Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-23 / 7. szám
adom kedveltségednek , hogy miután kedveltséged, — mint az ország rendeinek egyhangú akaratával elválasztott s általam megerősitett nádor és királyi helytartóm, — a törvények értelmében teljes hatalommal fel van ruházva , ez országot, a hozzákapcsolt részekkel együtt, a korona egységének és a birodalom kapcsolatának épségben tartása mellett, az országbéli távollétem alatt, a törvény és alkotmány ösvényén kormányozni, — én a hűmarok és rendeknek egy, a fennálló honi törvények értelmében független felelős ministérium alkotása iránti kivonatát, elfogadni hajlandó legyek; kedveltségedet egyszersmind felhatalmazván, miszerinte végre, a kedveltséged által előttem megnevezett férfiakkal, nekem teljesen alkalmatos egyéneket jelöljen ki; egyúttal pedig oda munkálkodjék, hogy ezeknek hatásköre iránt czélszerű törvényjavaslatok, a karok és rendek által is helyesen kedveltnek tartott ama legszorosb kapocsnak kellő méltánylásával, melly a pragmatica sanctio által egyesült, s atyai gondoskodásomra egyformán jogosított örökös tartományaim között létezik, s az említett országos felírásban érintett egyéb törvényjavaslatokkal együtt a karok és rendek által terveztessenek , és további elhatározásom alá melébb terjesztessenek.“ „Adja kedveltséged e soraim foglalatát, melly kedvelt Magyarországom mindenkor atyailag ápolt boldogsága iránti atyáskodó indulatomból származik , — mint a kedveltséged által elébem terjesztett kivánatokrai legfelsőbb válaszomat,— az ország rendeinek tudomására. Bécs, bőjtmáshó 17-én 1848. — Ferdinand s. k.“ Ezen királyi nyilatkozat s ő felségétől nyert külön felhatalmazás következtében gr. Batthyány Lajos urat, kit ő felségének , végre megneveztem, tekintve a körülmények sürgetős voltát, a magyar felelős ministérium alakításával azonnal levél által megbiztam, sőt, mint a magyar ministérium elnökét, az országos rendeknek ezennel bejelentem. Törvényhatósági tisztelt tudósítóink bocsássanak meg, ha becses közleményeikből csak azon tárgyakat szemeljük ki, mellyek a márt. 15-ki nagyszerű eseményekkel, vagy az országgyűlés közelebbi munkálkodásaival összeköttetésben állanak. Zalából írják: A Pestre gyorsposta által küldött levél után eddig önök is értesültek arról, hogy Deák Ferencz a követséget elfogadta ... Azonban érdekelni fogja talán az olvasót, ha mártius 16-ról, mint az Sz. Egerszegen lefolyt, értesíttetik. E napról kelt tudósításomból érthetők önök , hogy az e napi közgyűlést, melly 11 órakor azon végzés kimondása után oszott el , miszerint Deák Ferencz a követség elfogadására megkérendő, déli 12 órakor folytatni kezdettük,a Tolnay Károly követünk által küldött tudósítások felolvasása végett. Ezen levelemben érintett felszólítás Deák Ferenczhez igy hangzik „kedves barátunk !Bécsben az alkotmányért vivő polgárok vére folyt. Metternich absolutisticus irányú kormánya megbukott, Apponyi leköszönt. Illy roppant fontosságú körülmények között alkotmányunkat és a trónt a nép felkarolása által szilárdítani elhatározott komoly szándékunk. Szükségünk van azért reád, s bizton várjuk minél előbbi jelenlételedet. Pozsonyban 1848. mártius 14. híveid. Aláírva számos alsó s felső házilag. Útnak készülőnk Kehidára mindnyájan. A lelkesedés általános volt, magával ragadta a város keresztyén s (figyelmet kérünk) izraelita lakosait, kik városi polgároknál kerestek lovakat, nem kaptak , mert mint félebb írtam, minden Kehidára készült. Azonban a nagy férfit szerénysége tiltá, hogy mind e megtiszteltetést, bármi csekélyek érdemeihez képest, Kehidán fogadja el. Értesülvén Horváth János kamarás által hozzáküldött másolatokból az országgyűlési felszólításról, s meg lelevén győződve, hogy Zala rendei el nem maradhatnak : már 16-án 5 órakor Egerszegre érkezett. „Bejött Deák!