Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-06-01 / 71. szám

mester fia, különben volt őrmester, Cserevicsen a báni szata- ministeri rendeletekre czélszerű intézkedések tétettek. T­riumot hirdető falragasztványt leszakitván, majdhogy a nép­ Kasza Ágoston szolgabirói, lelkiismeretesen vitt hi­­dühének áldozata nem lett, melly felakarta őt akasztani, azon­­vataláról lemondván, érdemei jegyzőkönyvileg elismertetnek, bán, mint hallom , sikerült neki Bácskába menekülni. — Jövő alkalommal többet.­­ — Sietek közleni a he­v­e­s-n­ag­yku­nsági egyházvidék ápril 26-án megnyilt közgyűlésének nevezetes határozatát, melly az egyházi ügyek kormányzását szintúgy állitá népkép­viseleti alapra, mint vala az a keresztyénség első századában. Jegyzőkönyvünknek 4-ik száma t. i. ekként szól. Megértve ezen egyházvidék az időnek intő szózatát , a jelen körülmé­nyekkel is megalkudva, hivatásának s polgári kötelességének sürgető teendői közé tartozónak véli, hogy az idők hosszú fo­lyama alatt fogva tartott jogok bilincseikből kiszabadittassa­­nak és azoknak gyakorlatba vétele rögtön visszaidéztessék.— Az egyházi ügyek kormányzása, mellynek presbyteri igazgatá­son kellett volna nyugodni, zárt s magát önkénye szerint kiegé­szítő, a nép befolyását kitiltó, s igy nyilvánosságot nem tűrt, ellenőrséget nem biztosított testületek tulajdona lévén, a kor­mányzott népnek teljes bizalmát nem igényelhette. — A kép­viseleti széles alapon fekvő rendszerben találja fel ezen gyűlés ama biztositást, melly az egyházak belügyeinek igazgatásában kellő öszhangzást, sikert és rendet eszközölhet. Ennek rendiben ezen egyházvidék kebelében fekvő helv. hitv. községeknek az egyház fentartása terheiben résztvevő minden tagjait, az egyházi igazgatás képviseletére, jogainak azonnali gyakorlatára felhívja. Ennek folytán nyíltan ki­mondja ezen gyűlés, hogy az egyház kormányzásával megbí­zandó presbyteri testületnek választásában mind azon polgá­roknak , kik az egyház fentartása terheiben részesülnek, egyenlő s elváltatlan joguk van.­­ Ezen joggyakorlatnak életbe léptetésére első teendőnek tartja jelen gyűlés , hogy minden külön egyházban választassanak meg a kormányzással megbízandó presbyteri tagok, olly számban jelenleg, hogy az egy ezer lelket meg nem haladó egyházakban 12 tag, az ezen ezer léleknépességet haladó egyházakban azon túl minden 200 lé­leknépességre még egy presbyter számíttassák; választható lévén minden vá­lasztó­polgár, egyedül a közvélemény szerint erkölcsileg meg­bélyegzettek nem tartathatván képeseknek. És ezen számban s módon választandó testület fogja az egyházi kormányzást által venni. — Hogy azonban az egyházi igazgatás minden rész­letei tökéletesebben s pontosabban kidolgoztassanak, és az egyházvidék testülete is rendeztessék , mind a tervkészítés, mind a fokozatos kormánytestületek alakítása s egymáshozi viszonyaik meghatározása, és ennek rendiben már az egyház­vidék papi és világi ülnökeinek, esperesnek s gondnokoknak választása is tökéletes szabadsággal s biztosítással történhes­sék , ennek eszközlését is , mit a külön egyházakban lakó egyes lakosok személyesen együtt nem teljesíthetnének, min­den esetre az egész nép által választandó megbízottak által kívánván e gyűlés végrehajtatni, hogy így az egyházi igazga­tásnak alsóbb - felsőbb minden tagjai a nép kifolyásának le­gyenek képviselői, ezennel felhivja jelen gyűlés a kebelebeli helv. hitv. népet, hogy folyó 1848-ik évi junius hó 15-ik napján Kisújszállás városában tartandó alkotó közgyűlésre teljhatalmú képviselőit küldje el, még