Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-08-02 / 123. szám

Májercsák képviselő az éhhalállal küzdő felföldiek nyomorát festvén, kéri a házat, ne feledkezzék meg olly nép­fajról, melly mostani időkben is olly példásan viseli magát, hogy mig az alföldön mindenütt katonaságra van szükség, az el lehet katonai erő nélkül stb. (maradjon, szavazzunk). Egy képviselő Kubinyival egyformán nyilatkoz­ván,­­ az arenda-rendszerre megjegyzi, hogy az arenda nem nyújt annyi ingert, mint a tulajdonosság , mivel nem biztos, annak birtokosa azt meddig tarthatja meg. Egyébiránt a köz­ponti bizottmány által j­avasolt záradék garantiául szolgál, hogy valami pénzes ember az illy javakat a törvény czéljától el ne vonja. D­e­din­s­z­ki és Bónisa szerkezetet szinte pár­tolják, — az utóbbi nem kívánván kihagyatni a bevezetést, mivel az e törvény alkotásának históriáját foglalja magába; — a felvidékieket szinte magyar lakosoknak tartja, s külön az ország minden nyelvű lakosait megemlittetni azért sem kí­vánja, mert akkor azon véreink, kik az országon kívül laknak, el lennének mellőzve, kiket pedig szinte jó volna behozni. Kossuth Lajos: Csak azon érdemes urak meg­nyugtatására állottam fel, kik más vidékek tekintetbevéte­lére hívták fel a házat. Én kijelentem, hogy a szőnyegen le­vő javaslatot nem telepítési törvénynek tekintem, hanem te­kintem olly intézkedésnek, melly által az ország nyugalma­s biztossága czéloztatik.­­ Más részről meg kell gondolni, hogy midőn itt telepítésekről szólunk , nem egész megyékről van szó, hanem csak a kincstár javairól, hová nem fér any­­nyi ember, mennyit akarnánk. Egyébiránt a székelységre nemcsak tulnépesség ’tekinte­téből illő figyelemmel lenni , hanem mint olly népfajra is, melly annyi sérelmet tapasztalt eddig, hogy e miatt kész volt még inconstitutionális országba is kivándorolni. — Midőn te­hát az ország biztosításáról gondoskodunk, szóló azt hiszi, ez olly dolog, melly sem rész­vért nem csinálhat, sem igényeket nem költhet. Eljő az idő arra is , mikor az ország egyéb la­kosairól is gondoskodni fog a ház , s különösen a felvidékre nézve említi szóló azon intézkedéseket, miket az ott található sórétegek felkutatása végett már eddig is tett. Mi Moldva­ és Bukovinára nézve említtetett , annak szóló nincs ellene , de más országokról lévén szó, szóló törvényben nem tehetett róla említést, de azt jelenti, hogy az értekezés­e részben is megkezdődött, s nem siker nélkül (helyeslés). Ezen felvilágosítás után Kubicza Pál trencséni képvi­selő, úgy szinte Luzsénszki képviselő is megnyugtatva érzék magukat, — a felföld iránti illyetén gondoskodást majd akkorra kérvén ki, ha majd a haza biztosítva lesz Hasonló értelemben szólt Je­k el falu­si is. Ellenben Nyékit a szerkezet ki nem elégíti. — kívánja a telepítésre megnevezett megyék közé Temest is oda tétet­ni, olly módon, hogy mivel ott puszta nincs, tehát az üresen maradt úrbéri telkekre történjék a telepítés. Mire a pénzügyi miniszer megjegyzi, hogy az odatétel ellen ugyan ellenvetése nincs, de az üres telkek természetét a közteherviselés egészen megváltoztatta. Egyébiránt, ha az illy üres telek a kincstáré, úgy­ben foglaltatik a javaslatban ; ha magánosoké , akkor hozzászólni nem lehet. P­r­ó­n­a­i a méltányosság elvénél fogva pártolja a sze­pesi képviselő módosítványát. Antal képviselő a szerkezet mellett,­­ Kazinczi G. szinte a szepesi módosítvány, de egyszersmind a beveze­tés ellen szól, nehogy a