Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-01-16 / 1019. szám
TARTALOM. Halálozások. Országgyűlés. Rövid közlések jan. 11. és 12-ről. — A’ jan. 7-ki országos ülés’ vége. — Jan. 8 ki ker. ülés. Törvényhatósági dolgo k. Szabolcsból (a’ követválasztást illető észrevételek). Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Halálozások. Főtiszt. Szathmáry Józs. hittudományi tanár, a’ tiszáninneni ref. egyházkerületnek 27-ik évben superintendense, a’ miskolczi ref. egyház’ lelkésze, életének 85-dik, lelkészi hivatalának 61-dik évében, aggsági elgyöngülésben, i. é. január’ 11-én, Miskolczon meghalálozott. Az élte’ alkonyán is köztisztelettel körzett férfiúnak neve kegyelettel fog az utókor által emlegettetni. Áldás hamvaira! — Gömörmegyei első aljegyző és táblabiró Rakó Miklós, 22 év óta buzgó megyei hivatalnok, — úgy szintén Kósa Károly megyei főorvos , kit az emberiség’ szenvedéseinek enyhítésére, alapos ismeret jogosított, ’s emberbaráti melegség vonzott, elhunytak. Áldás hamvaikra. — G. ORSZÁGGY Ü LÉS. Rövid közlések. A’jan. 11 iki ker. ülésben a’ vukovár-fiumei vasúttársaság igazg. választmányának ’s sz. kir. Pest’ városa’ számos polgárának petitiói mutattattak be ; amaz azonnal felolvastatott, ez a' petitionális választmányhoz ment, ’s akkor fog majd felolvashatni 's tárgyaltaim, midőn a’ sz. kir. városokat illető munkálat elővétetik. Ezután a’ verificationális választmány’ tudósitája tárgyaltatván, Pozsony’ városa, ugyszinte azon egyházi tagok, kik meg nem jelenésük iránt törvényes mentséget nem adtak elő, meg fognak idéztetni; az országgyűlésre meg nem hivott sz. kir. Bélabánya’ városának ez iránti panasza ’s azon kérdés : valljon ezen város Selmecz’ követei által képviseltethetik-e? a’verificationális választmányhoz utasittatott vissza. — Zaránd, Kraszna, Középszolnokmegyék’ és Kővárvidék’ meg nem jelenésének kérdése a’ partium’ már tanácskozásra kitűzött kérdésével együtt ’s összesen fog tárgyaltatni. — Borsod’ követe’ (Szemere B.) indítványára ki fog mondatni a’ követtábla’ részéről azon határozat, hogy a’ „törvényes szavazattal biró országgyűlési tagoknak az országgyűlésen megjelenhetése a’ kir. meghivó levelek’ meg- vagy meg nem küldésétől föltételezve ne legyen.“ — Az ezen kérdés feletti vita húzta ki a’ gyűlés’ egy részét. —A’ partium’ napirenden levő kérdésébe, a’ tárgyra tartozó irományok még kinyomtatva nem lévén, azonnal belefogni nem lehetett; mihelyt azonban a’ petitió ’s mellékletei nyomtatva tesznek, azonnal megteendi már bejelentett indítványát Pest’ követe, Kossuth L. — Ezután, a’ ma meghatározott sorozat szerint, a’ félbehagyott honosítási törvényjavaslat ’s ennek bevégeztével a’ sz. kir. városok’ rendezése fog felvétetni. — Turócz’ követe Jush J. indítványt tett a’ hazában dühöngött éhség’ ’s ínség’ tárgyában, ’s indítványára felírás és választmány határoztatott; felírás, mellyben kijelentessék, hogy a’ törvényhozás a’ kormány’ e’ tárgyra tartozó intézkedéseit elősegélni kész; ’s választmány, melly mind a’jelen szükség’ enyhítésére, mind jövendőben hasonló nyomor’ elhárítására eszközökről gondoskodjék ’s tervet készítsen. E’ választmányt a’ közteherviselés’ dolgában kiküldött országos választmánynak a’ követtábla által választott része fogja képezni. — Úgyszinte határozatba ment, hogy gravaminális választmány választassák; hogy a’ múlt országgyűlésről felterjesztett bányatörvényjavaslatra adandó k. resolutió sürgettessék; ’s hogy a’Pesten tartandó évenkénti országgyűlés, az országház’ tárgyával összeköttetésben , szinte választmányi kidolgozásra bizassék, és e’ munkára a’ sajtóügyben megbízott választmány hatalmaztassék föl. A’ Rend jan. 12-kén, a’ verificationális választmány’ tudósitására hozott határozat fel olvastatván , nyomtatás alá bocsáttatott.