Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-28 / 12. szám
Maffielenik elan minden héten négyszer vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, néggyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben . Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai Horváth-házban 53.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Nádor kir. helytartó ő fenségétől a ministerelnökhöz: Kedves gróf Batthány, ministerelnök úr ! Addig is, mig az ön által javaslatba hozott miniszertársainak bizton várt megerősítése bekövetkeznék, ennek javaslatára a jelen rendkívüli körülmények közt a közcsend és rend érdekében szükségesnek tartom, hogy azok közül, kiket ön a miniszeri tárczákra előterjesztett, Klauzál Gábor és Szemere Bertalan urak a szükséghez képest netalán még ön által kinevezendő más tekintélyes férfiakkal egyetemben ideiglenesen mindazon intézkedés hatósággal megbízassanak és felruháztassanak, melly az egész országban 03 kapcsolt részeiben a rend fentartására megkivántatik. Felhatalmazom önt erre nézve a szükséges intézkedéseket megtenni, s minden hatóságokat ezen ideiglenes rendőri országos bizottmány rendeleteinek sikeresitésére utasítani. — Kelt Pozsonyban, mártius 23-án 1848. István, nádor. —-------------Szemere Bertalan belügyminiszernek tart. 25-én este mondott beszéde, midőn a főváros polgárai által fáklyás zenével üdvözöltetett : Tisztelt polgártársaim! Vannak idők, midőn a népek lelke, mint a menynek kapuja, megnyilatkozik, és benne a szabadság érzete csodamódon revelálja magát , mint egykor az isteni vallás magát a megváltóban revelálta. Az ilyen időket én az emberiség történeteiben szent pillanatoknak tekintem; a mi bűnök és kihágások ilyenkor elkövettetnek, azoktól undorral fordítom el szemeimet, de más részről gondolatom a lélek mélyébe száll, hol lakik a szabadság, melly elnyomatásában hasonló azon tűzhöz a földnek keblében, mellyre a sors egy vezuvot hengeritvén, terhe alól magát rezgés és rázkódás közben szabadítja ki. Ilyen időnek éljük mi első napjait, első heteit. Most minden perez komoly és szent, mint az életé s mint a halálé. Európa népei zajlásnak indultak, tehát mi sem tespedhettünk, mi sem hallgathattunk , organizálni kellett magunkat, különben elhordja a vihar e nemzetet és annak királyi székét. És nem késtünk, nem töprenkedtünk, az idő maga gondolkodott helyettünk, mi tettük azt, amit rögtön tennünk lehetett, a népnek megnyitottuk az alkotmány sánczait, az osztályok közt leromboltuk a válaszfalakat. Mi nem kérdeztük többé küldőinket, hanem a hazát, az utasítások elnémultak, mert a nemzet szólalt fel, azon fatum, melly Európa sorsát megragadta, rendelkezett velünk is; a haza szívéből a pártok eltűntek e pillanatban, előlépett a haza szent és a korona ősi képe, s e kettő körül, mint oltár körül gyülekezett össze az imádó hazafiak serege. Tehát a népekre is megjön elvégre az idő a maga teljességében. Az a hoszúi szenvedés, az a sok tűrés egy jelleggé sürüdött össze a népek lelkében, melly néhol leütött mint menykő, néhol pedig, mint záporeső, áldása lett a földnek, mellyre hullt. Hazánk e boldog, e szerencsés országok közé tartozik. Eljött a jelleg, de a veszély elment, csak áldása maradt meg. Tudniillik. A nemzetet ezután nemzeti, független magyar ministérium fogja kormányozni. Tehát Magyarország többé nem gyarmat. — A lélek, e roppant óriás, kiszabadult rozsdás békáiból, a sajtó szabad. — Csaknem egészen valósággá vált hazánkban is ama szent elv : egyenlő jogok és egyenlő terhek. — A föld szabad, mellyet a nép bir, és szabad a nép, melly azt bírja. — Nemzeti őrség őrködik felettünk, melly palládiuma a szabadságnak. Tehát mindent még nem nyertünk meg, de megnyertük azt, melly alapja mindennek. Megvan már a föld lábaink alatt, mellyen álláspontot vehetünk, megvan