Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-06-21 / 87. szám
Szerda 8?, Junius 21 1848. Megjelenik e’ lap minden héten hatszor , vasárnap,kedden fljszerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton; félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 0 frt 30 kr, a'kiadóhivatalból elhordva 6 frt, postán borítékban hetenkwt k'b fe 7-er küldve 8 frt, kevesebbszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai szabadsajtó udvarban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt minden kir.'i postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. Föjosta hivaltal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények idvétetnek, ’s egy 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pgö kr, a’ kettős hasába sorért pedig 10 pgé kr szimilatik. Hivatalos rovat. A „Közlöny“ után: I. Arad- Csanád- Csongrád- Bács- KrassóTemes- és Torontái v.megyéknek; — és Arad- Temesvár- Szeged- Szabadka- és Zomborvárosoknak. Azon elszakadási szándék, mellyet az ország déli határain leidéznii a bujtogatók folytonos igyekvése volt, újabb tudósiások szerint tettleges lázadássá fajult. A horvát tartományi gyűlés ő felségének közvetlen tilalma ellenére, törvénytelenül megtartatott. A nép fegyverrel elittazott, és a felszólításnak engedelmeskedik, engedelmesedni kényszerittetik. A kormány kisértetlenül semmit sem hagyott, mi a torony korlátain belül a tévútra vezetett nép balhiedelmeit osztható, semmit, mi a nemzet törvényhozása akaratának temetésére vezethetett, mert a szabadság és jogegyenlőség hatalmának kívánt diadalt szerezni békés után, mellynek áldásait erőszak csökkenti. Azonban késznek kell lenni a végsőre is , mert törvényes vályunkat védeni, az ország és alkotmány egységét fentárni, a veszélyeztetett személy- és vagyonbátorságot helyrehltani mulaszthatlan kötelességünk, és ezt teljesíteni fogjuk minden áron. Szükséges azért erőt gyűjteni , mellynek lelkesedése, ellynek súlya képes legyen legyőzni a hálátlanságot és vakerőséget, melly legszentebb viszonyainkat megtámadni kell. Ennélfogva Szeged város táján nagyobb számú nemzeti sereg és katonaság fog táborba szállíttatni, és a köröskörüli6 megyékben alkalmaztatni, mellynek ellátásáról helyben útközben gondoskodni szükséges. Hogy ez renddel és pontossággal eszközöltessék, Krassó, Ács, Temes, Torontálmegyékre és az ezekben fekvő szabad r. városokra nézve Csernovics Péter temesi gróf és Vukovics libas temesi alispán királyi biztos urak fognak nevezni polri biztosokat, — Arad, Csanád, Csongrádmegyékre és az íkben fekvő szabad kir. városokra nézve pedig Török Gál aradi polgármester neveztetik ki általam polgári biztosnak, i. az önkéntesek úgy, mint a rendes katonák szabályszerű elltását, elszállítását, élelmezését vezérlendik. Nem kételkedem, miképen önök jelen pillanatban polgári jelességüknek megfelelni szintolly áldozatkézséggel , mint ilylyel sietendőnek , mert a határvédőket kellő ellátás nélk hagyni nem szabad. Hogy azonban ezt annál czélszerűbb tehessék, meghagyom önöknek, miszerint az említett polri biztosokkal, a szállítótokra, élelmezésekre és egyéb hadi átásokra nézve folytonos egyetértésben legyenek , gyorsan sikeresen intézkedjenek, és az e részben veendő parancsot haeladéktalanul foganatosítsák, ezt kívánja önjavukt, ezt g támadott hazánk megmentése. A polgári biztosok részére a szükséges pénzmennyiség isványoztatott. De ha az ellátás körül bármiképen zavart adna, azt hiszem, mindenkinek nyitva leend erszénye, tára,észen állanak lovai, ha azokra szüksége leend a hazának, iden meg van téve, hogy hiánya készpénzben ne legyen, débiránt bizton hiszem, hogy előlegezni szükség esetében hazának mindenki fog, mert a haza meg tudja, meg akarja, fogja fizetni, amit nem követelés, hanem előlegezésképen ad el. Jelszavunk legyen: a haza minden előtt. Budapest, junius én, 1848. Szemere Bertalan, belügyminister. IIila, Somogy, Tolna, Arad, Vas, Bánya, Bács, Temes, Krassó, Toron-, Csanád, Csongrád, Jászkun kerüt s Pestmegyékhez, 3649/B. sz. alatt nius 13-án kelt belügyministeri rendelet mása. Naponként fenyegetőbb alakban tör ki az ország delijén a lázadás. Az ámitók, csalók, bujtogatók serege a népet írói napra inkább a zendülés örvényébe ragadja, s attól letartanunk , hogy e felbőszült sokaság a türelmet félelem, a higadtságot gyöngeségnek, a dolgok törvényes ösvényre ulásának várását tehetetlenségnek tekintvén, előbb összeül, aztán rabol, aztán öldököl, s ekkor talán akaratlanul védölegve vitetik a törvénytelen és jogtalan feltámadás fentien mélységébe. Veszélyben vannak azon részeken a békés lakosok, a bizaz ipar, a családi boldogság, nők és gyermekek, a töraz alkotmány, a rend, maga a haza és a korona veszélyvan. [Kinek mindez kedves és drága, ki érzi, hogy természetes ijje szeretett háza népének, ki hálás gyermeke honának, a királynak , az tegyen a mit tehet , és fogjon fegyvert ,den, a ki bírja. Ha ellenerő gátul nem álland a szélvészes tömegnek, elborítja a szomszéd megyéket is, dúlás közben előbb előbb haladva az ország szíve felé. Mi hódítani nem akarunk, de a törvénynek uraságát és a királyi tekintélyt vissza kell állítanunk, a déli részeken és mindenütt. De isten nem fog leszállni az égből, hogy minket otalmazzon, a hont polgárai, a házi szent tűzhelyet a család férfiai mentsék meg. A kormány amit tehet, mind azt megteszi. Eszék mellett sorkatonaságból algyukkal ellátott tábort húz össze, és más tábort Szeged körül Alt, és minden katonai erőt a déli megyékbe pontosít össze, s minden fegyvert oda szállít. De kell, hogy azok maguk is óvják magukat a veszélytől, kik annak épen torkában vannak. A ház és haza védelme alól magát becsületes polgár nem vonhatja ki. Föllépni erélyesen és elszántan, megriasztja a lázadást; rövid kitartás csak a készületben is diadalra vezet, melly meghozza a kívánt nyugalmat. Ezennel tehát felhivom önöket, hogy házuk és a haza védelmére legalább 2 — 4000 polgárt állítsanak ki*), két hét alatt fegyverezzék fel a mint lehet és tudják. Fegyvereit és kaszáit hordja össze számukra a nép. Akik nem állanak ki, azok otthon békében dolgozhatnak, a kiállottak lesznek az őrháznépek élő bástyái, őrködni fognak a megyei határszéleken. Ha szomszéd megyék veszélyeit elhárítani segítenek, ezzel hazafias tiszteket teljesítik. Ez esetben fizetéssel láttatnak el. Ami fegyvert és lőszert küldhet nekik a kormány, azt időnként elküldeni sietve. A kiindulás, alkalmazás, elhelyzés és ellátás iránt parancsot (királyi biztos Csernovics, Vukovics, vagy illetőleg Csányi uraktól és Jovics vagy illetőleg Ottinger vezérőrnagytól) veendenek. Buzdítva szólítsanak fel mindenkit, nyelv- és valláskülönbség nélkül. A magyar, német, oláh eddigelé hű maradt a testvériség szent szózatához; a bujtogatók csak a rácz népet szédítették el leginkább. De aki közülök ment maradt ettől, ezt is isten hozza a táborba, mellynek jelszava leend : hódolni a törvényeknek, hiv lenni a királyhoz, 8 nyelv és vallat-különbség nélkül egyenlően osztozni a jogokban , miket az 1848-ki törvényhozás minden nyelvű népekre a korona alatt egyenlően terjesztett ki. Azon hatalom ugyan, melly Varasdtól kezdve Krassó havasáig, a Dráva innenső részén eső déli megyékben fekszik, s 1,323,402 magyar, 485,836 német, 651,055 oláh és 66,425 tót, tehát 2,526,718 lakos kezében van, kik boldogul és békésen együtt éreznek, ezen hatalom ugyan olly roppant , hogy annak 378,352 rácz, 72,949 horvát, ha mind engedetlen volta is, mi a rácz nép becsületére legyen mondva , nincs úgy , mitsem tehetne , mindazáltal egyesülni kell, készen kell lenni, talpon kell állani, és rövid idő alatt az elámítottak ki fognak józanodni, a tévelygők meg fognak térni, és a ráczok ismét testvéreink lesznek, mint azok voltak , mióta a magyar földön vendégszeretettel megtelepittettek. Íme ide rekesztek egy táblát, melly kimutatja nyelvre nézve a különböző népek egymáshozi arányát: ellenségről. Csak a belső háborút kívánjuk elkerülni, visszavarázsolni a szabadság után a rendet. Nem hazafi az, a ki most polgári kötelességét teljesíteni vonakodik. Gyalázat éri nevét, mellyet önök nem felejtenek el megörökíteni. Budapest, junius 13-kán 1848. Szemere Bertalan, III. belügyminister. A belügyminister több megyék főispánéit az ország déli részein, f. hó 10-ről figyelmezteti, hogy miután ő fölsége a bánt a tartományi gyűléstől eltilta, és az mégis megtartatott, miután Innsbruckba felidéztetett, és ottan meg nem jelent; világos ezekből is, hogy minden bizonyitgatásai az uralkodó ház iránti hivségnek ámítás és csalás a horvátok részéről, világos , hogy készen kell lennünk, mintha a háború megvolna szenve, mert minden napnak sükere vakmerőbbé teszi a szláv-ilir mozgalmat. Aggasztó hírek jőnek a Duna és Dráva mellékéről. Újvidék körül lázongó emberek ezerei tolonganak; a csajkisták egy része tiszteinek nem engedelmeskedvén, föltámadt, és álgyukkal ment Újvidék felé, minthogy a kormány oda katonaságot küldött. Ha ez igy megy, a polgárháborút, mit a kormány elkerülni kivánt, alig lehetend elkerülni. Ezért főispán úr minden erejét s hatalmát szedje össze, és a magyar és német népet fegyvereztesse fel. Buzdítsa bátorságra és együttartásra. Ne húzzanak szét, hanem szövetkezzenek. Az egyesült erőben van a hatalom. Erre kell figyelmeztetni a népet. Senkinél ne függjön a fegyver szegen. Minden adja férfiú kezébe, ingyen ha hazafi, de pénzért is átveendő. A lelkesb polgárok álljanak elbre a sereggyűjtésnek. Az egyenesre vert kasza hatalmas fegyver. Czélja nem más, mint készen lenni, a község s mindenesetre a megye határain belől. A haza majd mindenkinek kijegyzi helyét a nemzeti gyűlés végzése szerint. Erőt kell gyűjteni, erőt kell mutatni, hogy ha mi nem támadnánk is meg senkit , megtámadni se merjenek. Különben a lázongó raj még vakmerő lesz beütni a határszéleken. Az orosz folyvást gyűjti táborát éjszakán és délen. Tarthatni általános gyuladásoktól Európa délkeleti részén. Ezután a különféle népekkeli szövetkezésre buzdíttatnak, az oláhokat, németeket testvérül tekintvén. A mentség az összetartásban van. Egymás veszedelméről jelek által értesittessenek, de akképen, hogy azok az ellenfélnek is felül ne szolgálhassanak. Szóval a haza valóban veszélyben van. Tartson a főispán úr értekezéseket, és azok szerint intézkedjék haladéktalanul. Készületeinket lássa minden. — Ne várjanak e részben sűrü és bő utasítást a kormánytól. aki most a maga körében erőt, védelmi erőt állít ki, azt a haza megmentőjének tekinti. IV. Az igazságügyi minister a királyi Curiának. Miután az úrbéri osztály a királyi táblánál rendszeresítve van, s legközelebb megkezdendi hivatalos munkálkodását, ezt illetőleg rendelem a mint következik. Az úrbéri perekben hozandó végzések ezentúl nem úgy, mint a volt helytartótanácsnál szokásban volt, intézvény vagy leirat, hanem nagyobb ünnepélyesség , a köznép előtt szerzendő tekintély végett, pecsétes itéletlevél alakjában mindenkor két példányban adassanak ki, mellyek egyike a volt földesuraság, s másika a volt úrbéres egyén vagy községnek kezébe szolgáltatandó. Minthogy azonban ezen itéletlevelek leginkább a csekély vagyonú s az eddigi viszonyoknál fogva atyai kíméletet igénylő honpolgárok részére adatnak ki, s nemcsak magánérdeket tárgyaznak, hanem a közcsend és a rend s a viszonyok békés kiegyenlítése, a kedélyek megnyugtatása tekintetéből állodalmi tekintetben is nagy fontosságúak ; az itéletlevelekért és ugyan mind a kiadásért, mind a bírói pecsétért járni szokott dijak úrbéri perekben el lesznek engedendők, s ezen itéletlevelek ingyen az illetőknek minden terheltetése nélkül kiadandók. Kelt Budán, junius hó 14-én 1848. V. Pénzügyministeri értesítés. Az ország jelen körülményei miatt a hon polgárai hazafius áldozatokra lévén felszólítva, tapasztaltatott miként némelly megyékben az állodalmi fekvő javak igazgatói szintúgy felhivattak, hogy a kezelésük alatt levő kincstári javak részéről ajánlatokat tegyenek. Mig a királyi kincstár nem az ország értékének tekintethetett , míg minden egyes közczélra különös rendeltetésű különös kivetés , vagy ajánlat által kellett gondoskodni, helyesen történt, hogy a kincstár, bármelly más magánbirtokossal egyenlő vonalra állíttatott, s a közterhek viselésében aránylag részesittetett. Most azonban a kincstár az országé, mellyben a nemzetnek adandó számadás és felelősség mellett minden omáges Tehát: magyar , = 1,323,402 német, = 485,836 oláh, = 651,055 tót, == 66,425 összesen : = 2,526,718 horvát,= 72,949 rácz, = 378,352 összesen: = 451,301. A magyar kétszeresen túlhaladja a legtöbbet, német és oláh hiú testvéreivel együtt ellenállhatlan többséget képez. Egyesülni már diadal. Miután tehát a fegyveres készület az, melly a békét s csendet visszaállíthatja, miután e hadi készület nem boszuállásra czéloz, mert az ártatlan elámítottaknak kész a bocsánat, hanem czélja a törvéynek engedelmességet szerezni, a királyi korona jogait épségben megőrizni, és az ifjú szabadságot a rend által biztosítani , önök a házat és hazát védő senkitett őrsereg kiállítására köteleztetnek. Nincs szó itt külső *) összesen 39.000 nemzetőrséget. Megye:MagyarNémet Veszprém Tolna Somogy Zala Baranya Bács Csongrád Temes Arad Krassó Torontói Csanád 127,068 132,284 202,938 221,126 132,480 186,102 131,298 5,827 36,061 2,500 54,869 45,849 23,118 58,131 8,954 3,837 76,834 98,408 2,662 93,920 18,107 11,650 88,030 2,180 Oláh Tót Rácz HorvátVend. 194,564 180,268 194,361 61,806 20,056 3,200 1,076 1,308 1,479 3,213 1,789 2,725 5,809 45,826 1,682 3,876 41,000 189,991 1,690 14,260 1,406 124,447 9,37053,539 13,080 10,040