Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-30 / 14. szám

tolák. Vidort J. azonban figyelm­­estetvén a rendeket, hogy molután a debreczeni kívánat úgyis régibb törvényeken alapszik, a követi tábla nyilatkozatában pedig kitüzettek a tárgyak, miken ezen országgyűlés túlterjeszkedni nem akar; e kívánat elmellőztetett. Rövid tanácskozás tárgyát képezik még B­e­r­n­á­t­h Zs. azon indítványai, hogy 1) hogy a tettleg még folyvást létező administrátori rendszer megszüntetésére s eziránti törvény előterjesztésére szólíttassék föl a belügyministérium; 2) hogy a köv­eti végjelentések egyazon forma szerint szerkesztessenek. Az elsőre nézve Bónis L. véleménye állott meg, mi­szerint az administrátori hivatal, mint nem törvényes, a tör­vényes kormány életbelépésével úgyis magától összeroskad­­ván, e részben semmi intézkedésre sincs szükség. Illy érte­lemben szóltak S­c­h­n­é­e L. és Madarász L. is, ez utóbbi még megjegyezvén, hogy kapkodást, sőt helytelen el­vet lát abban, ha a kezdeményezés mindenben a ministériumra bizatik. Ha valaki ministériális ember, hasson a ministérium­­ra s vívja ki, a­mit akar; ha pedig antiministériális, lépjen maga elő tetszése szerinti indítványnyal. A második rnghi indítványt, hogy t. i. a követi kar egy­értelmű , megnyugtató nyilatkozatot küldjön országgy. végén a nemzetnek, többen pártolok. Bónis nem találja azt szükségesnek, mert elég hangosan fognak nyilatkozni a tör­vények , mellyek által kivivatott a hon igazi alkotmányossá­ga, s a nép felemeltetett a nemességhez. Azonban nem is el­lenzi , mert úgyis fenmarad minden egyes követnek egyéni szabadsága, tehetni a körülmények szerint. — Pártolva nyi­latkoztak Schnée, Lónyay G., Balogh K. — A szerkesztéssel Szentkirályi M. bízatott meg.— Ezután szóba hozá az elnökség a főrendek tegnapi szó­beli szenetében foglalt s az úrbéri javadalmak megszünteté­sével összefüggésben levő 4 pontot. A törvényjavaslatot e pontok iránt Tarnóczy K. fogja kidolgozni. — To­m­­csányi és Babarczy pedig megbizattak, hogy a magokat már megváltott, de a váltságösszeget még le nem fizetett községekre nézve tett indítványt formulázzák. — Most általában mindenik követ egyszersmind jegyző is, és saját indítványait s eszméit formulázva szokta bemutatni. Még egy eszme pendült meg, de azonnal el is hangzott. T­­ester késmárki követ a só árának leszállítását kéré a nép nevében, s formulázott törvényjavaslattal is kész volt előállani. — V i d o s s : az indítványt elvben pártolá, mint hihetőleg az egész tábla is, de ez a ministériumnak lesz egyik szebb feladata. Végre Szemere Bert, a sajtótörvényben tett mó­­dosítványokat olvasta fel, mellyek minden ellenmondás nél­kül helybenhagyattak. Az azonnal következett országos ülés­ben szinte változtatás nélkül keresztülmentek a sajtótörvényi módosítások.­­ Ezek ugyan még mostani szerkeze­tükben sem kielégítők, s azon ember, ki megszokta a sajtó­szabadság felül azon eszmét táplálni, hogy annak lényege­s fényoldala épen abban áll : miként az önmaga által ütött se­beket önmaga orvosolja — bizonyos kellemetlen terroristk­us szint lát ezen, a sajtóvétségekről szóló számos §-oson átvo­nulni; azonban, jövő országgyűlésig, nyugodjunk meg abban, hogy a sajtóvétségek definiálója csakugyan örökké az eljáró esküttszék marad, s ha e független bíróság kimondja a „nem vétkes“-t, akármilly nagy és szigorú büntetések is ott lehet­nek a törvény §-saiban. — A politicai lapokra vetett cautió azonban, noha felére szállíttatott, még