Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-05-10 / 52. szám

első üléséről, időrövidség miatt , más alkalommal. — I­­ngrácz Lajos: Beregszász, ápril 27 én. Tegnap, mint egy ita minden szerdán, közgyűlésünk volt. Felolvastatott a­gyminister rendelete, mellynek folytán a törvények ki­ütésére május 8-ra jelöltetett ki, a választó­kerületek fel­e.só- és a népképviselők választásának kidolgozására bi­­s hiány választatván. — Felhozatott a sócsempészek elleni iárai ítéletek végrehajtása is. Ezen ítéletek és büntetések iöiösen keletkeznek. Megyénkben egy dús sóforrást a ka­­r legnagyobb erőfeszítéssel sem fojthatván el, azt egy pa­li vezette csatorna segélyével, annak partjait pedig örök­­ké tette körül, hogy a szegény nép még a patak vizéből felülhessen. A gyanuba vettek , vagy feladottak lakbe- kutatás alá vétettek, és tetemes birságra ítéltettek. Ezen gugult kamarai eljárás az egész vidéket lázas ingerültségbe A megye többször felnyittatta a forrást, de sikertelenül. 4 teljes bizalommal a ministérium szólittatott fel. A ho­­í­téletek pedig, mint törvénytelenek, végre nem fognak ju­tni. — Szegednek körlevele a magyar katonaság beho­­za iránt, pártoltatott. — Megyénkben már a ministerer-­­ fölhívásra alakíttatott nemzetőrség, különösen Bereg­ben, Munkácson és Vári-Beregben, hol az őrök száma 700 száz, leginkább Ötvös Tamás buzgó fáradozása gyümöl­­c­si parancsnoknak választatott. Csak az a baj, hogy serek és gyakorlott tanítók hiányzanak, de bízunk a mi­­l­iumban. — B á­c­s b­ó 1, az ó-becsei eseményeket illetőleg, kö­­­­ző nyilatkozatot vettük. E lapok 45-ik számában az ó­­események nem helyesen közöltettek. Súlyos sebeim elengedik, hogy azokat részletesen leírjam; addig is te­­renig más valaki által hiv előterjesztés fog beküldetni, ké­­t , következendőket kiigazíttatni. Nem a törvények kihir­­isről, hanem a kerület rendezéséről volt a tanácskozás, is igaz, hogy ráczul nem akartam beszélni, mert elvégez­­i b­eszédemet, azt, felszólíttatván, azonnal egész készség­­­oáczul is megmagyaráztam. Indítványom közértelemmel ha­rcba ment, és a gyűlés, megelégedve a hozott végzéssel, őiességben el is oszlott. A csak későbben történt borzasztó a­ény nem a becsei békeszerető népnek, hanem mintegy­ 1 felizgatott csendzavarónak ördögi műve volt. Az izga­­e­s okait napfényre hozni a már működő törvényszék fel­ Hogy a kerületbeliek a megyétől elválni akarnak-e, janem ? felszólítom az egész kerületet, nyilatkozzék, s ak­­t­­ fog tűrni, hogy én a megyei gyűlésen a kerület füg­­gőségéért helyesen küzdöttem-e, vagy pedig e részben is a­ jelentés. — Zákó István. H­itelbank. A múlt országgyűlésen hozott 14-ik­e felhatalmazta a ministériumot egy hitelintézet felir­aja. A ministérium tehát első gond­jai közé sorozta, intézet szabályainak kidolgozására egy bizottmányt írni ki. Tagjai: Ghyczy Kálmán, Trefort Ágoston, é­­ Bernát, Fogarasy János, Mannó István, Malvieux, , Spitzer s alulirt, mint tollvivő. Ezen bizottmány, askotási fonalul vevén az 1844-iki országgyűlésen ki­­o­zott hasontárgyu munkálatot, egy tervet készített, vízügyministernek jóváhagyás alá tért esztendőt, a magyar olvasó közönség nagyobb része bankdol­­soz eddig nem igen értett; — nem