Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-06-21 / 87. szám

szentjeöztek a helybeliek és a szent­ miklósiak. Erre a benn­levő szent­ miklósiak kifutottak társaik védelmére , de a hit szerencsére csak koholmány volt. Tanácskoztak, mit tegyenek, bemenjenek-e vagy sem? az odavalók föl voltak fegyverkezve puskákkal, kardokkal, sőt kaszákkal és vasvillákkal is. Jött egy deputátió a városháztól, melly azt állította, hogy nincse­nek felfegyverkezve; jött másik deputátió, melly azt mondta, hogy bemehetnek bizton , mert már lerakták a fegyvert. E nyilatkozattal elismerték , hogy csak­ugyan föl voltak fegyverkezve, s az én embereim, kiknél még bat sem volt s azt mondván , hogy a­mint letették, föl is vehetik ismét a fegyvereket , visszafordultak , de azon szándékkal, hogy ha engem még utólérnek , visszavisz­nek magukkal a választásra, ha mindnyájukat le­övüldözik és agyonverik is. Szerencsére, csak itt Szentmiklóson találkoztak már velem, hol csendre és rendre intettem őket, azzal biztat­ván, hogy a törvény majd elégtételt ad nekik, a­miben nem kételkedem. Szabadszálláson egy hanggal, szavazás nélkül kikiáltották követnek a pap fiát , kiről legyen elég megjegyezni, hogy Szluha teremtménye. Ekkér ment végbe a követválasztás. Nem hamisítottam egy tényt sem, de csak egy szót sem. És azok, kik így ellenem lázitották a népet, örökké azt beszélték, hogy én lázitottam, én vagyok a lázitó, én, a­ki mindig csillapítottam, rendre intettem a népet, s meggátoltam az összeütközéseket. Sohasem ostromoltatott szemtelenebbül a becsületesség és igazság. Azzal kezdték , hogy gyűlöltté tegyenek a nép előtt nyomtatott proclamátióm által, mit tolakodásnak magya­ráztak. Ezzel nem boldogulván, azt hozták föl, hogy republi­­cánus vagyok. ,,Soha se bánjuk mi, ha republicánus is“, felelt a nép, „hadd legyen, azért követünk lesz“.­­ „Ez azon em­ber, szóltak elleneim, ki ellensége ministériumunknak és királyunknak!“ erre a nép úgy válaszolt: „Nem bánjuk mi akárkinek az ellensége, de minekünk barátunk , azért követ lesz. A miniszerek nagyurak, lesz elég barátjuk az országgyű­lésen, nekünk pedig vagy lesz vagy sem.“ Midőn az effélék sem használtak, kezdtek becsteleníteni, hogy én ollyan ember vagyok, kinek már Pesten nem is szabad szólnia, kit Pestről kitiltottak, kinek megbuktatását, bezáratását, agyonveretését jó szívvel fogja venni a ministérium és az egész nemzet, s hogy én az ilirnek, orosznak s ki tudja kinek el akarom adni az or­szágot, s minthogy még ezen gyalázatosságok által sem hitték biztosnak győzedelmöket, az utósó éjjel leitatták a népet,­­ a részeg tömeggel erőszakosan buktattak meg. És ennek ma kellett történnie, hogy engem mint orosz spiont, mint hazaárulót agyon akart verni a magyar nép, ma junius 15-én I .... ma három hónapja, hogy márczius 15-ike volt, midőn első valók azok közt, kik a magyar nép szabadsá­gáért szót emeltek, síkra szálltak! — De én azért nem a né­pet kárhoztatom, hanem ámitóit, félrevezetőit , kiket egykor a törvény és az isten egyaránt meglakoltat.............a nép én előttem szent, annyival inkább szent, mert gyönge mint az