Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-22 / 6. szám
pótlás, egyesek tetemes terheltetése nélkül, meg fog történhetni. Kijelenté továbbá, hogy idegen minden gondolattól, melly szerint a felelős ministérium öszhangzásba nem lehetne hozható a haza municipiumaival, ő az osztályokat felingerelni nem akarja, sőt az osztályok egyesítését s összeforrását óhajtja, és általános megnyugtatást kíván. 5 dh né e L. hevesi követ, megérintvén, hogy a papi tized iránt is egyúttal intézkedni kellene, — az egyházi rendet olly nyilatkozatokra birá, mellyek közörömre s megelégedésre jelentik, hogy megérté az idő jeleit. — Daróczy (pécsi kápt. köv.) tette az első kijelentést, hogy káptalana a papi tizedről, a haza s a nép javára, egészen s minden kárpótlás követelése nélkül lemond. Követé őt az esztergomi, nagyváradi, váczi, nyitrai, szepesi káptalan s sz. Benedek rende és végre közfelkiáltással mindnyájan. — Gr. Forgách (pozsonyi kápt.) örült a BRek azon határozatának, hogy a káptalanoknak fejenkénti szavazatot adtak; nem tudja, meddig tart ezen öröme, de ha ez lenne is utósó szavazata, a dézma elengedésére szavaz, mert tudja, hogy elnyomott milliók kényeit törli le. Mericzay (váczi kápt.), midőn a hon boldogsága s milliók java forog kérdésben, nem is lát áldozatot a lemondásban, hanem kötelességet. — Az egyházi rend ezen okos és nemes nyilatkozatai a háznak örömteljes méltánylásával találkoztak. Bó n is S. A körülmények okozák, hogy a káptalanok szavazatába, utasítása ellenére, provisorie beleegyezett; beleegyezését legjobban kimenti a kanonokok illy nemes nyilatkozata. Jelen szavazatuk legjobban kivivandja számukra azon tekintélyt, mellyel a vallás szolgáinak birniok kell. Szentkirályi M. Azon érzésnek, mellyet kebleinkben az egyházi rend tagjainak nyilatkozata gerjesztett, megörökítéséről is illő gondoskodni. Azon milliók nevében, kiknek érdekében a szavazás történt, s az összes haza nevében, mellynek ezen áldozata jelen pillanatban igen fontos szolgálatot tesz, köszönetet mond a papságnak, melly felfogva magas hivatását, olly áldozatra vala kész, mellyet csak hazafiai érzelmétől lehete várni, de tőle jogszerüleg követelni nem. Bölcseségre mutat, hogy az idő jeleit felfogván , olly állást vettek a nép irányában, melly őket a mozgalmak alá sodortatástól megmenti. Az érd. jegyző azonnal üzenetet is improvisált a főrendekhez, mellyben a felső táblán ülő egyházi rend a nemes példa követésére felszólittatik. A törvényjavaslat formulázása akkorra halasztatott, ha a püspökök is hozzájárulnak az áldozathoz. — Vagyon nyitrai kanonok azon aggodalmára, hogy e rendelkezés által a sedecimából élő lelkészek tönkrejutnak, Kossuth L. megnyugtató indítványt ten, hogy t. i. a BR. jelentsék ki a törvényben , miként a kisebbrendű papság gondtólment ellátásáról gondoskodni szent kötelességüknek -----U. ov. felelős miniszériumnak , hogy a nép oktatásával s lelki gonddal foglalkozó papirendnek valláskülönbség nélküli illő ellátásáról törvényjavaslatot terjesszen az országgyűlés elébe. — És ez egyértelemmel elfogadtatott. íme egy bizonyság, hogy ha a nemzet tagjai egymás iránt igazságosok s bizodalmasok, — nem csalatkoznak! — Mig Szentkirályi Móricz az országos ülésbe azonnal átviendő szerkezetek elkészítésén dolgozott, Kossuth L. még két indítványt tett, mellyek azonnal elfogadtattak. Egyik, hogy ő felsége rögtön erdélyi országgyűlést hívjon össze, melly az unió iránti akaratot , hajlamot, ha van illyen Erdélyben, kijelenthesse, s az unió ennek folytán, Magyarország és Erdély egyezésével, végrehajtathassák.