Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-10-22 / 971. szám
nos ünnepélyességek közt érkezett estveli 10 óratájban Trencsin’ városába, hol még az estve tiszteletére fáklyás menet tartatott. Másnap, oct. 9-én, fogadta a’ megye, Trencsinváros’ és a’ katonai tisztikar’ tisztelgéseit. Ennek végeztével a’ várost elhagyd mintegy 9 óratájon, ’s tovább utazván, délután 3 órakor ért Budetinba, hol ő fensége gr. Csákyné’ várában megszállván, mind ebédre, mind pedig , mivel az utak az esőzés miatt megrongálva voltak, hálásra is az nap ott maradott. Oct. 10-én, következő napon, Budetint elhagyva, Trencsinmegye’ küldötteinek kíséretében útját Árvamegyébe folytatta. A.-RUBIN. Trencsinmegye’ határánál e’ megye’ őt odáig kisért küldöttségétől búcsút vevén a’ fönséges utazó, Árvamegye’ határi küldöttségétől ünnepélyesen üdvözöltetett. Innen útját A-Rubin’ városába folytatta, hol a’ tiszteletére felállított diadalívnél e’ város’ küldöttsége tévé ő fenségének szives hódolatát. A.Rubinban csak kevés ideig méltóztatott a’ főlig mulatni, ’s még az nap, oct. 10-én, útját innen tovább Liptómegyébe folytatta. ROSENBERG. A’ főherczegnek láptómegyébeni fogadtatásáról Írja tiszt. levelezőnk: A’ honszerte magasztalt magyarországi királyi helyt, főlig István, e’ megye’ határára, folyó évi octob. 10-én délutáni öt órakor megérkezvén,miután az őt ottan üdvözlendő küldöttség’ vezérlete ’s szónoklatára megbízott első alispán közsajnálatunkra megbetegedett, az elfogadást megelőző majdnem utósó pillanatban, nevezett választmányi szónok által csak egyszerű szavakkal ugyan, de senkinek tért nem engedő tisztelettel ’s lelkesedéssel üdvözöltetett, mit ő fensége tiszta magyar, honunk’ boldogitását lehellő szavakkal legnyájasabban megköszöne, és, a három szlécsi alapítványi javakhoz tartozó mezőváros’ jobbágyaiból alkotott paraszt bandérium’ előlovaglása mellett, állomási helyül eleve kitűzött Rosenberg’mezővárosába útját folytatta. Itten szent Zsófia nevű kincstári épületben megszállván , ’s eleve a’ vághi hidfőnél Rosenberg mezőváros’ tanácsa és a’ felszámlálhatlan nép’ sokasága által üdvözöltetvén, szinte üdvözlő tisztelgésére ide érkezett Liptó-, Árva- és Turóczmegyék’ küldöttségeit, a’ megyebeli kincstári urodalmak’ tiszteit és az izraelita község’ küldöttségét külön-külön elfogadd. Liptómegye’ küldöttsége’ érzelmeit szeretve tisztelt főispánunk b. Majthényi Antal egy kis politicai fűszerrel remekül tolmácsold, mit a’ főlig férfias erős hangon viszonozva, midőn a’ többi közt a’ kedélyekre olly erősen ható magyar egyéniséggel a’ hon’ szeretetét is megemlité, az által olly éljen vihart idézett elő, mellyet a’ szomszéd’ viszhangjai felfogva, még meszszire elvihették, ’s ez által a’ jelen nem levő szomszédinknak is tudtul adhatták , hogy az óhajtva várt magyar főherczegi vendég körünkbe megérkezett. Ezt követé a’ liptói rendek által rendezett kétszáz teritékü ebéd, melylyet több, de főképen másod alispánunk és a’ főjegyzőnk által ritka szónoki ügyességgel készített ’s előadott áldomások fűszereztek , mellyek’ egyikére ő fönsége, poharát emelve, ezeket mondá : „adjon isten minden jót, bő esztendőt, jó aratást, boldogságot, vigságot, éltessen az úristen mindnyájunkat, kedves honunk’ bologitására.“ — Az esti kivilágitás szegényül ütött ki. — Másnap reggeli nyolcz órakor, mintegy nemzeti nemző, e’ megyéből, számtalan szererencse-kivánatunk közt, ismét eltávozott, ’s a’ megyei rendek, Zólyom és Liptó közt létező Sturecz’ hegyére rendelt választmány által, a’ másod alispán’ szónoklata mellett, tőle elbucsutanak. —r. I. Törvényhatósági dolgok FEJÉRMEGYÉBŐL. Székesfejérvár, odtob. 14-én. Tisztelt szerkesztő úr! Folyó hó’ 12-dikén tartott követválasztásunkról bővebb tudósítást ígértem önnek, sietek tehát szavamat beváltani. — A’ mi megyénkben előleges alkudozások’ utján meg nem történhetett, hogy tudniillik az ekkorig annyira ellentétben álló pártok, valamit kölcsönösen engedve, egyesüljenek, az a’ múlt napokban tényleg bekövetkezett. Az ellenzék, bizva ügyének igazságában, ismeretes erélyével sikra szállt, követeit kitűzé és megválasztá; a’ conservativ fél pedig, megszállva az ég’ jóságos malasztjától, az ellenzék’ követválasztási működését, ellenkitüzöttek melletti kilépéssel nem nehezité, ’s ez által az utasítások’ készítésénél a’ különböző nézetek’kölcsönös méltánylatát lehetségessé teve. — E’ tényleges összeolvadásnak szüleményei azon anyautasitások, mellyeket követválasztási ’s egyszersmind utasítási gyűlésünkből követeinknek adtunk, ’s a’ mellyek, bár néhol a’ coalitionalis szint magokon viselik, mert az ellenzék, látván a’ conservativek’jó szándékát, a’ kezében levő erőt egész mértékben használni a’jövendő végett nem akarta, mégis a’ haladó kor’ szellemének annyira megfelelők, hogy követeink becsülettel megállhatnak a’ haza’ szine előtt. — Lássunk csak azokból nehány pontot: elfogadjuk a’ közteherviselés’ elvét; fizetünk háziadót, az alimentatió’ megváltására ajánlott évenkénti egy milliót aránylag viseljük; az absentismusra adót kivánunk. — Milly metamorphosis! három rövid év’ leforgása alatt! — Múlt országgyűlési utasításainkon a’ nemfizetés’ elve vörös fonalként van keresztülszőve; ’s ma már csupán a’ hidiadótól borsódzik hátunk, mert még mindig azt hisszük, hogy született katonák vagyunk, habár mint illyeneknek, mai időben, sem isten, sem ember hasznunkat nem veheti. — Akarunk országos pénztárt, ’s kivánjuk, hogy abból a’ fiumei vasút gyámolittassék; — kívánunk kényszerítő örökváltsági törvényt; kivánjuk az ősiség’ eltörlését; a’ kir. városok’ ügyének a’ múlt orsz.gyűlési alsóházi szellemben elintézését. — Akarjuk minden újabb sérelmek’ orvoslatát, amennyiben azok az országgyűlésen kifejlendő körülményekből, követeink által alaposoknak találtatnak. Akarunk követigazolási törvényt, addig a’ múlt országgyűlési gyakorlathoz ragaszkodunk; akarjuk a’ protestánsoknak megadott vallásszabadságokat a’ nem egyesült görögökre is kiterjeszteni. — Igen sok jót akarunk még, mi az által még több , hogy követeinknek meggyőződése részletes minutiakkal lenyűgözve nincs , sőt kimondtuk nyíltan és végzésileg , hogy a’ vezérelvekkel ellenkező pótló utasításokat követeinknek adni nem fogunk, hanem a’ részletekben tartoznak magokat, a’ követválasztás és anyautasitásnál nyilatkozott valódi többség’ szelleméhez alkalmazni. — Ez utóbbi végzést sokan a’ conservativek közül inpracticusnak mondották, és elfogadni nem akarták; de az ellenzék, tiszta szándékkal lévén ’s illyet tevén fel másokról is, illy körülmények közt, nem látá lehetségesnek egy más véleményű többség’ alakulását, azért a’ kölcsönös