Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-03-31 / 15. szám

Szőtt bizottmány által kívánja a választmány felszólittatni Budavárost arra, hogy az illy helyekre őrködés végett sa­ját nemzetőrségét alkalmazza. Az e tárgyban jegyzékkel eg­y küldöttség bizatott meg, mellyben Budaváros kül­döttei is valának. És ma már, mint értesültünk, a pénz­tárak lefoglalva s a nemzetőrség alkalmazva van Ez any­­nyival szü­kségesebb intézkedés volt, miután a kamaratól már a harminczad utján pénzszállítás volt rendelve. Le­fogla­ltaikori országosan meghatalmazott bizottmány életbeléptése azon rendszabályt­­, mgy a f­­­egyver és lőportárak körül és mindenütt, hol eddig rendes ka-159 polgár a legszívesebben hatéinisálna i f­ő ministeri meghatalmazottak leveléből hogy a nemzeti őrsereg számára szükséges t.1.rennc készítése iránt a katonaságnál már ki vannak .a a rendeletek. Válasz: Miután, köztudomás szerint, a,"katonaságnál 600.000 töltés készen van , miért nem szolgáltatnak tüstént ezekből ki ? A ministérium az iránt is felvilágosíttatik, hogy alap­talan azon hit, mintha a váltótörvényszékek, üléseik nyil­vánosan tartására szándékoltatnának kényszeríttetni. Min­denki ismeri e részben a törvény rendeletét, s törvényt törvényhozáson kívül megváltoztatni senki sem akar. Ellenben azt bejelenti a választmány, hogy noha a helytartótanács a lotteriák iránt olly ígéretet ten, melly­­nél fogva azoknak f. hó végével egészen meg kelle szűn­niük , mégis a legbotránkoztatóbb szószegéssel azt kell tapasztalni a választmánynak, hogy még jövő ápril 12-kei húzásra is fogadtattak el betétesek. A választmány ez iránt rögtön tettleges intézkedést kíván. Nyári Pál bemutatta a váltótörvényszék új pecséteit, magyar czimerekkel s magyar kör­irattal. Sajtó alatt van, s még e héten kapható leend illy czi­­mü röpirat :,,A pesti forradalom története 1848-ban. Az absolut irányú kormány megbukásának emlékéül. Irta K­­­é­h István. E röpirat az Appo­­nyi-kormánynak születésétől haláláig alkotmány-, tör­vény- s igazság-ellenes tetteit s a pesti szellemi forrada­­lom történetét adandja elő. Magyar Mihály könyvárus is ,,A magyar for­radalom napjai“ czimü munkát adand ki e na­pokban, arczképekkel, mellyek a mozgalom élén állott fiatal honfiakat, mint Petőfit, Jókait, Vasvárit, Bu­­lyovszkit s többeket híven találva adandják vissza. A szöveget többen írják, mindnyájan szemtanuk. Ara igen olcsó, s az arczképek külön is kaphatók lesznek. Táncsics Mihály pedig jövő ápril elején kezdve a nép számára „Munk­ások uj­sága“ czímű lapot ad ki. Végül közöljük Kiss Károly nyugdíjazott kapitány­nak hozzánk beküldött következő figyelmeztetését. A Pesti Divatlap f. hó 23-diki számában ezt olvashatni: ,,A nemzeti őrseregre nézve eddig igen nagy akadályuk volt az, miszerint a rendes katonaságból, sőt még a nyugdíjazott hadi tisztek közül sem mert senki e szent hazai ügyben cse­­lekvőleg fellépni.“ Ez nem áll, mert figyelmeztető már több nap óta a nemzeti őrsereg rendezésével magának a budai fő­­hadkormánynak engedelme mellett foglalatoskodik. Tehát me­rénylet nem volt szükség, hanem rendes utáni eljárás, mert a főhadkormány senkit, hacsak valakit hivatalos okok nem gátolnak, a nemzeti őrség kiképzésébeni részvéttől el nem tilt, csak az útját kell tudni, mit tudni pedig minden szolgált katonának kell. Pesten, mártius 24-én 1848. Kiss Ká­roly, nyugdíjazott kapitány, m. académiai r. tag. Vidéki mozgalmak. — Szabolcsból, mártius 26-kén. Folyó hó 21-kén rendkívüli gyűlést tar­­tánk. Felolvastatott „a követi karnak nyilatkozata kül­dőihez.“ A felolvasást gyakran harsogó tetszés szakitá félbe : Metternichnek bukását, Apponyi leköszönését, a köz­teherviselés és úrbéri viszonyok iránti határozatot, azon lépést, melly szerint a követek magukat az összes nemzet kép­viselőinek nyilvánítják, tomboló örömzajjal fogadták. — Meg­kérni határoztuk ő felségét, hogy a magyar katonaságot, melly Olaszországban eddig az absolutismus támogatására használ­tatott, a hazába hívja vissza, s ezt a követek által is szorgal­­maztatni kívánjuk. A szólók többsége az „utasítás“ szót nem kivánta ezentúl a jegyzőkönyvben használtatni, mert kötelező utasítás i­lyen rendkívüli körülményekben czéliránytalan, s mert sem fogunk „a nemzet képviselőit“ utasítani, sem okunk nincs eddig kifejtett s bizonyosan ezután is követendő nagy­szerű nemzeti politikájuk helyességében kételkedni, az iráni bizodalommal nem viseltetni. Két nagy gondolat lelkesít bennünket : egyik, hogy rend­kívüli körülmények, rendkívüli intézkedéseket kívánnak ; e gondolat nem engedi, hogy az országgyűlés , különösen az alsó tábla eljárását kisszerű politika szemüvegén nézzük ; má­sik, melly szerint meg vagyunk győződve, hogy a világon mind­addig csend és béke nem lesz, míg nem lesz szabadság, m­ig az a világ­ szülte százados szolgaállapotok meg nem szűnnek, s hogy e szabadság egyszersmind maga a legnagyobb haszon is, melly csakhamar mindent kiegyenlít. E gondolat nem fogja engedni, hogy gondolkodva az országgyűlés további lé­pései felett, azon percznyi zavar és kár, mellyet ezen intézke­dések a privilégiált osztálynak okoznak , elfeledtesse vele a jövendőnek kiszámíthatatlan hasznait, a jövendőnek mara­dandó dicsőségét.­­ A rend és béke fentartása iránti szüksé­ges intézkedések megtételére, szükség esetén nemzeti őrség felállítása végett egy állandó választmány neveztetett. A pozsonyi és pesti események hírét Nyíregyházán is lángoló lelkesedéssel fogadák. A derék város ünnepélyt ren­dez. — Vidliczkay József. — Esztergom márt. 25-én a szabad ég alatt, több mint ezer ember jelenlétében, a városi biró elnöklete alatt, népgyülést tartott, mellyben a minister­elnök 2-ik körlevele a hozzámellékelt t.javaslatokkal együtt felolvastatott. — Me­­szóna János magyarázá a népnek az „úrbéri viszonyok meg­szüntetéséről, Besze János pedig az őrseregről szóló t.javas­latot, lelkesedésre ébresztvén a szabad népet, ezen alkotmá­nyos polgári kötelességének teljesítésére. — Szólt még An­­drássy József, ezelőtt Esztergom megye főispáni­ helytartója, mondván többek közt, hogy ezután , mint egyszerű polgár, teljes erővel igyekezend a közjót előmozdítani. Hogy ő most a ministérium ellenében fog működni, bókolni nem fog sen­kinek , mert bókolni semmint hivatalnok nem tudott, sem most nem tud, hanem tetteket vár, s mint egyszerű polgár fogja a ministérium tetteit egyszerűen és szeretettel bírálgat­­ni, az édes haza jólétének előmozdítására mindenesetre egész erejét fogja fordítni, mert mindnyájunknak, kivált a jelen át­alakulás korszakában karöltve kell közremunkálni stb. A többi szónoklatok közt felmerült még e kir. városnak a tőszomszéd­ságban levő mezővárosokkali egybekapcsolása, mi Esztergom­­városára nézve életkérdéssé vált.­­ A felelős magyar ministé­rium neveit a felolvasott követi jelentés tudatván, a népszerű és közkedvességü nevek kitörő éljenekkel üdvözöltették, s Esztergom városa Meszéna János indítványára, a felelős mi­­nistériumnak bizalmat nyilvánítani határozott. — M. J. — Sz. Fejérvárról többek közt azt írják: A zámolyi haszonbérlő Körmendy Sándor, midőn a helyett, hogy robotra kényszeritette volna jobbágyait, a robot alól fel­mentette, jobbágyai azt válaszolták : ,,ha szabadok vagyunk, uram! akkor hálátlan nép volnánk, ha ezen szívességedért tavaszidat el nem vetnék.“ S a szabadság első érzetétől átha­tott nép, melly úri munkáját eddig kényszerítve tette, most önkénytesen végzi azt. Ez örömnap megünneplésére a tisztelt bérlő hordót ültetett csapra, s a bucsu-lakomát mint földes­­ur meglakta jobbágyaival, hogy mint polgártárs is békében élhessen velök. Ezt népünk jellemzésére. B. M. — Veszprém, márt. 20-án. E város lakosi tegnap éjjel örömriadásokkal fogadván a fővárosból jött híreket, más­nap reggel a városház elibe csoportozott. Onnan nemzeti lo­bogókkal járta be a különböző néposztályokból álló tömeg a város utczáit, mi­közben több lelkes hazafiak lakói előtt szó­noklatok tartattak. D. Zs. — Mohács, márt. 23. A pesti események itten is mondhatlan lelkesedést idéztek elő. A városháznál tartott népgyűlésben a 12 pont felolvastatott és elfogadtatott. A nemzeti zászló a vámház sarkára kitüzetett ; a nemzeti fe­lelős kormány bizodalommal támogattatni s őrsereg felállit­­tatni határoztatott. A csend fentartására felügyeléssel egy ál­landó választmány bízatott meg. K. A. Pécs. Mart. 18-án közöltetvén a reform-pontok e város tanácsosával, általa elfogadtattak. Üléseit ezúttal nyilvánosan tartani már megkezdte. A nemzeti szinü lobogók kitüzettek. Egy óra múlva a nemzeti kokárdát már mindenki viselte. A mozgalom kezdője itt is az ifjúság volt. Másnap 19-én köz­gyűlés tartatván, a 12 pont a főtéren összehullámzott nép elé terjesztetett elfogadás végett, s ez által lelkesedéssel megerő­­sittetett. Délután már a só, posta s más köz- és magánépü­leteken kétfejű fekete sas nem láttatott, s az őrség a polgár­őrségre bízatott, mellynek tagjai aláírás által tetemesen sza­porodnak. A felfegyverkezett ifjúság a polgársággal egyetem­ben résztvesz az őrségi szolgálatokban. — L. S. — Baj­a, márt. 22. Folyó hó 19-én a városház udva­rán számosan egybegyülvén , az összeforrott városi tanács, község és nép, ünnepélyes egyhangúsággal a pesti 12 pontot elfogadta. Estre az egész város ki­világíttatni, 27-én pedig „Te Deum“ tartatni rendeltetett. A rend és közbátorságra a felügyelés a polgár­őrségre bízatott. — S. J. — Arad, márt. 22. Folyó hó 18-án érkezett váro­sunkba a pesti mozgalmak hire. Arad polgárságának gyúlé­kony része szinte mozgásba jött, s kalapjaikra nemzeti sza­lagrózsát tűztek. Estve a színházban játék előtt a Rákóczy­­induló játszatni, s felvonás közben Petőfi nemzeti dala elsza­­valtatni kivántatott a közönség által. 