rosz­akarat fegyverül használja elle­nünk. A központi bizottmány végül odavetett nézete az átru­házások korlátolására nézve szóló szerint a figyelmeztetésnek jó, de törvénybe nem jó volna betenni. P­á­­­f­i János a szerkezetet az ország biztossága tekin­tetéből egész terjedelmében pártolja , de helyesnek tartja a bizottmány azon észrevételét is, miszerint az imaházak s is­kolák 6 év múltával a telepeken is ugyanazon gondoskodás alá essenek, mint az ország többi községeiben. Több nyilatkozatok után , mik­­özben Kossuth minister a törvény czélját újra meg újra megmagyarázó, végre szava­zásra került a dolog, még­pedig előbb általánosan az egész szerkezetre, s a többség azt elfogadta, azután pedig szaka­szonként. A bevezetést a többség megtartandónak kívánta. Mark­hot nyitrai képviselő azon módosítványát pedig, hogy a be­vezetés végére illy módosítás tétessék ,,addig is, míg a tör­vényhozás az ország többi vidékeiről is, nyelv­ tekintet nél­kül, rendelkezni fog, mellőtte. Az 1-ső szakasz marad. A 2-ik §-st a többség szinte meg­tartani kívánja. A 3 ik §-ban szinte mellőztetett Pap Pál azon indítványa, hogy az adandó maximum és minimum posi­­tive meghatároztassák; ellenben elfogadtatott Madarász L. azon módosítványa, miszerint e szakasz következő szavaihoz „kevesebb ne nyujtassék“ hozzátétetett „sem több“ — a pénzügyminiszer azon magyarázatával, hogy ez által ő felsé­­gének még fennálló adományozási joga nem czéloztatik meg­­szoríttatni, sem a pénzü­gyi miniszer keze megkötve nem lesz, egyeseknek szükség esetében készpénzért többet is eladni. A 4-ik §-ban tett bizottmányi észrevételt az imaházak és iskolák ellátása iránt a többség elfogadta. Ellenben az átru­házás megszorítása iránti figyelmeztetést, mint nem is formu­­lázhatót, a ház többsége csakis figyelmeztetésnek vévén, kiha­­gyan­dónak ítélte. A napirenden átmenvén a ház , bejelentetett, hogy P­é­­tervárad elküldő képviselő-választási jegyzőkönyvét, mi­­lyenekkel fogadtatott. Végül Varga Sándor czeglédi képviselő 3 rendbeli indít­ványt mutatott be, u. m. a közmunkákról szóló törvény eltör­lése,­­ a legelő-elkülönítés és a nemzetőrségi s választási censusok közti különbség megszüntetése iránt. A ház szokott időben eloszlott. Hazai mozgalmak: Szerém megye, julius 16 án. Cserevicsnek, majd a pécsi újság, lakosai erővel kényszerittettek a futaki csatábani részvételre, s legtöbben ezen szegény emberek közül lettek a csata áldozataivá. — Lotinnál egy csoport felkelő tanyázik, melly a csak egy órányira fekvő Vuková­t, ezen, a magyarokhoz szító vár­st végpusztulással fenyegeti. Van ugyan ott 800 lo­vas és gyalog katonaság, de a nélkül, hogy a lázadókkal csa­tába bocsátkoznának, ő felsége hű határőrei szerte rabolnak és pusztitnak, Rácsáról 4 álgyat rabolnak, s a mellette le­­­vő tüzéreket magokkal menni kényszerítik, s most ezekkel ő felsége hit alattvalóit megsemmisíteni törekszenek, s ő felsége katonasága ezt tétlenül szemléli, sőt a rablócsoport által ma­gát bántalmakkal illettetni engedi — s a kirakottaknak nem marad más, mint várni jobb idők bekövetkezendését; megfoghatlan , hogy 000 szerb, kik a megye határát átlép­ték, hogyan követhetnek illyesmit el. Az eszéki vásárról Sző­rémbe hazatérő kereskedők útközben kifosztatnak, kereske­dés és iparműködés megszűntek; a lázadók felemésztenek mindent, mint a sáskák; a g. n. e. lakosság közül csak kevés ember dolgozik, csak a szerencsétlen kath. népesség üldözte­­tik, raboltatik, és ezenfelül kényszerittetik a rablókkal együtt Magyarhonba beülni, s éltét semmiért feláldozni — és ez egy keresztyén kormány alatt történik. A bán Jellachich Szerémben van, a­nélkül, hogy ezen rablócsőcselék tőle parancsot vett volna a szétoszlásra. Ezen megye 25 ezer léleknyi cath. lakossága, ha így megy tovább is a dolog, egészen meg fog semmisittetni. Tűrheti-e ezt Ma­gyar- és Németország , sőt az egész keresztyén világ , ke­resztes hadat kellene ennek meggátlására hirdetni — mint a keresztes háborúk idejében. Mindenki tudja, kinek csak egy kis kombináló tehetsége van, hogy a ráczok lázadása a bécsi camarilla, az osztrák po­­litica műve, hogy így a szerbek beütése, a katonaság egyked­vűsége s lanyhasága által Magyarhonnak önállása tovább fejlődését akadályozza. Itt csak ügyes politica segíthetne! Illőkről, jul, 21ről Írja a P. U. Tegnapelőtt 19-én jött Jellachich Karloviczra, és az érsek Rajacsicstól, valamint a Karloviczon levő néptől nagy ünnepélyességgel fogadtatott, mivel megígérte, hogy az itt legnagyobb mértékben megzavart csendet és rendet helyreállitani, s ezen vidéket az anarchia körmei közül kiragadni fogja. — Estve 6 óra tájon volt, még pedig tanú nélkül, összejövetele­n. Hrabovszki péterváradi pa­rancsnokkal az előre meghatározott Mária Schnee nevű kápol­nánál, melly a péterváradi erősség és K­árlovicz közt fekszik. Karloviczról következő nap érkezett ide hazánk, hogy a köz­gyűlést, mellyet az ő parancsára n­­­evében helyettesített alispán Dubrovai hitt össze , személyes elnöklete alatt vezethesse. A néphez tartott beszéde után, mellyben őket csendre és rendre intette, felolvasta az által­a kinevezett uj tisztviselők névsorát. Alispánokká nevezte: Dubrovai Ján. és Mladenovics Istvánt; jegyzőkké: Koncsics György, Szalai Nicodim és Nicolaje­­vics Sándort; pénztárnokokká: Rogulics János, Nagy Kár. és Baics Demetert; ügyészekké: Marsó Alajos, Bilcsevics Fe­­renczet; szolgabirákká: Sánta Istvánt, Stojcsevics Jánost, Novics Györgyöt; kerületi szolgabirákká : Marcseovics Já­nost és Tomekovics Adolfot. — Ó-Orsováról írják a pécsi újságnak jul. 19-ről, nehány nap előtt egy csoport szerb tört által hozzánk , s mindent, ki hozzájok nem csatlakozik, megsemmisitéssel fenyegetett. — Esler alezredes úr, rendeléseket ten azonnal, hogy a város védállapotba tétessék, e mellett a német lakos­ság kinyilatkoztatá nyíltan, hogy évek óta Orsován vett kereske­telepeit el­hagy­andja, ha a vagyon biztosítására elég vé­delem nem fog nyuttatni. Egy Popovics Istv. nevű kereskedő, ügyes diplomata s befolyásos ember Szerbiában, közbenjárása következtében végre, az áttört szerbek, ugyancsak saját szerb társaiktól nyakukra vetett köteleken visszahurczoltattak. Most már Orsován és Karánsebesen a legnagyobb nyugalom és rend uralkodik, sőt még a lázadókhoz szólók is kárhoztat­ják most övéiknek a római sánczok közti esztelen magok vi­­seletét, különösen kárhoztatja pedig mindenki Fehértemplom átadatását a Dreihan gyávasága következtében , talán a leg­első s egyedüli illyen tisztnek a cs. k. osztrák hadseregben. Z­o­m­b­o­r, jul. 24. Ma Zombor városában közgyülé­­lésünk vala, Latínovics Kár. bácsmegyei alispán képviselővé választatásával. — A nádor kir. helytartó levele olvastatott, a katonai hatóság e megyében lett felállíttatása iránt. Köz­tetszéssel fogadtatott, igy a többi felolvasott ministeri leira­tok is, kivévén a pénzügyministerét, a lócsempészeti kihá­gások felett ítélendő bizottmánynak tárgyában. E tárgy felett egész ingerültséggel folyt a vita magyar és rász nyelveken, — nem mintha magyarul nem tudnánk, hanem mert igy tet­szett nekünk zomboriaknak ? Az egyik párt L K. al ispán véleményében osztozva, hajdani megyei szempontból, e fe­lelős minister rendeletét félretétetni kívánja. A város főbírája Mihajlovics előbb elfogadhatónak vélte — hallván azonban a Latinovics indítványára keletkezett clamantesek zaját, hogy: „félre a ministeri rendelettel“ villámgyorsan pattant fel, s ő is félrevetésre szavazott. Bizony fényes polgári jellem nemben végre is a jön az eredmény, hogy a ministeri rendelet 39 szóval 36 ellenében elfogadtatott. Nem ártana, ha me­gyénkben egy kevéssé több gond fordittatnék, holmi Konyo­­vics féle emberekre, kik a szállásaikon levő rácz parasztok­nak fegyvert és lőszereket s más holmikat szolgáltatnak. Fu­­t­ár juk jár Karloviczra, s magán, titkos gyűléseket tartanak. Környékünkön az utak sem eléggé bátorságosak, több helye­­tt ken rablócsapatok tanyáznak; már számos családok költöztek ki városunkból, s ezt tenni még többen szándékoznak. D. P. 717 Külföldi hírek. AUSZTRIA. B­é­c­s. A bécsiek éretlen demonstrátióját még az Alig. Oest. Ztg., a mi nem jó barátunk, se roszalja, mondván : visszatetsző, ha olly embert, ki egy velünk összekö­tött nemzet ellen a hadat szüntelen prédikálja, császári se­regbeli katonatiszt teljes egyenruhában tisztel. — Jól van, jól! Mi azt hisszük, hogy a bécsiek nem lőnek egyebet, a fáklyafény nyel , mint rápiritanak az exbán — poéta Jella­­chichra, kit ezután annál inkább fognak ismerni. — Tyrolból írják, hogy Roveredo példájára több község a trienti kerületből július 4-én gyűlést tartván Deutsch­­metzben, kijelentették követeik által, hogy nem fognak el­válni a német szövetségtől. — Prága, júl. 26. A nemzetiség tusája még nincs bevégezve a pünkösti eseményekkel, sőt a csehengés (Cze­­chismus) még dühösebben tolja fejét. A cseh lapok, főleg Narodny noviny, a németül megjelenő Slavische Centralblat­­ter, mint a cseh esti lap , egyre szítják a németgyűlölés tüzét, míg a német lapok csak egy jó szót sem tesznek a né­met ügyért. Már sok német kiköltözött, a zsidók meg Ame­rikába mennek, városunkból s vidékeinkről. — Lengyel-orosz szélekről írják: most minden tartalék hadinép behivatik az ezredekbe (ez csak akkor szo­kott megtörténni, mikor mozgásba hozatik a sereg). 1200 if­­joncz (cadet) lépett be, mint tiszt a seregbe. Igazgatóságaik mindenütt parancsot kaptak , hogy olly ifjonczot is bocsássa­nak el, ki még nem végzi egészen az iskolát, de jó testű, erős legyen, s megbirja a tábori életet. Minden községek elöljáróihoz rendelet ment a katonák beszállása iránt. Minden kerületi orvos felszólittatott, hogy az ifjú orvosokat tábori orvo­soknak hívja meg. Fuvarosokkal írásban szerződik a kor­mány , hihetőleg katonák szállítása végett. A kalischi nagy fogház kiürittetik , a foglyok a kolostorokba vitetnek, amoda meg fegyver s minden hadi készlet rakatik. Hiteles tudósítá­­sok szerint Lengyelországban van jelenleg 80,000 gyalogság; 5000 lovasság; tüzérség akármennyi; pusztán az árkászok négy ezren fölül vannak. — Ezt a boroszlói újság írja. AMDUNA. Galaczból Írják : julius 13-kár él. Tegnap érkezett híre Bukarestből, hogy ott az ideigle­nes kormányt kevés napi élete után, a Salomon és Odo­­besco által vezérlett visszahatási párt megbuktatta. A kormány ismét az előbbi ministérium , Basiano és Cor­­nesco