Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-05-26 / 66. szám
szomszéd országokkal kereskedést hátráló akadályok, u. m. a vámok. 5. Az Oláhországban és török földön tartózkodó juhászok sorsa jobbittassék meg, az őket nyomó adók töröltessenek el, és a török porta és dunamelléki tartományokkal a juhászokra nézve tartott tractátusok életbe léptessenek. 6. A honi érczekből venni szokott tized töröltessék el. 7. A szólás- és nyomtatási szabadságot a censura eltörlésével, úgy szintén sajtószabadságot cautió nélkül. 8. Kívánja a személyes szabadságot, hogy senki megitéltetés nélkül, csak gyanúra el ne fogattathassék, úgyszintén, hogy minden akadály nélkül gyűléseket tarthasson. 9. A szóvali törvénykezési rendszert (Jury). 10. A külső és belső béke fentartására nemzetőrséget, egybekapcsolva a szélbeli nemzeti katonasággal, nemzeti tisztek alkalmazásával. 11. Határjártatási elegyes biztosság kineveztetését, mellyben az oláh nemzet részéről is aránylagosan tagok legyenek kinevezve, mellynek kötelessége leszen, az erőszakkal és minden ok nélkül mind a megyékben , mind a kir. földön és katonai vidékeken akár a magánosoktól, akár a közönségektől elfoglalt földek és közhelyek kikerestetése és az illető tulajdonosoknak visszaadatása. Ide tartoznak a kir. földön lakó oláhok sérelmei is. 12. A papok élelmezését a státus pénztárából, egyenlően a többi felekezetek papjaival. 13. Mind elemi, mind tanulmányi nemzeti iskolák felállítását a státus költségén, úgy katona- és polytechnikai intézetek alapítását, az igazgatók és tanítók választása a nemzettől függvén. 14. Közadó- és közteherviselést. 15. Kiván egy új, a szabadság, egyenlőség és testvériség jogain alapított alkotmányt és ezekből folyólag új büntető törvénykezési stb. rendszert, — és hogy az Appr. és Comp. Const. foglalt ezen nemzetet meggyalázó kitételek töröltessenek el. 16. Az oláh nemzet óhajtja, hogy az illető nemzetek ne vegyék az unió kérdését tárgyalás alá addig, míg az oláh nemzet nem fog mint alkotmányos nemzet az országgyűlésen követei által képviseltetni, — ellenkező esetben óvást teszen. —-------------Mi e petitiót nemcsak magából ez okiratból, de minden körülményekből együtt, mik azt megelőzték és kisérték , akarjuk birálni. Üdvezeljük örömmel az oláh nemzetet minden kivánataiban, hol a civilisátió tanaihoz csatlakozik. Alkotmányos szabadság minden kellékeivel, vallásegyenlőség, jogok s terhek közössége, nekünk is hitvallásunk. De miért mind ezt az unióval ellentétbe hozni, midőn az egy szó ,Uni ó£ mind ezt megadja ? Ezen eljárás értelme nagyon is világos. Ez az, mi kedvetlenül lepett meg bennünket. Állásunk az oláh faj irányában egészen különböző volt, mint az ikrekkel. Ezek idegen isteneknek hódolának eddig is, s midőn a testvéri szövetséget visszatasziták, váratlanul nem lepett meg. A végzés e szakmát ránk mérte, s készen kelle lennünk. Hogy a magyar fajnak küzdeni kell az ilirséggel előbb vagy utóbb, ezt nem ignorálhattuk. Erdélyben az oláh nemzetnek voltak elnyomói, de ezek nem mi valánk. Ellenben, kik velök sőt értök egyedül küzdöttek — hogy nem sok sikerrel, nem a mi hibánk — azok mi voltunk. Őszinte rokonszenvük, ragaszkodásuk jeleit birtuk