20-án a városi tanács a pesti 12 pontot önként magáévá tevén, azok megtestesíté­sét a fejdelemtől sürgetni határozta. E nap hirdettetett ki a helytartótanács sajtószabadság iránti rendelete is. 21-kén népgyű­lésnek keresztelt tanácskozás tartatott a városházánál, mellyben a meghívás tökéletlensége miatt csak igen kevesen venek részt. E tanácskozásban Majszterovics E. helyettes szószóló elnöklete alatt, a rend fentartására ügyelő bizottmány választatott. 22-én d. e. 9 órakor, több polgárok és tisztesbek, 3 tagból álló bizottmányt beküldöttek a tanácsba, hogy ülé­seinek mai naptól kezdve nyilvánosan tartandását sürgessék. Hosszas vonakodás és értekezés után a tanács csakugyan engedett, s a nyilvánosság nyomban életbe léptettetett. Ezt követő a nemzeti lobogónak a polgármester által sok­szorozott éljenek közt a városházárai kitüzetése, valamint an­nak elhatározása is, hogy holnap a kebelbeli imaházban „Te Deum“ tartassák. Ezután felvétetett s el is fogadtatott Sárosi Gyulának petitió formában több polgárok és tisztes­ek által aláírt azon indítványa , hogy a város ünnepélyesen ki­­világíttassék; továbbá, hogy addig is, míg a város, nagyobb­­részint minden jelenték nélkül elnevezett többutczái ünneplett hazafiak neveire keresztelhetők lennének, a mostani u­r­i­­utcza reform-utczává, a templom-ut­­c­z­a pedig, az annak szomszédságában gyakorlott censura eltörléséről, sajtószabad­sá­g-u­t­c­z­á­v­á; a radnai országut felé vezető s térnek is beillő utcza a felelős minister­­elnök nevéről, Batthyány­i-t­érré; végre a Pest felé vezető eddigi ország­ut, Ko­ssut­h-utczává változtattas­­sék. Élyenek közt, közakarattal elfogadtatottt, s az uj utcza­­neveknek egyedül magyar nyelvem felírása még ma foga­natba vétetni határoztatott. Csak a t­e­m­p­l­o­m-u­t­c­z­á­t sajnálta megváltoztatni egy pár túlbuzgó kebelből eredt hang, de pártolásra nem talált. A gyűlés folyvást tart. A nemze­tivé átalakult őrhad tetemesen megszaporittatott, a zsidók azonban, ganyjára a kimondott egyenlőségnek, az őr­hadba állhatás jogától ezúttal is elü­­tettek. — D. J. KÜLFÖLD. FRANCZIAORSZÁG. A bécsi forradalom híre rend­kívüli örvendetes hatást idézett elő Parisban , mindenki a béke biztosítását s a franczia köztársaság szilárdulását látja abból következni, Lubervie vezér eddigi hadügymi­­nister a becsületrend korlátnokává neveztetett, s ideigle­nesen Arago tengerészü­gyminister fogja tárczáját vinni. ANGLIA: A franczia forradalom Il­re óta csaknem mindennap tartatik ministeri tanácsülés. A kormány ha­jókat rendelt a franczia partokhoz, hogy az utóbbi esemé­nyek folytán munka nélkül maradandó angol munkásokat haza szállítsák. Különös véletlenségből a New-York Herald febr. 20-i számában, melly közelebb érkezett Amerikából Angliába, ez van: Mint halljuk, Lajos Fülöpnek ügynökei vannak New-Yorkban, kik számára pénzt helyeznek el, azon­­ esetre, ha halála után családja Francziaországból elűzen­­nék. A pénzt, mellyet ő felsége amerikai házaknál és­­ amerikai papírokban letétetett, egy millió dollárra becsülik. OLASZORSZÁG: A p­ápa is alkotmányt adott népé­nek, melly márt. 15-én jön kihirdetve. Az ausztriai járom alatt levő lombard-velenczei királyságból a bizonytalan hirek jóval túlszárnyalják a bizonyosakat. Hir szerint , Radeczky marsal Milánó visszafoglalásával mindenkit fel­­­­akasztatott, ki a szabadelvűség jelképét, Ernani kalapot, viselt. Állítják , hogy már másodszor is visszafoglalta­­ Milánót, s kegyetlen vérengzést és pusztítást követett el­­ a városban. Más részről azonban a föld népe fellázadt, s­­ körülfogta a városban levő katonaságot , mellynek végre még­sem lehet kiállani ekkér az egész néppel való ellen­­­­kezést. Szóval az ingerültség olly nagy, a reactionális politica annyira elmérgesítő a bajt esztelen politicájával, hogy most már minden olasz azt mondja : Már késő ! POROSZORSZÁG. A porosz király Posen nagy­­be­rezeg­séget szabadnak nyilatkoztatá. E sze­rint mind Ausztriának , mind Oroszországnak meggyül baja a lengyel birtokrészekkel. Szerkeszti: Csengery Antal. Dunavizállás. Mártius 30 án reggel 8 órakor 8/ 97/ \\n fölött. 15. szám. (505) Illamtalan tudósíta vok. Birói árverés. Bulyovszky Jánosnak promontoriumi háza bírói foglalás utján f. évi april előtti 9 órakor a’ e~~ '--------*-■ • TM • —---­­-­(56) Néhai Szalay 9794. Bács vármegye csödtörvényszékének ülnök tűzetvén ki, ’s tömeggondnokká kir. kincstári ügyvéd neveztetvén. (497­0,2) __ __D_ „ 1­7-ik napján dél­helyszinén el fog árvereztetni. — Pesten, mártius 29-én 1848. _____________Laczkovich János, Pestmegyei esküdt, mint végrehajtó biró. Néhai Szalay Antal elleni csőd. (3’ ) jelentése szerint néhai Szalay Antal k. kincstári Zombori igazgatósági volt ülnök hitelezői csődületének határnapja f. évi april 3, 4 és 5-dikére Pongrácz Antal táblabiró, perügyelővé pedig Latinovics Vincze Kelt Böjt elő hó 29-dikén 1848. “(373) Váltó-semmisités. 9171. Temesvár város tanácsa felírása folytán 1843-dik évi december 17-kén 2000 p. frbról kiadott ’s néhai Szervinácz Dömötört szenvedőleg, Steiniczen testvéreket pedig keresőleg illető, már kifizetett, de kitáblázás eszközlése előtt eltévedt váltónak megsemmisítése országszerte kihirdette­­tik. Kelt Böjtele hó 29-dikén 1848. Mart. 31-én 1848. (466) Lövenburg neveldéjében megürült nemesi növendékhely. en 3) Gróf Lövenburg féle növeldében egy növendékhely megürült, mellynek élvezhetése azonban a’ bölcsészeti tanulmányok befejezéséig tart, ’s mellyhez­­ az alapitó rendelete következtében egyedül magyar nemes ifjak járulhatok. Azoktól, kik e’ növendékhely betöltésére versenyeznek, megkivántatik, hogy a 4-ik nyelvé­szeti osztályon ’s a’ 14 éven túl ne legyenek; azon esetben pedig, ha ezt meghaladták, már más nö­veldében neveltettek legyenek, ’s nemességüket hiteles oklevelek által bebizonyítsák. Ez okleveles kimutatás-, keresztlevél-, himlő- vagy oltási bizonyság- végre a két utolsó fél­évi iskolai bizonyítványokkal ellátott folyamodások legfelebb folyó évi ápril hó utosó napjáig az alsó-ausztriai kormánynak benyújtandók, azokhoz egyszersmind azon nyilatkozatot mellékelvén, mi­szerint tehetségükben áll, növelde­ egyenruhát, magánöltözetet, fehérruhát ágyneműt és evőeszközt— öszvesen körülbelül 140 pártnyi értékű megkívántatóságokat — beszerezni, valamint az év folytán szükséglendő öltözetet, fehérruhát, iskolai szereket, betegségi költségeket, pótlékpénzt ’s mérsékelt ajándékot az inas számára — évenkint öszvesen 70 pftra rugó költségeket fedezni. — Az alsó­ausztriai kormánytól. Bécs, 1848. évi január 18-án. Starrel József alsó-ausztriai kormánytitoknok. 58 *

Next