lesz tehát talán tintalan munka, a hypotheca-bank iránt némi általá­­n fogalmakat népszerű modorban előre terjeszteni,­­ különösen a földmi­velő osztály, mellynek érdeké­­ig lginkább czéloztatik felállittatni a bank, annak czélja is Azna felől felvilágosíttassék. De ezen általános fogal­­o­m túl, elő fogom adni a tervnek néhány főbb elveit v­­égett, hogy a szakértők ahhoz idején hozzászólhas­­,, mielőtt t. i. a szabályok végkép megállapíttatni 8 greg az intézet életbeléptettetni fogna. És mivel a se­tők idegenajkuak is lehetnek , jó szolgálatot tenné­­k ügynek a német lapok, ha ezen czikket hasábjaikba toék. hl hitelintézet (Hypothekenbank) közvetlen czélja: a x'Ttokosoknak, tökéletes biztosíték mellett, kölcsö­ne adni; közvetett czélja pedig: pénzt teremteni, s fal a forgalmat élénkíteni. Az eszközlés módja ebből : • A birtokos, kinek olcsó pénzre szüksége van, ki­­t:ja, hogy neki annyi és annyi tulajdon földbirtoka ! A hitelintézet, meggyőződvén az előadás valóságá­­g megszavaz annyi kölcsönt, hogy ez tökéletesen biz- I­t legyen, p. o. a birtok értékének egy harmadré­­s.Ekkor a földbirtokos kötelezvényt ad az intézetnek, ilyen arra kötelezi magát, hogy a kölcsönvett öszlet­­kamatját pontosan fogja fizetni. De nehogy örökké jájjon adós, a kamaton felül fizet évenként p. o. száz­­n­ f­orintot, úgy, hogy ha hatos a kamat, körülbelül 34 sortva semmivel sem marad az intézetnek adós , s ha ön is önt el nem prédálta, hanem gyümölcsözőleg n em fektette, gyermekeinek tehermentes és virágzó j­­­ól fog hátra hagyni. Hogy az a kötelezvény első helyen istáztatik, azt mondanom sem szükség, miután tökéle­­t on­tosságot említettem felőbb; már­pedig, hogyha s 3­8 a kamatot és a törlesztési járulékot nem fizetné, azbakugyan meg kell rajta venni, s azért szükséges a iazítás. De hát hol az a sok pénz , a­mivel az intézet jól akarja a földbirtokosokat, mert ha csak néhányon ,hne, avval még nem segítene az egész országon? A öltözet nem fog úgynevezett készpénzt kölcsönözni, dob nem főleg azt, hanem ad a biztosított ősziét­s­g­g a kötelezvény erejéig hitelleveleket,­­iddleh­etek egyet-egyet p. o. 100, 500, 1000 ftról. A hitellevelekben az intézet arra kötelezi magát, hogy annak, ki azokat elő fogja mutatni, ugyanannyi kamatot fog fizetni , mennyit a kölcsönvevő fizet a kötelezvény után, vagy ha a földbirtokos a maga kölcsönét egyszerre leteszi , akkor az azon kölcsönre kiadott hitelleveleket beváltja, azaz kifizeti. Ezen hitelleveleket pedig a föld­birtokos eladja, s kap érte kész ezüst- vagy más papír­pénzt, vagy ha fizetése van, fizet a hitellevelekkel. S ki az , ki az illy hitelleveleket nem fogadná el szívesen kész­pénzül, midőn azok földbirtok által tökéletesen biztosítva vannak ? Hiszen a bankjegyek rendesen csak 1/3 résznyi értékkel vannak fedezve , s mégis névszerinti értékben fogadtatnak el. A hitellevelek jobb keletre számíthatnak, háromszoros és pedig valóságos ingatlan földbirtok által lévén biztosítva. S e fölött a hitellevél mellett úgyneve­zett kamatszelvények, (coupons) vagy­is megany­­nyi apró kötelezvények vannak, mellyekben az intézet a kamat félévenkénti fizetését ígéri. Ez azért van , mert különben a hitellevél birtokosának mindannyiszor nyug­­tatványt kellene írnia, holott így azt a lejárt szelvényt a többitől elvágja, s odaadván, az intézettől a kamatot felveszi. Meg aztán azért is, mivel ha a földbirtokosnak p. o. 3 forintot kell csak fizetnie valakinek, leszeli a leg­közelebbi félévben lejárandó szelvényt, s a 3 ft meg van fizetve, és ezen szelvények, úgy mint a hitellevelek is, pénz gyanánt kézről kézre foroghatnak. És ez által sza­­poríttatik a pénz, és élénkíttetik a kereskedés, s azért nem­csak a földbirtokosnak, hanem a kereskedőnek is használ a hitelintézet. Ez beavatásul, remélem, elég. Átmegyek már most a bizottmány munkálatára, s azt a dologérték bírálata alá terjesztem. Az idézett 1848-ki 14. t.cz. 1. §-a felhatalmazza a mi­nistériumot a hitelintézet felállítására s tartalék-tőkéjének 500.000 ftig megszerzésére; a 2. § pedig azt mondja, hogy alapszabályait megvizsgálás és helybenhagyás vé­gett a legközelebbi országgyűlésnek mutassa be. Ez nyil­ván ellenmondás, mert előbb életbe kell léptetni az inté­zetet, az alapszabályokat pedig megvizsgálás végett csak azután terjeszteni a törvényhozás elébe. Ezen két ellenkező szerkezetből az következik, hogy a törvényhozás az alapszabályokon változtatást tehet ugyan, de miután a múlt országgyűlés a ministériumot az intézet felállítására hatalmazta fel, ha és mennyiben azon változtatásokból egyesekre bármi­kor háramlanék, azt az állodalomnak pótolni lesz kötelessége. Illy szempontból ítélte meg a bizottmány s hihetőleg a ministérium is a törvénynek szerkezetét. De lássuk immár a tervet. Az 1. § szerint : az 1848. évi XIV. t.cz. alapján az ál­lodalom utalma alatt és jótállása mellett Budapesten or­szágos hitelintézet állittatik fel. A 2. § szerint : a hitelintézet földbirtokosoknak 6 pet kamat mellett, évenkénti 1 petes törlesztéssel összekötött kölcsönöket ad, és pedig háromszoros értékű hypothecára kiadott kötelezvények alapján, s a kölcsönvevő kivonatá­­hoz képest, részint szinte 6 petes hitellevelekben, részint, a­mennyiben lehetséges, készpénzben. A bank tehát egyedül földbirtokra ad kölcsönt s igy sem épületekre, sem erdőkre, sző­lőkre, annál kevésbbé tehát fundus instructusra. Azonban a föld, mellyen az épületek, fák, szőlőtőkék állanak, ter­mészetesen csak úgy szolgál kölcsönnek alapul, mint bár­­melly más föld. S mire való e szigorúság ? Azért, mert a házak, erdők leéghetnek, s habár tűzbiztosítva lennének is, nem egy eset van rá, hogy nagy városok leégése kö­vetkeztében maguk a tűz­kár ellen biztosító intézetek is megbuktak. A szőlők pedig azért nem szolgálhatnak biz­tosítékul, mert ha egy két évig elhanyagoltatnak, tönkre jutnak, az intézet pedig a műveltetésre nem ügyelhet. Ezen szigorra annál inkább el kelle magát határoznia a bizottmánynak, minthogy a felállítandó bank maga nemé­ben az első intézet lesz Magyarországban, mellynek tehát, hogy hitele legyen, a lehető legnagyobb biztosítással kell bírnia. S habár ezen szigor mellett sok vagyon fogja is nélkülözni az intézet jótékonyságát, de ezen jótékonyság annál nagyobb lesz az abban részesített birtokra s illető­leg birtokosra nézve, mert a hitellevelek annál jobban fognak kelni, minél tökéletesebb, azaz, semmiféle viszon­tagságoknak alá nem vetett alapon lesznek kiadva. Hogy a birtokos azonfelül más intézeteknél, u.m., p.o. a takarék , alapitvány-tárak s magánosoknál a bank által kizárt egyéb realitásokra is nyerene kölcsönt, mint nyert eddig, azt említeni is felesleges. A hitelintézet továbbá — a bizottmány javaslata sze­rint — csak olly földbirtokra ad kölcsönt, melly semmi­nemű per alatt nem áll; összeírva, felmérve, s megbecsülve van; és az illető törvényhatóságok telek­­könyvébe bejegyeztetett. Mert ámbár az 1848. 14. t.cz. szerint a hitelintézet követelése minden­­ más követelést megelőz, kivéve az elsőbb helyen bejegy­zetteket; minthogy azonban a 15. t.cz. az ősiségi pereket meg nem semmisítette, hanem csak felfüggesztette, s igy ezek iránt a jövő törvényhozásnak miképen rendelkezését előre tudni nem lehetne , tanácsosabbnak vélte a bizott­mány a birtok permentességét kikötni. Én részemről az idézett törvénynek azon rendelkezésében, mihez képest a hitelintézet követelésének kiváltsági elsőség biztosíttatik minden más követelések felett, az ősiségi igényeket is benfoglalva értem, s a permentesség kikötését nem lá­tom szükségesnek, annál is inkább nem, mivel nem két­lem , hogy a jövő törvényhozás a ■dcuti possidetis elvet " fogja tör­vény­nyé emelni. Hogy az intézet biztosítása telekkönyveket föltételez, azt bizonyítgatni nem kell; s miután a megyékben ilye­nek eddigelé nem léteznek , addig is, mig törvény által és általánosan behozatnak , a kölcsönt kérők kénytelenek lesznek illy telekkönyvek behozatalát az 1840 : 21. t.cz. 19. §-a értelmében eszközölni. Az 1843/4-ik munkálatban a kamat 5%-re javasoltatott tétetni, a jelen bizottmány 6°/6-es kamatlábat in­dítványoz. Remélem, hogy azt a magyar földbirtokos, ki eddig alkuszdijakkal együtt 10, 12, 15 sőt 24­ °/C-et is volt kénytelen, és pedig elegendő biztosítás mellett, fizet­ni, s még e mellett a felmondástól is kellett tartania : a 6%-os kamatot nem fogja sokallani, annál inkább nem, mivel a kölcsönt körülbelül 34 év alatt a kamaton felül fizetendő 1 pettel végkép letörlesztheti. S az intézet is 6 petét fizetvén a hitellevelekre, a földbirtokos annyit kap, a­mennyit fizet. De a 6 petes kamatot még azon tekintet is javasolja, miszerint a 6 petes papiros jobbáron­­, a biz­tosíték tökéletességénél fogva, hihetőleg al­pari­n felül fog kelni, holott az 5 petes hitelleveleket talán névsze­rinti értéken alól lenne kénytelen a kölcsönnyert földbir­tokos eladni, s így a­miatt, hogy kevesebbet fizet kamat fejében, aránylag többet kellene engednie a tőkéből, vagyis veszítene a cursusnál. Egyébiránt a hitelintézet, ha idő­vel czélszerűnek fogna mutatkozni, későbbi operációit le­szállított kamatláb szerint is fogja intézhetni. A törlesztésre nézve azon könnyebbséget véli a birtokosoknak megengedtetni a bizottmány, miszerint azt tetszések szerint, akár tüstént, akár pedig 5 év múlva kezdhessék meg, de ha egyszer elkezdik, azután, és pe­dig sem többet, sem kevesebbet, mint 1 petét ne törleszt­­hessenek, az egész kölcsönnek egyszerre való lefizetése azonban bármikor elfogadható lévén. Máskülönben a ke­zelés, a számvitel mód nélkül meg lenne nehezítve. A kölcsönt nyerő kezelési és tartalék tőke fejében egy­szer mindenkorra fizet­­ petét. A kamat és törlesztési járulék félévenként a tőke tel­es törlesztéséig és előrefizetendő. Az intézet 200 ftos kölcsönnél kisebbet nem ad, ma­ximum nincs meghatározva. A hitellevelek 100, 500 és 1000 ftról fognak szólani, és nem a kölcsönvevő nevére, hanem a bemutatóra (au porteur) lesznek kiadva. Ezt a papirosok könnyebb foroghatása igényli, s az elvesztés esetére a sor és számszerinti megsemmisítés joga marad fenn. A kamat és törlesztési járulék mindig készpénzben fizetendő, a tőke visszafizetése pedig hitellevelekben is történhetik. Mindazon hitellevelek, mellyek ugyanazon egy köl­­csönhöz tartoznak, külön sorozatot (Serie) képezendenek; kisebb mennyiségű kölcsönöket azonban az intézet a sors­húzásra nézve összesíthet. A hitellevelek sorshúzás útján fognak beváltatni, s e sorshúzások határnapjai, a törlesztési terv szerint, minde­­nik kölcsönre külön fognak meghatároztatni. Ha a hitelintézet adósai a felvett tőkéket a rendes tör­lesztési időszak előtt fizetnék vissza, a hitelintézetnek joga lesz az eképen visszafizetett kölcsönöknek alap­­ján kiadott hitelleveleknek visszaváltását, a tör­lesztési terv szerint meghatározott sorshúzási határnapok előtt eszközölni. Azon nézet, miszerint a húzásnál nem kell arra lenni tekintettel, hogy csak azon hitellevelek húzassanak, mely­­lyek a visszafizetett kölcsön alapján voltak kiadva, hanem hogy az összes kiadott hitellevelek közül annyi értékű hu­­zassék, a mennyi befizettetett, nem vergődött többségre a bizottmányban. A tartaléktőke ezélja: a hitellevelek kamatjainak fize­tésére s a törlesztésre fordítandó őszieteket, a mennyiben be nem folynának, előlegezni, s az intézet kataláni vesz­teségeit fedezni. A tartaléktőke egy részének mindig kész­pénzben a pénztárban készen kell lennie , a­mennyiben azonban pótlásra nem igényeltetik, gyümölcsözőleg keze­lendő , úgy azonban, hogy könnyen folyósítható legyen. Az intézetet igazgatóság kormányozza. Ez, valamint annak egyes tisztviselői, ügynökei, felelősek. Az igazga­tóság az intézet folyamáról félévenként tesz tudósítást, s ezt, úgy az évenként készítendő mérleget (bilance) is hír­lapok útján közzéteszi. Az intézet természetesen a felelős miniszer alatt áll. Hogy az illy elvek alapján működendő intézet s ille­tőleg papirosai méltán a legjobb hitelre számolhatnak, bi­zonyításra nem szorul. Nekem nem volt szándékom a hitelintézet alapszabá­lyait , habár vázolatban is leírni, csupán néhány s azon elveket kívántam megemlíteni, mellyek fontosságuknál fogva megvitatást érdemelnek. Szívesen veendi a bizott­mány, melly a szerkezetet átvizsgálandó, a munkálatot még be nem nyújtó , de szívesen veendi , remélem , a pénzügyminiszer is , ha az illetők a tárgyat sajtó útján megvitatni fogják, és­pedig haladék nélkül, mert a föld­birtokosok pénzszük helyzete az intézetnek hová előbb fel­állítását igényli. — Irányi Dániel: 421 IÍ Ü L F Ö L D. NÉMETORSZÁG. A közbizalom 17 emberei, kik Frankfurtban megbizattak vázlatát készitni a leendő német alkotmánynak, munkálatukat ápril 26-kán a szövetségi gyűlésnek beadták. Az előszóban, mellyet Dahlmann irt, kimondatik, hogy a 17 férfiú nem volt mindenütt egy vé­­­­leményben. Egyébiránt a republicánusok ellenében ki- 95 *

Next