Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-09-12 / 948. szám
bályok’ és határozatok’ értelmében aláírása által lekötelezni tartozik; és hogy b) az újonnan megválasztatott tagok azon közgyűlés’ folyama alatt, mellyen megválasztattak, szavazati jogaikkal nem élhetnek. Gróf Szapáry József maga, mint a’ korm. választmány’ egyik tagja , a’ megelőző napon a’ korm. választmány’ eljárását — nézete szerint igazságtalanul — vádoló kifejezések miatt, választmányi tagságáról lemondott. Olvastatott Brünek József egyesületi képviselőnek jelentése a’ m. orvosok’ és természetvizsgálók’ soproni nagygyűléséről ’s különösen annak gazdasági szakosztálya’ működéséről, mellyek között közérdeket ’s éljenekkel kitörő méltánylást nyert főmagyng Eszterházy Pál e hgségének, a’ gazdaképző-intézetre és példány-gazdaságra nézve tett kegyes nyilatkozata és egy gazd. fiókegyesületnek alakulása Sopronmegyében. Kedvesen fogadtatott azon részletesebb vázolat, melylyet Havas József httó tanácsos uraaga, e’ jelentés’ fonalán, a’ sopronmegyei gyümölcstenyésztésről ’s szőlőművelésről nyújtott; ez utóbbira nézve azonban sajnosan értesült a’ közgyűlés a’ mindinkább terjedő borhamisításról, melly különösen Sopronban, legjelesebb magyar boraink’ rövidségével űzetik; mire nézve és kapcsolatban Péterfy József szőlőfelügyelő úr’ inditványával, határoztatott, miszerint valamint maga Sopron’ városának elöljárósága e’ borhamisítások ellen leendő intézkedések végett felkeressék, úgy ez Egyesület’ részéről minden hatalmában álló befolyás használtassák a’ végre , hogy a’ kormányszék és országgyűlés’ útján a’ magyar borkereskedés’ érdekében a’ hamisítások ellen sikeres intézkedések foganatosíttassanak. Élelmi tekintetben nem a’ legkedvezőbb kilátások mutatkozván az országban, helyesnek találta’ Közgyűlés , hogy a’ gabonábóli pálinkafőzés ellen capacitatio’ utján az Egyesület’ orgánuma is minél hathatósabban működjék. Törvényhatósági dolgok- PESTMEGYE (az utasítások’ folytatása). Az eddig elszámlált életkérdéseken kívül, a’ birtok’ szabaddá ’s bizonyossá tétele’ érdemében, szükségesnek tartá a’ választmány az ősiség’ eltörlését utasításba adni. Az e’ tárgyat illető választmányi javaslat következőkép’ hangzott : ,,A’ választmány addig is, mig a’ polgári jogviszonyokon átvonuló eme’ kérdés a’polgári törvénykönyv’ részletes kidolgozásával tökéletesen ’s gyökeresen megoldva leend, következőket javasol : a) Hogy a’ mint eddigelé az absolut tulajdon’ eszméje az állománynál, illetőleg a’ koronánál, — a’ relatív tulajdon pedig a’ nemzetségeknél létezett, úgy az, megszüntettetvén jövendőre a' tulajdon, egyenesen az egyénekhez köttessék. b) Az örökvallások, csalás’ eseteit kivéve, felbonthatlanoknak nyilváníttassanak. c) A’ zálog, kikötött szerződési évek’ elteltével, az öröködés pedig, kinyitta után rövid záros határidő múlva elidősülés alá essék, ’s az elidősülést óvásokkal félbeszakasztani ne lehessen. d) Ha valaki jószágát eladni kivánja, szabadságában álljon ebbeli szándékát a’ amlgy m. kir. helytartótanács’ utján országszerte és abban a’ megyében, hol a’ jószág fekszik, különösen a’közgyűlésen is közhírül tétetni, és ha bizonyos meghatározott idő alatt a’ jószághoz igényt tartó senki sem jelentkeznék, az illy birtok bárminemű jogi kereset által többé semmi szin alatt se háborittassék.