Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-01-02 / 1011. szám

ff vasárnap ion. Januarius 2. 1848. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer küldve pedig 7 tartományokba küldetni kívánt négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft; postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utezai Horváth-házban 583. sz. a a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál - Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpcstahivatal’ utján történtek. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy 4 szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számlttatlk. TARTALOM. Országgyűlés. Országos ülés a’ RRnél decemb. 21-én (örökváltság). Törvényhatósági dolgok. Honiból (a’ nov. 29-ki közgy.). Szerém (közgy.). Fővárosi újdonságok. Irodalmi ismertető. Külföld. — Szerkesztői értesítő. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. ORSZÁGGYŰLÉS. lí-ik orsz. ülés a’ t. KK. és RR-nél dec. 21-kéo, d. e. 11 órakor. Tárgy : örökváltság. Ghiczy Kálmán itélőmester még tegnap felolvasván a’ KK. és RR. izenetét a’ mélt. főrendekhez az örökváltság’ tárgyában, ma azonnal megkezdetett az a’ feletti tanács­kozás. — Kir. személynök Ő mlga az izenet’ utósó szaka­szára nézve jelenté ki, hogy azt kihagyatni kívánná. Ezen szakaszban az mondatik, hogy az örökváltság’ dolgában kiküldendő orsz. választmány azon viszonyok felett, mely- lyek a’ birtokosok és azok’ földein létező nem-urbéri la­kosok közt fenforognak, külön javaslatot készítsen. A’ nyilatkozó megyei követek mindnyájan az említett utósó szakasz ellen keltek ki. Eilenökben B ó n i s S. vé­delmező a’ § üst, mint saját inditványát. És a’ § us csak­ugyan megbukott. Az ellenző többséget képezték: Paál jÜ^Soprony), J u s t h J. (Turócz), O 1 g y a y T. (Po­zsony), DubravayJ. (Szerém), G a a 1 E. (Tol ta), Se bestyénG. (Veszprém), SzmrecsányiJ. (Árva), Tarnóczy K. (Nyitra), SzabóMiklós (Vas), Kende Z s. (Szatmár), Ruttkay I (Zó­lyom) , Cherrier M. (pozs. kápt.), K r ó n e r L. (Mosony), J agasichS. (Esztergom), K e n é z M. (Jászkun) , Mocsonyi P. (Torontál) , Újhelyi S. (Ugocsa), J ó n y V. (Szepes), RakovszkyMór. (Liptó), Tabódy Pál (Ung), Schnée L (He­ves), Latinovics L, (Bács), B u n y i k J. (kap­csolt részek’ követe), G á b r y I (Abauj), Lukács I g n. (Temes), B o r y P. (Hont), BabarczyA. (Csongrád), Som sich P. (Baranya), Farkas S. (Pozsega) , tehát 26 megye ’s Horvátország. — A’ felho­zott ’s mind egy húron pendülő okok: hogy az említett utósó szakaszbeli rendelkezés, a’ jelen izenetbeli kérdés­sel semmi összeköttetésben nincs, hogy tulajdonsértést, vagy legalább tulajdonjogba-avatkozást foglal magában, ’s épen azért olly ellenszenvet gerjeszt, melly az úrbéri örökváltság’ ügyét is könnyen akadályozhatja. Az örök­váltság’ ügyének szükséges és igazságos volta ’s az úrbéri viszonyokból kibontakozás’ üdvös és a’ közhazára csak ál dást hozható erdeményei csaknem általánosan el vannak már ismerve hazánkban is, de épen azért el kell mellőzni minden igazságtalanságot ’s tulajdoni jog’ sértését, melly visszatorlás’ utján az ügyet hátravethetné. Az irtás, ma­jorsági ’sat. földek’ birtoklása magánszerződéseken ala­pul, ’s ha egy helyen megingatjuk azok’ erejét, ki áll jót, hogy jövőre egyéh magánszerződések is meg nem rontat-1 nak. Azon viszony, mellyről e’ § us rendelkezni akar, a’ szerződő feleknek törvényül szolgáló szerződések által van meghatározva; ’s e’ § us szerint azon földesur, ki föl­dét urbariális zsellérekkel vagy béresekkel népesítette, saját vétke nélkül büntetve lenne, ’s a’ földesurak birto kaik’ tetemes részétől megfosztatnának, ’s egyszersmind sok család, melly most magánszerződés szerint lakást és élelmet talál, földönfutóvá lenne ’stb. Minthogy a’ Jászkun-kerület’ követe a’ § elíen sza­vazván, olly viszonyoknak egy tollvonás általi megsemmi­sítését emlité, mellyek a’ tulajdoni jogba vágnak; Toron- tál’ követe pedig betegnek hivá azon ügyet, melly igaz­ságot sértve akar némellyeket kedvezésben részeltetni, ’s általában a’ § us ellen nyilatkozó követek mindnyájan tu- lajdonba-avatkozásról ’b igazságtal mságról beszéltek, B ó- nis S., a’ §-us’ atyja, f Iáivá érzé magát inditványát tá­mogatni. Indítványa nem az volt, úgymond, hogy a’ nem- urbéri lakosok magokat megválthassák, legalább az nem, hogy a’ külsőségeket ezen szabály alá foglalja, hanem csak az : hogy, ha már általános váltságot akarunk, adassák a’ földesur’ irányábani terhes lekötelezettségtől lehető felsza­badulásra azoknak is alkalom, kik udvartelkeken laknak, ’s válthassák meg legalább a’ belsőséget tökéletes kárpót­lás mellett, és szerezhessenek némi tulajdont, mit csak azért is megérdemlenek, mert a’ szegény adózó a’ hazát vérével ótalmazza. Nem tudja , miként mondhatja To rontál’ követe ez ügyet betegnek, — hát beteg ügy-e az adózó nép’ javának ügye, melly valóban vérével védi a’ hazát, mig mi nemesek csak szánkon hordjuk e’ dicsősé­get, de vérünk újabb időben nem igen csergedez érette. Ä’ Jászkun kerület’ követe is hibásan fogta fel az indít­ványt, mert nem a’ viszonyok’ egyszerű megszüntetéséről van szó, hanem teljes kárpótlásról, ’s ha kimondjuk is, hogy a csekély belsőséget megválthassa, ezzel a’ földes ­urnák nem nagy kárt teszünk, mig ellenben a’ hazának nagy hasznot, ha módot nyújtunk egy elégedetlen casta’ aggodalmainak megszüntetésére. — Szólónak nincs joga utasításokat és szavazatokat bírálni, de csodálkozását je­lenti ki, hogy mióta Mosonymegye’ egyik követi széke üres, a’ mosonyi szavazatok máskép ütnek ki.—Ez utóbbi nyilatkozat’ ellenében K r ó n e r L (Mosony) megjegy­zi, hogy Mosony’ szavazata nem változott, ’s ha változ­nék is, arról Szabolcs’ követének számolni nem tartozik; követtársa is csak azért egyezett e’ § ba a’ kerületi ülés­ben , hogy az ügyet ne hátráltassa. Mire ismét B ó n i s válaszoló, hogy ha számot nem kér is Mosony’ követétől, de szavazatára észrevételt tenni mégis joga van. Többen kijelenték még utasításaik’ különböző pont­jait, mellyek az örökváltsági ügyre vonatkoznak. így Sopron’ követe, kötelező törvényt kivan a’ jobbágyra nézve is, ’s az úrbéri terhek alól magokat megváltott köz­ségeknek politicai jogokat is akar adni, különös tekintet­tel a’ magyarul tudókra; Turócz’ követe, C3ak akkor kí­ván kötelező megváltást, ha egész helység akarja magát megváltani; mások hitelbank’ létrehozását, melly nélkül óhajtott eredményt nem remélenek, rendbeszedéai és tagositási perek’ rövidítését, a’ papi tized’ megváltását stb. is említésbe hozák. - Szabó Miklós (Vas’ követe). Küldői’ azon meggyőződését jelenté ki, hogy az örökváltság, tekintve az ország’ sajátságos körülményeit, de leginkább a’ megváltásra kényszeritendő jobbágyok’ helyzetét, máskép’ nem történhetik, mint, ha az innét há­romló költségek' kiteremtésére az összes állodalom segéd­kezeket nyujtand, ’s igy a’ magában elégtelenjobbágyság’ gyámolitása az összes haza’ közbejöttével történik ; a’ megkivántató költségek’ kutforrásaul tehát egy nemzeti hitelbank’ felállítása saükséges, mellynek biztosítását a’ nemzet’ összes értéke képezvén, ez nemcsak az avval szük­ségkép’ egybefüggő költségek, hanem a’ megváltásból eredő kötelezések’ pótlására is szolgáljon.— Hont’ követe Bory Pál megyéjének azon, már a’ kerületi ülésben előadott inditványát ismétlé, hogy a’ megüresült jobbágy­telkeket földesurak is bírhassák. — Csanád és Torna’ követei minkét felet kötelező törvényt sürgetnek; Mo­sony’ követe csak akkor akar kötelező törvényt, ha a’ váltságot a’ község’ harmadrésze kívánja; Esztergom’ követe , ki a’ kerületi ülésben meggyőződését követve az örökváltságnak kényszerítő törvények általi eszközléséhez járult, most, miután — úgymond — a’ jó ügynek ügyetlen baráti, megyéjében a’ szőnyegen levő kérdést újabban vita’ tárgyává tették , legújabban érkezett utasításánál fogva, a’ kötelező törvény ellen volt kénytelen nyilatkozni; Bács, Baranya és Abauj’ követei szinte a’ kényszerítés ellen nyilatkoztak; Csongrád’ követe végre a’ kér. ülésben bő­vebben motivált utasítását adta elő, a’ robotnak és kilen- czednek évenkénti meghatározott készpénzbeli fizetéssé változtatása iránt. A’ kir. városok’ köréből is emelkedett az örökváltság’ ügyében nehány szózat, ’s ezek közül Zomborcsevics Vincze (Szabadka) ek- kép’ nyilatkozott: Mindazon intézmények között, mely- lyek a’ középkorból reánk maradva, a’ jelenkor’ szük­ségeihez illetlenek, nincs egy is, melly eszmében olly lealázó, alkalmazásban olly boszantó, eredmény­ben olly káros , hatásban olly veszélyes volna, mint az úrbéri viszonyok. De — habár tudom is, hogy nincs olly igaz és nincs olly igazságos ügy, mellynek el­lene egy pár okocskát — hacsak kivihetőség’ tekintetéből is — nem lehetne felhozni; és viszont nincs olly igazság­talan , melly mellett védokot, vagy helyesebben szólva védürügyet felhasználni nem lehetne; — mégis az örök­váltság’ hasznos és szükséges voltát mutogatni nem fo­gom , főleg azért, mert azt a’ törvényhozás’ eddigi mű­ködései ’s a’ k. k. előadások’ illető pontja is kétségen ki- vül helyezék , ’s jövőjét meglehetősen biztositák. — Vé­leményem szerint a’ kérdés csak az lehet: hogy az állo­dalom, melly — valljuk meg őszintén -- ezen viszonyo­kat előbb létrehozta, azután pedig legalisálta, t e g y e n e valamit azoknak megszüntetésére, vagy pedig marad­jon továbbra is közönyös és részvétlen olly feladat’ meg­oldásánál, melly közvetlenül az illetőknek nyújt hasznot és megnyugvást; közvetve azonban és további eredmé­nyeiben egész jövőjét nem mondom biztosítja, de egyene­sen feltételezi. — E’ részben küldőimnek világos megha­gyását teljesítem, midőn az úrbéri váltság’ ügyében a’ státus’ segedelmét igénybe veszem. — Azok , kik az úr­béri viszonyok’ magánszerüségét vitatva, az állodalom’ beavatkozását ellenzik, nem elégge óvatosak, midőn ezen viszonyok’ publicus alapját elvei,ik; — nem méltá­nyosak, midőn a’teljes kárpótlás’elvét egész becsé­ben fel nem fogják, és nem igazságosak a’ törvény- hozás’ irányában, melly intézkedéseit a’ magánszerző­désekből kifejlett alkuszéra viszonyokra valamint eddig is ki nem terjesztette, úgy ezúttal is ki nem akarja ter- ; jeszteni. — Éa ugyanis a kerületi határozatnak azon ré­szét, mellyben a’ választmánynak meghagyatik, hogy azon viszonyok felett is, mellyek a birtokosok és azoknak föl­dein létező nem-urbéri lakosok között jelenleg fenforog­nak, külön javaslatot készítsen , odairanyzottnak vélem, hogy ezen viszonyok, mellyek az úrbéri örökváltság’ vég­hezvitelének esetere igen meg fognak szaporodni, nem visszahatólag, hanem megelőzőleg akként rendeztesse- nek, hogy ez okból később ismét az állodalomra, a’ ma- gánszerüség’ korlátlan voltának paizsa alatt, veszély ’s baj ne háromoljék. Ez utóbbi szükség, istennek hala! hazánkban nem állott elő mint Angolországban, mellynek törvényhozása az írlandi egészen magánszerü agrariai viszonyokat rendezni kénytelen leend. — Ha illyetén szükség fenforogna, könnyű volna a’ státusnak e rész­beni rendelkezési jogát szóval és tettel is bebizonyítani. — Én nem tartozom azok közé, kik a’ feudális viszonyok’ keletkezését puszta erőszakból származtatják. A’ népván­dorlások’ korában ’s azon időszakban , melly utána kö­vetkezett, midőn a’ hazafiaság’ eszméje még kifejtve nem volt; — midőn a’ nép élelmet keresett, de a’ földet, melly azt nyújtotta, nem becsülte ; midőn ha egy vidék’ ado­mányait felemésztette, összeszedve sátorfáját odább ál­lott ; midőn zordon és terméketlen vidékről kies és ter­mékeny tájokra tömegesen vándorolt, akkor a feudális institutiók, bármilly igazságtalanok voltak, természetjogi szempontból czélszerüek és szükségesek voltak állodalom- alkotásra ’s annak megszilárdítására. Azur, mert ha­talmat és tekintélyt nyert, mellyet más vidékre át nem vihetett; a’ jobbágy, mert kényszerítve volt, állan- dósiták lakásaikat, ’s földmivelés szintúgy, mint minden más előmenetel lehetővé tétetett. — De azóta sok idő múlt el, ’s a’ körülmények gyökerestől megváltoztak. A’ mi egykor az emberiség’ nagy czélja felé előkészítő lépés volt, az jelenben veszélyt okozó akadály’ képében tűnik fel. ’S ha a’ státus egykoron a’feudális viszonyoknak elő­állítására segédkezet nyújtott, ’s azokat a’ maga’érdeké­ben tűrte és védelmezte; most, midőn önérdeae megkí­vánja, hogy azok békésén és rázkódtatáa nélkül oszolja­nak, megszüntetésökre segédkezet nyújtani köteleztetik. — Nem tudom, van e valaki ezen házban, vagy e’ házon kívül, ki a’ feudalismust természetjogi ’s most már állo- dalmi szempontból is védené, de annyit tudok, hogy az idők’hullámai alapját annyira megrongálták, mikép’ nincs emberi erő, melly azt talpra állíthassa. Az idő kimondta az elkorhadt óriásra a’ halálos ítéletet, melly rajta forma szerint csak ott nem hajtatott végre, hol, mint nálunk, a’ státushatalom közbeveté magát, 's ez is mind inkább érzi, a’ megtartásnak naponként növekedő nehézségeit. — Ez okból küldőim azon erőt, melly ezen institutio' fenmaradt foszlányainak védelmére fordittatik, lényegesb és szüksé- gesb státusczélok’elérésére szánva, az úrbéri viszonyok’vég- kiegyenlitését óhajtásaik’ sorába helyezték, és mivel meg vannak győződve arról, hogy a’ czél közerőnek segítsége nélkül el nem érhető, meghagyták, hogy a’ státus’ rész­vétének igénybevételét sürgessem. — És ez értelemben kívánom, hogy a’ státus a’ váltsági ősziét’ egy részét ma­gára vállalja. Azon esetre azonban, ha ez a’ jelenleg fen- forgó körülmények közt elérhető nem volna, pártolom a’ kötelező törvény’ eszméjét azon terjedelemben, mellyben az a’ kér. határozatban felállittatott. Tóth L. (Breznóbánya’ k.). A’ szabad k. városok3 követei, jelen mostoha helyzetükben, eldöntő befolyást nem gyakarolhatván a’ tábla’ határozataira, szükségesnek tartom, hogy legalább sympathiájokat fejezzék ki’s iktas­sák a’ ház’ naplójába azon határozatok iránt, mellyeket e’ csupán nemesekből álló képviselő tábla azon népnek ér­dekében hozott, melly itt képviselve nincs. — Örömmel üdvezlem az örökváltság’ eszméjét, melly ha csakugyan — mit engedjen a’ hon’ istene — az akadályok’ legyőzése után boldogító valósággá válhatik : olly erőt adand ha­zánknak, a’ szabad munka ’s tulajdon által felüdült ’s fel­emelt népben, mellyről aligha álmodtak azok, kik egy évtized előtt ezen eszmének bajnokait, mint lázadás’ apostolait üldözték. A’ sz. k. városok, — szabad hinnem — mindnyájan már rokonok a’ néppel érdekben ’s re­ményben , — szent örömmel üdvezlik a’ nemeseknek e’ nemes törekvését; mert megvannak győződbe, hogy igy mindnyájunkat, nemest, polgárt és parasztot, a’ haza­szeretetnek azon legerősb, legbiztosb neme fog a’ közjó’ előmozditására összeolvasztani, melly csak a’ szabadság ’s jogok’ élvezése, a’ becsületes önérdek által tápláhatik. — Midőn azonban ekként örömmel üdvezlem az eszmét, sza­bad legyen nekem — mint democraticus képviselőnek — egy pár radicalis szót mondanom. — Nekem megjegyzé­sem van az izenetnek csak egy szava ellen, de a’ mellytől igen sok függ. Azt olvasom itt: hogy az úrbéri viezo- nyokbóli kibontakozás a’ földesurnak „tökéletes“ 1

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék