Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-01-16 / 1019. szám

TARTALOM. Halálozások. Országgyűlés. Rö­vid közlések jan. 11. és 12-ről. — A’ jan. 7-ki országos ülés’ vége. — Jan. 8 ki ker. ülés. Törvényhatósági d­o­l­­g­o k. Szabolcsból (a’ követválasztást illető észrevételek). K­ülföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Halálozások. Főtiszt. Szathmáry J­ó­z­s. hittudományi tanár, a’ tiszáninneni ref. egyházkerületnek 27-ik évben superintendense, a’ miskolczi ref. egyház’ lelké­sze, életének 85-dik, lelkészi hivatalának 61-dik évében, aggsági elgyöngülésben, i. é. január’ 11-én, Miskolczon meg­­halálozott. Az élte’ alkonyán is köztisztelettel körzett férfiú­nak neve kegyelettel fog az utókor által emlegettetni. Áldás hamvaira! — Gömörmegyei első aljegyző és táblabiró R­a­­­k­ó M­i­k­l­ó­s, 22 év óta buzgó megyei hivatalnok, — úgy szin­tén K­ó­s­a Károly megyei főorvos , kit az emberiség’ szenvedéseinek enyhítésére, alapos ismeret jogosított, ’s ember­baráti melegség vonzott, elhunytak. Áldás hamvaikra. — G. ORSZÁG­G­Y Ü L­É­S. Rövid közlések. A’jan. 11 iki ker. ülésben a’ vu­kovár-fiumei vasúttársaság­ igazg. választmányának ’s sz. kir. Pest’ városa’ számos polgárának petitiói mutattattak be ; amaz azonnal felolvastatott, ez a' petitionális választ­mányhoz ment, ’s akkor fog majd felolvashatni 's tárgyal­taim, midőn a’ sz. kir. városokat illető munkálat elővéte­­tik. Ezután a’ verificationális választmány’ tudósitája tár­gyaltatván, Pozsony’ városa, ugyszinte azon egyházi ta­gok, kik meg nem jelenésük iránt törvényes mentséget nem adtak elő, meg fognak idéztetni; az országgyűlésre meg nem hivott sz. kir. Bélabánya’ városának ez iránti panasza ’s azon kérdés : valljon ezen város Selmecz’ kö­vetei által képviseltethetik-e? a’verificationális választ­mányhoz utasittatott vissza. — Zaránd, Kraszna, Közép­­szolnokmegyék’ és Kővárvidék’ meg nem jelenésének kér­dése a’ partium’ már tanácskozásra kitűzött kérdésével együtt ’s összesen fog tárgyaltatni. — Borsod’ követe’ (Szemere B.) indítványára ki fog mondatni a’ követtábla’ részéről azon határozat, hogy a’ „törvényes szavazattal biró országgyűlési tagoknak az országgyűlésen megjelen­­hetése a’ kir. meghivó levelek’ meg- vagy meg nem kül­désétől föltételezve ne legyen.“ — Az ezen kérdés feletti vita húzta ki a’ gyűlés’ egy részét. —A’ partium’ napiren­den levő kérdésébe, a’ tárgyra tartozó irományok még ki­nyomtatva nem lévén, azonnal belefogni nem lehetett; mihelyt azonban a’ petitió ’s mellékletei nyomtatva tesz­­nek, azonnal megteendi már bejelentett indítványát Pest’ követe, Kossuth L. — Ezután, a’ ma meghatározott sorozat szerint, a’ félbehagyott honosítási törvényjavaslat ’s ennek bevégeztével a’ sz. kir. városok’ rendezése fog felvétetni. — Turócz’ követe J­u­s­­­h J. indítványt tett a’ hazában dühöngött éhség’ ’s ínség’ tárgyában, ’s indít­ványára felírás és választmány határoztatott; felírás, m­elly­­ben kijelentessék, hogy a’ törvényhozás a’ kormány’ e’ tárgyra tartozó intézkedéseit elősegélni kész; ’s választ­mány, melly mind a’jelen szükség’ enyhítésére, mind jö­vendőben hasonló nyomor’ elhárítására eszközökről gon­doskodjék ’s tervet készítsen. E’ választmányt a’ közte­herviselés’ dolgában kiküldött országos választmánynak a’ követtábla által választott része fogja képezni. — Úgy­­szinte határozatba ment, hogy gravaminális választmány választassák; hogy a’ múlt országgyűlésről felterjesztett bányatörvényjavaslatra adandó k. resolutió sürgettessék; ’s hogy a’Pesten tartandó évenkénti országgyűlés, az or­­szágház’ tárgyával összeköttetésben , szinte választmányi kidolgozásra bizassék, és e’ munkára a’ sajtóügyben meg­bízott választmány hatalmaztassék föl. A’ Rend­ jan. 12-kén, a’ verificationális választmány’ tudósi­tására hozott határozat fel olvastatván , nyomtatás alá bocsáttatott.