Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-10-10 / 964. szám

igazságos támogatására előadá a, többek között, hogy a’ múlt országgyűlés előtt is felolvastatván a’ kir. meghívó levél; azonnal megválasztattak a’ követek, — innét ki­indulva, Jászberény instructiot akart adni azon esetre, ha megválasztattak volna jelen gyűlésen a’ követek. Ellen­­czáfolatul elmondatott, hogy a’ múlt országgyűlési leve­let kisgyűlésben olvasták fel , és az akkoron határozott közgyűlés választotta meg a’ követeket. — Az elnök most azt jegyzette meg, hogy abból — miszerint Jászberény’ városa’ elöljárói nem tudták, mint intéztetnek el a’ dolgok a’ kerületeknél — megtetszik, milly sötétségben vannak. B. V. úgy akarta vétetni ezen tanácsi határozatot, mint­egy conferentialis nyilatkozatot, — és indítványba téve, a’ követekül kijelölendők’ sorának közlését a’közönségek­kel annak idejében, hogy igy a’ követválasztási gyűlésre megbizással jöhessenek be; — azonban elüttetett, elnök’ azon nyilatkozatára , hogy azon esetre , ha a’ közön­ségekből okos képviselőket küldenek , majd tudandják azok kit kellessék megválasztani. — Emelt meg nehány szót K. M. a’ kérdéses t. végzés’ támogatására; a’ közönségek’ képviselői azonban — hallgattak. — Vég­zésse­lön: jegyzőkönyvileg rászaltatik Jászberény’városa’ tanácsának fenforgott tette; meghagyatván V. J. jász­kerületi kapitánynak, hogy azt, mint rendbeütközőt, ke­resztelje ki a’ városi protocollumból; —hogy miért történt ez, ki ügyeinkbe avatott, annak commentárra nincs szüksége. Követválasztásunk folyó hó’ 14-ken leend. — Nagy Sándor, s. k. — Pest, oct. 9-én 1847. A’ mai gyűrűs napfogyat­kozásról Dr. Vállas Antal m. academiai rendes tag urnak julius’ 5-én tartott tudós-társasági előadásából, az Academiai Értesítő’ idei VII. száma’ nyomán, ezeket közöljük : „Ezen gyűrűidomu napfogyatkozás idei oct. 9-én áll be, reánk nézve mindjárt napkelte után, és Magyarországban mintegy 3 óráig tart. A’ gyűrű’ öve Magyarország’ délnyugati és déli részeit szeli át. Déli határa a’ gyürüövnek, csaknem párvonalosan az éjszakival, Zára’ városa alatt húzódik el. Közepe ezen övnek Zágráb’ környékébe esik. Mindazok tehát, kiknek lakhelye az itt látható gyürüövnél éjszakibb fekvésű, nem gyűrűs, hanem (Magyarországban 10—11 hüvelyknyi) részletes napfogyat­kozást látandnak. A’ gyűrűs öv alatt lakók ellenben gyűrűs fo­gyatkozást fognak látni, és pedig azok, kik az öv’ közepe felé laknak, egyenlő vastagságú gyűrűt; az éjszakiabbak olly gyű­rűt, mellynek déli része vékonyabb ; a’ déliebbek végre ollyat, mellynek éj­szaki része vékonyabb. A) Felső­­tat­í­r: Teljes gyűrűt fognak tehát látni: 1) a’ kapcsolt részek és a’ magyar partvidék, minden kivétel nélkül; 2) a’ katonai végvidék, csaknem minden kivétel nélkül (kivétetik t. i. az oláh-bánsági ezred’ vidékének Erdélylyel határos éjszaki ré­sze) ; 3) a’ magyar vmegyék közül gyűrűt fognak látni: Vas (éjszaki vonala és éjszakkeleti csúcsának kivételével), Somogy (kivétel nélkül), Veszprém (de csak déli határvonala), Zala (kivétel nélkül), Tolna (éjszakkeleti csúcsát kivéve), Baranya (kivétel nélkül), Pest (de csak délnyugoti csúcsa), Bács-Bodrog (kivétel nélkül), Csongrád (de csak délnyugoti csúcsa), To­­rontál (éjszakkeleti vonalának kivételével), Temes (déli fele, Temesvárt belé tudva), Krassó (szintén déli fele). — A’ gyű­rű-övbe esnek a’ déli szomszéd tartományok közül Dalmát­­országnak éjszaki része, Bosnyákország, Szervia, Havasalföld’ délnyugoti fele ’stb. Budán : kezdete a’ fogyatkozásnak oct. 8, 19h 43* 2 igaz budai időben, vége pedig „ ,, 22h 42‘ fi ,, ,, ,, azaz : kezdete (polgári időben) oct. 9-én délelőtti 7 ór. 43' 2 igazi idő szerint; vége pedig ugyanaz nap délelőtti 10 óra 42'. 9 szinte igazi idő szerint.­­ Nagysága : 10' 7 hüvelyk. Ez azon fogyatkozás, mellyről előttem tagtársunk Nagy Károly is értekezett. Annalen der k. k. Sternwarte in Wien. VIII. Theil , 150. és köv. lapokon ; honnét némelly főbb eredményei, csaknem szóról szóra, Littrownak több mun­káiba vétettek át. Érdekes lesz némelly eredményeit saját eredményeimmel összehasonlítani. Ugyanazt fogom tenni Itallasch­ka’ számolásával is (Elementa Eclipsium, Prágáé 1816. 4-rét); de csak annyiban, mennyiben az általam is számolás alá vett részét illetik a’ fogyatkozásnak. Először is, Nagy Károly tagtársunk nem kereste a’ gyűrű-öv’ felső és alsó határait, miért is nem tudhatom, együvé esnének-e ezen határaink, ha a’ Nagy Károly’ elemeiből illy határok valóban kerestetnének. Úgy látszik, hogy nem egészen, mert a’ Nagy Károly’ közepe (ezt kereste­m) valamivel félreesik az én kö­zepemtől és pedig valamicskével délfelé, de az egész olly csekélység, hogy inkább megerősíti, mintsem hogy megin­ 33°59'kel.hossz.Ferrótól:47°30/é.szélesség 35 37 99 99 9­9 470 99 99 378 99 99 99 946 30 99 99 38 32 99 99 99 946 099 99 39 47 99 99 99 945 30 99 99 40 55 99 99 99 9450 99 99 B) A 1 s­ó ha­t­ár: 32°46/kel.hossz.Ferrótól:44° 0'é.szélesség 34 16 99 99 99 943 30 99 99 35 56 99 99 99 9430 99 99 37 14 99 99 99 942 30 99 99 38 41 99 99 99 9420 99 99 407 99 99 99 941 30 99 99 41 33 99 99 99 9410 99 99 237­ gatná akármellyikünk’ számolását. — Nagy Károly szerint a’ középnek ide tartozó pontjai ezek : 46'1 15' é. szélesség; 0h 37' (9'1 15') k. hossz. Páristól: 45 0 „ „ ; 1 2 (15 30) „ „ 43 31 „ „ ; 1 19 (19 15) „ „ Ezen említett déliebb fekvéséből a’ középvonalnak ma­gyarázható az is, hogy miért találta ő a’ fogyatkozást Budán valamivel csekélyebbnek. — Hallaschka nem adá megha­tározott földpontok által a’ phasisokat , hanem csak rajz’ se­gítségével, mint ime munkájának 19. ábrája mutatja. E­ rajz nem a’ legjobb, ’s ha róla ítéletet kellene mondanom, sokban igen hibásnak nyilatkoztatnám ; miután szerinte aligha érin­tené Magyarországot a’ gyürü-év, mi hogy Hallaschka’ egyéb számolási eredményeivel merőben ellenkezik, már onnét is látható, hogy ugyanazon munkájának végén P. Kautsch Ign. számolása’ következtében ugyan, hanem Hallaschka-találta elemek’ nyomán e’ fogyatkozás’ nagysága Budára nézve 10/ 51 hüvelyknyinek találtatik, nyilvános tanúságául annak , hogy Hallaschka a’ középvonalt valamivel éjszakiabbnak ta­lálta , mint Nagy Károly, ’s igy kettőnk között köze­pet tart. Mi Budára nézve a’ phasis’ főbb pontjait illeti , ezek (polgári) budai igaz időben ekként találtattak hármunk által (a’ Nagy