Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-04-15 / 30. szám

a­rti­o­n­t, ápr. 13-án. Egy óhajtás lengi át megyénk azárát, s ez: „Illy főispán kinevezését eszközölni a ministé­­iumtól, ki megyénk eddigi pártoskodásaitól ment.“ Illy óhajtás között vártuk a jelen gyűlés kezdetét. A fá­ikról zászlók alatt bejövő nép tanúságot tett arról, hogy pá­­tk­ai életünk iránt nem közönyös, és hogy megyénknek ma itatni a szerencse az első népgyülést megülni. Úgy jön. J mel­­lőtti 10 órakor a megye udvarán első alispánunk elnöklete ,att, a népgy­ülés kezdetét vette , az elnök üdvözölvén a pülést, Boronkay és Zsembery lelkes, áradozó és mindnyá­­nk érzelmeit tolmácsoló szónoklatai következtében elhatá­­sztatott, hogy „egyedül és kizárólag gróf T­e­l­e­k­y Lászlót írják Hontmegye főispánjának kinevezni“, és ezen kivána­­nkat a gyűlésből kinevezett küldöttség által terjesztendjük ministérium elé azért, hogy tudják a tisztelt férfiak, mi­­­nt Hont megyében a pártoskodások megakadályozásának macacája gr. Teleky László főispánná leendő kinevezésétől gy . gr. Teleky Lászlóhoz pedig azért, mert tudjuk, hogy tisztelt polgár kérésünk teljesítését polgári kötelességnek rtondja , hogy megyénket a pártoskodás örvényétől meg­­sütse, s annak biztos jövőt készítsen. — H. — Temesvár, ápril 6-án. Ön megírta már, mi­nt fogadtatott nálunk a szabadság első szózata, adjon ön­­t e rövid vázlatnak is az azóta történtekről. Kihirdettük a ministeriális rendeletet az úrbér megszün­­től , a közös teherviselésről, s küldöttségeinket a nép az im ber- és külfeleivel fogadó, lobogókkal , lovakon jöttek inkbe , felfegyverzett őrök tisztelegtek megjelenésünkön, s pár helyen öröm s ámulatában, mintha ég küldöttei let­­tk volna, térdre hulla a gép előttünk. Csak néhol jelent­­ett a bizalmatlanság hideg géniusa, azt súgván a népnek gy ennyi jótétemény nem jöhet úgy ingyen — s örökös ,anasági teher lesz bére — illyeket az uj élet ellenei hir­nek a népnek. Ápril 4-én megnyiták tisztikarunkat. Higgye el ön, ez ki­­sélhetlen vala nálunk. Tisztikarunk legnagyobb része a isi absolutismus, a Metternich-A­pponyi politica legtúlzóbb adolaiból állott, mindent el kelle követnünk, hogy ez ura­­lemondásra bírjuk, hacsak a forradalmat fejlődésében fel­­ióztatni, s megyénket a szükséges béke helyett, ezer vi­­skodásba bonyolítani nem akarók. — Ehhez jött, hogy a d­­iszrátorunk magát törvényellenes hivatalnoknak ismervén megyénél, le­mondott, példáját öcscse Ambrózy György ,ad alispán követé, így nyilt meg ápril á-iki­us követvá­­lásra hirdetett közgyűlésünk. Követválasztásra nem való síség, de mi felszólítod a tisztikart, hogy jelen körülmé­­k közt hagyja el a hivatalt, s ez meghajolt az idő hatalma­i, barátink és elleneink siettek a lemondással, a közönség irő lelkesedéssel kiséré esebesen fejlődő adtust, s félóra­­i a jelenlevők , a törvénytelen kezekből nyert hivatalokat ivényes testnél, egy másod aljegyzőt kivéve, mind lete­­— Ezekre nézve tehát nem volt szükségünk , hogy a bizodalmatlanság constitutionális halálszavát kimondjuk , hogy kimondjuk, miként hivatalaikat törvénytelen hata­lomtól nyerék; — ezt a lemondó tisztikar maga teve, hogy kimondjuk, miként múlt tisztújításunk