Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-30 / 14. szám
tolák. Vidort J. azonban figyelmestetvén a rendeket, hogy molután a debreczeni kívánat úgyis régibb törvényeken alapszik, a követi tábla nyilatkozatában pedig kitüzettek a tárgyak, miken ezen országgyűlés túlterjeszkedni nem akar; e kívánat elmellőztetett. Rövid tanácskozás tárgyát képezik még Bernáth Zs. azon indítványai, hogy 1) hogy a tettleg még folyvást létező administrátori rendszer megszüntetésére s eziránti törvény előterjesztésére szólíttassék föl a belügyministérium; 2) hogy a követi végjelentések egyazon forma szerint szerkesztessenek. Az elsőre nézve Bónis L. véleménye állott meg, miszerint az administrátori hivatal, mint nem törvényes, a törvényes kormány életbelépésével úgyis magától összeroskadván, e részben semmi intézkedésre sincs szükség. Illy értelemben szóltak Schnée L. és Madarász L. is, ez utóbbi még megjegyezvén, hogy kapkodást, sőt helytelen elvet lát abban, ha a kezdeményezés mindenben a ministériumra bizatik. Ha valaki ministériális ember, hasson a ministériumra s vívja ki, amit akar; ha pedig antiministériális, lépjen maga elő tetszése szerinti indítványnyal. A második rnghi indítványt, hogy t. i. a követi kar egyértelmű , megnyugtató nyilatkozatot küldjön országgy. végén a nemzetnek, többen pártolok. Bónis nem találja azt szükségesnek, mert elég hangosan fognak nyilatkozni a törvények , mellyek által kivivatott a hon igazi alkotmányossága, s a nép felemeltetett a nemességhez. Azonban nem is ellenzi , mert úgyis fenmarad minden egyes követnek egyéni szabadsága, tehetni a körülmények szerint. — Pártolva nyilatkoztak Schnée, Lónyay G., Balogh K. — A szerkesztéssel Szentkirályi M. bízatott meg.— Ezután szóba hozá az elnökség a főrendek tegnapi szóbeli szenetében foglalt s az úrbéri javadalmak megszüntetésével összefüggésben levő 4 pontot. A törvényjavaslatot e pontok iránt Tarnóczy K. fogja kidolgozni. — Tomcsányi és Babarczy pedig megbizattak, hogy a magokat már megváltott, de a váltságösszeget még le nem fizetett községekre nézve tett indítványt formulázzák. — Most általában mindenik követ egyszersmind jegyző is, és saját indítványait s eszméit formulázva szokta bemutatni. Még egy eszme pendült meg, de azonnal el is hangzott. Tester késmárki követ a só árának leszállítását kéré a nép nevében, s formulázott törvényjavaslattal is kész volt előállani. — V i d o s s : az indítványt elvben pártolá, mint hihetőleg az egész tábla is, de ez a ministériumnak lesz egyik szebb feladata. Végre Szemere Bert, a sajtótörvényben tett módosítványokat olvasta fel, mellyek minden ellenmondás nélkül helybenhagyattak. Az azonnal következett országos ülésben szinte változtatás nélkül keresztülmentek a sajtótörvényi módosítások. Ezek ugyan még mostani szerkezetükben sem kielégítők, s azon ember, ki megszokta a sajtószabadság felül azon eszmét táplálni, hogy annak lényeges fényoldala épen abban áll : miként az önmaga által ütött sebeket önmaga orvosolja — bizonyos kellemetlen terroristkus szint lát ezen, a sajtóvétségekről szóló számos §-oson átvonulni; azonban, jövő országgyűlésig, nyugodjunk meg abban, hogy a sajtóvétségek definiálója csakugyan örökké az eljáró esküttszék marad, s ha e független bíróság kimondja a „nem vétkes“-t, akármilly nagy és szigorú büntetések is ott lehetnek a törvény §-saiban. — A politicai lapokra vetett cautió azonban, noha felére szállíttatott, még