Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-06-02 / 72. szám

508 H­IRDETÉSEK. (948) A’ JienzETi it d) pou­scái hírlap programmja A’ legközelebbi hetek alatt, több h­irlap-programm merült föl a’ közönség előtt; szabad le­gyen ezek sorát nekem is nevelnem. . . . A’ cabinetek titkos műhelyében készült több százados kapcsok, mellyek az európai emberi­séget, úgy bel- mint kü­lpoliticai viszonyaikra nézve, a’ társadalomban fogva tárták; az emberiség szabadságra ’s önállásra törő geniusa által szétszakitvákt . . . ’s a’ nemzetek sorsa ez által az újjá­alakulás ideiglenességi vonalára emeltetett. — Ez Európának jelen képe. — Visszaemlékezések me­rültek föl a’ történet lapjain rég elfeledett nemzetek eseményeinek tengeréből . . . ’s örökre el­enyészettnek vélt nemzetek, mint megannyi egymást fölfaló szörnyek tűnnek elő, nemzeti függet­lenségük elavult követeléseivel. — Ez az osztrák birodalomnak jelen állapota. . . . E’ kettős viszony szövevényei hálózzák Magyarországot . . . . e’ hálózatból kell a’ magyarság­nak kibontakoznia..........választása csak kettő: önálló szabad nemzet, vagy elnyomott szolganép !... Ne titkoljuk magunk előtt: Magyarország épen azon ponton áll most, hol ezelőtt 848 évvel Ilsö István király alatt állott .... valamint akkor, úgy most is éhes szemmel ’s látott torokkal lesik a’ szomszéd nemzetek a’ kövér prédát ’s alig várják az időt, hogy rajta megosztozhassanak . . . ’s valamint akkor benn a'pogány lázongók dühös vad csoportjai, úgy most a’ külön nemzetiségek dúlnak ! . . . Az emberiség érdekei, és az ezek fölött határozó politica, bár mint változzanak is alakjukra nézve az idő és fejlődő szellem körülményeihez képest, de lényegileg mindig ugyanazok maradnak. Innen, teljes meggyőződésem, hogy csak azon politica tarthatja meg Magyarországot ’s adhat jövendőjének stabilitást , a’ melly politica megtartotta ’s jövendőjét állandósította I­só István alatt. Miből állott e’ politica ?... Az akkori időben élő legcivilizáltabb nemzeteknek és kormányaik­nak a’ magyar érdekbe vonása 's szoros szövetség velük; a­ bellázangóknak pedig minden alkudozás és engedménynélküli tökéletes elnyomása. Magyarországban csak ez lehet ma is a’ nemzeti politica. Én tehát e’ vonalról fogom tekinteni, tárgyalni és bírálni a’ fejlődő eseményeket; önállólag, semmi felekezetnek alárendelten, egyedül keblem istenének sugallatát követve’s hazám érdekét tartva szem előtt. . . Igyekezni fogok a’ külföld minden mozgalmaira önálló czikkekben figyelmeztetni hazámfiait, fölhívni a’ kormány éberségét ’s fölmutatni tehetségem szerint azon előnyt vagy hátonyt, mi ezek­ből hazánkra háromolhatik,’s törekedni fogok minden legkisebb érdek fölkutatására, melly al miveit külföldet, ’s különösen déli és nyugoti Európa nézeteit, úgy mint délkeletet hazánk iránti rokon­­szenvre ébressze 's velünk közügybe vonja. . . Belügyeinket illetőleg, a’ sanch­ó pragmatícát úgy tekintem, mint melly a’ körülményekből fejlett ki, a’ körülmények és nemzeti hűség által állott föl eddig, ’s mellynek további fönmaradását ugyan ezen körülmények és a’ nemzeti hűség még ma is egyiránt követelik .... azonban a király­nak állandó székhelyét csak BUDA vagy BÉCS falai közt tekinthetem a’ magyar nemzet érdekével összeegyeztethetőnek. Rövid ideig lakhatik bár hol is a’ magyar király, de állandó székhelye csak e’ két város lehet. A’ jelen ministérium irányában tökéletesen függetlenül fogok álla­ni . . . parányi erőm teljes készségével pártolni fogom minden rendszabályait, mellyek hazánkban a­ rend és béke helyreállí­tására , az ország biztosságának szilárdítására, ’s ezek által a’ forgalom és ipar emelésére szolgá­­landnak... de más részről — a’ közvéleményben személyük iránt nyilatkozó kegyelet és bizodalom részakarata megingatása nélkül — önállólag fogom bírálni minden olly eljárásukat, mellyek netalán elmulasztás, vagy czéltévesztő rendszabályok által a’ nemzet jelen állását, vagy jövendője fejlését, bár mi csekély részben is compromittálhatnák. . . . Ellene leszek minden olly concessióknak, mellyek a magyar hazának különalkupolgárai által, az egy és osztatlan Magyarország, ennek törvényhozó hatalma, ’s végrehajtó kormánya ellenében követeltetnek. . . Magyarországban csak egy és pedig magyar törvényhozás ’s magyar kormány lehet­, a’különajku polgárok, részesülve a’magyar törvényhozásnak és kormányzásnak, a’ma­gyarokkal közös minden jótéteményeiben, elégedjenek meg azzal, ha tűzhelyeiknél, iskoláikban és különösen horvát társaink a’ maguk házi kormányzási körükben saját nyelvüket művelhetik és hasz­nálhatják. . . Nincs példa reá a­ világon, hogy egy korona és egy alkotmány alatt élő különajkú népek közt ez másképen történhessék. Alkotmányunk megalapításánál fő törekvésem az leend, hogy az minden egyes érdekek lehető kíméletével, de ezeknek nem alárendelten Magyarország jövendő nagyságának századokra terjedő építménye legyen . . . igyekezni fogok tehát a’ hazafiak fő figyelmét oda fordítani, hogy a’ civilizált nemzetek kísérleti példáin okulva, a’ mit az emberi ész és tapasztalás eddig, a’ szabad­ságnak, rendnek, ’s az ezekben gyökerező közjólétnek alkalmas alakjaid ismert és elfogadott, ha­zánkba is átültettessék . . . innen ellene leszek minden a’ civilizált nemzetek polgárzati életében szokatlan uj kisérleti formának, ha mindjárt hazánk legnagyobb tekintélyeitől jönne is az; ellene leszek különösen minden olly formáknak, mellyek nemzetiségünket veszélyeztethetnék, vagy az ellen , a’ különajku polgárokat, még inkább irigy ellenségeskedésekre bólogathatnák. . . Teljes meggyőződésem­, hogy alkotmányunk alapjának, a’ tiszta democratiának kell lenni. . . A’ szláv elemek — talán a­ lengyelt kivéve — az absolutismus, vagy aristocraticus alkotmány felé törekednek, mig nyűgöt és dél a’ tiszta democratiát fogja kebelében megalakítani . . . nekünk a­ két utóbbi lehet csak szövetségesünk, ’s e’ szövetségre egyik legerősebb kapocs lesz alkotmányunk. E’ democraticus monarchiában fog feküdni legnagyobb erőnk: ez lesz legerősebb fegyverünk a’ szláv törekvések ellen; miután a’tiszta democratia által egy új világot fogunk tűzni a’szabadság civilisatiojának kebelére, melly rokonszenvének melegével meg fogja óvni e’ virágot a hideg éjszak hervasztó szelétől. . . Az eltörlött úrbéri tartozások kártalanítását, és pedig m­inél előbbi kártalanítását, Magyaror­szág földmivelési iparának, mint kereskedésünk legfőbb ágának, fő emeltyűjéül tartom,’s teljes meggyőződésem, hogy