Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-16 / 1053. szám

kb. (Ungh), Pázmándy D. (Komárom), Ruttkay I. (Zólyom) szóltak a’ kisebb összeg mellett, előadván, hogy az alispánoknak , noha terhes és költséges hivatalt viselnek, első osztályú megyékben is csak 800 fijuk van, a’ kir. fő­polgármestereknek pedig kevés dolguk lesz; hogy a’ nagy fizetés , eddigi tapasztalás szerint, nem arra fogna szolgálni, hogy az administrátió javittassék , hanem hogy a’ kormány’ nézetei terjesztessenek, ’s minden áron többség szereztessék; minden királyi hivatal depravátió’ eszköze lehet, mellyet te­hát a’ lehetségig szűk eszközökkel kell ellátni ’stb. A’ na­gyobb fizetés mellett Szentkirályi M., T­o­m­c­s­á­­n­y­i J. (Békés), Kossuth L., Szemere B. (Borsod), Kende Zs. (Szathmár), B­i­r­ó I. (Arad), B­a­l­o­g­h K. szólaltak fel, a’ másik félről előhozott okok’ ellenében fel­hozván, hogy ha a’ városi törvényhatóság egyenlővé tétetik a’ megyeivel, illő, hogy a’ városi hatóságok’ főfelügyelői is legalább annyi fizetéssel láttassanak el, mint a’ főispánok’ törvényes fizetése, hogy külső jelensége is legyen az egyen­lőségnek ; hogy a’ megyei fizetések azon régi korban, midőn szabályoztattak , elegendők lehettek , de jelenleg a’ fáradtsá­got nem jutalmazzák ; a’ megyei hivatalokat többnyire ’s tör­vény szerint is megyei birtokosok viselik , ’s ha a’ városi fő­­hivatalnoknak illendő hivatalos fizetés nem adatik, az követ­kezik belőle, hogy nem az érdemes városi tisztviselők, ha­nem ismét a’ földbirtokos aristocrátia fogja viselni e’ hivatalt is; hogy épen a’ kevés fizetés vezetendi oda a’ főpolgármes­tereket , hogy magokat a’ kormánynak eladják, ’s mellékes uton növeljék jövedelmeiket ’stb. — Különösen szavazás köz­ben Szemere B. és Kossuth L. világossták fel a’ kérdést. Szemere B. a’ megyei tisztviselők’ fizetésétől vett hasonlat nem áll, mert a’ megyei tisztviselőkre nézve a’ törvény meghagyja, hogy ,,bene possessionatus“-ok legyenek ; igaz, hogy kevés a’megyei fizetés, de a’miilyen a’fizetés, ollyan is a’ szolgálat, ’s ezen állapot a’ megyékben is rende­zést kíván. Ungh’ követének, ki azt mondá, hogy a’ kor­mány a’maga’ cselédeinek úgyis gondját fogja viselni, azt fe­leli, hogy épen azért szükséges a’ nagyobb fizetés, hogy a’ kormány kéz alatt ne pártolja azt; ’s ha a’ fizetés igen cse­kély lesz, ennek következése a’ teend, hogy a’ kormány a’ becsületes polgármesternek semmit sem fog adni, a’ roszat ’s eladót pedig megvesztegetheti. Biztosabb tehát olly fizetéssel látni el a’ tisztviselőket, hogy ne legyenek kénytelenek tit­kos kutforrásokhoz folyamodni. A’ főpolgármesteri hivatal’ ve­szélyessége különben is nem a’ fizetés’ mennyiségétől, hanem attól függ , micsoda jogokkal fog bírni ’stb. Kossuth L. A’ fizetés’ csekélységét nem liberális, hanem oligarchies elvnek tartja. Ha a’ theóriát ki nem nevetné az élet, állana talán Montesquieu’ mondása, hogy a’ respublikák’ alapja ’s főrugója az erény, monarchiáké a’ becsület. De az élet meg­­czáfolja e’ szép theóriát. A’ mostani városokban vannak nyo­morultan fizetett tanácsnokok, ’s nagy házakat építenek, le­gyenek jól fizetve, ’s nem fognak házakat építeni. Ám tiltas­­sék el, hogy ajándékot elfogadni szabad ne legyen sem fe­lülről sem alulról, de 600 ftnyi fizetés, Pesten fára és szállásra sem elég. Nem kell tehát a’ fizetést olly nagyra szabni, hogy hivatal-vadászásra szolgáljon ingerül, de olly kevésre sem, hogy e’ hivatalokat ismét honorárius oligarchák seperjék el, vagy azok’ viselői becstelen eszközökhez legyenek kénytele­nek folyamodni. Házmán F. (Buda) nyíltan kiváná megemlittetni a’ törvényben, hogy a’ főpolgármesterek’ részére, a’ városi pénz­tárból , bármi czim alatt , utalványozások ne történjenek. Melly indítvány Madarász L. (Somogy) ’s egyebek által is pártoltatván, elfogadtatott, ’s a’ szerkezetbe fog iktat­­tatni. Olvastatott ezután a’ kis főpolgármester’ hatásköréről szóló 239. §., mellyre nézve többen, Szenti­mrey Gy. (Abauj) B­ó­n i­s L. (Szabolcs) Madarász L. (Somogy) H­á­z­­m­á­n F. (Buda) ’stb. azt kivánák, hogy a' főpolgármester a’ választásoknál ne elnökölhessen. Szentkirályi M. azon felvilágosítására azonban, hogy a’ választás, nem a’ köz­gyűléseken fog történni, hanem saját választmányok előtt, mellyek a’ közgyűlésre csak referálnak, ’s hogy a’ szerkezet­ben nem szükség ’s nem is lehet megemlíteni mind azon jo­gokat, mellyekkel a’ főpolgármester nem bir, — meg­maradt a’ szerkezet. A’ 240. 241. 242. §§. megtartattak; a’ 243. §-ban foglalt főpolgármesteri esküformára is csak Szabó A. (Temesmegye) követének volt észrevétele, a’ ki azt kiváná, hogy az eskü­formába a’ király iránti hűség ’s engedelmesség is nyíltan be­tétessék, az pedig, hogy törvénytelen parancsok’ sikeresitésére a’ főpolgármester kezet nem nyújt, kihagyassék, miután azt, hogy a’ felső rendeletek törvényesek-e vagy tör­vénytelenek ? egyes ember’ megitélésére bizni nem lehet. Erre azonban az v­álaszoltatván , hogy az alkotmány iránti hűségben a’ király iránti hűség is benfoglaltatik , Temes’ utasítása elmellőztetetett. Károlyi I. (Pestváros) indítványozá, hogy miután a’ főpolgármesteri hivatal az 1715: 36. törvényben foglalt kincstári commissáriusság’ surrogátuma, most már az említett törvény nyíltan töröltessék el, mert különben a’ főpolgármes­tereken vagyis állandó comissáriusokon kívül még külön com­­missáriusokkal is fognak terheltetni a’ városok, ha a’ kor­mánynak úgy tetszik. Az indítvány azonban elhangzott. Következett a’ kir. dijról és országgyűlési adóról rendel­kező Vl-ik rész, mellynek folytán Házmán F. (Buda), Házmán (Budav. köv.) Szóló felszólítja a’ t. RB. figyelmét úgy azon különbözőségre, mellyben a’ sz. k. váro­sok az úgynevezett királyi díj’fizetésének kötelessége’ irányá­ban léteznek, valamint azon tényleges állapotra , mellybe a’ városok e’ tekintetben helyeztetve valának. — Vannak váro­sok, ezek között Buda, mellyek a’ váltságdíjt annak idejében 219 lefizetvén, a’ korona’ irányában mind azon külön magánter­­hek’ viselése alul felszabadultak , mellyeket nem mint állo­­dalmi polgárok fognának viselni. Vannak ellenben más váro­sok, mellyeknek irányában a’ korona bizonyos jogokat, jele­sen a’király díj­t fentartotta. A’ viszony mindkét esetben szer­ződési, és mint illyen az illető váltsági privilégiumban emlit­­tetik. Miután azonban most tény szerint valamennyi város köteleztetik a’ királydíj’ fizetésére, világos, miképen e’ köte­lezésre sem a’ váltságlevél, sem az azt követett és megerősítő állapot szabályul nem vétetett. E’ köteleztetés újabb eredetű, és eredetéhez képest megitélendő. József császár, különben üdvös egyenlősitési eszméit a’ királyi díj’ fizetésére is kiter­jesztvén, azt a’ mentes városokra a’ porták’ számához képest rovatta fel , és ezen financziális müvelvény’ következtében, Budaváros, melly akkor az országban legtöbb portával vala megáldva , nem csekély ősziét , ha nem csalódik , éventes 1800 ft’fizetésére vala utalva; a’ város az uj terhet elvállalni vonakodott, és a’ tárgyalások’ folytában legfelsőbb helyre re­­praesentált, de a’ menekvés nem sikerült; mert miután egy későbbi rendelet a’ tanácstagok’ felfüggesztésének fenyegeté­sével kapcsoltatott össze, mi akkoriban leggyöngébb oldala volt a’ városoknak, a’ tanács kénytelen vala hajolni, és a’ kivetett járandóság’ tettleges utalványozását eszközölni; úgy hiszi többnyire szóló , hogy ezen egyoldalú rendelet a’ szer­ződési kapocs’ ellenében jogot a’ korona’ részére meg nem állapíthat, hanem hogy ellenkezőleg a’ privilégiális viszony helyreállítandó, és a’ királydíj’ megváltásának kötelessége is egyedül arra alapítandó. Kéri tehát szóló a’ rendeket, a’ tör­vényjavaslat’ olly változtatására, melly szerint a’ királydíj’ váltságára egyedül azon városok köteleztessenek , mellyek avval a’ privilégium’világos ebbeli feltételénél fogva valóság­gal tartoznak. Hasonló értelemben nyilatkoztak Nagyszombat, Sopron és Kézsmárk’ követei. A’ kerületi jegyző azon szempontból indulván, hogy ezen javaslatban egyéb törvényhozási tekintet nem foroghat fenn, mint a’ mostani függő állapot ’s királyi p e c u 1 i u m név’ megszüntetése, elégnek tartá, ha azon városok’ számára, mellyek bebizonyíthatják, hogy a’ kir. dijt már lefizették, fenmarad a’ törvény’ útja, ’s illy értelemben egy uj m. fog a’ szerkezetbe iktattatni. Madarász L. (Somogy): A’ városok által lefizetett tőkéket, mint az ország’ közkincsét biztosíttatni kiváná. A’ kerületi jegyző azonban megelégedvén azzal, hogy a’ koronás és kincstári javak’ elide­geníthetetlensége különben is ki van mondva a’ törvényben, nem látá helyét, hogy itt a’ kincstári pénzek’ mikép’ kezelé­séről történjék rendelkezés. A’ VI. rész után M­a­r­t­i­n­y F. (Sopron) és V­i­d­o­s J. (Vas) a’városi őrseregről kívántak beiktattatni egy uj §­ust, miként az a’ múlt országgyűlési törvényjavaslatban volt. Erre a’ kerületi jegyző megemlíté, hogy a’ múlt országgyűlési ja­vaslatban sem volt más, mint, hogy a’ városi őrsereg, a’ hon­védelem’ országos organisátiójáig azon állapotban maradjon, mellyben jelenleg van, ezt pedig mondani fölösleges. Akkor a’ városok magok kívánták, hogy ez kihagyassék. Az indít­ványt azonban Osztroluczky G. (Zólyom) is sür­getvén , a’ múlt országgyűlési állapodás szerint szerkesztett czikkely, a’ városi őrseregről ezen munkálatba is be fog jőni, és ugyan a’ kerületi jegyző’ ajánlata szerint a’ III. és IV-ik rész közé. Mielőtt az országgyűlési szavazatról szóló VII. (most már VIII-dik) Rész’ tárgyalása megkezdett volna, Markovics (Szeben) inditványozá, hogy a’ városi rendezésről szóló mun­kálat az Y-dik Részszel befejezettnek tekintetvén, mind a’ kir. dijról szóló VI, mind a’ szavazatról szóló VII., mind végre az őrseregről szóló uj Rész kihagyassanak , és a’ szavazatjog, melly nem most adatik ’s alakittatik, hanem az 1608-iki tör­vény’ nyomán csak szabályoztatik, a’ rendezéstől elkülönöz­­ve, külön törv.czikkbe foglaltassák. Ezen kérdés ugyanis egé­szen más természetű, mint a’ rendezés’ többi része, mert itt csak a’ már meglevő törvényes szavazatokról van szó, és nem arról, hogy p. o. Eszéknek, vagy Aradnak uj szavazat adassák. Ezen indítvány azonban elmellőztetett, ’s a’ szavazatról szóló rész (248.—254. §§.) mind végig elolvastatván , a’ szavazat­tól megfosztott városok’ panaszai Szumrák J. Beszter­­czebánya’ követének ajkairól hosszú beszédben kezdtek le­zengeni, mellynek kivonatát a’ többivel együtt közlendjük legközelebb. Törvényhatósági­tfolgóik­ SZATHMÁRBÓL. Közgyűlés volt márt. 2. ’s követ­kező napjain. Az administrátor megbukott saját elnöksége alatt; sár és fertő volt a’ gyűlés, alig akadt pártolója, a’ kik pártolták is, azért keltek fel, mert — mint kifejezék — holttesten való ineultátiónak tartják most már a dön­­tögetést. Utasitásba ment, mint sérelem. A’házi adó is világosan beig tattaték, mivel ezt már korábban is odaér­tették a’ rendek, midőn a’ közteherviselést utasitásba ad­ták. A’ kirabolt pénztár’ ügye nem haladt tovább , csak a’ közvélemény irtóztató. Korda Lőrincz első alispán és kö­vet’ haláláról hiteles tudósitás jött.. A’ két fontos hely iránt, mellyet, halálával, be kell tölteni, nem intézkedtek a’ rendek, várnak. ZÁGRÁB, márt. 1. Febr. 21-én kezdett évnegyedi közgyűlésünknek — a’ kapcsolt részekben jelenleg az or­szággyűlésre vonatkozó eszmesurlódások ’s vitályok sok­kal elevenebb szint kölcsönzőnek, mintsem hogy határo­zatai a’jelen időpontban is, hol a’nemzet’általános figyel­me a’ törvényhozás’ működései körül központosul, érdek­kel ne birnának a’ magyar közönség előtt. — A’ varasd­­megyei körlevelek, a’ horvát nyelv’ életbeléptetése iránt, Alsó Slavóniában ’s a’ cz. kir. városokban történt lépések mintegy eleve sejdittették, miként a kapcsolt részek’ leg­terjedelmesebb hatósága, megyénk is nyilvánitandja e­gn ügy körüli nézeteit, mellyek annál fontosabbak, mivel azokban a’ kapcsolt részek’ egyik pártjának , a’ horvát­­magyarezenynek’ érzelmei foglalvák. És nem nsalatko­­zánk. Mert majdnem közvetlenül az elnöklő alispán, Sá­­v­i­c­h József ’ bek­öszöntő beszéde után, N­o­v­á­k Ferencz tb. s káptalani ügyész, az országgyűlési események’ meg­említése után, a’ rendeket arra szólító fel, hogy, a,’ t­estvér­­hatóságok példájaihoz képest, a horvát nyelv’ ügyében intézkedjenek; mit azonban Piszachich Györgyit.bíró, anyanyelve iránti minden buzgósága mellett,‘jelenleg idő­előttinek ’s a’ fenforgó körülményeknél fogva lehetet­lennek állított, mire Varasd mmegyének ifkr nyelven szerkesz­tett körlevele a’ hozzá mellékelt latin felírással olvastatott, mellyben a’ törvényhozás’ eljárása ellen vádat emelvén, a’ törvények’ két nyelven­ szerkesztését ’s külön helyt, ta­nácsot, kanczelláriai osztályt, főtörvényszéket követel, ha mindkét tábla az eddigi ösvényt továbbá is követné. A’ körlevél ilir nyelven szerkesztve lévén, P­o­g­r­e­d­i­c­h Fe­­rencz főszolgabíró többekkel állítván, hogy született hor­­vát­ látökre azt meg nem érthetik, deák fordításban is közzétételeit. Mire Briglevich József tb. köszönetet szavazott Varasdu megyének, hogy valaha az ifir párt­ vé czéljait leplezetlenül előállitá, ’s az eddigi sejtelmeket té­nyekké emelve, minden kételyt eloszlatott. Azután éles lo­­gicával a’ felirás’ részleteit elemezvén, figyelmezteté a’ rendeket, hogy a’ must korból idézett hős példák nem az ilirismus’, hanem a’ magyarokkal egyesített és horvátok’ lelkületének szüleményei. A’ „kapcsolt részek’“ és ,,Sli­­vónia’“ nevezetét törvényeseknek bizonyitá, ’s a’horvát nevezet iránt keletkezett vitákat csak Osegovich Mete ’ kihívó eljárásában találja. A nyelv körül megemlíté , mi­ként a’ deák nyelv az 1791 : 16. t.czikkben,megabipuva lévén, változás csak a’ törvényhozás’ útján történheti , annál inkább, minthogy a' horvát nyelv’ honositása áll.­­ a’ fökormány ’s törvényszékekkel­ összeköttetés majdnem lehetetlenittetik. Végre, áttérvén a’ Varasdm­egye’ rendei által követelt kanczelláriai osztály, helyt, tanács és fő­ör­vényszékre, minthogy ez által törvényes intézvények a’ törvényhozás’ megegyezése nélkül megszüntetendőki­t inditványoztatnak, a’ fennálló kapcsok’törvénytelen erő - szakasztágának követelése által a fölsége iránti ti­­zt­­at’ ’s alkotmányos lételünk’ alapja egyaránt megrendíttetik, minélfogva a’ körlevélre, előadásához hasooló szellé­­­iü választ ’s ennek minden megyével ’s az országgyűléss­é való közlését javasolván, az egész tárgyat az országgyű­lési választmányhoz utasittatni kívánja. Keresztury Pál főszolgabíró, kiemeli a’varasdi rendek azon követke­zetlenségét, hogy mig a’ latin nyelvet kiküszöbölni ok­a­­­ják, addig a’ törvények’ magyar ’s latin szerkezetét bür­­getik ; azon kifejezésben, hogy Varasd „ad extrema pos.­­vifica media;‘nyúlni akar, valóságos „nota“-t lát. Idol­lá­k József ügyvéd a’ fenlevő súrlódások’ okai’ vizsgála­tába e veszkedvén, attól tart, hogy azok az alkotmány­os szabadságot könnyen veszélyeztethetik. Kussevich Aurél tb. szokott lelkes modorában megmutatja, hogy az ilir mozgalmak a’ magyar nyelv elleni reactiónak nem te­kintendők, mivel ép’ a’ magyar nyelv’ első stádiumában, 1830 ban, Varasd’­­s Zágrábmegye’ utasításai a’ magyar nyelv iránti legmelegebb rokonszenvet lehelték. Hasonló szellemben nyilatkoztak még Piszachich Győr g b., Pogl­e­dic­h Ferencz ’s többen; — mig az i­kr fái részé­ről Kukulyevich­ Iván varandi szolgabiró, Z­e­­­g­e­v II Ferencz püspöki udvarbíró, Verb­an­chi­eh ’s Rubio o ügyvédek pártolók a’ horvát nyelvnek a’ közs­g ökrei a­l­­kalmazását. Kukulyevich névszerint Verbanchic­eh 4 kül­döttséget indítványoztak, melly a­ fölött tanácskozzék: miként lehessen a’ horvát nyelvet a’ magyarországi kap­csolattal öszhangzásba hozni? Minthogy azonb­a az idő későre haladt, ’s többen szólani kívántak, a’ tanácskozás’ folytatása jövő napra halasztatott, mellyen az u­. ódo fő­ispán a’ rendeket figyelmeztető, hogy az eszmesuifsodások’ jelen helyzetében a’ nyelv iránti kérdést idején nem látja. Utána Szin­k­öviek tb. hosszadalmas beszédben az inir párt’ nézeteit támogató, újra bizonyítván igazságát ama, franczia közmondásnak: „tout genre est bon bo­n l’ e?t cuyeux.“ A’ rendek’ majdnem végkép’ ellankadt figyel­mét újra fölébresztette Mattachich Tamás tb. a me­gyei számvevő’ erélyes felszólamlása, mellyben í­r’, o­­csátván, hogy a’ nyelv’ügye a’törvényhozás’ köz­é t­­­r­­tozik, ’s ennélfogva itten el nem dönthető, a ta­icskoz- -’ egyedüli tárgyának Varasdmegye’ levelét állitá, melly k kellő felvilágosítására előadó (a’ szónok varasdi 1 i­ ), hogy Varasdban az elválás nemcsak indítványba köl­­tött, hanem a’ szónokok’ többsége által is p­ótoltatott, s csak a’ főisp. helytartónak figyelmeztetése, hogy ez által saját ügyöknek árthatnának, akadályozó annak végzése való emelését. Ezen irányt egy horvát b­ujsái­­­cük­­ből is bizonyítván, teljes reményét fejezi ki, hogy Z1­á­b­­megye, szelleméhez híven, bizalmát az országgyűlésben központositandja, ’s ennélfogva a’végzés’ kimondását sür­geti. Mire a’rendek’roppant többsége megegyező ét köz­­felkiáltás által nyilvánítván, a’ végzés a’ horvát magyar párt’ szellemében mondatott ki, mellysé­fogva :v n vn­­megye’ rendei a’ nyelv’ kérdésében ország;; ülé­s a. pró­zaiig a’ törvényes szokáshoz ragaszkodnak ; V­­asdme­­gye’ levelét pedig az országgyűlési változtmányba,' uta­sítják. Hasonló végzés hozatott Varasd megye' & Urgyu másod-körlevelére, ugyszinte Pozsega’, Verőcze’, Károly­­város’ 's Zágráb’ szab. kir. városok’ felszólitására. Az or­­szággyülési'választmány e5 közgyűlés alatt adván be je­lentését, annak nyomán Varasd megy­ének válaszoltatik : 43 *

Next