— Jelentetett az elnökség által, hogy nádor ő cs. k. főherczegsége az országház-terveket’a a’ múlt országgy. e’ tárgyi országos választmánynak jelentését átadta, melly jelentés’ folytán a’ tábla egy ortz. választmány’ kiküldését határozd el ezen munkálatiak ’s terveknek megvizsgálására és a’ kitűzött jutalom’ elítélésére. Szinte az elnökség a’ jan. 13-án, mint hold. József nádor’ halála’ évnapján tartandó gyászmisére hívta meg a’ rendeket. Ezután a’ honosításról ’s külföldiekről szóló törvényjavaslat’ 2-ik fejezete , a’ honpolgárság’ elvesztéséről ’s a külföldiekről szóló, Szemerey által újra szerkesztett 3 ik fejezet’ négy elsőr a tárgyaltatott. A’ főRR. jan. 12-kei ülésében megkezdetett a közös teherviselés’ tárgyábani tanácskozás. A’ RR. izenetétől eltérőleg gr. Szécsen Antal ten indítványt, mi szerint az országos választmány’ kiküldéséhez a’ főRR. a'kképen járuljanak, hogy a' közteherviselés elve, mit az egész törvényhozás múlt országgyűlésen már úgy is elfogadott, újólag kimondatván; a’ fOBB. az alkalmazás és részletek körüli nézeteik és szándékuk' kimondását akkorra tartsák fönn, midőn az országos választmány e’ részben munkálatát beadandóttá. Röviden ennyi lényege ez indítványnak, mellyben az országos pénztárnak adatik elsőség a házi adó fölött, ’s melylyet közelebb egész terjedelmében közlendőnk. A’ liptói főispán, az inditványozó gróf nézeteitől elvileg egészen eltérő beszédében, valamint többek is olly értelmezéssel járultak az indítványhoz, ha abból kirekesztve nincs az országos választmánynak a’ végetti megbízatása, hogy a’ házi adó’ elvállalásának garanciái iránt is javaslatot terjesszen elő. Mások ellenkezőleg értelmezék az indítványt, s épen azért járultak hozzá. Az összes pártolók’ száma eddig kilenczre megy , a’ RR. izenete mellett pedig öten emeltek szót. A’be nem fejezett tanácskozás hólnaputánra halasztatott. 18-ik országos ülés , jan. 7-kén d. e. 11 órakor a’ RR. és RR.-nél (folyt.) K o m e n d o M. (diakóvári kápt. köv.) Az előterjesztett törvényjavaslatot fontolóra vevén, némellyóban megütközött; felfogása szerint ugyanis azokban a’ kapcsolt részeknek nemcsak szétdarabolása, hanem idővel egyszersmind nemzetiségük’ megszüntetése terveztetik. Küldői óhajtják, hogy a’ magyar nyelv és nemzetiség’ érdekében az 1844-ik évi 2 ik t.cz. , főkép’ pedig annak 7. ’s 8-ikai ezután is fentartassanak; mert csak ennek szoros megtartása által fog az olly annyira óhajtott béke helyre állíttatni, ’a a’ kapcsolt részek’ tökéletes ragaszkodása és szives simulása az anyaországhoz elérett. — Ha ugyanis az idézett i.cz. 8 ika ezután is épségben úgy fentartatik , „hogy a’ magyar nyelv a kapcsolt részekbeli fő- és minden középiskolákban (académia ’s gynásiumokban) mint rendszerinti tudomány taníttassák“, — akkor a’részekben a’ magyar nyelv’ tisztelete biztosítva van, míg más részről annak további terjesztésére ’s megtanulására nyilvános alkalom nyuttalik azoknak, kiknek érdekében leend a’ százados kapcsolatot az anyaországgal ezután is fentartani; — ha pedig a’ mondott 8-ik §. jelen törvényjavaslat’ 4-ikosa szerint módosittatik, hogy t. i. „Pozsega-, Szerém- és Verőczemegyékben, valamint a’ magyar tengeri révpartokban is hat év’ lefolyta után úgy országidei, mint hivatalos nyelv egyedül és kizárólag a’ magyar legyen“, — úgy hat év múlva ezen részeknek Magyarországhoz csatolása czéloztatik; — ezen lépés pedig sérelem lenne Horvátország’ irányában. Mert hogy a’ kérdéses részek ennek hajdantól fogva kiegészítő részét képezték, világos mind históriai adatokból, mind törvénykönyveinkből. Előszámlál szóló állítása’ támogatására némelly obscurus írókból vett adatokat és számos törvényczikket, különösen az 1588 : 10. és 1608 . kor. előtti 11-ik törv.czikkelyeket, mellyekben Magyarország és a’ részek’ határául a’ Dráva-folyam tűzetik ki. — Bizonyos továbbá, hogy Dalmát-, Horvát- és Tótországoknak Kálmán király óta külön vezérei, később bánjai valának: egy vagy kettő, de ritkán három , a’ mint vagy a’ közszükség kívánta, vagy a’ királynak tetszett valakit e’ czimmel díszíteni; de ezek nem magyar törvény, hanem, mint az 1715 : 114. ’s 1723 : 87. t.cz. bizonyítják, a’ nevezett országok’ municipális jogai szerint kormányoztak. — Kétségen kivül van az is, hogy Slavónia, úgy alsó, mint felső, Kálmán’ideje óta elválasztva volt Magyarországtól, melly különböztetést az adófizetés’ módja bizonyít; Slavóniában t. i. tengeri-vám (mardurino) divatozott; Magyarországban pedig lucrum camerae. — Tagadhatatlan még, hogy Slavóniának felosztása, alsóra’s felsőre, ugyanazon tartományt jelenti, mit az 1471 : 6. és 1498 : 16. t.cz. bizonyítanak , legvilágosabban pedig az 1715 : 118. , 1741 : 50. és 179°/1 : 26. tc.czikkely’ 14. §-sa fejt ki, sőt a’ hozzájok tartozó megyék is elsoroltatnak, nevezetesen Alsó- Slavóniához a’ mostani három: Pozsega, Verőcze és Szerém, mit későbbi országgyűlési irományok, nevezetesen az 1751., 179%., 1802., 182/is., 182%. és 1830 ki évbeliek is, tanúsítanak. — Slavónia a’ török járom alól kiszabadittatván, a’ szóban levő három megye, Horvát- , Dalmát- és Tótországok’ karai és rendeinek ismételt kérésére, melly Magyarország’ rendei által is (1715., 1723., 1741-ben) pártoltatott, k. k. resolutió által az említett országokhoz csatoltaték, ’s ez által 1745-ben a’ m. sz. koronához kapcsoltaték , sértetlenül fenmaradván úgy Magyarország, mint a’horvátországi bán’ hatósága; Magyarországé az adóra nézve , melly tekintetben a’ helyt, tanács alá rendeltetik ; a’ bán’ hatósága pedig, a’ többi politikus és provinciális tárgyakra terjeszkedett ki, mellyekre nézve maiglan is a’ bán’ hatósága alatt állanak. Már pedig, hogy sürgethették volna e’ visszacsatolást a’ többször érintett országok , hogy pártolták volna azon kérelmet Magyarország’ rendei is, és hogy járulhatott volna a’ kéréshez ő fölségek. revolutiójával, ha akárhonnan nem lett volna bizonyos az, hogy Alsó-Slavónia ’s a’ kérdéses három megye Horvát-, Dalmát- és Tótország’ territóriumához tartozik. — De az is kétségtelen , hogy e’ három megye az 1751 : 23-ik törvényczikk által hely- és szavazati jogot nyertek a’ magyar országgyűlésen, holott ugyanazok Dalmát-, Horvát- és Tótország’ követei által is képviseltetnek; ez azért történt, mert ezen megyéket a’ királyok, mint az 1351 : 12. tezikk bizonyítja, arra kényszeritették, hogy a' magyar megyékben divatozó modorban adózzanak, az igazság és rend hozta tehát magával , hogy külön szavazati joggal is bírjanak. Végtére helyén volna itt, a’ kapcsolt részeknek e’ teremben sokszor ostromolt municipális jogait érinteni, mellyek’ előadására gyakran nem minden ingerültség nélkül szólittatnak fel; de megvallja szóla, hogy e’ részben annyi törvényczikket talált, hogy azokat elősorolni képes nem lehet, valamint senkitől sem lehet kívánni, hogy az egész magyar törvénykönyvet itt szóról szóra felmondja. Szeretné inkább ledictálni e’ municipális jogokat. Feleslegnek tartja ugyan e’ kérdésben tovább menni, mert mindenkinek históriai és statisticai adatokból tudni kell, hogy a’ kapcsolt részek századok óta háboritlanul külön törvény és jogokkal élnek, azonban mégis számos törvényt felidéz; az 1687 : 23. kimondja, ’s ezt az 1798 : 26. megerősíti: ,,ut bonorum possidendorum et offieiorum in Croatia sint capaces soli catholici;“ — 1681 : 66. : „ut regna Croatiae et Slavoniae juxta leges et consvetudines suas insurgant; — 1496 : 50.: „ut Cunantes ad judicium Báni spectent; innen az 1608 : 11. kor. előtti I.czikk’ nyomán a’ báni tábla’ felállítása 1715 ben; 1806-ik év óta a’ deák nyelv’diplomaticai állása. Az 1687 : 23. t czikk által Horvát- és Tótország’ törvényei ’s szokásai megerősittetnek, ’s azok az 1715 :120. t.czikk szerint kérdés alá többé nem vonhatók.