Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-08-13 / 931. szám
Péntek 031 Augustus 13. 1847, JéTy^er'kmdve pedig UV1alpSt^ ^^’\TaZh^Z^nUaZébGt7mlXn 11 kr, "5 ö?“t"«‘»kén« kétezer küldve 6 ft 24 kr. tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendeli, csak a’ bécsi cs.főposta hivatal' ntján történhetik 1 MtadSél.Leimé"i^yAk^VSlTl'f. ^sábezoH^ríte^rfőróV^^cl' helyéért 5 pengd kr, a’ keltés hasába serért pedig 10 p. kr szimlitatik. JKS* Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. TARTALOM. Hivat, köztem. Ismételgessünk. I. A’ bácsmegyei Ferencz-csatorna.— Fiume (egy külföldi’ nézetei). Zágráb. Zemplén. Nagybánya (tisztujitás). — Dunamelléki egyh.kerület’ gyűlése. Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY Ő felsége Kohn Miksának vezetéknevét ,Konody‘-ra változtatni kegy. megengedte. Popini János , szilágysomlyói kir. sóhivatali ellenőr 1. évi jul. 15-kén meghatározott. — (B.—P. H.) Ismételgessünk. I. A’ Budapesti Hiradó az auditóriumot akarja rendezni. Mikor a’ karzat hallgatni fog, akkor nyílik meg az igazi szólásszabadság’ szája, akkor süt e’ memnon-szoborra először a’ nap, ezt hiszi ő. Én magában a’ szándékban sem kicsiny sem nagy botránykozási követ nem látok lábunk’ elébe gördítve, — és benne meg nem ütközöm. Mert itt minden a’ terv’ részleteitől függ.S noha a’ nyilvánosság’ ügye nem mozdittatik elő az auditóriumnak bárminő rendezése által, sőt ennek ellenkezője igen könnyen történhetnék, ’s noha a’ véleményszabadság azzal valami nagy hóditmányt nem nyert, ha egy húsz vagy huszonöt éles teremben a’ szónokok nagy csendben hallgattatnak ki olly kérdések felől, mellyek iránt 4894 négyszög mérföldön a’ különböző nézetek , legalább irodalom’ útján, kifejlesztve nem igen lehetnek, mégis tagadhatatlan , hogy a’ Budapesti Híradó elvileg figyelmet érdemlő javaslatot penditett meg , melly, mihelyt kapcsolatban tartatik olly intézkedésekkel, mellyek a’ diétái vitatások’ terjedését egy alkotmányos ország’ igényeinek megfelelőleg eszközik, legott a’ reformok’ barátai által pártoltatni fog. Gondolkodott-e a’ Budapesti Hiradó illy intézkedések felől ? én nem tudom, de fel akarom tenni; mert, hogy a’ törvényhozás’ termében kimondott szavak az ország’ minden részéig hangozzanak , ezt szintúgy követeli a’ képviseleti rendszer , mellyet mi szeretünk , mint általában a’ megyei autonómia ’s különösen pedig az utasítási jog, mellyet a’ más oldalon szeretnek. Továbbá a’ conservative’ egyik nagy tekintélyű embere, viszont a’ Budapesti Híradó’ hasábjain, igen pártolta a’ diéta’ berendezését, mi által a’ tanácskozmányok’ módszeréről, az indítványok’ alakjáról, aztán , hogy hol szónokoljon a’ követ, miként járjon el kötelességeiben az elnök, és sok más illy kérdések felől, tisztába jőnénk. Nem vitatom ugyan, hogy teljességgel lehetetlen volna e’ szabályok’ útján is valamit koczkáztatni a’ szabadságból ; de azért még sem tarthatok azokkal, kik a’ törvényhozási formákat érintetlenül akarják hagyni, mert kijavításukra nincs most kedvező idő, amig másfelől szintén sóvárognak nagyobb átmérőjű, mélyebb vágású reformokra. E’ sóvárgás lehet eléggé hő, de, hogy olly gyakorlati volna milly meleg, milly honfiúi, alig képzelhető. Végre kétségen kivül áll, miként nemcsak a’ szoros értelemben vett ellenzék’ tagjai, hanem általában a’ haladás’ ügyének majd minden barátai évenkénti országgyűlést akarnak. ’S bár hajdan a’ Budapesti Hiradó legalább