törvénytelen volt, mert ebből a nemesi szavazók, a jobbágytelki birtokosok, a cre­­dentionalisták s igy egész categóriák voltak és szokás és tör­vény ellenére kizárva, hogy a titkos szavazás nem tartatott meg. A közgyűlés ez alkotmányos erőt a 4 vagy 5 jelen nem levő hivatalnokokra mondá ki , s igy az egész tisztikar meg­­uyittatott, és mivel administrátorunk most mondott le, főis­pánunk pedig három éve már visszaadá a megye kormányát a fölségnek, kineveztünk hét tagból álló bizottmányt, s ennek javaslatára tevők meg másnap a választást. Láthatja tehát ön, hogy másként nem cselekedhetünk, mi a forradalom baráti vagyunk, mellettünk egyébként a törvény s tiszta öntuda­tunk, hogy megmentők a megyét. Az alispánok nevei meg írattak már önnek. Gorove István polgártársunk indítványaira ezután követ­kezőket határoztuk. A pesti 12 pontot politikai hitvallásunk­nak nyilatkoztattuk. A ministériumnak bizalmat szavaztunk , — különböztesse meg ön ezt a gratulációktól. Az országgyű­lésen magukat eláruló reactionális hivatalnokok elmozdítását; Zsedényit, az első fatális resolutió ellenjegyzőjét, ki e nemze­tet a vész- és viharörvény szélére taszítani egyik eszköz volt, vád alá helyezni. Párisban lakó polgártársainknak a franczia köztársaságot megüdvözlő sympathiáiban osztozánk , s ezt a külügyministernek szükséges tájékozási adatul megszólt. Egy fiatalabb polgártársunk, Onossy Mátyás indítványára a papi coelibátus kérdését a cultusminister figyelmébe ajánlók, s e tanuságos vitában örömmel hallók az egyházi rend néhány felvilágosodott tagjának csatlakozását a forradalom tanaihoz. Egyébiránt nekünk is jutott már örömünk poharába né­hány keserű csepp. A várőrkatonaság tisztei nem viseltetnek rokonszenvvel forradalmunk iránt. Egy lelkes barátunkat, Damjanics századost, mert egy német generális irányában ura­­lom alá véve a magyar nemzeti becsületet, tőlünk s ifjú nejé­től 48 óra alatti távozásra kényszeriték. Ajánljuk őt, a kü­lönben is bátor férik s kitűnő katonát, a lélekben magyart, a ministérium igazságos figyelmébe. — Polgárságunk még most is üldözi a zsidót, de mindezek bennünket nem zsibbasztanak, s fogadjuk, hogy a nemzeti életnek örökre hiv húrjai leszünk, mellyek hangjai kellőkép adandják vissza a szabadság rezgé­seit. — Isten önnel! KÜLFÖL­DV ANGLIA. A felsőház ápr. 3-i ülésében Aberdeen lord igen ingerülten ten kérdést, hogy miután a sardiniai király első teré meg a békét Lombardiába avatkozásával, az angol kormány nem nyilatkoztatta-e ki neki, hogy Anglia nem fogja egykedvűen nézni azon kötések meg­sértését, mellyek mind Sardiniát mind Angliát egyaránt kötelezik. Lansdowne marquis, titkos tanácsi elnök, azt nyilvánítá, miszerint a kormány nevében ugyan most még nem mondhatja meg, mit fog tenni, annyit azonban mondhat, hogy bárha ez iránt Ausztria Angliát meg nem kereste, az angol kormány szükségesnek találta követe által a sardiniai királynak azt kijelenteni, mikép reméli, a legszigorúabb semlegességben fog maradni. A sardiniai sereg az angol kormány beleegyezése és akarata ellenére nyomult Lombardiába. Izlandban a mozgalmak folyvást tartanak . John Mit­chell és társainak jelszava: Éljen a köztársaság! A nép mindenütt siet magát fegyverrel