Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-20 / 4. szám

Azon országos választmány, melly az alsó és felső tábla által az országgyűlési teendők tárgyában egyes akarattal megállapított felírásnak ő fölsége eleibe leendő terjesztése végett Bécsbe felküldetett, a legnagyobb sikerrel járt el hivatásában. Martius 16-án a küldöttség a fönséges nádorának vezérlete alatt ő felsége koronás királyunk által kegyelmesen fogadtatván, a nemzet hő kivonatait magában foglaló felírást a trónnak zsámolyához letette. Melly alkalommal kijelentette ő fölsége, hogy folytonosan atyai szivén viselvén a trónja alatt álló népeknek boldogságát, az általa különösen kedvelt magyar nemzet óhajtásait mielőbb sikeresíteni óhajtja. És még azon napon a nádorhoz intézett k. k. leirata szerint megegyezvén abban, hogy a magyar beldolgoknak önállólag leendő kormányzása végett egy független felelős magyar ministérium haladéktalanul összeszerkesztessék és activásba lépjen, e czélból a nádort, mint törvényeink értelmébeni k. helytartót felhatalmazni méltóztatott, hogy gr. Batthyány Lajost a törvények értelmében független magyar ministérium elnökévé kinevezvén, a gróf, miniszer-társait belátása szerint akként és olly számmal tegye legfelsőbb k. megerősítés végett javaslatba, a mint azt a ministérium feladatához, a miniszer-társai törvények utján meghatározandó hatásköréhez és felelőségéhez képest szükségesnek ítéli. A nemzetnek képviseleti táblája, elfogulatlanul tekintve vissza a történetekre, akként van meggyőződve, hogy mindazon összes sérelmeknek, melylyek e nemzet alkotmányán századokon ejtettek, alapoka, valamint szinte a nemzet alkotmányos szabadsága kifejtésének, az összes nép anyagi és szellemi hátramaradásának egyedüli akadálya abban fekszik, hogy a nemzet nem független magyar felelős ministérium által kormányoztatott eddigelé. Egy szabad alkotmányos országban, úgy a törvényhozó, mint a végrehajtóhatalomnak szoros öszhangzásban kell lennie. Mindkettőt csak olly egyének gyakorolhatják sikerrel, kik a nemzet többsége akaratának kifolyásai. Hazánkban már a törvényhozói hatalom sem gyakoroltatott mindig az öszszes nemzet érdekében. Országgyűlésünk csak a nemzet egy részének képviselője. A végrehajtó hatalom pedig, a nemzeten kívül álló idegen elemekre lévén bízva, a megalkotott korszerű törvényeknek jótékony hatását a végrehajtásban többnyire meghiusitá. Ezeknél fogva a karok és rendek a teendők elsejének tartják, melly minden más alkotmányos törekvéseinknek szilárd alapját képezendő, a végrehajtó hatalomnak akkénti átalakítását, hogy ez az összes nemzet többsége akaratából legyen kénytelen meríteni minden erejét. Úgy vannak a KK. és KR. meggyőződve, hogy minden idegen hatalomtól független felelős magyar ministérium az, melly békés átalakulásunknak s az összes nép boldogságának lehetőségét foglalja magában, és midőn az ekkér alakitandó ministérium elnökévé gr. Batthány Lajos neveztetett ki, azon ministérium alakításával megbizatott, melly által a nádor, mint a király távollétében törvényes teljeshatalmú helytartója, az országot a haza szívéből Buda-Pestről kormányzandja. A képviseleti tábla egy részről alkotmányos szabadságunk kifejtését most már a ministérium hatáskörének és felelősségének törvény által minél előbb leendő meghatározása által garantírozva lenni látja, mig más részről a törvényhozói hatalomnak, az országgyűlésnek Melly összeszerkesztését tartja szükségesnek, melly képviseleti alapra fektetve, az összes magyar nemzet többsége akaratának erőteljes, méltó orgánuma legyen. Mellyért is jelen országgyűlés nem tartja hivatva lenni magát arra , hogy mindazon törvényeknek részetes kidolgozásába és megállapításába ereszkedjék , mellyek a nemzet boldogságának felvirágzására általában szükségesek. Sőt úgy van meggyőződve , hogy törvény által meghatározván az alapokat, mellyen a képviseleti rendszer szerint néhány hónap alatt Pesten tartandó országgyűlés alakíttassék, mindazon törvényeknek alkotását , mellyek az ország belbékéjének és a nemzeti szabadságnak biztosítása végett rögtöni intézkedést nem kívánnak , az ezen Pesten tartandó nemzeti gyűlésre halassza. Ennek folytában halaszthatatlannak tartja még ez országgyűlésen : 1) Az új kormányzási rendszernek, a felelős ministériumnak törvény általi körülírását és megállapítását. 2) A Pesten rövid idő alatt tartandó országyűlésnek képviseleti alapra fektetett szerkesztési módját. 3) A közös teherviselésnek minden közterhekre nézve az ország minden lakosaira egyenlően leendő kiterjesztését és életbeléptetését. 4) Az úrbéri viszonyoknak a magánbirtokosokra nézve közállományi kárpótlás melletti megszüntetését. 5) Az ország belbékéjének és szabadságának fentartása végett a nemzeti őrségnek azonnali felállítását. 6) A censura eltörlésével a sajtószabadságnak esküdtszéki institutióval biztosítását. Az országos KK. és RR. kijelentik , hogy mindezen tárgyaknak főbb elemeikben törvény által még ez országgyűlésen néhány rövid nap alatt okvetlen leendő elintézése után a jelen körülményekben törvényhozói kötelességeket befejezettnek lenni gondolják , és meg vannak győződve, hogy addig is, míg a közelebbi országgyűlés Pesten, mint az összes nemzet többsége akaratának képviseleti alapra fektetett kifolyása, e haza boldogsága felvirágzására czélzó részletes törvényeket alkotand, fenséges nádorunknak, mint teljes hatalommal ellátott helytartónak , gróf Batthyány Lajosnak mint ministerelnöknek, s az általa választandó és ő felsége által megerősítendő miniszertársainak személyeikbe fektetett bizalom e haza minden egyes polgárait lelkesíteni fogja , a tulajdon szentségének sérthetlen megőrzése mellett, a közbéke és rend fentartására. A jelen voltak osztatlan örömmel kisérik e nyilatkozatát az országos rendeknek. Látszik ebből , miszerint a törvényhozás felfogta azon magas hivatását, miszerint neki, ha vezetni akar, a törvényes mozgalmak élére kell állani. A jelen idők szellemét felfogva, nem akar tovább is kasztokat képviselni , hanem nemes resignációval lelép az alkotmányos fejlődés új, dicső aerája előtt. Ugyancsak Szentiványi felolvasta a közteherviselés tárgyábani törvényczikkelyt, s a szavazatkérdés ideiglenesen elrendezését tárgyazó intézkedést. Láttunk ősz lelkes férfiakat, kiknek arczain az olvasás közben könyük folytak alá , öröm könyül , hogy a hosszú küzdelem illy dicső diadalát megérték. Ezután Klauzál Gábor emelt szót illyenformán: „Szeretett polgártársaink! Először nevezlek én igy titeket. Üdvözöllek , mint a törvényhozás küldötte is , azon törvényhozásé , melly megértvén e fővárosnak megértvén az egész népnek törvényes alakban működő mozgalmát, a leghatályosb eszközt választó állásának elfoglalására. Részemről bizonyosakká teszlek , hogy itt a legélénkebb mozgalom közepett is sohasem feledék a királyt és törvényhozást. S részünkről egyéb feladatunk alig volt, mint őrködni, hogy a buzgóság ne lépje által a határokat. S ha eddig bizalom volt a törvényhozás iránt, most a tett után ez még teljesebb. A tegnapi küldöttség megmendi a hírt, hogy itt a legelhatározottabb percekben is maguk a gyűlölség egyes tárgyai sem személyek- sem vagyonukban meg nem sértettek. Ezt nem szerénytelenségből mondom , hanem dicsőségére a nemzetnek stb.“ Szólott még Nyári Pál, is illy formán : „Komoly és örvendetes ezen pillanat, melly a nemzet sorsa fölött határoz. Küldettei a törvényhozásnak sok eseményeket értetek, de nem láttátok a legnagyobbat , a pesti mártius 15 dikét. Mi ez iratokban foglaltatik, Európa szine előtt igazolja az is, mert mártius 15-kén épen ezeket vivta ki a törvényhozásban eddig képviselve nem volt rész. — Az elavult formákra többé a törvényhozás sem támaszkodik. Le vannak rontva azon korlátok, mellyek miatt eddig a nép kivonatai csak homoeopathiai adagban juthattak oda, hol azokat teljesíteni kell. — Felhija szóló a küldöttséget, s ez által az országgyűlést, örökítse törvénynyel minél előbb a pillanatot, mellyben a törvényhozás a nép akaratával egyesült. Ez lesz azon júliusi oszlop, mellyről unokáink ránk fognak emlékezni. Tehát a halaszthatlan pontok foglaltassanak azonnal törvénybe. Mert drága minden pillanat stb.“ Még egy örvendetes jelenet. A vidéki városok is mozognak, s mi örvendetesebb, mozgalmuk irányát a középpontból várják, így történt Esztergomban. A daliás Besze János s társa, az esztergomi polgárőrség parancsnoka, s küldött-társa jelenté, hogy Esztergom polgárai rendfentartás tekintetében összekötik magukat a fővárossal, s e végre szükség esetében kikéri a tudósítást. Hangos örömkitöréssel fogadtatott, s ezzel az ülésnek vége jan. A fővárosban a nemzetőrségek alakítása derekasan halad előre. De erről közelebb. Miniszerelnöki körlevél 1-fő szám. Tisztelt törvényhatósági elnök úr ! Az események rendkívüli gyorsasága miatt, még talán szét nem küldhetett k. k. körlevél hiányában, a mellékelve olvasható nádorfőherczegi kinevező iratra hivatkozva : első és haladéktalan kötelességemnek tartom a törvényhatóságok fejeit, elnökeit és igy önt is , uram , ő felsége nevében s a polgári hűség kötelességeire hivatalosan felhívni és megbízni, hogy a közbéke és nyugalom fentartására minden tekintélyöket, hatásukat, alárendelteiket erélyesen felhasználni s az erőszakos és ingerlő eljárásokon kivül minden segédmódokat igénybevenni , — a csend és népkedély bujtogatóira és a most még fennálló viszonyok netáni tapodóira nézve pedig a törvények rendeletét szigorún alkalmazni siessenek ; nehogy ministérium és országgyűlés, mint az átalakulás és törvényesség orgánumai, a nagy és nehéz munka megoldásában kicsapongások , vagy időelőtti követelések által akadályoztassanak , s a nemzet boldogsága, mielőtt alkotmányos tökélyét elérné, zavartassák. És mig egyfelől, törvényes köreiket és hatalmukat a státuspolgárok irányában igénybeveendik, hazafiailag törekedjenek másfelől a nemzetben a birodalom lelkét és nyugtató érzelmeit a nemzetszerető királyi felség s nádorfőherczeg, mint szinte a törvényesség orgánumai iránt is, gerjeszteni és öregbíteni, szóval : polgári és hivatalos erélylyel eszközleni azt , hogy a hon , magához méltólag s boldogságát elősegítőleg érezze át a nemzeti szabadság első örömeit. És mindennek pontos és hűséges teljesültét annál biztosabban várom és remélem , minthogy valamint én a kormányzat eredményeiről felelősséget vállaltam , úgy a törvényhatóságok elnökeit felelősekké teszem , mind azon nem remélendő botrányok és zavarokra nézve, mellyek az általában nem várt hanyagságból vagy egykedvűségből származnának. Pozsony, martius 17-én 1848. Hazafius üdvözlettel s teljes bizodalommal tisztelt törvényhatósági elnök urnak kötelezettje gr. Batthyány Lajos s. k. nemzeti ministerelnök. Szerkeszti : Csengery Antal. Dunavizállás. Mártius 19 én reggel 8 órakor 62' 30" fölött. 238 (426) B (2, 3) írói árverés. Pestmegyében fekvő Csik-Tarcsán Fényes János jobbágynak egy úrbéri telke, és több darabból álló szöllei, ’s már bevetett földjei váltótörvényszéki végzés folytán martius 25-én és következő napokon biróilag el fognak árvereztetni. Bellaagh Antal kiküldött szolgabiró. Jegyzéke azon tárgyaknak, mellyek f. 1848—ik évi február 25-én Lebzelter Kristóf órásmester boltjából rablógyilkos mód szerint elraboltattak. Több arany henger- és egyszerű órák rococollag habozott tokokkal, néhány hengerórák ezüstből aranykerülettel, ezüst orsós- és rugósórák. Az arany hengerórák között volt egy rézgaras nagyságú, mellynek arany tokja vésett arabeskekkel, a’ számlapja halvány ezüstből római számokkal, a’ mutató egészen gyenge , aranyból, a’ fülénél egy kis arany gyűrű , az alsó részén a’ szám közelében 6 barna foltok , mellyeknek ki kellett volna tisztittatniok; az mi 4 jó kőben forog, és a’ belső fokon e’ bevésett szavak olvashatók: „Cehapement Cylindre a quatre jouse.“ A’ második egy ezüst közönséges zsebóra sima tokkal, a’ számlapja fehér, hihetőleg arab számokkal, mutatója feketés érczből, a’ felhúzási lyuk 3 és 4 számok közt van, az órán alul az üvegfödél felnyitásához egy kis nyomó szolgál. — Az órán csüng egy hosszú aczélnyakláncz hosszas szemekkel. Minden törvényhatóságok ezennel felhivatnak, az illy féle tárgyak pontos felvigyázatára és törvényes tiszti eljárásra. Kell Brünnben a’ büntető törvényszék által február 29-én 1848. (423) (2, 3) Kitschoff büntetőszéki elöljáró. (29) Groszman Ferdinand János elleni csőd. (23) 6647. Borsod vármegye alispánja jelentvén, mikép vagyonbukott Groszman Ferdinánd János miskolczi lakos ellen Miskolcz város tanácsa által indított csődperben a’ hitelezők öszszejövetelére i. é. április 7-dike tűzetett ki határnapul,s tömeggondnokká Hőke Károly, perügyelővé pedig Piskóty János neveztettek. Kelt böjtelő hó 15-én 1848. _____________________________________________________ 63) Kiss Sándor csődpere megszüntetése. (2 7585. Debreczen város tanácsa jelentvén, miszerint Kiss Sándor helybeli kereskedő ellen inditott csődben a’ kitűzött határnapon semmi követelés be nem adatván, az említett csőd megszűntnek nyilvánltatik. Kelt böjtelő hó 15-dikén 1848. ___________________ (3*) Rosenthal Sámuel csődpere megszüntetése. (2 3) 7806. A’ Ilajdu-kerületnek felírása szerint, miután Rosenthal Sámuel böszörményi zsidó hitelezőivel barátságosan megegyezett, az ellene rendelt csődper megszüntettnek nyilatkoztatott. Kelt böjtelő hó 15-dikén 1848. 4. szám. Hivatalos tudósítások. Mart. 20-án 1848. (396) B iró i á rverés. (393) T. Rajkovits Constantin g. n. e. deakonus urnák . Kikinda m.városban fekvő száraz malma, az ellene ejtett szóbeli ítélet következtében f. 1848-ik évi april 4-én a’ helyszínén közárverés utján el fog adatni. B. Komlóson 1848-ik martius 7-én. Bunyevácz Henrik, ns. Torontál megyei eskütt, mint végrehajtó bíró. (43) Néhai Svastics Teréz tömege elleni csőd. (33) 8510. Zala vármegye csődtörvényszéke feljelentvén, hogy néhai Svastits Terézia, Botka Józsefnő tömege ellen indított csődben a’ hitelezők összejövetelére i. é. martius 31-re tűzetett ki határnapul, és ideiglenes tömeggondnokul Hegyi Énok táblabiró, perügyelőről pedig Kovács Antal ügyvéd neveztetett ki. Kelt böjtelő hó 22-dikén 1848. _________________________________________________________ (42) Kötelezvényekmegsemmisítése. (26 3) 8229. Pest város tanácsa Csáky-Pentz örökösöknek folyamodása következtében a’ most említett örökösöknek ősi házukra betáblázott, azonban részint kifizetett, részint pedig elenyésztet kötelezvényeknek megsemmisítését országszerte kihirdettetni kérvén, ennélfogva az •/. ide mellékelt jegyzékben foglalt ’s néhai Csáky János és Pentz Terézt szenvedőleg illetett 7. rendbeli kötelezvények megsemmisítése körszerte kihirdettetik. Kelt Böjtelő hó 22-dikén 1848. •/. 8221). Megsemmisítendő kötelezvények jegyzéke. a) Malschinger Ferencz részére 700 p. fr. 33 krajczárokról kiadott ’s 1814. évi november 10kén betáblázott kötvény. b) Pencz Miklós részére 8000 p. forintról 1815. évi február 16. kiadott ’s 1817. évi april 19. betáblázott kötvény. c) Kleinheicz Ferencz részére 320 p. forintról 1816. évi October 23. kiadott, ’s 1817. évi ápril 26. betáblázott kötvény. d) Pencz Teréznek 1800. évi január 12. kiadott, ’s 1817. évi május 3. betáblázott házassági szerződvénye. e) Koch Vilmosnak 242 fr. és 1353 fr. 30 kr. kelt , ’s 1817. évi május 10. betáblázott kereskedői könyv kivonata. f) Kleinheicz Ferencz részére 80 p. fr. 1817. évi julius 23. kiadott ’s azon évi September 29. betáblázott körlevél. g) Bogner Jánosnak 244 fr. 1818. évi junius 14. betáblázott árjegyzék követelése._____________ - - (21 3.) Traiber Károly Henrik elleni csőd. (31) 6732. Pécs város tanácsa jelentése szerint vagyonában megfogyott Traiber Károly Henrik kereskedő hitelezői csődületének határnapjául i. é. május 3., 4. és 5-ike tűzetvén ki, ’s ideiglenes tömeggondnokká Radenich Imre tanácsnok, perügyelővé pedig Aidinger Pál tiszt főügyvéd neveztetvén. Kelt böjtelő hó 15-én 1848.