Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-08-02 / 123. szám
Májercsák képviselő az éhhalállal küzdő felföldiek nyomorát festvén, kéri a házat, ne feledkezzék meg olly népfajról, melly mostani időkben is olly példásan viseli magát, hogy mig az alföldön mindenütt katonaságra van szükség, az el lehet katonai erő nélkül stb. (maradjon, szavazzunk). Egy képviselő Kubinyival egyformán nyilatkozván, az arenda-rendszerre megjegyzi, hogy az arenda nem nyújt annyi ingert, mint a tulajdonosság , mivel nem biztos, annak birtokosa azt meddig tarthatja meg. Egyébiránt a központi bizottmány által javasolt záradék garantiául szolgál, hogy valami pénzes ember az illy javakat a törvény czéljától el ne vonja. Dedinszki és Bónisa szerkezetet szinte pártolják, — az utóbbi nem kívánván kihagyatni a bevezetést, mivel az e törvény alkotásának históriáját foglalja magába; — a felvidékieket szinte magyar lakosoknak tartja, s külön az ország minden nyelvű lakosait megemlittetni azért sem kívánja, mert akkor azon véreink, kik az országon kívül laknak, el lennének mellőzve, kiket pedig szinte jó volna behozni. Kossuth Lajos: Csak azon érdemes urak megnyugtatására állottam fel, kik más vidékek tekintetbevételére hívták fel a házat. Én kijelentem, hogy a szőnyegen levő javaslatot nem telepítési törvénynek tekintem, hanem tekintem olly intézkedésnek, melly által az ország nyugalmas biztossága czéloztatik. Más részről meg kell gondolni, hogy midőn itt telepítésekről szólunk , nem egész megyékről van szó, hanem csak a kincstár javairól, hová nem fér anynyi ember, mennyit akarnánk. Egyébiránt a székelységre nemcsak tulnépesség ’tekintetéből illő figyelemmel lenni , hanem mint olly népfajra is, melly annyi sérelmet tapasztalt eddig, hogy e miatt kész volt még inconstitutionális országba is kivándorolni. — Midőn tehát az ország biztosításáról gondoskodunk, szóló azt hiszi, ez olly dolog, melly sem részvért nem csinálhat, sem igényeket nem költhet. Eljő az idő arra is , mikor az ország egyéb lakosairól is gondoskodni fog a ház , s különösen a felvidékre nézve említi szóló azon intézkedéseket, miket az ott található sórétegek felkutatása végett már eddig is tett. Mi Moldva és Bukovinára nézve említtetett , annak szóló nincs ellene , de más országokról lévén szó, szóló törvényben nem tehetett róla említést, de azt jelenti, hogy az értekezése részben is megkezdődött, s nem siker nélkül (helyeslés). Ezen felvilágosítás után Kubicza Pál trencséni képviselő, úgy szinte Luzsénszki képviselő is megnyugtatva érzék magukat, — a felföld iránti illyetén gondoskodást majd akkorra kérvén ki, ha majd a haza biztosítva lesz Hasonló értelemben szólt Jek el falusi is. Ellenben Nyékit a szerkezet ki nem elégíti. — kívánja a telepítésre megnevezett megyék közé Temest is oda tétetni, olly módon, hogy mivel ott puszta nincs, tehát az üresen maradt úrbéri telkekre történjék a telepítés. Mire a pénzügyi miniszer megjegyzi, hogy az odatétel ellen ugyan ellenvetése nincs, de az üres telkek természetét a közteherviselés egészen megváltoztatta. Egyébiránt, ha az illy üres telek a kincstáré, úgyben foglaltatik a javaslatban ; ha magánosoké , akkor hozzászólni nem lehet. Prónai a méltányosság elvénél fogva pártolja a szepesi képviselő módosítványát. Antal képviselő a szerkezet mellett, Kazinczi G. szinte a szepesi módosítvány, de egyszersmind a bevezetés ellen szól, nehogy a