Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-04-29 / 35. szám
sütörtök 3*. Ápril 29. 1848. ^jelenik e’ lap minden gyszer küldve pedig «Hiányokba küldetni helyéért 5 pengő K^vS.’, kertesb hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Hivatalos rovat. A ministérium határozatából a nemzetőrség első felálása s rendszeritése a ministerelnök teendői közé joztatott. A hadügy vezetése , Mészáros Lázár hadügyi minister megérkeztéig , ideiglenesen szinte a minier-elnökre bizatott. Pest, ápril 19-én 1848. Nem hivatalos rész. Pest, ápril 19-én. Mit csinálnak Erdélyben ? Minél inkább tétetlenkedik a kormány, annál nagysrübbé, mozgalmasabbá és kiterjedtebbé vált a körvemény, mellynek felszólalásai végre nem maradának sir nélkül. Országgyűlést sürgetni, melly az uniót föltétlenül esetlegesen elfogadva, egyszersmind az urbér és adó tárában alkotott törvényeinket életbeléptesse, továbbá adjárt követeket választani, kik ha Erdélyben országülés nem lenne, a magyarországira menjenek : ez vala irány, mellyet Alsófejér adott. E nyomon voltak Kolozs s a több megyék, olly sikerrel, hogy magyar megyékben, a mint értesülve vagyunk, a váltások már nagy részben be is vannak végezve. A kormányzó és kormányszék darabig késtek, vártak azonban, az alsófejéri iránynak a székelyek hamar megák a nyomatékot, de minőt! Ezt a hősfajt sokan egység elleni iránynyal vádolák, laki azt mondá rá egyik erdélyi lapban : „halljátok, íkelyek, kiáltsátok fel az uniót olly hatalmasan, hogy mására rendüljön meg a fél Erdély!“ Valóban mégis cselekedtek, nem e felszólításra, hanem veiknek sugallatából, erejüknek teljességéből. A kormányzó még márt. 31-től Alsó-Fejérhez így írt, mint újabb, meg újabb események merültek fel, nem riasztottam el én, ő felségét újra meg újra kérni, hogy egészen közzévált kivánságnak engedve , alkalmat utoztassék nekünk nyújtani arra, mikép bajainkról prsgosan tanácskozhassunk, még pedig minden haladék likül. Egész bizodalommal várom én és várhatja Erdély iden órán ő felségének ebbeli kedvező elhatározását. Eyébiránt — igy rekeszti be levelét Erdély kormányzója legyenek meggyőződve , hogy csekély tehetségem ,sz erejével őrködöm e kis haza felett, s rendkívüli esetben, rendkívüli módokhoz is nyúlni kötelességemnek sem tartani.“ És mig nálunk röpült az idő, mig mi azt kívántuk,gy állapodjék meg a nap, mint egykor megállitá isten igite kérésére, az Ő népének harczáért, Erdélynek addig 3.szu napjai valának, a tétlenség és aggodalom miatt, itt soha nem álla jobban, erősebben az egység ügye; és ami nem veszélyezteté Erdély megmaradását úgy, mint késedelmezés. A magyar megyék vetélkedtek határainkban; a véleménykülönbségek ellágyultak, ritkultak, fient öröm bobta el őket, midőn Magyarország függettségét kiküzdve, s az első felelős ministériumot az élszékből kikelni láták. Többi között Belső-Székmegye igy írt ministereinkhez : „üdvözlik e megye ledei a minister urakat, uj és dicső pályájukon. Önök, a nemzet megváltóit tekintjük, kiket a mindenható idott, százados szenvedések után , hogy önök által a ma állandó boldogsága elkezdődjék. Mielőtt honunknak oszthatlan egyesülése megtörténnék, már előre is e merendei birodalmukat s függésöket klvánitják a magyar ministérium iránt, s minden lépése áldásos sikert óhajtanak.“ A szászok, ha nem is tartalmi , de prudens és circumspectus modorban, rokon- hiveket tanusiták; az oláhokról pedig kétkedni alig le- 513, kiket robot és taksa és papidézma terhel, a mellett, hy a hivatalviselést és képviselői jogot a szászok ő erővelkiváltságolák. 