már a nap fejünk felett, melly világít és melegít, még kevés fejlődés, kevés előhaladás kell, és mint nemsokára a világra nézve a természet tavasza bekövetkezik, úgy bekövetkezik hazánkra nézve is a szabadság tavasza. Egy szóval, nem sok hiányzik már ahhoz, hogy a nemzet minden érdekeiben egység legyen, melly egység alapja minden hatalomnak, alapja minden dicsőségnek, mellyre a magyar nemzet számot tarthat Európa népeinek magas sorában. Legyetek bizonyosak benne, hogy mi híven megőrizzük az elveket, mellyeket kivivtunk. És alkalmazni fogjuk azokat minden következményeikben. Az alkotmány, mint egy vén épület, összedőlt, új fog omladékainak helyén emelkedni. De ehhez idő kell, és az időben rend és béke és bizodalom, de félre ne értsetek : béke, rend és bizodalom soha nem a szabadság rovására kell. Hanem az igaz elveket könnyű megismerni, nehezebb kivívni, legnehezebb alkalmazni. Hosszú idő is kívántatik hozzá. Tehát legyetek várakozással és bizodalommal is. Hiszen e néhány nap alatt, a villámnak gyorsaságával, félszázadot éltünk át, istennek különös gondviselése vilasztott felettünk, és aki eddig kételkedett, most meggyőződhetett róla, hogy a magyaroknak saját istene van. Ennek kegyelmét kérjük ki a további nagy munkához. Üdvözlek tisztelt polgártársaim. Üdvözlem Pest városát, mint a hazának szívét, üdvözlem Budával együtt, mint a hazának két szemefényét, mint példaadót és hatalmas tényezőt a rendben és szabadságban országszerte. Üdvözlem imádom hazámat a való szabadság küszöbén, a paradicsomnak ajtajánál. Üdvözlem e három szent elvet: szabadság, egyenlőség és felebarátság. És még egyet, mi, t. i. Batthyány Lajos miniszerelnök és azok, kik mint miniszertársai jelenleg királyi megerősítés alá vagyunk terjesztve, más biztosítékot a jövendőre nézve nem adhatunk, mint, hogy mi a szabadságot nem tartjuk eszköznek, hanem czélnak, mi a rendet is a szabadságért óhajtjuk, és azt a szabadság szempontjából a szabadság eszközeivel óhajtjuk fentartani; mi azok leszünk a kormányon is, akik valánk az ellenzék soraiban, mi amelly elveket hirdettünk , azokat életbe is léptetni igyekezünk, Íme itt a szabad ég alatt, az éjnek ünnepi csendében, az örökkévaló isten szine előtt esküszünk, amint e fogadásunkat megtartjuk, Isten minket úgy segéljen! Folytatása a 46-ik országos főrendi ülésnek, márt. 23-án, esti 7 órakor. Tárgy : a megszüntetett úrbéri úri javadalmak státusadóssággá változtatása stb. Áthozatván a rendek másodszenete a ministérium alakítása tárgyában , az abban foglalt javaslatok azonnal minden ellenvetés nélkül elfogadtattak. Tárgyalás alá vétetett az úrbéri megszüntetett magának javadalmak státusadóssággá változtatásáról a törvényjavaslat. Az 5. §-ban, mellyben a birtokosoknak adandó státuskötelezvények kifizetésére a kincstári fekvő javak köttetvénye, a ministérium felhatalmaztatik azok alapján kölcsön eszközlésére, vagy azon javak részletenként eladására, — gr. Barkóczy János, a mennyiben azon javak elegendők nem lennének, a kincstári s egyéb országos jövedelmeket is zálogjelül kitüzetni kívánta. Elfogadtatott. A 7. §-ban meghagyatik a ministériumnak, hogy a státusadósság mikép leendő kamatozása s törlesztése iránt jövő országgyűlésre törvényjavaslatot tegyen. Gr. Barkóczy P. és gr. Zichy Henrik azon óhajtásukat fejezték ki, hogy a kamatozás iránti javaslat, mi egyedül képes a kötelezvényeknek hitelt szerezni, mielőbb beadassék, a törlesztés iránt későbben is lehetvén rendelkezni. Később pedig kivonatukat oda módosíták , hogy jövő országgyűlésen a kamatozás megállapítása a törlesztés kérdéséről ne föltételeztessék. E kívánat öszhangzásban lévén a többség és a miniszerelnök szándékával, utóbbi csak azt jelenté ki, mikép nem akarja megköttetni kezeit az iránt, minő kamatozást s minő és mikori törlesztést javaljon. Megszűnvén