roszakarat fegyverül használja ellenünk. A központi bizottmány végül odavetett nézete az átruházások korlátolására nézve szóló szerint a figyelmeztetésnek jó, de törvénybe nem jó volna betenni. Páfi János a szerkezetet az ország biztossága tekintetéből egész terjedelmében pártolja , de helyesnek tartja a bizottmány azon észrevételét is, miszerint az imaházak s iskolák 6 év múltával a telepeken is ugyanazon gondoskodás alá essenek, mint az ország többi községeiben. Több nyilatkozatok után , miközben Kossuth minister a törvény czélját újra meg újra megmagyarázó, végre szavazásra került a dolog, mégpedig előbb általánosan az egész szerkezetre, s a többség azt elfogadta, azután pedig szakaszonként. A bevezetést a többség megtartandónak kívánta. Markhot nyitrai képviselő azon módosítványát pedig, hogy a bevezetés végére illy módosítás tétessék ,,addig is, míg a törvényhozás az ország többi vidékeiről is, nyelv tekintet nélkül, rendelkezni fog, mellőtte. Az 1-ső szakasz marad. A 2-ik §-st a többség szinte megtartani kívánja. A 3 ik §-ban szinte mellőztetett Pap Pál azon indítványa, hogy az adandó maximum és minimum positive meghatároztassák; ellenben elfogadtatott Madarász L. azon módosítványa, miszerint e szakasz következő szavaihoz „kevesebb ne nyujtassék“ hozzátétetett „sem több“ — a pénzügyminiszer azon magyarázatával, hogy ez által ő felségének még fennálló adományozási joga nem czéloztatik megszoríttatni, sem a pénzügyi miniszer keze megkötve nem lesz, egyeseknek szükség esetében készpénzért többet is eladni. A 4-ik §-ban tett bizottmányi észrevételt az imaházak és iskolák ellátása iránt a többség elfogadta. Ellenben az átruházás megszorítása iránti figyelmeztetést, mint nem is formulázhatót, a ház többsége csakis figyelmeztetésnek vévén, kihagyandónak ítélte. A napirenden átmenvén a ház , bejelentetett, hogy Pétervárad elküldő képviselő-választási jegyzőkönyvét, milyenekkel fogadtatott. Végül Varga Sándor czeglédi képviselő 3 rendbeli indítványt mutatott be, u. m. a közmunkákról szóló törvény eltörlése, a legelő-elkülönítés és a nemzetőrségi s választási censusok közti különbség megszüntetése iránt. A ház szokott időben eloszlott. Hazai mozgalmak: Szerém megye, julius 16 án. Cserevicsnek, majd a pécsi újság, lakosai erővel kényszerittettek a futaki csatábani részvételre, s legtöbben ezen szegény emberek közül lettek a csata áldozataivá. — Lotinnál egy csoport felkelő tanyázik, melly a csak egy órányira fekvő Vukovát, ezen, a magyarokhoz szító várst végpusztulással fenyegeti. Van ugyan ott 800 lovas és gyalog katonaság, de a nélkül, hogy a lázadókkal csatába bocsátkoznának, ő felsége hű határőrei szerte rabolnak és pusztitnak, Rácsáról 4 álgyat rabolnak, s a mellette levő tüzéreket magokkal menni kényszerítik, s most ezekkel ő felsége hit alattvalóit megsemmisíteni törekszenek, s ő felsége katonasága ezt tétlenül szemléli, sőt a rablócsoport által magát bántalmakkal illettetni engedi — s a kirakottaknak nem marad más, mint várni jobb idők bekövetkezendését; megfoghatlan , hogy 000 szerb, kik a megye határát átlépték, hogyan követhetnek illyesmit el. Az eszéki vásárról Szőrémbe hazatérő kereskedők útközben kifosztatnak, kereskedés és iparműködés megszűntek; a lázadók felemésztenek mindent, mint a sáskák; a g. n. e. lakosság közül csak kevés ember dolgozik, csak a szerencsétlen kath. népesség üldöztetik, raboltatik, és ezenfelül kényszerittetik a rablókkal együtt Magyarhonba beülni, s éltét semmiért feláldozni — és ez egy keresztyén kormány alatt történik. A bán Jellachich Szerémben van, anélkül, hogy ezen rablócsőcselék tőle parancsot vett volna a szétoszlásra. Ezen megye 25 ezer léleknyi cath. lakossága, ha így megy tovább is a dolog, egészen meg fog semmisittetni. Tűrheti-e ezt Magyar- és Németország , sőt az egész keresztyén világ , keresztes hadat kellene ennek meggátlására hirdetni — mint a keresztes háborúk idejében. Mindenki tudja, kinek csak egy kis kombináló tehetsége van, hogy a ráczok lázadása a bécsi camarilla, az osztrák politica műve, hogy így a szerbek beütése, a katonaság egykedvűsége s lanyhasága által Magyarhonnak önállása tovább fejlődését akadályozza. Itt csak ügyes politica segíthetne! Illőkről, jul, 21ről Írja a P. U. Tegnapelőtt 19-én jött Jellachich Karloviczra, és az érsek Rajacsicstól, valamint a Karloviczon levő néptől nagy ünnepélyességgel fogadtatott, mivel megígérte, hogy az itt legnagyobb mértékben megzavart csendet és rendet helyreállitani, s ezen vidéket az anarchia körmei közül kiragadni fogja. — Estve 6 óra tájon volt, még pedig tanú nélkül, összejövetelen. Hrabovszki péterváradi parancsnokkal az előre meghatározott Mária Schnee nevű kápolnánál, melly a péterváradi erősség és Kárlovicz közt fekszik. Karloviczról következő nap érkezett ide hazánk, hogy a közgyűlést, mellyet az ő parancsára nevében helyettesített alispán Dubrovai hitt össze , személyes elnöklete alatt vezethesse. A néphez tartott beszéde után, mellyben őket csendre és rendre intette, felolvasta az általa kinevezett uj tisztviselők névsorát. Alispánokká nevezte: Dubrovai Ján. és Mladenovics Istvánt; jegyzőkké: Koncsics György, Szalai Nicodim és Nicolajevics Sándort; pénztárnokokká: Rogulics János, Nagy Kár. és Baics Demetert; ügyészekké: Marsó Alajos, Bilcsevics Ferenczet; szolgabirákká: Sánta Istvánt, Stojcsevics Jánost, Novics Györgyöt; kerületi szolgabirákká : Marcseovics Jánost és Tomekovics Adolfot. — Ó-Orsováról írják a pécsi újságnak jul. 19-ről, nehány nap előtt egy csoport szerb tört által hozzánk , s mindent, ki hozzájok nem csatlakozik, megsemmisitéssel fenyegetett. — Esler alezredes úr, rendeléseket ten azonnal, hogy a város védállapotba tétessék, e mellett a német lakosság kinyilatkoztatá nyíltan, hogy évek óta Orsován vett keresketelepeit elhagyandja, ha a vagyon biztosítására elég védelem nem fog nyuttatni. Egy Popovics Istv. nevű kereskedő, ügyes diplomata s befolyásos ember Szerbiában, közbenjárása következtében végre, az áttört szerbek, ugyancsak saját szerb társaiktól nyakukra vetett köteleken visszahurczoltattak. Most már Orsován és Karánsebesen a legnagyobb nyugalom és rend uralkodik, sőt még a lázadókhoz szólók is kárhoztatják most övéiknek a római sánczok közti esztelen magok viseletét, különösen kárhoztatja pedig mindenki Fehértemplom átadatását a Dreihan gyávasága következtében , talán a legelső s egyedüli illyen tisztnek a cs. k. osztrák hadseregben. Zombor, jul. 24. Ma Zombor városában közgyülélésünk vala, Latínovics Kár. bácsmegyei alispán képviselővé választatásával. — A nádor kir. helytartó levele olvastatott, a katonai hatóság e megyében lett felállíttatása iránt. Köztetszéssel fogadtatott, igy a többi felolvasott ministeri leiratok is, kivévén a pénzügyministerét, a lócsempészeti kihágások felett ítélendő bizottmánynak tárgyában. E tárgy felett egész ingerültséggel folyt a vita magyar és rász nyelveken, — nem mintha magyarul nem tudnánk, hanem mert igy tetszett nekünk zomboriaknak ? Az egyik párt L K. al ispán véleményében osztozva, hajdani megyei szempontból, e felelős minister rendeletét félretétetni kívánja. A város főbírája Mihajlovics előbb elfogadhatónak vélte — hallván azonban a Latinovics indítványára keletkezett clamantesek zaját, hogy: „félre a ministeri rendelettel“ villámgyorsan pattant fel, s ő is félrevetésre szavazott. Bizony fényes polgári jellem nemben végre is a jön az eredmény, hogy a ministeri rendelet 39 szóval 36 ellenében elfogadtatott. Nem ártana, ha megyénkben egy kevéssé több gond fordittatnék, holmi Konyovics féle emberekre, kik a szállásaikon levő rácz parasztoknak fegyvert és lőszereket s más holmikat szolgáltatnak. Futár juk jár Karloviczra, s magán, titkos gyűléseket tartanak. Környékünkön az utak sem eléggé bátorságosak, több helyett ken rablócsapatok tanyáznak; már számos családok költöztek ki városunkból, s ezt tenni még többen szándékoznak. D. P. 717 Külföldi hírek. AUSZTRIA. Bécs. A bécsiek éretlen demonstrátióját még az Alig. Oest. Ztg., a mi nem jó barátunk, se roszalja, mondván : visszatetsző, ha olly embert, ki egy velünk összekötött nemzet ellen a hadat szüntelen prédikálja, császári seregbeli katonatiszt teljes egyenruhában tisztel. — Jól van, jól! Mi azt hisszük, hogy a bécsiek nem lőnek egyebet, a fáklyafény nyel , mint rápiritanak az exbán — poéta Jellachichra, kit ezután annál inkább fognak ismerni. — Tyrolból írják, hogy Roveredo példájára több község a trienti kerületből július 4-én gyűlést tartván Deutschmetzben, kijelentették követeik által, hogy nem fognak elválni a német szövetségtől. — Prága, júl. 26. A nemzetiség tusája még nincs bevégezve a pünkösti eseményekkel, sőt a csehengés (Czechismus) még dühösebben tolja fejét. A cseh lapok, főleg Narodny noviny, a németül megjelenő Slavische Centralblatter, mint a cseh esti lap , egyre szítják a németgyűlölés tüzét, míg a német lapok csak egy jó szót sem tesznek a német ügyért. Már sok német kiköltözött, a zsidók meg Amerikába mennek, városunkból s vidékeinkről. — Lengyel-orosz szélekről írják: most minden tartalék hadinép behivatik az ezredekbe (ez csak akkor szokott megtörténni, mikor mozgásba hozatik a sereg). 1200 ifjoncz (cadet) lépett be, mint tiszt a seregbe. Igazgatóságaik mindenütt parancsot kaptak , hogy olly ifjonczot is bocsássanak el, ki még nem végzi egészen az iskolát, de jó testű, erős legyen, s megbirja a tábori életet. Minden községek elöljáróihoz rendelet ment a katonák beszállása iránt. Minden kerületi orvos felszólittatott, hogy az ifjú orvosokat tábori orvosoknak hívja meg. Fuvarosokkal írásban szerződik a kormány , hihetőleg katonák szállítása végett. A kalischi nagy fogház kiürittetik , a foglyok a kolostorokba vitetnek, amoda meg fegyver s minden hadi készlet rakatik. Hiteles tudósítások szerint Lengyelországban van jelenleg 80,000 gyalogság; 5000 lovasság; tüzérség akármennyi; pusztán az árkászok négy ezren fölül vannak. — Ezt a boroszlói újság írja. AMDUNA. Galaczból Írják : julius 13-kár él. Tegnap érkezett híre Bukarestből, hogy ott az ideiglenes kormányt kevés napi élete után, a Salomon és Odobesco által vezérlett visszahatási párt megbuktatta. A kormány ismét az előbbi ministérium , Basiano és