Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-28 / 10. szám

Vsr árnap ÍO Martins 28. 1849 PESTI HÍRLAP Megjelenik e’ lap minden héten négyszer, vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft; postán borítékban hetenként kétszer küldve (i ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben.—Előfizethetni Pesten, szabadsajtő-utczai Horváth-házban 5S3.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. föpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 s z e r hasábozott apró betiijü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik Rendkívüli előfizetés a „Pesti Hírlapra“ (azok részére t. i„ kik e la pokra még ekkorig nem fizettek elő) a szabadsajtó napjától mart. 15-kétől kezdve, folyó 1848-ikévi december utójáig: Hetenként 4-szer postánküldéssel 10 ft 48 kr, hetenként 2-szer postánküldéssel 9 ft 36 kr, — Buda- pesten házhozküldéssel 7 ft 30 kr pengőben. Előfizethetni^Pesten a szabadsajtó-utezában (ezelőtt hatvani-uteza) Horváth-ház a kiadóhivatalban. Pozsony, márt. 23-án. A délelőtti kerületi ülésben Tarnóczy K. indítványa s törvényjavaslata az úrbéri megszüntetett ma- gámirodalmi javadalmak státusadóssággá leendő átvál­toztatásáról, melly feletti tanácskozás csaknem egész dél­előttöt kihúzta , képezé a tanácskozás tárgyát. Ezután a S o iii s i c h P. által kidolgozott ősiségi t.javaslat követ­kezett, mellyet azonban a minister-elnöknek, hazánk je­len állapotában legmagasb érdekű nyilatkozata szakasztott félbe. Kihirdető az általa alakított első magyar felelős ministérium tagjainak neveit, úgymint: Elnök, tárcza nélkül: gr. Batthyány Lajos. Belügy: Szemere Bertalan. Ausztriávali viszonyok : hg Eszterházy Pál. Pénzügy: Kossuth Lajos. Hadügy : Mészáros Lázár, ezredes. Közlekedés : gr. Széchenyi István. Cultus Ó3 nevelés : b. Eötvös József. Földművelés és ipar: Klauzál Gábor. Igazságügy : Deák Ferencz. Mindezen nevek éljenekkel s lelkesüléssel fogadtat­ván , az ülés e fontos közlés után nem érezte magát oily állapotban, hogy tovább tanácskozhassék. A délutáni kerületi s országos rendi és fő­rendi ülésekben a ministérium hatáskörét rendező törv.javaslat iránt meglőn az egyezés, és az ő felsége san- ctiója alá maga a nádor főhg által vitetett fel. Úgy szinte a kármentesitési törvény iránt is a következő szerkezet szerint. Törvényjavaslat az úrbéri megszünte­tett magán úri javadalmak státusadóssággá leendő átváltoztatásáról. Az úrbéri mindennemű tartozások t. törvényezikk által történt megszüntetése következésében rendeltetik : 1. §. Hogy az országgyűlésnek berekesztése után meg­szűnendő úrbéri javadalmak igazságszerinti megbecsül tetősét ő fölsége ministériuma lehető legrövidebb idő alatt eszközölje. 2. §. A megbecsülés alapjául egyedül azon haszon szol- gáland, melly abból az illető földesurakra valósággal háram- lott — nem pedig azon teher, mellyet az, azt szolgáltató alattvalók viseltek. 3. §. A megbecsülésnek miképen leendő eszközlését az illető minister határozandja meg, a megbecsülendő évi haszon értéke huszszorozva teszi a kármentesitési tőkét. 