Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-11-26 / 991. szám

földiek mielőtt meghonosodtak, és h) honfiak közül a’ kato­nák, míg valóságos hadi szolgálatban állanak. — Idegenek. 9. §. Azon bel- vagy külhoni egyének, kik a’ város’ területé­ben állandó lakás nélkül csak ideiglenesen tartózkodnak , a’ városi község’ irányában idegeneknek tekintetnek. 10. §. A’ város senkinek, ki a’ fennálló rendőri intézkedéseket teljesíti, az ideiglenes tartózkodást kebelében meg nem tagadhatja, azonban idegen koldusokat és ollyatén szűkölködő egyéneket, kik élelmi ellátásukat a’ városban megszerezni nem képesek, befogadni nem köteles. 13) Szabályokról. 11. §. A’város’szabályai saját területében kivétel nélkül mindenkire nézve kötelezők. 12. §. A’ szabályok sem a’ fennálló törvények és közönséges törvé­nyes gyakorlattal nem ellenkezhetnek, sem pedig a’ szabályt alkotó város’ belviszonyain túl nem terjeszkedhetnek. II. §. A’ szabályok’ érvényességéhez megkivántatik, hogy azok a’ Hármaskönyv’III. 2. sz. 7. §-a által meghatározott kellékkel ellátva, eleve a’ kir. helytartótanács’ útján jóváhagyassanak. C) A’ városi törvényhatóságról. 14. §. A’ zárosi község, önterületében, saját ’s önálló törvényhatóság­gal bir , és törvényhatósági jogai’ gyakorlata’ következtében magántestületi minőségben általán véve — senki által tör­vény’ eletbe nem idéztethetik, hanem illető hatósági testületét egyedül felsőbb kormány és törvényszéki hatóságoknak vannak alárendelve. 15. §. A’ városi törvényhatóság a’ város’ terüle­tében a’ közigazgatásnak minden ágazataira , ennélfogva va­lamint a’ polgári és rendőri ügyek’ kezelésére, úgy a’ bü­n­­tenyitő és magánjogi igazság’ kiszolgáltatására is kiterjed. — A’ polgári közigazgatást illetőleg. 16. §. A’ váro­s’ területében a’ polgári közigazgatás, egész kiterjedésében a’ városi törvényhatóságot illeti , minélfogva , valamint az élelmi­szerek’ árszabása és a’ vámdíjak’ megállapitása , úgy a’ mértékek iránti felügyelés és a’ vadászati tilalom’ fel­állítása is kizárólag a’ városi törvényhatóság’ köréhez tarto­zik. — Fenyitő és rendőri tekintetben. 17. §. A’ város’területében elkövetett mindennemű bűntények és rendőri kihágások’ elitélése, személy és birtokkülönbség nélkül, a’ vá­rosi törvényhatóságot illeti. 18. §. Kivételnek : a) A’ katonai egyének és valóságos szolgálatban álló katonák, b) Nem vá­rosi szolgálatban álló közhivatalnokok , hivatalukbeli bűn­­tett és kihágásokra nézve, c) Megyei szolgák és rabok, a’ megyék’házain belül elkövetett vétségüket illetőleg, és d) Ollyatén bűntények, mellyeknek megbirálása a’ fennálló tör­vények szerint, a’ felsőbb törvényszékeket, mint első bíró­ságot illeti. 19. §. A’ város’ területében létező akár a’ koro­nához, akár magánosokhoz tartozó szabad telkek’ birtokosai; azonban az illyetén telkeket törvény szerint illető magán­jogi haszonvételek’ gyakorlatában rendőri tekintetekből nem akadályoztathatnak. Magánjogi tekintetben: 20. §. Mindazon tárgybeli keresetek és peres kérdések, mellyek a’ város’ területében fekvő ingatlan birtok, vagy az illy birtokra betáblázott adósságok iránt támasztatnak, a’ tulajdonosra for­dítandó tekintet nélkül, a’ városi törvényhatóság alá rendel­­vék. 21. §. A’ nemesi udvartelkek iránt keletkezett tárgybeli keresetek, egyedül azon esetben nem tartoznak a’ városi tör­vényhatóság alá, ha kiváltságos természetekre vonatkoznak. 