Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-05-30 / 69. szám

a meg, a kirekesztőig magyarországi tárgyakkal foglal­­t , és a szerbországi ügyekről vagy épen semmit, vagy­­ kisebb napi eseményeket tartalmazó czikkeket közöl. * E lapnak sem alkotmányos, sem jogi , sem históriai ága, vagy jelleme nincs , hanem legközelebbi és közvetlen jó a magyarországi szerbeket a fennálló alkotmány és lány ellen fellázítani, és a zendülésnek véres zászlóját den­áron és minden eszközökkel kitűzni; a­miért is , a magyarokat barbároknak, tatároknak, ázsiai rabló csoportnak, jog és szabadságtapadóknak nevezvén, a tá­­j készakarata elferdítése és a legvakmerőbb hazugságok íszlése által mindent elkövet, hogy ezeket utálatossá tegye . ■ Izgatását különösen e megye óhitű lakosságára irányoz­­, az itt legközelebb végbement és erőszakos rablások­ és gyilkolásokkal párosult vérfagylaló eseményeket, nem­­­ helyesli, sőt azokat mintegy a szabadság harczának te­rén , a népet még azok ismétlésére is ingerli, a midőn részről sajnálkozását jelenti ki a fölött, hogy az ebe- i zendülésnek gyilkolóbb eredménye nem­­, más részről a koronás kerületnek óhitű népét avval atja, hogy a köztük lakó maroknyi magyarokat inyen kiirthatják. 5-ör Ezen lap három négy ívnyi­edelemben jelent meg egyszerre , s mind a lelkészeknek,­­ a községeknek, mind pedig a kebelekben létező szerb t.80 társulatoknak , — gyakran undok gúnyképletek kisé­­b­en — leginkább előfizetés nélkül és ingyen küldetik Világos továbbá, hogy e lap ha nem is Magyarországban, azonyára magyarországiak által szerkesztetik; — hogy a vidai, vranyovai, óbecsei, földvári, moholi, petrove-­cai rendszavazások ennek egyenes kifolyásai, — hogy az déki és karloviczi gyülekezetekben alkotott vajvoda és i'iarcha ugyancsak ezen lázitó lap politicai agyrémeinek fószüleménye, s hogy ezen lap a legalávalóbb elveknek vérengző zendülésnek nyílt és legveszedelmesebb olya­­n ollyannyira, hogy ha gyalázatos működéseinek gát nem etik, bizton állíthatni, miszerint a hazában igen rövid idő­­t rablást, gyilkolást fog előidézni. M­ehogy tehát ezen rémületes következményeket menthet­­i közönyösséggel lássuk magunk körül kibontakozni, s ne­­ve tetlen karokkal várjuk be a mészárlás iszonyait: ezen­t51 a törvényszék alispán­ után a m. ministériumot az iránt idézni határozta, miszerint ez ördögi lapnak országszertei írását kieszközölni méltóztassék. M­em­ szólunk ama rut képekről, mellyek a tisztelt nagy ima férfiu ellen — értjük a kir. biztost — csak imént e­bben postán szétküldöztettek. J Újvidékről és a szomszéd tájakról darab idő óta semmi­tü­nk. . . — Zimonyból hiteles kútfőből vesszük azon hirt,­­ s hó 25-én a főőrhelynél szolgálatot tevő magyar ka­ri­ert nagyszámú ilir csapat megtámatá, őts a segítségére a káplárt erőszakos bántalmakkal helyeikről elkergető, edjárt az esemény után valamennyi Don Miguel nevet új­­magyar ezred által ellátott őrhelyek az Hírekből álló­­kás zászlóaljbeliek által felváltottak. 