“ kiáltanak mindenütt, s néhány percz múlva megteltek szobái tisztelőivel. Megjelent tisztelkedni a városi tanács s az izraeliták előbbkelői. Feszülten várók, 2-ad alispánunknak megjelenését, ki gyűlés után félórányi távolságban fekvő jószágára ment. Hat óra után megérkezett s azonnal Deák Ferenczhez sietvén — néhány percz után, a pamlagról felkelve megbízásában eljárni akart. Azonbam Deák Ferencz nem engedé szólani. „Ne csináljatok belőle formalitást, úgymond. Tudom, mit akartok. S ámbár roncsolt egészségem miatt nem fogom győzni a munkát, mindazonáltal ne vádoljon engem senki arról, hogy hazánk hasznára nem tettem a mit tehettem. Elmegyek.“ Ezen nyilatkozatra a szobák falain belül s künn az utczán éljeneztük hazánk nagy polgárát. A főutczákra nyíló ablakok, Deák szállása közelében, mind kivilágittattak. Később fáklyás zenével tisztelgett a városi polgárság. Mindnyájan éreztük, hogy Deák Ferenczre büszkék vagyunk. A mi büszkeségünk olly férfiak, mint volt e század elején gr. Festetics György, Kisfaludy Sándor; a mi büszkeségünk olly férfiú, kit a nemzet képviselőinek többsége , hiv meg az országgyűlésre, s mint egy második Hunyady Jánosnak kimondja, a hazát te mentheted meg! Mert mi nem vagyunk olly szelleműek , hogy felszámlálván ujjainkon, hányan emelkedtek sorainkból magas kir. hivatalokra : örömmel felkiáltsunk, ime ez Zala!“ Márt. 17-én a közgyűlésnek kell bemutatni a választmány jelentését. Deák Ferencz, midőn a megyeházba ment, több mozsárlövéssel fogadtatott. Az éljenzés szűnni nem akart. Minthogy Deák a követség elfogadását, ámbár már octoberben megválasztatott, utóbbi megválasztatásához kötötte : márt. 22-kén a gyűlés követválasztás végett folytattatik. Mindkét követünk lemondván a dicsőség helyét Deák Ferencznek átengedni, Csúzy Pálnak, mint először lemondónak adatik. . . . E nap értesültünk a pesti mozgalmak felől. Visszatérve mártius 15-re: következő végzések hozattak: Horváth Vilmos tb. indítványára az országgyűlési teendők iránti felirat helyeseltetik. Különösen rokonszenv nyilatkozott a sajtószabadság, a népképviselet s a honvédelmi rendszer behozatala iránt. Csertán Sándor tb. indítványára követeink által szolgálandó , hogy a magyar katonaság külföldön a szabadság elnyomására ne használtassák, s általában az országgyűlés gyakorolja azon jogát, miszerint beleegyezése nélkül, katonáinkról rendelkezni nem lehet. Barcza Sándor indítványára, ha a főRB, a mártius 4-iki feliratot el nem fogadják, az orsz. küldöttség által viendő ő felsége elébe. Csillag László: Valamint a francziák a februári napokban azt kiálták le Guizot-tal; ő is azt mondja, le Apponyival. Végzés: a király rész tanácsosainak elmozdítása s megbüntetése országgyűlési követeink által szolgálandó. Fájdalommal értették a megye rendes másod alispán ur előterjesztéséből, hogy Kérkápolyi István első alispán ur f. hó 11-én meghalt. Ő fölsége megkérendő, hogy e miatt szükséges tisztválasztó gyűlést, főispánunk elnöklete alatt rendelje megtartatni. Idevágó egyéb intézkedések az april 11 -ei közgyűlésre hagyattak. — Esztergomból írják : A régi bureaucraticus rendszer elkorhadt, és az idő kor kivonta fejleményei, a városház tanácsteremei, mellyek eddig zárt testületnek valának tanácskozó helyei, nálunk márt. 18-án felnyíltak. Az országgyűlési teendőink tárgyában márt. 3-án hozott országos határozatot a tanács és választott polgárság egyes akarattal magáévá tette, s szóról szóra elfogadó, követünknek pedig sebes posta útján meghagyatott, hogy a KK. és RR. táblájának Esztergom polgárai szives hálaérzetét és örömét nyilvánítsa azért, hogy a követek táblája a szabad alkotmányos térre kilépett. — Ezóta az európai események az alkotmányos élet kifejlődését gyorsítók, és azon óriási villámcsapás, melly a retrograd csökönös rendszert elporlasztá, minket is felrázkódtatott, s márt. 17-én este nagy számmal sereglénk a városházához tanácskozmányra, hol a város bírája fölkéretett , hogy a halaszthatlan intézkedést igénylő közdolgoknak tanácskozás alá vehetése végett minél előbb közgyűlést tartson. — És másnap, márt. 18-án felnyíltak a tanács teremei, és nemcsak a