száz argumentummal bizonyította be, hogy nálunk csupán három évben egyszer lehet szerkeszteni a’ törvényczikkeket, ’s hogy igen éretlen gondolat, hosszan, unalmason, a’ béketűrés’ minden határin túl nem ülni az országházban, és gyülésezni és tanácskozni, mig a’ legernyedetlenebb orator is házában beszéd- csömört érez; mégis, meg vagyok győződve, hogy a’ Budapesti Híradónak mostani nézetei igen elütnek a’ régiektől; mert különben azon tekintélyes egyén, ki a’ belrendezés’ kérdéséről eléggé kedvezőleg nyilatkozott, nem tartotta volna természetesnek az évenkénti országgyűlést, több évekre választott követekkel, ami annak semmi párt által kétségbe nem hozott módja. ’S mire mutatnak mindezek ? Hogy a’ dolgokban gyakran nehézkedési erő van bizonyos irányú eszmék felé , mellyek, bár idegenséggel fogadtattak első feltünésökkor, a’ viszonyok’ kényszerítésénél fogva, utóbb egyaránt terjesztetnek azok által, kik kihirdették, ’s azok által, kik megtagadók. Illy eszme nálunk az országgyűlés’ tekintélyének növelése és hatáskörének tágítása. Általánosan érezzük , hogy körülményeink közt nem az eldaraboltságoknak egymás’ irányában erőt, hanem az egésznek összetartást kell adni. Látjuk, miként eddigi rendszerünk igen sok oldalról gördít akadályokat azon törekvések’ elébe, melylyeket kifejlődhetésünk’ alapjainak tartunk, ’s tudván , hogy szőnyegen levő kérdéseink többnyire az alkotmányos életben előment országokban rég’ fellelték megoldásukat, önkénytelenül is, olly eszközökhez vonatunk , mellyek által mások czélt értek, ’s naponként meglepőbb eredményeket idéznek elő. A Budapesti Híradó is, midőn az auditóriumot rendezni igyekszik, a’ fönnebbi iránynak hódol, de csak akkor, ha ez által a’ nyilvánosságot, melly a’ sajtóban támaszszal alig bir, Themis’ csarnokaiból kizárva van, a’ magasb politica’ műhelyeibe ritkán tekinthet, ’s többnyire csak a’ legkorszerűbb ügyekben aggódhatik : ne quid detriment respublica capiate nem megszorítani, de az eddigieknél még hatályosabb csatornákba akarná vezetni. A’ fennebbi irányból foly az országgyűlés’ belrendezése, mellyet a’ Budapesti Híradó elfogadott, és az évenkénti országgyűlés, mellyel mind inkább megbarátkozni látszik. Ha ezeket fontolóra vesszük, nem vagyunk-e följogosítva reméllem, hogy a’ verificatio’ kérdésében is három év óta nevezetes változáson mentek az eszmék át ? — Hiszen szorosan véve, mi egyéb a’ követ-igazolás, mint az országgyűlés’ berendezésének egyik ága ? Midőn még a’ Budapesti Híradó is e’ rendezést, — még pedig a’ valódi alkotmányos országok’ értelmében — elfogadta, ’s midőn viszont a’ Budapesti Híradó, melly felesleges bőséggel pengeté a’ megyék’ autonómiáját, most olly kérdéseket pártol, mellyek ha el nem ferdittetnek, ha természetükből ki nem vetkeztetnek, okvetlenül az országgyűlés’ méltóságának és hatáskörének emelésére szolgálnak: nincs-e elég okunk hinni, hogy a’ verificatio a’ jövő novemberben sokkal nagyobb hévvel fog idvezeltetni, mint amilly hidegen utasittatott vissza három évvel régebben ? Különben is az eszmék’ rectificatiojának egyik sajátságos módja, az eszmék’pihentetése, minek következésében azok , mint a’ bor a’ tartás által, gyakran magokban tisztulnak ki. Mert többször történt már, hogy midőn egy indítvány szőnyegre vonatott, előterjesztőinek a’ vele kapcsolatban levő kérdések’ egész láthatásáról világos nézetek, szorosan jellemzett irányuk nem volt; míg más részről az ostromlók