most is igen magas, s lenyű­gzője a szellemnek, támasza a pénzaristocrátiának, melly mig ezreket saját zsebébe dug a munkás szellemek által te­remtett jövedelemből, ezen szellemeket nyomorult fillérekkel fizeti ki, — szóval : a szellemet aláveti az anyagnak. A márt. 25-iki ülések részletei. Említettük, hogy az úrbéri fizetések és szolgálatok megszüntetésével összekötött némelly, a főrendek által javaslatba hozott eszmék törvény­­javaslatba foglalására Tarnóczy K. bízatott meg, ő elkészítette, s mielőtt felolvasta, vagy valakivel közölte volna, azonnal az országgy­­irományok során ki is nyomatta a javas­latot, mellynek czime: „az úrbéri szolgálatok és fizetések megszüntetése felől hozott 1.czikk 3-ik §-ának bővebb értel­mezése“. — Ezen úgynevezett értelmezésben azonban a BR. megszorítást és visszalépést láttak, mellyel magukévá tenni legkisebb kedvet sem éreztek. Kossuth L. az ország állapotát, hozzá folyvást érkező levelek nyomán, több alkalma van ismerni, mint sok másnak, s ezért kénytelennek érzi magát kijelenteni, hogy a 198-ik sz. alatti nyomtatványt ollyannak tartja , mellyet ha a BR. csak szakaszonkénti tárgyalás alá bocsátottak is, nincs többé erő, melly az ország lángbaboru­­lását megakadályozza. Annak ideje lejárt, hogy kimondat­ván egyszer a jobbágynak felmentetése, az adott concessió­­kat egy részben vissza lehessen venni , s az ország lakossá­gának csak egy részére szorítani ; az adott concessiók illy megnyirbálását kimondani annyi lenne, mint a nemesség­nek a nemzet becsületével biztosított kármentesítése iránti hitét ingatni meg. A rendek nem mást kívántak , mint azt , hogy a legelő-elkü­lönzés és a faizás iránt tétessék czélszerű­ intézkedés; egyébiránt mindaz, mi állandó , nem haszonbéri természetű tartozás, meg van szüntetve; s ha a törvényjavaslatnak most más értelmezés adatik, a haza el­­láthatlan szerencsétlenségbe borulhat. Kéri tehát Nyitra kö­vetét, hogy reducálja javaslatát csak a legelőre s faizásra.­­ Egyébiránt nem tartaná jónak, ha ezen 198-ik sz. iromány az országban szétküldetnék , mert tények bizonyítják, hogy efféle szerkezetek milly rész benyomást csinálnak az ország­ban, hol nem tudatik, — miként az illy irományok még csak egyes ember s nem a tábla véleménye. — Kijelenti, hogy ő,­­ részéről, ezen törvénynek, ha az elfogadtatnék, végrehajtása,­ iránt a felelősséget magára soha el nem vállalja, s inkább azonnal leteszi ministeri állását. Bónis S. Pest követével egy véleményben van : ezen nyomtatvány elfogadása annyi volna, mint az adott úrbéri concessiók megszüntetése. Még azt teszi hozzá, hogy miután felelős ministérium van, nem tartja jónak, hogy ennek tudta nélkül a javaslatok kinyomas­sanak, mert igy, ha az illy magánvélemények szétküldése kárt okoz, a miniszerek olly valamiért lennének felelősek, mi­ben egyet nem értenek. Igaz, hogy a­mi a táblának nem tet­szik, azt szabadon kihagyhatja, s az egészet is elvetheti, de tekintetbe kell venni az ország állapotát. A nyomtatvány el­terjed, s az általa okozott rész­benyomást többé visszavonni nem lehet. Tarnóczy K. Felvilágosításul azt hozza fel, hogy a conferentia őt azzal is megbízta, hogy a szőlőo­i irt­­ványokra nézve is adjon javaslatot. A javaslatot nyomtatás előtt közölni az idő rövidsége miatt lehetetlen volt; de szóló különben sem fogadja el az illyen kötelességet, melly a ren­dek hatalmát gyöngítené, s illy föltétel alatt kéz­­jegyző nem lenne. Az ország határozata magasabban áll, mint a ministé­rium, s az