asszony, s mint a gyermek. *) — Petőfi Sándor. *) Kérem minden becsületes elvű szerkesztőtársamat, hogy e czikket lapjában közölni szíveskedjék. — Petőfi Sándor. Külföldi hírek. AUSZTRIA. Prága. Egy, a bécsi biztosság választ­mányhoz intézett proclamctió szerint, a prágai tanulók, a Swernosttal együtt , nem kevesebbet kívántak , mint teljes függetlenséget Bécstől. Továbbá elismerését az ideiglenes kormánynak , saját ministérium alkotását, saját nemzeti szláv sereget , melly a cseh határokon túl ne mehessen, stb. — Prágából jövő utazók mondják, hogy Mensdorff gróf újra löveti a várost , melly több helyen ég.­­ Miután Windischgratz felesége meghalt , fia megse­­besittetett is, a herczeg mindamellett vér kimélésére hívta fel a sereget, s ennek köszönhető, hogy a polgárok közül csak 80 ember veszett el. A herczeg már csaknem ura volt a városnak , s rajta állott föltéteket szabni, hogy a Swornost tegye le a fegyvert, midőn Mensdorff közbejöttével alkudozni kezdettek. A beállott csendet arra használók a lázadók, hogy magukat még jobban körültorlaszozzák, s minden le­hető fegyvert elővegyenk a proletáriusok számára. Most ki­­kerülhetlen lett volna a nagy vérontás, mi a herczeget arra vehette volna, hogy kitisztítsa a várost, s igy az előbb kí­vánt lefegyverzés elmaradt. A nemzeti őrség ez előzményekben semmi részt nem ven. Prágában nincs elég eszköz, eleget­­tenni a proletáriusok követeléseinek , a tanulók és a Svor­­nost rész lélek által vezettetik. Ez a város jövendője , miért Prága jobb gondolkozóm lakói seregestül hagyják el a várost. Ita a túlzó cseh párt törekvéseit kezdete óta nyomozzuk, ész­revesszük, milly ravaszul tudott az terjeszkedni, mint lőnek naponként merészebbek kiváratai, s mint dobák el magoktól, erejök növekedtével azokat, kiknek segítséget nélkülözhetek. Nem mint az olasz , hogy függetlenségért harczoljanak , ha­nem az minden czéluk, hogy elnyomják a németeket, s egy nagy szláv országot állítsanak, ők jól tudják , hogy legjobb esetben véres belháború van előttük; hogy harczolni kell Tö­rök és Oroszországgal is , mellyek Szerbiát és Boszniát nem adják fel kardcsapás nélkül, erre nem is gondolnak, sőt tud­ják, miszerint még gonoszabb tervek lappanghatnak a háttér­ben. Azért a bécsi ministériumnak elő kell venni minden mó­dokat, hogy elnyomja a proletáriusok dühét, visszautasítson mértékfeletti kívánságokat , lefegyverezze a tanulókat, Swor­­nostot és főleg az iparosokat, kik legtevékenyebbek voltak ez eseményekben, különben a monarchia éjszaki részéről még veszedelmesebb mozgalmak várhatók. Hogy a prágaiak dühödésig vannak, mutatja ezen procla­­mátió : Testvérek! Midőn mi a múlt vasárnap nyugodtan menénk a városon, a katonák ránk lőttek. E gyilkosságra pa­rancsot Windischgratz adott. És midőn védelmünkre mi tor­laszokat emeltünk, amazok újból kartácsokat sütöttek ránk Windischgratz parancsára. Baromi vadsággal tüzelteté elle­nünk az elámitott katonákat e véreb. És mégis isten segítsé­géből s elegendő fegyver és a nemzetőrség hozzánkjárulta nélkül is, mellynek méltatlan tisztei társaik ellen vezeték azt, szerencsésen megállottunk mind eddig, így, ha isten akarja, mind végig megmaradunk s ki fogjuk tudni vini a szabadságot hajdani cseh bátorságunkkal. — A katonák barbár gyilkolása felnyita végre a nemzetőrség szemét, és visszahoza a néphez azt. Most válasszon tehát tiszteket, kik egyetértve a néppel, átalma­zzák a közza­bad­ági­t. C.sak a következő föltételek alatt akarunk békét : 1) Herczeg Wi­­dischgriitz hagyja el mindjárt a várost. 2) A katonaságból csak annyi maradjon a városban, mennyi az őr­helyekre okvetlenül szükséges, hol különben közösen fog állni katonaság, nemzetőrség és tanulók, úgy a városban, mint a ka­puknál. 3) Nyomban egy ideiglenes kormány, mint ő felsége a császár és király személyében, a nemzetnek felelős mini­stérium önállólag, vegye át az ország ügyeinek vitelét. — A bécsi ministérium két proclamátiót küldött ki, egyiket Prága főváros, másikat az egész Csehország lakosaihoz, mely­­lyek tartalma, mint közönségesen. — A Prágából jun. 16-ika estvéréről jött hirek vajmi szomoritók. A lövetés következtében több helyen meggyűlt a város, nevezetesen a zsidóváros, hol négyszer oltatott el a tűz. Sok palota le van rontva, többek közt a Colloredoé is. A ka­tonaság a belvárosból a magasabb Hradschinra vonult fel. Az utczák képe borzasztó , torlasz mellett torlasz , mellyeket a Swornost és igen jól, mindennel fölfegyverzett alnép őriz; eltemetetlen testek imitt-amott. Elfutni csaknem lehetlet, mi­vel 16 — 60 év közti férfinak nem szabad kimenni a városból; nők és gyermekek is csak úgy mehetnek ki, ha semmi drága­ságot vagy készletet nem visznek magukkal. Mind­a mellett a vasútra annyi nép tódul, hogy a baromá­lásokat is utazók le­pik el. A tegnapi vonal indultakor Mensdorff még reggeli 6 óráig adott határidőt, mialatt a torlaszok széthordassanak, ha nem akarják, hogy a város újra lövessék , melly esetre ismét Windischgratz , ki csak ideiglenesen hagyá el parancsnoki helyét, veendi fel azt. — Utazók állitják , hogy nemcsak Prága körül láthatni fegyveres földnépet, hanem az állomáso­kon mindenütt ellát­­zatlan tömeg van kaszákkal s egyébbel fegyverkezve , mellyett vasút visz Prága felé, vagy zeneban­dák kisérik a gyalog menőket. Minden város, falu felállítja embereit. Ki nem megy, azt agyonütik, így Kuttenberg, Rei­chenau, Colfin stb. Trieszt. Ostromállapotba tétetvén a város, Gyulai következő rendelete­ket adott ki : Idegen , ki ott tartózkodá­sát nem igazolhatja, haladék nélkül kimenjen. Minden útle­vél a rendőrségen kívül még a város parancsnokának aláírá­sával is ellátandó. Fegyvert csak ollyan hordhat , kinek a törvény megengedi. Fegyverek tulajdonosai, ha kereskednek velük, 24 óra alatt jelentsék be , minő és mennyi fegyverük van. — Bárka vagy dereglye nem mehet el a kikötőből a ka­tonai parancsnok engedelme nélkül. Halászok a helyhatóság bizonyítványával mehetnek ki, de napszállatkor visszatérje­nek. Velenczei parton lakó halászok be­ nem jöhetnek. Min­den hajó, melly a révből kimegy, bizonyítékot kap a „Guer­­riera“ hajó­ parancsnoktól. A lakosoknak ajánltatik otthon ülni s nem járni az utczákon. _____ Szerkeszti: Csengeri Antal és Kemény Zsigmond. 1­ 074 H I R (1088)B D E (1, 2) írói árverés. Ráczkeve városa közepén Knezovics Gábornak 2 nagy szoba, konyha és pinezéből álló, istálló, félszer és kamrával ellátott kőháza nagy udvarral, Duna­ melletti házi kerttel, 4 láncz fűi- és fa­ nyilasokkal birói foglalás következtében f. évi július 16-kán el fog árvereztetni. — Simon István, végrehajtó bíró. (1087) (1, 3) Haszonbérlet. Fejérvármegyei Csurgó helységben, melly Fejérvárosától 10 órányira fekszik, a’ bor- é s pálinka-mérési, úgy mészárlási, valamint a’ serfözés ’s termelési jog a’ hozzá tartozandókkal folyó évi július 16-án délelőtti 9 órakor helyben a’ tiszttartói irodában árverés útján akár együtt, akár külön, három évekre 1-sö octobertöl kezdve haszonbérbe adatik. T­E S E K. (1080) A’ Földváry-nemzetség C2. f. 1848-ik évi julius 23-án reggel Pesten (Lipót-utcza 226. sz. a.) a’ d­.-vecsei úrbéri pörbeni egyesség megkisértése végett közgyűlést tartana. S erre minden tag hivatalos. (1089) (1, 3) (1091) Magyar középponti (1, 3) részvényeseinek­­ rendkívüli közgyűlése. Alulirt igazgatóság tisztelettel tudomásul adja a’ magyar középponti vasuttársasági szava­zatképes részvényes uraknak, miszerint a’ rendkívüli közgyűlés vasárnap f­­él julius 10-án reggeli 10 órakor Pozsonyban az igazgatóság szállásán fog megtartatni. Tanácskozás alá veendő tárgyak a’ következők: 1) A’ folyó évi május 22-kei hatodik rendes közgyűlésben választott bizottmánynak jelen­tése a’ Marchtól Szolnokig nyúló középponti vasút felszerelése és tökéletesen véghezviteléhez szükséges minden kellékeknek összeállítása iránt. 2) Tizenkét igazgatósági tagok választása azon helyekre, mellyek az utóbbi közgyűlésen az igazgatóknak kilépése által üresen maradtak. Ezen rendkívüli közgyűlésre mindazon részvényes urak meghivatnak, kik a" közgyűlés tartása előtt 3 hónappal a’ részvényesek könyvébe mint 80 darab ideiglenes részvény-birtokosok be vannak írva, és ezen nevükre szóló ideigl. részvények az illető társulati pénztárnál a’ köz­gyűlés tartása elött 3 héttel letétettek. Ezeknek folytán mindazon részvényes urak, kik ez alapszabályszerű­ kellékeket a’ neve­zett közgyűléshez eléggé képesek teljesíteni, ezennel felhivatnak, hogy a’ nevükre szóló 80 darab ideiglenes részvényeiket bezárólag folyó évi JÚNIUS 27-dikeig akár az igazgatósági szálláson Pozsonyban, akár a’ kereskedelmi banknál Pesten, akár a’ társulati központnál Bécs­ben szíveskedjenek lelenni, és onnan rendszeres téritvényt venni. Ezeken kívül a’ részvényes uraknak a' közgyülésbei bemenethez megkívántató igazolási­levelek idejekorán meg fognak küldetni. Pozsony, junius 16-án 1848. Magyar középponti vasút igazgatósága. lélííflíS labóczJr PESTEN a’főúton (Hochstrasse) 30. sz. alatti úton épült házban Cser­­iöldliU­lolvaoUlvi­novich-házzal általellenben , első emeleti 14 díszeit szobák 900 pgöfrt. bérért, a­ 2-ik és 3-ik emelet osztályosan is 8, 7, 6, 5, 4, 3 és 2 szobákkal álló lakokra osztva azonnal kiadandók. (1090)—(1) Jelentés: Honunkban még eddig nem létezett „Papir­­szönyeg- és viasz-vászon-gyárnak“ felállí­tását van szerencsénk ezennel közhírre bocsátani. — Rhederer