Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-24 / 8. szám

alatt felolvasztott a nemzeti őrseregről al­kotott törvényczikkely is. Midőn a sajtóügyi törvényben a tör­vényhozás részéről a szabadságot szerfölött korlátoztatni látók , fájdalommal vettük a honvédelmi törvényben az újabb átalakulási mozgalmak másik vezé­relve, a 15-ki forradalom egyik főiránya, a polgári egyenlőség figyelembe nem vételét. — E tárgy­ról azonban holnap. A napi kérdések legsürgetősbike most a felállított nemzet­őrsereg elrendezése. Erre nézve Karlovszki ha­zánkfia következő inditványt közlött velünk. Mindenekelőtt az eddigi bejegyzésekből utcza-laj­­stromok készittesenek, mellyek szerint két vagy három szomszéd utczát egybefoglalva, az egy vidéken lakó 100 —120 emberből egy század képeztessék. Mert csak igy lehetséges, hogy az altisztek legénységekkel folytonos érintkezésben legyenek , s szükség esetében nyomban összedoboltathassanak. Az igy alakult századok névsora ki volna nyomandó, hogy ki ki tudja, hová tartozik. Illy módon mindenik század egy kijelölendő külön őrtanyára összehivatván, megválasztaná titkos szavazat­tal a maga tiszteit. Továbbá az egész had­gyalogságra, lovasságra és pattantyúsokra osztatván, minden egyéb elkülönítő osz­tályok, mint p. „a fekete sereg“ osztálynevezet szűnje­nek meg. A javaslat egyéb része az eddigi intézkedések által már superálva lévén , mi csak azt tesszük hozzá, misze­rint legelső teendő a jelenleg fennálló nemzetőrségre nézve, annak t­üstén­ti felfegyverzése volna. E részben a pestvárosi közcsendi választmányból már több küldöttség ment át Budára a helytartótanácshoz. Ez eleinte kissé lassan ment.. A kapott fegyverekben sincs sok köszönet. A választmány tehát elhatározó, az iránt is a minister­elnököt megkeresni, hogy minden fegyvertá­rak felnyittassanak; addig is pedig aláírásü­veket nyitott, hogy magán­uton is, fegyverek szereztessenek. A nemzeti őrsereg elrendezésére s begyakorlására Kiss Károly nyugalmazott kapitány és Korponai János gránátos főhadnagy kérettek meg. Az elsőnek a helyi, tanácsi engedelem megadatottt; az utóbbi azonban, mint valóságos szolgálatban levő tiszt, hatóságától engedelmet nem nyert. Tegnap azonban Gál Sándor székely szüle­tésű katonatiszt polgártársunk jelenté, miszerint elbo­­csáttatását kikérvén, e szakmát magára vállalandja. Ez ajánlat örömmel fogadtatott, s a helyi, tanácsnak beje­lentetett. Alkalmat veszünk itt figyelmeztetni a illetőket neve­zett Gál Sándor polgártársunknak pár nap alatt megjele­nendő következő munkájára : ,,A magyar nem­zeti őr sereg beoktatási és gyakor­lati szabályzat­a“. Olly mű, mellynek használ­hatósága felől szerzőjének a hadi irodalombani huzamos fáradozása kezeskedik. Törvényhatósági mozgalmak. Pestmegyének 1848-iki márt. 21-én tartott köz­gyűlésében hozott határozat: Pest megye közönsége az alkot­mányos élet s abból kifolyó szabadság kifejlése s az ország­nak mind szellemi, mind anyagi érdekekbeni hátramaradása főakadálya és okául egy részről az eddig nem létezett függet­len felelős ministérium hiányát tekintvén, más részről pedig az országgyűléseknek fennállt s eddig nem képviseleti alapra fektetett szerkezetét tartván; midőn a közelebbi események folytán látja, hogy az ország ügyeinek független kormányzá­sára felelős ministérium alakítása rendeltetett, és midőn a kö­veti kar nyilatkozatából arról is tudomással bír, miszerint az együtt ülő országgyűlés a törvényhozó hatalomnak képvise­leti alapra fektetését azonnal elintézendő kérdésül tűzte ki: a hon felvirágzására ápolt reményeit a teljesedés pillanatához élni örömmel tapasztalja. Pest megye közönsége illy értelemben polgári köszönetet és bizalmat szavaz nádorispán ő C3. kir. főherczegségének a főleg erélyes közbevetése által kivivott nagyszerű