Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-07-01 / 96. szám

t ; Szombat Megjelenik e’ lap minden nap, hétfőt kivéve, Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhor- dással borit, nélk, (> fi t 30 kr., a’ kiadóhi­vatalból elhordva (5 frt, postán borítékban he­tenként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pes­ten, szabadsajtó-ulczai szabadsajlóudvarban 583. sz, a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt min­(MffU 'JL.LZL JU 96 PESTI HÍRLAP. Julius 1. 1848. den k. postahivatalnál, — Az austr. biroda­lomba ’s egyéb kiilf. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a' megrendelés csak a'bé­csi cs. főposta—hivatal útján történhetik, Mindenfele hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4—szer hasábozolt apró betlijü sorért, vagy ennek helyéért 5 pedgő kr., a’ kettős lia- sábu sorért pedig 10 pengő kr számittatik. Hivatalos rovat. A „Közlöny" után Felhívás. Hazai iparvállalkozóinkhoz, a vállalataikat illető Btatistikai adatok beküldetése iránt. A létező állapotok bajain segíteni, hiányaikon javítani csak akkor lehetvén, ha azon bajok és hibák, általánosan pedig a helyzetek minél teljesebben ismertetnek. Hazai müiparunk mibenlétéről általánosan s egyes ipa­ros vállalataink viszonyairól különösen, eddig hivatalosan gyűjtött adatok nélkül pedig, csaknem teljességgel szű­kölködvén. Hogy az országos müipar, annak egyes ágai és ha •— és mennyiben lehet, — egyes vállalatai iránt is czélszerüen, hathatósan , sikerbiztosan intézkedhessem : Ezennel felhívom ez országban létező minden gyárválla­latnak tulajdonosait és vezetőit, — felhívok a kézműipar kö­rében minden egyes ezéheket, testületeket és egyesületeket, — fölhívok általában minden iparost, hogy vállalataiknak 8 illetőleg iparágaiknak minél bővebb, részletesebb megismer­tetését , leírását készítsék meg, s illető hatóságaikhoz be­nyújtván, azokat hivatalomhoz beküldetni eszközöljék. Tudván , miképen a felvilágosítások azon hatalomnak ér­tesítéséül szolgálatidnak, melly hivatva van az ipar javára országosan intézkedni, — az illetők, remélem, őszintén, tit­kolódzás nélkül, de egyszersmind híven és kerülve a túlzást, fogják adni nyilatkozataikat, vállalatik s iparáguk minden körülményeire kiterjeszkedőleg. Tájékozásul mégis közlöm a főbb pontokat, mikre 2-s ’/. •/. alatt a táblázatokat, mik szerint válaszokat s teljes adat­gyűjteményt szükséglek. A gyáripar körében óhajtóm az egyes gyárvállalatnak vállalkozóit, egyes vagy társ-tulajdonosait s a telephelyet megneveztetni. A münök-személyek tekintetében : a müigazgatót s a többi münök-munkásokat és napszámosokat, szám, nem és kor szerint megneveztetni, az utóbbi — a korrai tekintetet úgy értvén, hogy mennyien vannak 16 éven felül és aluliak 8 ezek között, jelesül mennyien münök-tanulók? A személy­zetre nézve még az is kivántatván, hogy származás tekinteté­ben , a bel- és külföldiek s ezek között a települtek száma is előadassék. A münökök havidijai, legalább a napszámosak napibérei szinte előterjesztendők. A gyár telephelyére nézve ennek környéki viszonyai, ter­mészeti helyzetei , legalább röviden érintendők, ide értvén, hogy vidéke , népességi tekintetben, helysége , tűzi szerek, vizerő s effélékre nézve, mi kedvezményekkel vagy akadá­lyokkal van. A gyártelep minő épületekkel, minő mozgató erővel, minő gépekkel és eszközökkel bir, s ezeket hol szerzi ? A vállalatnak alap- és forgó tőkéje mennyi? Anyagzatait honnan veszi, — ezeknek megszerzésében mi akadályai, vagy mi előnyei vannak; mennyit, mennyi ér­tékben dolgoz fól évenként ? Készítményei mi