Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-09-17 / 951. szám

A’ tisztválasztások’ alkalmával elkövetni szokott visz­­szaélések’ megszüntetése ’s e’ részbeni javítások iránt oda utasittattak Pestmegye’ követei, hogy a’ kerületi választ­mány által e’ részben tett munkálat’ tárgyalását indítvá­nyozzák, azonban országos tanácskozás alá vétel előtt azt a’ rendekkel közöljék. A’ pesti királyi egyetemre nézve a’ megye’ rendei úgy vélekednek, hogy miután ezen intézet egyike Európa’ leg­gazdagabb hasonnemű intézeteinek , tapasztalás szerint mégis rendeltetésének ’s a’ nemzet’ várakozásának nem felel meg, ennek okát kitudni, ’s a’ bajon segitni a’ törv­hozás’ kötelessége. Kivánja tehát inditványoztatni, hogy az egyetem’ javainak kezelése, a’ tanításban ’s tanítók’ választásában követett rendszer az országgyűlés­nek terjesztessék elébe, a’ szükségesnek találandó ren­dezés iránt kerületi választmány adjon javaslatot, ’s az a’ megyékkel közöltessék olly módon , hogy azok’ utasí­tásához képest a’ rendezés még ez országgyűlés alatt meg­tétessék. — Jövőre pedig a’ választmány azt kivánja, hogy mindennemű alapítványok, bármi tárgyú és mennyi­­ségűek, az országgyűlésnek bejelentetvén, törv.czikkbe igtattassanak. Hogy a' keleti valláshoz tartozók’ vallási szertartásait tartalmazó könyvek országos költségen magyar nyelvre fordittassanak, azt Pestmegye mint múlt országgyűlésen, most is utasitásba adá. — Azon esetre, ha a’ büntető törvénykönyv jelen orszá­­gyülésen egészben tárgyalás alá nem vétetnék, Pest­megye legalább a’ becsületsértő bántalmak’ megtorlására kíván törvényt alkottatni. A’ birói függetlenség’ elvével ’s azon biztosíték’ eszméjével, mellyet a’ polgári állomány a’ törvényszékek­ben követelt, nem lévén egyeztethető az, hogy egy polgár a’ többi hasonjogu polgároknak birót nevezhessen. Pest­megye’ rendes Csanádmegye’ indítványára még a’ múlt országgyűlésre adott utasítások közé befoglalták , hogy addig is, mig a’ főbb törvényszékek’ egész szerkezete tárgyalás ’s, a’ fejlettebb kor’ kivonatához képest, elin­tézés alá kerül, törvényhozásilag megszüntetni igyekez­zenek a’ törvényt, melly az esztergomi érseket a’ királyi táblához bírák’ nevezésére jogosítja. E’ tárgyat az újabb utasitásba szinte felveendőnek tartotta a’ választmány. Szinte felveendőnek ’s utasításul adandónak tartá azt is, hogy az 1836 évi 37. t.czikkben a’ nemzeti múzeum­ban létező gyűjtemények’ meghitelesitésére nevezett vá­lasztmány által készített jegyzések az ország’ törvény­­hatóságaival közöltessenek. Utasitásba adandónak véli, továbbá, hogy az ország’le­vél­tára is hitelesen lajstromoz­tassák, ’s a’ hiteles lajstromi jegyzék a’ törvényhatósá­gokkal folytonosan közöltessék. Midőn pedig a’ követek e’ részben indítványt teendnek, egyszersmind azt is sür­gessék, miszerint, a’ már több országgyűlésen nyilvánult közkivánat’ következtében, a’ gróf Ráday-féle könyvtár­nak megvétele eszközöltessék, egyúttal néhai Horváth István’ könyvtárának megszerzése, — végre a’ dicső em­lékű Mátyás király’ könyvtárának a’ bécsi és más könyv­tárakban létező maradványai, mint nemzeti tulajdonok’ visszaszerzése iránt is lépések tétessenek. Végre a’ múlt országgyűlésre