Károly idejét igazira változtatva.) Kezdete: Vállas: 7 ór 43' 2; Vége Vállas: 10 ór 42' 9 Nagy: 7 „ 44 3; „ Nagy: 10 „ 40 0 Hall. : 7 „ 48 „ Hall. : 10 „ 30 Nagysága : Vállas : 10 7 hüv. Nagy: 10 4 . Hall. : 10 51 „ Irodalmi ismertető. Toldy Ferencz’ irodalmi beszédei. Kiadta Baj­za. Pozs­ony­ban, 1847. Wigand Károly Frigyes’ betűivel és költségén. Jelen munka nagy mértékben érdemli az olvasó közönség’ figyelmét. Szerzője valóságos szónoklati művekkel gazdagította iro­dalmunkat, művekkel, mellyeken az ó és újkor’ legjobb példányainak stúdiumán kívül, az író’ saját physiogno­­miája is félreismerhetlen vonásokban mutatkozik. Psycho­­logiai felfogás, nemes ízlés, mérséklet és hév ’s a’ nyelvnek valóban művészi kezelése kedves olvasmánynyá teendik e’ beszédeket mind azok előtt, kik a’ belső, külső műveltséget érteni is, becsülni is tudják. Nem tagadjuk, hogy e’ gyűjtemény’ egyes beszédeiben több friseséget (fraicheur) ’s több örsséget (derbheit) — két megbecsül­hetetlen sajátsága a’ szónoklatnak, mint élő művészetnek — szerettünk volna feltalálhatni, de eszünkbe jött, hogy tudományos ’s mi több, hogy academiai beszédeket, nem politicaikat olvasunk, ’s resignáltuk magunkat. Azt sem akarjuk elhallgatni, hogy egyes beszédek’ szerkezetében ’s helylyel-közzel a’ nyelv’ formáiban is, kelletinél több játékosságot találtunk, de ezen észrevételkére nem aka­runk szerfelett nagy accentust helyezni, mert a’ szó­noklat’ komolysága mégis rendesen erőt vesz e’játé­kosságon. Mi a’ beszédek’ anyagi tartalmát illeti, az, a’ milly gazdag, olly változékony, ’s irodalomtörténeti tekintetben igen tanuságos. De az nem áll, mit Bajza úr az előszóban mond, hogy ezen beszédeket egyebeken kívül, mik ott joggal soroltatnak elő, azon szigorú igazságszeretet is ajánlja, mellyet a’ szerző, barát ’s nem barát ’s minden irodalmi szin ’s felekezet iránt mutat. — Toldy úr épen ellenkezőleg, egyike a’ legpártosabb íróknak. Pártos nem csak azért, mert teli van antipathiákkal, mind irodal­mi , mind politicai tekintetben, — de pártos azért is, mert synpathiáiban sem ismer határt, ’s a’ középsze­rűben remeket tud látni, ha ezen középszerűséggel kegyeltjei látogatták meg a’ világot. Mi ezt nem an­­nálfogva említjük, mintha ezen pártosságban, a’ nap critica’ ’s az academiai szónokszék’ pártosságában, legeslegcolossalisabb irodalmi bűnt látnak, de említjük azért, mivel a’ szerző talán önmaga is úgy vélekedik, hogy megszűnt pártos lenni, mihelyest a’kifejezések’ éles­ségét gondosan kerülgeti. Ez egy hajszálnyi nyomatékot sem von le a’ pártosság’ súlyából, sőt felhív bennünket, a’ könyörületes formák közé bujtatott pártkórra annál in­kább figyelmeztetnünk az olvasót, mennél könnyebben vezettethetnék tévútra e’ látszó nagylelkűség által. Toldy ur a priori mindnyájunknál alkalmasabb , a’ magyar iro­dalom’ történeteit megírni, ha mind szép műtani és álta­lában irodalmi, mind históriai ismereteit vesszük tekin­tetbe , de Toldy úr megszűnik e’ tisztre qualificált lenni azon pillanatban, midőn kezébe veszi a’ tollat, hogy fel­adását létesítse, — megszűnik mondom, erre hivatva lenni, mert tollát a’ pártoskodás’ daemona vezérli, már pedig a’ criticus