neműek, mennyiségre s értékre ? meny­nyiek évenként, s megrendeléseket mennyi időrés minő nagy­ságban kész elfogadni, képes teljesíteni? Hol van piacza ? A kézmü-iparra vonatkozólag: A ezéhek, testületek és egyesületek előterjesztendik tár­sulatuk fönnálltának korát, me3tertársaiknak, kontáraiknak, legényeiknek, tanulóiknak számát; — s ezt, ha lehet, a lefolyt időkre nézve , tiz-tiz évi időszakot véve, egybehasonlitva a mostani állapottal. Előadandják mesterségük netaláni akár emelkedése, akár hanyatlása okait. Kijelölendik, hogy nyers anyagzataikat, szerszámaikat hol és honnan veszik, s körülbelől mennyit és mennyi árut dol­goznak fel évenként? Előterjesztendik, hogy készítményeiknek egy évi quantu- ma és értéke körülbelől mennyi ? Vásárokra, vagy megrendelésekre dolgoznak, sha az előbbi áll, hol vannak vásáraik ? Visszatérőleg személyzetökre, kiszámitandják, hogy legé­nyeik és tanulóik mennyien írástudók és rajzkápesek ? Budapesten, junius 26-án 1848. Klauzál Gábor foldmivelési-, ipar- és kereskedési minister. A pénz- és igazságügyi ministériumoktól. A pénz- és igazságügyi ministerek által f. é. jun. 17-én egyetértőleg kiadott rendeletnél fogva elhatározott független­sége és elkülönzése a kerületi bányaszékeknek a főbányahi- vataloktól, szükségessé teszik : hogy, kivéve az alsó magyar- országi kerületet, hol külön kerületi bányatörvényszék Selme- ozen már létezik, a három bányakerületben hasonló külön ke­rületi bányatörvényszékek állíttassanak fel, mi oknál fogva, a bánáti kerületben iUy bányatörvónyszékek felállítása, a szükséges előmunkálatok bevógeztéig függőben maradván, ezennel Cíőd nyittatik, egy, a felső-magyarországi kerület számára a XVI szepesi városok kerületéhez tartozó Igló vá­rosában , s egy a nagybányai kerület számára Nagybányán felállítandó kerületi bányatörvényszékek állomásaira: 4 \ Mindegyike ezen kerületi bányatörvónyszókeknek egy el­nök, három ülnök és egy szinte szavazattal biró jegyzőből, — segédszemélyzete pedig egy iktatóból, ki egyszersmind levél­tárnok is lesz, és két Írnokból álland. Az ülnökök egyikénél a bányamérnöki képzettség is meg- kivántatik. Fizetése ezen bányatörvényszéki tisztségeknek következő lesz : az elnöké .... . 1200 pft mindegyik ülnöké . 800 99 igtató s levéltárnoké 500 99 egyik írnoké . 350 99 másiké....................... 99 Az iroda-járulékoknak egy általános összegben való megálla­pításáig irodai szerek szolgáltatnak ki. Ezen állomások valamellyikét elnyerni kívánó egyének, megkivántató képzettségöket igazoló bizonyítványokkal ellá­tott folyamodásaikat, a hirdetés napjától számítandó négy hét alatt, az igazságügyi ministériumhoz adják be. Budán, junius 28-án 1848. A pénz- és igazságügyi m j- nistérium által. Hivatalos teendőim több időmet igénybe vevén, a velem hivatalosan értekezni kivánók elfogadását, naponként dél­előtti 11 órától 2-ig vagyok kénytelen szorítani. Vasárnap és csütörtökön senkit el nem fogadok. Országgyűlés alatt az ülések ideje fogja meghatározni, melly órákban fogadhatok. Pest, junius 29. 1848. Gr. Batthyány Lajos. Nem hivatalos rési. Követválasztások. — Pestmegye dabasi kerületében Halász Boldizsár lett követ szótöbbséggel. Egyenes jellemű, tisztán gondolkodó egyén. Ellene az utczai demonstrátiókról ismert Körmöczi nevű pap lépett fól. Ujságszerte kürtölte pedig, hogy lelép a politicai térről, s va- lahára a tudománynak ól. Ideje volna. Paptársai, a helyett, hogy korteskednek mellette, higyjók meg, hogy az illy egyé­nek ideje már lejárt. Nyugodjék babérjain , elégedjék meg vele, ha eddig, készebbek voltunk őt igen okos politicusnak