ellátni. SPANYOLORSZÁG: Madridban nevezetes mozgal­mak s a nép és katonaság között komoly összeütközések voltak, számos ember halt meg, s a nép egy része a köztársaságot élteté. Márt. 28-án azonban már ismét helyreállott a béke. OLASZORSZÁG: Az ausztriai sereget mindinkább jobban szorítják össze az olaszok ; kivánatos, hogy nyílt mezőn meg ne ütközzenek, mert akkor igen nagy hihető­ség van, hogy a Radeczky jól gyakorlott hadserege fog győztes lenni. Hir szerint Radeczky a bresciai ideiglenes kormánynak capitulátiót ajánlott a maga részéről , azon­ban azon felelettel utasíttatott vissza, hogy csak rendes katonasággal, de nem gyilkosokkal is szoktak capitulátióra lépni. Szép öröm reánk nézve, midőn ezen hadseregben nekünk is vannak katonáink. — Egy milánói lap szerint a helyet a segitő szabad csapatok és ausztriai katonaság kö­zött Monte Chiarinál ütközet volt, mellyben 500 ausztriai esett el, 300 kapott sebet, s 600 tyroli odahagyá az ausz­triai zászlót, miközben csak 40 helvéta esett el. Ezen jó hir azonban még nem látszik bizonyos lenni. NÉMETORSZÁG. Némelly német lap azon gyaláza­tosságot költötte reánk , hogy a magyar országgyűléstől 60,000 ujoncz kéretvén Olaszország ellen, büszke nagy­lelkűséggel (!) 100,000 ujoncz szavaztatott meg. Azon lapok ugyan ezen föltétel mellett dicséretekkel halmoznak el, de ezen dicséretek szégyen, gyalázat reánk, hogy azt föl is tehették rólunk, s hogy pár napig azon vélemény volt elterjedve rólunk Európában, miszerint mi segédke­zeket nyújtunk a szabadsági mozgalmak elnyomására. Az ellen is legnagyobb ingerültség van az egész nemzetben, hogy eddigi tehetlenségünk mellett egy pár ezred Olasz­országba vonszoltatott. Mikép szavazhatott volna tehát még új hadsereget a magyar országgyűlés az olaszországi statáriális politika gyámolítására ? S íme annyira meg­­ronta nevünket, annyira megbecstelenített a megbukott közbirodalmi kormány Európa előtt, hogy sokan ezen ha­mis hírt elhitték, ezen gyalázatosságot féltették rólunk. Szerkeszti : Csengery Antal. 1­.szám. Mlvfetalo» tudé«n­&f*ok« Takarékpénztári könyvecskéket illető hirdetmény. 3) 14262.—656. Kőszeg város tanácsa az ottani takarékpénztár igazgatóságának folyamodása Ikeztében azon betételi könyvecskéket, mellyek Hang János hirtelen kezelése miatt hivata­­l elmozditott könyvvivő és pénztárnok aláírása alatt kelt ’s az 1846-ik évi június 2-dika mint alilett egyén elmozdításának napja óta a­ felnevezett intézetnél ez ideig elő nem fordultak, cok­ból netalán még kipuhatolható hiányok és károk tekintetéből országszerte azzal kihirdet— [kérvén, hogyha azoknak birtokosai folyó évi február 1 —je napjától számítandó egy évi ’s napi határidő alatt magokat a­ felemlitett intézetnél nem jelentendik, a’ kérdéses könyvecs­­nézve a’ mondott intézetnek további felelősége megszűnik. Kelt január 4-én 1848. H i r d e t m é n (2, 3) PA kir. udvari kincstár engedelmével, Szolnokon, a’ kir. bányafő fel­ügyelői hivatalnál még ezen a­ katonai évben június hó 6-án délelőtti órákban, a’ felső magyarorsz. bányapolgárok és bánya­iatok­ kohóiból nyerendő mintegy 400 mázsányi úrbéri réz és saját termelésű tárcsa-réz (Splein npfer) nyilvános árverés utján — a’ mellyhez alább olvasható */. alatti minta szerinti irásbani í.ok is elfogadtatnak — következő feltételek alatt fog eladatni: ■i-ször A’ vevők kényelme okáért, fog az urbéri­ réz évnegyedi részletenként úgy, a’ mint azt fakincstár kapja; az eladásra szánt saját termelésű rézmennyiség pedig 200—300 mázsa rész­ben olly módon árvereztetni, hogy a’ vevőknek minden havi készítményből 2—4 ollyan részlet rendben ki fog szolgáltatni, a’ mint ezek általuk vétettek.