4. §. A megbecsülés helyessége ellen teendő kifogásokat az igazságministérium által országkerületenként nevezendő négy és a kapcsolt részekben külön egy, öt-öt tagból álló és a státus által díjazandó választmány sommásan ítéli el. 5. §. Az ekkép meghatározandó becsérték fejében a mi­nistérium az illető birtokosoknak haladéktalanul státusköte­lezvényeket ad. A kötelezvények kifizetésére a kincstári fek­vő javak köttetnek le, s a ministérium felhatalmaztatik ezek alapján kölcsön eszközlésére, vagy az említett javaknak ré3z- letenkénti eladására 6. §. Az állomány az ekkép biztosított tartozásnak kifi­zetését ezennel lekötelezi, s azt valóságos státusadósságnak elismeri. 7. §. Ezen státusadósságnak mikép leendő kamatozása és törlesztése iránt a ministérium a legközelebbi országgyű­lésnek törvényjavaslatot teend, melly is felőle végkép ha­tároz and. 8. §. E törvényrendelet ezen státusadósság minden köte­lezvényébe szorul szóra bele iktatandó. A sajtó-törvényben tetemes módosítások tétettek. Az ősiség teljes eltörlésének elve kimondatván, az ősiségi kérdést magokban foglaló('perek folytatása felfüggesztetik, s a ministérium codex civilis kidolgozására utasittatik. D e á k F., mint Zala követe, foglalt a táblánál helyet. A törvényjavaslatok egész halmazátfogjuk a holnapi kül­demény nyel közölni. Részletei a márt. 20-iki kerületi ülésnek. R e n g e y F., Szeged követe , Szeged városa nevében forró köszönetét szavaz a táblának, az „országgyűlési teendő­ink“ czimet viselő felírásért. Egyszersmind a törvónyelőtti a vallásos egyenlőséget még ez országgyűlésen törvénybe iktat- tatni kéri. — Ugyanezen indítvány a budapesti petitió pont­jai közt foglaltatván, mig a petitionális választmánynak ez utóbbi iránti véleménye fölvétetnék, függőben hagyatott. Az országgyűlés évenkénti üléseiről szóló (Szemere B. által ki­dolgozott) törvényjavaslat 4. §-sa után Kende Zs. figyel- meztetó a táblát, hogy az országgyűlés feloszlatásáról nincs a törvényjavaslatban rendelkezés. Kossuth L. szükséges­nek tartja, hogy, ha a ministérium azon véleményben van, mi­ként az országgyűlés által nem támogattatván, egy összehí­vandó másik országgyűlés által támogattatni fogna, azon joga meglegyen, miszerint a népre hivatkozhassék, s az országgyű­lést feloszlathassa, mert csak igy tartathatik fel a szükséges harmónia a közvélemény és törvényhozás közt. Ha a ministé­rium másodszor is akarna illyesmit ismételni, kétségkívül re- volutiót idézne elő; a joggal visszaélés gátját tehát ebben ta­lálja. — Még többen is szólván a tárgyhoz, s a kormány fel- oszlatási jogát korlátolni és a nemzetet visszaélések ellen biz- tositni kívánván, végre abban lön megállapodás, hogy a 4. § után két uj § iktattassék be, mik szerint ő fölségének joga le­gyen ugyan az országgyűlést időközben is feloszlatni és kö­vetválasztást rendelni, de ez esetben az újabb országgyűlést 3 hónap alatt tartozzék összehívni, s az évi ülést a számadá­sok megvizsgálása s költségvetés iránti határozás előtt fel ne oszlathassa. — Még csak a 6. (most 8.) §-nál tétetett válto­zás és pótlás, miszerint a követtábla jegyzőinek száma, melly 9-re volt határozva, meg nem határoztatik, s arról tétetik ren­delkezés , [hogy az első évenkénti ülésben korelnök vigye az elnökséget. Még az évenkénti országgyűlés feletti tanácskozás közben a ministerelnök szólalt fel, bemutatván a hitelintézet iránti, frisen nyomatott törvényjavaslatot, s kérvén annak tanácsko­zás alá vételét. Kétségtelen, úgymond, hogy az úrbéri viszo­nyok rögtön meg fognak szüntetni, mire mulhatlan szükség van; de tagadhatlan az is, hogy ezáltal a nemesi birtokot sú­lyos csapás éri, melly kétszeresen