— Most, midőn Európaszerte illy nagyszerű mozgalmak történnek, minőket hazánkban is látunk, erdélyi testvéreink, magyar barátink s rokonink, ne maradjanak kitéve annak, hogy a mozgalmak, miket a havasok meg nem állitanak, őket készületlenül találják. — Másik, hogy ő felsége a lengyel és olaszpolitikai foglyokat bocsáttassa szabadon, s a szabadság napját, melly minden népeire és saját thrónjára is jótékonyan kezd ragyogni, tegye a kegyelemnek is hajnalává; — adván saját indulatából alkotmányosságot, adjon amnestiát is azoknak, kik a szabadság előharczosai voltak, s áldozatai lettek. Emlité szóló, milly erős és szent kapocs a népek közt a szabadság; milly szives fogadtatásban részesült Bécsben, ő, kit annyira rágalmaztak a német lapok! mennyi választmány járult a magyar küldöttséghez, a legkülönfélébb nemzetiségeket képviselve! mennyi szivreható jelenet! — de egy sem annyira megrázó, mint azon siró lengyel megjelenése, ki társainak, a szabadság ügyében vívott küzdelem miatt elzárt lengyeleknek kiszabadulása eszközléséért csengve könyörgött. Közlelkesedéssel fogadtatott az előadás - 8 Asztalos P. ker.jegyző bizatott meg a szerkezettel. 6/2 órakor országos üléssé alakulván a kerületi ülés, a papi tized eltörlése tárgyábanizenet s az úrbéri viszonyok eltörléséről szóló törvs, hitelesíttettek, s ez utóbbinak czime, a tartalomhoz képest, módosíttatott. Azután átküldettek a 8 órakor összeülő főrendekhez. — 9 órakor ismét országos ülés a rendeknél. A mondott tárgyakban szenetek váltatván, éjfélkor oszlott el a törvényhozó test, a fontos nap eredményei után, hűn teljesített kötelessége öntudatában, egy kicsit nyugodni. — Az egyezés megtörtént. Márt. 18-án. Esti 8 órára ismét orsz. ülés hirdettetvén a fő rendeknél, áthozatott a rendektől az urbér stb. megszüntetése iránti törvényczikk, s az pontonként tárgyaltatván, általában elfogadtatott. Az 1. §-ra nézve az országbíró — nem lévén a dolog érdemére semmi ellenvetése — a kifejezést illetőleg azon észrevételt tette, hogy nem világos, valljon nem értetik-e benn a szőlődézma is, mi bizonyosan a rendeknek sem volt czélja; óhajtotta tehát bővebb megfontolás tekintetéből, e törvényjavaslatot reggel jókor tárgyalni. B. Perényi Zsigmond, gr. Pállffy József, gr. Ráday Gedeon s gr. Cziráky János a törvény e szavai által : „úrbéri“ minden nehézséget eloszlatottnak mondanak, a mennyiben a szőlő nem úrbéri, hanem tulajdonbirtok ; s egyszersmind kijelentők, hogy a különös körülmények különös intézkedést igényelnek, s ezért e pillanatban a siettetés legüdvösebb. A 3. §-ost illetőleg, melly olly helyeken, hol eddig úrbéri rendezés, vagy a legelő elkülönzése nem történt, a faizás és legelőre nézve az eddigi gyakorlatot hagyja meg ideiglenesen továbbra is, gr. Szécsen Antal üzenetben kívánta a rendekkel tudatni, hogy ezt a főrendek nem úgy értik, miszerint a törvény eddigi folyama szerint elkülönzés ott ne történhessék, hol az eddig nem történt; báró Perényi Zs. felelé , hogy a jövő országgyűlésig, mellynek lehetetlen soká késnie, illy perek úgysem végeztetnének be, s e részben észrevételt tenni szükségtelen. A földesúri hatóság megszűnéséről