— Jelentetett az elnökség által, hogy ná­dor ő cs. k. főherczegsége az országház-terveket’a a’ múlt országgy. e’ tárgyi országos választmánynak jelentését átadta, melly jelentés’ folytán a’ tábla egy ortz. választ­mány’ kiküldését határozd el ezen munkálatiak ’s tervek­nek megvizsgálására és a’ kitűzött jutalom’ elítélésére. Szinte az elnökség a’ jan. 13-án, mint hold. József nádor’ halála’ évnapján tartandó gyászmisére hívta meg a’ ren­deket. Ezután a’ honosításról ’s k­ü­l­földi­ekről szóló törvényjavaslat’ 2-ik fejezete , a’ h­o­n­­polgárság’ elvesztéséről ’s a külföl­diekről szóló, Szemere­y által újra szerkesztett 3 ik fejezet’ négy első­r a tárgyaltatott. A’ főRR. jan. 12-kei ülésében megkezdetett a közös teherviselés’ tárgyábani tanácskozás. A’ RR. izenetétől eltérőleg gr. S­z­é­c­s­e­n Antal ten indít­ványt, mi szerint az országos választmány’ kiküldéséhez a’ főRR. a'kképen járuljanak, hogy a' köztehervi­selés elve, mit az egész törvényhozás múlt ország­gyűlésen már úgy is elfogadott, újólag kimondatván; a’ fOBB. az alkalmazás és részletek körüli nézeteik és szán­dékuk' kimondását akkorra tartsák fönn, midőn az orszá­gos választmány e’ részben munkálatát beadandóttá. Rö­viden ennyi lényege ez indítványnak, mellyben az orszá­gos pénztárnak adatik elsőség a házi adó fölött, ’s mely­­lyet köz­elebb egész terjedelmében közlendőnk. A’ liptói főispán, az inditványozó gróf nézeteitől elvileg egészen eltérő beszédében, valamint többek is olly értelmezéssel járultak az indítványhoz, ha abból kirekesztve nincs az or­szágos választmánynak a’ végetti megbízatása, hogy a’ házi adó’ elvállalásának garanciái iránt is javaslatot ter­jesszen elő. Mások ellenkezőleg értelmezék az indítványt, s épen azért járultak hozzá. Az összes pártolók’ száma eddig kilenczre megy , a’ RR. izenete mellett pedig öten emeltek szót. A’be nem fejezett tanácskozás hólnaputánra halasztatott. 18-ik országos ülés , jan. 7-kén d. e. 11 órakor a’ RR. és RR.-nél (folyt.) K o m e n d o M. (diakóvári kápt. köv.) Az előter­jesztett törvényjavaslatot fontolóra vevén, némelly­ó­ban megütközött; felfogása szerint ugyanis azokban a’ kap­csolt részeknek nemcsak szétdarabolása, hanem idővel egyszersmind nemzetiségük’ megszüntetése terveztetik. Küldői óhajtják, hogy a’ magyar nyelv és nemzetiség’ ér­dekében az 1844-ik évi 2 ik t.cz. , főkép’ pedig annak 7. ’s 8-ik­­­ai ezután is fentartassanak; mert csak ennek szoros megtartása által fog az olly annyira óhajtott béke helyre állíttatni, ’a a’ kapcsolt részek’ tökéletes ragaszko­dása és szives simulása az anyaországhoz eléret­t. — Ha ugyanis az idézett i.cz. 8 ik­­­a ezután is épségben úgy fentartatik , „hogy a’ magyar nyelv a kapcsolt részekbeli fő- és minden középiskolákban (académia ’s gynásiumok­­ban) mint rendszerinti tudomány taníttassák“, — akkor a’részekben a’ magyar nyelv’ tisztelete biztosítva van, míg más részről annak további terjesztésére ’s megtanu­lására nyilvános alkalom nyuttalik azoknak, kiknek érde­kében leend a’ százados kapcsolatot az anyaországgal ezután is fentartani; — ha pedig a’ mondott 8-ik §. jelen törvényjavaslat’ 4-ik­o­sa szerint módosittatik, hogy t. i. „Pozsega-, Szerém­- és Verőczemegyékben, valamint a’ magyar tengeri révpartokban is hat év’ lefolyta után úgy országidei, mint hivatalos nyelv egyedül és kizárólag a’ magyar legyen“, — úgy hat év múlva ezen részeknek Magyarországhoz csatolása czéloztatik; — ezen lépés pe­dig sérelem lenne Horvátország’ irányában. Mert hogy a’ kérdéses részek ennek hajdantól fogva kiegészítő részét képezték, világos mind históriai adatokból, mind törvény­­könyveinkből. Előszámlál szóló állítása’ támogatására né­­melly obscurus írókból vett