhoz ’s a’ teherhez ké­pest, 4 — 14 ökör által történik, mellyek a’ csatornamel­­­­léki lakosok’ tulajdona, ’s a csatornahivatal’ részéről kár­pótlást kapott hajózók által béreltetnek ki. Azon haszon mellett, melly a’ nagyobb számú mar­hából a’ földművelésre közvetve ’s közvetlenül háramlik, azon tiszta jövedelem, mit 5 helység a’ hajóvontatásból nyer, 20,000 pftra rúg. A’ 141/2 mérföldnyi hosszú utat egy hajó harmadik napon végzi be. A’ csatornám forgalom’ iránya eddigelé nagyrészt föl­felé tartott, ’s főleg a’ termékeny bánát és bácsmegyei nyers terményekre, kincstári só, dohány és repeteolajra ’stb. szorítkozik. A’ Dunáról bor, kő, épületi­ fa, kalmár­portéka ’stb. hozatik be. A’ fölfelé menő teherhajók’ leg­nagyobb része üresen tér vissza. Az utósó 10 évi eredmények’ nyomán átmérőlegesen egy évre jó 600 üres, 730 terhes hajó, 3 üres, 41 terhes tutaj, 1,095,100 pozsonyi mérő búza, 146,391 kétszeres, 130,342 kukoricza, 33,664 köles, 144,902 repete, 64,621 árpa, 1,087,199 zab, 156,547 mázsa só, 41,542 akó bor, 18,901 mázsa repereolaj ’stb., a’ súlyra nézve évenként összesen 2,149,284 mázsa. 1846-ik évben a’ csatornán szállított áruk’ ősz­iés súlya tett 2,754,219 mázsát; a’ tulajdonképeni súly azonban nagyobb, minthogy a’ fennálló rendeleteknél fogva egy poszonyi mérő búza, vagy kétszeres csak 75 fontba számittatik. Azon előnyök mellett, miket a­ csatorna a’ forgalom’ élénkítése által főleg a’ környékre kiáraszt, egyet még érintetlenül hagyni nem szabad; ez pedig a’ mocsarak’ ki­szárítása , mellyek különben sok ezernyi hold legtermé­kenyebb földet a’ műveléstől elvonnának, ’s egészségtelen­­gőzölgéseikkel az egész vidéket megrontanák. De mindezen, a’ csatorna mellett fekvő helységeken a’ igyelmezőnek első pillanatra feltűnő kiszámithatlan elő­nyöket, miket ama’ vállalat nllv áldásd­inan­cs m-n

Next