stb. kezébe került. A forradalmi főnökök , mint hire jár, a köztárs pénzekkel Kimpolumba , az oláh hava­sok közé menekültek. E hirtelen változás azon félelemnek kö­szönhető , mellyet az oroszok beütésének hire okozott. Szinte akkor tért viszsza Jakobsohn is Brailába, hol az ideiglenes kormány minden intézkedéseit megsemmisíti. A három színű zászlók levetettek, a polgári őrség feloszlatott, a volt tisztvi­selők visszatértek. Visszament a katonai parancsnok Engel ezredes az őrséggel együtt; a város teljesen nyugodt volt. Tegnap est­e egy török gőzhajó, hihetőleg hadszerekkel meg­rakva érkezett meg Galaczba; ma ez viz ellenében ment föl­felé, és kikötött nem messze Galacztól a Sereth vize torkolata és a város közti, hadtanilag igen jó fekvésű parton, mellyet a parancsnok táborhelyül nézett ki. Ezután a gőzös átment a szemközti török partra, hol a török lakhatók tele katonákkal utána küldettek, és a moldvai határra átvitettek , de mivel a Duna igen hánykódott, néhány óráig csak egypár száz embert lehet­ átszállítani az említett táborhelyre. A Rusticik­kal szembe fekvő oláhváros, Guligevo szinte török őrséget kapott. Mindamellett a dunai fejedelemségek egy időben rakatnak meg török és maszka seregekkel. — B­e­l­g­r­á­d, jul. 18. Azon szerb tisztviselők és kö­vetek nagy része, kik a kragujeváczi népgyűlésre oda jártak, ismét visszajöttek, s közöttük Vucsich­ ő lemondott ugyan a vajdaságról, de az együtt volt népkövetek nem akarák elfo­gadni lemondását. Vucsich erre úgy nyilatkozott, hogy csak azon esetben fogja megtartani e méltóságot, ha Jankovich, a fejedelmi kanczellária igazgatója, és Zubán és Kniczanin tanácsosok leteszik hivatalaikat. Ezt neki Sándor herczeg és a népgyűlés megígérte, mindamellett a három hivatalnok vál­tozása akkor fog megtörténni, ha Sándor herczeg, ki Kragu­­jeváczból Bagujába ment, és a külügyek igazgatója Petrovi­­csics Avram, ki most Jagdinában van, Belgrádba visszatérnek. — J a s s y, jul. 21. Magán­tudósitás szerint, a portai biztos, Tala-al-Eeendi 16-án estve, az itteni állapotokkal elé­gedetlenül, Galaczba ment, s tevékenysége pusztán szenvedő­leges eljárásra volt szorítva. Ide egy más török, Suleiman hasa fog jőni. Duhamel vezér, szinte 16-án levelet von Ber­­ládból, sebes hírnök által hivatott Gerstenzweig orosz vezér­hez, ki Pétervárából kapott sürgönyöket. — A cholera itt, miután körülbelől 9000 ember halt volna meg benne, vége felé jár. A vidékek halottai számát nem tudjuk. Bottusánban naponként meghalt 40; Folticzényban 17; Piaszaban 87; Bakányban 17—18; Fokeányban jul. 13—17 én 16; Ber­­ládban jul. 7—13-án 27; Waeluckban naponként 4; Huschi­­ban 13. — Galacz és Ibrailában szünet felé jár a betegség. Az orosz kormány a Pruth mentiben 14 napi veszteglést ha­tározott a Bessarabia felé utazókra. — J a s s y , jul. 17. Közelebbi hírek után nem 4000, hanem 2500 emberből álló orosz gyalog­sereg, — nem 2 álgyutelep, hanem egy, 8 álgyus telep érkezett ide, és Copon szállott meg, a hol is 13-án tábori isteni szolgálat tartatott, melly alkalommal a katonaság Duhamel őrnagy vezér előtt defilitárált.­­ Ezen seregek bejöveteléről és annak czéljá­­ról a nép és az idegen hatalmak ügyvivői nemcsak az oroszok, hanem még a moldvai kormány által sem tudósíttattak.A Hu­­schi tudósítás szerint július 18-tól Berlád­ra menő sereg út­közben Jeparany helységben és Slobodzieben igen sok em­bert vesztett cholera által. Az élelmiszerek minden felől nagy

Next