22. §. Ha valamelly osztálybeli vagy öröködési viszonyban, városi birtok nemesivel lenne öszvekötve, az illyetén ügyben eljárandó bíróságot ő felsége határozandja meg. 23. §. A’ vá­rosi községnek minden megtelepedett tagjai, a’ város’ terüle­tén kívül fekvő nemesi ingatlan vagyont biró nemesek’ egye­düli kivételével, ellenük támasztott bármi nemű magánjogi követelésekre nézve, a’ városi törvényhatóság alatt állanak. 24. §. A’ városi községnek azon megtelepedett nemes tagjai, kik a’ város’ területén kívül ingatlan nemesi vagyon’valóságos birtokában vannak, a’ 20. §-ban foglalt eseteken felül, mig va­lamint az adó és az általok folytatott városi kereset ’s haszon­vétel utáni közteher’ hátralékai, továbbá a’ városban lakásuk ideje alatti árjegyzéki, szerződési és házbéri tartozások, nemkülönben az általok elkövetett kártétel, hatalmaskodás, becsületsértés és minden más, maga után törvényes bírságot vonó cselekvésekre nézve is, ha a’ tény városi lakos ellen vitetett véghez, a’ városi törvényhatóság alá tartoznak. 25. §. A’ város’ területében ideiglenesen tartózkodó belhoniak a’ vá­rosi törvényhatóság alatt csak azon árjegyzéki, házbéli és egyébnemű tartozásokra nézve állanak, mellyeket a’ város­ban tartózkodásuk’ ideje alatt, valamelly városi lakosnál tet­tek, nemkülönben az általok elkövetett hatalmaskodás és kártételekre nézve is, ha az azok iránti kereset ellenök a’ vá­­rosbani tartózkodásuk’ ideje alatt megindittatott. 26. §. Kül­honiakba’ követségekhez tatozó egyének’ kivételével, minden a’ hazában tett adósságok és ollyatén szerződésekre nézve, mellyeknek a’ hazában teljesítésére magokat lekötelezték, úgy minden a’ hazában általok elkövetett kártételek és hatalmas­kodásokra nézve is, a’ tartózkodásokul szolgáló törvényha­tóság alá tartoznak, ha azok miatt, itt mulatósuk’ ideje alatt megidéztettek. 27. §. A’ városi hatóságok ítéleteiket a’ város’ területén belül mindenkor magok hajtják végre; annak terü­letén kívül pedig­­tételeik megkeresőlevél’ következtében az illető törvényhatóság által lesznek végrehajtandók; viszont, más törvényhatóságok’ ítéletei a’ városi területben egyedül városi törvényhatóság által foganatosíthatók. 28. §. A’ váltó, csőd, vásári bíráskodás, váltóperek és mezei rendőrségi ügyek’ tekintetében, a’ köztörvény szerinti rendeletek tovább is a’ magok épségükben maradnak. D) A’ városi közbirtokról. 29. §. A'város’terü­letében szintúgy, mint azon kívül fekvő mindazon ingó és in­gatlan javak, mellyek a’ városi község’ birtokában vannak, nemkevésbé mindazon úri javadalmak, jogok, kiváltságos haszonvételek és pénzbeli tőkék is, mellyeknek jövedelmei egyenesen a’ város’ közpénztárába folynak, a’ város’ közbirto­kát képezik. 30. §. A’ városi községet, közbirtokára nézve, — mennyiben külön törvényes intézkedések és korlátozások kivételt nem tesznek—minden más magánbirtokossal egyenlő jogok és kötelességek illetik, és az illyetén városi birtok köz törvény szerint azon törvényhatóságnak, mellynek területében fekszik, alá van rendelve. 31. §. A’ városi községek azon in­gatlan javaikra nézve , mellyeknek a’ jelen törvény’ kihirde­tésekor birtokában vannak, birhatlansági czim alatt nem há­­borgattathatnak. 32. §. Jövendőben a’ városi községek, terü­letükön kívül, örök czimen szemminemű ingatlan javakat nem szerezhetnek; de a’ város’ területén belül fekvő ingatlan telkeket, habár kiváltságosak is , magán alku’ útján meg­szerezhetik , vagy azoknak kiváltságos jogait és haszonvé­teleit, szinte ez után, megszüntethetik ; a’ jelen törvény’ ki­hirdetésekor már birtokukban levő javakra nézve pedig a’ bir­toklási czimet megerősithetik. 33. §. A’ városi községek, köz­­jövedelmek’ gyarapítása’ tekintetéből, lakosaikat, a’ szabad magánkereset’ terén nem korlátozhatják, a’ földesúri jogon birt királyi haszonvételek’ kezelésére nézve azonban a’ jelen törvény’ értelmében szabadon rendelkezhetnek. E) A’ városi közterhekről. 34. §. Minden a’ város’ területében fekvő birtok, a’ tulajdonos’ polgári állására való tekintet nélkül, adózás alatt áll, és az illyetén birtokra eső közterheket valamint egyes személyek, testületek és tár­sulatok , úgy a’ királyi kincstár is egyiránt viselni tartoznak. 35. §. Egyházak, püspöki lakok, zárdák, közkormányszéki, kir. kincstári és katonai épületek, közintézetek, a’törvény­­hatóság’ gyakorlatára szolgáló megyeházak, csak azon esetre vonathatnak adózás alá, ha azoktól már eddig elő is adó fizet­tetett. 36. §. A’ városok’ megtelepedett lakosai, rang-különb­ség nélkül, valamint mindennemű iparüzlettől, úgy szinte az anyagi és szellemi kereset’ minden ágaitól is adózni tartoznak. 37. §. A’ városok’közszükségei’ fedezésére, mindenekelőtt a’ városi közbirtok’jövedelmei szolgálnak, és a’ városi lakosok e’ czélból csak akkor adóztathatnak meg, ha a’ városi közbirtok’ jövedelmei a’ közszükség’ fedezésére nem elegendők. 38. §. A’ városi község munka- é s keresetre képtelen saját tagjairól gondoskodni köteles. F) A’ városok’ osztályzatáról. 39. §. A’váro­sok, népességűk’ arányában , akként osztályoztalak , misze­rint a’8,000 lakosnál többet nem számítók a’ kis, a’ 8000-nél többet számítók a’ közép, a’ 30,000 számot meghaladó lakos­sággal biró városok pedig a’ nagy városok közé sorozandók. (Folyt. köv.) 350 Törvényhatósági dolgok Törvényhatósági tisztelt levelezőinktől bocsánatot kérünk, hogy, az országgyűlési köz­lemények­ halmaza miatt, tudósításaikat nem közölhetjük olly gyorsan, mint azt ők is, mi is óhajtanák. — S­zerk. ZALÁBÓL. Novemb. 15-én kezdődött évnegyedes közgyűlésünk. Mindenekelőtt kedves kötelességemnek ismerem az olvasó közönséget értesiteni, hogy Deák Ferencz úr mindnyájunk’ közörömére igen jó egészség­gel jelent meg közöttünk , ’s a’ tanácskozásban is élénk részt vett, kit is a’ terembeléptekor szivünk’ mélyéből fa­­kadott harsány éljen-kiáltásokkal üdvezeltünk. A’ gyűlést első alispán urnak évnegyedes jelentésével kellett volna megnyitni, ezúttal azonban követeinknek országgyűlési tudósítása annak eleibe tétetett. A’ kir. előadások’ felol­vasása után Deák Ferencz emelt szót. Mindenekelőtt — úgymond — a’ követurak’ jelentése’ folytán kötelességé­nek tartja arról szólni, mi az országgyűlés’ munkálódásai közt első volt, t. i. a’ nádorválasztásról. Ámbár óhajtotta volna szóla, hogy a’ kijelölés, a’ megyének elve és utasí­tása szerint, választás előtt felbontatott volna , részéről csak örömét jelentheti a’ felett, hogy a’ választás olly fér­fiúra esett, kihez annyi remények vannak kötve. Az előadásoknak részletes tárgyalása legczélszerűbben csak akkor lesz eszközölhető, midőn megérkeznek a’ csa­­tolványok, mellyek köves urak által emlittetnek. Üdvözli szóló a’ kormányt átalakulásunk’ korszakában azon téren, mellyen, ha meg maradnii fog, alkotmányos állásunk szé­lesebb alapot nyerend. Igen örül, hogy ma­selőtt nehány évvel a’ felsőbb hatalom által véteknek tartatott, annak igazságát most átlátják, ’s magok kívánják törvénybe ik­­tattatni azt, miért olly sok jeles hazafi szenvedett. Visz­­szaemlékezik szóló azon időre , midőn zendülést kezdőnek tartatott az, ki az