lenne súlyossá az által, ha azon erő , mellyet a földművelő innét merített, rögtön meg- szüntettetvén, uj forrás nem nyittatnék, mellyből a földbirto­kos, erőt s művelési képességet meríthessen. És e csapás fő­kép magyar fajunkat fogja érni; kötelességének tartja tehát olly inditványnyal lépni elő, melly e bajnak ártalmait kien­gesztelje, s ez : egy hypothéca-bank rögtön felállítása, melly azon elvre van alapítva, hogy a kik az úrbéri viszonyok meg­szüntetése által kárt szenvednek, ennek erejeig menő összeget illő kamat mellett kaphassanak, melly csak akkor legyen visz- szafizetendő, ha a státus által Ígért kármentesítés valósággá lesz. — A törvényjavaslat helyesléssel fogadtatván, nem so­kára tanácskozás alá vétetett. Az 1. §-nál, melly a ministériumot oda utasította, hogy a hitelintézetet a múlt 1844-iki ország­gyűlés által készített törvényjavas­lat nyomán is állítsa fel, L é n y a y M. nem tartá helyesnek az 1844-re hivatkozást, mert az akkori s mostani viszonyok egészen különböznek, s a ministérium, az életbelép­tetésnél, azt fogná észrevehetni, hogy jobb lesz az intézetet más alapra fektetni. Egész általánosaágban kíván tehát ma­radni, mert jelen zavart viszonyok közt nincs financier, ki meg tudná mondani, micsoda alapra kell az intézetet biztosan állítani. — Ezt Bónis, Babarczy s többen is pár­tolván, s a szerkezet mellett Kossuth L. által azon felvi­lágosítás hozatván fel, hogy az a ministériumra nézve nem kötelező , s csupán azon tekintetből tétetett igy , mert a két tábla közti egyezkedést könnyíti, ha valamelly már fennállóra, vagy elfogadott elvre történik hivatkozás, — az 1. §. emlitett záradéka csakugyan kihagyatott. A 3-ik §-ban a hitelintézet tartaléktőkéje megalapítására 500 ezer forint rendeltetvén, Kende Zs. ezt keveslé. — Pázmándy D. tekintetbe kell venni azon elveket, mikre a hypothéka-bankok olly országokban, honnét a terv átvé­tetett , alapítva vannak. A hypothéka-bankot jegybankkal összekötni, s amannak nyerészkedni nem szabad. Mert alapja nem letett arany és ezüst, hanem föld, mellyel a jegyeket rögtön beváltani nem lehet. S ezért a hitellevelek olly magas keletre soha sem rúgnak, mint a jegybank-papirosok, de el­lenben annyira le aem esnek, mert biztosabb alapon nyugosz­nak. Az 500 ezer ftot csak úgy tartaná elégnek a tartalék­töke megalapítására, ha az intézet az úrbéri állapotokkal összeköttetésben nem volna; de igy e czélra legalább 2 mil­liót tart szükségesnek, hogy az intézet az első rohamot kiáll­hassa. A minister-elnök ennél üdvösebb indítványt nem te­hetett, mert ezen bank a kamatokat mérsékelt lábra szál­lítja, s az elterjedt uzsoráskodást ellensúlyozza. De ha igy marad , a mint van , általa a bajon segítve nem lesz. A 4-dik §. szerint ugyanis azon birtokosok, kiknek kevés allodiális birtokuk van, elegendő biztosítékot nem nyújt­hatván , a banktól kölcsönt nem kaphatnának. Szükséges­nek tartja tehát, hogy kölcsönbiztositási alapul az allodi­ális birtokon kívül a felszabadult úrbéri telkek is, egy-egy 100 p. ft erejéig , felvétessenek , mert csak igy lesz a tábla azon határozata, miszerint az úrbéri tartozások megszünteté­séért járó kárpótlás, a nemzet becsületével garantiroztatik, sikeresen biztosítva. — Kossuth L. Szívesen járul min­denhez, a mi a tetemes áldozatokat hozott nemesség könnyí­tésére czélszerüen szolgál, a nélkül, hogy