adott utasításokból az is átveendőnek tartatott, mellyben az ügyvédi kísérlet’ rendszerének megváltoztatása, a’ kísérletnek nyilvánosan leendő eszközlése rendeltetett szorgalmaztatni. Ennél­fogva e’ részben 1842. évi sept. 5-én tartott közgyűlés­ben elfogadott indítványról kert határozatot követ urak­nak kiadandónak vélte a’ választmány. Következnének a’ választmányhoz időközben vélemé­nyezés végett utasított egyes tárgyak, de azok jelen köz­gyűlés alatt fel nem vétettek. — Egy. POZSONY , sept. 7-én. Olly rég’ akartam már vala­mit írni polgári életünk’ köréből, de annyira bele vagyunk merülve az országgyűlés’ varázsába, hogy még a’ sáska­had’ közeledése sem verhet fel bennünket ezen kedvencz tárgyunk’ mámorából. A’ háziurak előreszámitják a’ ház­béli dús jövedelmet, ’s a’ kézművesek a’ hasznot, mit a’ Lantagsherr-ek zsebükbe hoznak, az uzsorások pedig már uj Gschäftre alkudoznak a’ nagy procentekből; mi mások pedig vérmes reményekkel nézünk elébe a’ korszaknak, melly politicai, ipari és kereskedési életünkben egy hatal­mas fordulást eszközlend: már képzeletinkben rendezve vannak a’ városok, a’ kerületek, eltörölve az ősiség, hi­telintézet alapitva, a’ közteherviselés’ elvállalása által országos pénztár alkotva, melly aztán minden bajainkon segitend; a’ büntető törvénykönyv életbeléptetve, az es­­küttszékek felállitva ; mezőgazdászai, műipari és keres­kedési körülményeink’ óhajtott elintézése által bel- ’s kül­­forgalmunk kívánságunk’ legfőbb fokára emelve. Szóval mi már mindent teljesedve látunk, mit óhajtunk: adja a’ magyarok’ istene, hogy ne csalatkozzunk ! De menjünk tovább, és lássunk napi eseményeinkből egynéhány adatot, melly haladásunkat vagy maradásun­kat tanúsítja.­­ A’ történeti tapasztalás eléggé bebizonyította, hogy valódi, élénk, szellemileg és erkölcsileg erős népiség és polgárság csak az ifjúságnak korszerű, szellemi és erkölcsi kiképezése által idéztethetik elő; és úgy látszik, tisztában van az iránt a’ közvélemény honunkban, hogy ha iparunk­nak és kereskedésünknek nagyobbszerű kifejlődését óhajt­juk , mindenekelőtt az olly egyének’ számát kell szaporí­tanunk , kik birnak azon ismeretekkel, mellyek nélkül akár a’ földművelésnek, akár a’ műiparnak, akár a’ keres­kedésnek nagyobbszerű kifejlődése nem lehetséges. Hogy tehát illy egyéneknek előállítása és megszerzése által erős népiséget és polgárságot idézhessünk elő, szük­séges előmozdítani, segíteni az iskolaügyet, hogy az által széthintessék a’ honpolgárok közt az ipar iránti hajlam ; tennünk kell pedig annál inkább, mivel a’ nemzetből ma­gából kell kifejlődni az ipari mozgalomnak, ha akarjuk, hogy az szilárd, általános és nemzeti legyen; a’ nép’ tö­megéből kell az iparűzőknek’s kereskedőknek vállalkozni, ifjainknak kell az ipar’ különböző ágait életök’ pályája’ czéljául kitűzni, ’s mindezt csak egyedül az oktatás és tanítás eszközölheti. Azonban , minthogy a’ nevelés’ előmozditása körül tett legjelesebb törekvéseket és rendelkezéseket sem ko­­szorúzza foganat ’s az óhajtott és remélt siker, ha azok a’ honpolgárok’ szivében ’s akaratában viszhangra, meggyő­ződésre , buzgó részvétre ’s hathatós gyámolitásra nem találnak , hogy czélt érhessünk, szükséges