most is igen magas, s lenyűgzője a szellemnek, támasza a pénzaristocrátiának, melly mig ezreket saját zsebébe dug a munkás szellemek által teremtett jövedelemből, ezen szellemeket nyomorult fillérekkel fizeti ki, — szóval : a szellemet aláveti az anyagnak. A márt. 25-iki ülések részletei. Említettük, hogy az úrbéri fizetések és szolgálatok megszüntetésével összekötött némelly, a főrendek által javaslatba hozott eszmék törvényjavaslatba foglalására Tarnóczy K. bízatott meg, ő elkészítette, s mielőtt felolvasta, vagy valakivel közölte volna, azonnal az országgyirományok során ki is nyomatta a javaslatot, mellynek czime: „az úrbéri szolgálatok és fizetések megszüntetése felől hozott 1.czikk 3-ik §-ának bővebb értelmezése“. — Ezen úgynevezett értelmezésben azonban a BR. megszorítást és visszalépést láttak, mellyel magukévá tenni legkisebb kedvet sem éreztek. Kossuth L. az ország állapotát, hozzá folyvást érkező levelek nyomán, több alkalma van ismerni, mint sok másnak, s ezért kénytelennek érzi magát kijelenteni, hogy a 198-ik sz. alatti nyomtatványt ollyannak tartja , mellyet ha a BR. csak szakaszonkénti tárgyalás alá bocsátottak is, nincs többé erő, melly az ország lángbaborulását megakadályozza. Annak ideje lejárt, hogy kimondatván egyszer a jobbágynak felmentetése, az adott concessiókat egy részben vissza lehessen venni , s az ország lakosságának csak egy részére szorítani ; az adott concessiók illy megnyirbálását kimondani annyi lenne, mint a nemességnek a nemzet becsületével biztosított kármentesítése iránti hitét ingatni meg. A rendek nem mást kívántak , mint azt , hogy a legelő-elkülönzés és a faizás iránt tétessék czélszerű intézkedés; egyébiránt mindaz, mi állandó , nem haszonbéri természetű tartozás, meg van szüntetve; s ha a törvényjavaslatnak most más értelmezés adatik, a haza elláthatlan szerencsétlenségbe borulhat. Kéri tehát Nyitra követét, hogy reducálja javaslatát csak a legelőre s faizásra. Egyébiránt nem tartaná jónak, ha ezen 198-ik sz. iromány az országban szétküldetnék , mert tények bizonyítják, hogy efféle szerkezetek milly rész benyomást csinálnak az országban, hol nem tudatik, — miként az illy irományok még csak egyes ember s nem a tábla véleménye. — Kijelenti, hogy ő, részéről, ezen törvénynek, ha az elfogadtatnék, végrehajtása, iránt a felelősséget magára soha el nem vállalja, s inkább azonnal leteszi ministeri állását. Bónis S. Pest követével egy véleményben van : ezen nyomtatvány elfogadása annyi volna, mint az adott úrbéri concessiók megszüntetése. Még azt teszi hozzá, hogy miután felelős ministérium van, nem tartja jónak, hogy ennek tudta nélkül a javaslatok kinyomassanak, mert igy, ha az illy magánvélemények szétküldése kárt okoz, a miniszerek olly valamiért lennének felelősek, miben egyet nem értenek. Igaz, hogy ami a táblának nem tetszik, azt szabadon kihagyhatja, s az egészet is elvetheti, de tekintetbe kell venni az ország állapotát. A nyomtatvány elterjed, s az általa okozott részbenyomást többé visszavonni nem lehet. Tarnóczy K. Felvilágosításul azt hozza fel, hogy a conferentia őt azzal is megbízta, hogy a szőlőoi irtványokra nézve is adjon javaslatot. A javaslatot nyomtatás előtt közölni az idő rövidsége miatt lehetetlen volt; de szóló különben sem fogadja el az illyen kötelességet, melly a rendek hatalmát gyöngítené, s illy föltétel alatt kézjegyző nem lenne. Az ország határozata magasabban áll, mint a ministérium, s az ország tollának szabadnak kell lenni. Egyébiránt ezt nem azért mondja, mintha bizalommal nem lenne a kormány iránt, sőt azt istápolni kötelességének tartja. Kossuth L. Szabolcs követének alkotmányos érzelmeit sokkal jobban ismeri, mintsem kijelentését úgy érthette volna, mint Nyitra követe. Nem azt mondá ő, hogy addig semmi sem initiáltathassék, míg a ministérium helybe nem hagyja. Ha a parlamentáris kormánynak illy következést akarna valaki tulajdonítani, hogy miatta az országgyűlés mindegyik tagjának teljes korlátlan joga ne legyen initiálni, amit akar, úgy a parlamentáris kormány alkotmányellenes visszalépés volna. De most, a jelen körülmények közt, midőn hosszas vitákra idő nincs , s azok veszélyesek is lehetnek, azért szükséges a ministériummal egyetértőleg járni el, s előleegsen értekezni , mert ennek mégis némelly adatok vannak kezében. Ebből nem következik, hogy egyes tag magát a ministérium véleményének alárendelje, — de ha a minister azt mondja, hogy ő a javaslatnak ellene fog szavazni, s azon esetben, ha többséget nem nyer, lelépni — ekkor azon egyes tag vessen számot lelkiismeretével, megteszi-e mégis a szándoklott indítványt. — Tomcsányi J. véleménye szerint is Nyitra követe messzebb ment megbízatásánál i s ha a Bt. ebbe beereszkednének, ellenkezésbe jőnének saját proclamátiójukkal. Szóló azon véleményben van, hogy ő felségének sanctionálási jogát nem lehet ugyan tagadni, de az a mi történt, ha szinte nem sanctionáltatnék is, többé változtatást sem szenvedhetne. — Őt kielégíti a legelő és fáizás iránti intézkedés. Babarczy. Minthogy Pest követe, ki a felelős ministériumnak is tagja, ezen javaslat tárgyalásától a jó rendre nézve veszélyt vár , annak elmellőzését nem ellenzi. De épen ezért aggodalommal látja az ország állapotát, melylyet egy nyomtatvány lángba borithat, sőt erre nézve csak a felelős ministérium erélyességében vetett hit nyugtatja meg. De erélyességet kíván a ministériumtól, melly, ha törvényes téren marad, reactiót nem szülend. — Kossuth L. Köszöni Csongrád követének bizodalmát, de a körülmények ismereténél fogva ki kell jelentenie, hogy a rendfentartás lehetőségére kettő kívántatik meg; egyik, hogy az országgyűlés missióját mihamarább befejezvén, szétoszoljék , mert, midőn az ország forradalmi állapotban van, nem jó, ha létezik testület, mellyhez követeléseket lehet intézni, miknek vagy engedni kénytelen, vagy magát ellentétbe tenni a forradalmi mozgalommal— mik közül egyik sem tanácsos dolog; — másik, hogy Bécsben értsék meg, hogy ha a ministérium hatásköre minél előbb tisztába nem hozatik, s a törvény nem sanctionáltatik, ha a dolog sokká marad igy, mint most, hogy t. i. a ministériumnak csak neve van, hatalma nincs — úgy, ha életünket áldoznék is fel, lehetetlen lenne a jó rendet s magát a trónt megmenteni. A rendet, a szabadság biztosítékát, igenis fenn akarjuk tartani, de ha Bécsben 3—4 napig halogatják a sanctiót, úgy semmiről sem lehet jót állni: végezze hát az o.gy. mielőbb missióját, s legyen meghatározva a miniszerek hatásköre, mert különben a rendet fenn nem tarthatják, ha csak diktátorok nem akarnak lenni. Addig is jelenti, hogy a ministerelnök, a kir. helytartó, nádor efens, helybehagyásával Klauzál Gábor és Szemere Bertalan miniszereket, a belügyi és pénzügyi osztályfőnöki hivatalra kijelölt Nyáry Pál és Puszky Ferencz urakkal együtt a rendben tartására teljes hatalmú országos biztosokat nevezte ki. Szintay (Beregh) a nyitrai szerkezet ellen nyilatkozott Madarász L. helytelennek látja , hogy a javaslat kinyomatott, és pedig az országgyűlésvek során, ha ezen sorba nem igtattatott volna, úgy nem lehetne ellene szó, mert joga van bárkinek bármit, előleges bejelentés nélkül, kinyomatni. — Kiterjeszkedik ezután a viszonyok taglalására. — Contrarevolutió nyomait látja az országban; furcsának tartja, ha a RR. nagylelkűségről beszélnek, holott az európai viszonyok , az ország állapotából kifejlett kénytelenség ragadta az országgyűlést oda, hova a törpe maga erejével felemelkedni nem tudott stb. Ha azonban nagylelkűséggel hízelkedünk magunknak, ne legyünk e nagylelkűséghez újra hitelenek illy kislelkűség által, mint a concessiók szándéklott nyirbálása. A tábla szétküldte az országban nyilatkozatát, szóló szentírásnak vette azt, s hivatalosan megírta megyéjének, s nincs többé erő, melly e törvény jótékonyságát kijátszhatná. Ami a ministériumot illeti, ő sokat tart ugyan arra, hogy bizodalommal biró egyének üljenek a ministériumban , de hogy egyes egyén bemegy-e vagy kimegy, azt nem nagy bajnak tartja. Egyébiránt ő már előbb is kimondta, hogy az országgyűlésnek kompetens működését a szükség által kitűzött vonalakon túl el nem ismeri; egyetlen főteendője ennek a választási alap meghatározása, s ehhez hasonlítva a miniszériális törvényt apróságnak tartja, mert jó választási törvény nélkül a ministérium dictaturává fajul. A meghatalmazást illetőleg azt jegyzi meg, hogy az a ministérium önfelelőssége alá tartozik, s a tábla által csak tudomásul vétethetik. Erre Kossuth L. felvilágosításul azt feleli , hogy az országos biztosok kinevezését csak megnyugtatásul említi, nem pedig hogy a KK. és RR. határozatát provokálja, miután ugyanis a ministeri törvény sanctionálása máris tovább halad, mint kellene, szükséges volt az illetőket ez által is emlékeztetni, hogy siessenek megadni, amit veszély nélkül megtagadni nem lehet. A képviseleti rendszerre nézve megemlítvén, hogy annak tárgyában már több conferentia tartatott, jelenti, hogy annak szerkezete már bevégzéséhez közelít. _ A részleteket folytatni fogjuk, eddig csak a lehető félremagyarázások megelőzésére azt említvén meg, hogy Nyitra követének népszerűtlen javaslata félrevettetett. Március 27-kén. Délelőtt conferentia volt, s csak 12 órakor tartatott nehány perczig kér ülés, mellyben Kossuth L. két siléziai város, Bilicz és Biala üdvözlő iratai mutatta be a táblának , s a turopolyai rendezés iránti t.javaslat uj szerkezete olvastatott. A d. u. 5 órakor tartott kerületi ülésben, Károlyi I. (Pestv.), legújabb utasítása szerint indítványozta , s hogy a kir. városokban a régi rendszer szerint életfogytig választott tisztviselőknek, ha a jelen országgyűlés alkotta törvények nyomán leendő választásoknál kimaradnának, nyugdíjuk mennyisége határoztassék meg, miután nem egyforma arányban szolgáltak, hanem van, ki 30, van ki 40 évig is viselte hivatalát, s kiket e szerint egy arányban nyugdíjazni méltánytalanság is lenne, azon felül pedig a városoknak válnék nagy terhére. 2) Akár fog elnökölni akár nem, a ministériális elnök s a ministérium tagjai Budapesten lakjanak. 3) A megbukott kormány tagjai pensiét ne kapjanak, mert illyesmire a nemzet irányában érdemük nincs; ha azonban Bécsben volna ollyan pénztár számukra, s abból nyugdíjaztatnak, nem ellenzi. A Szentkirályi M. Pest város követe két első indítványára nézve a már sanctió alá terjesztett.javaslatokban gondoskodva van, a harmadik pedig administratív dolog lévén, annak eldöntését az orszóür°ryülés perczei drágaságánál fogva nem látja helyén, — s a dologhoz többen csakugyan nem is szóltak. — Madarász L. azt, hogy a ministérium Budapesten lakjék, szinte pártolja, továbbá küldői azon utasítását adja elő, miszerint az országgyűlés—a béke és csend tekintetéből — mielőbb eleszoljék. — Ezután Bükk Zs. állott fel, s annak előrejelentésével, hogy egy sajátszerű ember és tárgy iránt emel szót, a ház figyelmét vonta magára; egy ember iránt — úgymond — küldőim utasításánál fogva kell szöknöm, kit az isten átkai adott Európának, kit Magyarország rendei 1826-ban minden valódi érdem nélkül, merő bókból s hizelkedésből vettek be mindigenának, ki a kormány élére jutván később, a helyett, hogy a közhaza ügyeit bölcsen vezette volna, veszélyes politikájával csak bajt és kárt okozott annak, Metternich herczeg , h a mint törvény által vézetett be, úgy törvény által huzassák ki a magyar nemzet díszes tagjai sorából. (Hosszú tetszés.) Tarnóczy Károly. Tetteit a szóban levő egyénnek nem ítéli, ítéletet mondana felőle a história, de törvényeink elitélés nélkül senkit nem büntetnek, az indítványhoz nem járulhat. Pártolta azonban Madarász L., és miután itt a tények olly kiáltó bizonyítványaiig Metternich ármányainak, a törvénynek Nyitra követe szerinti lelkiismeretes alkalmazását helyén nem látja. Bónis S. perbefogatást kíván. Illy értelemben nyilatkozott Jozipovich A. is, ki ezt indítványozta a múlt orsz. gyűlésen is. — Azonban Tomcsányi J., Asztalos P. és Szentkirályi M. előadásaira, mikép illy nagy körülmények közt egyes emberrel bibelődni, és büntetni akarni azt, ki bűnhődése maró öntudatával eléggé bűnhődik, a nemzet méltósága alatt lenne, a törvény általi kiterültetés csakugyan elmarad. Sőt a Tomcsányi J. által indítványozott határozatban kimondása is magyar honpolgársága megszüntetésének, elmellőztetett. Ezután Vidoss L. a nemzetőrségről szóló 1.javaslat iránti 2-ik üzenetet olvasá fel, s midőn az ülés oszlófélben volt, Kossuth L. állott fel . Kötelességének ismeri — úgymond — hogy a Bécsből kapott hírt előterjessze, miszerint a dolgok Bécsben jól állanak, a ministerelnök — ha isten úgy akarja — a holnap reggeli gőzösön megérkezik, a főherczeg nádor pedig az estelivel jövend körünkbe. Pest, márt. 29-án. Márt. 27-kén Kassa és Szentesváros csatlakozást és rokonszenvet tolmácsoló levelet olvastattak fel a fővárosi bizottmányban. Kassa szintén választmányt nevezett. Őrseregét 600-al szaporította s felfegyverré. A nemzetőrségi jel és háromszinü kokárdák az egész országban viszszahelyeztetnek ősi jogaikba. Ugyanezen ülésben, mellyben ezek felolvastattak, készült el azon proclamátió, melly lapjaink tegnapelőtti számában megjelent. Hat órakor a muzeum terén e felszólitás a nagy számmal összegyűlt nép előtt felolvastatott, s az által kitörő lelkesedéssel fogadtatott. Hasonló lelkesedés kisérte a választmány némelly tagjainak, mint Vasvári, Perczel, Petőfi s másoknak a néphez tartott szónoklatait. Megnyugtatólag hatott a kedélyekre a ministérium felhatalmazott tagjainak azon tudósítása , mellyben Rottenbiller alpolgármester értesitteték, hogy a katonai parancsnok utasítva van 1000 darab fegyvernek azonnali kiadására. . Továbbá igértetik, hogy ha több fegyverre szükség lesz, s az iránt is rendelés fog létetni. Végre a katonai parancs- 274