becsületességre alapitott végzés’ fentartását is practicabilisnak hivé, ’s azt, mint a’ tényleges egyesülésnek megtestesült igéjét,jegyzőkönyvbe igtatni kiváná, mi meg is történt — Őrködjék tehát a’ magyarok’ istene egyesülésünk felett, ’s úgy legyen annak jutalma, vagy a’ nemzet’ átka, azok felett, kik az egyesüléshez járultak , a’ mint szándékuk tiszta honszeretet, vagy kiszámított fondorkodás vala. — Isten önnel! ZÁGRÁB , oct. 6-án 1847. — Számtalan felszólalások létettek már a’zágrábi német’s illír újságok’ hirtelen, elferdített ’s mondhatni gonosz közléseik ellen — a’ n. m. helytartótanács is rászalta eljárásukat, de azért ők rágalmaikkal fel nem hagynak: ugyanis az ilir újság utósó gyűlésünkrőli tudósitásában azt állítja, hogy minden szólót feljegyzett, ’s az egész világ előtt képes bebizonyitani, hogy a’ többség az ikirek’ részén volt, és igy szeretve tisztelt elnökünket egyenesen gyanusitja ’s rágalmazza, olly elnököt, kinek akár egyéniségét ’s loyalitását, akár alkotmányosságát ’s tudományosságát tekintsük, csak bizodalmat, szeretetet ’s tiszteletet gerjeszthet. De, nehogy tisztelt elnökünk’ szerénysége ellen vétsek, áttérek a’ tárgyra. — Főispánunk, magánosan ’s tanácskozás alatt, mindent elkövetett a’ RRket arra birni, hogy a’ tart. gyűlésre követeket küldjenek, de a’ RRek, több fontos 's a’ t. hatóságokhoz intézett körlevelekben kifejtett okoknál fogva, ezt nem tehették, elnökünk tehát kénytelen volt törvényparancsolta kötelességét teljesitni, ’s a’ többséget maga meggyőződése ellen kimondani. Ha tehát az ilir tudósitó szerint a’ többség az ilir részen volt, valljon miért nem tett a’ gyűlésen észrevételt, miért nem követelte az elnöktől a’ szólók’számitását, miért nem mutatta elő önjegyzését? *) Emlékezzék vissza az ilir conservativ a’ történtekre, midőn az elnök’ részéről felszólitás létetett, valljon akar-e még valaki szólni, — ha az alkotmányos rész nem volt volna meggyőződve, hogy a’ szólók’ többsége részökön van, valljon nem gyakorolták volna-e jogaikat azok, kik még nem szólották ? A’conservativ ilirek ezt nem tehették , mert mindannyian szólották. — Valljon nem vetették volna-e a’ mérlegbe az egytelkes nemesek’ szavazatait , kik a’ horvát-magyar szólókat vivattál ’s nem zsivoval fogadták ? mindezt bizonyosan tudta jól a’ conservativ tudósitó, meg volt győződve , hogy ha számot kérne, azonnal felvilágosítást nyerne , ’s jobbnak vélte rágalmát ’s gyanúsítását lerakni azon lapba, hol a’ valódiság nélkülöztetik, ellenmondás pedig vagy felvilágositás fel nem vétetik. A’ kegyelmes királyi meghivó levelek hozzánk is megérkeztek, a’ tart. gyűléshez latinul, magánosakhoz részint latin, részint magyarul. Egy udv. parancs is érkezett megyénkhez, a’ tartományi gyűlésre küldendő követek’ ügyében, mellynek következtében folyó hó’ 14-ben ismét rendkívüli közgyűlésünk leend. GÖMÖRBŐL, Rima-Szombat, oct. 9-én. Még meg sem nyugodtak e’megye’ BR-ei, a’ tartós munkásságot kipihenők, már is újabb munkára szólita fel őket a’ hongyülésre meghivó kir. levél’ megérkezése ’s annak folytában hirdetett közgyűlés’ tartása. Kettős volt a’ f. hó’ 8-ra hirdetett közgyűlés’ czélja; első a’ leérkezett meghivó levél’ kihirdetése, második az országgyűlési utasítás’ tanácskozás alá vétele. Mi az elsőt illeti: itt megtörtént az , miért egybehivattunk. Felolvastatott és kihirdettetett a’ kir. kegy. meghivó levél, de a’ második tárgyat tekintve, nem elégittetett ki sokak’várakozása, mert az utasítások’ fölvétele a’ követválasztó gyűlést követendő napokra halasztatott. Gyűlésünket főispáni helyettesünk maga vezette, ’s fájdalom, hogy a’ közötte, — a’ megye’ szeretetét annyira biró elnök és a’ megye’ BB-ei közt ez alkalommal vitatás’ tárgyává tett jogkérdés erős és kedvetlen tusára szolgáltatott alkalmat. — A’ hongyülésre meghivó kir. kegy. levél’ felolvasása után ugyan is, vezérszónokunk Sz. K. kezdette meg a’ tanácskozást, előterjesztvén, hogy mennyiben az idő rövid, ’s igy a’ követválasztást messzire halasztani nem lehet; ellenben minthogy a’ választásra egy 15 éd napnál kevesebb időt adni még sem lehet, a’ BR. a’ követválasztó gyűlést folyó hó’ 23-dik napjára tűzzék ki úgy, hogy azt követő napokon legyenek az utasítások is felveendők és tárgyalandók. — Felkiáltásban nyilatkozó általános helyeslés követvén szónok’ előterjesztését, elnök főispáni helyettesünk a’gyakorlatnál fogva elnöki jogaihoz tartozandónak követelte a’ választó gyűlés’ tartásának ideje és helye’ kitűzését, ’s igy, mivel ő jogaiból semmit sem engedhetne, előbb kérte a’ Bét jogainak sértetlenül leendő megtartására; majd figyelmeztette őket, miképp állásánál fogva, megszorítani kivánt elnöki jogai védelmére kénytelen lesz az esetet illető helyre följelenteni; végre komolyan nyilatkozott, hogy hivatalától megválni készebb, mintsem az eldődei után rámaradt jogot semmisülni engedje. Minden kijelentés sikeretlen volt, a’ RR. erősen állottak jogaik mellett, és 3 szónokot kivéve, — egy részről azért, mert a’ gyűlés’ tartásának ideje’ meghatározása mindig az összes tanácskozó RRet illette; más részről azért, mert a’ követválasztásnál a’ főispánoknak’s azok’ helyetteseinek még csak kijelölési joguk sincsen, de azért is, mert a’ követek’ meg nem választása’ esetében a’ felelősség nem a’ főispánokra’, azok’helyetteseire, de egyenesen a’ megye’ közönségére nehezül, a’ vál. gyűlést 23-án e’ hónak megtartatni sürgetvén, elnök főisp. helyettest a’ többségnek kimondására többszörösen felhívták, a’ mikor is elnök ő mltga a’ Rima-Szombatban tartandó követválasztó gyűlés’ idejéül f. hó’ 23 ik napját kijelentvén, áttértek a’ BR. a’ második tárgyra, arra t. i., ha a’ követi utasítások jelen gyűlésen fölvétessenek-e vagy sem? Számosan voltak, kik azért, mivel a’ gyűlés’ felveendő tárgyai közé különösen ki volt tűzve a’ követi utasítás’ fölvétele, azt, mennyire választmányilag befejeztetett, fölvétetni már csak azért is sürgették, nehogy a’ gyűlés’ pontos nem köröztetésének sokszor szándékosan is elmaradható oka melly most főerősségűl használtatott az ellenvéleményüek által — visszaélésre nyisson tág utat; de a’ többség azért, mert e’ gyűlés a’ serki járásban idejében nem közöltetett, holott az utasításadás, mint olly lényeges jog’ gyakorlatából kizárni nem lehet, — az elhalasztás mellett nyilatkozott már csak annyiban is, menynyiben a’megbizott választmány javaslatával egészben még el sem is készült. —■ Be jön így fejezve e’ gyűlés’ érdekes része ; most ígéretünkhöz képest elmondjuk a’megyei mozgalmak’ reménydus eredményét. Múlt hó’ 29 án S.