Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-08-12 / 930. szám

101 (853) G­y­a­pj­u- ela­dá­s­i hirdetmény. (3, 3) A’ nagyméltóságu magyar kir. udvari kamara rendelete következtében a’ kir. koronái és kamarai uradalmakban ugyszinte a’ váczi püspöki jószágokban ezen 1847. évben nyert és bérmentesen Ó-Budára, részint pedig Pestre szállított juh- és bárány-gyapjúknak elárvereltetése 1847. augustus 30dikára tűzetett ki; minélfogva megjegyeztetvén itt, hogy az árverésnél írásbeli ajánlatokon kívül, szóval tett ígéretek is elfogadtatnak,­­­a’ venni szándékozók az árverésre ekkor hivatnak meg, hogy senkitüzött napon délelőtti 9 óráig személyesen, vagy törvényes hatalommal felruházott megbízottjaik által a' kir. kamarai épületben Budán megjelenjenek, vagy kik írásban adandnák be ajánlataikat, e’ felírással „Gyapjú árverés Ígéret“ a’ kir. kamarai elnökséghez, hol azok felbontatlan maradván, az árverési elnök által az árve­réshez szinte fölbontatlan fognak vitetni, legfe­lbb augustus 30-áig benyújtsák. Az árverési föltételek, melyekből egyszersmind az árverési eljárásmód, nemkülönben a’ venni szándékozók köteleztetéseik is eleve kivehetők leendnek e’ következendőkből állanak : 1) Ez árverésnek tárgya leend a’ kir. koronái és kamarai uradalmakban, ugyszinte a’ váczi püspök­séghez tartozó jószágokban ez évben tenyésztett juh- és bárány-gyapjú u. m. a) Az Ó-Budai koronái uradalomból mintegy 40 mázsa juh- és 4 mázsa bárány-gyapjú. b) A’ diósgyőri koronái uradalomból mintegy 44 mázsa juh- és 3 mázsa bárány-gyapjú. c) A’ bácsi kamarai uradalomból, ’s nevezetesen az alsó-kula-pusztai juhászaiból mintegy 30 mázsa juh- és 3 mázsa bárány-gyapju. — a’ felső-kula-pusztai juhászaiból mintegy 51 mázsa juh- és 1 mázsa bárány-gyapjú; — a’ kis-sztapári juhászaiból mintegy 26 mázsa juh- és 3 mázsa 30 font bárány gyapjú; — a’ puszta-bélai juhászaiból mintegy 67 mázsa juh- és 4 mázsa 50 font bárány-gyapjú; — végre d) a’ váczi püspöki uradalmakból mintegy 110 mázsa juh- és 8 mázsa bárány-gyapjú. 2) A’ szóbeli ígéretek mellett e’ nyilvános árverésnél, mint említetik, írásbeli ígéretek is elfogad­tatnak és a’ legtöbbet Ígérő nevének kikiáltása az egyes ajánlatok összehasonlításából kitűnendő eredmény fog eszközöltetni. 3) .A’ minden egyes venni szándékozóktól befizetendő bánatpénzre nézve következő ár szabatott u. m. az Ó-Budai gyapjúért 400 azaz négyszáz forint, a’ diósgyőriért 400 azaz négyszáz forint, az alsó­­kula-pusztai gyapjúért 400 azaz négyszáz, a’ felső-kula-pusztaiért 500 azaz ötszáz, a’ kis-sztapár­ért 300 azaz háromszáz, a’ puszta-bélai gyapjúért 700 azaz hétszáz forint ’s végre a’ váczi gyapjúért 1000 azaz egyezer forint pengőben letétessék, pedig készpénzben vagy statuspapirosban (börzei érték szerint) kivévén az 1834. és 1839diki status-adósági kötelezvényeket, mellyek csak névszerinti értékükben vétetnek el. E’ bánatpénzt mindenki, ki e’ nyilvános szóbeli árverésnél részt veend, ha bár írásbeli ajánlatot tett légyen vagy nem, az árverési bizottmány előtt leteendi, a’ vagy ennek a’ kir. kamarai budai taxálé hivatalnál, vagy végre a’ pesti kir. sóhivatalnál letett bánatpénzről szóló hivatalos bizonyítványát bemutatandja. Ugyszinte mindegyik Írásbeli ajánlatnak a’ megkivántató bánatpénz- vagy hasonló értékű bizonyít­vánnyal kell ellátva lennie, az ennek hiányával levő Írásbeli ajánlat figyelmet nem igénylene. Azok, kik írásbeli ajánlkozásaik mellett a­ nyilvános árverésnél szóval is ígérni szándékoznak, kettős bánatpénzt nem tartoznak letenni, hanem kivonatukra az általuk készpénzben vagy statuspapirosban ezeknek börzeértékük szerint befizetett bánatpénzről szóló egyes betéteti bizonyítványon kívül, másod­példányban is adatik bizonyítvány, és egyike ezen bizonyítvány-példánynak a­ nyilvános árverésnél lesz előmutatandó, másika pedig az írásban foglalt ajánlathoz lesz csatolandó. Az elkép­­ezett bánatpénzek az arról szólló bizonyítványok egyes vagy netán másod példányainak visszatérítése mellett lesznek csak visszaadandók. 4) Ki a’ nyilvános árverésnél ígérni szándékozik, tartozik az árverési feltételeket — mellyek fel­olvasásával az árverés kezdődik — aláírni, mi által, teendő ajánlatira nézve magát visszavonhatlanul kö­­telezendi. Szintúgy megkivántatik, hogy az írásban teendő ajánlatok, azon nyilatkozást foglalják magukban, miszerint az ajánlkozó a’ közzétett árverési föltételeknek magát minden kikötés nélkül aláveti, hogy tett ajánlata őt másolhatlanul kötelezi, végre hogy nyilatkozatának ugyanazon jogereje legyen mintha az ajánl­kozó az érintett föltételeket és árverési jegyzőkönyvet aláírta volna. E’ világos és­­határozott nyilatkozat hiányával levő írásbeli ajánlat figyelmet nem igényelhetend. 5) A’ nyilvános árverésnél az eladásra kiteendő gyapjú részletenkint, mint ezek az 1-ső pontban elősorolvák, fognak kikiáltatni, és csak az egyszerre és együtt kikiáltott mennyiségre tétethetnek ígéretek; miért is a’ teendő ígéretek, más ki nem kiáltott mennyiségre nem fognak értetni, sem a’ bármi más feltét alatt tettek figyelembe vétetni, mint szinte általában a’ megállapított feltételek ellen az árverés alatt vagy azután tett bármi kifogások következéseket magokkal nem vonandanak. Hasonlókép figyelembe nem jöhetnek az árverési és eladási feltételektől bármiben eltérő igényekhez kötött írásbeli ajánlatok, melly utóbbiaknak, hogy eredményük legyen, számszerint meghatározott ígéretet kell magukban foglalniok. 6) Ajánlkozók, kik írásbeli ígéreteket tenni szándékoznak, szabadon és tetszésök szerint az egész eladandó gyapjú­mennyiségre vagy annak az első pontban említett részleteire, a­­mint azok kikiáltatnak, tehetik ajánlataikat, de azt mindenesetre határozott számmal kifejezni, 3dik pont szerint ráesendő bánat­pénzt hozzá mellékelni, tartoznak. 7) Minden kikiáltás után az Ígérők mindegyike köteles az árverési jegyzőkönyvben ígéreteit saját­ kezűleg aláírni, a’ legtöbbet ígérő pedig köteles itt azt is megjegyezni, hogy ő volt, a’ ki legtöbbet ígért. Ezen aláírásnak a’ mondott jegyzőkönyvbe leendő beiktatásától, ugyszinte ha ő, mint legtöbbet ígérő a’ szerződés befejezésére felszóllittatik, ennek megtételétől többé nem vonakodhatik; melly esetben azonban, habár tett ajánlatit jegyzőkönyvileg alá nem írná is, nevének már az árverési feltételek alá történt sajátkezű írása, vagy netán írásbeli ajánlataihoz mellékelt nyilatkozatának erejénél fogva a’ szer­ződés befejezésére ezennel kitűzött 8 nap határidőnek eltelte után, a mint szerződés-szegő fog tekintetni; a’ kincstár pedig jogosítva leend, nem csak az érintett legtöbbet ígérő által befizetett bánatpénzt vissza­tartani, hanem azon gyapjú-mennyiségről is, m­ellyre nézve többször érintett egyén a’ legtöbbet Ígérő volt, rendelkezni. Ugyanezen kötelezést, ugyanazon következményekkel vállalandja magára az is, ki netán írásban tett ajánlata következtében legtöbbet ígérőnek találtatott. 8) írásbeli ajánlatokban köteles az ajánlkozó saját lakhelyét, ha t. i. nyilvános árverés ideje alatt személyesen jelen van, tudtul adni, vagy ha jelen nincs, tehát felhatalmazottja nevét feljegyezni, ki a’ szerződést nevében fogja befejezni. 9) Mihelyt e’ nyilvános árverésnek az 5dik pont alatt kitett módon, egész tárgya részenként eladatott, az árverési eljárásmód czélját érte; ekkor az árverési bizottmány a’ szóval és írásban tett ígéretek összehasonlításához látand, hol mindenkinek, ki az árverésnél egyik vagy másik részletre leg­többet ígért, vagy ajánlatát írásban tette, jelen lenni joga leend. 10) Ezen összehasonlítás alkalmával az összejött írásbeli ajánlatok a’ jelenlevők előtt az árverési bizottmányi elnök által felbontatnak ’s illetőleg megvizsgáltatnak ha váljon a’ fenebbi pontok kivonatának megfelelnek-e vagy nem? ’s a’ mellyek hiányosak, félrevettetnek. Ezek után az írásbeli ajánlatok a’ szóval tett legmagasabb ígéretekkel egybevétetnek, ’s ezekből az egészen legkedvezőbb eredményt mutató fog kiszemeltetni, ’s ha több illy egyenlő ígéretek találtatnának a’ szóbeli ígéretek közül a’ hasonló szóbelinek —, a’ két egyenlő írásbeli ajánlat közül pedig annak adatik elsőség, melly hamarább küldetett be, végre az egészen hasonlók között sorshúzás fog határozni. 11) Azoknak, kikre a’ fönebbiek szerint bizonyos gyapjú-mennyiség esik, ’s kikre nézve az ajánlott ár ekkép másolhatlanul kötelező marad, a’ bizottmány által ez nyomban tudtul adatik azon megjegyzéssel, hogy ezt a’ magyar kir. udv. kincstárnak helybenhagyás végett, melly annak mindég fentartatik, feljelentsék. A’ többi ígérőknek pedig készpénzben vagy statuspapirosban betelt bánatpénzük ’s illetőleg erről­ bizonyitványuk tüstint — vagy ha ki helyben nem lenne, mihelyest magát jelentendi — visszaadatik; mi által ezeknek, minden az árverési feltételek ’s illetőleg írásbeli ajánlataik benyújtásával reájok háromlott kötelezettségük elenyészend. 12) Későbbi bár minő ígéretek ’s ajánlatoknak hely nem adatik. Fentartja magának még is a’ kincstár azon esetben, ha netán a’ kitett árverés várakozása ellenére semmi kedvező eredményre nem vezetne, egy második árverés kitűzését, vagy másképi rendelkezését. 13) A’ betelt bánatpénz elvesztése alatt köteles a’ vevő az árverés tartásától számított legfeljebb 8 nap alatt az árverési bizottmány elnökénél az illető szerződés megkötése végett, személyesen megjelenni. 14) Ezen szerződés megkötése ’s kiadása előtt köteles a’ vevő betett bánatpénzét, a’ vételi ár 25%-ig kiegészíteni, melly 25%-tje a’ vételi árnak cautióul szolgáland a’ megvett árnak vonakodás nélküli átvételére ’s a’ még hátra levő vételárnak lefizetésére. 15) Ezen cautio és vételi joguk elvesztése alatt kötelesek a’ vevők az ekkér megvett gyapjú­­mennyiséget legfeljebb 1847. évi September 15-ig a’ még hátra levő vételi ár lefizetése mellett átvenni. 16) Az ó-budai gyapjú az ó-budai tiszttartóság hivatala udvarában van letéve, a’ diósgyőri, bácsi kamarai ’s a’ váczi püspöki gyapjú pedig a’ pesti kir. sóháznál vagynak lerakva, a’ hol is mindenki által f. évi augustus 20-ától az árverés napjáig megtekinthető. 17) A’ gyapju-mázsálásnál 2%-tes beméret alapittatik meg. 18) A’ vevők tartoznak a’ gyapjuzsákokat azoknak beszerzési áruk szerint a’ kincstárnak helyre pótolni; végre 19­­0 vevő az átveendő gyapjút, annak átvétele előtt, egy az ó-budai uradalmi, vagy a’ pesti sóhivatali tisz­t jelenlétében megmázsáltathatja. — Budán 1847dik évi julius 14dikén. (869) (3, 3) Árlejtés. Tek.­ns Pest megye részére szükséges szabó-, szíjgyártó- és gombkötő-munkákra, folyó 1847dik évi november 1-től kezdve, 3 egymásután következő évre árlejtés fogván tartatni, e’ czélra 1. évi augustus 29dik napján délelőtt Pesten a’ megyeház kisebb teremében tartandó nyilvános árlejtésre a’ vállalkozni kívánó pesti és vidéki mesteremberek ezennel felhivatnak. Pesten julius 26-án 1847. (86) Hirdetés. (3. 3) Alulirt ezennel közhírré teszem, hogy bizonyos Suppini Miklós, a ki hozzám való atyafiságra hivat­kozván és azt állitván, hogy ő egy házat a’ svábhegyen és nálam letett több száz pengő forintot bir, adóssá­­gokat csinálni merészlett — semmiféle vagyonnal nem bír és én az ő adósságait kifizetni nem fogom. Suppini Antal k. kincstári számvevő. (929) Barnich Gusztáv könyvkereskedésében megjelent: Orvosi értekezés .V­­agy másáról általánosan és különösen az Agy hagymá­­r­ól. Irta HERCZ’L FÜLÖP orvos-tudor. Ezen irat rövideden és világosan nemcsak elmé­letileg, de gyakorlatilag is a’ betegágynál szerzett ta­pasztalások által igyekszik a’ hagymázról szólni; külön figyelembe véve a’ most olly messzi elterjedt h­agy­­mázos-járványt; úgy szinte előterjeszti szerző a’ különféle gyógyjavallatokat, és különösen az itteni egyetemi korodában legjobb haszonnal alkalmazott szereket, úgy hogy ezen iratot a’ fiatal orvosi közön­ségnek legméltóbban ajánlhatjuk. (944) Árverés. (» Folyó évi augustus 13-án délutáni 3 órakor kü­lönféle ingóságok, ruhanemüek és némelly kötvények fognak kerepesi­ uton 35dik szám alatti házban közár­verésen eladatni. — Pest 1847­,­ augustus 8-án. Prikkel János hites írnok, íme (ieibel Károly (a pesti könyvárusnál kapható: Jósika István Regény, írta JÓSIKA MIKLÓS. 5 kötet, borítékba fűzve 5 frt pengő pénzben. (950) Egy, jó állapotban levő (1, 2) fournier-vágó gép, az ezt hajtó 4 lóval együtt igen jutányos árért eladó, Pesten józsefvárosi józsef-utczában 972. sz. a. Hartleben és Altenburger könyvárusoknál, Pesten, váczi­ utcza 437. szám alatt kapható: Gyulai Pál. * Irta Kemény Zsigmond. Harmadik kötet 1 frt 20 kr. Mind a’ három kötet 4 frt. HÉTKÖZNAPOK. Regény. Irta J­Ó­K­A­Y M­Ó­R. 2 kötet, 1846. 2 frt 30 kr. TOLLAAJKOH Garay Jánostól. III. kötet, 1846. 3 frt. A’ HÓHÉR KÖTELE irta Petőfi Sándor. 8 rét. 1846. 1 frt 20 kr. MAGYAR MILLIONAIRE. Regény. I­r­t­a P­Á­L­F­F­Y ALBERT. (926) 1846. 1 frt 20 kr. (1) (885) (2, 3) Figyelemre méltó óvás. (900) Ó v­á­s (2, 3) a’ Bogardus-féle szétágazó egyetemes­ malom (excentrisch­en Universal-Mühle) tekintetében. Minthogy én már több ízben mind szóval, mind irásbelileg felszólittattam illynemű malmok kiállítására, és a’ legközelebbi vizsgálatnál kisült, hogy azok csak utánkészitve és teljességgel nem jótállásom mellett szolgáltatnak ki, ez oknál fogva szükségesnek találom azt a’ tisztelt közönség érdekében arra figyelmeztetni, miszerint azt általam jótállt valódi és Amerikából magammal hozott mintamalomhoz pontosan hasonló Bogardus-féle szétágazó egyetemes­ malmok csak a’ következő felirat alatt fordulnak elő : Bogardus excentr. Univ. Mühle k. k. privil. des Louis Leo Wolf. Platt II. úgy szinte arra is, hogy a’ vasművek főmagy herczeg Metternich-féle platti vasbányaműhelyéből kerültek, mig a’ különféle őrlőkorongok személyes felügyele­tem alatt Bécsben készülnek. Ennélfogva mindenkit megkérek, hogy engem mindenféle tudakozások­, fo­gyatkozások- és kiállításokkal más egyéb hasonló malmok tekintetében ne terheljenek; malmaimat ille­tőleg pedig minden kívánatra, úgy szinte bérmentes ez iránti tudakozásokra leggyorsabb készséggel fele­­lendők. Egyszersmind közhírré teszem, hogy nekem mind­­ekkorig felhatalmazottam sehol sem volt; — hanem ezután megrendeléseket Magyar- és Erdély­­országra nézve, kivülem, kizárólagosan Liedern­ann Fridrik J. S. kir. szab. nagykereskedő Pesten fogad el a’ malom ára’ harmadrészének előpénzül le­tétele mellett. E’ malmoknak a’ most fenálló ára, Pestre bér­mentesen szállítva a’ következő: 1) Kézi malom hajtókerék- és csorgótárcsával, egy pár lemezzel daráláshoz, és egy pár lemezzel a’ gabonának finomul megőrléséhez 400 frt p. p. 2) Festék-őrlő-malom 500 frt p. 3) Erőmalom 2 lóerőre, (gőz-, ló- vagy ökör­erőre) mindenféle gabonának még kukoriczának is darálására vagy finomul megőrlésére agygyal együtt 700 frt p. 4) Ércz-daráló, mindennemű arany, ezüst és rézérczek megőrlésére, 4 lóerőre 1200 frt p. Ezen elősorolt malmoknak tervei és leírásai bér­mentes tudakozások mellett a’ felnevezett Liedemann Fridrik J. S. urnái Pesten ingyen kaphatók. Bécs, Leopoldváros (Jägerzeile Nro­rf) július­ban 1847. Wolf Lajos Leo Neuyorkból. (909) Meghívás. (263) A’ Földvári-nemzetség I. 1847dik évi augustus 30-án Pesten Leopold-utczai 226. számú Gyurkovich­­házban közgyűlést tartand, mellyre a’ t. ez. nemzetségi tagok ezennel meghivatnak. (912)C a s. (2,3) Minden t. ez. bányabirtokosok, bányaelöljárók és bányatisztek ezennel értesittetnek, miszerint a’ kir. magyar természettudományi társulati tagság czime és ürügye alatt olly egyének szereznek maguknak bejárást a’ bányákba, kik tárgyalatlanul ’s talán más jellemnél­küli emberektől felbuzdittatva a’ bányabeli viszonyok­ban kémlelkednek ’s a’ bányabirtokosokat haszontalan perekbe keverik, így szükségesnek tartjuk nyilvánosságra juttatni, miszerint — a’ B.P. Híradó t. ez. kiadóhivatalában hite­lesen letett felkérvény (Muthung) tanúsága szerint — bizonyos P— V— ur. gyógyszerész Pestről, mint a’ k. magyar természettudományi társulat tagja, alulirt Dobsinai Mária alagbeli társulatot, melly 1773. 1774. és 1780dik évek óta bányatörvényszekű adományt’s 1842dik év óta bányatörvényszéki határjelekkel bir, azon alapjától, mellyet bérlői a’ legszélsőbb menyezeti ponton 5 évvel ezelőtt megnyitották ’s egész a’ köz­lekedésig kihajtottak , elkérés (Abmnuthung) útján megfosztani akarja, illyképen pedig - miután előleges engedelemkérés nélkül az alagot bejárta ’s a’ felkér­­vényben melléklett érczjelet alattomosan elidegenitette - Miksa b. törvénykönyvének 9-ik czikke 2-ik §-a és 19dik czikke értelmében törvényileg tiltott cselek­­vényt elkövetett legyen. ’S miután illy visszaélés által maga is az olly tisz­teletre méltó természettudományi kir. társulat hitele koczkáztatott , bizton reméljük, hogy ezen tisztes társulat az illető tagot nyomatékosan megróvni, ’s min­den tagjait általában az efféle, a’ bányatörvénybeni járatlanságból is származható cselekvényektől megóvni el nem mulasztandja.­­ Iglón julius 24k én 1847. A’ Dobsinai Mária alagbeli bányatársulat. Miután alulirt 1845dik évben összes jószágaimról szóló törvényes becsü­ irományaimat Schwarcz Antal ügyvéd urnak általadtam,’s mellyeket sem írásbeli sem szóbeli gyakori követeléseim után sem kaphatok visz­­sza, tartván attól, hogy azokkal visszaélések történ­hetnének, kénytelen vagyok ezennel mindenkit nyil­vánosan ótólag figyelmeztetni, miszerint emlitett becsü­­irományaim által én semmi czélt elérni nem akarván és hogy ha azokkal visszaélések történtek vagy ezután történnének, én jót semmiért sem állok és azokat ezennel semmitérők­ ’s erőnélkülieknek nyilvánítom Rogendorf Julia grófnő Moltenburgi bárónő született Petrovics. JJVT“ Szesz-gyár. Szab. kir. Szeged városában, egy a’ legjobb karban levő ’s naponta 20 akó 30 fokú szeszt könnyen készít­hető gyár, melly minden megkivántató kellékekkel, jelesen: egy czélszerűen rendezett négy szobáju lak­házzal, egy nagyobbszerü szesz-gyár-házzal, melly kettős gőzgépével ’s jó árpaszáritójával legjobb gyárt­­mányi sikert ígért, két uj száraz malommal, 250 darab ökör hizlalhatására ’s 36 ló tarthatására alkalmatos istálókkal, több nagy pinczékkel, hambárokkal, két tér­­séges udvarral, egy eczet-gyárhoz alkalmatos épülettel ’s ehhez való két szobája külön lakkal ellátva van — kedvező feltételek alatt szabad kézből minden órában eladandó, vagy több évekre bérbe adandó, — bővebben személyesen vagy bérmentes levél mellett az alulirt tulajdonosnál Szegeden értekezhetni. Ifjabb Leffter Mihály (906) (2, 3) h. ügyvéd. (889) Haszonbérlet. (28­3) Szabad kir. Zombor városa részéről közhírré tétetik, miszerint a’ zom­bor-városi közlegelőből 100 hold föld, folyó évi September 7-én tartandó árverés utján hat egymásután következő évre haszonbérbe fog adatni, melly haszonbéri árverésre a’ bérleni szán­dékozók ezennel meghivatnak. Kelt sz. kir. Zombor városa 1847. évi julius 26k án tartott tanácsüléséből. (904) (2, 3) Csőd tanszékre. Nemes Bács megyében keblezett Baja városában a' második elemi iskolai tanszék, mellyhez száz pengő forint évdíj, 32 pengő forint szállásbér, 6 öl lágyfa, 8 láncz földnek haszonjövedelme van kötve megürül­vén, ezen állomásra pályázni kívánók, kellő okiratok­kal támogatott folyamodványukat­­ Baja városa’ taná­csa ’s községe elött 1847. évi augustus 24dik napjáig mutassák be. Kelt Baján 1847. évi julius lső napján. (925) Néhai Becsky Ignácz (233) vagyon-tömege ellen, 1839dik évi September 21dik napján, t. nemes Szathmár megye helyettesített alis­pánja előtt indított csődpernek továbbfolytatására folyó 1847dik évi august 30dik napja határnapul kitüzetvén, az illető hitelezők, a’ kijelölt napon Szathmár megye­beli N.­Károly m.városban, Vállyi Lajos helyettesített alispán ur bírói széke előtt jelenjenek meg.

Next