e’nélkül hazánkban, a’civilizált magyar rész tönkretétele mellett, sem nagyobbszerű francziális operatiókat, sem közhitelt, sem élénk közforgalmat elő nem idézhetünk. Ezeket a’ „NEMZETI“ politicai hírlapom irányáról elölegesen tudatni a’ t. hazafiakkal szük­ségesnek tartottam. . . Hosszas kimerítő programmokat napjaink izgatott szelleme ’s rohanó esemé­nyei jelenleg meg nem tűrnek; csekély magam ’s elvbarátim folytonos működései úgy is a’ legkime­­ritőbb programoi leendnek. A’ „NEMZETI“ már június hó 1-jétöl kezdve hetenként hatszor jelenik meg, előlegesen csak a’ mostanihoz hasonló nagyságú egy-egy ivén. . . Ha tisztelt polgártársaim bizalma olly karba helyeztet, hogy tágabb körre terjeszkedhetem, akkor ugyan az alább kitett előfizetési árért, olly terjedelmet kivánnék adni lapomnak , hogy az ad­mivelt külföldi lapokkal bátran versenyezhessen. Előfizetési dij félévre Budapesten házhozhordással 5 forint, borítékban 6 forint, postán borí­tékban hatszor küldve 8 frt , kevesebbszer küldve pedig 7 frt p. p. Pesten előfizethetni zöldkert­­utczában 488-ik szám alatt földszint a’ kiadóhivatalban , vidéken minden postahivatalnál. Illucz Oláh János, ________ a’ „NEMZETI“ politicai hírlap felelős szerkesztője. (953) (11) Viszonfelelet a’ pestvárosi al-árvák atyjához. Dell’ Adami Ágoston a’ „Martius Tizenötödike“ czimü lap 65-dik számában következő ráju­­mazó czikket igtattatott be ellenem: „Folyó évi május 27-én déli óráben mitsem gyanítva sétálván a’ váczi utczában lassú léptei­ a Hoffmann divatárus boltjáig értem, a’midőn rögtön két durva kéz által orozva megragadtában, mintegy alávaló zsivány az utczán keresztül hurczolva egy boltba bedobattam, ezen banditái megt­a madás után eszméletem elvesztvén, midőn magamhoz tértem, Perger Ferencz constabler posztón«­­tárában táláltan magam. A’ nevezett constabler egyik kezével torkon megragadott, másikával peg gyilkos módra mellemet véré , káromkodott és a’legaljasb kifejezésekkel illetett, söt ha többk egyén közbenjötte nem gátolja , vad dühének bizonyosan feláldozand. Én családatya , vagyontól ember vagyok, ’s ezen baromias eljárás következménye vérköhögés leend. Tisztelt polgártársak! nemzetőrök ! önök kérdezni fogják, mi birhatá Perger Ferencz constablert ezen gyilkos megtalál­­ásra? Semmi más , mint az , miszerint egy esketés tanúja voltam, mellyet ő maga még kevésig val ezelőtt a’legforróbban óhajta és siettete. Minden jobbérzelmn­ek tudni fogják, mennyivel*i­­dalmas, leverő ’s kedvetlenitö, midőn valakinek becsületében, személyes jogaiban ’s élete ellen a, durva megtámadásokat tűrnie kell olly embertől, a’ kire személyes bátorlét és közbéke morális f­i tartása constablerré lett kineveztetése által bizva van. Ezen utónál­lói megtámadás törvényes­en büntetésére a’ szükséges lépéseket már megtettem.“ *) Az ügy igazsága ekkép áll: Dell’ Adami Ágoston pestvárosi hivatalnok és al-árvák atyja egy árvái ügyben okirathamisitág­nak tudója és eltitkolója volt. Ez alávalóság feletti méltó elkeseredésemben — melly alávalóság ha­lalos tulajdonsága miatt kétszeresen büntetésre méltó — őt az utczán felöltönyénél fogva megfolt és boltomba vezetém, és gyalázatosságát szemére vetettem. Hazugság az , hogy én őt meglökdöstem vagy megvertem volna; hazugság az , hogy csákói hány urnák közbejövetele menté öl meg, mert én azon urakat, kik jelen valának, magam kéress meg, hogy vallomásainak tanúi legyenek. Mig a’ törvény el nem határozza, kettőnk közül a’­ tényt mellyik kezdé el: a’ városi hivatalnok és árvák atyja­ é ki egy hamisítást pártolt és titi, vagy pedig én, ki­­t kérdőre vontam, melly végett csak­ a’ következő bizonyítványt hozom nyilv nosságra: Perger Ferenc».­ „Alulírtak ezennel bizonyítjuk és készek vagyunk esküvel is, ha szükség, erősíteni, mi­m­­int f. hó 27-én Perger Ferencz ur boltjában, Dell’ Adami Theodor, Perger ur bizonyítványa tet­tétében, melly a’ városi plébánosnál a’ nevezett Dell’ Adami Theodor és C*** ur aláírásával a’ s adatott, mintha Perger Ferencz ur azon minőségben, hogy K*** M*** kisasszonynak A***­­ urrali házasságban, mint gyámnok beleegyezett volna, megkérdezteték és jelenlétünkben nyit­­attá, hogy ő a’ nevezett bizonyítványt nem irá alá, mivel az aláírás idejekor nem is vala honn, s nem Vecsésen, és A*** C*** ur az ő hitveséhez jőve ’s tőle egy aláirást követelt, melly szerinnt Dell’ Adami ur aláírását utánozá. Azon kérdésre , várjon Dell’ Adami ur aláírásának meghamistá­sáról tudott-e valamit, elismeré­s, hogy az pótlólagosan esett tudtára, és arról még sem szól. Ennek bizonyságára szolgáljon nevünk aláírása: Pest, május 29-én 1848. Wendlandt János, festő. Dants Gyula, kereskedő-segéd. Hoffmann Ant. Fridr., kereskedő. Horváth István, szabó. Altér Antal, kereskedő. *) Egy hasonló , ezzel majdnem egybehangzó czikk az „Opposition“ 43-dik szám­ál megjelent. (952) Bírói árverés.( (905) ^ ^ (2, 3) Kecskeméten Szilády Károly nyomdájá­ban megjelent ’s Pesten Eggenberger és fia könykereskedésében kapható .­GYHÁZI NÉVTÁR 1848-ik­ évre a’ helv. hitv. dunamelléki egyházkerület megbí­zásából szerkeztette Báthori Gábor egyház­­kerületi főjegyző. — Polgár Mihály püspök ur arczképével. Ára 40 p. kr. (802) (2, 3) A’ censurai fogságból épen most sza­badultak ki és kaphatók. MAGYAR MIHÁLY könyvárusnál ferencziek terén 410. sz. alatt Saj­tószabadságról nézetei egy rabnak. Irta Táncsis Mihál. Ára 30 kr. ezüst. ..Kis természettani tanuló ifjak számára készítette Tatai András, a’ kecskeméti reform, főiskolában természet és mértan ny. r. prof. második darab,t­ót idomtáb­­lával. Ára a’ 18 ívnyi kötetnek fűzve 1 st. p. p. Népkönyv. Irta Táncsics Mihál. Ára 30 kr. ezüst. Földmivelési ipar Folyó évi junius 2-kán reggeli 9 órakor az országúton lévő báró Orczy-féle házban a végrehajtás következtében különféle házi bútorok, ruha­nemüek, és drágaságok kazárv utján készpénz fizetés mellett a’ legtöbbet ígérőnek eladatni fognak. Pest, május 31-kén ju (918). Bírói árverés. T. n. Nógrádmegyében kebelezett Bérezel helységben birói elmarasztalás következtébe­­ foglalt 57 hold első osztályú szántóföldnek közárverésenn eladatása — vevők hiánya miatt —­­ május 22—ik napján meg nem történhetvén, ennek emlitett Bérezel helységben újabb közárveré­ leendő eladatása tekintetéből f. évi junius 26-ika tűzetik ki határnapul. — Kelt Berczelen , * . 22-én 1848. A’ végrehajtó bíróság által Az idei pesti lóverseny a’ Rákos mezig' az alanti dijak kitételével következő napokon, mindiki délutáni 4 órakor fog megtartatni, úgymint: 1) csügit­tökön junius 1-jén: „Széchenyi-dij“ — „egy­s nemzeti dij“ — „Mezei gazdák lovainak próbafutásaia 2) Vasárnap június 4-én: „Pestvárosi dij“ — 1— Esterházy-dij“ — „Asszonyságok pályadija“ — „A gazdák lóversenye.“ — 3) Kedden, június 6-án: „Hazafi -dij“ — „Festetics-Nákó-dij“ — „Ostor-dij.“_________________­­(941) (2, 3) MEGRENDELÉSEK szuronyos — „Batthyány-Hunyadyék (903)4 PUSKÁK­ és KARDOKRA T­udatni val­óit elfogadtatnak és legjobban ’s leggyor­sabban véghezvitetnek a’ Tabor­on létező GÉPGYÁRBAN Bécsben. TÖBB BETŰSZEDŐK, kik a’ magyar nyelvben jól jártasak, azonnal ’s pedig hosszabb időre al­kalmazást nyerhetnek. Ez iránt az illetők a’ m. kir. egyetemi nyomda igazgatóságától leveleikre tudósítást nyerhetnek. — Ugyanott nehány t­a­­n­it­vány is fölvétetik. (919) (3,3) (551) Bolt-kiadás. (1, 3) DEBRECZEN városban egy, legjobb helyen fekvő szegletbolt szobával együtt, melly bármi­féle üzletre alkalmatos, a’ legközelebbi­ vagy több vásárokra is bérbeadandó. — Értesülhetni iránta Debreczenben JOÓ JÓZSEF urnái, Pesten pedig STRASSER SALAMON urnái, ébresztésének egyetlen módja. Irta Táncsics Mi­hál. Ára 10 kr* ezüst. (9°4) Gyógyszertár-eladás/3’6) Pestváros jól helyzett és élénk üzlet­forga­lomban levő gyógyszertárainak egyike, teljes biz­tosítás mellett, szabad kézből eladó. Bérmentes levelekre közelebb tudósítást adnak: Kochmeister Frigyes és Tschögl Gáspár, pesti fűszerkereskedő urak. A’ nemzeti örsereg számára t. ez. hadiláb által a’ ruhanemek ’s színeik gyárunk­­ igénybe vételével meghatároztatván , ez ig felszóllittatnak a’ nemes vármegyék, kerülői sz. kir. és mezővárosok, hogy örseregeik szál.si a’ szükséges mennyiségű posztót a’ magyari u­rak közt, nálunk is mentői elébb megrendeli! s nál inkább szíveskedjenek, minthogy nagy mi­n­ségben kellvén készítetniük, gyártásuk eránti is ’s a’legczélszerűbben intézkedni lehessen,­­ pedig búzavirágszin­­tillából , vil. szürke n a ’s köpenyből. Szerződésre a’ közelgő pestis­g legjobb alkalmat szolgál. A’ gyárhoz közeli megyék a’ gyári igazgatóságnál Z. Ugróczonho­zödhetnek. — Néhány száz röf a’ rakuijji mindég készen található leszen. — Budajsh 1848-ik évi május 25-kén. Zayugróczi posztógyár pesti fővajci színháztér, Szín a-ház. (907) (2.‘ (945) Gyorsutazási hirdetmény. . Alulirt gyorskocsijai naponként indulnak en­geli 4 órakor a’ Ba­la­to­n melletti Kentila hol a­ „Kisfalud­i“ gőzös a’ t. ez. útin felveszi és B.-Füredre, következő nap­­pa Keszthelyre , minden közbeeső állonma érintve, tovább szállítja. Keszthelyen a’ úr­kanizsa-varasdi gyorskocsik továbbutazói lett készen állanak. Kenéséről a’ gyorskocsik naponként vissszajönek Pestre. Felvételi­ hivatal nádorutczai „tigris“­,­dégfogadóban Pesten. Lobmayer 1n (946) RÓZSÁK. A’ legszebb és különféle színű rózsafáin; nagy gyűjtemény a’ t. ez. közönség megtel­ett végett naponként esti 7 óráig ki van ma Pecz Hermannál, Pesten, józsefvárosi­­­ig, utczában a’ Josephinum mellett. A’ losonczi bőrgyár aó, hogy a’ nemzeti örseregek részére , vag­ iy bármiféle vállalatokra szükséges botw megrendelését szivesen elvállalja a’ m­n deltek értékének kellő biztosítása, ’s az n ár egy harmad részének előre történendőtbn­tetése mellett. (950) ©i (

Next