“ A’ választmányi szerkezet érdekes vitatásokat idézett elő. A’ szólók’ többsége abban hiányt, vagy nem elegendő szabatosságot ’s positivitást látott. Úgy is látszik tagadhatlanul, mintha azon viszonyok, mellyekben az ősiség nyilatkozik, minő a’ korona’ irányában a’ fiscalitás , magánosak között a’ b) pontban említett örökvallás, a’ c) pontba foglalt zálog és öröködés, csupán jövőre nézve szabályoztatnának. Más szóval, a’ választmányi szerkezetben világosan csak az ezután kötendő viszonyokból jövendőben eredhető perek’ megszüntetése foglaltatik. Mi történjék azon keresetekkel, mellyek ugyancsak jövőben, de már a’ múltra nézve indíthatók, ez a’ szerkezetben világosan ismét nem foglaltatik. A’ múltra nézve már megindított, de még be nem végzett perek tovább is megmaradjanak-e, erről ismét szó sincs. És ime ezen kérdések felett folyt a’ vitatkozás. Mindenekelőtt elnök ő maga azon kérdést téve, valljon a’ fentebbi viszonyok’ múltját illetőleg, jövőben indítandó perek’ kezdhetésére nézve kiván-e a’ választmány bizonyos határidőt tétetni ? H. B. tbiró’ véleménye szerint illy határidő a’ javaslati törvény’ hozatala lehetne. Ezt az előbbszóló igazságtalannak mondá. A’ megye’ másod alispánja mind a’ fenlevő, mind a’ jövőben inditandó perekre nézve szerencsés eszmének tartja azt, mi egy nem rég’megjelent röpiratban pendittetett meg, hogy t. i. mindkét rendű perek választott bíróság előtt, kiszabott határidő alatt ’s a’ czélhoz képest szabályozott eljárással folyjanak le. Szinte tetszik szólónak azon elv is, hogy a’ birtokosnak, elmarasztaltatása’ esetében, fizetés mellett joga legyen megtartani a’ jószágot , mert ebben némüleg megvan az „uti possidetis“ elv Ellenben Sz. M. első alispán a’ választott bíróságot neoacquistica commissionak tekinti , sőt még annál roszabbnak , mert itt a’ perujitás is kizáratnék. Az eljárás’ rövidítése szerinte nehézségekkel jár, mert jogperekben a’ tény nem világos, ’s a’ megtámadott birtokosnak hoszszas előkészületekre van szüksége , holott nálunk a’ birtokos sokszor azt sem tudja, hol keresse a’ documentumokat. Ezenkívül eddig a’ hosszas jogper a’ birtokost alaptalan megtámadok ellen védte, de a’ rövid határidő’ kitétele ezeket mind felbátorítaná. Melly utóbbi aggodalom’ megszüntetésére az előbbszóló úgy nyilatkozott, hogy meg lehetne határozni, miszerint a’ vesztő fél a’ perköltségeket mindenesetre tartozik megtéríteni. K. L. t biró is úgy tekinti a’ hosszas jogpereket minden buvóajtóikkal, mint a’ mellyek viszonyaink között némi surrogatumai a’ birtokbiztosság’ garantiájának. Ezek, úgymond, önkénytelenül ellensúlyul szolgáltak a’ birtokosra nézve az ősiség’ ellenében. Kimondani most azok’ folyása’ idejét, annyi, mint a’ jövendő’ kedvéért a’ jelen nemzedék’ convulsióját előidézni. Az úti possidetis szóló szerint is azon alap, mellyre az ősiség’ eltörlését állítani kell. Ez azon maximum , mellyre a’ fentebbi 4 pontban foglaltak előkészitőkül szolgálnak. Mert az ősiség nem abstract valami, mellyet viszonyainkból egyszerre kivenni lehessen. Az ősiséget kidolgozni annyi, mint a’ polgári törvénykönyvet újra készíteni. Szóló tehát még időelőttinek látja itt hozzászólni ’stb. Ha uti possidetis a’ czél , akkor