eredmé­nyekért. — Bizalmat szavaz továbbá a már létező felelős gróf minister­elnök urnak,— s annak ismert alkotmányos elvei ál­tal előidézett ezen polgári bizalomban reményteljes várako­zást táplál az iránt, hogy nemcsak az ország beligazgatására nézve járand el a közjó érdekében, hanem a külügyekre vo­natkozókban is akként intézendi működését, mikép azt a nem­zet becsülete s a már Európa-szerte diadalmaskodó elvek szentsége és nemzetek szabadságának szent ügye kívánja. — E megye közönsége reményt táplál ezek folytán ahhoz, hogy az uj felelős ministérium az ország függetlenségét minden más országokkali viszonyokban, — s minden az eddigi kormány által a nemzet befolyásán kivül tett kötések ellen teljesen biztositandja és fentartandja, — a franczia nemzetnek ki­vívott uj kormányrendszerét törvényesnek ismerendi, és bár­­melly nemzet által önjogi megszerzésére és biztosítására teendő törekvéseket durva erővel akadályozni nem engedendi, legkevésbbé engedendi pedig, hogy a magyar katonaság — mellyre a jelen belkörülmények közt a nemzetnek szüksége van, s melly ennélfogva mielőbb haza hozandó — más tartó-s­mányok kivívandó szabadságának elnyomására alacsony ese­­t közül használtassák. Pestmegye közönsége bizalmat szavaz még az országgyű­lési alsó táblának s igy saját követeinek is, s e bizalom alap­ján, felfogva a jelen rendkívüli körülményeknek rendkívüli in­tézkedéseket igénylő helyzetét, követeit felhatalmazza, hogy a kifejlődhető s előre nem is látható körülmények közt, ismert, és elég kezességet nyújtó elveik s jellem­szilárdságuk és be­látásuk szerint működjenek, s innen a teendőkre nézve ezen­túl részletes utasítást ne várjanak.­­ És mint­hogy a felelős ministérium felállításával az eddigi nemzetellen­es kormány teljesen megszüntetett, s a helyett egy önálló nemzeti kormányzási rendszer alakíttatván, ez az alkotmányos élet kifejlődése ellenségéül nem tartathatik: a megye közönsége kijelenti: mikép követett az országgyű­lésre történt küldetésük alkalmakor az ezelőtt fennállott kor­mány irányában tett eskü által kötelezetteknek egyáltalán nem tarthatja, s azért őket esküjök alól a felelős ministérium kormányzása irányában teljesen és végkép fölmenti, s eziránt őket értesíttetni rendeli. Egyébiránt az ez alkalommal fölmerült tanácskozások folytán következő megállapodások történtek : 1) Az országo­san elfogadott képviselet alapján, a megye teremében a me­gyének minden lakosa tanácskozási és szavazati joggal bir. 2) A nemzeti őrségnek felszólítás és szabad hozzájárulás út­ján az egész megyében azonnali felálítása rendeltetik. — 3) E nemzetőrségnek alakítása és rendezése, nemkülönben a törvényes rend és csend föntartására figyeléssel Nyáry Pál rendes elnöklete és Patay József, Klauzál Gábor alelnöklete alatt, Ágoston J., Appel J., Bakos Ambrus, Balla Endre, Be­­niczky Ödön, Borsodi Endre, Csengery Antal, Csizmadia Mi­hály, Degre Alajos, Derra Anasztáz, Egressy Sámuel, En­­sel Sándor, K. Eötvös József, Farkas János, Fejes János, Fé­nyes Elek, Grósz őrnagy, Gyurkovics Máté, Hajnik Pál, Ha­jós Sándor, Halász Boldizsár, Jankovics György, Jókay Mó­ricz, Ilkey Sándor, Irinyi József, Kecse Péter, Kendelényi Károly, Kacskovics Lajos, K. Kemény Zsigmond, Koleda An­drás, Kaszelik András, Kiss László, Nádasi István, Nagy La­jos , Podmaniczky Ármin, Pergel Ferencz, Petőfi Sándor, Rottenbiller Leopold, Tanárky Gedeon, Tóth Gáspár, Valero Antal, Valheim János, Vahot Imre, Vörösmarty Mihály hon­polgárok azon hozzáadással bízatnak meg, hogy mennyiben a körülmények a tagok szaporítását igényelnék, azt önmaguk eszközöljék. 4) A hon fővárosában lefolyt események s a lé­tező jelen állapot is a nemzetőrség fölfegyverzését tevén kívánatossá : gróf miniszerelnök úr fölszólítandó az ország­­bani fegyvertárak megnyittatására, s a fegyvereknek a ha­tóságilag működendő választmány felelőssége és kezelése alá adatására. 5) Az említett események és állapot az együttülő országgyűlésnek Pestre áttételét is sürgetőleg kívánván , gróf ministerelnök úr arra is felszólítandó, hogy mennyiben a tör­vényhozás által tárgyalásul kitűzött pontoknak törvényesítése legfölebb 14 napon túlhaladna, a törvényhozás áttétele azon­nal eszközöltessék. 6) Gróf ministerelnök úr még arra is fel­szólítandó, miszerint a középületeknél eddig az ország függet­lenségének és nemzetiségének lealacsonyító gúnyául alkalma­zott ausztriai színeknek és császári jeleknek az ország három színével és czimerével fölcseréltetése eszközöltessék, felszólí­tandó .) Hogy az alkotmányos szabadság korlátai közt né­­meily megyékben történt eljárásokért kereset alá fogott hon­fiak a vádkereset alól felmentessenek. 8) A hatóságok és hi­vatalnokok irányában eddig használt hosszú czimezések s meg­szólítások megszüntetnek, s ezentúl a hatóságoknak és hiva­talnokoknak a legrövidebb polgári és hivatali czimezés és megszólítás adassék. — A kir. ház tagjainak fennálló czime és megszólításának alakja azonban épségben hagyatik. Végre 9) E határozat hirlapok utján közönségesittetni határoztatott. — Jegyzetté Balla Endre, főjegyző. — Csanádból. Pár percre oszlott el közgyűlésünk. A nagyszámmal jelenlevő nép rendkívüli lelkesedéssel kisérte a közegyetértéssel hozott végzéseket. A pesti 12 pontot elfogadva, polgári bizalommal kérjük a királyt, hogy a törvényhozók által fölterjesztett törvényja­vaslatokat szentesíteni siessen. Követeinket megerősítettük, fölhatalmazva egyszersmind, hogy a nemzet javára mindent tehessenek. De miután azt találjuk, hogy míg a hazában pártok voltak, egyik köve­tünk Pozsonyi Ferenc, a pártnak képviselője lehetett, azon­ban nem arra való , hogy egy nemzet utasítással nem korlá­tolt nézeteit képviselje, s ámbár bizalmunkat nem bírja, ez­úttal vissza nem hívjuk, de h­a szavazata Rónai Jánoséval valamikor ellenkeznék, Rónai szavazata fog mindkettő he­lyett számíttatni. Ezen utasítást pedig az országgyűlés előtt felolvasandják. Rendkívüli bizottmány megyei teljes hatalommal ruház­­tatott föl a nép fölvilágosítására, a közcsendrei felügyeletre s nemzeti őrség fölállítására. Elnök N­ávay Tamás. E bi­zottmány ma a megye teremében ülést tartott a mindig több­re összegyűlt nép jelenlétében. — Tagjai a megye által ki­nevezetteken kivül, a szó teljes értelmében egész nép által választott képviselők leendnek. — Később többet. — D­e­­dinszky József. — Debreczenből írják. Márt. 18-án délelőtt tiz órakor a városi külső és belső tanács rendkívüli közgyű­lést vala tartandó a követek tudósítása iránt, mellyet a bé­csi és pozsonyi nagyérdekü események felől sebes postán­­ küldöttek. Azonban a nép a városház udvarán és piastjcán még jóval elébb összegyűlt, s olvastató magának a pesti pontokat, mellyek a hírlapokkal megérkeztek. Megjelent azután a gyűlési teremben, s megbízottai által nyilvánító, miszerint a pesti pontokat és határozatokat kívánja a város részéről is elfogadtatni, s utasításba adatni; megtoldván azt még egy ponttal, melly szerint a királynak minden év egyik felében az országban leendő lakása törvény által kimondat­­tassék. Bizodalmat nyilvánított az országgyűlés, bizodalmát az elöljáróság iránt. Nyilvánította, hogy az elöljáróság te­endőibe avatkozni nem akar, de kívánja, hogy mind a köz­gyűlésekben, mind a tanácsülésekben , mint hallgató jelen­­lehessen. Kivánta, hogy a sajtó, a helytartótanácsi határo­zat értelmében ezennel felszabadíttassék, s a közbátorság és rend fentartására a polgári őrsereg nagyobb számra emel­tessék. Mind­ezen kivonatok a közgyűlés részéről egyhangú­lag elfogadtatván , a városnak kivilágítása elhatároztatott: Kossuth Lajos polgárrá választatott. Mire az ülés 12 óra tájban , a határozatok hitelesítése és kihirdetése után bevé­geztetvén , a legkisebb kihágást is kerülő néptömeg, amint csendesen gyűlt vala össze, úgy csendesen eloszlott. Estve a kivilágítás megtörtént. Farkas Károly polgártársunknak , ki a nép kivánatinak mérsékelt formulázása által magának nem kis érdemet szerzett, több polgártársai fáklyás zenével tisz­­telkedtek. — A város egészen csendes és nyugodt. — Barsmegyében mart. 13-án tartatott követvá­lasztás a lelépett követek helyett. Elválasztatott G a a­­ Alajos fősz.biró és b. Mednyánszky László; olly férfiak , kik az ellenzék soraiban küzdöttek, kiknek hazafi­­sága nem mart. 15-ke óta datáltatik. — KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. Az ideig]. kormány mártius 12-én kelt rendeletében a testi büntetést, melly még a tengerészetnél életben volt, teljesen eltörölte. Minden polgári és adóssági ügyért bebörtönözöttek szabadon bocsáttattak. ANGLIA: A londoni mart. 12-ki esti lapok szerint London , Manchester, Glasgow és Edinburg városokban nem háborittatott meg ismét a csend. NÉMETORSZÁG. (Bajorország). München márt. 16-án, melly napra az országgyűlés egybehivatott, az ülések még nem nyittattak meg , mivel a mi ministéri­um még nem kész az előterjesztetni ígért törvény­­javaslatokkal. Ik­re terjedvén azonban , hogy Lands­feld grófnő , vagy­is Lola Montez tánc­osnő, a király kedveltje , ismét visszatért Münchenbe , élénk nép­mozgalmak történtek. Nagyszámú nép ment a grófnő szállására és barátaihoz, de, bár az egész házat kikutatva, sehol sem találták meg. Még nem tudni bizonyosan, ha valljon csakugyan visszajött-e Lola Montez , avagy csak vakhír volt jelenléte. Esti hét órakor a rendőrségi épü­letet kezdte a nép ostromolni. Az ablakok mint bezúzat­tak ezen épületen. A bezárt kapuk feltörettek, s a nép minden nagyobb ellenállás nélkül behatott az épületbe. Az ablakokon temérdek iromány és könyv dobatott ki. A rendőrséghez vezető utczákon torlaszok emeltettek , s ekkér működésökben védelmet szereztek maguknak. Ké­sőbben katonaság nyomult elő, s a czélját elért nép elosz­­lott._ A b­a­d­e­n­i nagyherczeg a német szövetségi gyűlésen követévé Welcker Károlyt nevezé ki, s mellé Bassermann adatott. Ezen két kitűnő nevezetességű sza­badelvű férfinak a szövetségi gyűlésen jelenléte Metter­nich herczeg korában lett volna még kívánatos. _ Baden nagyherczegségben több helyen köz­társasági mozgalmak is vannak. S ha még tovább tart a halogatás, ha nem sietnek a népeket az alkotmányos monarchia mezején kielégíteni , bizonyosan tovább fog menni a nép kivonataiban. POROSZORSZÁG. Berlin. Márt. 13-án este forra­dalmi mozgalmak történtek a városban. A kirá lak előtt katonaság állíttatott fel; a népet vasasok siettek szétszórni; valami 20—30,000 ember gyűlt össze a vadaskertben, s a tömeg jóformán csak ekkor kezdett politikai jellemet föl­venni. Innen a kir. lakhoz indult a nép, s kiáltozta az ablakok alatt: szabadság! sajtószabadság! egyszersmind gúnyolta az ott levő katonaságot és kövekkel dobálta. A nép nem soká isszonyu tömegre növekedett, s a kir. lak előtti té­ren kívül ellepte az egész hars-utczat. Itt-ott katonaságra talált, mellyet széttaszigált. Lövések és láncsa­szurások által néhány ember a nép közül megsebesittetett, mind e mellett a mozgalom még nem nyert teljesen komoly jel­lemet, mert a nép fegyvertelenül lévén, védeni alig, tá­madni pedig épen nem volt képes, 10 órakor nemileg csend ven.­­ Bizonytalan hír szerint a porosz király el­­űzetett. Ha még az orosz czáron történnék valami, Európa meglehetősen meg lenne tisztázva. Eddig már még csak Porosz és Szászországban nincs Németországban teljes sajtószabadság. 253 Szerkeszti : Csengery Antal. Dunavízállás. Március 23 én reggel 8 órakor 8/ 1" 0" fölött.

Next