Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-05-23 / 53. szám

tvivő bécsiek régebben mindig a német szövetségfelolvadásról beszélettek. Ha e szándékuk komoly - hogy lehetett a forradalom által olly elveket proclaulni és kicsikarni, mellyel? a frankfurti nézetekkel nézésben látszanak lenni? Illy modor kiskorúságra-e, vagy az őszinteség hiányára? S van-e bölcseibban, hogy Schwartzer úr, ki erős rokonszenvét hiva a német szövetségbe olvadás iránt, most, miután a :a forradalom minden valószinűség szerint hatalmas tévé Prágát, mint eddig volt, a könnyelműek szoretykeségével ekként nyilatkozik: mi osztrákok szántünő férfiakkal bírunk, kik bátran mérkőzhetnek Kt ország legeszesebb embereivel; ezek őrködni fogjaogy tőlünk ne rabolják Frankfurtban el azon szagot , mellyet vérünkkel szerzénk ? Ha Bécsben olly sok eszes státusférfi van, akkor már jobb lett volna e státusférfiaknak a május 15-kizalmat általában elhagyni, mint most Frankfurttal eredni. Én e vélekedésem mellett azért is vagyok, -l tudom, hogy a bécsiek nem republicánusok. Már nagyobb oktalanság alig lehet, mint olly emberekés kik a monarchia mellett nyilatkoznak , az örökös írások által arra kényszeríteni uralkodójukat, hogy klétáját alkalmatlannak, személyét véletlen kelleműsségekre kitétetettnek találja, és inkább eltávozzék, nem szemtanúja legyen olly jeleneteknek, mellyek, a rdidebb kifejezést használva, a monarchiai nimbusz homályosodására befolyhatnak. Kemény Zsigmond , „Pester Zeitung“ 67-ik számában azt olvasom , hogy a pestvárosi tömlöczöket és dolgozó házat miniszeri kikümmellett megvizsgálván, a vizsgálat megelégedésem szentött ki. Ennek folytán, nehogy elhallgatás által azon tudósításában megnyugodni látszassam, addig is, migétes jelentésem folytán, mint remélem, a ministérium alv ölelkezés történik , felhiva vagyok kijelenteni, hogy arra örömmel szemlélem a dologházban a csinossággal pár csak jól eredményezhető munkásságot s rendet, épen a fájdalommal tapasztalára, hogy a tömlöczök nemcsak iszélszerüek, de egészségtelenek is. Pesten, máj. 21-én. • — Bónis Sámuel. sz .,O p p o s i t io n“ német lap tőlem bécsi hirekről fuódván, azt feleltem, hogy nádor ő fönségéhez Bécsbőls különös tudósítások nem érkeztek. A mi ezen kivül az Iratt „Opposition“ tegnapi számában, mint állítólag tőlemítt foglaltatik, mindaz koholmány, mellyet tőlem a szerbség sohasem hallott. Budán, május 22-én 1848. Oobovics Antal, titoknok. Vidéki mozgalmak: Komárom, május 13. E hó 1-jén megyei közes tartatott. Főispánunk elnökölt. Követeink benyujták esősöket, s a szép, tartalomdus lelkes beszéddel a szeretet bizalomvilágát vivta ki Pázmándynk. Törvényeink közti tétettek. Törvényszékeink nyilvánosoknak jelentettek , ennek büntető osztálya a miveltséges népszámban mnosan haladó Tatában tartandja üléseit. A bizottmányt a megválasztottak. És itt már egy kissé komolyabban kell tekintenünk. Midőn a törvényhozás a több s kevesebb hűtlenségekkel párosult közgyűlések helyébe a bizottmányt idé, más czélja annak bizonyosan nem volt, mint redve a rendetlenség eddigi elmeit, s képviseltetni az eddigelé bárás nélkül levőket. Szükséges volt tehát, hogy kevesebb, értelmesebb ember tanácskozzék, mint hajdanra, midőn inyire szám és nyers erő győzött, ritkábban értelem. Ma is ez lett volna alphája a népképviselet rendszerének, ennek rendezése a jövő törvényhozás teendője maradt. .s.azonban mi történt nálunk ? — A bizottmányi tagok adók főbirái által előlegesen kijelöltettek. Ezek száma déltel felolvastatott; de mivel egy vagy más kihagyott egyén , a követelések egész zápora lepett meg, a bizottmány faszitése a követelők meghallgatásával délutánra halaszt ... Megborzadtunk, midőn 950, mondd kilenczszáz ötven mímányi tag nevét hallok felolvastatni, kik az ülésekben arrint — a tisztviselőket is hozzájok számítván — ezeren át fognak tanácskozni. Gyönyörű választmány, siiztesvilág minden elmei kitelnek belőle. Tanúi voltunk ódhó 4-kén tartott bizottmányi ülés gyönyörű képének. A Ji tömve volt. Bizottmányi tagokkal volt-e tömve, vagy csa bajosan lehetne meghatározni. Elég legyen annyit megnaúzni, hogy rendkérő minden esetre több volt, mint rend. ennek nagykiabálásu választások , mellyeknél vagy egy exzer ember torka dicsőn fáradozott. ik°ázmándy Dénes közfájdalmunkra lemondván, első ülés .1 lett Halasi Ede, második Szatmári Dániel. Tatai járásba sz.birák száma egygyel szaporittatni határoztatván, s 3 Szalai Ignácz választatott. A hivataláról leköszönt Beöthi Ioonond helyébe szolgabiróul Aranyosi Dénes, a hasonlókép összönt első aljegyző Ordódi Pál helyébe Bossányi Rudolf, tfod- aljegyzővé pedig Ghiczi István választattak. A kiadóommondók, határtalan volt. A rend kevés s a követelés 09ien alakról sűrü. A tanácskozók egy része asztalon kine , s noha az első alispán eléggé fáradott a rend és csend ideállítása mellett, de biz azért — nyíltan kimondjuk — is hiszük, alispán ur is meg fog arról győződni, hogy Kománo megye bizottmánya illy roppant számban, midőn az egész 9'-re körülbelől 120 ezer lakossal bir, meg nem hagyatha AA járások kerületekre osztattak, s minden fő- és alsz.oj. kerületében köteles tartózkodni. A közönség figyelme 91 . leginkább a f. hó 22-dikére kitűzött városi tisztujitásra szorítkozik, melly Halasi alispán, mint választási elnök vezérlete alatt fog megtartatni. Mint e lapokban már mondva volt, két párt van most e városban. Az egyik Kossár Ferencz eddigi városbiró nevével olly programmal bir, miszerint az értelmiséget tartva szem előtt, a beltanácsba minden valláskülönbség nélkül olly egyéneket válaszszon, kik a törvénytudományban jártasak s oklevelesek. A másik párt, melly a nemzeti őrséggel vegyülni kezdetben nem akart, s 140-ből álló fegyveres polgárság takarékpénztári pártja, Sárkány Ferencz jelenleges kapitány nevével működik. Az első párt tősgyökeres magyar elemből, magkövéből áll a komáromi népnek, s örömére válhatik Kossárnak, hogy illy emberek visznek elébe bizalmat. Az úgynevezett fegyveres polgárság pártja élén áll az e lapok minapi számában lerajzolt szószóló s parancsnok (?) Budai, ki az általa megválasztás alá kitűzött főbirájával legcsekélyebb népszerűség- s kedvességgel sem bir. Azonban ez állítással világért sem akarjuk kétségbe hozni, miszerint minden embernek megvan saját körében népszerűsége. E kört alkotják egynémelly talpkereskedők — de nem mindnyájan — kik rettenetes szerelemmel coquettiroznak a politizálás jelennapi divatnőjével. Értik-e aztán egymást ? nem tudom, de annyi bizonyos, hogy nagy hévvel coquettiroznak. E párt az, mellytől nagy részben támogatva Budai, az e hó 8kán tartott vegyes ülésben indítványozd, hogy miután a zsidók ellen nagy ingerültség van (bizonyisten, semmit sem hallottunk róla), a zsidó nemzetőrök a keresztyénekkel egy papirosra na írassanak. (Ez aztán liberálismus, melly vajmi dicsőn jellemzi e pártot.) Különben ő — már t. i. ő parancsnoksága semmiért jót nem áll. *) Felszólaltak az indítvány ellen Amtman főjegyző és Beöthi Zsigmond, mondván, hogy nem szabadelvűség az, még papiroson sem férni meg zsidó embertársainkkal, kiket a törvény épen úgy, mint mindnyájunkat, egyenlőn honlakosoknak nevez, s igy kezdődött Pesten s Pozsonyban is amaz ingerültség, mi a józan többségnek komoly rászólását vonta maga után. Mi sem használt. Egy választmányi tag — különben becsületes csizmadia czéhmester — nagy tűzzel szólt közbe, hogy az ő hat ludját is zsidó lopta el. Minthakeresztyén sohasem lopott volna ludat. Többen ugrottak fel egyszerre e zsidóellenes pártból, borzasztón zajongva, mig aztán végzéssé nem jón, hogy a zsidók csakugyan külön papirosra írassanak. A pártok részéről most nagy toborzások történnek. A választókat összeíró választmány ellen, mellynek tagjaivá a mostani hatvanosak illegalitása egyazon pártbelieket választa, panasz és kifogás létetett a választási elnöknél, miután az tapasztaltatok, hogy a választói képesség párthajlam szerint s nem a törvényes szigor egyformaságával méretik. A panaszát előterjesztő népes választmányt a hova előbbi intézkedés megtételének ígéretével bocsátá el magától a választási elnök. S mi nem vagyunk pessimisták, nem várni tőle mindazt, mi a méltány- 8 igazsággal megfér. A Kassár pártján levők közül 107-ten petitiót nyújtanak nádor ő fönségéhez, hogy miután a múlt évi oct. 7-én történt hídszakadás s több emberhalál iránti hivatalos vizsgálatból kitűnnék, miszerint e tárgyat illetőleg nagy részben a rendőrség hibáztatható , a tisztviselőségre a kijelöléstől mindazok elzárassanak, kik akkoriban a városi tanács által a rendőrség kezelésével hivatalosan megbizattak.— Újvidékről, május 14-ről. Levelezőnk arról énesit, hogy a közelebbi számban érintett Hevessi, ki magyar földön egy horvát szláv cocárdáját le merte tépni, 2 napi bezáratás után kibocsáttatott. A miniszeri biztos intő, hogy ezentúl a közbakét ne zavarja. Hajmási városi írnok pedig arról vádoltatott, hogy amazt ingerlő szavakkal buzdította azon tettre. Ezért az állandó bizottmány elé idéztetett, és ellene a bűnvádi vizsgálat megkezdetett. A számtalan ovátiók, fáklyás zenéknek tegnap a biztos egy tartalomdús proclamátióval válaszolt. Ebben hitsorsosait változhatlan vonzalmáról s vallásuk, népek iránti ragaszkodásáról biztositja. De egyszersmind erélyesen felszólítja, hogy a királyi törvényekhez híven, a hazával egyetértésben, mint becsületetes honfiak viseljék magokat. Ezalatt a város mindinkább népesebbé lön. Minden tájról számos szerb küldöttek érkeztek , a nagy nemzeti gyűlés előtanácskozmányaiban résztveendők. Voltak igen nagyszámú szerb csapatok felfegyverkezve, pópáik vezérlete alatt, a tulhatárokról, mellyek azonban csak a vidéken mutatták magokat, s tovább nem jöttek. Tegnap 13-án egy nagy küldöttség, a Károlyvárosi püspök elnöksége alatt, ment a ministeri biztoshoz, megkérni, hogy a tanácskozmány ideje alatt a rögtönbiróság legyen felfüggesztve. A biztos azt válaszold , hogy azt tennie lehetetlen, s hogy az úgy sem lehet tanácskozmányaikra alkalmatlan. A küldöttség azonban újólag sürgető , azt adván elő, hogy nemzeti viszonyokról is leend szó , és a tanácskozások olly fordulatot is vehetnek , mikép a statáriummal egészen ellenkező természetűek leendnek. Törvényellenes tanácskozmányok ne történjenek — mondá a biztos. — A küldöttek visszatértek, és trombitaszó mellett hirdették ki, hogy a nemzetgyűlés nem fog összeülni Újvidéken , hanem Karloviczon. — 13-án Karloviczon a számos küldöttségek zászlókkal megjelentek. A nyilt piaczon nagyszerű ülés kezdődött meg. Itt legelőször is Csernovicsnak proclamátiója megégettetett. Ezután átmentek a nemzetiségi viszonyokra, és megemlékezvén a szerbek egykori nagyságára, elhatározták azt újólag visszaállíttatni. Elvégre vajvodát fognak kinevezni, ki főnöke legyen minden szerbeknek, és a nádor, magyar ministérium s több illy csekélységekkel nem is törődve, egyedül a királytól függjön. Illy vajvodának határőrségi ezredes Suplikatz rögtön kineveztetett, a karloviczi metropolita pedig patriárchának. A vajdaság körébe fog tartozni az egész Szerémség, Bács, Baranya és Verőcze megyékkel. A gyűlés folyamában egy szerb falu vénje is fellépett a szónokszékre, köszöntötte testvéreit, és megdicsérte törekvéseiket. És kinyilatkoztatta hazája nevében, hogy a legelső hívásra 24 óra alatt 20,000 fegyveres szerb kész segélyükre megjelenni. A nagy nemzeti gyűlésre már 1000 fegyveres íratta be magát. E napokban pedig nagyszerű küldöttség , mintegy 200 egyénből álló , fog Bécsbe menni, a trón elé terjeszteni a szerbek közös kívonatait és határozatait, mellyeknek helybenhagyását előre is biztosan remélik. — Igen csalatkoznék azonban mind a király, mind az összes birodalom, ha ezen őrültségeket az egész szerb nemzetnek tulajdonítaná. Úgy van ez nagyban, mint kicsinyben, így p. C. nálunk Újvidéken minden magyarság elleni izgatás csak egy kis számú, nyugtalan s ravasz exaltációktól jön, kik szeretnének mindent felforgatni , hogy a zavarosban halászhassanak. Csak a nép alja ragaszkodik hozzájuk, elámítva a fényes ígéretektől. A vagyonos és értelmes rész ellenben megveti ezen törekvéseket , de hallgat , mert fél a megtámadástól, így az egész nemzet is távol van az elválás és külön vajdaság eszméjétől — annak vagyonos, értelmes osztályai együtt akarnak ezentúl is a magyarokkal élni mint testvérek. A kormány erőteljes fellépése mindent kiegyenlítene. — Igen érdekes lenne tudni, hogyan ereszhetett át a zimonyi tábornagy mintegy 500—800 egészen felfegyverzett szerbeket, miután minden szerb, ha a határon átlép, köteles fegyvereit törvény mellett letenni. — Kbr. biztos , hir szerint, fel fog Pestre menni. Meg fog majd a városi tisztújítás is tartatni. Az ég tudja, hogy fog kisülni. Újvidéket többé nem kell a régi kis tartományi városkának tekinteni. Most az a szláv mozgalmak egy nevezetes tűzhelyévé vált. És a háziurakat, ha lehet, kidobják saját házaikból. Azért a magyaroknak ébren kell lenni. Május 15-ikén. Az izgatottság mindinkább növekszik. Újvidék most úgy néz ki, mint valami Szerbország fővárosa. Több mint 500 fegyveres szerb tartózkodik most e városban. Vannak minden részről más küldöttek is, csak Bács- és Torontálból nincsenek, mert nekik eltiltatott. Minthogy Csernovics a statáriumot fel nem függesztette, őt szidalmazták , és kimondták, hogy őt s a magyar ministériumot el nem ismerik. Most mindenkinek kalapja mellett Suplikatz vajdának kinyomtatott neve látható. Csernovics ellen mindenféle gúnyiratok keringenek. Ma fog elmenni Bécsbe a 200 egyénből álló küldöttség. Nem lehet egész nap mást látni, mint fegyveres szerb csapatokat, fel s alá járkálni, szerb dalok s pisztoly-sütögetések közt. Ma kora reggel ismét elmentek zászlókkal Karloviczra. Csinamik, a szerbek vezére, a néphez tartott üdvözlő beszédében kimondta fejedelme részéről, hogy 20,000 fegyveres mindig készen áll a magyarhoni szerbek, ilirek segélyére. Csernovics tegnap este hosszas ideig tanácskozott a péterváradi parancsnokkal. A közvélemény szerint itt minden mozgalmak a bécsi kormány tudtával történnek. — Bizonyos Nenadavits, 90 éves szerb, mint főnök, a szerbek között igen kitűnik. — Liptó-Szent-Miklósról, május 14-ről írják, miszerint a szláv izgatás, petitiók és proclamációk működése oda is elhatott. E napokban bizonyos tót propagandák veres-fehér színekkel jöttek e városba, és a néppel nyilt s titkos tanácskozmányokat tartottak. A népet egy 14 pontból álló tót petitió aláírására ingerükt, melly a ministériumhoz lenne felküldendő. Önállóságról, függetlenségről beszélnek. Pedig tudhatnák, hogy azon hatalom árnyékában, mellyre ők támaszkodnak, el fognak semmisülni, elvesztik szabadságukat — mint elvesztettek az aldunai tartományok. — Azonban tudósitónk biztosítást nyújt, hogy azon vidéknek nagy többsége távolról sem osztja a szláv mozgalmakat. A magyar nemzetiség iránt rokonszenvvel viseltetik. És kész mindent feláldozni a haza függetlenségéért. — E város őrségi kapitánya, a liptói alispán, több lelkesekkel éber figyelemmel kiséri a mozgalmakat. A városi nép csak a nemzeti zászló alatt kiván ezentúl is haladni. X y — Csáktornyáról írják, miszerint az ott túlnyomó számban levő horvátok nyugodtak. Tartanak azonban, nehogy a szomszéd vidék izgatásai áthassanak. A kölcsönös kímélet, egyetértés s kivált a népnek felvilágosítása legsikeresebben eszközölheti a béke fentartását.— Mura partjain az ilirek készülnek zászlójukat kitűzni. Ez magában még nem nagy baj. A szilárd, kitartó hazafiaságon minden illy kísérletek megtörhetnek. — A zsidók, a varasdiak ellentétéül, békében hagyatnak. Ez valóban szép példája a türelemnek — de polgári kötelesség is. A nemzetőrség gyakorlataiban igen szépen halad. És ez jelen napjainkban a legelső szükség. 467 *) Ha mi lettünk volna e perezben városi elnök, mint felelős, azonnal nyomozást rendeltünk volna, hogy az indítványozó rögtön fedezze fel azok neveit, kikért jótállni nem lehet. Hisszük, helyeslését nyerte volna meg, a törvények végrehajtása s a csend fölött őrködő ministériumnak. Külföldi hírek. AUSZTRIA. A bécsi alkotmányos ministérium lelépett, s nyilatkozásában kimondá, habár mintegy öntudatlanul, élete, hatása és hibái történetét. Kénytelen volt tudniillik ő felsége személye és a trón biztosítására olly szabályokat ajánlani, mellyekért jótállani kész volt, mellyeknek elfogadását ajánlhatnak kivé , mellyek után mégis jónak látta elhagyni politicai hatóságát. így a ministérium a május 15-kei mozgalmat a forradalom jelentősége és elismeréséül tekinté, melly nem a trón, hanem inkább az ő politikai nézetei ellen tére ki. A bécsi mozgalmak Berlinben is aligha jelentékeny utóhang nélkül maradnak, mivel Poroszországban is bevallott demokrata irány várható a nemzetgyűléstől, s az odavaló ministérium a két kamrai rendszert kabineti kérdéssé akarja emelni. — Május 17-én Pilleredorf, Samaruga, Krauss, Latour, Doblhoff és Baumgartner miniszerek aláírásával hirdetmény 106.