pedig, a népesség ará­nya szerint ollyformán, hogy ezer léleknépességig két követ, azon felül minden egy ezer népességre egy-egy követ számittassék, kiknek megbízó leveleik az egyház pecsé­tével hitelesíttessenek. És midőn a fenkit napon és helyen a megbízottak egybegyülnek, ezen egyházvidéknek tagjai azon­nal a nép választottainak kezeibe le fogják tenni hivatalukat, úgy a további intézkedés , rendelkezés, szabad választás, egy szóval az egyházi kormányzás minden ágának tisztét és jogát. — Illésy János, a heves-nagykunsági egyház­vidék gondnoka. — Vasmegye, a ministérium felhívására a hon rendkívüli szükségeinek fedezésére a nemesi pénztárakban lévő öszvegből négyezer ezüst forintot ajándék képen felajánlá. Egyszersmind a hazafiaktóli áldozatgyűjtés végett járásonként küldöttségeket nevezett ki, s azoknak utasításul adá, hogy a népnek magyaráznák meg , miszerint a közpénztár részéről ajánlott ősziét miatt, az áldozatoktól a magánosokat felmentve ne higyék. Sőt e tényt a haza veszélye nagyságának fokmérőjéül tekintvén, minél nagyobb áldozatokra buzdíttassanak. Az ön­­kénytes sereg gyűjtésére is czélszerű intézkedés történt. To­­borzó-biztosul Sághy Mihály neveztetett ki, és már Szombat­helyt a toborzók zászlóval és zenével buzdító dalokkal húzód­nak végig az utczákon. Tegnap óta e kis városban hatvan állott be, sokan a tanuló ifjúság közül. Legközelebb a falukon fogják hangoztatni a hazának felhívó szózatát. Némelly hírlapi botrányok folytán Reisig Alajos indítvá­nyára e megye közlelkesedéssel kijelenté, hogy ministériu­­munkban határtalan bízunk és azon meggyőződésben vagyunk, hogy azok, kik ellene izgatnak, a­helyett, hogy felhívása szerint, úgy­szólván teremtő munkájában adatokkal és tanácscsal gyá­­molitanák , tudva vagy tudatlan a haza és szabadság ellensé­geinek szolgálnak. Jozipovich Zágráb megyei főispán és turopolyai gróf teg­nap Szombathelyen keresztülutazván, nagy fáklyás zenével tiszteltetett meg a nemzeti őrsereg, a tanuló ifjúság és a többi lakosok által. X — Honiból, május 24 én foglalta el a nagyszámú közönség éljenzései közt főispáni székét Géczy Péter. Letett esküje után hazánk s Európa új helyzetéről tartott lel­kes beszédet. Röviden és szépen üdvözlő őt első alispánunk Alulirt pedig a nép nevében tartott egy hosszabb beszédet ama reményekről, mellyeknek teljesítését várja a nép uj kor­mányzójától. — Ezek végeztével, első alispán indítványára. Helyébe Horváth Miklós a régi ellenzék hű tagja választatott. — Nehány tiszteletbeli hivatalnokok kinevezése s bucsuvétele előtt, új főispánunk, még lelkes szavakat inté­zett a megyei pártok kibéküléséről tett felhívásra. Lelket emelő például hozta fel Frankhonban Armand Mar­ra­s­­-nak Girardin Emi­­-leli kibékülését, a híres Armand Carrel sírja felett. Úgy látszik a közönség többségének helyeslése elfogadá az engesztelő szózatot. Adja isten, hogy ellenkező tettek ne c­áfolják meg némely­­lyek részéről a szavakat. Részünkről, kik, nem tagad­juk, midőn szükségét látók, nemcsak szóval és tettel, hanem irás utján is szorgalmatos élesztői, ha közlői valánk megyénk szomorú pártszellemének. Ezennel szentül fogadjuk , hogy addig, mig a hazát veszedelemben lenni sejtjük, frigyet aka­runk kötni elvelleninkkel s mint magyarokkal, kezet nyújtani a nemzetiség fentartására. Ha szerencsésen átéljük a közös veszélyt, akkor álljunk ki ismét a síkra s legyen köztünk uj harcz, uj elvekért! — Isten velünk! — Pongrácz Lajos. — Szeged, május 28-án. Az elválasztott tisztikar hátramaradt névsora igy következik. — Csendbiztosok : Ke­­ménydy Ferdinánd belvárosi, Raikhard József felsővárosi, Borsos Sándor alsóvárosi, Dianovszky József rókusvárosi. Alka­­pitány: Vékes Imre. Pusztázó kapitány: Nyári Mihály. Hidbiz­­tos: Koltay Károly. Földmérő: Maróthy Mátyás, Litasy György. Földbiró: Pálffy István, ellenőr Novák György, főorvos Steinhard Antal, másodorvos Kolb Bertalan. Selyemtenyésztő Palkovics Pál. Midőn az uj alapra fektetett tisztujitásnak első ünnepét ültük, szép volt látni a szabad institutió földjéből támadt szabad mozgást, melly a gyakorlatba vett jogok felfo­gását igazolá. És szent meggyőződéssé vált bennünk a hit, hogy édes hazánk a felbőszült elemeken győzedelmeskedve, függetlenségét kivivandja. Midőn e meggyőződésünket valljuk be, egyszersmind érezzük kötelességünket jelen körülmé­nyeink között, mit a haza oltárára eddig tett és folyvást buzgalommal folyó adakozásaink is tanúsítanak. Mi készek vagyunk vérünk és s vagyonúnkkal megváltani a földet, mely­­lyen kívül nincs számunkra hely. Szeged jelen viszonyok kö­zött számra kevés, de arra mindig elég, hogy a királyért és honért meghalni tudjon. Szavainkat valósággá emelték számos miveit u­jaink, kik között ügyvéd, mérnök és orvos is van. Ezek és a nép sorából is sokan örömmel gyűlnek a ministéri­­ális felszólítás következtében zászló alá. E. hó 26 án tartott első közgyűlésünk mintegy 800 tagból álló tömeg jelenlétében folyt le. Közérdekű tárgyaink nevezetes cike a ministériális rendeleten kívül, Heves vármegyének körlevele volt, melly­­ben kormányunkhoz csatlakozásra hivatunk fel, s egyszer­smind megkerestetünk küldöttséget nevezni, melly a minis­­tériumnak bizalmat szavazzon. Örömmel fogadtuk e körlevé­let, mert érzelmeinkkel találkozott, s midőn teljes és töké­letes bizalmunk kijelentése kormányunk irányában fölterjesz­tetni elhatároztatott, kimondaték az is, miként köztünk egyetlen sem létezik, ki a ministériumot kitelhető módon elő­segíteni kötelességének nem ismerné. — Varga Sándor. — K.-N­y­é k e n, Fejérmegyében, máj. 28-kan előta­­nácskozmány tartatott a leendő képviselők választása tárgyá­ban. A megye minden részeiből számosan sereglettek öszve a helységek küldöttei, élvezni szabadságukat. A tanácskoz­­mány szép zöld mezőn a szabad ég alatt megnyilt. Lelkes be­szédek adák elő a tanácskozmány tárgyát, czélját. A haza szent nevében minden polgár felszólitatott, tehetsége szerint áldozni a hon oltárára, mit a jelen voltak kész szívvel mégis ígértek. — És mi ezt örömmel hallók. Érdekes volt, midőn a haza felett tornyosuló fellegeket ko­moly szavakban tolmácslák a lelkes honpolgárok a helységek küldöttei előtt; érdekes volt mondom látni, egy részről ezek­nek komoly, de büszke levertségét , mint kik különben is a kósza h­irek közül nem képesek a valót kihalászni — más részről pedig jól esett h­ajlam­ok Csuthy Zsigmond ref. hitszó­nokot , ki egy székre állván lelkesítő szavakban bátorítá fel a csüggedező jámbor polgárokat, s elmondá, hogy ne féljünk, többször is volt már hazánk veszélyben, és mégis virágzik, ha nyomattatunk, annál nagyobb erőt fogunk kifejteni, és elpor­­lanak előttünk elleneink. — Általában dicséretet érdemelnek fel, lelkészeink, kik hitsorsosaikat a hazáért élni s halni buz­dítják. Nem lehet helyeselni azon urak tettét, kik a kedvelt nép­szónok Madarász József ellen izgatnak, mondván nem kell, mert túlzó. Uraim! csalatkoznak, nekünk talentumra,nem közép­szerűségekre van szükségünk. És hidjétek el, Madarász követ lesz. — Egy honpolgár. v/ — Lúgos, május 28-án. Bizottmányi gyűlésünk első napjára megérkezett kezünkbe a várva várt főispán Gyürki Pál. Mi őt nem diadalívekkel, hanem az őszinte kebel meleg örömével fogadók. Elnöklete alatt a jó eredmények gomba­szaporán fejlettek. Mit eddig a törvény s a ministeri rende­letek tenni parancsolnak mindent végrehajtottunk. A pártvi­szályoknak nyoma sem látszott vitatkozásainkon. Minden szó­ban csak a haza, király s a ministérium iránti bizalom, s szeretet szólott a szinléstelenség lángnyelvén.—A megye kül­­életében sem tűnt föl zavar. Imitt amott a volt jobbágyok az őket ősi hagyományok szerint illető superplusokban foglaláso­kat tőnek. De e bajon is segített a felvilágosítás, s képzelt sé­relmeikkel most már a törvény útjára léptek. — Egyetlen esetet kell megemlitnem, hol a makacsságon minden okos szó megtört. Heringyes helységben a jobbágyok marháikat a földesur legelőjére terelték , s az illető szolgabiró, kiküldött pap , s más jóakaróik magyaráztatására sem akartak eltérni Hontmegye a magyar ministérium iránt teljes bizodalmát nyíl- s azon állításuktól, miszerint a legelő 40 év (t. i. a rendezés) vánit feliratilag, mi hírlapok utján is közzététetik. — Több f előtt övék lévén, most is őket illeti. Törvényszék ment a hely­szinére alispánunk elnöklete alatt a lugosi nemzetőrök kíséretében. A főbb vétkesek elfogattak, s elítéltettek. A többi megjuhászodott, s a csend helyre állt. — Az adako­zásra felhívó ministeri levél lelkesedéssel fogadtatott. Hiva­talnokaink nehánya azonnal lemondott dijáról e pénztár szá­mára mindaddig, mig a hazának e szolgálat kedves leend. A további beszedésre küldöttség választatott.Az önkénytesek sza­porítására toborzás állíttatott fel. Ennek költségei itt helyben magánajánlatokkal fedeztetnek. Úti költségül pedig a legkö­zelebbi állomásig — Szegedig — minden egyén számára tiz pengő forint rendeltetett a házi pénztárból. — Tegnap indult el az első negyven emberből álló szállítmány, s már ma délig, mikor e sorokat irom, ismét 30 gyülekezett a nemzeti zászló alá. — Márczius 15-re meglátszik Krassón. Ha oláh­­ajkú polgártársaink, a naponként aggasztóbb szláv mozgal­maknak , mellyeknek hire csudagyorsan , s ezer falakban jön az őrvidék felől, tovább is siket füleket, s rendületlen haza­­szeretetet szegeznek ellen, mit az eddigiek után reményle­­nünk szabad, uj, boldogabb időknek nézünk elébe. — Ad­­ler Rezső.­­ — Nagybánya. Örvendetes hirt kívántam e sorok­ban közzétenni. Felsőbánya városa tekintve a haza jelenlegi súlyos helyzetét, annak oltárára 1000 pftot tesz le áldozatul. 28-án szinte ott a 600 főnyi nemzetőrség feleskeztetett. A katonai gyakorlatok és szolgálatok valamint ott, úgy váro­sunkban is éjjel nappal pontosan teljesíttetnek. Az őrsereg összes száma mind a két városban 1100-ra megy. A válasz­tók összeírása végett kinevezett küldöttség bevégezte munká­latát. Az összeírt választók közül , szavazatok összegyűjté­sére és kijelöltek feletti rendelkezésére, 10 tagból álló választ­mány neveztetett ki. Elnökül Purmann Antal választatott.— 26-án a tisztikar leköszönvén, 27 én a volt hatalmas club­­boknak romjain tisztujitás tartatott. Polgármesternek 235 szavazattal Fésűs Menyhért választatott. — Belső-Szolnok­­megyében egy oláh pap, mint orosz emissárius lépett föl a szónoki székbe. Hiveit engedetlenségre és uniós ellenszegü­lésre izgatta. A felingerült kedélyeket még csírájában elfoj­tani törekvő tisztek az illető bányafelügyelőségnél jelentést tenek. A főtisztség a kerületi törvényhatóságnak egy lovas­­legény által bejelentette. És mint hírlik, az izgató, pandúrok által már el is csipetett. Wesselényi Miklós, mint kormányi biztos által, Kővárvidéknek honunkh­özi visszakapcsolása leg­nagyobb lelkesedéssel múlt napokban végbement. Ugyan­akkor Teleky Sándor kővárvidéki főkapitányi székét elfoglalta. — Erdősy Pál.­­ — Laskóról írják, május 25-én Eszékváros köz­gyűlést tartott a Magyarországhozi csatlakozás tárgyában. A várbeli, felsővárosi, és majorokban lakó polgárság Magyaror­szág mellett nyilatkozik, de az alsó városi ráczság a bán mel­lett marad. Főizgatóik Boich aljegyző, Penich, és Stojanovich írnokok, kik őket éjjelnappal bőszitik a magyarok ellen. Éje­­lenkint gunydalokat énekelnek, mellyekben a magyar nemzet sehonnainak neveztetetik s fenyegettetik, hogy a ráczság által hazájába, honnét jött, vissza fog űzetni, ígérik, mikép addig nem nyugosznak, „mig a slavoniai magyarok homlokán dohányt nem vágnak.“—Az alsóvárosi ráczok hol templomban, hol magános házaknál ételenkint gyülekeznek. A királyi biztos levele félre­­tétetett, de a báni felolvastatott. — A ráczok a magyarokhoz hajló németek kizárásával tanácskoznak. Vukovich városkapi­tány a bán hive. Pozsonyi tanácsnok a nádor, és ministérium körleveleit fölolvasni akarván , Penich írnok társait arra iz­gatta, hogy a széket alóla rántsák ki s dobják ki őt az abla­kon. Ez azonban nem sikerült.­­ A drávántuli köznép Ma­gyarországhoz ragaszkodik, csak nehány kath. és óhitű lelkész s hivatalt vadászó ügyvéd által izgattatik. A négy magyar ref. közönség (Kórogy, Sz. László, Haraszti és Rétfalu) ezen gyil­kolni, rablani és gyújtogatni olly igen hajlandó nép közepette retteg. Óhajtandó, hogy a királyi biztos védelmükre katona­ságot rendeljen szükség esetén. — Hrabovszky ma váratott Eszékre. Fogadtatása felől, s a további mozgalmakról tu­­dósitandom önt.­­ — Szabolcsból következő tudósítást kaptunk. Május 22-én a megye bizottmányi ülést tartott. A honvéde­lem költségeire 60.000 pftot ajánlott, egyedül az eddig még adómentes birtokos nemesek által fizetendőt. A toborzás élénken folyik,a mivel többek közül is sokan felcsapnak. A toborzási költ­ség aláírás útján már fedezve van. Különösen a hon veszélyes helyzete , és időszaki sajtónk működései hozattak szőnyegre. Erre nézve határoztatott: E megye mint a lefolyt években uralkodott kormánynak, úgy a jelennek is bátran kimondaná meggyőződését, ha a törvény és erélyesség teréről lelépne. De az most, az ország épsége ellen intézett merényletek kö­zepette mindent megtesz a béke biztosítására, a hon újjá­te­remtésére, vészek elfojtására. És mégis bizonyos lapok a köz­­remunkálás helyett csak epés kifakadások s gúnyokkal tömik be hasábaikat a kormány személyzete irányában. E felett a megye kárhoztatását, a ministérium iránt pedig bizalmát nyi­latkoztatja ki. — Esztergomból vettük , miszerint a bízott­­máj. 25-iki ülésében a honvédelmi adakozások beszedésére 8 küldöttség neveztetett ki. — Mayer István tanár 12 ezüst kanalat, és 2 sótartót ajándékozott. Indítványa folytán a ma­gyar nyelv terjesztésére szedett ezer s néhány száz pftnyi öszveg is hason czélra fog forditatni. Az izraeliták aláírást köröztetnek magok közt, hogy egyházuk kincse is a hon oltá­rára tétessék. — Taros kanonok reményét nyilvánitá, mikép a káptalan is fog adakozni rendelkezése alatt álló kincseiből. Május 30-ig az önkénytes ajánlatok 20,000 patkát tesznek. A káptalan néhány ezer forinton kívül felajánlá azon ezüst oltárt is, mellyről József császár a 12 ezüst apostolokat pénzze­l veretvén, őket a világba szétküldötte. Bucs helység földmivelői ,dicséretet érdemlenek, sokan 4 — 5 pftokat ajándékozván. —.

Next