is, megtámadásaik által, nem azt bizonyították be, hogy a’ tárgy gyönge oldalakkal bir, hanem csak annyit mutattak meg, hogy viszonyba hozathatik olly nagy szavakkal, olly előlegezett és soha jól át nem vizsgált elvekkel, mellyeket mindenik párt ajkain penget, ’s mellyeknek komolyabb taglalásától nemével a’ szent borzadásnak visszatartózkodik. Illyenkor mindent megnyer a’ rész légkörbe fektetett kérdés, ha a’ discussiok alól elvonathatik , ’s ha idejök marad a’ pártoknak, más mezőn nyert eredmények által, kiüdülni azon fascinatioból, mellybe ama’ nagy szavak, ama’ mysticus elvek ragadták. Meg vagyok győződve, hogy a’ verificatioe’ kérdések’ sorába esik. Megtisztult, jelentékenységében nyert, a’ hozzáragasztott ellenszenvektől szabadult, mig róla hallgattak a’ pártok, mig a’ hírlapok’ hasábjain és a’ gyüléstermekben emlitve sem volt. ’S ha most, több évi mellőztetés után, megint szőnyegre fog kerülni, nagy aggodalomban leendőnek ellenségei; mert azon argumentumokat, mellyeket ellene régebben némi hatással gördítettek , vagy magok is nevetségesnek találandják , vagy pedig ollyaknak, mik a’ saját pártjuk által elfogadott eszmékkel öszhangzásban nincsenek. Taglalgassuk bár a’ közelebbi számban a’ követigazolás’ kérdésének megdöntésére egykor fölhordott eszméket , hogy lássuk: van-e közöttök csak egy is, melly mellett most komolyan lehessen vezérczikket irni a’ más oldal’ akármellyik közlegének — a’ Nemz. Újságot sem feledve ki? — Kemény Zsigmond. A’ bácsmegyei kir. Ferencz-csatorna 1846. év’ végén. E’ czim alatt egy statisticai tekintetben érdekes czikket közlött a’ B.—P. Hiradó’ 635 száma. Itt közöljük némi rövidítéssel : Még 1793-ban Kiss József és Gábor testvérek által alakított részvénytársaság ugyancsak az ő tervök ’s vezetésük mellett kezdé meg a’ Dunát (Monostorszeghnél) a’ Tiszával (Földvárnél) egy hajózható csatorna által összekapcsolni. 1801-ben már készen volt a’ hatalmas pártfogója’ nevével ékesített 14'/1 mérföldnyi hosszú Ferencz-csatorna, az utána következő évben pedig már megnyittatott. Azonban az alig egy millióra számított költség nem sokára három annyira szaporodott, ’s a’ társaságot adósság terhelé, mi szükségkép’ megbuktatja vala, ha önmagára hagyatik. Ekkorsmét a’ kormány segített, miután a’ bácsi terjedelmes és őt jövedelmező kamrai jószágokat 25 szabadalmas évre haszonbérbe adá neki, ’s igy részesité őt azon közvetlen előnyökben, mikben műve ezen uradalmakat részesité. Tapasztaláshiány ’s a’ minden kezdetet nehezítő akadályok okozák, hogy a’ 25 évi szabadalmas birtokosnak a’ csatorna nemcsak semmi hasznot nem nyujta , hanem adósságokba mentté ; azonban annál üdvösb befolyással volt a’ környékre. A’ legvirágzóbb falvak keletkeztek partjain, ’s hol megnyitása előtt rövid idővel csordák legeltek a’ végtelen sikokon, most a’ termék-kelendőség miatt többé nem aggódó földműves dús aratásnak örvend. ’S az előítélet , mostohaság ’s részben rész akarat mégis csak árnyékot láttak e’ vállalatban; tökéletlenségeket, miktől egy emberi mű sem ment, ’s az akkori korviszonyok által eléggé kimentett fogyatkozásokat vettek benne észre; mindezekhez járult még, hogy a’ Duna’ egy kiszakadása az egész torkolatot befövenyeztetéssel fenyegető. Illy körülmények közt közeledék a’ szabadalom-idő végéhez, ’s a’ birodalomban egyedül álló vállalattal felhagyás hozatott szóba. A’ társaság, nagyobb veszteségektől tartva, sietett a’ csatornát magától elhárítani, ’s