Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-05-10 / 52. szám
első üléséről, időrövidség miatt , más alkalommal. — Ingrácz Lajos: Beregszász, ápril 27 én. Tegnap, mint egy ita minden szerdán, közgyűlésünk volt. Felolvastatott agyminister rendelete, mellynek folytán a törvények kiütésére május 8-ra jelöltetett ki, a választókerületek fele.só- és a népképviselők választásának kidolgozására bis hiány választatván. — Felhozatott a sócsempészek elleni iárai ítéletek végrehajtása is. Ezen ítéletek és büntetések iöiösen keletkeznek. Megyénkben egy dús sóforrást a kar legnagyobb erőfeszítéssel sem fojthatván el, azt egy pali vezette csatorna segélyével, annak partjait pedig örökké tette körül, hogy a szegény nép még a patak vizéből felülhessen. A gyanuba vettek , vagy feladottak lakbe- kutatás alá vétettek, és tetemes birságra ítéltettek. Ezen gugult kamarai eljárás az egész vidéket lázas ingerültségbe A megye többször felnyittatta a forrást, de sikertelenül. 4 teljes bizalommal a ministérium szólittatott fel. A hoítéletek pedig, mint törvénytelenek, végre nem fognak jutni. — Szegednek körlevele a magyar katonaság behoza iránt, pártoltatott. — Megyénkben már a ministerer- fölhívásra alakíttatott nemzetőrség, különösen Beregben, Munkácson és Vári-Beregben, hol az őrök száma 700 száz, leginkább Ötvös Tamás buzgó fáradozása gyümölcsi parancsnoknak választatott. Csak az a baj, hogy serek és gyakorlott tanítók hiányzanak, de bízunk a miliumban. — B ács bó 1, az ó-becsei eseményeket illetőleg, köző nyilatkozatot vettük. E lapok 45-ik számában az óesemények nem helyesen közöltettek. Súlyos sebeim elengedik, hogy azokat részletesen leírjam; addig is terenig más valaki által hiv előterjesztés fog beküldetni, két , következendőket kiigazíttatni. Nem a törvények kihirisről, hanem a kerület rendezéséről volt a tanácskozás, is igaz, hogy ráczul nem akartam beszélni, mert elvégezi beszédemet, azt, felszólíttatván, azonnal egész készségoáczul is megmagyaráztam. Indítványom közértelemmel harcba ment, és a gyűlés, megelégedve a hozott végzéssel, őiességben el is oszlott. A csak későbben történt borzasztó aény nem a becsei békeszerető népnek, hanem mintegy 1 felizgatott csendzavarónak ördögi műve volt. Az izgaes okait napfényre hozni a már működő törvényszék fel Hogy a kerületbeliek a megyétől elválni akarnak-e, janem ? felszólítom az egész kerületet, nyilatkozzék, s akt fog tűrni, hogy én a megyei gyűlésen a kerület függőségéért helyesen küzdöttem-e, vagy pedig e részben is a jelentés. — Zákó István. Hitelbank. A múlt országgyűlésen hozott 14-ike felhatalmazta a ministériumot egy hitelintézet feliraja. A ministérium tehát első gondjai közé sorozta, intézet szabályainak kidolgozására egy bizottmányt írni ki. Tagjai: Ghyczy Kálmán, Trefort Ágoston, é Bernát, Fogarasy János, Mannó István, Malvieux, , Spitzer s alulirt, mint tollvivő. Ezen bizottmány, askotási fonalul vevén az 1844-iki országgyűlésen kiozott hasontárgyu munkálatot, egy tervet készített, vízügyministernek jóváhagyás alá tért esztendőt, a magyar olvasó közönség nagyobb része bankdolsoz eddig nem igen értett; — nem lesz tehát talán tintalan munka, a hypotheca-bank iránt némi általán fogalmakat népszerű modorban előre terjeszteni, különösen a földmivelő osztály, mellynek érdekéig lginkább czéloztatik felállittatni a bank, annak czélja is Azna felől felvilágosíttassék. De ezen általános fogalom túl, elő fogom adni a tervnek néhány főbb elveit végett, hogy a szakértők ahhoz idején hozzászólhas,, mielőtt t. i. a szabályok végkép megállapíttatni 8 greg az intézet életbeléptettetni fogna. És mivel a setők idegenajkuak is lehetnek , jó szolgálatot tennék ügynek a német lapok, ha ezen czikket hasábjaikba toék. hl hitelintézet (Hypothekenbank) közvetlen czélja: a x'Ttokosoknak, tökéletes biztosíték mellett, kölcsöne adni; közvetett czélja pedig: pénzt teremteni, s fal a forgalmat élénkíteni. Az eszközlés módja ebből : • A birtokos, kinek olcsó pénzre szüksége van, kit:ja, hogy neki annyi és annyi tulajdon földbirtoka ! A hitelintézet, meggyőződvén az előadás valóságág megszavaz annyi kölcsönt, hogy ez tökéletesen biz- It legyen, p. o. a birtok értékének egy harmadrés.Ekkor a földbirtokos kötelezvényt ad az intézetnek, ilyen arra kötelezi magát, hogy a kölcsönvett öszletkamatját pontosan fogja fizetni. De nehogy örökké jájjon adós, a kamaton felül fizet évenként p. o. százn forintot, úgy, hogy ha hatos a kamat, körülbelül 34 sortva semmivel sem marad az intézetnek adós , s ha ön is önt el nem prédálta, hanem gyümölcsözőleg n em fektette, gyermekeinek tehermentes és virágzó jól fog hátra hagyni. Hogy az a kötelezvény első helyen istáztatik, azt mondanom sem szükség, miután tökélet ontosságot említettem felőbb; márpedig, hogyha s 38 a kamatot és a törlesztési járulékot nem fizetné, azbakugyan meg kell rajta venni, s azért szükséges a iazítás. De hát hol az a sok pénz , amivel az intézet jól akarja a földbirtokosokat, mert ha csak néhányon ,hne, avval még nem segítene az egész országon? A öltözet nem fog úgynevezett készpénzt kölcsönözni, dob nem főleg azt, hanem ad a biztosított ősziétsgg a kötelezvény erejéig hitelleveleket,iddlehetek egyet-egyet p. o. 100, 500, 1000 ftról. A hitellevelekben az intézet arra kötelezi magát, hogy annak, ki azokat elő fogja mutatni, ugyanannyi kamatot fog fizetni , mennyit a kölcsönvevő fizet a kötelezvény után, vagy ha a földbirtokos a maga kölcsönét egyszerre leteszi , akkor az azon kölcsönre kiadott hitelleveleket beváltja, azaz kifizeti. Ezen hitelleveleket pedig a földbirtokos eladja, s kap érte kész ezüst- vagy más papírpénzt, vagy ha fizetése van, fizet a hitellevelekkel. S ki az , ki az illy hitelleveleket nem fogadná el szívesen készpénzül, midőn azok földbirtok által tökéletesen biztosítva vannak ? Hiszen a bankjegyek rendesen csak 1/3 résznyi értékkel vannak fedezve , s mégis névszerinti értékben fogadtatnak el. A hitellevelek jobb keletre számíthatnak, háromszoros és pedig valóságos ingatlan földbirtok által lévén biztosítva. S e fölött a hitellevél mellett úgynevezett kamatszelvények, (coupons) vagyis meganynyi apró kötelezvények vannak, mellyekben az intézet a kamat félévenkénti fizetését ígéri. Ez azért van , mert különben a hitellevél birtokosának mindannyiszor nyugtatványt kellene írnia, holott így azt a lejárt szelvényt a többitől elvágja, s odaadván, az intézettől a kamatot felveszi. Meg aztán azért is, mivel ha a földbirtokosnak p. o. 3 forintot kell csak fizetnie valakinek, leszeli a legközelebbi félévben lejárandó szelvényt, s a 3 ft meg van fizetve, és ezen szelvények, úgy mint a hitellevelek is, pénz gyanánt kézről kézre foroghatnak. És ez által szaporíttatik a pénz, és élénkíttetik a kereskedés, s azért nemcsak a földbirtokosnak, hanem a kereskedőnek is használ a hitelintézet. Ez beavatásul, remélem, elég. Átmegyek már most a bizottmány munkálatára, s azt a dologérték bírálata alá terjesztem. Az idézett 1848-ki 14. t.cz. 1. §-a felhatalmazza a ministériumot a hitelintézet felállítására s tartalék-tőkéjének 500.000 ftig megszerzésére; a 2. § pedig azt mondja, hogy alapszabályait megvizsgálás és helybenhagyás végett a legközelebbi országgyűlésnek mutassa be. Ez nyilván ellenmondás, mert előbb életbe kell léptetni az intézetet, az alapszabályokat pedig megvizsgálás végett csak azután terjeszteni a törvényhozás elébe. Ezen két ellenkező szerkezetből az következik, hogy a törvényhozás az alapszabályokon változtatást tehet ugyan, de miután a múlt országgyűlés a ministériumot az intézet felállítására hatalmazta fel, ha és mennyiben azon változtatásokból egyesekre bármikor háramlanék, azt az állodalomnak pótolni lesz kötelessége. Illy szempontból ítélte meg a bizottmány s hihetőleg a ministérium is a törvénynek szerkezetét. De lássuk immár a tervet. Az 1. § szerint : az 1848. évi XIV. t.cz. alapján az állodalom utalma alatt és jótállása mellett Budapesten országos hitelintézet állittatik fel. A 2. § szerint : a hitelintézet földbirtokosoknak 6 pet kamat mellett, évenkénti 1 petes törlesztéssel összekötött kölcsönöket ad, és pedig háromszoros értékű hypothecára kiadott kötelezvények alapján, s a kölcsönvevő kivonatához képest, részint szinte 6 petes hitellevelekben, részint, amennyiben lehetséges, készpénzben. A bank tehát egyedül földbirtokra ad kölcsönt s igy sem épületekre, sem erdőkre, szőlőkre, annál kevésbbé tehát fundus instructusra. Azonban a föld, mellyen az épületek, fák, szőlőtőkék állanak, természetesen csak úgy szolgál kölcsönnek alapul, mint bármelly más föld. S mire való e szigorúság ? Azért, mert a házak, erdők leéghetnek, s habár tűzbiztosítva lennének is, nem egy eset van rá, hogy nagy városok leégése következtében maguk a tűzkár ellen biztosító intézetek is megbuktak. A szőlők pedig azért nem szolgálhatnak biztosítékul, mert ha egy két évig elhanyagoltatnak, tönkre jutnak, az intézet pedig a műveltetésre nem ügyelhet. Ezen szigorra annál inkább el kelle magát határoznia a bizottmánynak, minthogy a felállítandó bank maga nemében az első intézet lesz Magyarországban, mellynek tehát, hogy hitele legyen, a lehető legnagyobb biztosítással kell bírnia. S habár ezen szigor mellett sok vagyon fogja is nélkülözni az intézet jótékonyságát, de ezen jótékonyság annál nagyobb lesz az abban részesített birtokra s illetőleg birtokosra nézve, mert a hitellevelek annál jobban fognak kelni, minél tökéletesebb, azaz, semmiféle viszontagságoknak alá nem vetett alapon lesznek kiadva. Hogy a birtokos azonfelül más intézeteknél, u.m., p.o. a takarék , alapitvány-tárak s magánosoknál a bank által kizárt egyéb realitásokra is nyerene kölcsönt, mint nyert eddig, azt említeni is felesleges. A hitelintézet továbbá — a bizottmány javaslata szerint — csak olly földbirtokra ad kölcsönt, melly semminemű per alatt nem áll; összeírva, felmérve, s megbecsülve van; és az illető törvényhatóságok telekkönyvébe bejegyeztetett. Mert ámbár az 1848. 14. t.cz. szerint a hitelintézet követelése minden más követelést megelőz, kivéve az elsőbb helyen bejegyzetteket; minthogy azonban a 15. t.cz. az ősiségi pereket meg nem semmisítette, hanem csak felfüggesztette, s igy ezek iránt a jövő törvényhozásnak miképen rendelkezését előre tudni nem lehetne , tanácsosabbnak vélte a bizottmány a birtok permentességét kikötni. Én részemről az idézett törvénynek azon rendelkezésében, mihez képest a hitelintézet követelésének kiváltsági elsőség biztosíttatik minden más követelések felett, az ősiségi igényeket is benfoglalva értem, s a permentesség kikötését nem látom szükségesnek, annál is inkább nem, mivel nem kétlem , hogy a jövő törvényhozás a ■dcuti possidetis elvet " fogja törvénynyé emelni. Hogy az intézet biztosítása telekkönyveket föltételez, azt bizonyítgatni nem kell; s miután a megyékben ilyenek eddigelé nem léteznek , addig is, mig törvény által és általánosan behozatnak , a kölcsönt kérők kénytelenek lesznek illy telekkönyvek behozatalát az 1840 : 21. t.cz. 19. §-a értelmében eszközölni. Az 1843/4-ik munkálatban a kamat 5%-re javasoltatott tétetni, a jelen bizottmány 6°/6-es kamatlábat indítványoz. Remélem, hogy azt a magyar földbirtokos, ki eddig alkuszdijakkal együtt 10, 12, 15 sőt 24 °/C-et is volt kénytelen, és pedig elegendő biztosítás mellett, fizetni, s még e mellett a felmondástól is kellett tartania : a 6%-os kamatot nem fogja sokallani, annál inkább nem, mivel a kölcsönt körülbelül 34 év alatt a kamaton felül fizetendő 1 pettel végkép letörlesztheti. S az intézet is 6 petét fizetvén a hitellevelekre, a földbirtokos annyit kap, amennyit fizet. De a 6 petes kamatot még azon tekintet is javasolja, miszerint a 6 petes papiros jobbáron, a biztosíték tökéletességénél fogva, hihetőleg alparin felül fog kelni, holott az 5 petes hitelleveleket talán névszerinti értéken alól lenne kénytelen a kölcsönnyert földbirtokos eladni, s így amiatt, hogy kevesebbet fizet kamat fejében, aránylag többet kellene engednie a tőkéből, vagyis veszítene a cursusnál. Egyébiránt a hitelintézet, ha idővel czélszerűnek fogna mutatkozni, későbbi operációit leszállított kamatláb szerint is fogja intézhetni. A törlesztésre nézve azon könnyebbséget véli a birtokosoknak megengedtetni a bizottmány, miszerint azt tetszések szerint, akár tüstént, akár pedig 5 év múlva kezdhessék meg, de ha egyszer elkezdik, azután, és pedig sem többet, sem kevesebbet, mint 1 petét ne törleszthessenek, az egész kölcsönnek egyszerre való lefizetése azonban bármikor elfogadható lévén. Máskülönben a kezelés, a számvitel mód nélkül meg lenne nehezítve. A kölcsönt nyerő kezelési és tartalék tőke fejében egyszer mindenkorra fizet petét. A kamat és törlesztési járulék félévenként a tőke teles törlesztéséig és előrefizetendő. Az intézet 200 ftos kölcsönnél kisebbet nem ad, maximum nincs meghatározva. A hitellevelek 100, 500 és 1000 ftról fognak szólani, és nem a kölcsönvevő nevére, hanem a bemutatóra (au porteur) lesznek kiadva. Ezt a papirosok könnyebb foroghatása igényli, s az elvesztés esetére a sor és számszerinti megsemmisítés joga marad fenn. A kamat és törlesztési járulék mindig készpénzben fizetendő, a tőke visszafizetése pedig hitellevelekben is történhetik. Mindazon hitellevelek, mellyek ugyanazon egy kölcsönhöz tartoznak, külön sorozatot (Serie) képezendenek; kisebb mennyiségű kölcsönöket azonban az intézet a sorshúzásra nézve összesíthet. A hitellevelek sorshúzás útján fognak beváltatni, s e sorshúzások határnapjai, a törlesztési terv szerint, mindenik kölcsönre külön fognak meghatároztatni. Ha a hitelintézet adósai a felvett tőkéket a rendes törlesztési időszak előtt fizetnék vissza, a hitelintézetnek joga lesz az eképen visszafizetett kölcsönöknek alapján kiadott hitelleveleknek visszaváltását, a törlesztési terv szerint meghatározott sorshúzási határnapok előtt eszközölni. Azon nézet, miszerint a húzásnál nem kell arra lenni tekintettel, hogy csak azon hitellevelek húzassanak, melylyek a visszafizetett kölcsön alapján voltak kiadva, hanem hogy az összes kiadott hitellevelek közül annyi értékű huzassék, a mennyi befizettetett, nem vergődött többségre a bizottmányban. A tartaléktőke ezélja: a hitellevelek kamatjainak fizetésére s a törlesztésre fordítandó őszieteket, a mennyiben be nem folynának, előlegezni, s az intézet kataláni veszteségeit fedezni. A tartaléktőke egy részének mindig készpénzben a pénztárban készen kell lennie , amennyiben azonban pótlásra nem igényeltetik, gyümölcsözőleg kezelendő , úgy azonban, hogy könnyen folyósítható legyen. Az intézetet igazgatóság kormányozza. Ez, valamint annak egyes tisztviselői, ügynökei, felelősek. Az igazgatóság az intézet folyamáról félévenként tesz tudósítást, s ezt, úgy az évenként készítendő mérleget (bilance) is hírlapok útján közzéteszi. Az intézet természetesen a felelős miniszer alatt áll. Hogy az illy elvek alapján működendő intézet s illetőleg papirosai méltán a legjobb hitelre számolhatnak, bizonyításra nem szorul. Nekem nem volt szándékom a hitelintézet alapszabályait , habár vázolatban is leírni, csupán néhány s azon elveket kívántam megemlíteni, mellyek fontosságuknál fogva megvitatást érdemelnek. Szívesen veendi a bizottmány, melly a szerkezetet átvizsgálandó, a munkálatot még be nem nyújtó , de szívesen veendi , remélem , a pénzügyminiszer is , ha az illetők a tárgyat sajtó útján megvitatni fogják, éspedig haladék nélkül, mert a földbirtokosok pénzszük helyzete az intézetnek hová előbb felállítását igényli. — Irányi Dániel: 421 IÍ Ü L F Ö L D. NÉMETORSZÁG. A közbizalom 17 emberei, kik Frankfurtban megbizattak vázlatát készitni a leendő német alkotmánynak, munkálatukat ápril 26-kán a szövetségi gyűlésnek beadták. Az előszóban, mellyet Dahlmann irt, kimondatik, hogy a 17 férfiú nem volt mindenütt egy véleményben. Egyébiránt a republicánusok ellenében ki- 95 *