Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-19 / 3. szám

.A polgár­őrségi e­s­kü­ f­or­m­áj a következő : „Én, mint a pesti polgári őrsereg tagja, esküszöm az­ egy élő istenre, hogy hazának királynak és az alkotmány­nak tántorithatlan hive leszek, a törvényeknek és törvé­nyes hatóságoknak, ide értve polgárőri fő- és altisztei­­m­et, mindig engedelmes leszek , s azokat tisztelni, s törvényszerű parancsaikat teljesiteni fogom; zászlómat a haza és városom szolgálatában semmi esetben el nem hagyandom; őrhadi szolgálatomban nappal és éjjel fér­fiasan viselendem magamat, s a közbátorság és rend fen­­tartásában minden erőmből munkás leszek; általában őrhadi szabályainkat törvénykép tisztelve , azoknak min­den pontjait teljesitendem, s ellenök véteni nem fogok. Isten engem úgy segéljen, Amen.“ Ma, mártius 18-kán reggel indult el a pozsonyi s bé­csi küldöttség, vivén magával a már említett petitiót. Szónoka lesz : Hajni­k Pál. Ugyanezen küldöttség magával vivé azon petitiót is, mellyet tegnapi napon egy­felől az egyetemi lelkes ifjú­ság , másfelől a tanári testület kiküldött tagjai a választ­mánynak benyújtottak. Úgy látszik, a visszaélések ideje lejárt. Az elnyomott szó mindenfelől feltöri börtöne zá­rait. Üdv neked szent sajtó szabad­ság! — A kivánatok itt következnek : A magyar kir. egyetem összes tanuló ifjú­sága kivánatai: 1) A magyar egyetem emancipátiója a bécsi kormány és egyetem gyámsága alól, s annak törvény általi biztosítása. 2) Az egyetem kormányzásának szabad elvű elrendezése­­ országgyűlésen­ képviseltetése. 3) Az egyetemi jószágok fölszabadítása a collegiális rend­szer kezelése alól, s azoknak hű nyilvános felelőséggel járó kezelése. 4) Tökéletes tanítási és tanulási szabadság, t. i. szabad legyen a tanulói évek meghatározása mellett tant és tanítót választani ; nemkülönben tudományuk és képességük által kitűnt egyéneknek szabadon oktathatni, s az állodalom által fizetett tanárokéval egyenlő érvényességű bizonyítványokat adhatni. 5) A rendelés rendkívüli tanszékek , segédállomások stb. — nem kegyelem útján, de érdem és nyilvános csődület általi betöltése minden valláskülönbség nélkül s azoknak a külön vallások szükségeinek s a tudomány jelen állásának megfelelő szaporítása. 6) Testgyakorlati intézetek s egyletek fölállítása. 7) A tudományban elmaradt, vagy elaggott tanárok el­mozdítása s nyugdíjaztatása. 8) Az évenkénti próbatételek megszüntetése , s azok he­lyett nyilvános szigorú s kimerítő dijnélküli végvizsgálatok behozatala, a tanároknak az állodalom általi kármentesíté­­sével. 9) Nagyobb , a tudományok jelen igényeinek megfelelő s a magyar nemzethez illő tantermek s egyéb intézetek felállí­tása. Kelt Pesten, a magyar kir. tudományegyetem összes ifjú­sága közgyűléséből, a sajtószabadság harma­dik napján. Tudomására esvén a tanári testületnek a magyar egyetemi lelkes ifjúság korszerű kivánatai, a fentebbi pontok elfogadá­sára örömmel nyújt kezet, és e szent ügyet magáévá teszi. — Szabó János e. k., magy. k. tud. egyetem e. i. rectora és académiai tanár. Balassa s.k., Rupp a. k., Arányi s. k., mint a tanári testület kiküldött tagjai. Ugyancsak mártius 18-kán d. e. 12 órakor a választ­mány nyilvános ülést tartott, mellyen Nyáry Pál de­rék