örökváltságot indítványozta; pedig akkor az örökváltság csak úgy és azon esetre terveztetett, ha mind a’ két fél beleegyez; ’s minket, kik azt pártol­ták, megróvtak. És most a’ kormány maga indítványozza, nem annyit, mint akkor törvénybe ment, hanem sokkal többet. Úgy hiszi, szóljanak bármit a’ magyarországi el­lenzékről, bármint mondják, hogy az hivatásának megfe­lelni nem képes, hogy elvesztette a’ bizalmat, hogy ki­sebbségben van, szóló avval mind nem törődik, mert a’ czél egyedül az, hogy eszközöltessék, mi a’ haza’ javára szolgál, nem tekintve, mellyik rész által eszközöltetik az; az ellenzék fényesebb diadalt soha sem ünnepelhet, mint mikor oda vitte a’ dolgot, hogy azon ügyet, mellyért egykor üldöztetett, a’ kormány magáévá tette; mert szóló szerint nem az a’ diadal, midőn egyik párt a’ mási­kat leszavazza, hanem ha valamelly párt magáévá teszi azon elveket, mellyekért a’másikat üldözte, rágalmazta. Ennek csak örülni lehet. Adja isten, hogy valamint szóló’ hite szerint ez a’ legtisztább szándékból származott, olly sikeresek legyenek a’ BR-nek tanácskozásai annak életre­­hozásában. Óhajtja, hogy midőn e’ felett a’ tanácskozások folynak, párt pártnak ellenében áll bár, de ne nézze egy­más’ szándékát a’ gyanúsítás’ szemüvegén. Igen sok a’ teendő, igen terjedelmes ’s bonyolódá­sosokal járó írunka, mit az országgyűlésnek el kell végezni, azért a’ kir. elősdások’ egyes pontjaira térve legczéleze­­rűbbnek vélné általános elvül felállittatni, hogy mi köve­teinknek szabadabb tért engedünk, ’s nem gátoljuk őket részletes utasításokkal. — Csak például az örökváltság’ ügye ollyan, melly az országban létező minden viszo­nyoknak figyelembevételét igényli, pedig mi csak a’ ma­gunkét ismerjük, hogyan kötjük meg tehát követeinket e’ részben, midőn az egész ország’ érdekét kell szemügy­re venni a’követnek. A’követ nemcsak megyéjét, hanem az egész országot képviseli. Még a’ boldogult nádortól ballá mondatni, hogy a’ követ nemcsak megyéjének képviselője. Nagy részében azoknak, mellyek az előadásokban emlit­tetnek, el vannak látva a’ követek utasítással. Nincs részletes utasítás, de a’ főelv oda van adva. Első a’ katonai élelmezés. Erre nézve javaslatot közöl a’ kormány. Múlt országgyűlésen már a’ BB. részéről is készíttetett javaslat e’ tárgyban. Szóló legjobban szeretné a’ tanácskozást ott kezdetni, hol a’ múlt országgyűlésen megszakadt. Ehhez azonban nem szólhatunk, mig a’ kor­mány által előterjesztett javaslat a’ megyéhez meg nem érkezik. — Itt részletes utasítást nem igen adhatunk, legfelebb, ha az öszveg’ mennyisége jőne szóba, annak maximumát fogjuk meghatározni. A’ kir. városok’ szava­zata ’s a’ coordinatio iránt szinte el vannak látva a’ kö­vetek utasítással. Ha meglátjuk a’ kormánynak e’ rész­beni javaslatát, ahhoz is részletesebben szólhatunk, noha e’ tárgyban is legjobban szeretné a’ tanácskozás’ fonalát ott vétetni, hol a’ múlt országgyűlésen megszakadt. A­ kormánynak mostani eljárását nem akarja roszalni, de kü­lönösnek találja, midőn a’ múlt országgyűlés ez érdem­ben javaslatot készített, mielőtt az felterjesztetett volna,­­’ kormány egy uj javaslattal áll elő. — Az ősiségre nézve vannak látva a’ követek utasítással. Az örökváltság iránt nincs utasítás. E részben szóló legczélszerűbbnek vélné azt mondani: a’ követek iparkodjanak tervet eszkö­zölni , melly szerint az örökváltság eszközöltessék, jel­­öljék azt velünk, ’s akkor szólni fogunk hozzá. Ilyen tervet csak az országgyűlés készíthet legczélszerűbben, mert