Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-09-12 / 948. szám

bályok’ és határozatok’ értelmében aláírása által lekötelezni tartozik; és hogy b) az újonnan megválasztatott tagok azon közgyűlés’ folyama alatt, mellyen megválasztattak, szavazati jogaikkal nem élhetnek. Gróf S­zap­ár­y József m­aga, mint a’ korm. választ­mány’ egyik tagja , a’ megelőző napon a’ korm. választ­mány’ eljárását — nézete szerint igazságtalanul — vádoló kifejezések miatt, választmányi tagságáról lemondott. Olvastatott Brünek József egyesületi képviselőnek jelentése a’ m. orvosok’ és természetvizsgálók’ soproni nagygyűléséről ’s különösen annak gazdasági szakosztá­lya’ működéséről, mellyek között közérdeket ’s éljenek­kel kitörő méltánylást nyert főmagy­ng Eszterházy Pál e hgségének, a’ gazdaképző-intézetre és példány-gaz­daságra nézve tett kegyes nyilatkozata és egy gazd. fiók­egyesületnek alakulása Sopronmegyében. Kedvesen fogadtatott azon részletesebb vázolat, mely­­lyet Havas József h­ttó tanácsos ur­a­aga, e’ jelentés’ fonalán, a’ sopronmegyei gyümölcstenyésztésről ’s szőlőmű­velésről nyújtott; ez utóbbira nézve azonban sajnosan ér­tesült a’ közgyűlés a’ mindinkább terjedő borhamisításról, melly különösen Sopronban, legjelesebb magyar boraink’ rövidségével űzetik; mire nézve és kapcsolatban P­é­t­e­r­f­y József szőlőfelügyelő úr’ inditványával, határoztatott, miszerint valamint maga Sopron’ városának elöljárósága e’ borhamisítások ellen leendő intézkedések végett felke­ressék, úgy ez Egyesület’ részéről minden hatalmában álló befolyás használtassák a’ végre , hogy a’ kormányszék és országgyűlés’ útján a’ magyar borkereskedés’ érdekében a’ hamisítások ellen sikeres intézkedések foganatosíttassanak. Élelmi tekintetben nem a’ legkedvezőbb kilátások mutatkozván az országban, helyesnek találta’ Közgyűlés , hogy a’ gabonábóli pálinkafőzés ellen capacitatio’ utján az Egyesület’ orgánuma is minél hathatósabban működjék. Törvényhatósági dolgok- PESTMEGYE (az utasítások’ folytatása). Az eddig elszámlált életkérdéseken kívül, a’ birtok’ szabaddá ’s bi­zonyossá tétele’ érdemében, szükségesnek tartá a’ választ­mány az ősiség’ eltörlését utasításba adni. Az e’ tárgyat illető választmányi javaslat következő­­kép’ hangzott : ,,A’ választmány addig is, mig a’ polgári jogviszonyo­kon átvonuló eme’ kérdés a’polgári törvénykönyv’ részle­tes kidolgozásával tökéletesen ’s gyökeresen megoldva leend, következőket javasol : a) Hogy a’ mint eddigelé az absolut tulajdon’ eszméje az állománynál, illetőleg a’ koronánál, — a’ relatív tulaj­don pedig a’ nemzetségeknél létezett, úgy az, megszün­­tettetvén jövendőre a' tulajdon, egyenesen az egyénekhez köttessék. b) Az örökvallások, csalás’ eseteit kivéve, felbonthat­­lanoknak nyilváníttassanak. c) A’ zálog, kikötött szerződési évek’ elteltével, az öröködés pedig, kinyitta után rövid záros határidő múlva elidősülés alá essék, ’s az elidősülést óvásokkal félbesza­­kasztani ne lehessen. d) Ha valaki jószágát eladni kivánja, szabadságában álljon ebbeli szándékát a’ amlgy m. kir. helytartótanács’ utján országszerte és abban a’ megyében, hol a’ jószág fekszik, különösen a’közgyűlésen is közhírül tétetni, és ha bizonyos meghatározott idő alatt a’ jószághoz igényt tartó senki sem jelentkeznék, az illy birtok bárminemű jogi ke­reset által többé semmi szin alatt se háborittassék.“ A’ választmányi szerkezet érdekes vitatásokat idézett elő. A’ szólók’ többsége abban hiányt, vagy nem elegendő szabatosságot ’s positivitást látott. Úgy is látszik tagad­­hatlanul, mintha azon viszonyok, mellyekben az ősiség nyilatkozik, minő a’ korona’ irányában a’ fiscalitás , ma­­gánosak között a’ b) pontban említett örökvallás, a’ c) pontba foglalt zálog és öröködés, csupán jövőre nézve szabályoztatnának. Más szóval, a’ választmányi szerke­zetben világosan csak az ezután kötendő viszonyokból jövendőben eredhető perek’ megszüntetése foglaltatik. Mi történjék azon keresetekkel, mellyek ugyancsak jövő­ben, de már a’ múltra nézve indíthatók, ez a’ szerkezet­ben világosan ismét nem foglaltatik. A’ múltra nézve már megindított, de még be nem végzett perek tovább is meg­­maradjanak-e, erről ismét szó sincs. És ime ezen kérdé­sek felett folyt a’ vitatkozás. Mindenekelőtt elnök ő maga azon kérdést téve, vall­jon a’ fentebbi viszonyok’ múltját illetőleg, jövőben indí­tandó perek’ kezdhetésére nézve kiván-e a’ választmány bizonyos határidőt tétetni ? H. B. tbiró’ véleménye sze­rint illy határidő a’ javaslati törvény’ hozatala lehetne. Ezt az előbbszóló igazságtalannak mondá. A’ megye’ másod alispánja mind a’ fenlevő, mind a’ jövőben inditandó perekre nézve szerencsés eszmének tartja azt, mi egy nem rég’megjelent röpiratban penditte­­tett meg, hogy t. i. mindkét rendű perek választott bíró­ság előtt, kiszabott határidő alatt ’s a’ czélhoz képest szabályozott eljárással folyjanak le. Szinte tetszik szóló­nak azon elv is, hogy a’ birtokosnak, elmarasztaltatása’ esetében, fizetés mellett joga legyen megtartani a’ jószá­got , mert ebben némüleg megvan az „uti possidetis“ elv Ellenben Sz. M. első alispán a’ választott bíróságot neoacquistica commissionak tekinti , sőt még annál ro­­szabbnak , mert itt a’ perujitás is kizáratnék. Az eljárás’ rövidítése szerinte nehézségekkel jár, mert jogperekben a’ tény nem világos, ’s a’ megtámadott birtokosnak hosz­­szas előkészületekre van szüksége , holott nálunk a’ bir­tokos sokszor azt sem tudja, hol keresse a’ documentumo­kat. Ezenkívül eddig a’ hosszas jogper a’ birtokost alap­talan megtámadok ellen védte, de a’ rövid határidő’ ki­tétele ezeket mind felbátorítaná. Melly utóbbi aggodalom’ megszüntetésére az előbbszóló úgy nyilatkozott, hogy meg lehetne határozni, miszerint a’ vesztő fél a’ perkölt­ségeket mindenesetre tartozik megtéríteni. K. L. t biró is úgy tekinti a’ hosszas jogpereket min­den buvóajtóikkal, mint a’ mellyek viszonyaink között némi surrogatumai a’ birtokbiztosság’ garantiájának. Ezek, úgymond, önkénytelenül ellensúlyul szolgáltak a’ birto­kosra nézve az ősiség’ ellenében. Kimondani most azok’ folyása’ idejét, annyi, mint a’ jövendő’ kedvéért a’ jelen nemzedék’ convulsióját előidézni. Az úti possidetis szóló szerint is azon alap, mellyre az ősiség’ eltörlését állítani kell. Ez azon maximum , mellyre a’ fentebbi 4 pontban foglaltak előkészitőkül szolgálnak. Mert az ősiség nem abstract valami, mellyet viszonyainkból egyszerre kivenni lehessen. Az ősiséget kidolgozni annyi, mint a’ polgári törvénykönyvet újra készíteni. Szóló tehát még időelőtti­nek látja itt hozzászólni ’stb. Ha uti possidetis a’ czél , akkor a’ másodalispán’ vé­leménye szerint nem lehetnek helyesek az olly eszközök, mellyek épen a’ birtokos’ megtámadtatását mintegy rend­­szeresitik. Már pedig a’ választmányi javaslat’ d) pontjá­ban illyesmi foglaltatik. Ugyanis a’ jószágát eladni akaró birtokosnak elébe szabatik, hogy eladási szándékát or­szágszerte közhírré tegye, és igy a’ megtámadásokat mint­egy maga hívja fel, holott épen azt akarnók, hogy semmi­nemű jogi keresetek jövendőben ne indíttassanak. Ehhez járul, hogy a’ választmányi javaslat a’ már létező pereket mellőzi, tehát azokat tán régi folyásukban kivánja meg­hagyni. Szóló nem szereti, hogy idő határozzon igazság és igazság között, ugyanezért indítványozá mindkét rendű pereknek rövid egyforma eljárás alá leendő vételét. Gr. T. D. az előbbszóló által pártolt választott birói eljárást, összekötve a’ kártalanítás’ szempontjával, szinte pártolja. Szóló az ősiséget olly kérdésnek tartja, mellynek megoldását az események’ rohama előbbre tette, mintsem azt a’ polgári törvénykönyv’ kidolgozásától feltételezni lehetne. A’ választmányi javaslat’ d) pontját szóló sem tartja czélszerűnek. Mert noha az örök eladásnak ország­­szertei kihirdetése benne csak az eladó birtokos’ tetszé­sére látszik hagyva , de már magában abban, hogy ha ezen közhirrétételt elmulasztaná, jogai iránt gyanút ébresz­tene, magában foglalja a’ kénytelenséget. De nem is hasz­nál az olly szegény nemesnek semmit, kihez a’ helytartó­­tanácsi hirdetés el nem hat, ’s a’ megyék’ közgyűléseire nem jár. Ezenkivül az alaptalan követelőknek vérsze­met ad ’stb. Ezekután báró Eö. J.— szólt, a’ kérdésalatti tárgyat egészen felfogva. Midőn úgymond a’ fekvő birtok’ egész rendszerét megváltoztató irányban akarunk javílni , ter­mészetes következés, hogy egyes érdekek mindig sértve lesznek. A­ kérdés csak az, hogy ha már ezt tenni kell, az egészre nézve haszon háruljon belőle. Szóló ezt jelen esetben csak úgy reméli elérhetőnek, ha az úti possidet­s elv minden következményeivel elfogadtatik. Ki kell tehát ezt mondani mind a’ már fenlevő , mind az ezután indít­ható jogperek’ irányában, tehát múltra és jövőre egy­­iránt. Azonban nem látja czélszerűnek ezen megszüntetést határidő alatt eljáró választott bíróság által előkészíteni. Mert igazsága van K.— L.-nak, hogy ezáltal zavar tá­madna , ’s a’ hitet megingadoztatnék. Azokkal sem ért egyet, kik az illy jogpereknek a’ törvény’ meghozatalát kívánják határul kitüzetni, mert ez is épen olly követ­kezményeket idézhet elő. Legjobb az úti possidetist mind­járt, minden tekintetek nélkül alkalmazni. Ez által nagy igazságtalanság nem történik. Mert a’ törvény csak azt hagyja helyben, mit az egyének jó hiszemmel tettek, mig most sokszor mentalis reserváták pártoltatnak. Ezen­kivül a’ per még nem tulajdon , hanem csak olly remény, mellynek teljesülése többnyire kegyelemtől függ. — El­mondja szóló, hogy azok szerint, miket egy joggyökös­­ségből indított perben a’ felperes bebizonyítani tartoznék, a’ dolgok’ jelen állásában alig lehet képzelni, hogy egy illy per tökéletesen instruáltathassék. Érti az adomány­nak, igtatásnak, ususnak, leszármazásnak kimutatását. — Hátha még a’ birtokos törvényes czimekkel áll elő, hon­nan veszi a’ kereső próbáit azoknak kiforgatására ? Úgy, hogy bátran el lehet mondani, miként illy per ma már gratia nélkül alig nyerhető. Ide járul még a’ per’ hosszadal­massága, költségek ’stb. így az örökvallások’ megerőt­­lenitésénél is egyedül a’ birótól függ a’ rationabilitas felett határozni. A’ sicuti possidetis’ kimondásával tehát igen is halavány reménytől esnek el a’ követelők. A’ zálogot illetőleg, ha a’ zálog világos , és ezen ter­mészetét megtartotta, határoztassék meg azok’ visszavál­tására bizonyos idő, de a’ régi zálogoknál, hol ex radica­­litate juris kellene perelni, mondassák ki hasonlóul az úti possidetis. Hasonló értelemben nyilatkoztak P. J. és J. S. tbirók. Még K. L. tb. szólalt fel , ’s úgy nyilatkozott, hogy azokat, mellyek positivitása tekintetéből a’ választmányi javaslat’ pontjainak módosítására mondattak, noha úgy hiszi, hogy azokban henfoglaltatnak, nem ellenzi. Az el­adásoknak d) pont alatt foglalt országszerte közhírrété­­telére nézve pedig azt jegyzi meg, hogy ez csak telek­könyvi formalitás. Mire a’ megye’ másod alispánja azon módositást kívánta, hogy a’ közhirrététel’ eszközlésére ne jelöltessék ki egyenesen a' nmlgy m. kir. helyt, tanács, hanem csak ez tétessék a’ szerkezetbe: ,,a’ törvényhozás által kijelölendő helyen.“ Végre Z. J. főszolgabiró is az úti possidetis elv’ ki­mondására szavazott az ezután kezdendő perek’ irányá­ban , mert — úgymond — a’ törvény inkább a’ positiv, mint negativ érdeket tartozik védeni. Azonban a’ már fenlevő pereket megtartani kívánta. Mindezeknél fogva a’ választmányi szerkezeten követ­kező módosítások történtek. A’ bevezetésben kimondatik az „úti possidetis“ elv. Az a) ponthoz positivitás’ tekintetében hozzátétetik, hogy a’ fiscalitások múltra és jövőre nézve eltöröltessenek. A’ b) pontban is világosan kitétetik, hogy a’ csalás’ esetein kívül indított erőtlenitő perek múltra és jövőre nézve megszüntetnek. A’ c) pontban fentebbiek szerint meg fog különböz­tetni a’ régi és újabb zálog, valamint az öröködés is. Mindenik, a’ szerint, a’ mint bennök juris próbák kelle­nének, a’ fentebbi elvnek alája esvén. Végre: a’ d) pontban a’ nmígy helytartótanács he­lyett ez fog állani: ,,a’ törvényhozás által kijelölendő helyen.“ Az ősiség’ eszméjével szoros kapcsolatban lévén a’ hit­­bizományok, azokat a választmány úgy, mint azok je­lenleg fennállanak, jövendőre nézve eltörlendőknek véli. A’ már fennállóknak pedig egyedül azon kiváltságos ter­mészetét javasolja elvétetni, miszerint kölcsön’ alapjául törvény előtt nem szolgálnak. Végre, ha valaki ezentúl hitre bizományt állít, azt csupán élőre nézve tehesse, és pedig úgy, hogy a’ helyettesitett örökösnek végrendelke­zési joga meg ne szorittassék. Egyébiránt e’részben a’ választmány oda kivánja utasitni a’ követeket, hogy a’ hitbizományok az öröködéssel lehetőleg öszhangzásba hozassanak. Ezen tárgyak után, közvetlen szellemi érdek’ szem­pontjából, a’ választmány a’ népnevelésre fordítván figyel­mét, oda kívánta utasítni a’ követeket, hogy a’ nemzet­nek a’ közoktatásban befolyás’ kétségtelen jogát valósit­­sák. Továbbá, hogy az ezen joggal viszonyos kötelesség­nek megfelelni lehessen, a’ követek mindenekelőtt igye­kezzenek a’ köznevelési alapul kijelölt kútfőket számon kérni. A’ mennyiben pedig a’ fenlevő pénzalap a’ népne­velés’ érdekében igényelt költségek’ fedezésére elégnek nem találtatnék, azokat úgy az országos, mint a’ megyei háziadó’ rovatai közzé sorozzák. Egyébiránt a’ népnevelés’ irányául a’ választmány ki­mondatni javasolja, hogy a’ vallásos erkölcsiség’ alap­ján a köznép főleg arra képeztessék, a’ mi állásánál, rendeltetésénél fogva hivatása. Magában értetvén, hogy a’ mondott iránynak megfelelő ’s kellő élelmi biztosítás­sal ellátott nevelőkről is gondoskodni kellene. Gr. T. S. ezenkivül azt kivánta, hogy a’ községek is járuljanak az iskolák’ fentartásához olly módon, hogy ki­vált a’ hol még rendezés eddig nincs, commassatio’ alkal­mával azok’ számára bizonyos mennyiségű föld szakasz­­tassék ki. Hivatkozók az érdemes gróf a’ testvér kis ha­zára Erdélyre, hol nemzeti iskolák’számára illy módon a sessio föld adatott. Mire K. L. t biró is előadá, hogy e­ tárgynak financzialis oldalára közelebb Szőnyi Pálnak a’ középponti praeparandia’ felállításáról irt jeles munkája által tétetvén figyelmessé : elborzadt a’ tetemes sommán, melly kijön, ha csak valami 3-ad ranguféle népnevelést is meghonositni akarnánk, mert ez öszveg igy is majd 50 millióra rúg. Azonban mi eszközök’ dolgában nem vol­nánk épen a’ legroszabb állapotban. A’ közoktatási kútfők hazánkban, ha számon kéretnek, eddig sem csekélyek. Ezen,k­ivül ha nem vagyunk is épen úgy mint Amerikában, hol midőn egy uj város telepíttetik, birtokának '/Jó része a’ népnevelésre hagyatik fenn, de csakugyan commassatio’ alkalmával iskolákra mindig lehet valamit fenhagyni ’stb. Utasittattak tehát a’ követek, hogy az iskoláknak a’ köz­ségek általi dotatiojáról is gondoskodjanak. Továbbá a’ szellemi érdek’ egyik emeltyűjének tekinti a’ választmány a’ sajtót. Hogy pedig Pestmegyének e’ részbeni buzgó óhajtása valósittassék, oda kivánja utasitni a’ követeket, hogy, eltérvén az eddigi felirási sükeretlen úttól, indítványozzanak olly utólagos sajtótörvényeket, mellyek által a’ vélemény’ szabad nyilvánítása nem sem­­misittetik meg. Ezen elveket pedig mindjárt a’ hongyü­­lés’ kezdetén az országgyűlési tudósításokat közlő hir­­lap’ szerkesztésére nézve életbeléptetni iparkodjanak. — Eg g. SÁROS, sept. 4-kén „Animum vincere , hracundiam cohibere (még hozzátesszük : vanitatem coercere et affe­­ctus temperare) a’legnagyobb győzedelem.“ — így emlé­keztetnek engemet a’ B.P. Híradóban „Többen“, ’s „kér­nek egyszersmind, hogy megyém’ irányában , mellyet a’ közönség előtt már többször gúnyoltam , sőt jót felőle még nem is írtam, epés tacticámat tegyem le, mert bár ez dicséretemre nem szorult, de a’ béketűrésnek is vannak határai.“------Ez az, mit a’ B. P. Híradónak „Többen“ aláírása czikke czáfolatul menydörgött le reám, közlött utósó soraim’ következtében.------Én tényeket soroltam elő, ’s a’ „Többen“ urak egy szót sem czáfolnak, hanem azt mondják : „ez epés tactica , mondják, hogy a’ béke­türésnek is vannak határai.“ Ezen czáfolatnak minden betűje igy szól: „ha még tovább szólasz igazat, betörjük fejedet.“ És aztán merjen az ember „Többek’“ irányában föllépni, midőn olly felpánczélozott lovagi alakokban álla­nak előttünk a’ béketűrés’ határának küszöbén a’ bosszú­­állás’ nemzői. És én ezekre mégis azt mondom: ne a’ gúnyolódást, ne az epis tacticát vessétek szememre, ha­nem bizonyítsátok be, hogy nem igaz tények, miket elő­soroltam, ’s megczáfoltatok. Mig ezt nem teszitek, kény­ 172

Next