Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-11-26 / 991. szám
földiek mielőtt meghonosodtak, és h) honfiak közül a’ katonák, míg valóságos hadi szolgálatban állanak. — Idegenek. 9. §. Azon bel- vagy külhoni egyének, kik a’ város’ területében állandó lakás nélkül csak ideiglenesen tartózkodnak , a’ városi község’ irányában idegeneknek tekintetnek. 10. §. A’ város senkinek, ki a’ fennálló rendőri intézkedéseket teljesíti, az ideiglenes tartózkodást kebelében meg nem tagadhatja, azonban idegen koldusokat és ollyatén szűkölködő egyéneket, kik élelmi ellátásukat a’ városban megszerezni nem képesek, befogadni nem köteles. 13) Szabályokról. 11. §. A’város’szabályai saját területében kivétel nélkül mindenkire nézve kötelezők. 12. §. A’ szabályok sem a’ fennálló törvények és közönséges törvényes gyakorlattal nem ellenkezhetnek, sem pedig a’ szabályt alkotó város’ belviszonyain túl nem terjeszkedhetnek. II. §. A’ szabályok’ érvényességéhez megkivántatik, hogy azok a’ Hármaskönyv’III. 2. sz. 7. §-a által meghatározott kellékkel ellátva, eleve a’ kir. helytartótanács’ útján jóváhagyassanak. C) A’ városi törvényhatóságról. 14. §. A’ zárosi község, önterületében, saját ’s önálló törvényhatósággal bir , és törvényhatósági jogai’ gyakorlata’ következtében magántestületi minőségben általán véve — senki által törvény’ eletbe nem idéztethetik, hanem illető hatósági testületét egyedül felsőbb kormány és törvényszéki hatóságoknak vannak alárendelve. 15. §. A’ városi törvényhatóság a’ város’ területében a’ közigazgatásnak minden ágazataira , ennélfogva valamint a’ polgári és rendőri ügyek’ kezelésére, úgy a’ büntenyitő és magánjogi igazság’ kiszolgáltatására is kiterjed. — A’ polgári közigazgatást illetőleg. 16. §. A’ város’ területében a’ polgári közigazgatás, egész kiterjedésében a’ városi törvényhatóságot illeti , minélfogva , valamint az élelmiszerek’ árszabása és a’ vámdíjak’ megállapitása , úgy a’ mértékek iránti felügyelés és a’ vadászati tilalom’ felállítása is kizárólag a’ városi törvényhatóság’ köréhez tartozik. — Fenyitő és rendőri tekintetben. 17. §. A’ város’területében elkövetett mindennemű bűntények és rendőri kihágások’ elitélése, személy és birtokkülönbség nélkül, a’ városi törvényhatóságot illeti. 18. §. Kivételnek : a) A’ katonai egyének és valóságos szolgálatban álló katonák, b) Nem városi szolgálatban álló közhivatalnokok , hivatalukbeli bűntett és kihágásokra nézve, c) Megyei szolgák és rabok, a’ megyék’házain belül elkövetett vétségüket illetőleg, és d) Ollyatén bűntények, mellyeknek megbirálása a’ fennálló törvények szerint, a’ felsőbb törvényszékeket, mint első bíróságot illeti. 19. §. A’ város’ területében létező akár a’ koronához, akár magánosokhoz tartozó szabad telkek’ birtokosai; azonban az illyetén telkeket törvény szerint illető magánjogi haszonvételek’ gyakorlatában rendőri tekintetekből nem akadályoztathatnak. Magánjogi tekintetben: 20. §. Mindazon tárgybeli keresetek és peres kérdések, mellyek a’ város’ területében fekvő ingatlan birtok, vagy az illy birtokra betáblázott adósságok iránt támasztatnak, a’ tulajdonosra fordítandó tekintet nélkül, a’ városi törvényhatóság alá rendelvék. 21. §. A’ nemesi udvartelkek iránt keletkezett tárgybeli keresetek, egyedül azon esetben nem tartoznak a’ városi törvényhatóság alá, ha kiváltságos természetekre vonatkoznak. 22. §. Ha valamelly osztálybeli vagy öröködési viszonyban, városi birtok nemesivel lenne öszvekötve, az illyetén ügyben eljárandó bíróságot ő felsége határozandja meg. 23. §. A’ városi községnek minden megtelepedett tagjai, a’ város’ területén kívül fekvő nemesi ingatlan vagyont biró nemesek’ egyedüli kivételével, ellenük támasztott bármi nemű magánjogi követelésekre nézve, a’ városi törvényhatóság alatt állanak. 24. §. A’ városi községnek azon megtelepedett nemes tagjai, kik a’ város’ területén kívül ingatlan nemesi vagyon’valóságos birtokában vannak, a’ 20. §-ban foglalt eseteken felül, mig valamint az adó és az általok folytatott városi kereset ’s haszonvétel utáni közteher’ hátralékai, továbbá a’ városban lakásuk ideje alatti árjegyzéki, szerződési és házbéri tartozások, nemkülönben az általok elkövetett kártétel, hatalmaskodás, becsületsértés és minden más, maga után törvényes bírságot vonó cselekvésekre nézve is, ha a’ tény városi lakos ellen vitetett véghez, a’ városi törvényhatóság alá tartoznak. 25. §. A’ város’ területében ideiglenesen tartózkodó belhoniak a’ városi törvényhatóság alatt csak azon árjegyzéki, házbéli és egyébnemű tartozásokra nézve állanak, mellyeket a’ városban tartózkodásuk’ ideje alatt, valamelly városi lakosnál tettek, nemkülönben az általok elkövetett hatalmaskodás és kártételekre nézve is, ha az azok iránti kereset ellenök a’ városbani tartózkodásuk’ ideje alatt megindittatott. 26. §. Külhoniakba’ követségekhez tatozó egyének’ kivételével, minden a’ hazában tett adósságok és ollyatén szerződésekre nézve, mellyeknek a’ hazában teljesítésére magokat lekötelezték, úgy minden a’ hazában általok elkövetett kártételek és hatalmaskodásokra nézve is, a’ tartózkodásokul szolgáló törvényhatóság alá tartoznak, ha azok miatt, itt mulatósuk’ ideje alatt megidéztettek. 27. §. A’ városi hatóságok ítéleteiket a’ város’ területén belül mindenkor magok hajtják végre; annak területén kívül pedigtételeik megkeresőlevél’ következtében az illető törvényhatóság által lesznek végrehajtandók; viszont, más törvényhatóságok’ ítéletei a’ városi területben egyedül városi törvényhatóság által foganatosíthatók. 28. §. A’ váltó, csőd, vásári bíráskodás, váltóperek és mezei rendőrségi ügyek’ tekintetében, a’ köztörvény szerinti rendeletek tovább is a’ magok épségükben maradnak. D) A’ városi közbirtokról. 29. §. A'város’területében szintúgy, mint azon kívül fekvő mindazon ingó és ingatlan javak, mellyek a’ városi község’ birtokában vannak, nemkevésbé mindazon úri javadalmak, jogok, kiváltságos haszonvételek és pénzbeli tőkék is, mellyeknek jövedelmei egyenesen a’ város’ közpénztárába folynak, a’ város’ közbirtokát képezik. 30. §. A’ városi községet, közbirtokára nézve, — mennyiben külön törvényes intézkedések és korlátozások kivételt nem tesznek—minden más magánbirtokossal egyenlő jogok és kötelességek illetik, és az illyetén városi birtok köz törvény szerint azon törvényhatóságnak, mellynek területében fekszik, alá van rendelve. 31. §. A’ városi községek azon ingatlan javaikra nézve , mellyeknek a’ jelen törvény’ kihirdetésekor birtokában vannak, birhatlansági czim alatt nem háborgattathatnak. 32. §. Jövendőben a’ városi községek, területükön kívül, örök czimen szemminemű ingatlan javakat nem szerezhetnek; de a’ város’ területén belül fekvő ingatlan telkeket, habár kiváltságosak is , magán alku’ útján megszerezhetik , vagy azoknak kiváltságos jogait és haszonvételeit, szinte ez után, megszüntethetik ; a’ jelen törvény’ kihirdetésekor már birtokukban levő javakra nézve pedig a’ birtoklási czimet megerősithetik. 33. §. A’ városi községek, közjövedelmek’ gyarapítása’ tekintetéből, lakosaikat, a’ szabad magánkereset’ terén nem korlátozhatják, a’ földesúri jogon birt királyi haszonvételek’ kezelésére nézve azonban a’ jelen törvény’ értelmében szabadon rendelkezhetnek. E) A’ városi közterhekről. 34. §. Minden a’ város’ területében fekvő birtok, a’ tulajdonos’ polgári állására való tekintet nélkül, adózás alatt áll, és az illyetén birtokra eső közterheket valamint egyes személyek, testületek és társulatok , úgy a’ királyi kincstár is egyiránt viselni tartoznak. 35. §. Egyházak, püspöki lakok, zárdák, közkormányszéki, kir. kincstári és katonai épületek, közintézetek, a’törvényhatóság’ gyakorlatára szolgáló megyeházak, csak azon esetre vonathatnak adózás alá, ha azoktól már eddig elő is adó fizettetett. 36. §. A’ városok’ megtelepedett lakosai, rang-különbség nélkül, valamint mindennemű iparüzlettől, úgy szinte az anyagi és szellemi kereset’ minden ágaitól is adózni tartoznak. 37. §. A’ városok’közszükségei’ fedezésére, mindenekelőtt a’ városi közbirtok’jövedelmei szolgálnak, és a’ városi lakosok e’ czélból csak akkor adóztathatnak meg, ha a’ városi közbirtok’ jövedelmei a’ közszükség’ fedezésére nem elegendők. 38. §. A’ városi község munka- é s keresetre képtelen saját tagjairól gondoskodni köteles. F) A’ városok’ osztályzatáról. 39. §. A’városok, népességűk’ arányában , akként osztályoztalak , miszerint a’8,000 lakosnál többet nem számítók a’ kis, a’ 8000-nél többet számítók a’ közép, a’ 30,000 számot meghaladó lakossággal biró városok pedig a’ nagy városok közé sorozandók. (Folyt. köv.) 350 Törvényhatósági dolgok Törvényhatósági tisztelt levelezőinktől bocsánatot kérünk, hogy, az országgyűlési közlemények halmaza miatt, tudósításaikat nem közölhetjük olly gyorsan, mint azt ők is, mi is óhajtanák. — Szerk. ZALÁBÓL. Novemb. 15-én kezdődött évnegyedes közgyűlésünk. Mindenekelőtt kedves kötelességemnek ismerem az olvasó közönséget értesiteni, hogy Deák Ferencz úr mindnyájunk’ közörömére igen jó egészséggel jelent meg közöttünk , ’s a’ tanácskozásban is élénk részt vett, kit is a’ terembeléptekor szivünk’ mélyéből fakadott harsány éljen-kiáltásokkal üdvezeltünk. A’ gyűlést első alispán urnak évnegyedes jelentésével kellett volna megnyitni, ezúttal azonban követeinknek országgyűlési tudósítása annak eleibe tétetett. A’ kir. előadások’ felolvasása után Deák Ferencz emelt szót. Mindenekelőtt — úgymond — a’ követurak’ jelentése’ folytán kötelességének tartja arról szólni, mi az országgyűlés’ munkálódásai közt első volt, t. i. a’ nádorválasztásról. Ámbár óhajtotta volna szóla, hogy a’ kijelölés, a’ megyének elve és utasítása szerint, választás előtt felbontatott volna , részéről csak örömét jelentheti a’ felett, hogy a’ választás olly férfiúra esett, kihez annyi remények vannak kötve. Az előadásoknak részletes tárgyalása legczélszerűbben csak akkor lesz eszközölhető, midőn megérkeznek a’ csatolványok, mellyek köves urak által emlittetnek. Üdvözli szóló a’ kormányt átalakulásunk’ korszakában azon téren, mellyen, ha meg maradnii fog, alkotmányos állásunk szélesebb alapot nyerend. Igen örül, hogy maselőtt nehány évvel a’ felsőbb hatalom által véteknek tartatott, annak igazságát most átlátják, ’s magok kívánják törvénybe iktattatni azt, miért olly sok jeles hazafi szenvedett. Viszszaemlékezik szóló azon időre , midőn zendülést kezdőnek tartatott az, ki az örökváltságot indítványozta; pedig akkor az örökváltság csak úgy és azon esetre terveztetett, ha mind a’ két fél beleegyez; ’s minket, kik azt pártolták, megróvtak. És most a’ kormány maga indítványozza, nem annyit, mint akkor törvénybe ment, hanem sokkal többet. Úgy hiszi, szóljanak bármit a’ magyarországi ellenzékről, bármint mondják, hogy az hivatásának megfelelni nem képes, hogy elvesztette a’ bizalmat, hogy kisebbségben van, szóló avval mind nem törődik, mert a’ czél egyedül az, hogy eszközöltessék, mi a’ haza’ javára szolgál, nem tekintve, mellyik rész által eszközöltetik az; az ellenzék fényesebb diadalt soha sem ünnepelhet, mint mikor oda vitte a’ dolgot, hogy azon ügyet, mellyért egykor üldöztetett, a’ kormány magáévá tette; mert szóló szerint nem az a’ diadal, midőn egyik párt a’ másikat leszavazza, hanem ha valamelly párt magáévá teszi azon elveket, mellyekért a’másikat üldözte, rágalmazta. Ennek csak örülni lehet. Adja isten, hogy valamint szóló’ hite szerint ez a’ legtisztább szándékból származott, olly sikeresek legyenek a’ BR-nek tanácskozásai annak életrehozásában. Óhajtja, hogy midőn e’ felett a’ tanácskozások folynak, párt pártnak ellenében áll bár, de ne nézze egymás’ szándékát a’ gyanúsítás’ szemüvegén. Igen sok a’ teendő, igen terjedelmes ’s bonyolódásosokal járó írunka, mit az országgyűlésnek el kell végezni, azért a’ kir. elősdások’ egyes pontjaira térve legczélezerűbbnek vélné általános elvül felállittatni, hogy mi követeinknek szabadabb tért engedünk, ’s nem gátoljuk őket részletes utasításokkal. — Csak például az örökváltság’ ügye ollyan, melly az országban létező minden viszonyoknak figyelembevételét igényli, pedig mi csak a’ magunkét ismerjük, hogyan kötjük meg tehát követeinket e’ részben, midőn az egész ország’ érdekét kell szemügyre venni a’követnek. A’követ nemcsak megyéjét, hanem az egész országot képviseli. Még a’ boldogult nádortól ballá mondatni, hogy a’ követ nemcsak megyéjének képviselője. Nagy részében azoknak, mellyek az előadásokban emlittetnek, el vannak látva a’ követek utasítással. Nincs részletes utasítás, de a’ főelv oda van adva. Első a’ katonai élelmezés. Erre nézve javaslatot közöl a’ kormány. Múlt országgyűlésen már a’ BB. részéről is készíttetett javaslat e’ tárgyban. Szóló legjobban szeretné a’ tanácskozást ott kezdetni, hol a’ múlt országgyűlésen megszakadt. Ehhez azonban nem szólhatunk, mig a’ kormány által előterjesztett javaslat a’ megyéhez meg nem érkezik. — Itt részletes utasítást nem igen adhatunk, legfelebb, ha az öszveg’ mennyisége jőne szóba, annak maximumát fogjuk meghatározni. A’ kir. városok’ szavazata ’s a’ coordinatio iránt szinte el vannak látva a’ követek utasítással. Ha meglátjuk a’ kormánynak e’ részbeni javaslatát, ahhoz is részletesebben szólhatunk, noha e’ tárgyban is legjobban szeretné a’ tanácskozás’ fonalát ott vétetni, hol a’ múlt országgyűlésen megszakadt. A kormánynak mostani eljárását nem akarja roszalni, de különösnek találja, midőn a’ múlt országgyűlés ez érdemben javaslatot készített, mielőtt az felterjesztetett volna,’ kormány egy uj javaslattal áll elő. — Az ősiségre nézve vannak látva a’ követek utasítással. Az örökváltság iránt nincs utasítás. E részben szóló legczélszerűbbnek vélné azt mondani: a’ követek iparkodjanak tervet eszközölni , melly szerint az örökváltság eszközöltessék, jelöljék azt velünk, ’s akkor szólni fogunk hozzá. Ilyen tervet csak az országgyűlés készíthet legczélszerűbben, mert annak tagjai ismerik az ország’ minden részét és viszonyait. A’ kereskedés’ előmozdítása és a’ vámok’ megszüntetése’ tekintetében meglátjuk, mit fognak az ország’ RR-ei javasolni. Ezen dologban nem olly könnyű valamit határozni, mert igen figyelembe kell venni mindent. Figyelembe veendő még azon körülmény is, hogy minden vámoknak egyszerre leendő eltörlése mennyire hasznos, vagy káros az országnak ? a’ termesztők’ érdeke miatt nem fog-e szenvedni a’ műipar? Szóló általában megjegyzi, hogy az Ausztria és Magyarország közt fennálló vámokat ő fölsége eltörölheti magyar országgyűlés nélkül is, mert ahhoz semmi közünk. Ha csak annyiból tétetett országgyűlés’ tárgyává, hogy a’ kincstár kártalanittassék, ’s alku szerinti megváltás’ fejében fizeti az ország azt, mit előbb vámkép’ fizetett, a’ nyereség semmi. E’ részben tehát követurak semmibe ne ereszkedjenek addig, mig az országgyűlésnek e’tárgybáni nézeteit velünk nem köztik , ’s arra utasítást nem nyerendnek. — A’ részek’ viszszacsatlására nézve: Nem vizsgálja, mi czélból van ez az előadások közé foglalva; de örömmel tekinti, mert úgy látja, hogy a’ kormány, magát az országgyűlés előtt mentegetve, számot ád, miért nem teljesítette törvényes kötelességét. Megküldi t. i. a’ visszacsapandó megyéknek s az erdélyi országgyűlésnek e’tárgyra vonatkozó irományait, hogy az ország’ érei vegyék figyelembe, ha volt-e a’ kormánynak elég oka a’ törvényt eddig végre nem hajtani. Úgy tekintsük tehát ezt, mint a’ kormánynak számadását és mentségét, miért nem hajtatott végre a’ törvény. Követeinknek pedig hagyjuk meg, iparkodjanak a’ dolgot oda vinni, hogy megvizsgálván az okokat, melylyekkel a’ kormány menti magát, miért eddig a’ törvény’ rendelete nem teljesittetett, ha azok nem elégségesek, a’ törvény’ teljesitését sürgessék, ’s rászalják azok’ hanyagságát, kiknek kötelessége volt azt végrehajtani. — A’ büntető törvénykönyvre az mondatik : mindenekelőtt szükséges tudni, ki fog ítélni a’ bűnös felett, ’s minő lesz a’ büntetés. A’ börtönrendszer független attól, ki ítéli el a’ bűnöst, sőt megfordítva inkább függ attól, hogy milylyenek a’ börtönök, ’s kitől függnek azok, — mert ugyanazon büntetés becsületes fogházban felére sem olly terhes, mint egészségtelen börtönben, rosz bánás és élelmezés mellett. Előbb kell tehát megállapitni a’börtönrendszert, mint a’ büntetést. Például 10 évi fogság ollyan börtönökben, mint itt Zalában voltak hajdan, iszonyú büntetés volna, midőn ellenkezőleg tiszta börtönben ’s ollyan börtönrendszer mellett, miilyent a’ BR. kívánnak, ’s Európa’ minden mivelt nemzeténél megállapítva van, már nem o’oly’ terhes. — A’ kincstári kölcsönre áll mult országgyűlési utasításunk. — Végre mi a’ rend’ fentartását illeti: az minden embernek szivén fekszik, azért követurak iparkodjanak azt fentartani, de úgy, hogy az által a’ nyilvánosság legkevesebbé se csorbittassék. — Röviden, szólónak nézete a’mostan teendők felett az: várjuk meg, mig a’ csatolványok megérkeznek. De szeretné, ha a’ BB. megállapitnák, sőt követnék azon elvet, hogy követeinknek kezét meg ne kössük ; azoknak , a’ menynyire lehet, szabadabb tért engedjünk, ’s legfölebb a’ fontosabb tárgyakra nézve jelöljük ki nekik a’ végpontot, mellyen túl utasitás nélkül ne bocsátkozzanak (éljen!). Határoztunk D. F. előadása’ értelmében. — Következett ezután az évnegyedes jelentés, melly szerint megyénkben az egészégi állapot megnyugtató. A’ közbátorságot fegy-