a’ másodalispán’ véleménye szerint nem lehetnek helyesek az olly eszközök, mellyek épen a’ birtokos’ megtámadtatását mintegy rendszeresitik. Már pedig a’ választmányi javaslat’ d) pontjában illyesmi foglaltatik. Ugyanis a’ jószágát eladni akaró birtokosnak elébe szabatik, hogy eladási szándékát országszerte közhírré tegye, és igy a’ megtámadásokat mintegy maga hívja fel, holott épen azt akarnók, hogy semminemű jogi keresetek jövendőben ne indíttassanak. Ehhez járul, hogy a’ választmányi javaslat a’ már létező pereket mellőzi, tehát azokat tán régi folyásukban kivánja meghagyni. Szóló nem szereti, hogy idő határozzon igazság és igazság között, ugyanezért indítványozá mindkét rendű pereknek rövid egyforma eljárás alá leendő vételét. Gr. T. D. az előbbszóló által pártolt választott birói eljárást, összekötve a’ kártalanítás’ szempontjával, szinte pártolja. Szóló az ősiséget olly kérdésnek tartja, mellynek megoldását az események’ rohama előbbre tette, mintsem azt a’ polgári törvénykönyv’ kidolgozásától feltételezni lehetne. A’ választmányi javaslat’ d) pontját szóló sem tartja czélszerűnek. Mert noha az örök eladásnak országszertei kihirdetése benne csak az eladó birtokos’ tetszésére látszik hagyva , de már magában abban, hogy ha ezen közhirrétételt elmulasztaná, jogai iránt gyanút ébresztene, magában foglalja a’ kénytelenséget. De nem is használ az olly szegény nemesnek semmit, kihez a’ helytartótanácsi hirdetés el nem hat, ’s a’ megyék’ közgyűléseire nem jár. Ezenkivül az alaptalan követelőknek vérszemet ad ’stb. Ezekután báró Eö. J.— szólt, a’ kérdésalatti tárgyat egészen felfogva. Midőn úgymond a’ fekvő birtok’ egész rendszerét megváltoztató irányban akarunk javílni , természetes következés, hogy egyes érdekek mindig sértve lesznek. A kérdés csak az, hogy ha már ezt tenni kell, az egészre nézve haszon háruljon belőle. Szóló ezt jelen esetben csak úgy reméli elérhetőnek, ha az úti possidets elv minden következményeivel elfogadtatik. Ki kell tehát ezt mondani mind a’ már fenlevő , mind az ezután indítható jogperek’ irányában, tehát múltra és jövőre egyiránt. Azonban nem látja czélszerűnek ezen megszüntetést határidő alatt eljáró választott bíróság által előkészíteni. Mert igazsága van K.— L.-nak, hogy ezáltal zavar támadna , ’s a’ hitet megingadoztatnék. Azokkal sem ért egyet, kik az illy jogpereknek a’ törvény’ meghozatalát kívánják határul kitüzetni, mert ez is épen olly következményeket idézhet elő. Legjobb az úti possidetist mindjárt, minden tekintetek nélkül alkalmazni. Ez által nagy igazságtalanság nem történik. Mert a’ törvény csak azt hagyja helyben, mit az egyének jó hiszemmel tettek, mig most sokszor mentalis reserváták pártoltatnak. Ezenkivül a’ per még nem tulajdon , hanem csak olly remény, mellynek teljesülése többnyire kegyelemtől függ. — Elmondja szóló, hogy azok szerint, miket egy joggyökösségből indított perben a’ felperes bebizonyítani tartoznék, a’ dolgok’ jelen állásában alig lehet képzelni, hogy egy illy per tökéletesen instruáltathassék. Érti az adománynak, igtatásnak, ususnak, leszármazásnak kimutatását. — Hátha még a’ birtokos törvényes czimekkel áll elő, honnan veszi a’ kereső próbáit azoknak kiforgatására ? Úgy, hogy bátran el lehet mondani, miként illy per