3S mig ekkép forra a világ, midőn az embereknek tü►ne már kifáradni kezde, akkor adának székely rokobik nyomatékot az ügynek. Udvarhely széknek egy nagy ielettsége érkezik Kolozsvárra ápril 8-án. Megérkezésökve lángbaborult minden szív Kolozsváron; elejökbe lettek az útra, s ahol szállva voltak, a merre jártak, a a megjelentek , a lelkesültek serege fogta körül, fákakkal, zenével, zászlókkal. Illy jelenetnek közepette írták: „most harminczan jöttünk országgyűlésért, de nem kapunk, eljövünk mi harminczezeren is.“ Az er- H lapok részletei, mellyekben ezen látvány leiratik, nancsak hatalmasan czáfolják meg a BK P. Hiradón kétségét, hogy a székelyek az egyesülést óhajtanák; átváltig megmutaták, hogy akarják, s azt mutaták vele , hogy tudják , mit kell akarniok. A közvéleménynek e hatalmas áradása Kolozsváron tiszta volt minden gizgaztól. Az unió-menet egészen testvéri színben járdalta az utczákat; csak a Jósika-ház előtt forditá fel lobogóit, és tompán kiáltá: „le a hazaárulókkal!“ a mint az erdélyi lapok tudósítanak. Ez történt ápril 8-án. Másnap a küldöttséget a kormányzó fogadta el. Harmadik napon a kormányszék udvarán roppant tömegben állt a nép, mellynek kihirdetteték, hogy a kormányszék megbízta a kormányzót, mikép törvényes jogánál fogva május 29-dikére országgyűlést hirdessen. Erdély iránya tanusítja, hogy nyomva volt, de elaljasodva nem. Az udvarhelyszéki küldöttség egyik lelkes vezérétől, s a mint tudjuk , azon széknek már megválasztott követétől, Pálffy Jánostól, egy czikk jelent meg az Erdélyi Híradóban, közelebbi országgyűlések teendői iránt. Kivonata ez: az Országgyűlés ideje hat hét, egy órával sem több. 2) Feltétlen unió. 3) A közös teherviselésről, az úrbéri viszonyok megszüntetéséről , a papi tizedről, a népképviseletről, a mi országgyűlésünkön alkotott törvényekneknek elfogadása, egyetlen szóváltoztatás nélkül. 4) Ezek után, a teljes organizátióig is , Erdélynek a magyar ministérium kormánya alá helyezése, és a közelebbi , Budapestre egybehívandó nemzeti gyűlésen már Erdélynek is képviseltetése. Ezek fővonásai a czikknek, mellynek írójában régi s a nehéz napokban is állhatatos elvbarátunkat, s most a feltétlen és tettleges uniónak egyik harczosát örömmel köszöntjük. Nézetei ugyanazok, mellyek Kemény Dénesé, ugyanazok, mellyek miénk, s mellyek mindazoké, kik az uniót igazán akarják, mert igazán meggyőződtek , hogy ez az időnek lenni vagy nem lenni kérdése. Csak pár megjegyzésünk van. Az országgyűlés május 29-kére van kitűzve. Fatális napoknak ennyi idő sok. Aztán hat heti országgyűlés megint félő, hogy a czél megnehezíttetik általa, most, midőn kevés az építő elem, több a romboló; s midőn még a régi, a csökönyös elem is a romboláshoz szegődik, csakhogy nehezítse az építésnek, a megszilárdulásnak munkáját. Erdélynek vigyázni kell óráira; az uniót nemcsak kimondani, hanem tettlegesen végrehajtani: ez óráinak, nem heteinek feladása; s amint ezt megtette, megtett mindent , amit magában még tennie kellett. Azontúl együtt kell tennünk , ugyanazon kormány által kell kormányoztatnunk. Azontúl két magyar hazát nem fogunk ismerni; egy leszen sorsunk , történetünk, jóban, roszban, mint volt. Bécs, ápril 15-kén. A magyar kir. udv. kanczellária mai napon tartotta utósó ülését, mellyben a magyar ministérium abbeli rendelete olvastatott fel, miszerint ezentúl a magyar udv. kanczelláriának mindennemű kiadásai végkép megszüntetvén , a benyújtott s még nem tárgyalt kérelemlevelek az esedezőknek olly utasítással adassanak vissza, hogy folyamodásaikat az illető ministerhez intézzék; azon tárgyakra nézve pedig, mellyek iránt a helytartó tanács vagy a törvényhatóságok jelentéseiket felküldötték, minden érdemleges tanácskozás megszüntetendő, és ezen irományok valamint szinte a határozattal ellátott, de még ki nem adott ügyek is a ministérium elnökéhez átteendők, kivévén a kegyelmezés jogának gyakorlatát illető ügyeket, mellyek herczeg Eszterházy Pál úrhoz utasitandók, annak ellenjegyzése mellett fogván ő fölsége által eldöntetni, s végrehajtás végett az igazságügy ministeréhez intéztetni. A ministeri rendeletnek többi része az irományoknak mikép leendő átküldését illeti, a kanczellária személyzetére nézve pedig az mondatik, hogy a további rendeletet herczeg Eszterházy utján fogja megkapni. Ezen rendelet foganatosítására a szükséges lépések megtételvén, alkanczellár , állodalmi tanácsnok, Szögyény László úr a magyar kir. udv. kanczelláriát eloszlatottnak nyilvánította, és érzékeny hangon búcsút vett a kanczellária tagjaitól, kiknek nevében gróf Teleky Ferencz bucsuszónoklattal válaszolt. » 1 Az országgyűlés folytatása :April 7-iki ülések részletei. A délelőtti kér ülésben befejeztetvén a közi. ministérium teendőiről szóló törvényjavaslat tárgyalása, Rónay J. Csanádi követ bemutatás indokolva ajánlá a kathólikusok petitióját, remélvén, hogy a ház meleg pártolására fog találni. Ő felsége, úgymond, csak a főpapok kinevezését tartotta fel magának , minden egyéb a törvényhozás körébe tartozik; a petitiót benyújtó kathólikusok tehát azon önállást s szabadságot kivánják magoknak, melly más hitüeknek már megadatott.— Asztalos P., kér.jegyző, felolvasván a kérelmi pontokat. Deá k F. sajnálatát fejezé ki, hogy e tárgy korábban nem került a tábla elébe; most már az idő rövid, s vannak már megkezdett múlhatlan teendők, mellyeknek bevégzésére alig van néhány óra. Legegyszerűbb volna a petitióra azt mondani: nincs többé idő; ezt azonban nem tanácsolná, mert a petitióban sok van, mi méltányosságon alapul, s a legszámosabb vallásfelekezet tagjainak kedélyét megnyugtatás nélkül hagyni nem lehet. Javasolt tehát, hogy e fontos tárgyban másnapon conferentia tartassák. És ez általános elfogadásra talált. Ezután szinte Asztalos P. felolvasta a Beöthy O. által benyújtott törvényjavaslatot, Magyarország és Erdély egyesítéséről, mellynek indokolására szinte Beöthy Ö. nyilatkozott, igen röviden megemlítvén, hogy ezen törvényjavaslat a legtökéletesb jogosság alapján épült, s hogy különös vigyázattal készült arra, hogy bármelly jogszorítás vagy megrövidítés által idegenségeket ne szüljön. Elfogadtatott. Házmán F. budai követ Pest és Buda fővárosok egyesítését indítványozd. A testvériség uralkodó eszméjéből eredeti azon vágy, hogy Buda és Pest administrativ tekintetben egyesittessenek. Ezt bőven indokolni nem is szükség ; ezen egyesülés legüdvesebb befolyást gyakorolna a vélemények kiegyenlítésére, s nagyszerű emléke lenne a közelebbi napoknak. — Ellenben Károlyi I. Pest követe , nem tudjuk, maga vagy küldői nevében-e, szűkkeblű felfogást bizonyított a rokonszenvet érdemlő tárgy iránt. Az indítvány őt meglepi — úgymond — ő Pestről e tárgyban egy szót sem hallott, Pesten ez unióról mit sem tudnak; ő tehát érdemileg a tárgy iránt sem sympathiát, sem antipathiát nem nyilváníthat. A vásár kettőn áll — s ő fájlalja és méltánytalannak találja e rögtönzést, miszerint a budaiak, a pestiek elmellőzésével, az országgyűlés végperczeiben hozták e tárgyat szőnyegre. Kéri tehát a budaiakat, egyezkedés végett, Pestre utasittatni. — Kubinyi F. Helyesnek találta, hogy előbb a két város egyezkedjék, s bármellyiket elmellőzni méltánytalan volna. Házmán F. Csodálja Pest követét, ki magát meglepettnek mondja, holott ő már előre közölte vele az indítványt, s különben is a két szomszéd városok egyikében nem maradhat titok, mi a másikban történik; ezen eszme a két várost foglalkoztatja, s nagy rokonszenvre talál. Az indítványban, mellyet ő tett, nincs semmi erőszakolás, mellyet, szabadság embere lévén, ő sem szeret; ő csak azt kívánja, hogy a ministérium bizassék meg, hogy a két várost kihallgatván, jövő országgyűlésig tegye meg a szükséges előző lépéseket, s terjesszen elő javaslatot az egyesítésről. Szentkirályi: a petitiót egyszerűen, minden utasítás nélkül kívánja a ministériumhoz utasittatni; abban, hogy félre nem tétetett, márbenne fekszik a ház sympathiájának kinyilatkoztatása. — S a dolog ebben maradt. — Nem áll tehát, amit a B. P. Hiradó referált, hogy a budai indítvány határozat nélkül meghiúsult. Szentkirályi M. felolvasá a már tegnap bemutatott s nyomtatás alá bocsátott törvényjavaslatokat 1) József nádor érdemeinek beczikkelyezéséről, 2) István főherczeg nádorrá választásáról, mellyek változtatás nélkül elfogadtattak. — Ugyan Szentkirályi M. előhozván, hogy az országgyűlési szállásokról szóló 1844-iki törvény nem eléggé világos, s annak magyarázata már a főlovászmesteri hivatalban is fenforgott, ez utóbbinak s a szerződő feleknek tájékozása végett, meghatároztatni kívánja : valljon a fizetési évnegyedek a helybeli szokás szerint Sz. Mihálytól, vagy január 1-jétől számittassanak-e ? Szóló ez utóbbit vélné megállapitandónak. — Sebestyén G. a városi szokást véli megtartandónak, dum fueris Romáé stb. — Nes ter, pozsonyi követ, köszöni ezt a követurnak, mert igy félévi felmondás lévén szükséges, még félévi házbért kellene fizetni. — Tomcsányi s többen is a pesti véleményhez járulván, határozatba ment, hogy a házbér-fizetési évnegyedek nem viszkereszt stb. szerint, hanem január elejétől kezdve három hónaponként számíttassanak. Végül még az új jászkun követek, Illésy és Balajthy, mutaták be megbízó leveleiket, s Illésy visszavoná az előbbi követeknek minden nyilatkozatait, mellyeket azok a jászkun nép nevében tettek, de annak valódi szelleme s akarata ellen. — Kenéz M. egyik követ egyszerűn csak visszahivatik, és ez még megjárja; de Szuha úr, a jelenkor kitünőbb basája, nem annyira visszahivatott, mint elutasittatott. Jól járnának jászkun atyánkfiai, ha ezen egyéniségtől az országgyűlést megszabadítván, ezáltal maguknak szerezték volna meg a szerencsét , őt körükben s illetőleg nyakukon tisztelhetni. — Poór János részéről bizonyos petitió adatott be, melly a ház kíváncsiságát épen nem ingerlé. 12 órakor országos ülés következett, mellyben a kerületi ülésben elfogadott törvényjavaslatok még egyszer, ex superabundanti, felolvastattak. — Ezután ismét két filéti ülés, mellyben Vidoss József a közlekedési ministérium teendőiről szóló kijavított törvényjavaslatot olvasta fel. Némi vita csak a Duna és Tisza közt támadt, így a g T. azt sürgetvén, hogy a só felemelt árából a Duna szabályozására is fordíttassék aránylagos rész. 78