s az ideiglenes bíráskodásról rendelkező 4. §-ba gr. Cziráky János világos intézkedést kívánt tétetni a jobbágyok árvái iránt. Ez nem tartatott mellőzhetlen észrevételnek, amennyiben azokra nézve, a gond nélkül maradt árvákat illetőleg, az eddig fennállott gyakorlat megmarad, s nem tartatott czélszerűnek észrevétel által az ügyet hátráltatni, bár gr. Batthyányi miniszerelnök felhívta a főrendeket, hogy a sietség ne akadályozza őket méltányos észrevételeik előadására, ha t. i. éjszakájukat nem sajnálják. A papi tized tárgyábanizenet felolvastatván, Scitovszky J. pécsi, Lonovics J. csanádi és Rudnyánszky J. beszterczei püspökök kijelenték, hogy ők is részekről, mennyiben a tized önmagukat illeti, legkevesebbet sem kételkednek, ha a haza nyugalma úgy kívánja, ugyanazon áldozatot megadni. De a mennyiben a tized egy része több helyeken az illető lelkészek jövedelmeinek egy részét teszi, némelly helyeken pedig az a családoknak örökös szerződés mellett tulajdoni joggal át van engedve, e viszonyokat a főrendek figyelmébe ajánlják. A miniszerelnök kinyilatkoztatá, hogy mindazon méltánylást igénylő viszonyok kiegyenlítésére nézve a ministérium a legközelebbi országgyűlésre törvényjavaslatot fog előterjeszteni. Rmey Mihály, szentmártoni főapát is fölajánlván a nemzetnek azt, mi őt a tizedből illeti, ki kellene — úgymond megindulással — nyilatkoztatnia, hogy ez nagy áldozatba kerül, s az ő fennállásuk kétes leend; de bízik a nemzetben, hogy róluk, kik illy szívesen hozzák az áldozatot, megfeledkezni nem fog. Ifj. Mar-áth György : nem lehet — úgymond — el nem érzékenyük e hazafius áldozaton , mellyet a hon nyugalma okvetlen igényel; de szólítsuk föl a rendeket, hogy első feladatuk legyen gondoskodni azok nyugalmáról, kik lelkészi hivatásuknál fogva a néphez legközelebb állanak. (Helyeslés.) Ezek értelmében küldetvén át a rendekhez az izenet . Hubay J. itélőmester rövid idő múlva a papi tized megszüntetéséről, törvényczikkel tért vissza. Gr. Forgách Antalnak a 3. §-ra tett azon észrevétele, miszerint az által az örökös haszonbér útján tizedet biró családok tulajdoni jogáról, amennyiben ezekre nézve kármentesítés nem adatott, gondoskodva nem volna. — gr. Szécsen A. és gr. Pálffy Móricz után az összes tábla méltánylá, s a miniszerelnök is kijelenté, hogy annak a rendekkeli közlésében megnyugszik. Rövid uton szenet váltatván a rendekkel, ők a főrendi észrevételt elfogadták. 19-én reggel 8 órakor a főRR-diorsz. ülésében azon felirási javaslat, melly mellett a RR. a tegnap megállapított három t.czikkelyt ő fölsége elé megerősítés végett felküldetni kivánják, minden észrevétel nélkül elfogadtatván: ez iratok a rögtön következett elegyes ülésben le is pecsételtettek, — ugyanakkor igy szólt Nádor ő fölsége: m. főRR. és t. RR! jelentést akarok tenni azon küldöttség eljárásáról, mellyet az ország rendei az országgyűlési teendők iránti felirásnak ő felsége elé juttatására megbíztak. A küldöttség tagjai f. hó 1- én Bécsben egybegyülvén, másnap 1 órakor ő fölségénél voltak, melly alkalommal én, mint a küldöttség vezére, a feliratot ő fölségének következő szavakkal átnyújtottam: (olvasta az itélőmester a beszédet). Erre ő fölsége szóval kegyelmesen válaszolni méltóztatott, hogy a nemes nyilatkozatot köszöni, kivánatunkat minél előbb teljesíti, s a szeretett magyar nemzeti hűségében mint mindig bizott, úgy arra ezentúl is számot tart (Éljen). Folyó hó 17-én reggel pedig következő legfelsőbb leiratot kaptam (az itélőmester azt felolvassa). És én gr. Batthyány Lajost , kit már azelőtt ő igének megneveztem, tekintve a körülmények sürgetés voltát, azonnal külön levéláltal megbíztam a ministérium alakítására, sőt, mint a felelős magyar ministérium elnökét az ország rendeinek ezennel bejelentem. E jelentést a kir. személynek kinyomatás végett elkérvén , az ülés eloszlott. — 244 Mart. 19. vasárnap. A Rendeknél 12 órakor tartatott kerületi ülésben, hol gr. Széchenyi Istvánra s Biró Imrére került az elnöklés sora, Pest és Budavárosok s a pesti egyetem küldöttsége megjelenvén, átadta a petitiókat, mellyek, tekintve a rendkívüli körülményeket, azonnal felovastattak. A küldöttség szónoka Hajnik Pál volt; a tábla nevében Kossuth L. felelt azon tisztelettel, mellyet a haza egyesült fővárosainak a törvényhozás irányával rokon s öszhangzó nyilatkozata érdemel, de egyszersmind azon méltósággal, mellyel a törvényhozó testnek minden egyes, bár leghatalmasb municipium irányában folyvást megőrizni kell. — A küldöttség eltávozván, Asztalos P. jegyző felolvasá az erdélyi országgyűlés összehívása s a politicai foglyok szabadon bocsátása iránti felirás-javaslatokat, mellyek helyeseltettek. Szentkirályi. Szükségesnek tartá, hogy a városi s kerületrendezési törvényjavaslatokból azon pontok, mellyek halasztást nem szenvednek , kiszemeltetvén, törvénybe igtattassanak. Elfogadtatott, megbizatott az indítványozó, hogy szemelje ki azon pontokat, miket szükségeseknek tart. Somsich az ősiség ügyét pendítvén meg, noha a nyilatkozók nagy többsége az úti possideus elvén akart indulni, némellyek aggodalmainak megnyugtatására, az indítványozó Somsich P. kéretett meg, hogy törvényjavaslatot tervezzen. 9 órakor a székesegyházban isteni tisztelet volt a magyar szabadság s függetlenség megünneplésére. — Isten segítsen a nagy munka bevégzésében ! Deák Ferenczet esdve várjuk. Wenkheim Béla báró s Tolnay K. zalai követ repültek érte, hogy a miniszerelnök, a ministérium alakításában, bölcs tanácsának hasznát vehesse. Pest, márt. 24-én. Ma a megye is gyűlést tartott, nem a tekintetes karok és rendek közgyűlését többé, hanem a megyei egész közönségét, az összes polgártársakét, így szólt rá Nyári Pál másodalispán az elnöki székből a jelenlevőket. E czimmel — mondá szóló — vessük le az ó embert. Felolvastatott nádor ő fenségénének az uj felelős független magyar ministérium kineveztetését tudató, valamint az uj ministerelnöknek a törvényhatóságok fejeihez intézett s e lapokban már közlött első körlevele. Erre Nyári Pál, mint e törvényhatóság elnöke, számot adott, mit ten e részben, mielőtt e körlevél megérkezett, nehogy a márt. 15-kel dicső események a nép közt balul magyaráztassanak. Kisgyűlést tartván ugyanis , egy innen kikerült nyomtatott értesítésben, tudtára adatott s megmagyaráztatott a kivül lakó nép előtt a fővárosi dolgok menete. Hasonló történt az országgyűlési küldöttség által ide leküldött örvendetes tudósítással s a kinyomatott törvényczikkekkel. S a nép, mellynek kezében a szabadságot sokan fegyvernek gondolák, most örömkönyüket hullatva áldja sorsa javítóit. Szólott számos küldött társai nevében Kacskovics városi főjegyző is, üdvözölvén megyebeli polgártársait s a községek képviselőit, nem mint eddig élő a tanács nevében, hanem mint Pestváros 100,000 lakosának képviselője. Kiemelé mártius 15-két. S köszönetet monda a dolgok élére állott két jeles férfinak, (Klauzál és Nyáry) az irodalom bajnokinak s a kőkeblü ifjúságnak. Gyurkovics pesti polgár szinte a város lakosai nevében még Kossuth Lajost is élteté. A napi indítványokat Patay József tévé. A szabadság, úgymond, már is csodákat ten. Lejárt azon emberek napja, kik e terem zugaiba vonulva, minden szóra füleltek, hogy mindenható cancellárjuknak megküldjék. Vannak emberek, kik isten nevét soha szájokra nem veszik, csak akkor hánynak keresztet magukra, midőn az ég felettök megdördül. Szóló is látott e napokban embereket, kik eddig elleneink valának, és kik márt. 15-kén azonnal felfűzték villámhárítóul a tricolort. Nem akar sérteni, de tartozik egygyel pártjának. Eddig szemére hányták azon pártnak, hogy mindent egyszerre rögtönözni akar. S ime a következés megmutatta, hogy jobb lett volna engedni annak idejében. — S most láttátok e népet, legnagyobb felgerjedésében, szavára hajtani azon férfiaknak, kik őket soha meg nem csalták. Láttátok az ifjúság nemes magatartását. Szóló látott az országgyűlési küldöttség itt létekor két, alig 14 éves ifjat, fentartani a rendet úgy, mint akármellyik torzombort két gránátos. De még nem vonult el a terhes felhő, s azért indítványozza : 1) Hogy az országgyűlés, ha két hétnél tovább tartana, jöjjön le Pestre. Mit is keresne most Pozsonyban? Eddig, meglehet, jobban keze ügyében volt egy német főministernek és satellesének, ott közelében tapintgatni a követek literére. De most e minister nincs többé, s szóló óhajtja, hogy soká éljen s érezze vétkei súlyát.— Itt most organizált hatalom kell. 2) Egy szabad nemzet katonái nem lehetnek a szabadság flagellumai. Azért vissza kell hivatni külföldről. 3) Az eddigi viszonyok között elrendelt közkeresetek szüntessenek meg. 4) Magyarország ismerje el a franczia köztársaságot. 5) A muszka propagandának eleje vétessék, s részesei hazaárulóknak nyilváníttassanak. 6) E megye követei szabadittassanak fel azon, szomorú körülmények parancsolta eskü alól, mellynek különben is csak a német kormány irányában volt értelme — miszerint kormányhivatalokat nem vállalnak. 7) Végre nyilvánittassék bizalom a nádor és a ministerelnök személye iránt. Mindezek után pedig — mond szóló — a jelen idők kivonata szerint, rekesszük be e gyűlést. Irinyi József a 4-dik és 5-dik pontot magasb szempontra kivánta emelni, melly a ministérium hatáskörének meghatározásához tartozik, hogy t. i. Magyarország mind bel-mind külpolitikájára nézve Ausztriától teljesen független, s mind itt, mind ott a nemzet szelleméhez s becsületéhez méltókig legyen képviselve. Egressy Sámuel főügyész pedig azon indítványnyal lépett elő, hogy az országgyűlés lejővén, legyen permanens mindaddig, mig az új választások meg nem történtek. Ezenkívül Besze János hazánkfia az elmondottakhoz egy igen fontos indítványt csatolt, t. i. addig is, mig országosan rendeztetik, nemzetőrségnek nemcsak Pesten, hanem a kisebb községekben is leendő felállítását. Mi közfigyelemre méltattatván, Farkas János úgy vélekedik, miszerint a budai katonai kormányt kellene a szükséges fegyverek kiadására felszólítni. Végre Halász Boldizsár a fővárosihoz hasonló megyei mind középponti, mind vidéki választmányok felállítását tévő indítványba.