Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-09-17 / 951. szám
A’ tisztválasztások’ alkalmával elkövetni szokott viszszaélések’ megszüntetése ’s e’ részbeni javítások iránt oda utasittattak Pestmegye’ követei, hogy a’ kerületi választmány által e’ részben tett munkálat’ tárgyalását indítványozzák, azonban országos tanácskozás alá vétel előtt azt a’ rendekkel közöljék. A’ pesti királyi egyetemre nézve a’ megye’ rendei úgy vélekednek, hogy miután ezen intézet egyike Európa’ leggazdagabb hasonnemű intézeteinek , tapasztalás szerint mégis rendeltetésének ’s a’ nemzet’ várakozásának nem felel meg, ennek okát kitudni, ’s a’ bajon segitni a’ törvhozás’ kötelessége. Kivánja tehát inditványoztatni, hogy az egyetem’ javainak kezelése, a’ tanításban ’s tanítók’ választásában követett rendszer az országgyűlésnek terjesztessék elébe, a’ szükségesnek találandó rendezés iránt kerületi választmány adjon javaslatot, ’s az a’ megyékkel közöltessék olly módon , hogy azok’ utasításához képest a’ rendezés még ez országgyűlés alatt megtétessék. — Jövőre pedig a’ választmány azt kivánja, hogy mindennemű alapítványok, bármi tárgyú és mennyiségűek, az országgyűlésnek bejelentetvén, törv.czikkbe igtattassanak. Hogy a' keleti valláshoz tartozók’ vallási szertartásait tartalmazó könyvek országos költségen magyar nyelvre fordittassanak, azt Pestmegye mint múlt országgyűlésen, most is utasitásba adá. — Azon esetre, ha a’ büntető törvénykönyv jelen országyülésen egészben tárgyalás alá nem vétetnék, Pestmegye legalább a’ becsületsértő bántalmak’ megtorlására kíván törvényt alkottatni. A’ birói függetlenség’ elvével ’s azon biztosíték’ eszméjével, mellyet a’ polgári állomány a’ törvényszékekben követelt, nem lévén egyeztethető az, hogy egy polgár a’ többi hasonjogu polgároknak birót nevezhessen. Pestmegye’ rendes Csanádmegye’ indítványára még a’ múlt országgyűlésre adott utasítások közé befoglalták , hogy addig is, mig a’ főbb törvényszékek’ egész szerkezete tárgyalás ’s, a’ fejlettebb kor’ kivonatához képest, elintézés alá kerül, törvényhozásilag megszüntetni igyekezzenek a’ törvényt, melly az esztergomi érseket a’ királyi táblához bírák’ nevezésére jogosítja. E’ tárgyat az újabb utasitásba szinte felveendőnek tartotta a’ választmány. Szinte felveendőnek ’s utasításul adandónak tartá azt is, hogy az 1836 évi 37. t.czikkben a’ nemzeti múzeumban létező gyűjtemények’ meghitelesitésére nevezett választmány által készített jegyzések az ország’ törvényhatóságaival közöltessenek. Utasitásba adandónak véli, továbbá, hogy az ország’levéltára is hitelesen lajstromoztassák, ’s a’ hiteles lajstromi jegyzék a’ törvényhatóságokkal folytonosan közöltessék. Midőn pedig a’ követek e’ részben indítványt teendnek, egyszersmind azt is sürgessék, miszerint, a’ már több országgyűlésen nyilvánult közkivánat’ következtében, a’ gróf Ráday-féle könyvtárnak megvétele eszközöltessék, egyúttal néhai Horváth István’ könyvtárának megszerzése, — végre a’ dicső emlékű Mátyás király’ könyvtárának a’ bécsi és más könyvtárakban létező maradványai, mint nemzeti tulajdonok’ visszaszerzése iránt is lépések tétessenek. Végre a’ múlt országgyűlésre adott utasításokból az is átveendőnek tartatott, mellyben az ügyvédi kísérlet’ rendszerének megváltoztatása, a’ kísérletnek nyilvánosan leendő eszközlése rendeltetett szorgalmaztatni. Ennélfogva e’ részben 1842. évi sept. 5-én tartott közgyűlésben elfogadott indítványról kert határozatot követ uraknak kiadandónak vélte a’ választmány. Következnének a’ választmányhoz időközben véleményezés végett utasított egyes tárgyak, de azok jelen közgyűlés alatt fel nem vétettek. — Egy. POZSONY , sept. 7-én. Olly rég’ akartam már valamit írni polgári életünk’ köréből, de annyira bele vagyunk merülve az országgyűlés’ varázsába, hogy még a’ sáskahad’ közeledése sem verhet fel bennünket ezen kedvencz tárgyunk’ mámorából. A’ háziurak előreszámitják a’ házbéli dús jövedelmet, ’s a’ kézművesek a’ hasznot, mit a’ Lantagsherr-ek zsebükbe hoznak, az uzsorások pedig már uj Gschäftre alkudoznak a’ nagy procentekből; mi mások pedig vérmes reményekkel nézünk elébe a’ korszaknak, melly politicai, ipari és kereskedési életünkben egy hatalmas fordulást eszközlend: már képzeletinkben rendezve vannak a’ városok, a’ kerületek, eltörölve az ősiség, hitelintézet alapitva, a’ közteherviselés’ elvállalása által országos pénztár alkotva, melly aztán minden bajainkon segitend; a’ büntető törvénykönyv életbeléptetve, az esküttszékek felállitva ; mezőgazdászai, műipari és kereskedési körülményeink’ óhajtott elintézése által bel- ’s külforgalmunk kívánságunk’ legfőbb fokára emelve. Szóval mi már mindent teljesedve látunk, mit óhajtunk: adja a’ magyarok’ istene, hogy ne csalatkozzunk ! De menjünk tovább, és lássunk napi eseményeinkből egynéhány adatot, melly haladásunkat vagy maradásunkat tanúsítja. A’ történeti tapasztalás eléggé bebizonyította, hogy valódi, élénk, szellemileg és erkölcsileg erős népiség és polgárság csak az ifjúságnak korszerű, szellemi és erkölcsi kiképezése által idéztethetik elő; és úgy látszik, tisztában van az iránt a’ közvélemény honunkban, hogy ha iparunknak és kereskedésünknek nagyobbszerű kifejlődését óhajtjuk , mindenekelőtt az olly egyének’ számát kell szaporítanunk , kik birnak azon ismeretekkel, mellyek nélkül akár a’ földművelésnek, akár a’ műiparnak, akár a’ kereskedésnek nagyobbszerű kifejlődése nem lehetséges. Hogy tehát illy egyéneknek előállítása és megszerzése által erős népiséget és polgárságot idézhessünk elő, szükséges előmozdítani, segíteni az iskolaügyet, hogy az által széthintessék a’ honpolgárok közt az ipar iránti hajlam ; tennünk kell pedig annál inkább, mivel a’ nemzetből magából kell kifejlődni az ipari mozgalomnak, ha akarjuk, hogy az szilárd, általános és nemzeti legyen; a’ nép’ tömegéből kell az iparűzőknek’s kereskedőknek vállalkozni, ifjainknak kell az ipar’ különböző ágait életök’ pályája’ czéljául kitűzni, ’s mindezt csak egyedül az oktatás és tanítás eszközölheti. Azonban , minthogy a’ nevelés’ előmozditása körül tett legjelesebb törekvéseket és rendelkezéseket sem koszorúzza foganat ’s az óhajtott és remélt siker, ha azok a’ honpolgárok’ szivében ’s akaratában viszhangra, meggyőződésre , buzgó részvétre ’s hathatós gyámolitásra nem találnak , hogy czélt érhessünk, szükséges