ország tollának szabadnak kell lenni. Egyébiránt ezt nem azért mondja, mintha bizalommal nem lenne a kor­mány iránt, sőt azt istápolni kötelességének tartja. Kossuth L. Szabolcs követének alkotmányos érzelmeit sokkal jobban ismeri, mintsem kijelentését úgy érthette volna, mint Nyitra követe. Nem azt mondá ő, hogy addig semmi sem initiáltat­­hassék, míg a ministérium helybe nem hagyja. Ha a parla­mentáris kormánynak illy következést akarna valaki tulajdo­nítani, hogy miatta az országgyűlés mindegyik tagjának teljes korlátlan joga ne legyen initiálni, a­mit akar, úgy a parla­mentáris kormány alkotmányellenes visszalépés volna. De most, a jelen körülmények közt, midőn hosszas vitákra idő nincs , s azok veszélyesek is lehetnek, azért szükséges a ministériummal egyetértőleg járni el, s előleegsen értekez­ni , mert ennek mégis némelly adatok vannak kezében. Ebből nem következik, hogy egyes tag magát a ministé­rium véleményének alárendelje, — de ha a minister azt mondja, hogy ő a javaslatnak ellene fog szavazni, s azon esetben, ha többséget nem nyer, lelépni — ekkor azon egyes tag vessen számot lelkiismeretével, megteszi-e mégis a szán­­doklott indítványt. — Tomcsányi J. véleménye szerint is Nyitra követe messzebb ment megbízatásánál i s ha a Bt. ebbe beereszkednének, ellenkezésbe jőnének saját proclamá­­tiójukkal. Szóló azon véleményben van, hogy ő felségének sanctionálási jogát nem lehet ugyan tagadni, de az a mi tör­tént, ha szinte nem sanctionáltatnék is, többé változtatást sem szenvedhetne. — Őt kielégíti a legelő és fáizás iránti intéz­kedés. Babarczy. Minthogy Pest követe, ki a felelős ministériumnak is tagja, ezen javaslat tárgyalásától a jó rendre nézve veszélyt vár , annak elmellőzését nem ellenzi. De épen ezért aggodalommal látja az ország állapotát, mely­­lyet egy nyomtatvány lángba borithat, s­őt erre nézve csak a felelős ministérium erélyességében vetett hit nyugtatja meg. De erélyességet kíván a ministériumtól, melly, ha törvényes téren marad, reactiót nem szülend. — Kossuth L. Köszöni Csongrád követének bizodalmát, de a körülmények ismereténél fogva ki kell jelentenie, hogy a rendfentartás lehetőségére kettő kívántatik meg; egyik, hogy az országgyűlés missióját mihamarább befejezvén, szétoszol­jék , mert, midőn az ország forradalmi állapotban van, nem jó, ha létezik testület, mellyhez követeléseket lehet intézni, miknek vagy engedni kénytelen, vagy magát ellentétbe tenni a forradalmi mozgalommal­­— mik közül egyik sem tanácsos dolog; — másik, hogy Bécsben értsék meg, hogy ha a mi­nistérium hatásköre minél előbb tisztába nem hozatik, s a tör­vény nem sanctionáltatik, ha a dolog sokká marad igy, mint most, hogy t. i. a ministériumnak csak neve van, hatalma nincs — úgy, ha életünket áldoznék is fel, lehetetlen lenne a jó rendet s magát a trónt megmenteni. A rendet, a szabadság biztosítékát, igenis fenn akarjuk tartani, de ha Bécsben 3—4 napig halogatják a sanctiót, úgy semmiről sem lehet jót állni: végezze hát az o.gy. mielőbb missióját, s legyen meghatá­rozva a miniszerek hatásköre, mert különben a rendet fenn nem tarthatják, ha csak diktátorok nem akarnak lenni. Addig is jelenti, hogy a ministerelnök, a kir. helytartó, nádor e­fens, helybehagyásával Klauzál Gábor és Szemere Bertalan miniszereket, a belügyi és pénzügyi osztály­­főnöki hivatalra kijelölt Nyáry Pál és P­u­­­s­z­k­y F­e­r­e­n­c­z urakkal együtt a rend­ben tartására teljes hatal­mú országos biztosokat nevezte ki.­­ Szintay (Beregh) a nyitrai szerkezet ellen nyilatkozott Madarász L. helytelennek látja , hogy a javaslat kinyomatott, és pedig az országgyű­lé­svek során, ha ezen sorba nem igtattatott volna, úgy nem lehetne ellene szó, mert joga van bárkinek bármit, előleges bejelentés nélkül, kinyomatni. — Kiterjeszkedik ez­után a viszonyok taglalására. — Contrarevolutió nyomait látja az országban; furcsának tartja, ha a RR. nagylelkűség­ről beszélnek, holott az európai viszonyok , az ország állapo­tából kifejlett kénytelenség ragadta az országgyűlést oda, hova a törpe maga erejével felemelkedni nem tudott stb. Ha azonban nagylelkűséggel hízelkedünk magunk­nak, ne legyünk e nagylelkűséghez újra hitelenek illy kislel­­kű­ség által, mint a concessiók szándéklott nyirbálása. A tábla szétkü­ldte az országban nyilatkozatát, szóló szentírásnak vette azt, s hivatalosan megírta megyéjének, s nincs többé erő, melly e törvény jótékonyságát kijátszhatná. A­mi a mi­­nistériumot illeti, ő sokat tart ugyan arra, hogy bizodalom­­mal biró egyének üljenek a ministériumban , de hogy egyes egyén bemegy-e vagy kimegy, azt nem nagy bajnak tartja. Egyébiránt ő már előbb is kimondta, hogy az ország­gyűlésnek kompetens működését a szükség által kitűzött vonalakon túl el nem ismeri; egyetlen­­ főteendője ennek a választási alap meghatározása, s ehhez hasonlítva a miniszériá­lis törvényt apróságnak tartja, mert jó választási törvény nélkül a ministérium dictaturává fajul. A meghatalmazást il­letőleg azt jegyzi meg, hogy az a ministérium önfelelőssége alá tartozik, s a tábla által csak tudomásul vétethetik. Erre Kossuth L. felvilágosításul azt feleli , hogy az országos biztosok kinevezését csak megnyugtatásul említi, nem pedig hogy a KK. és RR. határozatát provokálja, miután ugyan­is a ministeri törvény sanctionálása már­is tovább halad, mint kellene, szükséges volt az illetőket ez által is emlékeztetni, hogy siessenek megadni, a­mit veszély nélkül megtagadni nem lehet. A képviseleti rendszerre nézve megemlítvén, hogy annak tárgyában már több conferentia tartatott, jelenti, hogy annak szerkezete már bevégzéséhez közelít. _ A részleteket folytatni fogjuk, eddig csak a lehető félre­magyarázások megelőzésére azt említvén meg, hogy Nyitra követének népszerűtlen javaslata félrevettetett. M­á­r­c­i­u­s 27-kén. Délelőtt conferentia volt, s csak 12 órakor tartatott nehány perczig kér­ ülés, mellyben Kossuth L. két siléziai város, Bilicz és Biala üdvözlő iratai mutatta be a táblának , s a turopolyai rendezés iránti t.javaslat uj szerkezete olvastatott. A d. u. 5 órakor tartott kerületi ülésben, Károlyi I. (Pestv.), legújabb utasítása szerint indítvá­nyozta , s­ hogy a kir. városokban a régi rendszer szerint életfogytig választott tisztviselőknek, ha a jelen országgyűlés alkotta törvények nyomán leendő választásoknál kimaradná­nak, nyugdíjuk mennyisége határoztassék meg, miután nem egyforma arányban szolgáltak, hanem van, ki 30, van ki 40 évig is viselte hivatalát, s kiket e szerint egy arányban nyug­díjazni méltánytalanság is lenne, azon felül pedig a városok­nak válnék nagy terhére. 2) Akár fog elnökölni akár nem, a ministériális elnök s a ministérium tagjai Budapesten lakja­nak. 3) A megbukott kormány tagjai pensiét ne kapjanak, mert illyesmire a nemzet irányában érdemük nincs; ha azon­ban Bécsben volna ollyan pénztár számukra, s abból nyugdí­­jaztatnak, nem ellenzi. A Szentkirályi M. Pest vá­ros követe két első indítványára nézve a már sanctió alá ter­jesztett­­.javaslatokban gondoskodva van, a harmadik pedig administratív dolog lévén, annak eldöntését az orszóür°ryülés perczei drágaságánál fogva nem látja helyén, — s a dologhoz többen csakugyan nem is szóltak. — Madarász L. azt, hogy a ministérium Budapesten lakjék, szinte pártolja, továbbá küldői azon utasítását adja elő, miszerint az országgyűlés—a béke és csend tekintetéből — mielőbb eleszoljék. — Ezután Bükk Zs. állott fel, s annak előre­jelentésével, hogy egy sajátszerű ember és tárgy iránt emel szót, a ház figyelmét vonta magára; egy ember iránt — úgymond — küldőim uta­sításánál fogva kell szöknöm, kit az isten átkai adott Euró­pának, kit Magyarország rendei 1826-ban minden valódi ér­dem nélkül, merő bókból s hizelkedésből vettek be m­­indige­­nának, ki a kormány élére jutván később, a helyett, hogy a közhaza ügyeit bölcsen vezette volna, veszélyes politiká­jával csak bajt és kárt okozott annak, Metternich her­czeg , h a mint törvény által vézetett be, úgy törvény ál­tal huzassák ki a magyar nemzet díszes tagjai sorából. (Hosszú tetszés.) Tarnóczy Károly. Tetteit a szó­ban levő egyénnek nem ítéli, ítéletet mondana felőle a histó­ria, de törvényeink elitélés nélkül senkit nem büntetnek, az indítványhoz nem járulhat. Pártolta azonban Madarász L., és miután itt a tények olly kiáltó bizonyítványai­ig Met­ternich ármányainak, a törvénynek Nyitra követe szerinti lelkiismeretes alkalmazását helyén nem látja. B­ó­n­i­s S. per­­befogatást kíván. Illy értelemben nyilatkozott Jozipo­­v­i­c­h A. is, ki ezt indítványozta a múlt orsz. gyűlésen is. — Azonban Tomcsányi J., Asztalos P. és Szen­t­­királyi M. előadásaira, mikép illy nagy körülmények közt egyes emberrel bibelődni, és büntetni akarni azt, ki bűn­­hődése maró öntudatával eléggé bűnhődik, a nemzet méltó­sága alatt lenne, a törvény általi kiterültetés csakugyan el­marad. Sőt a T­o­m­c­s­á­n­y­i J. által indítványozott hatá­rozatban­ kimondása is magyar­ honpolgársága megszünteté­sének, elmellőztetett. Ezután Vidoss L. a nemzetőrségről szóló 1.javaslat iránti 2-ik üzenetet olvasá fel, s midőn az ülés oszlófélben volt, Kossuth L. állott fel . Kötelességének ismeri — úgymond — hogy a Bécsből kapott hírt előterjessze, miszerint a dolgok Bécsben jól állanak, a ministerelnök — ha isten úgy akarja — a holnap reggeli gőzösön megérkezik, a főherczeg nádor pedig az estelivel jövend körünkbe. Pest, márt. 29-án. Márt. 27-kén Kassa­ és Szentesváros csatlakozást és rokonszenvet tolmácsoló levelet olvastattak fel a fővárosi bizottmányban. Kassa szintén választmányt nevezett. Őr­­seregét 600-al szaporította s felfegyverré. A nemzetőr­ségi jel és háromszinü kokárdák az egész országban visz­­szahelyeztetnek ősi jogaikba. Ugyanezen ülésben, mellyben ezek felolvastattak, ké­szült el azon proclamátió, melly lapjaink tegnapelőtti szá­mában megjelent. Hat órakor a muzeum terén e felszólitás a nagy szám­mal összegyűlt nép előtt felolvastatott, s az által kitörő lelkesedéssel fogadtatott. Hasonló lelkesedés kisérte a vá­lasztmány némelly tagjainak, mint Vasvári, Perczel, Pe­tőfi s másoknak a néphez tartott szónoklatait.­­ Meg­­nyugtatólag hatott a kedélyekre a ministérium felhatal­mazott tagjainak azon tudósítása , mellyben Rottenbiller alpolgármester értesitteték, hogy a katonai parancsnok utasítva van 1000 darab fegyvernek azonnali kiadására. . Továbbá igértetik, hogy ha több fegyverre szükség lesz, s az iránt is rendelés fog létetni. Végre a katonai parancs- 274

Next