a’ népben ro­­konszenvet költeni fel a’ nevelési ügy iránt, mint ezt tette legközelebb Pozsonyban (melly város, dicséretére legyen mondva, számos jótékony egyleteket számlál kebelében) az elszegényült polgárokat ápoló egyesü­let, melly a’ polgári erényesség’ valódi szellemétől lel­kesítve , gondoskodását az iskolaügy’ előmozdítására is forditotta. Az említett pozsonyi egyesület’ tanácskozásainak azon eredménye jön , „hogy olly egyletet léptessen életbe, melly által a’ pozsonyi közönség az iskolaügy iránti rokon­­szenvét ’s érdekeit kifejezze, megvitassa, ’s azt tehetségé­hez képest előmozdítsa.“ Ezen, csak katholikus ifjakra kiterjesztett egyesület — melly természetesen csak feladatának és szándékának helyes megismerése és felfogása ’s lehető legáltalánosabb részvét és gyámolitás által válhatik virágzó ’s idővel dús és nemes gyümölcsöt hozó fává — azon kérelem mellett tudatta feladatát’s szándékát a’közönséggel: „hogy min­denki, a’ kinél műveltség, polgári szellem és erény nem agyrémek, a’ki hazájának javát nemcsak száján, hanem szivén is hordozza, az egyesülethez csatlakozni, vele együtt működni ’s azt tehetségéhez képest gyámolitni szíveskedjék.“ Ezen egyesület’ czélja : ,,a’ katholikus ifjúságnak ko­­runk­ igényelte szellemi és erkölcsi képezése, Pozsony város kath. elemi tanodáiban, különös tekintettel alkalmas isko­laépületekre , egyszersmind gyámolitó gondoskodás a’ ta­nítók és szegényebb tanuló gyermekek iránt.“ Az egyesület" tagjai :a) alapitók, kik beléptekkor egyszer mindenkorra legalább 80 pstot; b) rendes tagok, kik évenként bizonyos észletet, legalább 4 p­­ftot;ésc) rendkívüli tagok, kik tetszésök szerint kisebb öszletet, de legalább 1 pftot, fizetnek az egyesület’ pénztárába. Az egyesület’ ügyeit vezeti és igazgatja : a) a’ vala­mennyi alapitók- és rendes tagokból álló gondnok­ság; b) a’ gondnoksági tagokból alakított választ­mány. A’ gondnokság, menten és függetlenül minden külső befolyástól, az alapszabályok’ értelmében rendelkezik az egyesület’ minden erejéről, választja elnökét — a’ ki egy­szersmind az egyesület’ elnöke — titoknokát, az egye­sületi pénztárnokot ’s a’ választmányt; ennek hatáskörét kijelöli, ’s a’ szükséges utasítást és felhatalmazást elébe szabja. A’ választmány — önválasztotta elölülőjén, elnökhe­lyettesén, a’ gondnoksági titoknokon és az egyesületi pénztárnokon kivül — áll 28 tagból (kiknek legalább ne­gyedrésze az alapitók’ kebeléből választandó­ ’s az itteni kath. tanodái gondviselő bizottmány’ tagjaiból, ha ugyan gondsági tagokul a’ megállapított föltételek alatt az egye­sülethez csatlakoznak. E’ választmány működik az egye­sületi alapszabályok ’s az elébeadott utasitás szerint; végrehajtja a’ gondnokság’ végzéseit,’s különös figyelem­mel őrködik az egyesületi pénzek’ lelkiismeretes keze­lése fölött. A’ választmány eloszlik négy szakra, u. m. 1) Gazdálkodási szak, mellyre van bizva min­den , mi az egyesületi pénzalap’ lelkiismeretes és világos kezelését illeti; ez őrködik minden bevételek és kiadások fölött; ’s gondoskodik, hogy az egyesületi számadások — mellyek minden év’ végén a’ gondnokság által megvizs­gáltatván, nyomtatásban a’ közönség’ tudomására jutta­­tandnak — világosan és felfoghatólag vitessenek, a’ meg­tekintésre mindig készen legyenek. 