kir. város polgárai, hanem a tőszomszédságban levő Sz. Tamás, Érsekváros és Sz. György mező mezővárosok lakosai is, nagy számmal seregjének egybe. Ezen szomszédozó mezővárosok lakosait a kir. városiak mindig édes testvérként ölelék, mert egyek valának, s egymástól a hazánkon keresztüldult százados viszontagságok szakiták el, mellyet azonban ájtatos óhajtásunk szerint az úrbéri viszonyok kiegyenlítése mellett, a közös érdek ismét egygyé fog forrasztani. Mondom, számos nép gyűlt össze, mennyit teremünk falai egyszerre még soha sem fogadának be , vagyis mennyi csak beférhetett, és megkezdetett az ősnépgyűlés. Mellőzöm az egyes szónoklatokat, időkimélés tekintetéből csupán a közös egyetértéssel hozott határozatokat jegyzem fel. — Kimondatot tör, hogy alkotmányos nemzetnek egyik legfőbb biztosítéka a nemzeti őrsereg, mellynek minél előbbi felállítása az országgyűlési felirat nyomán törvény által eszközöltetni fog; miután pedig a februáriusi események által egész Európa felrázkódtatott, s a trón a polgári hűségre bízatott, de a belbéke és rend megőrzésére is nemzeti őrsereg minél előbbi felállítása szükséges, egy választmány bízatott tehát meg, hogy azokat, kik a nemzeti őrseregbe magukat önkényileg a törvény kihirdetéséig is, beiratni akarják, azon képesség mellett , mellyet a BR. táblája a városok rendezése tárgyában a választókra kerületileg megállapított, bejegyzené, melly határozatról mind a helyi, tanács, mind a pesti középponti bizottmány értesítendő, ez utóbbi egyszersmind kiküldött választmány által arra felkérendő, hogy miután az ország szívében székel, az ország eseményeiről leggyorsabb és biztosabb tudomást szerezhet, és a szerint eljárásaiban intézkedhetik, működését tehát tájékoztatásul korszakonként velünk tudatni szíveskedjék. 12-szer, azon 12 pont, mellyenben a fővárosi közgyűlés nemzeti kívánatát foglalvák, közegyetértéssel elfogadtatott, és azt ezen ősgyűlés magáévá tette; minthogy pedig ezen kivonatok legnagyobb részben az országos felírásban henfoglaltatnak, Esztergom városa országgyűlési követe által a nemzet képviselőinek márt. 14. és 15-iki határozataiért, melly napok, mint a nemzet ujjáalakitási napjai, örök emlékül a nemzet ünnepéül maradandanak, hálás üdvözletét és köszönetét nyilvánitatni határozta, és ennek folytán egyszersmind kimondatott, hogy Esztergom városa követének utasítást nem ad, hanem a haza jólétét, az alkotmányos élet kifejlődését teljes erejéből elősegíteni igyekezzék. — Ma, márt. 19-én, ismét nyilt ajtóknál tartott közgyűlésünk volt, hol a tőszomszéd mezőváros lakosai közül szinte számosan jelenvalának. És felolvastatott a helyi, tanács intézménye, mellyben először hivatalos tudomásunkra jutott a szabad sajtó s a sajtóügy körül tett ideiglenes intézkedés. És mi örömmel üdvözlök a perczet, midőn a gondolat szabadságával a sajtó szabadsága édes hazánkban feltámadt, mert ez által minden zsarnoki önkény bilincsei összezuzattak, és ez édes öröm, mellyet az összes közgyűlés magáévá tett, örök emlékül jegyzőkönyvileg följegyeztetik. Ezek után olvastattak az országgyűlési határozatok, az országgyűlési szavazat tárgyában , továbbá törvényjavaslat a közös teherviselés tárgyában , úgy az országos küldöttség március 16-ai eljárásáról szóló jelentés, mellyek mindnyájan kitörő örömmel, hangos éljennel fogadtattak ; és miután ezen utóbbi és más hivatalosan hozzánk jutott iratokból megértettük, hogy a magyar nemzetnek, annyi százezerek buzgó óhajtása után, nem a kiváltság szuette rongyaira, hanem az édes haza összes polgárai rendületlen vállaira, épitettett az alkotmányos szabadság , hálát adunk a gondviselésnek , hogy az átalakulás, békés után, mellyre példát a világhistória eddig fel nem mutathat, eszközöltetett, hogy a magyar haza ügye jövendőben magyar felelős ministérium által függetlenül fog kormányoztatni, és ezen első magyar ministérium élén olly férfiút látunk felséges királyunk által kinevezve, ki a nemzet osztatlan szeretetét és bizodalmát