József ur ezelőtt bécsi gyáros, most Budán vizi-városban 395. számú házban le­telepedett , és gyártmányai, mellyekből máris több pompás úri lakok díszítettek, állandóságra, ízletes színezetre és árukra nézve bármelly kül­földi illyen gyárral a’ versenyt kitartják. Nemcsak pompás úri lakok , hanem egyszerűbb lakások tulajdonosi és kisebb rendű házbirtoko­soknak is szives figyelmébe ajánljuk ezen papir­­szönyegeket a’ falak beragasztására, mert ezek ollyannyira olcsó árúak, hogy csak kevéssel jönnek többe a’ festésnél, és hogy mennyivel szebbek és tisztábbak az illymódon diszitett szo­bák, ezt taglalni szükségtelen. Megrendeléseket elfogad az alant jegyzett in­tézet, holott a’ mustrák nagy választékban, gyári árakkal ellátva, folytonosan megtekinthetők. Spannatar. (3, (1058) 3) (974) Gőz­hajózás. (1039) (1079) (2, 2)­­Birói árverés. Szolnok városában Lindler Ferencznek a’ Tiszaparton a’ vasút szomszédságában létező két rendbeli házai, több rendbeli váltó és köztörvényi marasztalások következtében f. junius hó 23 án árvereltetni fognak. Mellyre az illy kedvező helyet megvenni szándékozók ezennel meghivatnak. Kelt Szolnokban, junius 17-én 1848. Kovács Ignácz, végrehajtó tanácsnok által. Üszők eladása. Sarkadon, Biharmegyében, gr. Almásy Alajos ismeretes gulyabeli marhájából 40 darab 4­ éves tartani való üsző szabad kézből eladó. Megtekint­hetni őket helyben akármikor. Bővebb b­­iositást vehetni a' tiszttartó hivatalban. (1028) Bir­tok-haszonbérbeadás. (30­30 Pesttől 2 órányira — Péczelen — egy 450 hold­­nyi tagositott birtokrész, mintegy 800 v.ftnyi készpénz, és 100 p. m. malom-vámjövedelemmel, 7 szoba, két konyha is két kamarából álló lakkal, 10 lóra és 16 darab marhára való istállóval, ko-­i csiszii baromfi-ólakkal, két házi kerttel, most jövő sz. Mihály naptól számított 3 vagy több évre is haszonbérbe adandó. — Iránta értekezni lehet Pesten, megyeházban Egressy föügyvédnél, most vasár­lap d. n. a­­palotai állomáson el­barátja/" Ypsilanti" Egy önkéntes veszté sárga tárczáját 20 p.nttal. Kéretik a’ vas­úti tisztség némi utánnézést tétetni, a’ becsületes megtaláló pedig azt kiadó-hivatalunkban átadatni. czhnyi kereskedésben Pesten több 1000 db kész fehérnemű mindenféle férfi, asszony és gyermek-fehér­­ruhákból álló, lepedők, párna és donyharui­­hák ’s asszonyt öltönyök ’stb. ajánltatnak. 3) (4­0) Alulirt főügyvivőség tisztelettel köztu­domásul adja, miszerint a’ Szolnok és Tokaj közt járó gőzösök a’ következő ál­lomásokat : Tisza-Beö Csege Ros T.-Keszi T.-Abád Kenéz T.-Füred Fszlár úgy se­ mint felfelé megérintik. Pest, junius 1-jén 1848. Az első cs. kir. szab. Duna­­gőzhajózási társaság főü­gy­­vivősége által. (4­0) ( Czimit néplapra előfizethetni minden postahiva­talnál, Budapesten EMICH GUSZTÁVNÁL. Elő­fizetési ár helyben és postán ÖT HUSZAS. A-1 „Nép barátja szerkesztösége. (1086) Eladó lovak. ,CJ( 2) Három darab 15 markos ló, mellyek közül 2 hámos és 1 paripa eladandó. Bővebben értesülhetni a’tulajdonossal „arany sas“ vendéglőnél 2. sz. alatt, folyó hó 26-áig. Utódja­it nyomtatja Juanderer és Heckenast szabadsajtó-utcza 588. sz.

Next