miattunk besz’ ott foglalhat helyet, a’ hol neki tetszik, de a’ történetírónak a’pártok felett kell állania szükségképen. —­­ Felszólítás a’ „M­agyarföld és népei”, iránt. Az e’ folyóirat’ uj folyamának pártoltatása végett szét­küldözött aláírási ivek’ nagyobb részei mindekkoráig sem lévén még beküldve; tisztelettel kérem azokat a’ pénzzel együtt egyenesen hozzám, vagy Emich Gusztáv könyvárushoz be­zárólag a’ következő pesti novemberi vásárig beküldetni ; mert mig az aláirottak’ számát nem tudom , addig a’ kiadás körül kellően intézkednem nem lehet. — Az uj folyam’ 6 füzetére aláirás 3 pfttal minden hazai könyvárusnál is el­­fogadtatik. — Vahot Imre, kiadó-szerkesztő (Hatvani­­utcza, Dlaudy-ház 466.) KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Soulie Fridrik sept. 28-kán Párisban eltemettetvén, sirja’ szélén Francziaország’ egyik legnevezetesebb embere, a’ nemes szónoklatu Hugo Victor is beszédet tartott többek között. Ezen beszéd a’ beveze­tés után igy hangzik: Drámáiban, regényeiben, költe­ményeiben Soulie Fridrik mindig komoly szellem volt , ki bizonyos eszme felé törekszik , ’s ki magának feladatot tűz ki. Ezen nagy irodalmi időszakban, midőn a’ lángész, mikép’ korábban nem lehete látni, valljuk meg korunk’ dicsőségére , nem válik el soha a’ függetlenségtől. Soulie Fridrik azok közé tartozott , kik csak lelkiismeretűkre hallgatni hajolnak meg, ’s kik méltósággal diszesitik a’ tehetséget. Azon emberek’ egyike volt, kik mindent csak munkáj­oknak kívánnak köszönni; kik a’ gondolkodásból becsületességi eszközt, a’ színpadból tanítási helyet csinál­nak ; kik a’ költészetet és népet egyaránt tisztelik; de kik minde’mellett bátorsággal bírnak, azonban teljesen is el­fogadják bátorságukért a’ felelősséget, mert soha sem fele­dik, hogy az iró némileg biró, ’s a’ költő , lelkész. Sokat akarván dolgozni, sebesen dolgozott, mintha érezte volna, hogy korán fog eltávozni. Tehetsége volt lelke, mindig telve legjobb és legegészségesebb erélylyel; ezért birt azon erővel, melly a’ gondolkozók előtt hatályosság, a’ tömeg előtt hatalom volt. Szivével élt, ’s ez által halt is meg. De ne sajnáljuk őt, meg volt jutalmazva ; meg volt jutalmazva húsz diadal, meg volt jutalmazva nagy és ked­ves név által, melly nem ingerlett senkit, ’s tetszett min­denkinek. Kedves azok előtt, kik mindennap látták ,­­s kik soha sem látták, szeretve és népszerű volt, mi egyike a’ szerettetés’ legédesebb nemeinek. Ezen népszerűséget ő megérdemelte, mert mindig lelke előtt volt azon kettős czél, melly magában foglalja mind azt, mi az önzésben ne­mes, ’s mi a’ buzgóságban igaz: szabad és hasznos lenni. Mint bölcs halt meg, ki hisz, mert gondolkodik; szelíden, méltósággal, ’s fiatalemberi őszinte mosolylyal, öregem­beri jóakaró komolysággal hunyt el. Kétségkívül fájdal­mat kellett éreznie, kénytelennek látva magát elhagyni a’ civilisatio’ munkáját, mellyet ezen század’ irói együtt készítenek. Kétségtelenül alkalmas volt ő ezen dicsőséges munkára, kinek annyi részvét, annyi lelkesedés volt szi­vében, ’s ki mindig a’ néphez fordult, mert itt van min­den nyomor, ’s mert itt van minden nagyság is. Barátai tudják, művei