azt tetemes járulékaival együtt ő felsége’ lábaihoz ajándék gyanánt tette le. Az ügy’ hire nem volt ajánlatos, az eddigi eredmények semmi hasznot nem ígértek; a’ torkolatnáli veszély fenyegető, ’s a’ segítség’ lehetősége kétséges valt. Oly körülmények közt az elfogadástóli vonakodás természetes lett volna. E’ körülmények azonban időközben megváltoztak, ’s a’ magas kormány 1841-ben csakugyan elfogadta a’ csatornát. A’ Ferencz-csatorna által a’ Duna a’ Tiszával, 35 mérföldnyi nyereséggel ’s mind magas mind alacsony vízállásnál a’ legveszélyesebb helyek’ kikerülése mellett, Magyarország’ legtermékenyebb vidékein keresztül, hozatik kapcsolatba. Tervezeténél a’ legnagyobb dunai hajók, mellyek S akkor legfölebb 4000 mázsát hordtak,és 4 lábra merültek alá, vétettek tekintetbe; az alsó fenék’ szélessége 5° 3‘ ’s a’ legcsekélyebb mélység 6 lábra lön határozva. A’ zsilipek azonban, szerencsére, nagyobb terjedelmet nyertek , úgy, hogy jelenleg a’ legnagyobb, 8000 mázsát hordó hajóknak is elegendő átevezési tért nyújtanak. Kevés hajózható csatorna van, mellyen illy nagy terhek’ szállítása lehető volna; a’ duna-majnai Lajos-csatornán a’ legnagyobb teher sem múlja felül a’ 2000 mázsát. Jelenleg a’ középszámmal 27 lábat tevő vizeset a’ Dunából a’ Tisza felé, öt szilárd rekesz-zsilip által osztatik fel; a’ hajókamrák’hossza 27 öl, a’ zsilip-kapuk’ nyilása 27 láb. A’ munkában levő csatorna-hosszabbitás a’zsilipek’ számát kettővel szaporitandja. A’ két part közötti közlekedésre nézve magasabb földezeten 17 álló, az alacsonyabbon pedig 8 komp-hid által van gondoskodva. A’ hajók’ vontatása, nagyságukhoz ’s a’ teherhez képest, 4 — 14 ökör által történik, mellyek a’ csatornamelléki lakosok’ tulajdona, ’s a csatornahivatal’ részéről kárpótlást kapott hajózók által béreltetnek ki. Azon haszon mellett, melly a’ nagyobb számú marhából a’ földművelésre közvetve ’s közvetlenül háramlik, azon tiszta jövedelem, mit 5 helység a’ hajóvontatásból nyer, 20,000 pftra rúg. A’ 141/2 mérföldnyi hosszú utat egy hajó harmadik napon végzi be. A’ csatornám forgalom’ iránya eddigelé nagyrészt fölfelé tartott, ’s főleg a’ termékeny bánát és bácsmegyei nyers terményekre, kincstári só, dohány és repeteolajra ’stb. szorítkozik. A’ Dunáról bor, kő, épületi fa, kalmárportéka ’stb. hozatik be. A’ fölfelé menő teherhajók’ legnagyobb része üresen tér vissza. Az utósó 10 évi eredmények’ nyomán átmérőlegesen egy évre jó 600 üres, 730 terhes hajó, 3 üres, 41 terhes tutaj, 1,095,100 pozsonyi mérő búza, 146,391 kétszeres, 130,342 kukoricza, 33,664 köles, 144,902 repete, 64,621 árpa, 1,087,199 zab, 156,547 mázsa só, 41,542 akó bor, 18,901 mázsa repereolaj ’stb., a’ súlyra nézve évenként összesen 2,149,284 mázsa. 1846-ik évben a’ csatornán szállított áruk’ ősziés súlya tett 2,754,219 mázsát; a’ tulajdonképeni súly azonban nagyobb, minthogy a’ fennálló rendeleteknél fogva egy poszonyi mérő búza, vagy kétszeres csak 75 fontba számittatik. Azon előnyök mellett, miket a csatorna a’ forgalom’ élénkítése által főleg a’ környékre kiáraszt, egyet még érintetlenül hagyni nem szabad; ez pedig a’ mocsarak’ kiszárítása , mellyek különben sok ezernyi hold legtermékenyebb földet a’ műveléstől elvonnának, ’s egészségtelengőzölgéseikkel az egész vidéket megrontanák. De mindezen, a’ csatorna mellett fekvő helységeken a’ igyelmezőnek első pillanatra feltűnő kiszámithatlan előnyöket, miket ama’ vállalat nllv áldásdinancs m-n