adatokat és számos törvény­­czikket, különösen az 1588 : 10. és 1608 . kor. előtti 11-ik törv.czikkelyeket, mellyekben Magyarország és a’ részek’ határául a’ Dráva-folyam tűzetik ki. — Bizonyos továbbá, hogy Dalmát-, Horvát- és Tótországoknak Kál­mán király óta külön vezérei, később bánjai valának: egy vagy kettő, de ritkán három , a’ mint vagy a’ köz­­szükség kívánta, vagy a’ királynak tetszett valakit e’ czimmel díszíteni; de ezek nem magyar törvény, ha­nem, mint az 1715 : 114. ’s 1723 : 87. t.cz. bizonyítják, a’ nevezett országok’ municipális jogai szerint kormá­nyoztak. — Kétségen kivül van az is, hogy Slavónia, úgy alsó, mint felső, Kálmán’ideje óta elválasztva volt Magyarországtól, melly különböztetést az adó­fizetés’ módja bizonyít; Slavóniában t. i. tengeri-vám (mardurino) divatozott; Magyarországban pedig lucrum camera­e. — Tagadhatatlan még, hogy Slavóniának fel­osztása, alsóra’s felsőre, ugyanazon tartományt jelenti, mit az 1471 : 6. és 1498 : 16. t.cz. bizonyítanak , legvi­­lágosabban pedig az 1715 : 118. , 1741 : 50. és 179°/1 : 26. tc.czikkely’ 14. §-sa fejt ki, sőt a’ hozzájok tartozó megyék is elsoroltatnak, nevezetesen Alsó- Slavóniához a’ mostani három: Pozsega, Verőcze és Szerém­, mit ké­sőbbi országgyűlési irományok, nevezetesen az 1751., 179%., 1802., 182/is., 182%. és 1830 ki évbeliek is, tanúsítanak. — Slavónia a’ török járom alól kiszabadit­­tatván, a’ szóban levő három megye, Horvát- , Dalmát- és Tótországok’ karai és rendeinek ismételt kérésére, melly Magyarország’ rendei által is (1715., 1723., 1741-ben) pártoltatott, k. k. resolutió által az említett országokhoz csatoltaték, ’s ez által 1745-ben a’ m. sz. koronához kap­­csoltaték , sértetlenül fenmaradván úgy Magyarország, mint a’horvátországi bán’ hatósága; Magyarországé az adóra nézve , melly tekintetben a’ helyt, tanács alá ren­deltetik ; a’ bán’ hatósága pedig, a’ többi politikus és provinciális tárgyakra terjeszkedett ki, mellyekre nézve maiglan is a’ bán’ hatósága alatt állanak. Már pedig, hogy sürgethették volna e’ visszacsatolást a’ többször érintett országok , hogy pártolták volna azon kérelmet Magyarország’ rendei is, és hogy járulhatott volna a’ ké­réshez ő fölsége­k. revolutiójával, ha akárhonnan nem lett volna bizonyos az, hogy Alsó-Slavónia ’s a’ kérdéses három megye Horvát-, Dalmát- és Tótország’ territó­riumához tartozik. — De az is kétségtelen , hogy e’ három megye az 1751 : 23-ik törvényczikk által hely- és szavazati jogot nyertek a’ magyar országgyűlésen, holott ugyanazok Dalmát-, Horvát- és Tótország’ köve­tei által is képviseltetnek; ez azért történt, mert ezen me­gyéket a’ királyok, mint az 1351 : 12. tezikk bizonyítja, arra kényszeritették, hogy a' magyar megyékben divatozó modorban adózzanak, az igazság és rend hozta tehát ma­gával , hogy külön szavazati joggal is bírjanak. Végtére helyén volna itt, a’ kapcsolt részeknek e’ teremben sok­szor ostromolt municipális jogait érinteni, mellyek’ elő­adására gyakran nem minden ingerültség nélkül szólittat­­nak fel; de megvallja szóla, hogy e’ részben annyi tör­­vényczikket talált, hogy azokat elősorolni képes nem le­het, valamint senkitől sem lehet kívánni, hogy az egész magyar törvénykönyvet itt szóról szóra felmondja. Sze­retné inkább ledictálni e’ municipális jogokat. Felesleg­nek tartja ugyan e’ kérdésben tovább menni, mert min­denkinek históriai és statisticai adatokból tudni kell, hogy a’ kapcsolt részek századok óta háboritlanul külön tör­vény és jogokkal élnek, azonban mégis számos törvényt felidéz; az 1687 : 23. kimondja, ’s ezt az 1798 : 26. meg­erősíti: ,,ut bonorum possidendorum et offieiorum in Croa­tia sint capaces soli catholici;“ — 1681 : 66. : „ut regna Croatiae et Slavoniae juxta leges et consvetudines suas insurgant; — 1496 : 50.: „ut C­unantes ad judicium Báni spectent; innen az 1608 : 11. kor. előtti I.czikk’ nyomán a’ báni tábla’ felállítása 1715 ben; 1806-ik év óta a’ deák nyelv’diplomaticai állása. Az 1687 : 23. t czikk által Hor­vát- és Tótország’ törvényei ’s szokásai megerősittetnek, ’s azok az 1715 :120. t.czikk szerint kérdés alá többé nem vonhatók.