régóta. Ez Magyarhonban máig ingatlan áll. Ismerjük a férfiakat, kik Erdélyben e nemzet élén állanak most. Vannak köztök, kiket nem kárhoztatható szenvedély vezethet, de vannak saját fajunk renegátjai, kik pár hét előtt megtagadták volna a népet, mellynek nevét most felveszik ; kik rövid idő előtt sokat enyhíthettek volna e nép szenvedésein, de nem ismerték meg addig, mig kilátásuk nem nyilt, hogy olthatlan ambitiójuk eszközévé váljék. Ez utasokhoz nincs szónk. Átadák őt nevöket az utókornak. Ebben reájok nagyobb büntetés vár, mint a legirtózatosb, mi személyüket érhetné elvetemültségükért. Az elsők helyt adandnak józan tanácsnak. Erdélyben a magyarság nem a legnagyobb szám , ez igaz, de ha fajunk ott is végső elszánásra kényszeríttetnék, ez nem volt a fenmaradás az első csatája, s hisszük nem utóló. Erdélyt félteni gyávaság volna. De hát ez-e rendeltetésünk, hogy önkebelünkben vívjunk irtó hadat egymás ellen? Nekünk ,Unióm kell. Minden óra drága. Európa, saját birodalmunk viszonyai perczenként mind inkább bonyolódnak. Kell most, hogy együtt egymással leljen bennünket az események rohama. Egyesüljünk azért jó királyunkhozi hűségben, fönséges nádorunkhozi ragaszkodódásban,a ministérium támogatásában, a szabadság, egyenlőség , testvériség szilárdítására. Ti pedig Erdély nemes fiai, kik a törvényhozásban az unió zászlója alatt egybegyűltetek, elvbarátaink, kiknek elszántsága a bajjal növekszik, tegyétek fel hosszú munkátok utósó zárkövét, hogy július 2-ra együtt leljen bennünket az egy és örökre oszthatlan Magyarország második alapító gyűlésén. Sietünk közleni a május 10-iki katonai vérengzés tárgyában kinevezett nyomozó bizottmány jelentését a ministerelnökhöz. A végett küldettünk ki a ministeri tanács által, hogy a május 10 én este elkövetett véres botrány iránt vizsgálatot hajtsunk végre. Miként kezdtük , folytattuk s fejeztük be a vizsgálatot, nyilvánosan tartott négy ülésünkben, megtetszik ide rekesztett 33 lapnyi jegyzőkönyvünkből 8 hozzácsatolt 88 oklevélből. Mellyekből rövid kivonatban előterjesztjük az esetet. — . miként t. i. Már május 9-én híre lévén Budán, hogy b. Lederer főparancsnoknak macskazenét csinálni jőnek Pestről. Gr. Zedtvicz őrnagy b. Lederer segéde, parancsot adott Cerini főhadnagynak, hogy a lovaspatrolt azon éjjel a várban járassa, — Rosti gránátos cadetnak pedig, hogy azon esetre 12 legénynyel b. Lederer kapujához jöjjön. De azon éjjel semmi sem történt. Május 10-én ismét híre jővén a macskazenének, esti 9 órakor parancsot küldött b. Lederer, Arbier kapitány által a gránátos kaszármába , hogy félszázad jöjjön a fegyvertárba. S ezen félszázadot b. Lippe főhadnagy el is vezette oda. Ugyancsak a fegyvertárba érkezett Cerini főhadnagy is 25 vasas lovassal ; mint ő állítja , Sebes kapitány s térparancsnok rendeletéből, mit azonban Sebes kapitány el nem ismer. Maguk, K. Lippe és Cerini főhadnagy, elismerik , hogy nekik a néppel miként leendő bánásra semmi speciális utasítás nem adatott. E közben érkeztek Perczel Móricz és Hajnik Pál ministeri rendőrtanácsosok b.Lederer parancsnok lakához, s szólni kivárnak vele, de segédtisztjei által nem bocsáttattak hozzá, kérdezvén pedig, ha valljon a katonaság részéről tétettek-e valami intézkedések. b. Lederer adjutánsaitól semmi feleletet sem kaptak. B. Lippe főhadnagy a fegyvertárban legénységével fegyvert töltetvén, egy közlegényt állított ki a fegyvertár szögletére, hogy neki a nép érkezéséről hirt vigyen. S amint ezen őr a nép érkeztéről hírt vitt a fegyvertárba : Cerini főhadnagy kivezette a lovasokat a gróf Sándorház elébe, s fölállította b. Lederer lakával szemközt. B. Lippe pedig a gyalogságot vezette ki a fegyvertár fala mellett az akáczfák alatt az utczára „in diebalance" parancsszóval. S amint a fütty elkezdetett vagy 30 egyén által, a lovasság azonnal kivont karddal trappolt a népre; a gyalogság pedig szögzett szuronynyal nyomult rohamra vert dobszó alatt, s a György térre felkanyarodott. És a nélkül, hogy akár a polgári rendőrség , akár a katonaság által szétoszlásra szólittatott volna föl a nép: a lovasság karddal vágta s lóval tapostatta, a gyalogság pedig szuronyozta s puskaagyával verte nemcsak a fütyülőket, hanem az utczán nézőket s járkelőket is, különbség nélkül, sőt még a házakba menekülteket is üldözte és sebesitette. Midőn a szinház-utczán a vizikapu felé futó népet Lippe gránátosai kergették, a kút mellett találkoztak szembe azon katonákkal, kiket a főőrhelyről gr. Zedtvicz őrnagy parancsára Csebász főhadnagy vezetett, s kik előbb a vizikapunál a népet már lekergették. A fejérvári kapu felől nem jött katonaság Lederer laka felé a főőrhelyről, noha gr. Zedtvitz nyilatkozatában azt állítja. A lovasok közül pedig néhány egész a casinóig kergette a futókat. Kardvágás által okozott seb van 9 ; — szurony által 7; — lópatkó által 4 ; — puskaagy által, vagy másként okozott zúzás s apróbb sértés számos; — s van egyén, ki fejére két kardvágást, ágyékába egy szuronyszurást s hátán lópatkótól sebet kapott; — azonban csak háromnak sebe életveszélyes; — még egy sem halt meg. A nép szétkergetése után b. Lippe főhadnagy b. Lederer főparancsnok laka elébe állitá föl katonáit, s a rendőri tanácsosokat onnan fegyveres erővel utasítá el. Miután pedig az egész zászlóalj — gránátosság — s olasz sorkatonaság is kiállíttatott a György-térre , K. Lippe és Cerini főhadnagyok katonáikat a fegyvertár udvarára ismét visszavezették, s vitéz magok viseleteért őket megydicsérvén, b. Lippe kiosztotta köztök azon két akó bort, mellyet gr. Zedtvicz őrnagy vézetett. Ezek szerint tehát a vérengzésnek közvetlen okai voltak s azért felelősek : Cerini és b. Lippe főhadnagyok, kiknek a nép fegyverrel leendő megtámadására senkitől parancsuk, speciális utasításuk, nem lévén, túlmentek azon általános rendszabályon , miszerint a katonaság csak akkor használhat fegyvert, ha a nép által megtámadtatik ; és ámbár nekik a nép ellent nem állott, mégis vagy parancsolok vagy elnézék katonáiknak, hogy az ellenbem állott népet fegyverrel rohanják meg, sőt ezen kihágásért katonáikat borozás közben még meg is dicsérték. De közvetve felelős K. Lederer parancsnok is, egyrészt azért, hogy a haza védelmére parancsa alá adott fegyveres erőt saját személyes ügyében használta, anélkül, hogy erre, az ország kormányával megbizott ministériumtól utasitása, vagy csak engedelme is lett volna ; másrészt pedig azért felelős, mert a fegyveres erőt nem laba előtt, hanem elrejtett helyen állitotta föl s annak speciális utasitást nem adott; mi által a vérengzés nemcsak meg nem előztetett , hanem előidéztetett. Mi tehát a leírt szomorú eseten okulva, szükségesnek látjuk, hogy a ministeri tanács rendeletet bocsásson az egész katonasághoz, mellyben meg legyenek határozva az esetek, mellyekben, a módok, miként használhassa és tartozzék használni bármilly fő- vagy alparancsnok tiszt a rendelkezése alatt álló fegyveres erőt.Még csak azt említvén meg a ministeri tanácsnak, miként 478 a gránátos katonaság közül Rosti cadett, Szentpétery altiszt is s Kolinek közvitéz ellen, nagy ingerültség van a kaszármá- 4 bán, jegyzőkönyvünk utósó pontja szerint a miatt, hogy ezek a az eset némelly pontjaira nézve eltérőleg vallottak a többi gránátosoktól ; — továbbá, hogy azon három egyén , katononai kihágás miatt van bezárva; mig a közönség azt hiszi, fű hogy nyíltan tett vallomásaik miatt bűntetteinek ; mi tehát rs czélszerűnek véljük, hogy mind a kaszármában levő ige- -örültség megszüntetése, mind a közvélemény megnyugtatása tekintetéből ezen három egyént a most alakuló nemzetőrség-gyez tétesse át a hadminister. Végre kívánatos, hogy a május 10-ei esetben érdeke -dettekre nézve szintolly gyorsan mondjon ítéletet a bíróság, ,amint a vizsgálat történt. Aláírva Zoltán elnök, Farkas Ifi János jegyző, stb. stb. - --------Gödöllőről szerkesztőségünkhöz több lelkes 83 honfitársaink a honvédelmi közszükségekre több rendbeli ira 1 ajánlatokkal járultak, mellyek összesen 335 pft és 1 aranyat ta’ tesznek. Nevezetesen ezek : Mednyánszki János 100 ft, Kon -Dzsér János 50 ft, Kárász György 40 ft, Foltíni Ignácz 10 ft, ,Gerndorfer Alajos lelkész 12 ft, Schafranovics Károly 10 ft, Prohászka 1 aranyat, Beller József 5 ft, Benke Mihály 4 ft, ,jl Bartal István 5 ft , ifj. Mednyánszky János bölcsész 5 ft, ,Jl Bayer 5 ft, Gruber Gyula 2 ft, Pap Iván 2 ft, Kárász Maricí 10 ft, Mednyánszky Berta 16 ft , Kárász Tini 1 ft, Kárász Sál Lujza 40 kr, Kárász Rózi 20 kr, Schafranovics Sarolta 1 ft, tü Schafranovics Lujza 1 ft, Komáromi Mali 1 ft, mind pengő ég pénzben. A következők pedig 3 évre évenként adnak: :á u. m. Mednyánszki Tivadar 10 ft, Fridi Mátyás 12 ft, Li- -i,ipovniczki István 10 ft, Schmid Bencze 5 ft, Zborovski Andrlb 5 ft , Steger Ferencz 2 ft , Kulifai Ede 2 ft , Gyurikovics ed 3 ft, Kulifai Adolf 2 ft, Horvát Ferencz 3 ft, szinte minden pengőben. — A derék gödöllői hölgyek egyszersmind , ha fid kell, női munkákat is ajánlottak. — Továbbá hasonczélra Sztrókai Antalné , szül. Kélersi Katalin asszony szerkesztőségünknél 24 pftra becsült ezüst teti neműt — 2 evő kalánt s 2 pár kést — tőn le. — Budáról Nyakas Imre nevelő havonként 1 pftot aján- -ni lőtt, mindaddig, mig személyesen is beállhatand az önkénte- -ai sek közé. Ugyancsak az emlitett szent czélra még következő aján- -ni latok érkeztek be hozzánk: A belügyminiszeri iroda tagjai ft -fizetéseik 3 százlékját, melly havonként 12 p.ft 5212 krt, fi évenként pedig 154 p.ft 30 krt tesz három évre a haza oltá-árrára önkéntes adakozáskép felajánlván, annak jövő junius 11 napjától kezdve havonként részletekben leendő fizetésére körörelezték magukat. Ezenkívül Utasai Károly , a Ferdinánd 3-ik számú ezred- -bírói önkényt leköszönt alhadnagy, e lapok szerkesztőjének 101 400 pontot az illető ministériumnak leendő átadás végett ollyaír nyilatkozattal tett le , hogy azt mint segédöszveget, az ország gázpénztárába, minden kamat nélkül kölcsön kívánja adni. — Hazai mozgalmak: Pestváros. Midőn a tisztujitási elnökséget f. hó ed 22-én elvállaltam, tettem ezt polgártársaimnak irántam nyil- -lilvánitott bizodalmát viszonzandó , azon kötelesség érzetéből, ,lóc mellyel illy rendkívüli körülményekben a közügyet tehetségéssségtől kitelhetőleg elősegíteni mindenki tartozik; s tettem azonos reményben , miszerint polgártársaim gyönge tehetségeimet „ha a meghaladó feladatom megoldásában is szívesek lesznek istápolni; mert hiszen a czél mindnyájunkra nézve közös: olly vlre tisztikart és képviselő testületet választani, miilyent a városban roppant teendői s nagyszerű jövője tőlünk méltán vár észzó igényel. Felkérem tehát mindazokat, kik a városi tisztújításra rop,vonatkozólag bármi kivonatot hordoznak szíveiken, vagy fölvi- frivilágosítással segíthetik elő az ügyet, legyenek szívesek azt ve- för sem bizodalmasan közleni. Továbbá mindazon polgártársai-sankát , kik magukat valamelly városi tisztségre képeseknek, egyszersmind hivatva érzik, bizalmasan szólítom fel, jelent -tűtsék magokat, s nyilvánítsák minél előbb óhajtásaikat. Mától fogva nyitja áll hivatalos naplóm, mellybe a híva-svásért folyamodók, minden okiratok kérelmezés nélkül, sajátkezűleg írhatják be kivánatukat reggeli 6 órától 9-ig, délután fühk pedig 3-ig lakásomon, a Teréz külvárosi kereszt-utczában uad, 313. sz. a. Egyszersmind bizonyossá teszek mindenkit, hogy a velem mali közlendők a tisztujitás befejezésével az örök feledésnek fognak dsakátadatni. Költ Pesten , május 23 án 1848. — Molnáriá György, tisztujitási elnök. V . Zágrábból, május 15-ről írja az Agr. Zeit. .nat miszerint az nap városi közgyűlés tartatott. A bíró nádorunk bán két levelét mutatá elő felbontatlanul, mivel a bán rendelete szeresszint, egyedül csak tőle fogadhat el rendeleteket. Ekkor azonnosi kérdés tétetett: fel kell e a leveleket nyitni, vagy nyitatlanul srra visszaküldeni. Igen nagy heves vita támadt. A többség azt is határozta: fel kell bontani , mert e tett által még nem kötesleteztetnek annak tartalmát is teljesíteni, — a bán parancsaitól pedig csak azt követeli. A levelek latinul voltak írva, a nádor lobi és belügyminister aláírásával. — Ezen levelekben a bán ren- -naidelkezései, különösen a statárium iránti, törvényteleneknek dsn. nyilváníttatnak ; ez utóbbi megsemmittetik. Egyszersmind fenk Hrabovszky péterváradi parancsnok kir. biztosul neveztetik dita , ki, a rendes s határvidéki katonaság és nemzetőrség feletti ittat szabad rendelkezéssel, hogy a személy-s vagyon-bátorság.gási elleni merények Tótországban , valamint a Magyarhonnab illmi kapcsok szétszaggatására ezélzott törekvések meghiusittassa nak. — Rendkívüli ingerültségben volt a nagyszámú polgár- -i kghallgatóság. Ez annyira nyilvánult, hogy tanácskozni nem le-at tehetett. Közakarattal azt kiáltották, hogy a két nádori levelet talál