az e részbeni nehézség: dr. Batthányi Kázmér az egész törvényczikkre nézve megjegyzi, miszerint abban két fontos dolog érintetlenül maradt, mikről szükséges világosan rendelkezni, hogy a perlekedés útja elvágassék. Egyik a birtokos és haszonbérlő közti viszonyok, másik az úrbéri örökváltság iránt eddig kötött s még egészen nem teljesített szerződések. Mondassák bár ezekre, hogy semmiseknek tekintetnek, vagy hogy az utóbbiak következtében fenmaradt adósságokat a státus kifizeti, részéről mindenikben megnyugszik; csakhogy bizonyosság végett valami intézkedés történjék. Többen úgy látták, hogy az örökváltsági szerződések iránt semmi intézkedésre szükség nincs, mivel a jelen törvénynek visszaható ereje nem lévén, azok, mint egyéb magánszerződések, ezentúl is teljesítendők lesznek; a haszonbéri szerződésekre nézve pedig önmagában érződik, hogy , miután azok tárgyai, az úri javadalmak megszűnnek, maguk a szerződések is megszűntekül fognak tekintetni. Mások azonban minden magyarázatok elkerül Hazafiak! Európa nagyobb része küzdött, s kivívta az utóbbi időben a szabadság és jogegyenlőség elveit. Magyarország is fellelkesült e szent ügyben. A pesti 12 pont által, s részint az országgyűlés által is ledöntöttek azon korlátok, amellyek az ország miait különszakasztották. Az úrbéri viszonyok megszüntetve, a közös teherviselés meghatározva, a népképviselet és nemzetőrség elve kimondva, a sajtó bilincsei összetörve : szabad a föld, szabad az ember, ki e földet lakja, szabad a szellem , nincs többé nemes és nemnemes, polgár és nempolgár, mindnyájan egyenlő fiai vagyunk Magyarországnak, osztozok annak minden jogaiban és minden terheiben. A szabadság és jogegyenlőség a vész pillanataiban egygyé olvadt nemzet közvéleménye s az országgyűlés által egyértelműig kimondva s elfogadva van. Ezeknek biztosításául nem volt egyéb hátra, mint hogy a nemzet összes ügyei önálló magyar kormány, magyar felelős ministérium által kezeltessenek. Ez is megigértetett. Ö fölsége a magyar király gróf Batthyányi Lajost felhatalmazta önálló magyar kormány alakítására. Jogunk, sőt kötelességünk azt hinni, és honfiaink előtt annak hitelt szerezni, hogy a mit ö fölsége Vik Ferdinand saját neve aláírásával megerősített, az szent és visszavonhatatlan. Jogunk van követelni, hogy a nemzet minden ügyei a nemzet többsége kifolyásának, a magyar felelős kormánynak kezében legyenek. Ez volna szabadságunk és függetlenségünk koronája és biztosítéka, s ez, tisztelt hazafiak, most veszélyezve van. A régi országnyomorgató rendszer barátai arra kívánják bírni felséges királyunkat, hogy a had- és pénzügyet, — tehát a nemzet idegét és vérét, — a nemzeti magyar kormány kezéből kivegye, s igy királyi szent szavát álmagyarázatok által meghiúsítsa. Mi ezen czél ellen, melly kijátszása volna a nemzet igazságos követelésének s nyílt megcsalása a nemzetnek, határozottan tiltakozunk. A pragmatica sanctió, mellyben a nemzetnek s az országló háznak jogai kölcsönösen biztosítva vannak, kétoldalú kötés; eddig csak egyik része volt életben, melly az országló ház javát érdekli , jelenleg szükség, hogy kormányunk függetlenségének biztosításával másik része is teljesedésbe lépjen , a nemzet jogai is biztositassanak. A nemzet vérét áldozta a pragmatica sanctió egyik részéért, ugyanazt fogja tenni, ha kell, másik részéért is. Azon tanácsosok, ki a jó fejedelemnek a nemzet kívánságaival ellenkezést tanácsolnak, nyíltan kijelentjük , nem csak a nemzetnek, hanem dynastiának is ellenségei, mert a dynastia érdekével játszanak. így érzünk, igy nyilatkozunk mi, s hasonló értelemre számolunk az egész országban. Éljen a király, éljen a szabadság, éljen a magyar független felelős kormány! Kelt Pesten, mártius 27-kén 1848. A rend fentartására megbízott pestvárosi állandó választmány ülésében.