Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-06-28 / 93. szám

Szerda 93. Janin 28. 1849. , vasárnak,• ^^idei^^rdán, csütörtökön, pénteken és szombaton ; félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 6 frt 30 kr, a’ kiadóhi­­j­an kezdi&éjte­tt'a^Vlfrr4 küldve 8 frt, kevesebbszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai szabadító udvarban l _­___Ai..._:_____ATM KIT.^/l^mnwiVi!i ’« f'.ffvph lmlffil­li tai’nimánvnkVtn Inilriptni kívánt nál­iánvnk iránt n’ ...1. ki... __ ex Megjelenik e’ lap minden héten hatszor rátáiból elhordva 6 frt, postán borítékban___ _____ ____ . _ . . . . _ 5­3. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt minden­ kir. Tyankívatélnál. — Az ausztriai birodalomba s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a megrendelés csak a’ bécsi cs. fö­­posta-hivaltal utján történhetik. Mindenféle hird(hmiay£kiefrétetnek, ’s egy 4-szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pgö kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 pgö kr számittatik. igaz* Előfizetési felhívás a „Pesti Hírlapra." A „Pesti Hírlapi iránya ismeretes. E részben nincs mondanivalónk. Ha közlönye leszünk azon reformpártnak, mellyet a most életbelépett rendszerhez régi rokonszenv köt. S e rendszer kifejtését formulázott javaslatokkal is elősegítjük. Továbbá a következő nemzeti gyűlésen gondos ellenőrei leszünk a pártok alakulásának és működésének. Történetírói s egyszersmind szigorú bírálói az eseményeknek. Országgyűlési közleményeink hűségéről Hajnik Károly ismert gyorsírói ügyessége kezeskedik. Dolgozótársaink maradnak, a­kik eddig voltak. Ezeken kívül több köztiszteletben álló férfiak ígéretét bír­juk a közremunkálás iránt. Legyen elég csak a következő neveket említenünk: b. Jósika Miklós, b. Kemény Dénes, Kovács Lajos, Pap Endre, Szász Károly, Vörösmarty, Zoltán János. Lapjaink hetenként hatszor jelennek meg. Előfizetési ára félévre Budapesten házhozhordással boríték nélkül 6 ft 30 kr, a kiadó­hivatalból elhordva 6 ft, postán hetenként 6-szor küldve 8 ft, kevesebbszer küldve 7 ft 12 kr pengőben.— Előfizethetni a Pesti Hírlap kiadóhivatalában (szabadsajtó-utcza, szabadsajtó udvar 583. sz. a. földszint) és minden postahivatalnál. Hivatalos rovat. A „Közlöny“ után. Királyi rendelet magyar hadügyministeremhez. Miután a magyar hadseregnél a katonai hivatalokral ki­nevezések az 1848 3-dik t. ez. 8-dik szakasza szerint, kirá­lyi személyem körüli felelős magyar ministerem ellenjegyzése mellett általam legkegyelmesebben elhatározandók; a felhí­vott törvény végrehajtása és az e tekintetben eddig fennálló rendszabályoknak egyenlő megváltoztatása végett, a legma­gasabb személyem körüli miniszerem előterjesztésére legke­gyrelenapokhon rondáléii da paranpane­mm 1­1-ször. A magyar ezeredek tulajdonosai, a törvényhozás további rendelkezéséig, az ezredek tiszteit a hadnagytól kezdve bezárólag a kapitányig, ezentúl is azon megszorítással nevezik ki, hogy kinevező rendelvényüket a magyar had­­ügyminiszerem helybenhagyása alá terjesztvén, csak jóvá­hagyó jegyzésével ellátva küldhetik át az illető ezerednek. A magyar hadügyminiszerem ezen tulajdonosi jog igazságos gya­korlata felett őrködni, és ha a kinevezés ellen méltó kifogás forogna fenn , a tulajdonost más egyén kinevezésére s illető­leg felterjesztésére utasítandja, a nádorhuszárok ezerede tu­lajdonosára ezen megszorítás ki nem terjedvén. 2 szót. A szabális tisztségekre kinevezendő egyének ne­veit az ezeredek tulajdonosai magyar hadügyminiszeremnek terjesztendik fel, ki ezen felterjesztést vagy helybenhagyó vagy más egyént felajánló saját véleménye kíséretében, a leg­magasabb személyem körüli miniszerem által Nekem be fogja mutatni, legfelsőbb elhatározásom pedig ugyanazon minisze­rem ellenjegyzése mellett magyar hadügyminiszeremnek, ren­­deletem foganatosítása és az ausztriai hadügyminiszerem kellő értesítése végett ki fog adatni. 3- szor az őrnagyvezéreknek kinevezendő magyar ezrede­sek nevei és a magyar hadügyministérium alá rendelt főhadi kormányzókra! kinevezések magyar hadügyministerem által, ki magát a fenforgó körülményekhez képest az ausztriai had­­ügyministeremmel eleve értekezésbe teendő, legkegyelmesebb elhatározásom alá személyem körüli miniszerem útján ter­­jesztendők, 4- szer. A határőri ezredeknél eddig az udvari haditanács által betöltött katonai hivatalokra a kinevezések, az illető ez­redesek meghallgatása mellett, magyar hadügyministeremet illetik, a horvátországi bán tulajdonosi jogainak gyakorlata iránt az eddigi szokás megmaradván ; a szabális tisztek ma­gyar hadügyminiszerem felterjesztésére, melly a személyem körüli miniszerem utján bemutatandó, általam neveztetnek ki. E legfelsőbb rendeletemet magyar hadügyminiszerem vég­­rehajtandja, és napiparancs által a magyar hadseregnek, az ezredek tulajdonosinak pedig szokott hivatalos utón tudtára adandja. Kelt Innsbruck városában, jun. 15-kén 1848. Ferdinand s. k. Hg. Eszterházy Pál s. k. tól, hogy egyesülten e hazát többé sem ármány, sem erőszak­­ megbuktatni képes nem leend! Nem készünk mindent elkövetni, hogy az egyesülés iránti törvény a fejedelem által is szentesittessék. A ministerelnök rögtön utazott az országos küldöttekkel koronás királyunkhoz, hogy fejedelmi szavát és áldását sietve kikérje a testvéri frigy­re. És nem tért előbb vissza, mint a bevégzett viszonegyesü­­lésben meghozta jövendő nagyságunk örök alapját. Mig hajdan e két hon egy vala, mindnyájunkat nagyság, fény s nemzeti dicsőség környezett. — A melly nap elszakad­tunk egymástól, azon nap kezdtünk gyöngülni, alj­asulni, s szol­gaságba jutni. Egyesült erőnkön megtört a hódítók hatalma, szétválasztva,egyenk­­r*t rabokká l’vauuls, v­olt üll­tünk az önálló nemzetek sorából. Minket isten, közös vérkötelék s nemzeti múltúnk test­vérekké parancsol lenni, nemcsak szomszédokká, mint eddi­­gelé voltunk. A szomszéd nem sokat törődik szomszéda sorsá­val. Mi Erdélynek és Magyarországnak minden lakosai, több vagyunk egymásnak. Testvérek vagyunk, kik szeretik egymást, közös boldogságot akarnak, s egyik a másik javáért vélni kiván és halni tartozik. Az unió e nemzeti testvériségnek újabb, nyilvános elis-­­merése Európa színe előtt. Mit a vér egyesített, ezredéves kö­zös történet örömei s fájdalmai szentesítettek — azt ma örökké megtartandónak nyíltan bevalljuk a világ előtt. És e két honnak és minden népeinek egyesülése még töb­bet is jelent. Jelenti azt, hogy mi ismét, mint egykoron, közös erővel , közös kitöréssel és buzgósággal azon törekvendünk, hogy Magyarország nagy és boldog legyen, s népe hatalmassá és dicsővé váljék. Ez legyen első és legszebb gyümölcse háromszázados el­szakadásunk utáni testvéri egyesülésünknek. Mi elválva is egyek valánk. A tettleges egyesülést most megszentesité koronás királyunk fejedelmi szava. Nincs egyéb hátra, mint, hogy isten áldása koronázza meg e szövetséget, melly minden nyelvű s vallásu népekre nézve a szabadság, egyenlőség és testvériség örökké szent elveit fogja hinni, val­lani és alkalmazói. Budapesten, junius 14-én 1848. Gr. Batthyány Lajos, Deák Ferencz, Klauzál Gábor, Kossuth Laj­os, b. Eötvös József, Szemere Bertalan, Mészáros Lázár, gr. Széchényi István, Erdély törvényhatóságaihoz. A mi után századokon keresztül epedünk , beteljesedett. Magyarország az egyesülés nagy szavát kimondván, kezét nyuj­­tó, mi erdélyiek mint testvéreink elfogadtátok azt, és koronás királyunk, magas hozzájárulásával megáldotta és végrehajtotta a szent frigyet. A két haza tehát teljesen egy gyé­len fejedelmében, tör­vényhozásában, kormányában, s bármi névvel nevezzék ma­gokat határai közt a különféle nyelvű és vallásu népek, mind­nyájan testvérek vagyunk , s jog és szabadság tekintetében nincs és nem lesz és nem lehet közöttünk különbség. Ez egyesülésben szivünk legmelegebb vágyai teljesedtek. Ez egyesülés az elválásnak hazai hű bánatát szüntette meg keblünkben. Ez egyesülés által le van rakva azon talap, mely­­lyen a közös ország népei jóllétének és dicsőségének óriás szobra fog felemelkedni. Történetünk új kiin­dulási ponton áll. A megszakadás ko­rában sínylődtünk, az egyesülés után erőnk, hírünk, nevünk virágozni fog. De kell, hogy­ a melly ország hot­ására és a végre­hajtó hatalomra nézve egygyé lett, lélekben és szívben, irány­ban és akaratban is egy legyen. Épen a szabadság hajnalába esik viszonegyesülésünk. Boldog jele az időnek. Szent elveinek útmutatása mellett haladjunk előre. Testvéreknek kell lennük nemcsak név szerint, de a jogokban is, s hatalmunk úgy, mint jogszerű érdekeink­­ben és bün tiszteletben fognak tartatni. Üdvözlünk titeket testvéreink, minden nyelv és vallás­különbség nélkül! üdvözlünk úgy a nemzet, mint a magunk nevében! Az unió napja reátok és reánk nézve is a boldogság, a dicsőség és a szerencse napja. A két haza egy lett, határai közt nincs többé különbség. A két nemzet egy lett , egymásnak minden jogaival és szabadságaival bír. A nyelv és vallás sem ad, sem vesz el jogot. A törvény­­előtti egyenlőség elvére lesz alkotmányunk fektetve. Igazság és méltány lesz jelszavunk. Illy nézetekkel vesszük át ő felsége nevében Erdély kor­mányát. A hatalmat hozzá ti adátok, a bizodalmát mi kér­jük tőletek. Szerencsés­ időben az unió nem történhetett. Épen most van az egyesülésre a legnagyobb szükség. Tudjátok: a ha­za veszélyben van. Éljük a szabadság és veszély napjait egyetemben. A királyi szék állandósága és a haza épsége ros­­kadoz. Tehát e kettőnek megmentése körül találkozunk első­ben is. Most mindenekelőtt vívnunk és áldoznunk kell, hogy utóbb a szabadság jótéteményeit biztosságban élvezhessük. Éljen az egyesült haza! Védelem a királyi széknek! Test­véri egyenlőség az ország minden népei között! Budapest, junius 14-kén 1848. Az összes ministerek nevében. Szemere Bert. belü­gyminister. Rendelet. Jelen rendeletemmel a nemzetőrségi zászlóaljaknál ő fen­­sége a nádor és királyi helytartó jóváhagyása reményében, őr­nagy és parancsnokul kinevezem. Bácsmegyében Zombor alatt összehuzódó nemzetőrséghez: Demcsa János, Dedinszky Antal és Karas­­siay József nyugdíjas századosokét. Csongrádmegyében Szegednél összehuzódó nemzetőrség­hez : Somogyi József és Kun Bálint nyugdíjas századosokat. Pesten, junius 26-án 1848. Gróf Batthyány Lajos. A magasztos lelkesülés, melly igazságos ügyünk iránt az egész országban, főleg pedig az alvidéki megyékben nyilatko­zik, minden héven érző magyart örömmel és foganat iránti bizodalommal tölt el. Magam és mindenki hálával veszi azt, hogy az állandó nemzetőrség előjáróik vezérlete alatt a zombori és szegedi táborba nagy számmal gyülekezik. Azonban, nehogy reményünk az­által csorbát szenvedjen, hogy a nép bizodalmá­val biró , de hadmatanban nem avatott előjárók, csapataiknak sorsát koczkára tegyék, kötelességemnek tartom, a megye és városi hatóságokat felszólítani, hogy azon nemzetőrségi osztá­lyok, mellyek szeretett előjáróik vezérlete alatt táborba indul­tak, oda érkezvén, hogy ha innen kinevezett őrnagyaik állo­másukat még el nem foglalták volna , ideiglenes vezérlésül katonai hadtiszteket a táborparancsnoknál magoknak kérjenek. Pest, junius 26-án 1848. Gr. Batthyány Lajos. Erdély országosan egybesereglett ka­raihoz és rendeihez. Erdélynek Magyarországgali egyesülése forró örömmel tölte lékünket. Boldogitóbb és egyúttal fontosabb események­ek­re nem juthatott hozzánk ! Meg voltunk lepetve,nem az örömnek véletlenségétől, mert teljes hittel vereltük mi , a két testvérnemzet eggyé ölelke­­zését, de meg voltunk lepetve azon büszke öntudat nagysága­­ t

Next