— Mindezekből világos, hogy Horvát- Dalmát- és Tótországoknak vannak municipális jogai, és Alsó- Slavonia Horvátországnak kiegészítő részét képezi. Azért nyíltan kimondja szóló, hogy ő a’ magyar sz. koronától elválni soha nem fog, de mint tótországi polgár a’kapcsolt részektől, mellyeket a’ természet folyói által már össze­csatolt , mellyek egy religio, egy nyelv és közös szokás által rokonok egymáshoz, ’s mellyek’ boldog egyességét a’ törvények is pártolják, szinte soha sem kíván elszakadni. Smaich B. (Buccari): Fentartja észrevételeit a’ ker­­ülésre, ’e óhajtja, hogy ezt Turmező’képviselője is tette volna, kinek ellenében kijelenti, hogy Horvátor­szág’ követeit törvényesen megválasztott követeknek is­meri, kinek választásán ő is jelen volt. Kossuth L. Azokat, kik Horvátország’ követei­ről beszélnek, figyelmezteti az 1625 : 61. t.czikkre, melly szerint a’ horvátországi követeknek itt ülésük sem volna, mert azon törvény Slavónia’ követének ad széket. Azok’ ellenében, miket a’ diákóvári káptalan’ követe ’s egyebek bőven felhoztak, csupán azért, nehogy hallgatás által he­lyességük elismerve lenni láttassák, megjegyzi, hogy mindazon elkoptatott, már százszor elmondott állítások­ból épen ellenkező­jő ki, mint a’ mi általok czéloztatott, minek részletes bebizonyítását, időnyerés’ tekintetéből, más alkalomra tartja fenn. — Kőrös’ városa’ követének helytelen kifejezését egyszerűen visszautasítja. — Kir. sze­­mélynök ő mltga’ figyelmeztetésére, hogy t. i. az eddig használt nevezetek meghagyassanak, hogy neki épen nincs szándékában olly nevezeteket használni, mellyek által azon részek’ diplomaticai állása bérmikép’ praeoccupál­­tassék; ő csupán azt óhajtja,hogy a’ kapcsolt részek’ neve alatt Fiume is foglaltatván, a’ reá nézve tett kivétel oda ne értessék, hová azt a' tábla értetni nem akarja. M o y z e s J. (zágrábi kápt.): A’ turmezei követ ál­tal említett zágrábi intézetre nézve azon felvilágosítást adja, hogy a’ zágrábi püspök, állásánál fogva, átlátván a’ nevelés’ szükségét, mindenekelőtt pedig azt, hogy a’ nő­nemű ifjúságot, a’jövendőbeli anyákat kell jól nevelni, kik a’ hon’ leendő polgárainak az első irányt adják, több mint 100,000 f­tnyi költséggel alapított egy apáéra kolos­tort, hol az apáczák nemcsak a’ betegeket ápolják, hanem egyszersmind az ifjúságot is tanitják. (Zaj és nevetés.) Kir. személynök. Csendet kíván, 's kijelenti, hogy azok, kik a’ szólót előadásában gátolják, azon tör­vényt sértik, melly minden or­szággyülési tagnak szólás­szabadságát biztosítja. M o y z e s J. folytatólag : Illy intézetre Zágrábban érezhető szükség volt, mert százakra megy azok’ száma, kik Horvátországban e’ nevelést igénylik. Azonban, fáj­dalom , Horvátországban nem találtatván alkalmatos sze­mélyek, kikre a’ nevelési reformot bizni lehetett volna, a’ 9 Januarius 16. S 848. Vasárnap Megjelenik c’láp m­nden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft. postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 hr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Festen, hatvani-utczai Horváth’-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt minden kir. postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs. főpostahivatal’ utján történte­k.­­ Mindenféle hirdetmények felv­etetnek , ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért,° vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasába sorért pedig 10 p. kr számittatik.

Next