26-án reggel 9­­.kor ünnepélyes öltözetben, harangszó, mozsárdurrogás és ríves nagyszámú csoport vonult a Dunapartra, hol a készen 5 gőzösre lépve, dalok közt Belgrádba indultak. Ezek gyü­­lől jöttek, mellyben a Magyarhontóli elszakadás kimonda- és elhatároztatott, hogy ha Jellachich nem állana a moz­­am élére, nélküle is, Horváth-, Tót-, Dalmátországból , Bánátból álló déli tót birodalmat felállitandják, saját ki- it választanak , s azt az ausztriai császár védkeze alá- i­dezendik. A Belgrád felé indult ik­rek ezen gyűlés­­ voltak küldöttei, s arra bízattak meg , hogy a belgrádi­jai értekezvén , Zágrábba és Bécsbe utazzanak, mind a­nnak, mind ő felségének beleegyezését tervek és kivánság­i kiviteléül megszerzendők. —F i u m ó b ő 1 Írják. A­ közlekedési ministériumnak a Krulich-féle szerződés elfogadása tárgyában a kormányzó- újhoz érkezett hivatalos közleménye a közönség által nagy k­rnnel fogadtatott. Forditásban a kereskedelmi karral Töltetett. Általában sajnáljuk szomszédaink rövidlátó elfo­­rsságát, melly minden örömünket keseriti, s bennünk ag- salmakat ébreszt. A ministérium erélyessége dicsértetik, baéljük, az igazság diadalát fogja ünnepleni. Fájlaljuk a bécsiek magaviseletét. Buccarinak úgy látszik , nincs -­­e csatlakozni a déli birodalomhoz. Holnap várjuk új kor­­■ányzónkat, ki felől sok szépet hallánk. Megjelenése hihe­ti elősegítendő a törvényes rend helyreállítását. Fia­­a legjobb szellem lengi át. 12,000 lélekszám­mel­­csak 4 rabunk van. — Horvátországból jövő uta­­t jelentik, hogy ott a legnagyobb ingerültség urál­n­­­k. Hadi készületek történnek. Nyolcz végvidéki ezrednek s zászlóaljai Olaszországba szándéklott utjokban megállit­­tsák. Tegnap kellett megkisértetni a turopolyaiak lefegy­­s­­ztetésének egy szentgyörgyi zászlóalj segítségével.— Egy 3rani utas saját szemével látta 8 darab álgyunak Károlyvá­­r­ól a Dráva felé indultát. Végre igen hiteles személy :hibá, hogy Pestrőli útjában bizonyos úrral találkozott, ki te át magyar kormányfutárnak mondván,midőn Zengre szán­­sozván Károlyvárosba érkezett, az ottani nemzetőrség által tí­tóztattatott s fegyveres őrizet alatt Zágrábba kísértetett, fontol a károlyvárosi határvidékre vagy Zenggre csak innón át küldethetik futár; Fiuméban a kormányzónál szük­­ss jelentenie magát, Fiume felé pedig csak a bécsi útvonal volt. — A zenggi népség fellázadt az alkotmányt hirdető btori levél érkezése következtében. A katonai városi biróhel re 12 egyénből álló ideiglenes igazgatóság alakult, később Horvátorszá részére elkezdődött az igazgatás, s a bán személye­sen is megjelenvén , Zengg városát most legbuzgóbb hívei közé számítja.­­ A magyarok elleni gyűlölséget élesztő a pénzügyminiszer azon rendelete , melly a­dójövedelmi pénz­tárból kikötőépítésre adatni szokott pénznek kiszolgáltatását eltiltá. A mennyire én tudom, a végvidéki pénzalap költsé­gén épül a kikötő, és a város kötelező magát az előlegezésnek időszakonkénti lerovására. A zenggiek elhatározták , hogy a főpénztárból semminemű pénzszállítványt Fiuméba ezentúl meg nem engednek, mi­által egyrészt bennünket pénzhiány fenyeget, másrészt a horvátok hadi költségeik fedezése előse­­gíttetik. Cortuna községében a báni fölhívás következtében a horváth keresztes háborúra öszszeirás történt. Az összeiró­­kat elkergették, s a lakosok komolyabban kezdenek gondol­kozni a bán felől. — Honiból következő tudósítást vettünk. — Május 24-én Ipolyságon tartott választmányi ülés 1299-ki­végzés így szól: Miután a ministérium olly népszerű és jellemtiszta , a haza javáért rég küzdő egyéniségekből áll , kiknek köszön­hetni nagyrészt, hogy e hazának is ministériuma van; miután sokkal rövidebb még élete az ország ezen első ministériumá­­nak, hogysem létezésénél hosszabb időt igénylő tetteket fel­mutatni képes lehetne ; miután eddigi tettei, működései, úgy az összes haza, mint e megyére nézve a legtisztább hazafia­­ság bélyegét viselik magukon ; miután tetteinek, vagy rende­leteinek nem kedvező eredménye is, nem szeplőtelen hazafia­­ságuk, vagy fáradhatlan szorgalmuk hiánya, hanem a hazán­kat épen úgy, mint egész Európát veszélylyel fenyegető vihar okozá, miután végre e megye is az édes hon ezredéves hajó­ját nem a vész hullámain , hanem a legközelebb eső béke­párton óhajtaná megerősbíteni, mielőtt az azt végkép elnyelés­sel fenyegető idő tengerére bocsáttatnék: mindezeknél fogva Hontmegye közönsége a biztos és békés révpartot, mellyre hazájának jelenleg olly igen szüksége van , a jelenlegi mini­stériumnak lehető erélylyeli támogatásával gondolván utólér­­hetőnek , annak a haza s e megye javára irányzott tetteiért feliratilag s jegyzőkönyvileg köszönetét szavazva , Krántai őszinte hazafiui bizalmat nyilvánít, és ezt nyilvános lapok ut­ján is közönségessé tétetni rendelé. — Gölniczbányán május 22. és 23-ik napjain jön megtartva az uj törvény értelmébeni tisztújítás. Polgár­­mesternek Cornides Lajos, bírónak Horváth Gábor, főjegyző­nek Stark Gábor, tiszti főügyésznek Breuer Sándor, kapi­tánynak Klein Ferencz, aljegyzőnek Hiszem József eddigi főjegyző, kit a többség főjegyzői hivatalában teljességgel meg­tartani nem akart, tanácsnokoknak Walkó József, Kuncz Já­nos, Tatarkó Ferencz, Elischer János, Walkó Sámuel és Tisch­ler József választattak meg. Az orvosi kar hivatalában megerősittetett egyhangú felkiáltás által. — A tisztujitás lehetős békességben folyt le, csak a főügyészi hivatal betölté­sénél lett nagy lárma, melly majdnem véres ütközetté vált, minek oka egy, a közvélemény által már több ízben megbé­lyegzett veszedelmes egyén volt, ki daczára annak, hogy az általános közbirodalom egy uj férfiút karolt fel, a régit akarta erőnek erejével nemcsak megtartani, de felkiáltás utján megválasztani. Külföldi hirek. AUSZTRIA. B­é­c­s. Épen e perczetben vettük a„Wie­­ner Zeitungot“ mellyben a 26-iki forradalom iratik le. Köz­leményeire később visszatérünk. A ministérium néhány ren­deletet bocsátott ki, mellyek ellenkezésben vannak azokkal, miket lapunk legközelebbi száma közlött, a császár nyilatko­zatában. Névszerint május 26-ikáról illy rendelet van közzé­téve. Az académiai ezred feláll. A katonaság azonnal bevo­­natik a kaszárnyába. A kapukat közösen fogják őrzeni rendes katonaság , académiai sereg és nemzetőrök. Aláírva az öt minister által. — A Trieszt alatt megjelent ellenséges hajóseregről kö­vetkező híreket vevénk : Az május 23-dikán félkörformában éjfél után 1 órakor puszta szemmel is kivehető vala, de állá­sát elhagyá reggelfelé, s eltűnt szem elől, mignem 11 óra­kor délelőtt újra megjelent; meg lehet­ számolni 17 vitorlát. A látkör megletében még 5 tömb (groupe) volt megkülönböz­­tethethető.­­ A nyilvános pénztárak készletei s a trieszti bányaterméki osztóhivatal érczei a várba vitettek. A kikötő­ben horgonyzó angol gőzfregat „Terrible“ parancsnoka, az olasz flotta vezéréhez felszólítást intéze az iránt, mit akarna e hajósereg, mire olly választ von, hogy ama sardiniai hajó­­sereg egyedül az ő kereskedések uralma végett küldetett, ha netalán az osztrák tengeri erőtől szenvednie kelletnék. — Egyébiránt minden álgyutelep előhozatott, s őrség foglalt el minden partot, hol kikötni lehetne, s Kudriafsky osztrák pa­rancsnok egészen védő állásba tette hajóit;­estvére azonban beállott a nyugalom, megszűnt a félelem. POROSZORSZÁG, Berlin. Itt egy idő óta nagy le­­hangoltság mutatkozik, úgy látszik, nem tudják, mint kel­lessék a dolgok új és jó rendezését meg is kezdeni. Held nép­szónok visszavonult, miután búcsú­beszédében nyiltan kimon­dotta , hogy a berliniek a politicára még nem értek meg egé­szen. — Mieroslawszky Párisba ment. — BAJORORSZÁG. Máj 21. A bécsi legújabb események itt annál mélyebb hatást tőnek , mivel a visszahatási párt is­mét fölemelte fejét. Ennek köszönhető, hogy a rendek kez­deménye felől szóló törvény igen korlátozott, mint csak félig szabadelvű országokban képzelhető, ennek az is, hogy a tu­dósok és művészek osztálya a tettleges választó­jogból, azon esetre, ha egyenes adót nem fizetnek, kiszoríittatnak. Ennek végre az, hogy a földadó megváltása feletti törvény a rendek kamrájában olly változást szenvedett, melly forrása lehet uj nyugtalankodásnak. Fő oka mégis mindennek a badeni repu­blicanusok zászlóe­melése. — A dolgok fejlődése Frank­­furtban , aggodalommal tölt el , minthogy a visszahatási párt igen erősen van ott képviselve, melly főleg a papok és hiva­talosokban leli hatalmas támpontját. SCHLESWIG, máj. 15 diki hir szerint Koppenhágába 12.000 emberből álló svéd sereg érkezett. Észak felé foly­vást vonulnak német seregek, miből világos, hogy a béke még mindig messze van. — Az a­u­g s b. alig. I t­g. levelezője , a magyar ministérium által kiküldött két polgártársunkról igy nyilat­kozik : — Pázmándy, két ízben országos követ, e Komáromme­­gyének, egy ép olly megnyerő modorral és fínom tapintattal, mint széles és alapos históriai, nemzet­gazdászati és diplo­­maticai ismeretekkel biró egyéniség. Ő volt az, ki az utósó országgyűlésen sajátságos nézlettel és szok­ási nyugodt érte­lemmel , hg. Metternich külpoliticáját Koncz-kés alá vette. Szalay László, egy a legalaposabb és mélyen gondolkodó tör­vénytudósok közül, ki világhistóriai áttekintéssel köti össze nagy tudományosságát és országok s népeket átkaroló ismereteit Segéd volt . 1842-en az első német törvénytudók­tól annyira méltánylott magyar büntető törvénykönyv kidol­gozásában , s legyen elég megjegyezni azt, hogy Mittermaier őt barátságával tiszteli meg, és hogy róla az elhunyt Gans oda nyilatkozott, miszerint kelet-európai öröklésjog fölött tőle kapott új fölvilágosítást. OLASZORSZÁG. Nugent gr. serege Thurn gr. vezér­lete alatt máj. 17. éjjel Verona­ felé ment a trevisoi táborból. — Nugent betegeskedése miatt visszavonult a hadvezérlet­­től, s máj. 24-én Triesztbe érkezett. FRANCZIAORSZÁG. Pár­is, máj. 16. A nemzeti gyűlésnek több tudósítás terjesztetett elő Olaszország viszo­nyairól. A franczia kormány a sardiniainak kinyilatkoztatja, hogy Olaszország dolgaiba előbb nem avatkozik, míg fel nem szólítatták. A Débats és National a beavatkozás ellen nyilatkoznak. — Néhány nap óta a követek balmellékön három­szinü rózsát hordanak, s ez ismertető jel.