a’ népben rokonszenvet költeni fel a’ nevelési ügy iránt, mint ezt tette legközelebb Pozsonyban (melly város, dicséretére legyen mondva, számos jótékony egyleteket számlál kebelében) az elszegényült polgárokat ápoló egyesület, melly a’ polgári erényesség’ valódi szellemétől lelkesítve , gondoskodását az iskolaügy’ előmozdítására is forditotta. Az említett pozsonyi egyesület’ tanácskozásainak azon eredménye jön , „hogy olly egyletet léptessen életbe, melly által a’ pozsonyi közönség az iskolaügy iránti rokonszenvét ’s érdekeit kifejezze, megvitassa, ’s azt tehetségéhez képest előmozdítsa.“ Ezen, csak katholikus ifjakra kiterjesztett egyesület — melly természetesen csak feladatának és szándékának helyes megismerése és felfogása ’s lehető legáltalánosabb részvét és gyámolitás által válhatik virágzó ’s idővel dús és nemes gyümölcsöt hozó fává — azon kérelem mellett tudatta feladatát’s szándékát a’közönséggel: „hogy mindenki, a’ kinél műveltség, polgári szellem és erény nem agyrémek, a’ki hazájának javát nemcsak száján, hanem szivén is hordozza, az egyesülethez csatlakozni, vele együtt működni ’s azt tehetségéhez képest gyámolitni szíveskedjék.“ Ezen egyesület’ czélja : ,,a’ katholikus ifjúságnak korunk igényelte szellemi és erkölcsi képezése, Pozsony város kath. elemi tanodáiban, különös tekintettel alkalmas iskolaépületekre , egyszersmind gyámolitó gondoskodás a’ tanítók és szegényebb tanuló gyermekek iránt.“ Az egyesület" tagjai :a) alapitók, kik beléptekkor egyszer mindenkorra legalább 80 pstot; b) rendes tagok, kik évenként bizonyos észletet, legalább 4 pftot;ésc) rendkívüli tagok, kik tetszésök szerint kisebb öszletet, de legalább 1 pftot, fizetnek az egyesület’ pénztárába. Az egyesület’ ügyeit vezeti és igazgatja : a) a’ valamennyi alapitók- és rendes tagokból álló gondnokság; b) a’ gondnoksági tagokból alakított választmány. A’ gondnokság, menten és függetlenül minden külső befolyástól, az alapszabályok’ értelmében rendelkezik az egyesület’ minden erejéről, választja elnökét — a’ ki egyszersmind az egyesület’ elnöke — titoknokát, az egyesületi pénztárnokot ’s a’ választmányt; ennek hatáskörét kijelöli, ’s a’ szükséges utasítást és felhatalmazást elébe szabja. A’ választmány — önválasztotta elölülőjén, elnökhelyettesén, a’ gondnoksági titoknokon és az egyesületi pénztárnokon kivül — áll 28 tagból (kiknek legalább negyedrésze az alapitók’ kebeléből választandó ’s az itteni kath. tanodái gondviselő bizottmány’ tagjaiból, ha ugyan gondsági tagokul a’ megállapított föltételek alatt az egyesülethez csatlakoznak. E’ választmány működik az egyesületi alapszabályok ’s az elébeadott utasitás szerint; végrehajtja a’ gondnokság’ végzéseit,’s különös figyelemmel őrködik az egyesületi pénzek’ lelkiismeretes kezelése fölött. A’ választmány eloszlik négy szakra, u. m. 1) Gazdálkodási szak, mellyre van bizva minden , mi az egyesületi pénzalap’ lelkiismeretes és világos kezelését illeti; ez őrködik minden bevételek és kiadások fölött; ’s gondoskodik, hogy az egyesületi számadások — mellyek minden év’ végén a’ gondnokság által megvizsgáltatván, nyomtatásban a’ közönség’ tudomására juttatandnak — világosan és felfoghatólag vitessenek, a’ megtekintésre mindig készen legyenek. 