Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-10-19 / 969. szám
— Zágrábvgyének a’ mult évben e’ tárgyban irt levelére azon alkalommal határoztatott, miszerint ha ezen ügy Zágrábmegye által a’ jövő országgyűlésen, mint sérelem, szőnyegre hozatik, követeink által pártoltatni fog. Olvastatott Sopronmegye’ levele , mellyben ügyesen (!) van kifejtve az adó’ és insurrectio’ eszméje; vagy adóznunk, vagy insurgálnunk kell. Írják Sopronmegye’ rendei, kijelentvén, miszerint ők e’ két „vagy“ közül egy nemzeti őrsereg’ felállítása’ tervével az utósó „vagy’* zsinórjához fűzék véleményüket, általunk az országgyűlésen e’ tárgyban teendő indítványukat pártoltatni kérvén. Voltak, kiknek ezen katonáskodás' eszméje csiklandásba hozta véleményét. Talált pártolókra, mert vannak emberek , kik adózni az executio’ szomorú létrejöttéig nem akarnak , instrgálni szeretnének, ha soha török és tatár vagy orosz nem mutatná magát. A kassai mészárosok, azon nagyjelentésű szavait az Urnák : „zörgessetek és megnyittatik, kérjetek és megadatik tinektek“ a’ hús’ ára’ felebbemelése körül szem elől nem tévesztve, kopogtatának; a’ felebbszállitási tervek azonban meghiúsulva buktak alá a' semmiség’ örvényének fenekére, maradván 11 kr. a’ hús’ fontjának ára. Évnegyedes közgyűlést 15-dik novemberben tartandunk. Törvénykezési napjaink’ kezdete: a’ polgári törvényszékeké nov. tlkén, fenyitő törvényszékeké pedig ugyanezen hó’ 29-kor. A’ választmány által kidolgozott utasítások a’ követválasztási gyűlésen lesznek megrostálandók. Ritka vagy sűrű leendő ezen törvényhozási műszer, meghandjuk. Még egy tárgyat kell említenünk, melly a’ gyűlés’ utósó napján vonta magára a’ rendek’ figyelmét. Az idő’ rövidsége nem engedé ez ügy’ bevégeztét, ’s ez ok’ nyomán mi sem adhatunk kimerítő tudósitást. A’ dolog’ érdemét azonban leplezetlenül ’s kurtán elmondjuk. Egy alsz.biró bizonyos szuperbeni eljárás’ tisztátalanságáról vádoltatott. A’ megye ez ügy’ kipuhatolására egy vizsgáló bizottmányt nevezett, mellynek jelentése mielőtt tárgyaltatnék , a’ cancellaria’ ez ügyre vonatkozó másod izbeni parancsa is az egész pert felküldetni rendeli. Némellyek megyei tárgyalás előtt felküldeni a’ pert, a’ parancsolat’ nyomán, jónak véleményezték; mások szerint a’tiszti kar’ érdekében áll egy mocskos vádakkal terhelt tiszttárs’ vádoltatásának igaz vagy hamis voltáról tudomást szerezni, ’s valamint olly birónak, ki irományok’ elsikkasztása’ vétkébe esik, körükbéli kirekesztését a’ tiszti, de különösen a’ bírói kar’ jellemének becsületessége ’s törvényes hitele igényli, — úgy, ha a’ vád’ alaptalansága, a’ vádlott tiszt’ ártatlansága ’s tiszti eljárása kiviláglik, ismét a’tiszti kar’ becsületessége, hol egyesek’ személyében az egész testület sértetik meg, parancsolja egy tiszta jellemű birónak illy szennyes vádakkal hazugul lett bemocskolásáért a’ törvény’ legszigorúbb vesszejével boszút állani. Ezen indokokból menvén ki, a’ nagyobb rész’ véleménye szerint, mielőtt a’ per felküldetnék, a’ megye’ joga ’s kötelessége, saját tisztviselője felett — történjék ez jobbra vagy balra — ítéletet hozni. És igy jön. A rendek figyelmezni kezdenek a’ jegyzőre, ki az e’ tárgybani irományokat olvasá. — Egy főhivatalnok’ véleménye szerint jó volna, ha a’ vádló urak , kik a’ teremben jelen voltak, kivonulni méltóztatnának. Boldog isten! ergo quid hoc generalis gyűlés? mellynek nyilt ajtai senki előtt be nem zárathatnak! Az őrhajdu’ „válts fel!