Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-01-02 / 1011. szám
választani, azt tulajdonképen nem mondhatjuk meg. Meglehet, azért teszi, mert alkotmányos országban a’ szónoki tehetség az emelkedésnek legbiztosabb eszköze , ’s mert jövendőbeli veje e’tehetséget csak a’városi közgyűlésben, hol, a’ terv szerint, hallgatóság nincs, gyakorolhatja a’ nélkül, hogy szemérmetessége miatta szenvedne; meglehet főoka az, hogy a’ viszonyból, mellyben veje, mint képviselő a’ tanácshoz állani fog, hozzászokjék nem neheztelni, ha kivánatai ipa által semmibe sem vétetnek; de elég az ahhoz, hogy az öreg hajthatatlan, ’s Ilka és Gyulának nem marad hátra egyéb, mint bevárni a’tisztujitást, ’s elkövetni mindent, hogy az utóbbi a’ tanácskozók’ sorába kerüljön. — A’ darab’ csomóját maga a’ tisztujitás képezi, ’s mi alig láttunk valaha nevetségesebbet. Már a’ polgárok’ sorozása, melly a’ két első felvonásban történik, a’ legmulattatóbb jelenetekre ad alkalmat. Feltünőleg érdekes közöttök az, mellyben egy iró, ki csak öt évig lakik még a’ városban, ’s igy még nem választhat, magát a’ mesteremberek közé íratja, mert ezeknél a’választásra csak egy évi lakás kívántatik. Még nevettetöbb maga a’ választás, hol egyes polgárok kétségbeesetten futnak körül, részint mivel húsz képviselő’ nevét tartozván fel írni választó czédulájokra, ennyi nem jut eszökbe; részint mert annyiaktól kérettek szavazatukért, hogy valamennyit kielégíteni hatalmukban nem áll,’s mégis senkitől illy csekély és fontosságnélküli szolgálatot megtagadni illendőnek nem tartják, mig mások levetetten panaszkodnak szomorú helyzetük miatt, mivel a’ polgárok, külön osztályok szerint, azon számszerinti arányban tartozván választani képviselőiket, mellyben az egyes osztályokhoz tartozó polgárok’ száma az összes polgárok’ számához áll, a’ választás úgy ütött ki, hogy ők képviselőknek választattak ugyan, azonban a’ számvevői hivatal’ fölvetése szerint kitűnt, hogy nem egész képviselők, hanem csak egy képviselőnek bizonyos törtszámai, mellyekből, a’ törvény’ értelme szerint, egy egészet csinálni nem lehet.—Végre a’választás sok ügygyel-bajjal véghezment, ’s Gyula a’ harmadik felvonás’ végével, mint képviselő jelenik meg kedvesénél. De a’ darabnak öt felvonása van , ’s a’ szerető ifjú viszontagságainak csak még egy részén gázolt keresztül. Képviselő, de csak ollyan még, kinek mind a’ mellett szólnia nem lehet, ’s a’ makacs tanácsos nem akar semmit elengedni föltételéből, mellyhez leánya’ kezét köté. Eleinte a’ legtöbb adót fizetők között remél eljutni czéljához, de kisül, hogy évenként 12/sorral kevesebb adót fizet, mint hogy ez után boldoguljon. Később azoknak sorában lép fel, kik legtöbb szavazatot nyertek; de mivel a’ szavazati ívek nagy részben egy ember által készittettek , a’ szavazatok’ összeszámolásánál , a’ fizetők’ nagy fájdalmára , kitűnik , hogy vele együtt egy ismerőse nyert 999 szavazatot, ’s midőn közte ’s e’ között golyózás által választás történik, a’ sors’ vetélytársa mellett nyilatkozik. — így kezdődik az ötödik felvonás. Ilka sir, Gyula káromkodik, a’ tanácsos kérlelhetlen. Itt, mint minden fájdalmakat orvosló istenség, az egyik külváros’ fertálymestere lép föl, ki a’ szomorkodó