a hitelintézet sikerét s fennállását compromittálná. Ha 100 károsított közül 90-en segithetünk, csupán azért, hogy a többi 10-ről is gondoskodva legyen, a 90-rőli gondoskodás alapjait megrendíteni nem le­het. — Onnét indul hát ki, hogy minél többnek helyzete le­gyen könnyítve , s kevesek miatt a többség ne szenvedjen, s a szerkezetet pártolja. Szathmár követének megfelelt már Kom. követe ; ha a hypothékabank jegybankkal kapcsoltatnék össze, ez által hitelében vesztene , mert ez utóbbinak hitele, ha ajegyek kibocsátásában mértéket nem tart, minden uj jegy­kibocsátás által csökken, sőt ha a kibocsátásban rendén túl nem megy is, ki van téve a rögtöni megrohanásnak; ellenben a hitelbanknál a papírok kibocsátása nemcsak nem csökkenti a biztosságot, sőt emeli, mert minden uj papír uj hypotheká- lis biztosság szerzésére mutat. Ha a bank tisztán csak hypo- thékán alapul, nem kell tartani, hogy készpénzt kívánjanak tőle, mellynek agiója nincs, minden ember örömestebb fogad­ván el a papírokat, miknek kelete emelkedhetik. — Arra, hogy tartaléktőke alapítására 2 millió vétessék fel, nem akar­ná kötelezni a ministériumot; elég, ha erre neki csak engcdelem adatik; tartaléknak igen valószínűleg elég lesz annyi, mennyi a törvényjavaslatban emlittetik, miután a tőke bizonyos ideig fel nem mondható, s a hitelező örömest fogad el pénz helyett papirt, melly a fizetésnek currens médiuma. — A komáromi indítványt, hogy t. i. az úrbéri felszabadult tel­kek is biztosítási alapul vétessenek , ő is óhajtaná, de nem tartja lehetségesnek először a bank érdekében, másodszor a birtokosokéban. A bank érdekében nem, mert noha szóló hiszi, hogy az első magyar kormány az adott nem­zeti becületszónak beváltásához léteiét fogja kötni, lehet mégis ember, ki aggódik , s ha az úrbéri telkek is hypothé- kaul vétetnének, következése az lehetne, hogy a legjobb hy- pothékával fedezett papirok hitele is csökkenne; mihelyt pe­dig ezen papirok örömestebb nem fogadtatnak, mint a kész­pénz , azonnal roszul állana a dolog, s végtelen összegekre lenne szükség. — De a birtokosok érdekében sem. Mert ha ez alkalommal valamelly minimum, p. o. 100 ft kimondat­nék, psycbologiai kényszerűség fekszik abban, hogy azt eval- vatió utján magasbra emelni nem lehetend többé. — Lé­ny a y M. A törvényjavaslat czimét „föld bírt oki hi­telintézetről“ szólóvá kívánja változtatni, a tartalék­tőkét kevesli, s legalább 1 milliót kíván, melly 30 milliónak félévi kamatját fedezze. Az úrbéri minimumot megelőzve ki­mondani nem szeretné. — Paczolay. A tartalék-ösz- szegre nézve helyesli a szerkezetet; a komáromi indítványt pedig szükségesnek tartja, mert ha az úrbéri birtok kizárat­nék, ez által az mondatnék ki, hogy as adott nemzeti becsü- letszónek nincs szilárd alapja. S z e m e r e. Az 500 ezer forintot tartaléktőkéül elégli, az már 20 milliónak félévi ka­matát képezi, s nem képzelhető , hogy senki sem fogna ka­matot fizetni, pedig a tartalék csak a kimaradó kamatok fe­dezésére való. 2 milliónyi nagy összeget kamat nélkül hever- tetni kár volna, pedig a tartalékösszeg kamat nélkül fog he­verni. — A 3-ik §. tehát megmaradt. A 4-ik §-ra Szentkirályi M. uj, szabatosb szer­kezetet javaslott, melly el is fogadtatott. — Ez alkalommal, szó lévén a birtokosok kármentesítésétől, ismét megújult az 53

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék