Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-16 / 1053. szám
kb. (Ungh), Pázmándy D. (Komárom), Ruttkay I. (Zólyom) szóltak a’ kisebb összeg mellett, előadván, hogy az alispánoknak , noha terhes és költséges hivatalt viselnek, első osztályú megyékben is csak 800 fijuk van, a’ kir. főpolgármestereknek pedig kevés dolguk lesz; hogy a’ nagy fizetés , eddigi tapasztalás szerint, nem arra fogna szolgálni, hogy az administrátió javittassék , hanem hogy a’ kormány’ nézetei terjesztessenek, ’s minden áron többség szereztessék; minden királyi hivatal depravátió’ eszköze lehet, mellyet tehát a’ lehetségig szűk eszközökkel kell ellátni ’stb. A’ nagyobb fizetés mellett Szentkirályi M., Tomcsányi J. (Békés), Kossuth L., Szemere B. (Borsod), Kende Zs. (Szathmár), Biró I. (Arad), Balogh K. szólaltak fel, a’ másik félről előhozott okok’ ellenében felhozván, hogy ha a’ városi törvényhatóság egyenlővé tétetik a’ megyeivel, illő, hogy a’ városi hatóságok’ főfelügyelői is legalább annyi fizetéssel láttassanak el, mint a’ főispánok’ törvényes fizetése, hogy külső jelensége is legyen az egyenlőségnek ; hogy a’ megyei fizetések azon régi korban, midőn szabályoztattak , elegendők lehettek , de jelenleg a’ fáradtságot nem jutalmazzák ; a’ megyei hivatalokat többnyire ’s törvény szerint is megyei birtokosok viselik , ’s ha a’ városi főhivatalnoknak illendő hivatalos fizetés nem adatik, az következik belőle, hogy nem az érdemes városi tisztviselők, hanem ismét a’ földbirtokos aristocrátia fogja viselni e’ hivatalt is; hogy épen a’ kevés fizetés vezetendi oda a’ főpolgármestereket , hogy magokat a’ kormánynak eladják, ’s mellékes uton növeljék jövedelmeiket ’stb. — Különösen szavazás közben Szemere B. és Kossuth L. világossták fel a’ kérdést. Szemere B. a’ megyei tisztviselők’ fizetésétől vett hasonlat nem áll, mert a’ megyei tisztviselőkre nézve a’ törvény meghagyja, hogy ,,bene possessionatus“-ok legyenek ; igaz, hogy kevés a’megyei fizetés, de a’miilyen a’fizetés, ollyan is a’ szolgálat, ’s ezen állapot a’ megyékben is rendezést kíván. Ungh’ követének, ki azt mondá, hogy a’ kormány a’maga’ cselédeinek úgyis gondját fogja viselni, azt feleli, hogy épen azért szükséges a’ nagyobb fizetés, hogy a’ kormány kéz alatt ne pártolja azt; ’s ha a’ fizetés igen csekély lesz, ennek következése a’ teend, hogy a’ kormány a’ becsületes polgármesternek semmit sem fog adni, a’ roszat ’s eladót pedig megvesztegetheti. Biztosabb tehát olly fizetéssel látni el a’ tisztviselőket, hogy ne legyenek kénytelenek titkos kutforrásokhoz folyamodni. A’ főpolgármesteri hivatal’ veszélyessége különben is nem a’ fizetés’ mennyiségétől, hanem attól függ , micsoda jogokkal fog bírni ’stb. Kossuth L. A’ fizetés’ csekélységét nem liberális, hanem oligarchies elvnek tartja. Ha a’ theóriát ki nem nevetné az élet, állana talán Montesquieu’ mondása, hogy a’ respublikák’ alapja ’s főrugója az erény, monarchiáké a’ becsület. De az élet megczáfolja e’ szép theóriát. A’ mostani városokban vannak nyomorultan fizetett tanácsnokok, ’s nagy házakat építenek, legyenek jól fizetve, ’s nem fognak házakat építeni. Ám tiltassék el, hogy ajándékot elfogadni szabad ne legyen sem felülről sem alulról, de 600 ftnyi fizetés, Pesten fára és szállásra sem elég. Nem kell tehát a’ fizetést olly nagyra szabni, hogy hivatal-vadászásra szolgáljon ingerül, de olly kevésre sem, hogy e’ hivatalokat ismét honorárius oligarchák seperjék el, vagy azok’ viselői becstelen eszközökhez legyenek kénytelenek folyamodni. Házmán F. (Buda) nyíltan kiváná megemlittetni a’ törvényben, hogy a’ főpolgármesterek’ részére, a’ városi pénztárból , bármi czim alatt , utalványozások ne történjenek. Melly indítvány Madarász L. (Somogy) ’s egyebek által is pártoltatván, elfogadtatott, ’s a’ szerkezetbe fog iktattatni. Olvastatott ezután a’ kis főpolgármester’ hatásköréről szóló 239. §., mellyre nézve többen, Szentimrey Gy. (Abauj) Bón is L. (Szabolcs) Madarász L. (Somogy) Házmán F. (Buda) ’stb. azt kivánák, hogy a' főpolgármester a’ választásoknál ne elnökölhessen. Szentkirályi M. azon felvilágosítására azonban, hogy a’ választás, nem a’ közgyűléseken fog történni, hanem saját választmányok előtt, mellyek a’ közgyűlésre csak referálnak, ’s hogy a’ szerkezetben nem szükség ’s nem is lehet megemlíteni mind azon jogokat, mellyekkel a’ főpolgármester nem bir, — megmaradt a’ szerkezet. A’ 240. 241. 242. §§. megtartattak; a’ 243. §-ban foglalt főpolgármesteri esküformára is csak Szabó A. (Temesmegye) követének volt észrevétele, a’ ki azt kiváná, hogy az esküformába a’ király iránti hűség ’s engedelmesség is nyíltan betétessék, az pedig, hogy törvénytelen parancsok’ sikeresitésére a’ főpolgármester kezet nem nyújt, kihagyassék, miután azt, hogy a’ felső rendeletek törvényesek-e vagy törvénytelenek ? egyes ember’ megitélésére bizni nem lehet. Erre azonban az válaszoltatván , hogy az alkotmány iránti hűségben a’ király iránti hűség is benfoglaltatik , Temes’ utasítása elmellőztetetett. Károlyi I. (Pestváros) indítványozá, hogy miután a’ főpolgármesteri hivatal az 1715: 36. törvényben foglalt kincstári commissáriusság’ surrogátuma, most már az említett törvény nyíltan töröltessék el, mert különben a’ főpolgármestereken vagyis állandó comissáriusokon kívül még külön commissáriusokkal is fognak terheltetni a’ városok, ha a’ kormánynak úgy tetszik. Az indítvány azonban elhangzott. Következett a’ kir. dijról és országgyűlési adóról rendelkező Vl-ik rész, mellynek folytán Házmán F. (Buda), Házmán (Budav. köv.) Szóló felszólítja a’ t. RB. figyelmét úgy azon különbözőségre, mellyben a’ sz. k. városok az úgynevezett királyi díj’fizetésének kötelessége’ irányában léteznek, valamint azon tényleges állapotra , mellybe a’ városok e’ tekintetben helyeztetve valának. — Vannak városok, ezek között Buda, mellyek a’ váltságdíjt annak idejében 219 lefizetvén, a’ korona’ irányában mind azon külön magánterhek’ viselése alul felszabadultak , mellyeket nem mint állodalmi polgárok fognának viselni. Vannak ellenben más városok, mellyeknek irányában a’ korona bizonyos jogokat, jelesen a’király díjt fentartotta. A’ viszony mindkét esetben szerződési, és mint illyen az illető váltsági privilégiumban emlittetik. Miután azonban most tény szerint valamennyi város köteleztetik a’ királydíj’ fizetésére, világos, miképen e’ kötelezésre sem a’ váltságlevél, sem az azt követett és megerősítő állapot szabályul nem vétetett. E’ köteleztetés újabb eredetű, és eredetéhez képest megitélendő. József császár, különben üdvös egyenlősitési eszméit a’ királyi díj’ fizetésére is kiterjesztvén, azt a’ mentes városokra a’ porták’ számához képest rovatta fel , és ezen financziális müvelvény’ következtében, Budaváros, melly akkor az országban legtöbb portával vala megáldva , nem csekély ősziét , ha nem csalódik , éventes 1800 ft’fizetésére vala utalva; a’ város az uj terhet elvállalni vonakodott, és a’ tárgyalások’ folytában legfelsőbb helyre repraesentált, de a’ menekvés nem sikerült; mert miután egy későbbi rendelet a’ tanácstagok’ felfüggesztésének fenyegetésével kapcsoltatott össze, mi akkoriban leggyöngébb oldala volt a’ városoknak, a’ tanács kénytelen vala hajolni, és a’ kivetett járandóság’ tettleges utalványozását eszközölni; úgy hiszi többnyire szóló , hogy ezen egyoldalú rendelet a’ szerződési kapocs’ ellenében jogot a’ korona’ részére meg nem állapíthat, hanem hogy ellenkezőleg a’ privilégiális viszony helyreállítandó, és a’ királydíj’ megváltásának kötelessége is egyedül arra alapítandó. Kéri tehát szóló a’ rendeket, a’ törvényjavaslat’ olly változtatására, melly szerint a’ királydíj’ váltságára egyedül azon városok köteleztessenek , mellyek avval a’ privilégium’világos ebbeli feltételénél fogva valósággal tartoznak. Hasonló értelemben nyilatkoztak Nagyszombat, Sopron és Kézsmárk’ követei. A’ kerületi jegyző azon szempontból indulván, hogy ezen javaslatban egyéb törvényhozási tekintet nem foroghat fenn, mint a’ mostani függő állapot ’s királyi p e c u 1 i u m név’ megszüntetése, elégnek tartá, ha azon városok’ számára, mellyek bebizonyíthatják, hogy a’ kir. dijt már lefizették, fenmarad a’ törvény’ útja, ’s illy értelemben egy uj m. fog a’ szerkezetbe iktattatni. Madarász L. (Somogy): A’ városok által lefizetett tőkéket, mint az ország’ közkincsét biztosíttatni kiváná. A’ kerületi jegyző azonban megelégedvén azzal, hogy a’ koronás és kincstári javak’ elidegeníthetetlensége különben is ki van mondva a’ törvényben, nem látá helyét, hogy itt a’ kincstári pénzek’ mikép’ kezeléséről történjék rendelkezés. A’ VI. rész után Martiny F. (Sopron) és Vidos J. (Vas) a’városi őrseregről kívántak beiktattatni egy uj §ust, miként az a’ múlt országgyűlési törvényjavaslatban volt. Erre a’ kerületi jegyző megemlíté, hogy a’ múlt országgyűlési javaslatban sem volt más, mint, hogy a’ városi őrsereg, a’ honvédelem’ országos organisátiójáig azon állapotban maradjon, mellyben jelenleg van, ezt pedig mondani fölösleges. Akkor a’ városok magok kívánták, hogy ez kihagyassék. Az indítványt azonban Osztroluczky G. (Zólyom) is sürgetvén , a’ múlt országgyűlési állapodás szerint szerkesztett czikkely, a’ városi őrseregről ezen munkálatba is be fog jőni, és ugyan a’ kerületi jegyző’ ajánlata szerint a’ III. és IV-ik rész közé. Mielőtt az országgyűlési szavazatról szóló VII. (most már VIII-dik) Rész’ tárgyalása megkezdett volna, Markovics (Szeben) inditványozá, hogy a’ városi rendezésről szóló munkálat az Y-dik Részszel befejezettnek tekintetvén, mind a’ kir. dijról szóló VI, mind a’ szavazatról szóló VII., mind végre az őrseregről szóló uj Rész kihagyassanak , és a’ szavazatjog, melly nem most adatik ’s alakittatik, hanem az 1608-iki törvény’ nyomán csak szabályoztatik, a’ rendezéstől elkülönözve, külön törv.czikkbe foglaltassák. Ezen kérdés ugyanis egészen más természetű, mint a’ rendezés’ többi része, mert itt csak a’ már meglevő törvényes szavazatokról van szó, és nem arról, hogy p. o. Eszéknek, vagy Aradnak uj szavazat adassák. Ezen indítvány azonban elmellőztetett, ’s a’ szavazatról szóló rész (248.—254. §§.) mind végig elolvastatván , a’ szavazattól megfosztott városok’ panaszai Szumrák J. Beszterczebánya’ követének ajkairól hosszú beszédben kezdtek lezengeni, mellynek kivonatát a’ többivel együtt közlendjük legközelebb. Törvényhatóságitfolgóik SZATHMÁRBÓL. Közgyűlés volt márt. 2. ’s következő napjain. Az administrátor megbukott saját elnöksége alatt; sár és fertő volt a’ gyűlés, alig akadt pártolója, a’ kik pártolták is, azért keltek fel, mert — mint kifejezék — holttesten való ineultátiónak tartják most már a döntögetést. Utasitásba ment, mint sérelem. A’házi adó is világosan beig tattaték, mivel ezt már korábban is odaértették a’ rendek, midőn a’ közteherviselést utasitásba adták. A’ kirabolt pénztár’ ügye nem haladt tovább , csak a’ közvélemény irtóztató. Korda Lőrincz első alispán és követ’ haláláról hiteles tudósitás jött.. A’ két fontos hely iránt, mellyet, halálával, be kell tölteni, nem intézkedtek a’ rendek, várnak. ZÁGRÁB, márt. 1. Febr. 21-én kezdett évnegyedi közgyűlésünknek — a’ kapcsolt részekben jelenleg az országgyűlésre vonatkozó eszmesurlódások ’s vitályok sokkal elevenebb szint kölcsönzőnek, mintsem hogy határozatai a’jelen időpontban is, hol a’nemzet’általános figyelme a’ törvényhozás’ működései körül központosul, érdekkel ne birnának a’ magyar közönség előtt. — A’ varasdmegyei körlevelek, a’ horvát nyelv’ életbeléptetése iránt, Alsó Slavóniában ’s a’ cz. kir. városokban történt lépések mintegy eleve sejdittették, miként a kapcsolt részek’ legterjedelmesebb hatósága, megyénk is nyilvánitandja egn ügy körüli nézeteit, mellyek annál fontosabbak, mivel azokban a’ kapcsolt részek’ egyik pártjának , a’ horvátmagyarezenynek’ érzelmei foglalvák. És nem nsalatkozánk. Mert majdnem közvetlenül az elnöklő alispán, Sávich József ’ beköszöntő beszéde után, Novák Ferencz tb. s káptalani ügyész, az országgyűlési események’ megemlítése után, a’ rendeket arra szólító fel, hogy, a,’ testvérhatóságok példájaihoz képest, a horvát nyelv’ ügyében intézkedjenek; mit azonban Piszachich Györgyit.bíró, anyanyelve iránti minden buzgósága mellett,‘jelenleg időelőttinek ’s a’ fenforgó körülményeknél fogva lehetetlennek állított, mire Varasd mmegyének ifkr nyelven szerkesztett körlevele a’ hozzá mellékelt latin felírással olvastatott, mellyben a’ törvényhozás’ eljárása ellen vádat emelvén, a’ törvények’ két nyelven szerkesztését ’s külön helyt, tanácsot, kanczelláriai osztályt, főtörvényszéket követel, ha mindkét tábla az eddigi ösvényt továbbá is követné. A’ körlevél ilir nyelven szerkesztve lévén, Pogredich Ferencz főszolgabíró többekkel állítván, hogy született horvát látökre azt meg nem érthetik, deák fordításban is közzétételeit. Mire Briglevich József tb. köszönetet szavazott Varasdu megyének, hogy valaha az ifir párt vé czéljait leplezetlenül előállitá, ’s az eddigi sejtelmeket tényekké emelve, minden kételyt eloszlatott. Azután éles logicával a’ felirás’ részleteit elemezvén, figyelmezteté a’ rendeket, hogy a’ must korból idézett hős példák nem az ilirismus’, hanem a’ magyarokkal egyesített és horvátok’ lelkületének szüleményei. A’ „kapcsolt részek’“ és ,,Slivónia’“ nevezetét törvényeseknek bizonyitá, ’s a’horvát nevezet iránt keletkezett vitákat csak Osegovich Mete ’ kihívó eljárásában találja. A nyelv körül megemlíté , miként a’ deák nyelv az 1791 : 16. t.czikkben,megabipuva lévén, változás csak a’ törvényhozás’ útján történheti , annál inkább, minthogy a' horvát nyelv’ honositása áll. a’ fökormány ’s törvényszékekkel összeköttetés majdnem lehetetlenittetik. Végre, áttérvén a’ Varasdmegye’ rendei által követelt kanczelláriai osztály, helyt, tanács és főörvényszékre, minthogy ez által törvényes intézvények a’ törvényhozás’ megegyezése nélkül megszüntetendőkit inditványoztatnak, a’ fennálló kapcsok’törvénytelen erő - szakasztágának követelése által a fölsége iránti tiztat’ ’s alkotmányos lételünk’ alapja egyaránt megrendíttetik, minélfogva a’ körlevélre, előadásához hasooló szelléiü választ ’s ennek minden megyével ’s az országgyűléssé való közlését javasolván, az egész tárgyat az országgyűlési választmányhoz utasittatni kívánja. Keresztury Pál főszolgabíró, kiemeli a’varasdi rendek azon következetlenségét, hogy mig a’ latin nyelvet kiküszöbölni okaják, addig a’ törvények’ magyar ’s latin szerkezetét bürgetik ; azon kifejezésben, hogy Varasd „ad extrema pos.vifica media;‘nyúlni akar, valóságos „nota“-t lát. Idollák József ügyvéd a’ fenlevő súrlódások’ okai’ vizsgálatába e veszkedvén, attól tart, hogy azok az alkotmányos szabadságot könnyen veszélyeztethetik. Kussevich Aurél tb. szokott lelkes modorában megmutatja, hogy az ilir mozgalmak a’ magyar nyelv elleni reactiónak nem tekintendők, mivel ép’ a’ magyar nyelv’ első stádiumában, 1830 ban, Varasd’s Zágrábmegye’ utasításai a’ magyar nyelv iránti legmelegebb rokonszenvet lehelték. Hasonló szellemben nyilatkoztak még Piszachich Győr g b., Pogledich Ferencz ’s többen; — mig az ikr fái részéről Kukulyevich Iván varandi szolgabiró, Zegev II Ferencz püspöki udvarbíró, Verbanchieh ’s Rubio o ügyvédek pártolók a’ horvát nyelvnek a’ közsg ökrei alkalmazását. Kukulyevich névszerint Verbanchiceh 4 küldöttséget indítványoztak, melly a fölött tanácskozzék: miként lehessen a’ horvát nyelvet a’ magyarországi kapcsolattal öszhangzásba hozni? Minthogy azonba az idő későre haladt, ’s többen szólani kívántak, a’ tanácskozás’ folytatása jövő napra halasztatott, mellyen az u. ódo főispán a’ rendeket figyelmeztető, hogy az eszmesuifsodások’ jelen helyzetében a’ nyelv iránti kérdést idején nem látja. Utána Szinköviek tb. hosszadalmas beszédben az inir párt’ nézeteit támogató, újra bizonyítván igazságát ama, franczia közmondásnak: „tout genre est bon bon l’ e?t cuyeux.“ A’ rendek’ majdnem végkép’ ellankadt figyelmét újra fölébresztette Mattachich Tamás tb. a megyei számvevő’ erélyes felszólamlása, mellyben ír’, ocsátván, hogy a’ nyelv’ügye a’törvényhozás’ közé trtozik, ’s ennélfogva itten el nem dönthető, a taicskoz- -’ egyedüli tárgyának Varasdmegye’ levelét állitá, melly k kellő felvilágosítására előadó (a’ szónok varasdi 1 i ), hogy Varasdban az elválás nemcsak indítványba költött, hanem a’ szónokok’ többsége által is pótoltatott, s csak a’ főisp. helytartónak figyelmeztetése, hogy ez által saját ügyöknek árthatnának, akadályozó annak végzése való emelését. Ezen irányt egy horvát bujsáicükből is bizonyítván, teljes reményét fejezi ki, hogy Z1ábmegye, szelleméhez híven, bizalmát az országgyűlésben központositandja, ’s ennélfogva a’végzés’ kimondását sürgeti. Mire a’rendek’roppant többsége megegyező ét közfelkiáltás által nyilvánítván, a’ végzés a’ horvát magyar párt’ szellemében mondatott ki, mellyséfogva :v n vnmegye’ rendei a’ nyelv’ kérdésében ország;; ülés a. prózaiig a’ törvényes szokáshoz ragaszkodnak ; Vasdmegye’ levelét pedig az országgyűlési változtmányba,' utasítják. Hasonló végzés hozatott Varasd megye' & Urgyu másod-körlevelére, ugyszinte Pozsega’, Verőcze’, Károlyváros’ 's Zágráb’ szab. kir. városok’ felszólitására. Az országgyülési'választmány e5 közgyűlés alatt adván be jelentését, annak nyomán Varasd megyének válaszoltatik : 43 *