tartani, hogysem bőbeszédű előadásait figyelemmel kisérjük. — Dabasi. L i p t ó b ó 1. Jun. 26-án véghezvitt választás alkalmá­val, országgyűlési követeknek elválasztattak és pedig: a szent- miklÓ3Í kerületből. Szent-Iványi Márton felkiáltás­sal ; a rosenbergi kerületből J a k u b i k Antal; az utóbbi kerületben rettenetes vérengzések vitettek véghez. A részle­teket később közlendjük. r—1. — Hont választókerületeiben folyó hó 26-án tartattak a követválasztások, minden ingerültség nőikül, e nehéz idők- hez illő igazi polgári egyetértéssel. Az ipolysági kerület ré­széről Ivánka Zsigmond választatott el, általános lelke­sedés és közfelkiáltás utján. Nemkülönben a szálkái kér. ré­széről Okolicsányi Antal, s a németi kér. által Zsemberi Imre polgártársaink, mindnyájan felkiáltással. Mind három a régi ellenzéknek volt hü és ernyedetlen tagja; a haladás melegkeblü pártolója. — K e t t e n. — Zemplén liszkai kerülete Szirmay Ödönt vá­lasztó képviselőjéül, szavazattöbbséggel. A választás második napján (jun. 25.) a rendes katonaság alkalmazása is előfor­dult, a sárospataki választók rakonczátlankodása miatt. Nép­képviselőnk liazafísága nem márt. 15-től datákatik. Az abso- lut kormány ostromlója volt. Most a hegyaljai nép jóltevőjeül tekinti. A szőlődézma az ő nyomatékos föllépése következté­ben lesz megszüntetve. A mádi kerület követe B u d a y An­drás főügyész ; a medgyaszai kerületé: L ó n y a i Gábor; a terebesiben : Molnár József; a helmecziben: SJe n n y e i Pál: nagymihályiban: Szirmay József. Azt már tudat­tuk , hogy Kazinczy Gábor az uj helyi kerületben el­válás itatott. — Kővárvidók egyik követe, mint irtuk: K e- m é n y Zsigmond; másik követ Pap Zsigmond. cultusmi- nisteri fogalmazó lett. — M á r a m a r o s huszti járása Asztalos Pált választó el. — Jászkunságban a herczegi kerületből Pap Móricz; Berény város részéről előbb Kossuth, ső nem vállalván , újabban Illési János választatott el. Halas­ról: ifj. G ó z o n Imre; a szabadszállási kerületből: Nagy Károly, mint tudva van, Petőfi ellenében. — Krassóban a lugosi kerületből: M u r g u Eu- pbitn , a nagyzorlencziből: V 1 á d Alajos ; a bogsániból : Joanneszko István. Mindnyájan az oláh vallás hívei Szakolcza követe Vagyon Antal. — Gyulán a magyarság és általában az egész értel­miség jelöltje, Stummer Lajos megbukott. A félrevezetett, kü- lönbfóle rágalmaktól elfogult nép által Bessenyei Károly választatott követté, ki mig a politicai téren működőit, a fő- pecsovicsok egyik legabsurdusabb bajnoka volt, ki eszelős ki- fakadásairól s még eszelősebb daczoskodásáról ismerős. Azon érdemnél fogva lett megválasztva, mert maga hordta magá­nak a foghagymát, kenyeret és tejet a piaczról, mint nép em­bere. Politikai hitvallása ismételve sürgettetvén, a helyett követi készültség« magas fogalma tanúsításául, minden pos­tán küldhetendő utasitás elfogadására ajánló magát. Valljon megállhat-e az igazolásnál illy követ, ki a nemzet képvi­selőinek lévén tagja, egy váró Bt ól vészén utasítást? Pest, jun. 30-án. A legcsodásabb természeti jelenségek közé kell annak tartozni, bogy a pesti magyar most rémképek nélkül hu­szonnégy óráig sem élhet. Hoffmann termékeny agya alig képzett annyi grotesk alakokat, mint a hány nevetséges és ferde hirek ijesztgetnek minket. Most templomban) majd korcsmákban készül összeesküvés, ma Komárombar tűznek ki ilir zászlót, holnap Kecskemét vagy tán Czin- kota nyugtalankodik, s igy tovább. Könnyen megfogható hogy e bitang hirek rövidebb életűek , mint a kérész, nagy dulást nem is okoznak az érdemes közönségnek ser étvágyában, sem életkedvében. Csak roppant mennyiségé] az, mi minden embernek okvetlenül föltűnik. Úgy látszik, valahol egy nagyszerű tervre fektetet hirgyárnak kell létezni, melly gőzgépekkel működik , melly megrendelésre állítja ki, még pedig szemkápráztat fürgeséggel, készítményeit. Vagy tán egy vidor társasá czélul tűzte ki, az év minden napjaiból április elsőjét esi nálni, hogy megmutassa, miként nincs olly higgadt en bér, kit akárhányszor felültetni ne lehessen , s nincs oll világismerő, kit kényünk szerint ne úsztathassunk. Szóval: vagy egy terrorista, vagy egy humoris ezéh létezik nálunk. Tegnapelőtt délután hircsend volt. Senki nem akar Budapestet fölgyujtani, senki nem rejtegetett a templ mokban fegyvert. Tabán városrész mélyen hallgatott, e$ magyar olygarcba sem vegyült a prágai lázadásokba, és oroszok nem közelgettek határszéleink felé. Mi dolog ez ? Hogyan nincs valami rémitő jóslatun] Hová lettek idő-prófétáink, kik minden közelgő bajn szagát orrukban hordozzák ? Mi ördög irigyelte meg 1 lünk azon érdekes félelmet, mellynek izgató befolyása ki i tündérgyorsan repülnek el a perczek ? Több tisztelt egyének, kik a hirterjesztő ezéh erélyi ; ségéről meg voltak győződve, e kérdésekkel foglalkozó Ok már rég hozzászoktak az emótiékhoz, s tegnapéi délután, mint mondám, nem volt semmi veszély. Unalmason telt idejök. Azonban estve felé suttogás keletkezett. Mindé: utczában féltuczettel szaporodott a hazáért aggódó arc: száma. Tüstént láttam, bogy a világ megint veszedele ben van. Mi dolog ? tudakolám egyik ismerősemtől. Azt beszélik, — válaszolá, — hogy Kossuth bea lemondását. Talán e badar pletyka nem fog sok embert fölülte jegyzőm meg. Dehogy nem, mondá ismerősem. Sőt még az o emberek közül is sokan hinni és terjeszteni fogják. Ezt csak Kossuth okos ellenségei tehetik, kik száma csekély, válaszolám. Ismerősöm mosolygott, mert tudta, hogy nálunk s: ból kilenczvenkilencz inkább elhiszen valamit, mint valamiről gondolkozzék. Úgy Ion. Már tegnap Kossuth rögtöni visszavonulását bevég ténynek mondották minden kávéházban. Sokan olvai azon levelet is, mellyet Kossuth a ministériumhoz kük s igen meghatónak találták. Kevésnek jutott eszébe , hogy e perezben s épe finanezministernek lépni ki, nem volna egyéb , mint var előidézése, s mint azon alkotmányos helyzetnek, n a múlt országgyűlés óriás szerencséje és óriás fárada által szereztetett, könnyelmű koczkáztatása. Bizony e nevezetetes férfiút , — kitől annyit \ haza és annyit nyert— mélyen sértették azok, kik eh nem bizván szilárdságában, lehetségesnek hitték, ho tárczáját odahagyja, mielőtt finanezterveit kifejtené, í zébe adná az országnak azon egyetlen vezérfonalát, n által bonyodalmainkból menekülhetünk. Hogy Kossuth előtt a magas hivatal, mellyre a v viszonyok fölemelték, nem szerencse, nem kényelem, bálványzási tárgy : ezt ki ne tudná ? De minden keserű kötelességből következik-e a lerázása ? Ne kétkedjünk legünnepeltebb férfiainkban, kik a történeteivel összekötötték nevöket. Nálok a magas gári erényekre támaszt nyújt az önzés legtisztább r melly semmi olly tényt nem enged meg, mi veszély rithat azon ügyre , mellyben lelkök él, szivük dob melly által szellemük manifestátiót nyert. Kossuth mostani lemondása a koholmányok közi tozik. A dologban csak annyi igaz van , hogy fin ministerünk — valamint a többi minister is — hivat nem szerelmes. S ez eddig sem volt titok. De az elterjedt álhir még sem vala eredményűé Általa más titkok birtokába jutottunk. A lemondásróli pletykát szentirásnak vette két lap : a vén Jelenkor és az ifjú Márczius

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék