Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-05-28 / 68. szám
Régileg fölkéretett, — osztályuk kárhozatos előítéleteitől menten,— a tisztelgést és a tisztelt nő azon becses ígéretét nyerte, miszerint nemcsak keresztanyja, de készítője is leend zászlónknak. — Illy körülmények között hisszük , hogy népünk, — lehető bujtogatóktól menten,— a közszabadság malasztját békén óhajtja élvezni, s buzgó imájának hangoztatása mellett, szem előtt tartandja a költő e szavait : ,,Hazádnak rendületlenül légy hive magyar,“ — sőt élte feláldozásával is kész leend honát, bármilly balsorsban is védeni. — Kalocsa, máj. 22-én. Hogy a 12 pontok nálunk mekkora lelkesedéssel fogadtattak , szükségtelen megemlítnem, miután azt más helyt már röviden érintem. Most csak néhány jeles polgárainknak igen korszerű indítványáról akarom a közönséget tudósítani. Ezen indítvány a rendezett tanács behozatala volt, melly azon okból is sürgettetek, hogya nép, miután az uj törvények üdvös rendelete szerint az uruszékek részrehajló törvényszékei eltöröltettek, ne kénytelehittessék minden perekkel Pestre futkozni. Kívánságunk megnyerésére már küldöttség is választatott, midőn egy ember, kis városunk életfáján már régen rágódik, azzal ámitgatá a népet, hogy ez által a tanácsválaszthatási jogától elüttetik. Egy az egész eredményt nemcsak meggátolá , sőt vrosunk csendét és békéjét egy időre fel is zavará. És ezen ember olly avatalt visel, mellynek a város érdekeit nem összevonni, sőt azokat tágitni lenne főkötelessége. De ez önzésszülte cselszörények széjjeltépettek lelkes polgártársunk N. J. által. Ez a nép bizalmát birván, egy népgyűlés alkalmakor előadá a népiek, a kérelem sikeresitése jótékonyságait. Ez hatott a népre, azonnal elhatároztatott a kérelem foganatositása. Ez meg is történvén, azon örvendetes hírrel tért vissza a bizottmány, hogy mint 12,000 lakossal biró város, a rendezett tanácsot neg fogja kapni. — S. t — Trencsén megyéből. Multévi utósó gyűrűnkről tett tudósításunk óta, az európai nagyszerű események átalakító működésöket megyénkkel is éreztették. Az, ki korában a pártok elkeseredett küzdelmének szemlélete után úszonyodva, azon ügynek sikerét, mellyért küzdőnk, legalább kétesnek mondható, most rögtön felébredve, nem bírna hifit adni a dolgok teljesen megváltozott fekvésének. Azon slkesedést, mellyel a kivívott szabadság első hire körünkben igadtatott, leírni lehetlen. Mindenki, bárminő volt is azelőtti ártszine, az uj állapot megszilárdításán őszinte közremunkál, az uj kormány iránti bizalmunkat s nádor ő fenségének looánk átalakulása körül tett érdemei hálás elismerését felirás uján kijelentettük. A nemzetőrség alakiága és fegyvergyakorlatai szorgalmasan folynak."A legujabb események fájdalom!ogyon is korán bizonyították be ezen alkotmányos institutió takorlati szükségét s hasznát. Az úrbéri terhek megszűnése, coép által legnagyobb örömnyilatkozattal fogadtatott. Kihirítése óta a nemzeti hármasszin legcsekélyebb hegyi falvak hangozóin is látható. Szóval , a jelenkor dicső jelszava, a abadság és egyenlőség egy új élet küszöbére látszik elővalásolni. Ez, habár az emberi intézetek közös tökéletlenségét, a visszaélésektől, nálunk ment nem maradott is, de a kejtélyek lecsillapodása után teljes reményünk szerint hazánk virágzását eszközlendi. — Május 1 én közgyűlést tartunk, Idlyben a törvények kihirdettettek. A 16. t. sz. értelmében számos tagból álló központi választmány minden születési éintet nélkül kineveztetett. Mindez pedig a megyeház előttiben egybegyült számos népnek tót nyelven megmagyarázott. Azon hit, hogy ez alkalommal a megyei teremben pánkáv demonstrátiók fognak megkisértetni, alaptalannak bizomit, mert erre nézve a legcsekélyebb jel sem mutatkozott. Eyébiránt az uj szabadság ezen ünnepe azon borzasztó puszsisok hitével szomorittatok el, mellyek felbőszült népcsopatok által határszélünkön fekvő Vágujhelyen a zsidók lakn elkövettettek. Éjfél tájban egy segélyt kérő sürgöny értvén a vész helyéről, mintegy 20 főnyi nemzetőrcsapata ££y órás távolságú V.-Ujhelyre azonnal gyalog kiindult, aiadóra oda érkezvén, az egész várost a feldulás borzasztó pilátában találta. Mintegy 4000 főre rugó rabló nép, vagy 6 óra óta fosztogatott. Az utczák szétzúzott bútorzattal elbonta, az oda rendelt lovas katonaság a helybeli sóháznál bé-i nézőként felállítva, és sem tisztviselőnek, sem nemzetőrleg csekélyebb nyoma sem volt látható. Tanakodásra idő is lévén, a maroknyi nemzetőrcsapata kardvágásokkal azonba fosztogatókra rohant? Többször ismételt megtámadások ,számos rablók elfogatása után, sikerült a népet előbb piáról, utóbb az egész városból kiűzni. A városon kitül fekvőkányán megállt ugyan a futók tömege, s üldözőire kőzáport v lde lebocsátani, de egy jól irányzott puskalövés , melly a milók egyikét földre terítette, a többit uj futásnak inditotta, iv visszatéréstől elriasztá. — Alig tért vissza székvárosunkba tőztes sereg, és másnap alig kezdetett meg a kinevezett közuti bizottmány ülése, már megyénkbeli Pruszka m.városban istett zsidórablásról tétetett a bizottmánynak jelentés. Erre ahogy 40 főnyi nemzetőrcsapat nyomban szekerekre ült. Még Lajókor érkezett a helyszinére, hogy a megkezdett dúlást felülakassza. Miután abban a helybeli bíró és elöljárók vitték a terepet, azok azonnal elfogattak , s az odarendelt lovas katonicsapat megérkeztéig őrizet alá tétettek. Elvezettetésöks azonban ellentállván a néptömeg, sőt hangos szitkok (»lett kiszabadításokra indulván, a katonaság által egy pereze . Szétveretett, a vétkesek további akadály nélkül börtönbe írattak.Apróbb illynemü kihágások a megye más számos isein is történtek, de a rendzavarók nyombani befogatásakorenn leírt két esemény gyorsan elterjedt hire lassanként alapitani kezdi a pozsonyi lakosságra örökös szennyet vető hitára hivatkozó tömeg vágyait. A közelebb múlt hét csena leforgása után, biztosan számolunk, a csend és rend tv- ként kinevezett csendbiztosok működése. Ezek nemcsak a tisztviselőkkel, de a rendes katonasággal is teljhatalmilag rendelkezhetvén, a bárhol mutatkozó csendzavarásokat csirában elfojthatni, annál sikeresebben, mert a bizottmány a szükséghez képest törvényszékké alakulhatván, a bűnösökre rögtön büntetést is ítélhet. A minden oldalról fenyegető mozgalom tekintetéből egyébiránt kénytelenek voltunk rögtönítélő jogért s a rendes katonaság megszaporításáért folyamodni. Az elsőt csakugyan meg is nyertük; a másikra, mivel hazánkfiai még mindig a szabadságért küzdő olasz testvéreink elleni meddő harczban áldoztatnak fel, s ezért az ország még a belbéke fentartására szükséges fegyveres erőt is nélkülözni kénytelen , a ministériumtól tagadó választ nyertünk. A rend fentartása érdekében tisztviselő karunk is némi epuráziót igényelt. Hírlapi tudósításaink olvasói ugyanis emlékezni fognak azon pártbonyodalmakra, mellyeket Apponyi kárhozatos politikája a megyei ellenzék parálysátlójára négy évig gondosan ápolni tudott. A közigazgatás és igazságszolgáltatás ezek folytán tökéletes felbomláshoz közeledett. Tisztviselőink közül számosan bízván pártjuk védelmében, mulatságuk vagy dolgaik után járva, hivatalos teendőiket teljesen elhanyagolták. A nép zsarolását szégyenpk nélkül űzni kezdték. A mindenünnen emelkedő panaszok természetesen sikeretlenül hangoztak el, mert vagy a megyei terem küszöbén behatni nem tudtak, vagy a kirendelt nyomozások huzavonája közt elenyésztek. Most tehát a tisztújítási pártok és polgári kasztok teljes egybeolvadása után, a közvélemény néhány kitűnőleg bélyegzettek ellen hangos vádakban tört ki. Két sz.bíró és egy eskütt hivatalaikról azonnal leköszönni kényteleníttettek. Más, tiszta jellem és erélyről ismeretes egyénekkel pótoltattak. Egy másik esküdt zsarolásai ellen szoros nyomozás rendeltetett. S ezen esemény, úgy hisszük, tanuságos pro-notaként fog szolgálni több másoknak, kiket a népből leginkább hallatszó elégedetlenség hatalmas szózata már is elég határozottan kijelölt, kik bűneik emlékét csak az eddig mutatottnál szeplőtlenebb jellem- a nagyobb hivatal-buzgalommal fogják elenyésztethetni. A nepotismus és kasztérdek miatti legyezés aranykora lejárt, és kell, hogy a polgárerény, melly Montesquieu szerint csak a köztársaságok alapja, monarchiai alkotmányos viszonyaink alapjává is tétesek. A földesúri hatóság megszüntetése folytán két törvényszéket alakítottunk, mellyek büntető és szóbeli ügyek ítélése végett minden hó első napján Trencsénben, a felvidékieké Bittsem,városban egybegyülend.Ez utóbbi helyen egy Eszterházy börtöneit használnandják a rabok tartására .A nemzetőrök, sajtóvétségek iránti esküitek és képviselőválasztók összeírását elrendeltük, a választókerületeket pedig akként alakítottuk, hogy körülbelül 30.000 lélek után egy-egy képviselő választatik. A szomszéd Nyitra-, Turócz- és Liptó megyékben megkísérlett pánszláv mozgalmak jelenségei nálunk eddig még napvilágra kilőni nem merészkedtek, örvendetes tudomására hozhatjuk a magyar hazának, hogy bármint számol Jellasich et Comp, a megyei tótság rokonszenvére, ennek nálunk sem a pórnép , sem a miveit osztály közt legcsekélyebb nyoma sincs. És ha a nép közt általános gyakorlatban levő magyar „éljen“ kiáltások, a magyar hármasszín közönséges viselete, számos helyeken , különösen a fiatalabb nemzedék ajkairól hangzó magyar köszöntés , azon készség, mellyel a nemzetőrségnél a magyar parancsszó elfogadtatott, és számtalan más illy jelességek számbavétetnek, a nép nemzetiségünkhezi ragaszkodására nézve kétség nem lehet. A miveit osztály pedig, nemes és nem-nemes közti különbség nélkül, hőn pártolja a honi nyelv használatát. A szomszéd megyei szláv izgatások felett társalgás közben nem egyszer hangosan tör ki ezen körökben a közindignátió, miknél és megyei viszonyaink tevőleges ismereténél fogva bízvást állíthatjuk , hogy még nagyobbszerű izgatás is , mellynek az értelemben és akaratban egy intelligentia erélyesen gátat vetni tudand , nálunk bajosan boldogulna. A tót propaganda vérmes hősei megyénket illetőleg alkalmasint örökké csak fellegvárakat fognak építeni. A dolgok illy állásában nem aggasztó nehány felvidéki papnak agyában támadt délibábjáték sem , melly szerint az „Oros tatranski“ czikkeiből lelkesedést merítve, egy nagyszerű tót birodalomról s a magyarhoni tót ajkú vidékek ahhoz csatlakozásáról álmodoznak. Ezen jó uraknak csak azon őszinte , hazafi indulatból eredő tanácscsal szolgálhatunk, hogy ha már a kath. elérus a szabadságérti küzdelem örökös ellene volt, s ez által a vallás és közmorál érdekeit nem csekély mértékben veszélyeztető , most legalább a nélküle , sőt ellene kivivott szabadság megszilárdításának szentségtelen kézzel gátat vetni óvakodjék. Ne aljasodjék vak eszközzé olly hatalom kezében, melly emberi, polgári és vallási jogokat nem ismer. Mert a pánszláv izgatás rugói iránt senki sincs homályban többé. A hatalmas léptekkel haladó korszellem, valamint a népek szolgabilincseit széttörni képes volt, úgy a reactionális politica itt-ott mutatkozó törpe eszközeit is könnyen elérendi sújtó karjával. Azon ábrándozósának hazaáruláshoz vezető lépteiktőli tartóztatása végett egyébiránt, az illető kath. és evang. egyházfőnökökhez olly tartalmú megkeresés intéztetett a megye részéről, hogy a felügyelések alatti lelkészeket törvényellenes politikai izgatástól tiltsák el , mert a világi hatóság jelen izgatott időszakban minden legcsekélyebb kihágást szigorúan megfenyíteni felelősségénél fogva tartozik. És így bármelly rendű izgatók ellen rögtönitélő hatalmát alkalmazásba venni kényszerülend. — o — ~t~~~ — S e lm e c z. A belügyministerhez a selmeczi ág. hitv. lyceum nevendékei következő nyilatkozatot adtak be: Ama ferde állítások és alaptalan gyanusizgatások, melylyek özönökkel mai, hallatlan események és változásokkal telt időkben, honunk majdnem minden részében számtalan’ti meg nem háboritására. Erre nézve, nem csekély nag nokat, kivált a magyarhoni tanuló ifjúság közül, általok nem Lis volt a felállított központi csendbizottmány és járáson’ sejtett fenéktelen örvénybe sodrottak, s mellyek bizonytalan, honnan eredve, de az alulirottak csendes munkálataiknak kertecskéjét is gátatlanul túláradva, azokat véghetlen veszélylyel fenyegetik; arra kényszerítik a selmeczi ág. hitv. lyceum növendékeit, hogy ez ügyben felszólalva, olly nyilatkozatot, melly az őket szemtelenül gyanusitgatókat megczáfolni, s azokat , kik irántuk szeretettel és bizalommal viseltetnek, reményükben szilárdítani képes volna, adjanak és tegyenek. Ennek következtében mi, a selmeczi ág. hitv. lyceumnak minden ajkú és nemzetségü növendékei, az egész drága Magyarhon, — mellynek polgárai vagyunk, s annak jövendő boldogságát tőlünk kitelhető módon hatékonyan előmozdítani iparkodunk, szine előtt nyilvánosan és őszintén nyilatkozunk, hogy mi, — miként eddig, úgy ezentúl is, megmaradva mindenki saját istenadta anyai nyelvének — mellynek netalán majdani hivatásunkban szükségét veendjük — szeretete s mivelésénél, a magyart, mint a hazánkban lakó különféle érdekű nemzetek szent és sérthetlen füzérét, diplomaticai nyelvnek elismerni, abban mivelődni, benne szerkesztett, honunk szellemi és anyagi javának előmozdítását célzó törvényeknek hű polgárokként engedelmeskedni, szóval mindazt, mi annak szilárdítására, felvirágoztatására és terjesztésére szolgál, sajátunknak vallani, ellenben mindazt, mi őt akár közvetve, akár közvetlenül gyöngíthetné, vagy épen megszüntetését tervezné, elhárítani legszentebb kötelességünknek tartottuk, tartjuk és tartandjuk , s sokkal jobban felfogtuk az iskolai pályának feladatát, mintsem hogy némelly túlbuzgók agyrémeiktől elcsábittatva, drága és hasznos tudományok megszerzésére szentelt időnket, netalán a békés polgároknak lázitására s igy azon békének, mellyre az országnak és az ennek szebb jövőjét elővarázslandó törvények életbeléptetésükön erélyesen munkálkodó lelkes ministériumnak olly nagy szüksége van — háboritására elpazarolni akarnánk. Miért is ünnepélyesen ellenemondunk s visszatoroljuk mind azon vádakat, mellyekkel minket némellyek a magyar nyelv és alkotmány rögzött és konok ellenségeinek, a polgárok lázitóinak, a panslavismus honunkbani hatalmas előmozdítóinak hiresztelni nem átalkodnak , s még egyszer nyilatkozzuk, hogy mindenki közülünk, megtartva és megmaradva anyanyelvénél, a magyart szeretni, tisztelni, s tudásában előrehaladni legszentebb kötelességének mindig tartotta, most is tartja és örökké tartandja. — Selmeczen, május 16-dikán 1848. Aláírva többek által. — Körmend, május 23-dikán. Első biróságu m. városunkban törvényünk értelmében a tisztváasztás f. hó 11-én legnagyobb csenddel és legszebb renddel történt meg. — Ápril 29-én az előbbi tanács és választó polgárság — ezelőtt úgynevezett külső tanács, közülést tartván, a választók összeírására bizottmány és ehhez — úgy a tisztujitás vezérletére elnökül Riedl Pál polgártársunk választatott. Ennek pártatlan elnöklete alatt mind a választók összeírása, mind a tisztujitás létrehozatott. Ez utóbbinak eredménye következő: biró : Mittli Fer. ; jegyző: Nemes Fer. ; tanácsnokok: Papp József, Kedli Ferencz, Biró György, Németh János, egyszersmind adószedő, Leitner Andor, egyszersmind gyámi pénztárnok, Házas Ferdinánd, Köhler Pál, egyszersmind közjavadalmi pénztárnok , Németh György, Horváth József, Kerecsenyi Mihály, Korponay János és Littich János; — Számvevő Binder János. Másnap folytatott választás alkalmával mezei rendőri kapitánynak Katafai József; — katonaszállitónak Sermon István; — s a népességhez arányzott 40 képviselők megválasztattak. A hivatali eskü lététe után elnökünk a benne helyzett bizalomért, hogy a választó közönség példás magaviseletéért köszönetét jelentette ki. Ez utóbbit megkérte, hogy a béke és rend fentartásában eddig tanúsított buzgalmát tovább is kövesse. — A nagykőrösi lyceum részéről a szülők megnyugtatása végett ezennel közhírré tétetik, hogy a tanítások folyó év június végéig fognak tartatni. Júliusban közvizsgálatok fognak kezdetni, s a szigorát adó ifjak bizonyitványnyal láttatnak el. — Varga János igazgató tanár. Tudomásul azoknak, kik minden láptemet gyanúsítani törekednek, hogy én sem álnév alatt, sem névtelenül, valakinek becsületét soha meg nem támadtam; mert szokásom, elleneimmel becsületes uton nyilt sisakkal találkozni, mit ezután is tenni akarok és fogok. Pesten, május 27-d. 1848. Frankenburg Adolf m.k. Külföldi hírek. AUSZTRIA. Bécs. A kereskedelmi minister Dobblhof, ő felségéhez Innsbruckba küldetett, hogy mint constitutionális tanácsadó legyen mellette, s megakadályozza mindazon ab-solutisticus irányú befolyásokat, mellyek netán ő felsége személye körül keletkezhetnének. Bombelles gr. által Chorinszky tanácsosnak adott utasítás — mellynek folytán a már általunk is közlött salzburgi proclamátió keletkezett — e lépés szükségéről mindenkit meggyőzhet. — Bécs. Tyroli tudósítások szerint, a bécsi ministérium küldöttei május 22-én ő felségénél rövid audienczián voltak, s Innsbruckot azonnal elhagyták. Azt hiszik, hogy János főherczeghez vették volna útjukat. Hoyos a küldöttek egyike, május 25-én Bécsbe megérkezett. — Innsbruck. Május 17-én a Ferdinánd Este nevet viselő gyalogezred Voralbergről Innsbruckon át Salzburgba ment. — Salzburg, május 19-én. A linczi küldöttek több salzburgival abban egyeztek meg, hogy jun. 1-re előkészitő gyűlés hirdettessék; az ausztriai, német és szláv tartományok felszólittatnak,hogy követeiket a határnapra Linczbe küldjék. — Bécs. Pillersdorf minister, az Innsbruckból megjött gr. Hoyos és gr. Wilczek által, május 24 kén őfelségének illy tartalmú nyilatkozatát kapta, kihirdetés végett : 111*