“ kiáltása a’ tanácskozási idő’ elszárnyalására figyelmezteté a’ rendeket, ’s a’ gyűlés eloszlott; az ügy’megvizsgálása a’ jövő közgyűlés’ teendői közé soroztatott, mellynek mikénti kimenetelét figyelemmel kisérni, ’s ha a’ vádlott tiszt’ bűne bebizonyul, azt a’ nyilvánosság’ terén szigorún megróvni kötelességének ismerendi Kálmán is. HAJDÚKERÜLET, September’ 24-én. Nincs törvényhatóság, hol annyira félnének a’nyilvánosságtól, mint kerületünkben. Több napokig tartott múlt gyűlésünk’ majd minden idejét egy hírlapi czikk iránti élénk tanakodások emészték föl, még pedig a’ nélkül, hogy az abban elősorolt események’ taglalásába csak egynek is főtekintélyeink közül eszébe jutott volna bocsátkozni. Gyűlésünk’ elején főkapitányunk mindjárt, több sajátszerű kifejezések között, e’ czikkre hivá föl az érdeklettek’ figyelmét, — ezt jegyzőkönyvileg rágalomnak nyilvánittatni indítványozván. Alkapitányunk, kinek, mint mondá, különösen roszul esik, hogy B. város’ hadnagya és városgazdája, mind a’ mellett is, hogy általa személyesen felszólittattak, hogy az ebéd iránt hirlap’ útján nyilatkozzanak, — mégis ezt nem tevék, — az ebéd’ árát kivánta előszámittatni, — maga és minden városi képviselőkért,kiket pedig a’ székvárosiaknak a’ történet’ fonalát nem is lehetett volna a’ legszívesebben nem látniok) rögtöni fizetést ajánlván, — ’s az indítványt a’ kerület közérzelmének vallván. — B.-város’ hadnagya, minthogy az egész költség részvény’ útján már feledékenységbe is ment, de B.-város valóban mindenkor is szivesen *) látta a’ kerületet, — fátyolt óhajtott vetni a’ történtekre. — Szóltak még többen az indítvány mellett, ’s ez nap , bár a’ czikkbeli események közül csak egyet sem érintenek meg, — ’s bár az abban elősoroltak, a' közgyűlés iránt mutatkozott be jegyzőkönyvbe nem vitetett közohajtáson kívül, ugyancsak jegyzőkönyveinkben kimutathatók, — a’ czikk jegyzőkönyvileg rágalomnak elvégezteték. — Másnap, midőn főkapitányunk történetesen épen haza vonult, — ezen egész pontnak kimaradása inditványoztatott, ’s többek’ ebéd nyilatkozatai után, midőn jegyzőkönyvből kihagyatása iránt már szinte megállapodának, azon kérdés merült föl, valljon az épen most távollevő főkapitányunk nélkül lehet-e kihagyásba bocsátkozni ? ’s minthogy e’ kérdésre csak főkapitányunktól remélettek legbiztosb választ, e’ pont’ meghitelesitése a’ következő napra halasztaték. — Ugyanez nap NI. város’ tanácsa’ azon jelentése, miszerint egy, a’ múlt törvényszék által elitélt ’s a’ kerület’ közgyűlése által bekisértetni rendelt gonosztévőt főkapitányunk bekisértetni megtiltott, ’s jelen pillanatig is szabad lábon tart, olvastatván fel, a’ kapitányi rendelet általánosan nem helyeseltetett, — de midőn a’ végzés’ kimondása következik, minthogy főjegyzőnk keze’ mosására hivatkozott, — e’ tárgy főkapitányunk’ bejöveteléig szinte függőben hagyatott. Gyűlésünk’ - ik napján a’czikk iránt tegnap történt megállapodás,— főkapitányunk’meg nem egyezése miatt, hosszas tusa után, csakugyan az első napi helyzetre varázsoltaték vissza, — és ime az olvasó közönség a’ czáfolatnak egy uj, még eddig ismeretlen kútfejére talál. — Ez nap a’ tegnapi kap. parancs’ nyomán szabad lábon álló gonosztevő is szóba hozaték, — de miután átlátták minden jelen voltak, hogy a’ tél, melly ideig magát feloldatá, még nem jött el, ez ügy a’ téli gyűlésre áttétetett. Gyűlésünk’ végperczeiben alkapitányunk, a' kebelbeli városok’ közgyűléseiben századokon át divatozott nyilvánosság előtt záratá be az ajtót.—Különös, hogy a’ mi magokat’s tekintélyöket sérthetetlennek tartó tisztviselőink nemcsak arról feledkeznek már meg , a’ mivel nekünk, kik őket fizetjük , tartoznának, hanem megfeledkeznek arról is , mit a’ kor tőlök jogosan igényel. Városaink’ közgyűlései eddig nyilt ajtóknál ’s olly módon tartattak , hogy az értelmiség bennök szivesen meghallgattatott , ’s csak nem szavazhatott , minthogy azonban alkapitányunk mostanában a’ böszörményi közönség’ pénztárára — annak megkérdése nélkül — valamelly somma pénzt utalványozott, — ’s ezen utalványát e’ városi közönség jogszerűnek el nem ismerhette ; ezen okon inditványozá , hogy az ügyvédek, kik miatt, úgymond, már a’közigazgatás is fennakad, a’ városok’ közgyűléseibe be ne bocsáttassanak; sőt onnan mindenek, kik azoknak szabály szerint nem tagjai, egyenesen kitiltassanak; ’s az inditvány elfogadtatott, ’s a’ városok’ hadnagyai ezen végzés’ megtartására komolyan felszólittatnak. Mit nem teszen még alkapitányunk, a mikre nem veszi még a’ tőlünk magokat egyébként is megmérhetetlen távolban képzelő örökös tisztviselőséget ? — micsoda gyomokat nem fog még teremni kertünk ? — ha a’ küszöbön levő országgyűlés föl nem karolja ügyünket, ’s czélirányos rendezés által nem segit oda, hova kebleink régóta vágynak. — Vallók. Erdélyi országgyűlés. Az oct. 8-ai XCvi. országos ülés’legnagyobb részét a’ közelebbi ülésben megállított feliratok és törvényjavaslatok’ összeolvasása ’s ünnepélyes alakbani hitelesítése foglalta el, mellyeknek királyi biztos ő nagy méltóságáhozi átvitelére küldöttség neveztetett. Az ülés’ vége felé: D o l ok a m. e. k . v. sort kér utasítása’ következtében előterjesztendő következő indítványainak, miilyenek : 1) A’ nemzeti színház, muzeum és országház’ tárgyában múlt orsz.gyülésről felterjesztett törvényjavaslatok’ ő felsége által leendő k. k. megerősítése iránti kérelem. 2) A’ műipar’ fejlődésének a’ ezéhek által görditett akadályok elleni biztosítása. 3) Szószólói meghívás és folyamodások általi visszaélések’ korlátozása. 4) A’ gazdasági egylet’ országos pártfogás alá helyezése. 5) A’ magyar megyék és vidékek’ hivatalnokainak utasításkészítés. 6) Marhanyavalyák’ akadályozása’ tekintetéből báromorvosi állomások’ létesítése. 7) Czélszerü erdészeti rend’ felállítása. 8) A’ kor’ kivonatainak megfelelő büntető törvénykönyv’ rendszeres kidolgozása. 9) Marhák’ elhütlése’ tárgyában czélszerű intézkedés. 10) Dobokamegye’ praetoriumának elintézése. 11) Közkertek’ dolga. 12) Az adóalatti egyházi nemesek és székelyek’ adó alóli felmentése. 13) Tűzkármentő intézet’ országosan leendő felállítása. Ezen előterjesztést nagy pártolás kisérte, Kolozsmegye és Fogarasvidék’ követei pedig utasitásaik’ értelmében különösen is nyilvániták pártolásukat, ’s kérték elnök ő nm, hogy az elősorolt fontos tárgyak’ mentől előbbi felvételére alkalmat nyitni méltóztassék. Elnök ő nm, erre azt nyilvánította, miszerint jelenleg több tárgyak állanak a’ KK. és RR. előtt, részint mellyeket szóló elnök tűzött ki, részint pedig mellyeket magok a’ KK. és RR. kívántak kitüzetni. Ha ezek’ bevégzésével idő lesz, felvehetik a’ Dobokam. által elősorolt tárgyakat is. Küküllőm. főisp. a’dobokai inditványokat, mellyeket részéről is pártol, nem tudja, miért kellene mind külön-külön napirendre tűzni; szóló bizottságra utasítná. Mire elnök őnmaga azt jegyezvén meg, miszerint némelly tárgyak, mint színház, múzeum ’stb. épen nem lehetnek bizottság’ tárgyai, az ülést azon felszólítással zárta be, hogy a’ KK. és RR. a’ kitűzve levő úrbéri t. czikkekkel készüljenek el. Francziaország’ marsalain, kik eddig az első sorban hitték magokat, ’s most egyszerre második sorba jutottak. Ez alkalommal egyszersmind a’ kormánynak a’ nemesi czim’ osztogatása miatt is kemény életek (witz) szóratnak az említett lapok által. A’ Journal des Debats erre igy felel: Az alkotmány’ 69-ik czikke igy szól: ,,A’régi nemesség visszanyeri czimeit, az uj megtartja a’ magáéit. A’ király nevezhet ki nemeseket; de csupán rangot és czimet adhat azoknak, minden kiváltság nélkül a’ táradalmi terhek és kötelességek alól.“ Ebből az következik, hogy teljes alkotmányossággal három nemességünk van: 1) a’ régi, melly, czimein kivül, mindent elvesztett; 2) a’ császári nemesség; 3) kiknek a’ király’ jóváhagyásával tetszik avagy tetszeni fog nemességet venni fel. Csakhogy a’ király nemeseket nevezvén ki, csupán czimet ad, minden kiváltság nélkül a’ társadalmi terhek és kötelességek alól, mi a’ Constitutionnek megnyugtathatja, hogy egy újabb aug. 4-ki éjét ne kivánjon nemeseink ellen előidézni. Czim kiváltság nélkül a’ politicai életben épen semmit sem ér ugyan; de azért tisztelni kell az alkotmányt, ’s nem kell megtagadni azoktól a’ jogot, ezen czimet kérni és hordozni, kik azt szeretik. De ez még nem minden; a’ Constitutionnel talán nem is tudja, hogy mindnyájan birunk joggal magunkat nemessé tenni, minden kir. engedelem, minden pecsétdij nélkül ? A’császár igen komolyan vette a’ nemesi czimet; a’ császársági büntető törvénykönyvben volt egy czikk, mellyet a’ restauratio gondosan megőrzött, melly elég szigorúan bünteté a' nemesi czimek’ bitorlóit. Ezen czikk most nem létezik többé; az 1832-ik apr. 28 ik törvény által eltöröltetett, ’s most már akárki herczeggé, marquisvá ’stb. teheti magát, ha neki úgy tetszik. Mi megvalljuk, hogy az alkotmány’ és törvény’ ezen szabadelvűsége a’ nemesség és czimek iránt az egyenlőség’ legjobb biztositékának és legerősebb bástyájának látszik előttünk. Mi nem ismerünk biztosabb módot, valamelly megkülönböztetést eltörölni, mint mindenkinek jogot adni, hogy azzal élhessen. A’ köztársaság még együgyűebb volt mint barbar, midőn a’ nemesség’ eltörlése végett, uj kiváltságot állított a’ nemesek’ számára: vérpadot! A’ nemesség’ elhatalmasodása iránti aggodalmakat értettük volna a’ császárság alatt. A’ császár, ki komolyan igyekezett nemességet felállítani, nemcsak czimet osztogatott, hanem adomány, senatorság, jószág volt ahhoz kapcsolva. Ez a’ győzelem jutalma volt; de igen gyakran a’ szolgaiságé is. A’ mostani három nemesség, ’s ide számítván a’negyediket is, melly mindenkit illet, senkinek sem tesz bajt. Vannak emberek, kik örvendenek magokat herczegnek, marquisnak czimeztethetni: baj-e ez? Nevetséges ? nevessenek tehát önök , a’ mennyit tetszik, senki sem akadályoztatja meg abban. De azt mondani , hogy ez visszatérés a’ régi monarchiához, hogy ez reactio. Már ekkor önök nevetségesek. Bastille’ lerombolói ne ijedjetek meg illy csekélységtől. Jelenleg a’ király egy régi katonának, a’ császár’ dicsőséges és utósó társának, maréchal général czimet adott, ’s ime ez minő ingerültséget okozott! Ezen czim azonban semmi fizetés, semmi kiváltsággal sem jár, hanem pusztán csak tiszteletbeli. Soult marsal ezt nélkülözhette volna , megismerjük. Midőn az ember Soult marsai, semmi szüksége sincs rendkívüli czimekkel disziteni fel nevét. Mi részünkről igen keveset adunk a’ czimekre; de midőn olly embereknek adják, kik megérdemlik, mint például Soult marsai, legalább is azt tartjuk, hogy jól vannak elhelyezve. ’S mivel nem törekszünk az emberi nemzetet reformálni, mivel mindenki’ ízlése iránt tisztelettel kell lenni, mivel az alkotmány a’ királynak jogot ad nemeseket nevezhetni ki, a’ kinek tetszik, ám szerezzen magának czimeket, mi semmit sem aggódunk rajta. Ez soha sem megy túl Francziaországban a’ nevetségesség’ korlátain, valameddig két kamara lesz az országban , ’s Francziaországnak valamennyi nagy ura nem fog annyit nyomni a’ mértékben, mint azon embere, kinek neve egyszerűen: Guizot! SPANYOLORSZÁG. Azon rendelet, melly a’még el nem adott egyházi javak’ árulását felfüggeszté, megszüntetett. Az ország’közigazgatása újonnan rendeztetett. A’tartományok tizenegy kerületre osztattak fel; minden kerületnek polgári kormányzója, minden tartománynak tartományi kormányzója ’s ezeken kivül a’ tartományokban ismét alkormányzók vannak. Oct. 4kén kir. rendelet jelent meg a’ hivatalos lapban, melly szerint következő tagokból álló uj kormány van alakítva: Narvaez vezér külügyminister és ministerelnök; Sartorius belügyminister; Orlando pénzügyminister; Ros de Olano közoktatásügyminister; Cordova hadügyminister. A’ két utóbbi tag a’ korábbi kormányból van megtartva. — Espartero, kit már 10-én vagy 12-én vártak Madridban, ezen hit után hihetően nem fog sietni. A’ moderadok nagy örömmel vannak eltelve az uj kormány’ létrejövetelén, melly meglehetősen véletlenül történt, miután közhir szerint Madridban inkább számoltak progressista kormányra. A’ progressista kormánynyal, mondják, czél volt, mivel a’ mostani cortesekben sok moderado elem van, uj választásokat rendelni. Az uj követkamarában túlnyomó progressista többségre számolva , czél volt ennek segélyével a’ megállapított trónöröködési rendet megváltoztatni ; Montpensier herczeg’ nejét az öröködésből kihagyni, az országló királynőt férjétől elválasztva, Don Carlos’ fiával, Montemolin gróffal, adni össze. Ezt mondják a’ moderadokat pártoló franczia lapok; a’ progressisták’ barátai pedig azt mondják, hogy a’ jelenleg Fran- *) A’ czikkben sem állíttatott, hogy nem látta volna szivesen. — Közlő: 257 KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Soult marsal dalmatiai herczegnek „maréchal général“-lá lett kineveztetése kemény kikeléseket idézett elő az ellenzéki lapok’ részéről, hogy a’ kormány ismét egy lépést ten a’ visszaesésben , midőn ekkép’ egy czimet a’ régi monarchia’ korából fölelevenitett. Minő méltatlanság ez, mond a’ Constitutionnel, 64*