szerelmeseknek tudtul adja, hogy a’ megválasztott tanácskozó képviselők közül egyik a’ múlt éjjel szomszédjának leányát elszöktette, ’s igy, mivel erkölcsi jó magaviselettel nem bir, nem választható. Helyébe Gyula lép a’ tanácskozók’ sorába, ’s Ilka ’s a’ boldog ifjú örömittason sietnek az oltárhoz. — Ennyit a’ darabról előlegesen. Mihelyt adatni fog, részletesebb bírálatot közlendőnk , ’s Ítéletünk minden tisztelet mellett, mellyel a’ szerző’ comicai tehetségei iránt viseltetünk , szigorú ’s igazságos leend. A’ darab’ czime iránt a’szerző eddig semmit nem határozott. Eleinte ,,sok zaj semmiért“ nek akará nevezni; minthogy azonban e’ czim Shakespeare’ egyik vígjátékára emlékeztet, most,,a’képzelt választó“ czimnél állapodott meg; ha csak az, hogy Moliére’ egyik darabját Malade imaginairének nevezik, nem fogja őt határozata’ újabb megváltoztatására birni. — Hugo Károly az ismert plagium ügyben a’ Spiegelben válaszol. Mondja, hogy ő b. Bazancourt’ novelláját egy barátjától hallotta elbeszéltetni, ’s a’ jó P. Zeit. szentül hiszi. Mi pedig csak bámulni tudunk azon jó barát’ csodaemlékező tehetségén, melly egy meglehetősen hosszas novellát párbeszédről párbeszédre ’s még szavaiban is híven valakinek tollába képes mondani. Azonban legyünk megnyugodva. Hugo ur ígéri, hogy ha Parisban darabját adatja, K. Bazancourt’ nevét sem fogja elhallgatni ; már csak azért sem, hogy megmutassa a’ francziáknak, mire képes egy költő egy novella’ földolgozásában, ha valódi drámaírói tehetség van benne. Hugó ur’ saját szavai. — Színházunkban a’ napokban adatott Sharidánnak egy comicai helyzetekben gazdag vigjátéka : ,,a’ szere-l em v a d á s z a t.“ A’c. műről talán máskor bővebben. Most csak a’ rendezőt figyelmeztetjük, ne tűrje a’ botrányt, hogy egy nemzet’ színpadán a’ legáltalánosabban ismert angol szavak (mint Master és gentleman) is olly fülsértően hibásan mondatnak ki. Hát csak a’ magyar színház’ tagjai nem tudnák-e olly szavak’ helyes kiejtését, melylyekben a’ legkisebb műveltségi igénynyel biró ember is szégyel hibázni ? — Irodalmi ismertető. „Büntetőjogtan a’ codificatio és tudomány’ legújabb elvei szerint, különösen biráink ’s ügyvédeink’ számára. Irta Szokolay István. Első rész. Általános büntető jogtan. Pest, 1848. Kiadja Heckenast Gusztáv.“ Szokolay, ezen munkájának közrebocsátása által hasznos szolgálatot tett mind a’ jogtanulóknak — ’s mi itt nemcsak az academiai növendékeket értjük, hanem birákat és ügyvédeket is feles számmal, — mind publicistáinknak. Amazok a’ tudomány’ jelen stádiumáig juthatnak el általa lemezek, ha nézeteiket egyik vagy másik tárgyról előadandják, nem lesznek kénytelenek ezentúl is, mint eddigien, a’ legmindennapiabb dolgok’ elemzésébe bocsátkozni, hogy a’ külföld’ irodalmában nem jártas olvasó által is megértessenek. Szokolay, úgy látszik, Feuerbach’ kézikönyvének legújabb kiadását ’s Mittermaiernek néhány évvel ezelőtt megjelent „adalékait a’ büntető törvény tudományhoz“ választá vezérfonalul, a’ nélkül azonban, hogy kirekesztőleg ezekre szorítkozott volna, ’s olly formán, hogy pontról pontra nemcsak azon féltuczat szabályról is teszen említést, mellyeket bámulatos pleonasmussal „magyar büntető jogtan“-nak czimeznek