birja; miért is e város örömhálájának nyilvánításául ő felségéhez felírást intézend ; továbbá köszönő felírás intéztetik az ország nádorához, ki a nemzet kívánságait, közbenjárásával, fényes állásához méltólag, elősegítette, úgy szinte üdvözlő felirat intéztetik az uj magyar ministerelnökhöz, azon birodalom kijelentésével, mellyel Esztergom lakosai tartoznak azon férfiúnak, ki a felfejtett korkérdéseket az édes haza összes lakosai érdekében teljes erejéből elősegiteni és létesíteni törekedett. — És végre köszönőlevél intéztetik Kossuth Lajoshoz, kit büszkén vall negyedfél év óta Esztergom díszpolgárjának, köszönet pedig azért, mert új alkotmányos életünknek egyik főtényezője ő volt. Megjegyzendő még, hogy mind a két napi közgyűlés a legnagyobb rendben és csendességben folyt le, s csaknem azt mondhatom, hogy a tanács és választópolgárság eddigi zárt gyűléseiben ezeknél nagyobb rend sohasem uralkodott. — Matina János. — írjáról Írják: A főváros márt. 15-ki dicső mozgalmait a legnagyobb örömmel ünnepeltük meg. Nincs egyéne bármilly osztálynak, kit nálunk a lelkesedés minden áldozatra készen ne tartana. Körünkben nyilvános felvilágositó fölolvasások tartatnak. Nemzeti őrcsapatunk alakulásban van, melly, ha kell, a főváros rendelkezésére is készen áll. 249 KÜLFÖLD. AUSZTRIA. Az ostrák felelős ministérium már megalakult. Tagjai következők : Ministerelnök : gróf Colowrat és báró Stardeck. Belügyminister : báró Pillersdorf. Külügyminister : gróf Colloredo. Hadügyminister : gróf Figuelmont. Pénzügyminister : báró Kübeck. Rendőri minister : gr. Deims. Kincstárelnök minister: gróf Stadion. Gallicziai gubernátor: Krause. FRANCZIAORSZÁG.Ledru-Rollin belügyminister, körlevelet intézvén a départementi ideigl. kormányi biztosokhoz, a közelebb történendő követválasztásokra azt mondja, mit nem lesz érdektelen nekünk is tudni a jelen körülmények között . A választásokból kell folyni az ország üdvének. Ezen törvényhozó gyűléstől függ hazánk sorsa. Szükség, hogy forradalmi szellemmel legyen az eltelve , vagy különben polgári háború és anarchia fog bekövetkezni. Vigyázzanak önök, különösen a kétszinű emberek k ármánykodásaira, kik, miután a királyságot szolgálták, a nép szolgáinak mondják magukat. Ezek csalni akarnak, az ilyeneket nem kell pártolni. Tudják meg önök, hogy a nemzeti gyűlési tagságot kérhetni, tisztának kell lenni a múltak hagyományából. Legyen az önök jelszava : Új embereket, s mennyire lehet a népből. HELVETIA. Luczern kantonban a szabadelvű párt vezérei a gazdag monostorokat részint egészen meg akarják szüntetni, részint pedig nagy sarczolás által meg akarják a monostori javakat kisebbíteni. Kétségtelenül most már Magyarországban is secularizáltatnak a gazdag felsőbb papság által használt javak, s más részről az alsóbbrendű papság jobb fizetéséről fogunk gondolkodni. Luzerncantonban azt mondják, hogy a nehéz pénzügyi szükség oka a papi javak elvételének. _ Steiger taárr egyenes indítványt ten, miszerint, a sz. Orbán monostor, mellynek 2/1 millió frankot érő vagyona van , a canton kormánya részére töröltessék el. Az életben levő szerzetesek azonban életfogytig tartó 700 — 1000 frank nyugpénzt kapnak évenként. Münster apátság 400,000 frankot fog a kincstárba fizetni. Steiger Jr. egyedül ezen lépések által hiszi a cantont nehéz pénzügyi zavarából kimenthetni; különben a népre kell elviselhetlen adót róvni. Ezen indítvány az összes nép jóváhagyása alá terjesztetett. A cantoni kormány tehát mé°’ semmi bizonyos határozatot sem hozott. Legújabb. Márt. 22-én délután a sajtótörvény, mellyről vezérczikkünk szól, tömérdek nép jelenlétében, a városház előtti szabadság terén, elégettetett. Pestváros közönsége a megyei választmány határozatát szintén egyhangúlag magáévá tette. Pulszky rögtön Pozsonyba küldetett a°minister-elnökhöz, értesíteni őt a történtekről. Holnap mindezekről részletesben. Szerkeszti : Csengery Antal. Dunavízállás. Mártius 22 én reggel 8 órakor 7/ 2" 0" fölött. 50 *