Cornesco stb. kezébe került. A forradalmi főnökök , mint hire jár, a köztárs pénzekkel Kimpolumba , az oláh havasok közé menekültek. E hirtelen változás azon félelemnek köszönhető , mellyet az oroszok beütésének hire okozott. Szinte akkor tért viszsza Jakobsohn is Brailába, hol az ideiglenes kormány minden intézkedéseit megsemmisíti. A három színű zászlók levetettek, a polgári őrség feloszlatott, a volt tisztviselők visszatértek. Visszament a katonai parancsnok Engel ezredes az őrséggel együtt; a város teljesen nyugodt volt. Tegnap este egy török gőzhajó, hihetőleg hadszerekkel megrakva érkezett meg Galaczba; ma ez viz ellenében ment fölfelé, és kikötött nem messze Galacztól a Sereth vize torkolata és a város közti, hadtanilag igen jó fekvésű parton, mellyet a parancsnok táborhelyül nézett ki. Ezután a gőzös átment a szemközti török partra, hol a török lakhatók tele katonákkal utána küldettek, és a moldvai határra átvitettek , de mivel a Duna igen hánykódott, néhány óráig csak egypár száz embert lehet átszállítani az említett táborhelyre. A Rusticikkal szembe fekvő oláhváros, Guligevo szinte török őrséget kapott. Mindamellett a dunai fejedelemségek egy időben rakatnak meg török és maszka seregekkel. — Belgrád, jul. 18. Azon szerb tisztviselők és követek nagy része, kik a kragujeváczi népgyűlésre oda jártak, ismét visszajöttek, s közöttük Vucsich ő lemondott ugyan a vajdaságról, de az együtt volt népkövetek nem akarák elfogadni lemondását. Vucsich erre úgy nyilatkozott, hogy csak azon esetben fogja megtartani e méltóságot, ha Jankovich, a fejedelmi kanczellária igazgatója, és Zubán és Kniczanin tanácsosok leteszik hivatalaikat. Ezt neki Sándor herczeg és a népgyűlés megígérte, mindamellett a három hivatalnok változása akkor fog megtörténni, ha Sándor herczeg, ki Kragujeváczból Bagujába ment, és a külügyek igazgatója Petrovicsics Avram, ki most Jagdinában van, Belgrádba visszatérnek. — J a s s y, jul. 21. Magántudósitás szerint, a portai biztos, Tala-al-Eeendi 16-án estve, az itteni állapotokkal elégedetlenül, Galaczba ment, s tevékenysége pusztán szenvedőleges eljárásra volt szorítva. Ide egy más török, Suleiman hasa fog jőni. Duhamel vezér, szinte 16-án levelet von Berládból, sebes hírnök által hivatott Gerstenzweig orosz vezérhez, ki Pétervárából kapott sürgönyöket. — A cholera itt, miután körülbelől 9000 ember halt volna meg benne, vége felé jár. A vidékek halottai számát nem tudjuk. Bottusánban naponként meghalt 40; Folticzényban 17; Piaszaban 87; Bakányban 17—18; Fokeányban jul. 13—17 én 16; Berládban jul. 7—13-án 27; Waeluckban naponként 4; Huschiban 13. — Galacz és Ibrailában szünet felé jár a betegség. Az orosz kormány a Pruth mentiben 14 napi veszteglést határozott a Bessarabia felé utazókra. — J a s s y , jul. 17. Közelebbi hírek után nem 4000, hanem 2500 emberből álló orosz gyalogsereg, — nem 2 álgyutelep, hanem egy, 8 álgyus telep érkezett ide, és Copon szállott meg, a hol is 13-án tábori isteni szolgálat tartatott, melly alkalommal a katonaság Duhamel őrnagy vezér előtt defilitárált. Ezen seregek bejöveteléről és annak czéljáról a nép és az idegen hatalmak ügyvivői nemcsak az oroszok, hanem még a moldvai kormány által sem tudósíttattak.A Huschi tudósítás szerint július 18-tól Berládra menő sereg útközben Jeparany helységben és Slobodzieben igen sok embert vesztett cholera által. Az élelmiszerek minden felől nagy