2) Tanodai szak, mellynek működése kiterjesz­kedik mindenre, mi az egész iskolaügy’ állapotát és szük­ségleteit illeti a’ tanítók és tanulókra, az iskolai épü­letek- és szerekre, a’ tanítók’ és tanulók’ jutalmazására nézve. A’ tanítókra nézve főfeladatai e’ szaknak : a) az úgy­nevezett famulatiopénz’ fizetése a’ szegénység miatt azt teljesitni nem képes gyermekek helyett; b) derék és buz­gó tanítók’ megjutalmazása rendkívüli ösztöndíjak által, drágasági és betegségi segedelmek által; c) a’ legkitű­nőbbeket évpénzbiztositó intézetbe igtatni, az évenkénti rovatbefizetéseknek elvállalása által; d) megszerzése olly könyveknek, mellyek a’ tanitásmód’ előhaladásáról érte­keznek. A’ tanulókra nézve feladata e’ szaknak: a’ már emlí­tett famulatiopénz’ fizetése szegény gyermekek helyett; ezeket ellátja a’ szükséges könyvekkel ’s egyéb iskolai kellékekkel. Ha az iskola és tanuló kellőleg fölkészitvék, úgy a’ becsvágy és kölcsönös vetélkedés, mint ösztönzők a’ jóra, élesztendők ’s használandók. E’ szak’ tagjai, tár­sulva más választmányi ’s gondnoksági tagokkal, az is­kolákban megjelenendenek, a’tanitásokon időnként, a’ próbatéteken pedig mindenkor; dicsérő elismerés’s arány­­lagos atjándékosztogatás által a’ jelesebbeket megjutalma­zandják. 3) Tanodalátogatásra serkentő szak, mellynek törekvése oda van irányozva, hogy az iskolai oktatásban részesülés lehető legközönségesebbé legyen. Gondoskodni fog , hogy a’ kath. családokban a’ gyerme­kek tanodalátogatásra szorittassanak; hol ellenkezőt ven­ne észre; a’ család’ fejeit rábírni törekszik. Legfőbb gond­ját azonban a’ szegényekre, árvákra és elhagyottakra for­dítván, mindent elkövet, hogy az iskolai oktatásban min­denki részesüljön, ’s ott, hol a’ szükséges ruházat a’ tano­­dalátogást akadályoztatja, ezen hiányt is a’ körülmények­hez képest pótolandja. 4) Vasárnapi tanodák’ szaka. Milly ben főleg függ össze a’ vasárnapi iskola az elemi oktatással, miké­pen még csak ez által létetik a’ népoktatás egészszé, an­nál bizonyosabb, minthogy különben az iskola és a’ pol­gári élet közti hézag nyilván igen tágas volna, melly fe­lett csupán a’ vasárnapi iskola képez hidat. A’ vasárnapi tanodákban végeztetik be az, mit az elemi iskolák szeren­csésen megkezdettek ; általa fog a’ fölserdült ifjú leendő rendeltetésének , a’ polgári életnek, szellemileg és erköl­csileg fölkészítve átadatni. E’ szak’ tagjai, hivatásuknak megfelelőleg, a’ kézi­munkás és szolgáló osztály’ ifjait és leányait a’ vasárnapi iskola’ látogatására serkentendik; szegényebbeknek a’ szükségeseket megszerzendik. Kiváltképen pedig a’ c­z­é­­hek e­ szent kötelesség’ teljesítésére, mind legényeiket mind inasaikat illetőleg, felszólitandók, ez utóbbiak egé­szen különös figyelem alatt tartandók, a’ szorgalom­ban és jó erkölcsben kitűnők dicsérő elismerés és ösz­tönző ajándékok által megkülönböztetendők ’s megjutal­­mazandók. Ezen egyesület előtt — nyomtatásban megjelent alap­rajza szerint — a’ felsőbbség által megállapított iskolai rendszer sérthetetlen. Az egyesületnek csak bő pártolást és minél szélesebb kiterjedést óhajthatunk. Azonban reméljük, hogy az egye­sületet nem szükség arra figyelmeztetni, miszerint a’ nemzetiség’ minél inkábbi terjesztésére különös gondot fordítson , ’s ne feledje , hogy Magyarhonban élünk, ’s igy magyaroknak kell lennünk, és magyarokká kell lenni a’ gyámolitandó növendékeknek. Lássunk most más tárgyakat. István főherczeget, fenséges királyi helytartónkat. October’ 5-én leend szerencsénk itt látni, ki a’ küldött­ségeket a’ megye’ teremében fogadandja; a’ megye és város vállat vetve igyekeznek a’ magas vendéget minél fényesebben fogadhatni. Azonban az itteni polgár­ őrhadra nézve egy kis gyanítható zavar fog mutatkozni : hogyan fogják Magyarhon’ koronázási városának polgárkatonái a’ magyar kir. helytartót német parancsszó mellett megtisz­telni? Valljon nem lehetne-e addig a’magyar parancsszót betanulni ? hisz’ nem lenne az kővágás, ha a’ budai német polgár — mint egyik lapból olvassuk — egy óra alatt megtanulhatta a’ magyar parancsszavakat. Előre tehát pozsonyi polgárkatonák, legyünk ó magyarokká, bizony szé­pen fog hangzani a’ magyar parancsszó ! Országgyűlési követekül Pozsonymegyéből — a’mint már eddig kivehető — O. T. és N. K. fognak alkalmasint választatni. Isten éltesse őket! K. kereskedő úrnak nem került volna semmi költségébe , ha újonnan czimerezett boltjának felírását egyik oldalon legalább magyarul tette volna. Halottam valóságos német emberektől is mondani: bizony tehette volna már magyarul is a’ felírást. Végül dicsérettel kell megemlíteni Kaliwoda József könyvkiadót, ki az összes hirlapok által már több elisme­réssel halmoztatott, ’s ki jelenleg is nemzeti irodalmun­kat saját költségén több darabokkal gazdagitandja , ré­szint magyar műveket átfordításban ismertet meg a’ kül­földdel. A’ napokban fog nála megjelenni: ,,A’ nők’ könyve“ Kalmár Józseftől, melly a’nővilágnak érde­kes olvasmányul szolgáland. Továbbá „Városi titok­­nok“ Sillye Gábor ügyvédtől, a’ városi hivatalnokok és minden rendű iparűzők’ használatára, mellyet később bővebben fogunk megismertetni. Megjelent­: Kelmenfy’ „Meghasonlott kedélye“ németre áttéve Dux Adolftól „Der Zerfallene“ czim alatt. A’németek talán több élvezetet találhatnak benne , mint a’ magyar olvasó közönség. Sajtó alatt van, ’s még az őszre megjelenend, ugyan­csak Kaliwoda József költségén : Cherrier Miklós J. kanonok’ „Enchiridion Juris E­c des in st­ cia czimü munkája latin nyelven , mellyre aláírás és előfize­tés nyittatott minden hiteles könyvkereskedésben; még­pedig előfizetve 3 ft 36 kr, aláirva pedig 4 ft 12 krral p.p., melly az két vastag kötetű munkára felette jutányos és csekély. Kívánjuk, hogy Kaliwoda úr minél több pártfogásra találjon az olvasó közönségnél, ki azonkívül, hogy szív­vel és lélekkel igyekszik a’ magyar irodalom’ elősegítésén, még, a’ szép kiállítás mellett, olcsó árt szab munkáinak. —e­r. DEBRECZEN, sept. 12-kén. Tegnap délután négy órakor érkezett meg István főherczeg, ’s fogadtatok leir­­hatatlan közörömmel, mellyet a’ főherczegnek páratlan nyájassága ’s népszerű modora a’ lelkesedésnek legmaga­sabb fokára emelt. Debreczen város’ elöljárósága után, Szabolcsmegyének és a’ Hajdúkerületnek küldöttsége, továbbá a’ helvéthitvallásu tiszántúli kerületnek igen jó­ 184

Next