ma már gratia nélkül alig nyerhető. Ide járul még a’ per’ hosszadalmassága, költségek ’stb. így az örökvallások’ megerőtlenitésénél is egyedül a’ birótól függ a’ rationabilitas felett határozni. A’ sicuti possidetis’ kimondásával tehát igen is halavány reménytől esnek el a’ követelők. A’ zálogot illetőleg, ha a’ zálog világos , és ezen természetét megtartotta, határoztassék meg azok’ visszaváltására bizonyos idő, de a’ régi zálogoknál, hol ex radicalitate juris kellene perelni, mondassák ki hasonlóul az úti possidetis. Hasonló értelemben nyilatkoztak P. J. és J. S. tbirók. Még K. L. tb. szólalt fel , ’s úgy nyilatkozott, hogy azokat, mellyek positivitása tekintetéből a’ választmányi javaslat’ pontjainak módosítására mondattak, noha úgy hiszi, hogy azokban henfoglaltatnak, nem ellenzi. Az eladásoknak d) pont alatt foglalt országszerte közhírrétételére nézve pedig azt jegyzi meg, hogy ez csak telekkönyvi formalitás. Mire a’ megye’ másod alispánja azon módositást kívánta, hogy a’ közhirrététel’ eszközlésére ne jelöltessék ki egyenesen a' nmlgy m. kir. helyt, tanács, hanem csak ez tétessék a’ szerkezetbe: ,,a’ törvényhozás által kijelölendő helyen.“ Végre Z. J. főszolgabiró is az úti possidetis elv’ kimondására szavazott az ezután kezdendő perek’ irányában , mert — úgymond — a’ törvény inkább a’ positiv, mint negativ érdeket tartozik védeni. Azonban a’ már fenlevő pereket megtartani kívánta. Mindezeknél fogva a’ választmányi szerkezeten következő módosítások történtek. A’ bevezetésben kimondatik az „úti possidetis“ elv. Az a) ponthoz positivitás’ tekintetében hozzátétetik, hogy a’ fiscalitások múltra és jövőre nézve eltöröltessenek. A’ b) pontban is világosan kitétetik, hogy a’ csalás’ esetein kívül indított erőtlenitő perek múltra és jövőre nézve megszüntetnek. A’ c) pontban fentebbiek szerint meg fog különböztetni a’ régi és újabb zálog, valamint az öröködés is. Mindenik, a’ szerint, a’ mint bennök juris próbák kellenének, a’ fentebbi elvnek alája esvén. Végre: a’ d) pontban a’ nmígy helytartótanács helyett ez fog állani: ,,a’ törvényhozás által kijelölendő helyen.“ Az ősiség’ eszméjével szoros kapcsolatban lévén a’ hitbizományok, azokat a választmány úgy, mint azok jelenleg fennállanak, jövendőre nézve eltörlendőknek véli. A’ már fennállóknak pedig egyedül azon kiváltságos természetét javasolja elvétetni, miszerint kölcsön’ alapjául törvény előtt nem szolgálnak. Végre, ha valaki ezentúl hitre bizományt állít, azt csupán élőre nézve tehesse, és pedig úgy, hogy a’ helyettesitett örökösnek végrendelkezési joga meg ne szorittassék. Egyébiránt e’részben a’ választmány oda kivánja utasitni a’ követeket, hogy a’ hitbizományok az öröködéssel lehetőleg öszhangzásba hozassanak. Ezen tárgyak után, közvetlen szellemi érdek’ szempontjából, a’ választmány a’ népnevelésre fordítván figyelmét, oda kívánta utasítni a’ követeket, hogy a’ nemzetnek a’ közoktatásban befolyás’ kétségtelen jogát valósitsák. Továbbá, hogy az ezen joggal viszonyos kötelességnek megfelelni lehessen, a’ követek mindenekelőtt igyekezzenek a’ köznevelési alapul kijelölt kútfőket számon kérni. A’ mennyiben pedig a’ fenlevő pénzalap a’ népnevelés’ érdekében igényelt költségek’ fedezésére elégnek nem találtatnék, azokat úgy az