professoraink , ’s mellyek eddigi sovány compendiumainkban is feltaláltathatók, — hanem folytonos figyelemmel van egyszersmind az 1840 diki országgyűlés által kiküldött választmány’ munkálatára. Szerettük volna , ha a’ szerző nagyobb szabatosságra törekszik , még pedig mind bel-, mind külforma’ dolgában. Ezen, kivált a’ jogtudományban nagybecsű tulajdon’ elhanyaglása több helyt, érezhetővé válik. Igy p. o. a’ „magyar büntető jog“-nak szerző által adott értelemhatározatában nem találtuk fel a’ kellő szabatosságot, mert ezen definitió csak a’ magyar korona’ alattvalóiról szól, pedig Szokolay úr utóbb maga is említi, hogy büntető törvényeink nemcsak a’ magyart, hanem az országunkban tartózkodó idegeneket is kötelezik. Egyébiránt, ha mindjárt paradoxonnak látszanék is állításunk, kimondjuk mégis, — vannak a’ törvénytudománynak bizonyos ágai, mellyeknek definitióját adni, — feltéve, hogy adathatnék, — azonképen felesleges, mint a’ hogy’ felesleges, ez vagy ama’, mindenki előtt ismeretes, és mégis kellőleg nem definiálható bűntettnek tudományos értelemhatározatán törnünk fejünket. Szerző külön cikkelyben szól,,a’ segédtudományok“ról. Mióta a’ „jogtudomány’ encyclopaediájá“nak nevezete alatt külön tudomány alakult, azóta szükségtelenné vált a’ jogtan’ egyes részeiben a’ segédtudományokat felemlíteni. Da ha már szerző — alkalmasint azon oknál fogva, mert a’ felebb említett tudománynak köztünk még nincsenek cathedrái — szükségesnek találta, a’ segédtudományokról is röviden szót tenni, — említenie kellett volna mindenekelőtt a’ közjogot, név szerint az úgynevezett alkotmányjogot (droit constitutionel), annyival is inkább, mivel a’ szerző a’ büntetőjogot a’ közjog’ köréhez számítja,—szerintünk igen helyesen. Említhette volna továbbá a’ nemzetgazdászatot, már csak azért is, hogy a’ mi született törvényhozóink lássák, miszerint nekik sokat, igen sokat kell tanulniok, ha magokat érdemesekké akarják tenni állásukra. De, ha mindjárt csak a’ főbb segédtudományokra kivánt szorítkozni, említenie kellett volna mindenesetre a’ magánjogot, mellynek ezer fonala nyúlik be a’ büntetőjogba, ’s a’ statisticát, ,,a’ társadalmi tudományok’ ezen mathematicáját“ ’stb. Eddigelé csak az előismeretekről szólottunk, ’s igy természetes, hogy még számos észrevételeink volnának, de ezek nem ide, hanem szorosan tudományos folyóírásba valók, — hatalmasok, felhagynunk a’ további fejtegetéssel. Annyit azonban lehet is kell is elmondanunk e’ helyt, hogy a’ jelen munka, egyes hiányai’ és tévedései’ daczára, irodalmunkra nézve valóságos nyereség. A’ szerző nem siklik el könnyeden a’ tárgyak’ felszínén, hanem philosophiai és históriai momentumokból állítja együvé. Meleg emberszeretettel karolja fel , hol szükséges, az ügyet, a’ nélkül, hogy a’ hígeszü érzelgősség’mezejére tévedne; végre ha barátja a’ haladásnak , nem puszta helyből mozdulási viszketegből , hanem egészséges jogösztönből. — XX. — Megjelent Korponay „Hadi földiérás“-ának II. kötetéből az első rész. Tartalma az európai Török-állodalom, Görögország és a’róniai szigetek’ köztársasága. A’ földirás és statistics előtt mindenütt rövid históriai bevezetés van. Igen helyesen. Hol a’ história megállapodik, ott kezdődik a statistica. Hasonlót mondhatnánk a’ földírásról is. A’ történetírás jelöli ki különböző státusok’ határainak alakulását különböző időiben; az adja elő az eseményeket, mellyek valamely közáromány’ jelenleg fennálló külső viszonyait előidézők. ’S az állományok’ illyetén külső alakulása hadi tekintetben is egészen más combinátiókra vezethet. E’ combinátiók’ időnkénti elsorolása képezi sok részben egyes országok’ hadrendszerének történeteit. Szerző teljesen érti a’ tudományok’ ez egybefüggését. Azt mutatja jelen munkája, mellynek kétszeres fontossággal kell birnia előttünk, kik a’ Török-állodalommal annyi időkön keresztül éltünk harczban, s kiket a’ szomszédságnál fogva, az aldunai tartományok’ sorsa olly közelről érdekel. — KÜLFÖLD. ANGLIA. Múlt számunkban azon állitás, hogy lord G. Bentinek a’ zsidóügyben csak szavazott és nem beszélt, egyenes adaton alapult; újabb adat szerint a’ nevezett pártfőnök az említett ügyben csakugyan beszélt az alsóházban, rövid, de igen meleg beszédet tartván a’ lelkiismeret’ szabadságának érdekében. Az izlandi fékbili már a’ felsőházban is mindháromszor felolvastatott, ’s dec. 20 án már a’ szokott módon a’ kir. jóváhagyást is meghozta a’ kir. bizottmány, ’s ennélfogva már kész törvény a’ bili. Dec. 20-án az alsóházban lord John Russell előterjeszté a’ zsidóemancipatio bilit, mellynek egyedül elve iránt tend6 án előzetesen kérdést. Libthorp ezredes, ki a’ múlt alkalommal nem volt jelen, keményen ellenezte a’ bilit, mondván, hogy a’ zsidó parlamenti tagok péntek este és szombaton nem vehetnek részt az ülésekben. Lord John Russell: Akkor a’ meghatározott törvényes bírságot meg fogják fizetni, avagy a’ Sergeant-at-Arms által a’ parlament’ börtönébe fognak záratni. (Kaczaj.) Ezután a’ bili első ízben felolvastatott. — Az ülés’ végével lord John Russell inditványozá, hogy a‘ ház halassza el üléseit febr. 3 áig,’s indítványa elfogadtatott. Ugyanezen indítvány Lansdowne marquis’ ajánlatára a’ felsőházban is elfogadtatott. SPANYOLORSZÁG. A’ Catalóniában folyó lázadási mozgalmak , úgy látszik , rövid időn végkép’ el lesznek fojtva. A’ Montemolin gróf ügye teljesen megbukottnak tekinthető. Pártosai a’ számos katonaság által vadak gyanánt űzettek, ’s úgy látszik, már teljesen ki vannak fáradva, ’s megadják magokat. A’tisztek ismét Francziaországba menekültek, és csapatonként érkeznek oda. A’ többiek egymásután elfogatnak ’s agyonlövetnek a’ hadiszékek által. OLASZORSZÁG. A’ ferrarai ügy ki van egyenlítve. Ciachi bibornok, Grrarai legatul, utasitást kapott Rómából Ferrarába ismét visszatérni, ’s a’ jul. 16 statuequonak helyreállításán jelen lenni. Bolognából pedig pápakatonaság rendeltetett a’ nevezett városba, az ausztriai katonaság által birt őrpontokat átvenni. A’ fellegvár ’s a’ városban levő két laktanya és raktárak, mellyekért a’ pápai kormánynak évek óta bér fizettetik, az ausztriai katonaság’ birtokában marad , a’ város’ belsejében azonban a’ polgárőrség fogja a’ szolgálatot folytatni. Föltételekről, mellyeket Ausztria kikötött volna, semmi hir. Városunkban hite van , mi egyébiránt még bizonyításra vár, hgy Piacenzában a’ nép a’ katonai laktanyát, szállásolóival együtt, lőporral levegőbe röpitette, ’s mielőtt