2) Tanodai szak, mellynek működése kiterjeszkedik mindenre, mi az egész iskolaügy’ állapotát és szükségleteit illeti a’ tanítók és tanulókra, az iskolai épületek- és szerekre, a’ tanítók’ és tanulók’ jutalmazására nézve. A’ tanítókra nézve főfeladatai e’ szaknak : a) az úgynevezett famulatiopénz’ fizetése a’ szegénység miatt azt teljesitni nem képes gyermekek helyett; b) derék és buzgó tanítók’ megjutalmazása rendkívüli ösztöndíjak által, drágasági és betegségi segedelmek által; c) a’ legkitűnőbbeket évpénzbiztositó intézetbe igtatni, az évenkénti rovatbefizetéseknek elvállalása által; d) megszerzése olly könyveknek, mellyek a’ tanitásmód’ előhaladásáról értekeznek. A’ tanulókra nézve feladata e’ szaknak: a’ már említett famulatiopénz’ fizetése szegény gyermekek helyett; ezeket ellátja a’ szükséges könyvekkel ’s egyéb iskolai kellékekkel. Ha az iskola és tanuló kellőleg fölkészitvék, úgy a’ becsvágy és kölcsönös vetélkedés, mint ösztönzők a’ jóra, élesztendők ’s használandók. E’ szak’ tagjai, társulva más választmányi ’s gondnoksági tagokkal, az iskolákban megjelenendenek, a’tanitásokon időnként, a’ próbatéteken pedig mindenkor; dicsérő elismerés’s aránylagos atjándékosztogatás által a’ jelesebbeket megjutalmazandják. 3) Tanodalátogatásra serkentő szak, mellynek törekvése oda van irányozva, hogy az iskolai oktatásban részesülés lehető legközönségesebbé legyen. Gondoskodni fog , hogy a’ kath. családokban a’ gyermekek tanodalátogatásra szorittassanak; hol ellenkezőt venne észre; a’ család’ fejeit rábírni törekszik. Legfőbb gondját azonban a’ szegényekre, árvákra és elhagyottakra fordítván, mindent elkövet, hogy az iskolai oktatásban mindenki részesüljön, ’s ott, hol a’ szükséges ruházat a’ tanodalátogást akadályoztatja, ezen hiányt is a’ körülményekhez képest pótolandja. 4) Vasárnapi tanodák’ szaka. Milly ben főleg függ össze a’ vasárnapi iskola az elemi oktatással, miképen még csak ez által létetik a’ népoktatás egészszé, annál bizonyosabb, minthogy különben az iskola és a’ polgári élet közti hézag nyilván igen tágas volna, melly felett csupán a’ vasárnapi iskola képez hidat. A’ vasárnapi tanodákban végeztetik be az, mit az elemi iskolák szerencsésen megkezdettek ; általa fog a’ fölserdült ifjú leendő rendeltetésének , a’ polgári életnek, szellemileg és erkölcsileg fölkészítve átadatni. E’ szak’ tagjai, hivatásuknak megfelelőleg, a’ kézimunkás és szolgáló osztály’ ifjait és leányait a’ vasárnapi iskola’ látogatására serkentendik; szegényebbeknek a’ szükségeseket megszerzendik. Kiváltképen pedig a’ czéhek e szent kötelesség’ teljesítésére, mind legényeiket mind inasaikat illetőleg, felszólitandók, ez utóbbiak egészen különös figyelem alatt tartandók, a’ szorgalomban és jó erkölcsben kitűnők dicsérő elismerés és ösztönző ajándékok által megkülönböztetendők ’s megjutalmazandók. Ezen egyesület előtt — nyomtatásban megjelent alaprajza szerint — a’ felsőbbség által megállapított iskolai rendszer sérthetetlen. Az egyesületnek csak bő pártolást és minél szélesebb kiterjedést óhajthatunk. Azonban reméljük, hogy az egyesületet nem szükség arra figyelmeztetni, miszerint a’ nemzetiség’ minél inkábbi terjesztésére különös gondot fordítson , ’s ne feledje , hogy Magyarhonban élünk, ’s igy magyaroknak kell lennünk, és magyarokká kell lenni a’ gyámolitandó növendékeknek. Lássunk most más tárgyakat. István főherczeget, fenséges királyi helytartónkat. October’ 5-én leend szerencsénk itt látni, ki a’ küldöttségeket a’ megye’ teremében fogadandja; a’ megye és város vállat vetve igyekeznek a’ magas vendéget minél fényesebben fogadhatni. Azonban az itteni polgár őrhadra nézve egy kis gyanítható zavar fog mutatkozni : hogyan fogják Magyarhon’ koronázási városának polgárkatonái a’ magyar kir. helytartót német parancsszó mellett megtisztelni? Valljon nem lehetne-e addig a’magyar parancsszót betanulni ? hisz’ nem lenne az kővágás, ha a’ budai német polgár — mint egyik lapból olvassuk — egy óra alatt megtanulhatta a’ magyar parancsszavakat. Előre tehát pozsonyi polgárkatonák, legyünk ó magyarokká, bizony szépen fog hangzani a’ magyar parancsszó ! Országgyűlési követekül Pozsonymegyéből — a’mint már eddig kivehető — O. T. és N. K. fognak alkalmasint választatni. Isten éltesse őket! K. kereskedő úrnak nem került volna semmi költségébe , ha újonnan czimerezett boltjának felírását egyik oldalon legalább magyarul tette volna. Halottam valóságos német emberektől is mondani: bizony tehette volna már magyarul is a’ felírást. Végül dicsérettel kell megemlíteni Kaliwoda József könyvkiadót, ki az összes hirlapok által már több elismeréssel halmoztatott, ’s ki jelenleg is nemzeti irodalmunkat saját költségén több darabokkal gazdagitandja , részint magyar műveket átfordításban ismertet meg a’ külfölddel. A’ napokban fog nála megjelenni: ,,A’ nők’ könyve“ Kalmár Józseftől, melly a’nővilágnak érdekes olvasmányul szolgáland. Továbbá „Városi titoknok“ Sillye Gábor ügyvédtől, a’ városi hivatalnokok és minden rendű iparűzők’ használatára, mellyet később bővebben fogunk megismertetni. Megjelent: Kelmenfy’ „Meghasonlott kedélye“ németre áttéve Dux Adolftól „Der Zerfallene“ czim alatt. A’németek talán több élvezetet találhatnak benne , mint a’ magyar olvasó közönség. Sajtó alatt van, ’s még az őszre megjelenend, ugyancsak Kaliwoda József költségén : Cherrier Miklós J. kanonok’ „Enchiridion Juris Ec des in st cia czimü munkája latin nyelven , mellyre aláírás és előfizetés nyittatott minden hiteles könyvkereskedésben; mégpedig előfizetve 3 ft 36 kr, aláirva pedig 4 ft 12 krral p.p., melly az két vastag kötetű munkára felette jutányos és csekély. Kívánjuk, hogy Kaliwoda úr minél több pártfogásra találjon az olvasó közönségnél, ki azonkívül, hogy szívvel és lélekkel igyekszik a’ magyar irodalom’ elősegítésén, még, a’ szép kiállítás mellett, olcsó árt szab munkáinak. —er. DEBRECZEN, sept. 12-kén. Tegnap délután négy órakor érkezett meg István főherczeg, ’s fogadtatok leirhatatlan közörömmel, mellyet a’ főherczegnek páratlan nyájassága ’s népszerű modora a’ lelkesedésnek legmagasabb fokára emelt. Debreczen város’ elöljárósága után, Szabolcsmegyének és a’ Hajdúkerületnek küldöttsége, továbbá a’ helvéthitvallásu tiszántúli kerületnek igen jó 184