Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-09-19 / 952. szám

Vasárnap 95* September 19. 1847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. h­r Előfizetési fölhívás a’ Pesti Hírlap’ f. évi octob. 1-ső napjával kezdődő évnegyedi (oct.­—dec.) folyamára. Az ország­gyűlésről lapjaink terjedelmes és pontos tudósításokat közlendenek. Előfizethetni Budapesten boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán borítékban hetenként 3-szer küldve: 3 ft 42 kr., hetenként 4-szer küldve: 4 ft 6 krral pen­gőben. — Az előfizetés elfogadtatik Pesten a’ kiadóhivatalban (hatvani­ utcza Horváth-ház 583. sz.) és minden kir. postahivatalnál. TARTALOM. Halálozás. Az örökváltság körül. IV. Fiumei vasút. Fővárosi újdonságok. István f­ő­­herczeg’ körutj­a. Törvényhatósági dolgok: Hont (közgyűlés.) Nógrád (pótlék közlés.) Fejérvár (élet­biztosítás.) Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. HALÁLOZÁS. Szitányi Ullmann Móricz János, sz. Gergely pápai rend’ keresztes vitéze, több vmegye’ tbirája, sz. kir. Pestváros’ választott polgára, sept. 15-én délelőtt 8­­.­ óra­kor, szélhüdés’ következtében, életének 65-ik évében — rögtön meghalt. A’ boldogultnak a’ központi vasút’ ügye’ előmoz­­ditása körül érdemei feledhetetlenek. Tetemei a’ családi sír­boltba tétetnek. Az örökváltság körül. IV. *) Hazánk az európai tartományok közt kiterjedésére nézve a’ nagyob­bak közé tartozik , ’s ugyanazért nehezebb nálunk az agrariai törvényhozás, mint más kisebb tartományokban. Mig a’ törvényhozás’ tárgya csak az ember, szenvedélyei­vel ’s bűneivel ’s különböző viszonyaiban hazája és pol­gártársai iránt, addig a’törvényhozó az észjog’alapjain fejti ki elveit, mellyeknek hatása , legyen az jó vagy rész, mindenesetre általános ’s az egészre mint az egye­sekre egyaránt kiterjedő; de midőn még egy más factor is tekintetbe veendő, t. i. a’ földbirtok , akkor sulyosb a’ törvényhozó­ munkája, mert a’ törvény’ hatása a’ föld­birtok' mennyisége és minősége szerint különböző. — Agrariai törvényeinkben, vagy is az úrbérben , a’ régi­ben mint az újban , nem kerülték ki ezen nehézséget; hatásuk az ország’ különböző vidékei szerint különböző, mert miután a’ mindenütt egy kaptára szabott úrbéri szolgálat nincs semmi arányban a’ jobbágytelek’ me­gyénként változó kiterjedéséhez ’s minőségéhez, a’ job­bágy’ állapota is különbözik az országban, ’s az ötven­négy napos szolgálat hol nyomasztó haszonbér, hol csekélység. — Ezen állapot’ ingatagságát még növeli, a’ porták’ rendezetlen állapota’ következtében, az arány­talanul felosztott hadiadó, a’ katonai élelmezés’ egye­netlen súlya, a’ háziadónak évenként ’s megyénként változó terhe; úgy, hogy nincs ember, ki az adófizető’ állapotát az egész országban tökéletesen ismerné. Igaz, hogy ezen aránytalanságoknak egy része meg fog szűnni, ha majd a’ közteherviselés el lesz fogadva, a’ földesúri szolgálatok’ aránytalansága azonban a’ törvény által van szentesitve,­­s így jogtalanság volna a’ szolgálatok’ ará­nyát a’ telek’ constitutivumához szabni, ’s azért a’ meg­váltásnál csak a’ jelenlegi állapot vétethetik alapul. Ha azonban az úrbéri szolgálat a’ sopronyi telektől törvénye­sen nem kisebb , mint a’ békésitől, a’ békési telek mégis jóval nagyobb a’ sopronyinál, mi a’ törvényhozó’ figyel­mét el nem kerülheti, midőn olly nevezetes feladat’ föl­oldásával foglalkodik, minő az örökváltság. Az örökváltsági tervek általában két osztályba soroz­­hatók, egyikébe azok tartozván , mellyek szerint az úr­béri viszony’ megszűnése bizonytalan időre halasztatik, ’s e’ megváltás csak a’ jobbágy’ szorgalmára ’s takarékos­ságára alapittatik.; másikába azon tervek tartoznak , mellyek szerint a’ feudális jobbágyi állapot, bizonyos , törvény által meghatározott idő alatt éri véget. Amazok ellen mindig megmarad az ellenvetés , hogy általok az úrbéri viszonyok az ország’ szegényebb részeiben , hol a’ nép miveletlen, a’ föld terméketlen ’s a’ kereset nyo­morult , soha meg nem fognak váltatni, ámbár senki sem kezeskedhetik arról, valljon — ha az ország’ legnagyobb része szabad birtokosok által miveltetik , ’s a’ váltság’ jótékonysága szembetűnő , — nem fogadtatik-e el a’ franczia megváltási rendszer, mellynél a’ földesúrra sok dicsőség háramlik de semmi haszon. — Azon vált­sági tervek továbbá, mellyek szerint az urbér bizo­nyos idő alatt megszűnik, megint kétfélék, a’ mennyiben a’ váltságdíjat vagy pénzben vagy földben állapítják meg. Sok alapos ok harczol a’ földbeni megváltás ellen; a’ föl­mérés’ és elosztás’ költsége, a’ birtoknak bolygatása, a’ földesúrnak kényszerítése adósságcsinálásra, midőn olly tőke helyett, mellyel majorsági erőt szerezhetne magá­nak, az elvesztett úrbéri szolgálatok’ pótlására, még több majorsági földet nyer, főleg pedig sok helyütt a’ hazá­ban, a’jobbágy telkek’ töredékeinek kicsinysége, mely­­lyeknek uj megcsonkítása nem tanácsos, nehogy föld­­mivelői proletáriusainkat ir módra szaporítsuk; végre azon ragaszkodás , mellyel a’ jobbágy telkéhez visel­tetik. — Azonban mindezek csak az ellen hozathatnak fel okszerüleg, ki mindenütt, az egész országban, föld­ben akarná megváltani az úrbéri szolgálatokat; ellenben a’ földbeni megváltás’ legnagyobb ellene is át fogja látni, hogy vannak esetek és viszonyok, mellyekben a’ földbeni megváltás mind arra, mind jobbágyra egyiránt jótékony. A’ pénzbeni megváltás ellen szintén nem kevés, nem is alaptalan ellenvetések hozatnak fel; leginkább az or­szágra nézve a’ bekövetkezhető pénzzavarok, ha az álta­lános megváltásnál nagyobb pénzmennyiség hozatnék egy­szerre forgalomba ; a' jobbágyra nézve , a’ pénzszerezhe­­tés’ nehézsége, minek következtében lehetséges, hogy a’ megváltás csak arra szolgálna, miszerint a’ jobbágy csak urat váltson, ’s földesura helyett hitelezőjének szolgál­jon; végre sok földesurra nézve nagy alkalmatlanság, mert vannak olly földesurak, kiknek tőkére nincsen szük­ségük, ’s jobban szeretik a’ fekvő birtokot, vagyis fekvő birtokon gyökerezett feudális munkát, mellynek becse alább nem szólhat, mint a' tőkepénzé, melly több veszély­nek van kitéve, ’s mellynek jövedelme a’ kamatláb’ leszál­lításánál, sőt értéke is, a’ vagyonosság’ emeltével, min­denesetre apad. A’ földbirtok’ mobilisatiojának illy ter­mészetes ellenei különösen a’ kamara, az egyház, a’ tes­tületek, közalapítványok és hitrebizottságok, mind ezek­nek nincsen érdekében a’ pénzbeni megváltás. Mind a’ két részről vannak tehát nehézségek, mely­­lyeknek kiegyenlítésére nem ismerünk czélszerűbb esz­közt, mint, ha a’ pénzbeni megváltás szabályul mondatik ki; de a’ földbeni megváltás megengedtetik mellette a’ jobbágynak ; mert illyen törvény mellett Békés , Csong­­rád, Csanád, a’ Bánság, Bácska és Szerém könnyen meg­váltanák magokat, részint a’ helység’ közlegelőjéből ki­szakítandó allodiaturák által, részint a’ jobbágytelek’ egy részének feláldozásával; mi őket tönkre nem tenné, mert a’ telek’ megmaradott része még mindig nagyobb volna, mint a’ sopronyi constitutivum. Illy megváltások által lejebb szállana az összes ország’váltsági összege, pénzéris is nehezebben adhatná magát elő, a’ földbirtok’ mobilisatioja elmaradna, ’s azon földesurak közül, kiknek nem pénzre, hanem földre van szükségük, sokan ki volnának elégitve; ’s miután az, vallyon a’ megváltás pénzben történjék-e, vagy földben, a’ jobbágy’ elhatározására ’s nem a’ földes­­ur’ önkényére bízatnék , a’ jobbágynak sem volna oka panaszra, mert földétől csak ottan válna meg, hol az ál­lal állapotán segítene. Egy ellenvetés marad még hátra, mellyre meg kell felelünk, mert ez a’ földbeni megváltás’ elleneinek legna­gyobb ágyúja, mellyel ellenünk puskáznak; az t. i., hogy a’ telek’ constitutivumának csonkítása, egyszersmind az adóalap’ csonkítása. Lesznek ugyan, kik ezen ellenvetést figyelmükre sem méltatják, mert remélik, hogy a’ közte­herviselés’ elfogadásával az adónak jövőre erősebb és szé­lesebb alapja lesz, mint a’ jobbágytelek, azonban , bár meg vagyunk győződve, hogy a’ közteherviselés’ elvének igazságossága elébb vagy utóbb kivivja magának a’ győ­zelmet , még sem akarnék az örökváltság’ szent kérdését mind addig háttérbe szorítva látni, mig a’ gróf Széchenyi által kitűzött végczélt el nem érjük, ’s hazánkban közös lesz a’ jog, közös a’ teher; ’s ugyanazért ezen ellenvetés megérdemli, hogy közelebbről vizsgáltassék, ’s kitűnjék: vallyon igaz-e, hogy a’jobbágy teleknek meg­váltás miatti csonkítása, megcsonkítja a’ közadó’ alapját. .,A’ jobbágy fizeti az adót, tehát a’ jobbágynak birto­ka, a’ telek, csakugyan az adó’ alapja, ’s a’ telek’ csonkí­tásával csonkul az adó’ alapja is.“ — Ezen tétel azonban közelebbről vizsgálva még sem axióma , mert a’ jobbágy nem telkével fizeti az adót, hanem a’ telek’ jövedelmei­vel ; ’s ha az adó csak a’ telek’ jövedelmeiből kerülhet ki, akkor az adót nem biztosítja az egész telek’ kiterjedése, hanem csak azon része, melly a’ jobbágynak jövedelmez. A’ hol tehát tized- és kilenczed-czim alatt a’ jobbágyte­lek’ jövedelmének egy ötöde, hetede, vagy kilenczede más kezekbe, nem a’ jobbágyéba, jő, ott a’ teleknek csak négy ötöde, hat hetede, vagy nyolcz kilenczede teszi az adó’ alapját; melly e’ szerint újra nem csonkittatik, ha a’jobbágy azon szolgaság’ (servitus reális) megváltására, melly a’ telket terheli, ennek megfelelő részét természetben adja ki; sőt a’ jobbágy még nyer ez által, mennyiben a’ szán­tást , boronálást vetésmagot és aratást meggazdálkodja. De a’ telek önmagától nem hoz jövedelmet, hanem csak mivelése által; csak a’ munka termékenyíti a’ telket, ’s a’ jobbágy’ munkája szintúgy alapja az adónak, mint a’ telek maga. Midőn tehát a’ jobbágy összes évi munkanapjának egy hatodát, sőt, ha az esős időt leszámitjuk, bizonynyal egy negyedét, még pedig legjobb negyedét, az által meg­nyeri , hogy telkének ismét egy töredékét földesurának oda adja, — feltéve mindig, hogy a’ megmaradott rész­nek kiterjedése elégséges egy család’ fentartására, hogy például még mindig a’ sopronyi telek’ kiterje­désével ér fel, a mi az alföldön, hol a’ telek na­gyobb, a’ közlegelő mivelhető 's a’ föld termékeny, leg­több helyen megtörténik; ott az adó’ alapja épen nem csonkul a’ földbeni megváltás által; sőt, az ötvennégy meggazdált igás nap czélszerűen használva elégséges arra, hogy a’ megmaradt szabad telekrész, jobban miveltetve, mint azelőtt, több jövedelmet hajtson, mint azelőtt, több jövedelmet hajtson, mint elébb az egész telek. Azon ellenvetés tehát, hogy a’ földbeni megváltás által az adó’ alapja csonkulna, csak ott bir nyomatékkal, hol a’ telek’ constitutivuma csekély, hol közlegelő vagy épen nem létez vagy mivelhetlen, végre olly vidékeken, hol a’ nap­szám olcsó, vagy hol a’ pénzes munka épen nem kereste­tik ; mert illy helyen azon idő ’s azon marhaerő, melly a’ megváltott jobbágynak telke’ becsületes bemivelése után fenmarad, pénzre nem fordítható. Ismételjük jelenleg a’ következményeket. Az általá­nos földbeni megváltás sok helyen a’ földesúrnak, sok helyt a’ jobbágynak válik kárára; sok helyt a’ jobbágyok’ azon ragaszkodásánál fogva, mellyel telkeik iránt viseltet­nek , csak hatalomkarral volna végrehajtható; ’s ha e’ szerint szükséges, hogy a’ pénzbeli megváltás minden­esetre főszabályul szolgáljon, úgy más részről hibás lépés volna, ha törvényeink’ eddigi rendeletét— melly a’ föld­beni megváltást tiltja — tovább is fentartanék, ’s a’ jobbágy megfosztatnék megváltásának azon módjától, melly, Magyarországnak közel egy negyedében, rá nézve a’ legjutányosabb ’s e’ mellett sok földesúr előtt legbecse­sebb. — Pulszky Ferenc­z. Felszólítás a’ vukovár-b­im­ei vasút’ ügyé­ben. A’ vukovár-fiumei vasútra egyesült társaság’ igaz­gatósága , a’ múlt novemberi közgyűléstől nyert meg­bízatása’ következtében, el nem mulasztá az építési terve­ket ’s költségvetéseket olly állapotra juttatni, miszerint a’ közelgő országyűlésnek előterjesztetvén, azoknak alap­ján, a’ múlt országgyűlés által e’ vasútvonalra már meg­ajánlott kamatbiztositásnak törvénybe iktatása mellett, ezen országos fontosságú vasútnak építésére társaságunk­nak ajánlkoznia, ’s a’ szerződésnek, méltányos feltételek’ alapján, még országyűlés alatt megkötése ’s annak folytán az építésnek haladéktalan megindítása iránt, az ország’BR- nek, ő fels.’ kegy. megegyezésével, intézkedniük lehessen. A’ vasút’ terve, miszerint a’ vonal Vukovártól Eszék­nek ’s onnan a’ Dráva’ völgyén , Baranya- és Somogy-­ megyék’ tőszomszédjában, Zalának pedig közelében , a’ lehető legkedvezőbb területen megyen, majd ismét a’ Dráva és Szávavölgy közti hegyválasztékot szintúgy igen ked­vező helyen áthágva; a’ Szávának mindenütt a’ m­agyar­ *) Óhajtjuk, hogy azon kérdéseket, mellyek az örökváltsági bonyodalmas ügy körül táborunkban fölmerülnek, lap­jaink minden oldalról megvitassák. Illy kérdés, a’ föld­­deli örökváltság’ megengedése. A’ jelen czikk’ tisztelt írója kívánja, hogy engedtessék meg , ’s argumentumai tagadhatlanul nagy figyelemre méltók. Részünkről mind­­azáltal tulnyomóbbaknak tartjuk azon okokat, mellyek­nél fogva Pestmegye’ többsége az utasítások’ készítése­kor közelebb azon nézet ellen nyilatkozott. Ez okok’ ismétlése helyett, utasítjuk olvasóinkat a’ lapjaink’ 947. számában közlött pestmegyei tudósítás’ megtekintésére. — S­z­e­r­k. 47

Next