ez történt, a’Mária Luiza’ temetési meneténél a’ katonaságra lőttek,’s a’ laktanya’ levegőbe röpitése a’ katonaságnak ezen menetről hazatértével történt. HELVETIA. A’ luzerni fegyvertárban a’ hires reformátor Zwingli’ kardját, hadszekerezését és lövegét megtalálták. — Szerkesztői értesítés. A’ soproni felszólításra, hogy a’ pesti ügyvédek, kik az ügyvédreform’ országgyűlés’ elébe terjesztendő tervét fogalmazák, ezen tervet a’ soproni ügyvédekkel közöljék, válaszolják, mikép’ e’ felszólítás alkalmasint későn jött. Ha jól tudjuk, a’ petitio az országgyűlésre már rég’ felküldetett. Egyébiránt a’ tisztelt ügyvéd uraknak előttök az ut, reformot külön petitióban sürgetni . . . A’barsi követválasztásról vettük egy „Veterán’“ sorait. Közlése azonban már elkésett. De ha kiadtuk vala, az minden díj nélkül fogott volna történni. A’ nyomtatási díjul küldött 5 pft iránt tehát méltóztassék a’ beküldő ur rendelkezni. Szerkeszti: Csengery Antal. ion. szám. Hivatalos tudósítások. Január 2-án 1848. Hirdetés. (2 3) A’ császári királyi család’ ráczkevi uradalmának főtiszti hivatala részéről közhírül létetik, hogy az, ki az ezelőtt ezen uradalom’ szolgálatában állott mintegy 6 lábnyi magasságu, nagy és vékony termetű, kék szemű, halavány képű és ezen uradalom’ fővadásza Ehrenhelms János’ és erdei számadója Baumann Károly urak’ aláírásaikkal erősített bizonyítvánnyal ellátott Schwab Ferenc* nevű vadászlegényt Promontorba vagy Ráczkevébe szállitandja, vagy hollétéről bizonyos adatot nyújtana, mondott Schwab Ferencz’ befogatása után a’ szállítási költségeken felül 100 váltó forinttal fog megjutalmaztatni Promontor, november 27-én 1847. Kis Sándor elleni csőd. (3) ^ 46484 Debreczen város tanácsa feljelentvén, hogy fizetési tehetetlenség miatt csőd alá esett Kis Sándor Debreczeni kereskedő hitelezőinek összejövetelére 1848—ik évi január 26-dika tűzetvén ki határnapul, ideiglenes tömeggondnokoká Máthé János helybeli polgár és kereskedő , perügyelővé pedig Kis Lajos hitesügyvéd neveztetett ki Kelt Sz. Andris hó 16-kán 1847. C12) A jjegyzék-semmisités. C3(3) 44175. Debreczen város tanácsának jelentése szerint, Ringauf Lépeid pesti kereskedőt szenvedőleg, Römer és társát pedig keresőleg illető 2603 v. ft 46 krról szóló Pesten 1819. november 15kén kelt, ’s azon év november 22kén betáblázott, de kitáblázás előtt eltévedt árjegyzék megsemmisítésére egy év ’s napi határidő tűzetvén ki. Kelt Mindszent hó 19kén 1847.______________ (24) Kötelezvények megsemmisítése (243) 45420. Pest város tanácsának jelentése szerint a) Jettini alapítvány részére 1815-dik év november 1-jén 280 p. ftról, — b) A’ nevezett város gyámhivatala részére 1815. év december 4-kén 412 p. Aról, — c) Bolla Márton részére 1816-dik év január 1-jén 400 p. ftról, d) Jettinféle tömeg részére 1817-dik év august 28-kán 400 p. ftról; — végre e) Seifert Anna részére 1817-dik év october 2-kán 800 p. ftról kiadott, ’s Kovák János és neje született Faith Erzsébet, a’ Ferencz városi temető-utczában 418-dik számú házukra senkitett ugyanazon években betáblázott kötelezvényeknek kitábláztatására ’s megsemmisitetésére 1847. november 1-jétől számítandó egy évi ’s napi határidő tűzetik ki. Kelt Sz. András hó 2, 1847.