-Gömörön a’ 116 főből álló intelligentia abban, hogy a’ megye’ első követének Sz. K. választassák, bele nyugodva, midőn a’ 2-ik követnek megválasztani kivánt D. P. minden felszólítást visszautasított, követségre nevezetes többség által R. F. jeles ellenzéki tag lön N. K. főjegyző’ ellenében felfogva. E’, megyénkben olly régi időtől hatalmas befolyást és főszerepet játszó urnak e’ lépés nem volt ínyére, ő hiveivel N. K. vitette követnek mindaddig, mig nem messzire számitott politicájával , folyó hó’ 6-án ismét Gömörön legmeghittebb emberei által oda munkált, hogy D. P. küldessék követül. Nem lehetett a’ mesteri kézzel font kiszámitást által nem látni, de meghiúsult az akkor, midőn a’ tántoríthatatlan hazafi D. P., számos baráti’ kérésének engedve, első határozott nyilatkozatának ellenére a’ követséget elvállalni ajánlkozott. Most már hisszük, hogy Gömör’ ege felett a’ béke’ angyala őrködik, hisszük, hogy a’ megye’ ereje megtörni nem fog — Négyen. ul Bizonyosan úgy számított, mint a’ német újság, ki az óvásttevőket 600-ra rugtatta. — Közlő: 265 K . I, FÖLD). FRANCZIAORSZÁG. Miközben az algíri lapok Aumale herczeg’ ünnepélyes fogadtatását ’s oct. 5-én helytartóságába iktatását leírják, a’ párisi lapok’ másodikszülött fiának, a négyhetes Guise herczegnek halálát jelentik. Orleans herczeget, ki, kocsijából lezuhanva, veszté életét, nem számítva, ez az első halál, melly Lajos Fülöp’ számos tagú családából egyet elragadott. A’ hajdani westphaliai király, Jérome Bonaparte, ki a’ kamaráktól kérve engedelmet Francziaországba visszatérni , ott ezen kérelem’ megadása a’ kormány által elleneztetett, de egyszersmind ígéret tétetett, hogy egyes esetekben nem fog a’ kormány a’ család’ valamellyik tagjának Parisba jövetelében akadályt emelni, jelenleg fiával, Bonaparte Napoleonal együtt, Párisban van, ’s közelebb a’ királynál voltak elfogadáson Oct. - bén egy királyi rendelet jelent meg, melly a’ törvény által felhatalmazott 350 millió kölcsönből 250 milliónak fölvételére nov. 10-két tűzte ki. Három századékos státuspapirok fognak kiadatni a’ legjobb föltétel mellett ajánlónak , ’s a’befizetés nem egyszerre, hanem huszonöt ízben havonként, tehát két év alatt fog történni. A’ franczia kormány által ápr. 1-től 1814-en fölvett pénzek’ összege : 2,629,200,759 frank; ebből 1,536,623,925 f. a’ júliusi forradalom előtt 1,092,576,834 f. a’júliusi forradalom után. Ezen összegek a’ státuskincstárba valósággal befolyt pénzeket teszik ’s nem csupán a’ névszerinti kölcsönöket, mellyek különböző árkeleten szereztettek. A' névszerinti összeg, mennyi a’ státusadóssági könyvbe beíratott: 3,423,992,512 frank. Középszámitással következő árkelet szerint szereztettek meg a’ kölcsönök, az ötszázadékosak 75 fr. 27 cent.; a’ négy századékosak 98 fr. 65 cent.; a’ három századékosak 80 fr 82 ■/* centime-al. 1830-an januárban és 1844- ben decemberben állott a’ franczia hitel legjobb állapotban. Az utóbbi alkalommal három századékos státuspapirokra 84 fr. 75 centime-jával kapott kölcsönt, 1830-an pedig négy százalékos státuspapirokra épen 102 frankon kapott kölcsönt, ’s mivel két frank a’ befizetés’ kezelésénél leszámittatik, tehát akkor a’ névszerinti érték szerint történt a’ kölcsönvétel. Ápr. 1-én 1814-en a’ státusadósság öt százalékos beírásokban volt: 63,307,637 ft. évi kamat. Jul. 31-én 1830-an, miután a’ törlesztő pénztár sokat bevásárlott, maradt: 66.