— Mindezekből világos, hogy Horvát- Dalmát- és Tótországoknak vannak municipális jogai, és Alsó- Slavonia Horvátországnak kiegészítő részét képezi. Azért nyíltan kimondja szóló, hogy ő a’ magyar sz. koronától elválni soha nem fog, de mint tótországi polgár a’kapcsolt részektől, mellyeket a’ természet folyói által már összecsatolt , mellyek egy religio, egy nyelv és közös szokás által rokonok egymáshoz, ’s mellyek’ boldog egyességét a’ törvények is pártolják, szinte soha sem kíván elszakadni. Smaich B. (Buccari): Fentartja észrevételeit a’ kerülésre, ’e óhajtja, hogy ezt Turmező’képviselője is tette volna, kinek ellenében kijelenti, hogy Horvátország’ követeit törvényesen megválasztott követeknek ismeri, kinek választásán ő is jelen volt. Kossuth L. Azokat, kik Horvátország’ követeiről beszélnek, figyelmezteti az 1625 : 61. t.czikkre, melly szerint a’ horvátországi követeknek itt ülésük sem volna, mert azon törvény Slavónia’ követének ad széket. Azok’ ellenében, miket a’ diákóvári káptalan’ követe ’s egyebek bőven felhoztak, csupán azért, nehogy hallgatás által helyességük elismerve lenni láttassák, megjegyzi, hogy mindazon elkoptatott, már százszor elmondott állításokból épen ellenkezőjő ki, mint a’ mi általok czéloztatott, minek részletes bebizonyítását, időnyerés’ tekintetéből, más alkalomra tartja fenn. — Kőrös’ városa’ követének helytelen kifejezését egyszerűen visszautasítja. — Kir. személynök ő mltga’ figyelmeztetésére, hogy t. i. az eddig használt nevezetek meghagyassanak, hogy neki épen nincs szándékában olly nevezeteket használni, mellyek által azon részek’ diplomaticai állása bérmikép’ praeoccupáltassék; ő csupán azt óhajtja,hogy a’ kapcsolt részek’ neve alatt Fiume is foglaltatván, a’ reá nézve tett kivétel oda ne értessék, hová azt a' tábla értetni nem akarja. M o y z e s J. (zágrábi kápt.): A’ turmezei követ által említett zágrábi intézetre nézve azon felvilágosítást adja, hogy a’ zágrábi püspök, állásánál fogva, átlátván a’ nevelés’ szükségét, mindenekelőtt pedig azt, hogy a’ nőnemű ifjúságot, a’jövendőbeli anyákat kell jól nevelni, kik a’ hon’ leendő polgárainak az első irányt adják, több mint 100,000 ftnyi költséggel alapított egy apáéra kolostort, hol az apáczák nemcsak a’ betegeket ápolják, hanem egyszersmind az ifjúságot is tanitják. (Zaj és nevetés.) Kir. személynök. Csendet kíván, 's kijelenti, hogy azok, kik a’ szólót előadásában gátolják, azon törvényt sértik, melly minden országgyülési tagnak szólásszabadságát biztosítja. M o y z e s J. folytatólag : Illy intézetre Zágrábban érezhető szükség volt, mert százakra megy azok’ száma, kik Horvátországban e’ nevelést igénylik. Azonban, fájdalom , Horvátországban nem találtatván alkalmatos személyek, kikre a’ nevelési reformot bizni lehetett volna, a’ 9 Januarius 16. S 848. Vasárnap Megjelenik c’láp mnden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft. postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 hr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Festen, hatvani-utczai Horváth’-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt minden kir. postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs. főpostahivatal’ utján történtek. Mindenféle hirdetmények felvetetnek , ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért,° vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasába sorért pedig 10 p. kr számittatik.