bizonyítják, diadalai megmutatják Soulie Fridrik egész életében komoly tanulmányra fü­ggeszté szemeit az értelmiség’ világában, a’ nagy politicai igaz­ságokban, a’ nagy társadalmi rejtelmekben. Most ezen gondolkodás meg van szakasztva; másutt fogja azt tovább folytatni. Más világosságokat, más igazságokat, más rej­telmeket ment keresni a’ halál’ mély árnyékában. Mi közben a’ párisi lapok kemény vitatkozásba bo­csátkoztak Aumale herczeg’ algiri kormányzóvá nevez­­tetése felett, a’ nevezett herczeg sept. 27-én már kine­­veztetése’ helyére elindult. ANGLIA. Az olasz és spanyol ügyek’ tárgyalását ki­véve , rendkivüli szélcsend van az angol politicában; a’ pénzvásár ’s kereskedelmi és ipari viszonyok’ kétes hely­zete szolgál leginkább alkalmul a’ lapoknak. Növekedett aggodalommal tekintenek azonban Izlandra, melly a’ jövő télen új éhséggel van fenyegetve. A’ diplomatiában ’s különösen Palmerston lord’ szállásán, munkásság van. Lord John Russel látogatáson van a’ királynőnél. Guizotnak ministerelnökké tétele,a’ visszavonult Soult marsal’ helyében , nagy érdekkel fogadtatott Angliában. A’ Standard igy szól ez ügyben: Történeti szempontból tekintve , ezen fölemeltetése a’ középrend’ egy tagjának hazája’ legmagasabb hivatalára, igen dicsőséges időszakra mutat Francziaországban. A’sem demagog, sem harczihős, sem milliós, sem udvari nyalakodó Guizot semmi más melléksegélynek sem köszönheti fölemeltetését, hanem csupán becsületességének, polgári erejének és lelkének. Semmi factio sem dicsekedhetik , mellyet vezetett, vagy mellyben résztvett volna. Udvari cselszövényt soha sem hoztak fel ellene. Szónoklatának, bölcseségének ’s hajt­­hatlan egyenességének köszönhet mindent. Csak nehány év előtt még, csupán politicai iró volt; most Franczia­ország’ ministerelnöke. Ez haladás a’ társadalom’ körében, mellynek minden értelmes és szabad nép örvendeni fog ’stb. SPANYOLORSZÁG. A’ királynőnek az asszonyi szeszély’ és pajkosság’ körébe eső lépéseiről darab idő óta már hallgatnak a’ lapok, szigorú felvigyázattal lévén e’ részben a’ kormány. — Esparterót sept. 25-én Cadixban várták, hazájába visszatérőben, ’s ünnepélyes fogadásra tétettek készületek. A’ kormány Catalónia’ határát, a’ pyrenei hegyek mel­lett, Francziaország’ ellenében valóságos ostromállapotba téve. Portékákat csak a’ Perpignan és Barcelona közötti országúton lehet bevinni. Ezen rendszabálynak, melly a’ franczia kereskedésre igen káros, czélja az erősbülő mon­­temolini csapatoknak megnehezíteni hadiszereiket és más segélyt a’ szomszéd országból vehetni, más részről pedig a’ dugárusságot, melly ellen a’ catalóniai gyárosok sokat panaszkodtak, elfojtani. A’ catalóniai gyárosok egyébiránt még folyvást nincsenek megnyugtatva , hogy Angliával kereskedelmi szerződés nem köttetik , melly a’ spanyol gyáriparra rész befolyással lenne , bárha e’ részben Concha vezér , a’ tartomány’ katonai főparancsnoka, igyekezett őket megnyugtatni. — A’ montemolini za­vargók’ számát Cataloniában jelenleg már 5 — 6,000 emberre teszik, kik között még lovasság is van már. A’ kir. sereg pedig ezen tartományban áll 49 zászlóalj gyalogságból, 15 század lovasságból ’s 7 ágyutelepbő

Next