hazánkfia, mint a tegnapi napon Budára a helytartó tanácshoz küldöttek elnöke, előadó eljárása sükerét. A küldöttség úgymond — meg volt bízva , eszközölné ki mindazon törvénytelenül behozott intézkedések elmozdí­tását , mellyek jelen időszakban könnyen ingerültségre adhatnának alkalmat. Ennek folytán a küldöttség min­denekelőtt azt kívánta , hogy a középületeknél hasz­nált ausztriai színek s kétfejű sasok helyett ezentúl a magyar színek s Magyarország czimere vétessenek fel. Mire a helytartó-tanács elnöke kijelentvén, miszerint e kivonatot előterjesztendő, s kedvező sükerről nem kétke­dik. És már látszik is a foganatja, mert a luk­minczadi és sóhivataloknál a korlátok, őrházak festetnek. A két­fejű sas köz és magán épületekről leszállittatik, a­hol pedig illy czimerek a falban vannak, ott nemzeti lobo­gók tűzetnek ki. Továbbá kivánta a küldöttség, hogy a k. kamaránál az eddig használt latin nyelv helyett törvény értelmében azonnal a magyar nyelv hozassék be. E kívánat már tett­­leg megelőztetett. T­egn­a­p m­a r­t. 14-k é­n a ka­mara h­a­t­á­r­o­z­ó ezentúl minden ügyeit magyarul vezetni, s ma mart. 18-á­n tette a legelső magyar fölterjesztést. Szinte kivánta a küldöttség, hogy az újabb időkben a kormány által felállított dohány­trafikok azonnal bezá­rassanak. Itt a kamara alkudozni akart, s legalább a ré­gebben fennállott egypár illy kereskedés fenhagyását aka­­rá kikötni. De a küldöttség úgy a régibb, mint újabb tör­vénytelenségek megszüntetése mellett maradt. — Meg fog történni. Hol pedig az illy dohány-nemű csak bizo­mányban volt, ott a czim és kirakat vezetik be. — Mond­juk egypár bizományos ennek rendkivül örvend, mert ed­dig az e miatt szaporított segédeket sem fizeté ki a kor­mány szivara. Az intézkedés kiterjesztetett azon nagy­terű dohány­gyárra is, mellyet újabb tudósítás szerint a kormány Temesvárott felállított. 234 Végre sü­rgető a választmány, a státusra nézve any­­nyira káros Lotteriának­ is, melly egészen bécsi di­­rektió alatt volt eddig, eltöröltetését. Ez is meglesz. Csupán azon tekintetből, mivel a mai húzáson kívül még egyre történtek betételek, fog még egy másik húzás el­­tüzelni. — Az örömnek, melly e jelentést követé, szomszéda jön egy hazafias kedvetlen érzés. Tehát e nagy napok eseményei sem feledteték meg velünk a születés és osz­tály különbségeit? Hát annak eldöntésére : méltó-e va­­­laki a polgári kötelességek legszentebbikét — a hon­védelmet vállaira venni , egyéb credentionális» is kell annál, mit a jellem becsületessége nyújt ? —­­ egy részben mégis úgy van. A polgári had eddig fennálló osztá­lyai vonakodnak befogadni az izraelitákat, s a lakosok ellenszenvével mentik magukat. — Nem így az ifjúság. Ez tárt karokkal fogad minden becsületes embert a maga osztályába. Uraim! az ifjúság a jövőt képviseli. Érzel­mei kezeskednek arról. Egy kis türelem tehát, mert még a sajtószabadságnak csak 4-dik napját éljük. Addig tehát fogadják el önök az ifjúság tárt karait, vagy lépjenek az újon felállított 6-dik osztályba. Ott a tér kimutatni, hogy önök közt is vannak egyének, kik hazafiság- s be­csületességben akárki fiával megmérkőznek. A választmány tagjai tehát, mint kívonatuk minimu­mát, elvállalák a 6-dik osztály felállítását, s a bíráló bi­zottmány Pulszky F­e­r­e­n­c­z (új választmányi tag) elnöklete alatt ma d­. u. 4 órakor az ellenzéki körben megkezd­é működését. Még a mesterlegényekről volt kérdés.­Ezekre nézve, minthogy ideig-óráig vannak a városban, megkivántatik, hogy mellettök egy közhitelben álló őr kezeskedjék, és hogy magyarországi születésűek legyenek. Ez utóbbi qualifikátióra Appel polgártársunk figyelmez­­teté a választmányt, s figyelmeztetése helyesnek talál­tatott. Végezetre Ígéretünk szerint közöljük a választmány megszaporított tagjainak mostani névsorát : Rottenbiller Lipót választmányi elnök , Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Egressy Samu, Irinyi József, Staffenberger Ist­ván , Molnár György, Irányi Dániel, Vasváry Pál, Petőfi Sándor, Tóth Gáspár, Gyurkovics Máté, Kacskovics Lajos, Nádosy István, Gross Ferencz, Borsody Endre, Emmerling Károly, Burgmann Károly, Gieszriegl József, Beliczay Imre, Müller József, Vecsey Sándor, Aul József, Ilkey Sándor, Jókay Mór, Emődy Dániel, Csányi László, Kendelényi Ká­roly, Székely Gábor, Bulyovszky Gyula , Oroszhegyi József, Litkey Károly, Sebő Antal, Vidacs János, Degre Alajos, Szegfy Mór, Magyar Mihály, Egressy Gábor, Kelety Zsig­­mond, Mocsári János, Justh Manó, Szamvald Gyula, Sauer Ignácz, Bugát Pál, Csausz, Márton, Balassa János, Halász Géza, Flór Ferencz, Pólya József, Székács József, Péczeli Ottó, Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Kunevalder Ján., Török Pál, Szántófy Antal, Margó György, Mavromaty Jó­­zsafát, Hajnik Pál, Aigner Ferencz, Landerer Lajos, Kasse­­lik Endre. Pesten az 1848. évi márt. 16-án tartott közgyű­lésből. — Sz­e­p­esy Ferencz s. k., polgármester. — Újabb tagokat ajánltattak: Pulszky Ferencz, Perczel Móricz és Smidegg Kálmán. Meg fognak engedni tisztelt levelezőink, ha becses tu­dósításaikból a jelen nagyszerű mozgalmak alatt csak a fontosabb és korszerű dolgokat közöljük : K­o­m­á­r­o­m megyében, márt. 14-én Perczel Mó­ricz indítványozá: 1-et, hogy tekintve országunk jelen belvi­­szonyait s egyszersmind azon igényeket, mellyeket az alkot­mány sánczain kívül álló honpolgárok kebleikben rég táplál­ván, oda fejlődtek, mikép azok kielégítése tovább halasztható nem lenne, ezeknél fogva, a J. K. és R. törvényben gyöke­redzett és rég gyakorlott statutárius jogaiknál fogva minde­nekelőtt végzésileg meghatározni méltóztassanak azt, hogy minden honpolgár a közügyek feletti tanácskozásban kellő részt vehessen, s ennélfogva azt végzéssé alakítani, hogy addig is, migyen a törvényhozó testület­e részben törvényileg rendelkezend, nemcsak minden tisztes leállásnak (honorátio­­rok, de a községek is, a helység bírája és jegyzője által, a közgyűlési tanácskozásokban résztveh­essenek. 2) Hogy követurak oda utasittassanak, mikép nem várva be a városok rendezése feletti törvény alkotását, a városok országgyűlési követeinek az országgyűlési mind 2 táblának közmegegyezésével elhatározott 1­6 voksot megadják, s ekkér a városi követek, régi törvényes jogaikba visszahelyheztetve, az országgyűlésnek ezentúli tanácskozásaiban tettlegesen részt vehessenek. 3) Megyénknek békéje és a jó rend fentartása azt igé­nyelvén, hogy az illy rendkívüli események közepette a mind­untalan újabb vonásokban fölmerülhető történetek nemcsak szorgos figyelemmel kísértessenek, de rögtöni intézkedések által is vezéreltessenek , vagy meggátoltassanak , ennélfogva a megyék szerkezetére tekintve, szükséges lenne egy állandó kiküldöttséget kinevezni, és azt mind­azoknak eszközletére , mellyeket egyes polgárok tulajdonai, vagy személyes biztosí­tásuk követelhet, felhatalmazni. Más részről azon indítvány létetett, hogy követuraknak eljárásaik helyeseltetvén, azoknak tényleges utasítás ne adas­sák , hanem általánosságban értesíttessenek a t. KK. és RR. azon szándékáról, mikép tőlök azt kívánják , hogy a fölme­rülő körülmények szükségeihez képest, továbbá is az alkot­mányos szabadság és eddig nyert utasításaik szellemében működjenek. A t. KK. s RR. áthatva azon rendkívüli körülmény szük­ségeitől, mellyek az ország átalakulásának jelen pillanatában nemcsak az országot általában , de külön egyes megyéket is aggodalommal töltnek el, a teendők felett mindenekelőtt nem csak elhalaszthatlannak, de elkerülhetetlennek is látták azon intézkedések rögtöni teljesítését, mellyeket az alkotmányos szabadság és az összes nemzet szelleme igényelnek. E tekin­tetből és még annál fogva, hogy a t. KK. s Rt. önkormány­zási jogaiknak ereje mellett e megye lakosainak mind szemé­lyi, mind vagyoni állásukat, mind inkább biztosítsák, az indít­ványt elfogadták, s e következendőket határozták. 1) Hogy addig , míg a nép a politikai jogokban a tör­vényhozás útján részesíttetni fog, nemcsak minden tisztes leál­lásuak (honorátiorok), hanem ezeken kívül még minden egyes községek is, a helység birája és jegyzője által, a köztanácsko­zásokban résztveh­essenek, és szavazattal bírjanak, és ezen határozat 4 járásbeli rész.biró urak által a megyében közhirré tétessék. 2) Másod alispán az elnöksége alatt, Kürthy Lajos, Ghy­­czy Ignácz,Lipovniczky István apát­, Nagy Mihály supdtens, Szathmáry Dániel, Milkovics Zsigmond, Perczel Móricz, Sár­­közy József, Huszár Ferencz, Lipovniczky József, Thaly La­jos, Kürthy Alajos, Nagyváthy Vendel, Pázmány Zsigmond, Asztalos István, Domonkos Mihály, Molnár Lajos , Thaly Zsigmond és Buday László tb., a jegyzői hivatal, 4 fősz.bíró és főügyész urakból alakulandó állandó választmányt megbíz­zák mindazon intézkedésekkel, mellyeket a jó rend föntartása szükségessé tehet. 3) Követárakat oda utasítják, hogy indítványba hozzák, miként, de nem várva a városok országgyűlési szavazata fö­lötti törvény alkotását , a városi követeket, törvénybe gyöke­rezett jogaikhoz és az országos megállapodáshoz képest, a szavazati joggal rögtön felruházván, nektek a 16 voks megadassák. Többnyiben követuraknak eddigi eljárásaik helyeselte­­tik, meggyőződvén a t. KK. és RR. arról, mikép az ország jelen állásában rövid idő alatt ismét s újabban ollyatén kö­rülmények fejlődhetnek ki, mellyekre nézve tán a követurak eddig utasítva nem voltak, nehogy e tekintetben is hazafius buzgalmuk csorbát s teendőik hátramaradást szenvedjen, ál­talában oda utasittatnak, mikép az előforduló kérdésekre néz­ve magokat az összes nemzet képviselőinek tekintvén, az al­kotmányos szabadság szellemében működjenek. — Olva s ki­adta Bossányi Rezső m. aljegyző. — Hontból. A franczia események hire épen megyei közgyűlésünk előhelében jutott hozzánk, s igy természetszerű volt azoknak hatása nemcsak a kedélyekre, hanem befolyása magára a közgyűlésre is. És évnegyedes közgyűlésünk egy­szersmind követválasztási is volt. Ez volt évek óta úgyszól­ván első csendes s parlamentáris folyamti gyűlésünk. Márt. 13-án először is a Bor­y Pál volt követünk lemon­dásával megürült első követi helyre egyes akarattal, egyes lélekkel,minden anyagi erősegély közbejötte nélkül, Kalocs­a Antal k. táblabiránk választatott el, a rendek egyetemes él­jenzései között, ki e kitüntetést meleg szavakkal köszöné meg, magát egyszersmind k­or­szerű utasításokkal elláttatni kér­vén. — Ugyanez nap a rendek kérelmére elnök főispáni he­lyettes ur, a megyei tisztválasztást ápril 13-ára kitűző , azon nyilatkozattal, hogy a három év lefolyásával minden esetre megtartotta volna azt. (így néhány nappal előbb fog tartatni). Márt. 14-én a rendes sorozat szerinti tárgyak fölvételének kellett volna megtörténni. Azonban ezeket előzőleg Pon­­g­r­á­c­z Gyul­at­ bíró hosszabb beszédű indítványt ten, az országos március 3-ai felirati javaslatnak egész terjedelmében leendő elfogadására. Pongrácz Lajos pedig a fel­merült világesemények következtében, különösen az örök­­váltságnak és közös teherviselésnek azon­nali tettleges éle­tbelé­p­tét és­ét inditványozá, melly indítványt Zsembery Imre t.biró előadásiban később akként motivált, hogy az örökváltság azonnal lépjen ugyan életbe, de a földesur kárpótlásának utólagosan legyen helye, és pedig a státus által. Számos szép előadások történtek. Az ellenzék ismeretes szónokai a régiek valának. A conservativ párt is simult a világ- s megyei körülményekhez. A elérus a házi adó é­­s örökváltság mellett nyilatkozott, így elnök ő maga, valamint első alispánunk is a korszerű, de mérsékelt re­form mellett. A többség Pongrácz Gyula indítvá­nyát, vagy is az ismeretes fölirási javaslatot pártolá.(Éljenzés.) — S­z­e­p­e­s­ben gróf Széchenyi javaslata a közlekedési ügy rendezéséről elfogadtatott . . . E megyében, az igazság­szolgáltatás gúnyára, azon nevetséges szokás hozatván be, miszerint a választott táblabirákon kivil, bármelly más kine­­vezett táblabirónak eldöntő befolyás engedtetett a törvény­széken, így aztán kinek tetszik, maga részére, birának be­­becsőditheti jóakaró táblabiróit. S e nevetséges igazságszol­gáltatást azon pártnak, melly nagyban a régi kormányrend­­szerrel megbukott , a hon egyes zugaiban még itt-ott élő töredéke tartja fenn. E zug-politicusok zavar-conserváló korszaka is lejárt. K­Ü L­F­Ö­L D: AUSZTRIA. Bécs, az eddig szellemi apathiában siny­­lett, sinyleni kényszerittetett főváros, felrázatva a nyu­­gatról egész Némethonon keresztül sebes árfolyam mód­jára átdördült szabadság szózata által, valahára felébre­­dett. Ez ébredés halála jön ama szörnynek, melly a né­peket, különösen a Stabsburg-h­ázat uraló népek nagy ré­szét polyp-karokkal átfogó , a szabad szellem bármilly nyilvánulásait elfojtani, elzsibbasztani törekedett. — Az önző jellemű bureaucratia , a népek átkától kisértetve, sírba hanyatlott. Átok kisérő, mert legutósó lehellete is vészfokozó volt s irtózatos. Polgárvér folyt. De hála a nemzetek fölött őrködő gondviselésnek, a kiontott ár­ *) Bizony sokra ment, ha csak e’ mellett. ■— Szerk.:

Next