országos, mint a’ megyei háziadó’ rovatai közzé sorozzák. Egyébiránt a’ népnevelés’ irányául a’ választmány kimondatni javasolja, hogy a’ vallásos erkölcsiség’ alapján a köznép főleg arra képeztessék, a’ mi állásánál, rendeltetésénél fogva hivatása. Magában értetvén, hogy a’ mondott iránynak megfelelő ’s kellő élelmi biztosítással ellátott nevelőkről is gondoskodni kellene. Gr. T. S. ezenkivül azt kivánta, hogy a’ községek is járuljanak az iskolák’ fentartásához olly módon, hogy kivált a’ hol még rendezés eddig nincs, commassatio’ alkalmával azok’ számára bizonyos mennyiségű föld szakasztassék ki. Hivatkozók az érdemes gróf a’ testvér kis hazára Erdélyre, hol nemzeti iskolák’számára illy módon a sessio föld adatott. Mire K. L. t biró is előadá, hogy e tárgynak financzialis oldalára közelebb Szőnyi Pálnak a’ középponti praeparandia’ felállításáról irt jeles munkája által tétetvén figyelmessé : elborzadt a’ tetemes sommán, melly kijön, ha csak valami 3-ad ranguféle népnevelést is meghonositni akarnánk, mert ez öszveg igy is majd 50 millióra rúg. Azonban mi eszközök’ dolgában nem volnánk épen a’ legroszabb állapotban. A’ közoktatási kútfők hazánkban, ha számon kéretnek, eddig sem csekélyek. Ezen,kivül ha nem vagyunk is épen úgy mint Amerikában, hol midőn egy uj város telepíttetik, birtokának '/Jó része a’ népnevelésre hagyatik fenn, de csakugyan commassatio’ alkalmával iskolákra mindig lehet valamit fenhagyni ’stb. Utasittattak tehát a’ követek, hogy az iskoláknak a’ községek általi dotatiojáról is gondoskodjanak. Továbbá a’ szellemi érdek’ egyik emeltyűjének tekinti a’ választmány a’ sajtót. Hogy pedig Pestmegyének e’ részbeni buzgó óhajtása valósittassék, oda kivánja utasitni a’ követeket, hogy, eltérvén az eddigi felirási sükeretlen úttól, indítványozzanak olly utólagos sajtótörvényeket, mellyek által a’ vélemény’ szabad nyilvánítása nem semmisittetik meg. Ezen elveket pedig mindjárt a’ hongyülés’ kezdetén az országgyűlési tudósításokat közlő hirlap’ szerkesztésére nézve életbeléptetni iparkodjanak. — Eg g. SÁROS, sept. 4-kén „Animum vincere , hracundiam cohibere (még hozzátesszük : vanitatem coercere et affectus temperare) a’legnagyobb győzedelem.“ — így emlékeztetnek engemet a’ B.P. Híradóban „Többen“, ’s „kérnek egyszersmind, hogy megyém’ irányában , mellyet a’ közönség előtt már többször gúnyoltam , sőt jót felőle még nem is írtam, epés tacticámat tegyem le, mert bár ez dicséretemre nem szorult, de a’ béketűrésnek is vannak határai.“------Ez az, mit a’ B. P. Híradónak „Többen“ aláírása czikke czáfolatul menydörgött le reám, közlött utósó soraim’ következtében.------Én tényeket soroltam elő, ’s a’ „Többen“ urak egy szót sem czáfolnak, hanem azt mondják : „ez epés tactica , mondják, hogy a’ béketürésnek is vannak határai.“ Ezen czáfolatnak minden betűje igy szól: „ha még tovább szólasz igazat, betörjük fejedet.“ És aztán merjen az ember „Többek’“ irányában föllépni, midőn olly felpánczélozott lovagi alakokban állanak előttünk a’ béketűrés’ határának küszöbén a’ bosszúállás’ nemzői. És én ezekre mégis azt mondom: ne a’ gúnyolódást, ne az epis tacticát vessétek szememre, hanem bizonyítsátok be, hogy nem igaz tények, miket elősoroltam, ’s megczáfoltatok. Mig ezt nem teszitek, kény 172