­­.-szor kikiáltási árul, illy réznek jelenlegi 41 ft 36 krnyi (negyvenegy forint harminczhat kraj­­i) állandó ára azon módon határoztatik, hogy a­' vevők magokat lekötelezik a’ vételárnak azon vali feljebb rugtatását elfogadni, mellyben netalán Bécsben a’ cs. k. termény-eladási igaz­i­nál, a’ szomolnoki tárcza-réz ára a’ szerződési idő alatt feljebb rúg; a’ mint viszont el­­ő esetben, nekik az alább szállandó ár elengedése biztosítalak. A szót köteles minden vevő, az árverés elött, a­ szándékolt megveendő rézmennyiség kellő 15 száztolit, mint bánatpénzt előre letenni, melly bánatpénz a’ nem vevőnek azonnal az­­ után visszaadatik, a’ vevőknek pedig nyújtandó biztositékába beszámíttatni fog. —szer A vevőtől kívántatik a’ megvett réz­ mennyiség — a’ folyó ár szerint kiszámítandó azok 10%-ban álló biztosíték letétele. •.-szűr Mint a’ bánatpénz, úgy a’ biztositék is elfogadtatik készpénzben, avagy cs. kir. sza­­xlezvényekben folyó kerete szerint (az 1834—ik és 1839—ik évek valódi névszerinti érték­e avagy egy városi reál biztosítékban — ha ez, 1-ső helyen törvényesen betábláztatott —­yik értékb­eli hiteles oklevél, valamint az ügyészi hivatal eziránti nyilatkozata, melly annak­­ alkalmatosságát elismeri, előterjesztetik: ezen biztosítékul ajánlandó statuspapirosokhoz­­ tartozó couponok mellékelendők , mellyek a’ vevők kérésükre, időről időre a’ kamatok ;­ végett, bizonyítvány mellett, minden késedelem nélkül ki fognak szolgáltatni. Azoknak ■ cositékaikat készpénzben adták, tetszésükre hagyatik, azt statuspapirosok,­ vagy egy reál­ak által fölcserélni. A’ biztosíték, a’ kötelező idő lefolyta után, ha minden elvállalt ke­rtek teljesítettek, a’ kir. bánya-kincstári számvevő hivatal által lóg utalvány mellett tüstént jószor A’ vevő köteles magát minden e’ tárgyakat illető törvénykérdésekben az 1832/6. 20—ik 1840. 11 —ik ez. értelmében, sommás eljárással, a" kir. felső-magyarországi kerületi bánya­­i széknek alá vetni, és minden bármelly nevet viselő perorvoslatok kirekesztésével, egyedül i­.ir. udvari kamara utján, ő felségéhez intézendő folyamodásra szorítkozni, hol a’ vevőtől íverési jegyzőkönyv, ezen hirdetésben foglalt feltételekkel együtt, egy hiteles alakú ■ülést pótoland. sízer A’ megvett réznek kiszolgáltatása a’ kohóknál csak a’ fő hivatal pénztárától szerzett lány mellel­, melly ezen réz-mennyiségre esendő összegnek lefizetését bizonyitandja, gőgbe. •/. Minta az írásbeli ajánlatra. Hobbirt kívánja azon kir. bánya-főfelügyelői i. é. 768. szám alatti hirdetésnél fogva f. évi i.­án Szomolnokost tartandó réz-árverésnél (itt szükséges a súlyt számmal és betűvel ,mennyiségű úrbéri vagy pedig kincstári tárcsa-rezet, mázsáját (itt az ajánlat mennyiségét ólmmal és betűvel ki kell tenni) megvenni, ezen czélra iderekeszli a hirdetménynek 3-ik szegődött 5% kötbért (hasonlólag számmal és betűvel kifejezni) készpénzben (vagy (513) t­őzhatók Pestről S Bécsbe naponkint, Győrrel kapcsolatban. Indulására: reggeli 7 óra. Pestről Zimonyba minden kedden, lefelé Eszéken, fölfelé Titelen át. „ „ minden pénteken, lefelé Titelen, fölfelé Eszéken át. „ Orsovára minden vasárnap, Galacz és Konstantinápolylyal kapcsolatban az oláh részen. „ „ minden csütörtökön, Galacz és Konstantinápolylyal kapcsolatban a’ török részen. „ Od­essába april 9- és 23-án az ugyanezen napokon Orsovába induló gőzössel. Indulására: reggeli 6 óra. Szolnokból Szegedre minden kedden és pénteken reggel. Szegedről Szolnokba minden vasárnap és szerdán reggel. Pesten, april 1-jén 1848. Az első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság főügyn­öksége. 73 . Ápril 15-én 1848. statuspapirosokban, avagy letéti bizonyitványokban valamelly kincstári pénztárnál) és azon nyilat­kozatát, hogy azon esetben, ha ajánlata által ezen réz-mennyiséget elnyerendi, ez­t reá nézve olly kötelező erővel bír, mint ha ő ott személyesen az árverés feltételeit megértve, jelen lett volna, és az árverés jegyzőkönyvét aláírta volna. Biztosítékul erősíti ezt saját keze írásával és pecsétével. Hely és Dátum neve aláírása. Az igy elkészült ajánlatnak lepecsételve, és ezen felírással : „tárcsa (vagy úrbéri) -réz ajánlat a’ f. évi június 6-án Szomolnokon k. felügyelő főhivatalnál tartandó réz-árve­résnél“, ellátva még a’ szóbeli árverés előtt be kell érkeznie; megjegyzendő még, hogy hasonló ajánlatnál a’ szóbeli az elsőséget nyerendi. A’ kir. felső-magyarországi bányászati főfelügyelőségtől Szomolnokon 1848. 66) Néhai Gebhard János tömege elleni csőd. 12350. Krassó vármegyének törvényszéke által néhai Gebhard János a (3, 3) zsidóvári vasgyár társulat volt számvivőjének tömege ellen indított csődben a’ hitelezők összejövetelére i. é. június 27-ke tűzetvén ki határnapul, ideiglenes tömeggondnoknak Tamáskovits Antal Szákuli községjegyző, perfigyelőnek pedig Athanasievits György tiszti alügyész neveztetvén. Kelt Böjtmás hó 21-kén 1848. (63) (5, 0) figyelmezteteit. Bátorkodunk a’ t. ez. közönséget figyelmeztetni, miszerint az Életképek Értesítőjébe hirdet­mények fölvétetnek u. m. könyvek, képek, földabroszok, mulatságok, estélyek, tánczvigalm­ak, hangverse­nyek, divatáruk, diatszerek, sorsjátékok, műtárgyak, hölgy- és férfiszabók ’s egyéb mesteremberek ’s mű­vészek lakása, boltváltoztatások, fürdők, vendéglők ’s könyvek ajánlása, hazai intézeteink munkálatinak közlése, szövetárusok lakása, gőzhajójárat, gyorskocsik indulásnapjai, árverések, eladások, szálláskiadások, tanulók fölvétele; szóval: olly mindennapi szükséges tárgyak, miknek tudása a’ város lakóira nézve kívá­natos vagy szükséges és a’ vidékre nézve egy vagy más tekintetben érdekes. Az „Értesítő“ a’ boríték hátulsó lapján foglal helyet. Beigtatási díj minden fél hasába sorért vagy annak helyéért 4 ezüst krajezár, többszöri hirdetés esetében pedig csak 3 ezüst krajezár. A’ hirdetések egyedül „Landerer és Heckenast“ urak nyomdájában, hatvani-utczai Horváth-házban (a’ Pesti Hírlap kiadó-hivatalában) vétetnek föl. Az Életképek szerkesztősége. (7, 0)

Next