— A vinczennesi fogságba öt nagy kocsi vitte a bűnösöket, kik többen voltak hatvannál. Egyébiránt két nap alatt 200 egyén fogatott be. — Mondják, hogy Cremieux, igazságügyminister vallatá Courtaist, a ki­csapott nemzetőri parancsnokot, ki erősen védi magát minden, a nemzeti gyűlés ellen próbált bűnmerény gyanújából. Ő, mondá, kíméletes akart lenni, mivel ő mindenekelőtt a nép generálja volt. Már két nap óta nem evett semmit, mondván orvosához : „inkább szeretem a halált, mint a megbecstelení­­tést, orvos úr ápolására nincs szükségem; köszönöm, kö­szönöm. — Courtais, mint tudatik, nem járt el híven köteles­­ségében a nemzeti gyűlés megtámadásakor, s ezért bűnrészes­nek nyilatkoztattatik. — A máj. 18 - diki nemzeti gyűlésben előlegesen két in­dítvány létetett; az első Dornés által, hogy Francziaország egyeteméhez szóljon a nemzeti gyűlés erélyesen , hatalmasan, s a zavarodott állapotok helyrehozása után a bizalom megala­­pittassék. Ez egyszerűen elvettetett. Második Berard által egy proclamátiót indítványoz a nemzethez, mellyben kimondassanak a nemzeti gyűlés által kitűzött elvek, hogy küldetésének meg­felelhessen az ország előtt. Ez holnapra halasztatott. — Az ülés többi részét Dufaure és Vivien jelentése tölte be a sza­bályok végpontjai felett. A golyó általi titkos szavazat, sok tüzes beszéd daczára is megmaradt, de illy titkos szavazat, csak negyven tagnak írásban vagy élőszóval kijelen­tett kivonatára használtatik. Nyilvános szavazat történik ülés és felállás által, vagy kétfelé osztás által, mint az angoloknál, azaz a követek a terem két kapuján kimenvén, a szerint mond­ják ki szavazataikat nem vagy igenre. A szavazók neve húsz tag kivonatára tétethetik csak hivatalosan nyilvánossá. Más lényeges pont a mai gyűlésből az, miszerint ötszáz tag jelen­léte szükséges a végre, hogy az ülés végzéseket hozhasson.­­ Az alkottm­ányi bizottságra másodszor szavazván, kijött az általános többség ezekre : Martin (de Strasbourg), Voir­­haye, Coquerel, Corbon , Tourret (de l’Allier), Gustave de Beaumont és Dupin. így még öt tagra kelle szavazni, s ek­kor meglettek Vaulabelle, Odillon Barrot, Pagés (de l’Ariége): Dornés és Considerant. A „Vraie Republique czímű franczia lap szemlét tart az első titkos szavazatban többséget nyert tagok fölött.Csak a vak nem látja, mond e lap , az igazságot. Három főroyalistának jön ki az általános többség első szavazatra. Dufaure csak egy fokkal van Thiersen alul a királyságban. Vivien, Thiers col­­legája a ministériumban és rendőri főnök Lajos Fü­löp alatt. Tocqueville,jobb közép , benne egy kis aristocrátusság, kevés marquisság , pic­i amerikaiság és parányi angolság. Lajos Fülöp-e még a király Francziaországban ? Lamennais terve egyre üt ki a három royalistáéval a két kamra tárgyában. Carmonin, az ő ultramontan eszméivel szinte hajlandó egy fejdelmi elnök király iránt, ő is két kamra mellett van. Mar­­rast, mint az egész National újság, republicánus királyt kiabál, az éjszakamerikai státusok példájaként nevezendőt és a nem­zeti gyűléstől nem függőt. Szereti a két kamrát. Ugyan­e lap vádolja a nemzeti gyűlést monarchicus jelen­ségekért, mellyek miatt már a National is aggódni kezd. A Nationalnak pedig szemére veti , hogy benne kimondatott már: „Republique monarchique“. 1830 után mondák: „Mo­­narchie republicaine“ ; a változás vagy különbség nem egyéb, mint, hogy a fő- és melléknév meg van fordítva. — Strassburg, Máj. 21. A hazájuk felé költöző lengyelek, kik a múlt hetekben itt összegyűltek , látva a nehézségeket, mellyekkel e visszamenet jár, elhatározták magukat Olasz-112 ’ 493

Next