annak tagjai ismerik az ország’ minden részét és viszo­nyait. A’ kereskedés’ előmozdítása és a’ vámok’ meg­szüntetése’ tekintetében meglátjuk, mit fognak az ország’ RR-ei javasolni. Ezen dologban nem olly könnyű valamit határozni, mert igen figyelembe kell venni mindent. Figye­lembe veendő még azon körülmény is, hogy minden vá­moknak egyszerre leendő eltörlése mennyire hasznos, vagy káros az országnak ? a’ termesztők’ érdeke miatt nem fog-e szenvedni a’ műipar? Szóló általában megjegyzi, hogy az Ausztria és Magyarország közt fennálló vámokat ő fölsége eltörölheti magyar országgyűlés nélkül is, mert ahhoz semmi közünk. Ha csak annyiból tétetett ország­­gyűlés’ tárgyává, hogy a’ kincstár kártalanittassék, ’s alku szerinti megváltás’ fejében fizeti az ország azt, mit előbb vámkép’ fizetett, a’ nyereség semmi. E’ részben tehát követurak semmibe ne ereszkedjenek addig, mig az országgyűlésnek e’tárgy­báni nézeteit velünk nem köz­tik , ’s arra utasítást nem nyerendnek. — A’ részek’ visz­­szacsatlására nézve: Nem vizsgálja, mi czélból van ez az előadások közé foglalva; de örömmel tekinti, mert úgy látja, hogy a’ kormány, magát az országgyűlés előtt men­tegetve, számot ád, miért nem teljesítette törvényes kö­telességét. Megküldi t. i. a’ visszacsapandó megyéknek s az erdélyi országgyűlésnek e’tárgyra vonatkozó iromá­nyait, hogy az ország’ érei vegyék figyelembe, ha volt-e a’ kormánynak elég oka a’ törvényt eddig végre nem haj­tani. Úgy tekintsük tehát ezt, mint a’ kormánynak szám­adását és mentségét, miért nem hajtatott végre a’ tör­vény. Követeinknek pedig hagyjuk meg, iparkodjanak a’ dolgot oda vinni, hogy megvizsgálván az okokat, mely­­lyekkel a’ kormány menti magát, miért eddig a’ törvény’ rendelete nem teljesittetett, ha azok nem elégségesek, a’ törvény’ teljesitését sürgessék, ’s rászalják azok’ hanyag­­ságát, kiknek kötelessége volt azt végrehajtani. — A’ büntető törvénykönyvre az mondatik : mindenekelőtt szükséges tudni, ki fog ítélni a’ bűnös felett, ’s minő lesz a’ büntetés. A’ börtönrendszer független attól, ki ítéli el a’ bűnöst, sőt megfordítva inkább függ attól, hogy mily­­lyenek a’ börtönök, ’s kitől függnek azok, — mert ugyan­azon büntetés becsületes fogházban felére sem olly terhes, mint egészségtelen börtönben, rosz bánás és élelmezés mellett. Előbb kell tehát megállapitni a’börtönrendszert, mint a’ büntetést. Például 10 évi fogság ollyan börtönök­ben, mint itt Zalában voltak hajdan, iszonyú büntetés volna, midőn ellenkezőleg tiszta börtönben ’s ollyan bör­tönrendszer mellett, miilyent a’ BR. kívánnak, ’s Eu­rópa’ minden mivelt nemzeténél megállapítva van, már nem o’oly’ terhes. — A’ kincstári kölcsönre áll mu­lt országgyűlési utasításunk. — Végre mi a’ rend’ fen­­tartását illeti: az minden embernek szivén fekszik, az­ért követurak iparkodjanak azt fentartani, de úgy, hogy az által a’ nyilvánosság legkevesebbé se csorbittassék. — Röviden, szólónak nézete a’mostan teendők felett az: vár­juk meg, mig a’ csatolványok megérkeznek. De szeretné, ha a’ BB. megállapitnák, sőt követnék azon elvet, hogy követeinknek kezét meg ne kössük ; azoknak , a’ meny­nyire lehet, szabadabb tért engedjünk, ’s legfölebb a’ fon­tosabb tárgyakra nézve jelöljük ki nekik a’ végpontot, mellyen túl utasitás nélkül ne bocsátkozzanak (éljen!). Határoztunk D. F. előadása’ értelmében. — Következett ezután az évnegyedes jelentés, melly szerint megyénkben az egés­zégi állapot megnyugtató. A’ közbátorságot fegy-

Next