Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-08-16 / 135. szám
Az egyházi szerzetekkel nem érdemes most az időt félteni A nemesi hadnagyi székek a községek coordinatiójánál élőjének. Hogy a Nyári által indítványozott választmány kiküdessék-e, ez a háztól függ. A községek jegyzőiről , ha gondoskodni akarunk, előbb nundust kell teremteni. J Mi a katonaállítási törvényjavaslat elhalasztását illeti: a ház tudja, miért történt ez, tudja nevezetesen, hogy a hadügyminiszer lement, egyébiránt mindegy, akár a pénzügyet, akár a katonát vegyük fel előbb, csak lógjunk hozzá, miután a pénzügyi munkálat már ügyis sectiókban van. Zakó J. a vas megyei indítvány folytán következő határozatot ajánl hozatni, hogy tekintve hazánk mostani körülményeit , ez ülésfolyam alatt többé semmiféle indítványok tanácskozás alá nem vétetnek. Elnök: Képviselő úr ezen indítványa, mint utósó indítvány fog a könyvbe beíratni. Olvastatik Varga Sándor indítványa az 1844. 9. t.czikkben foglalt közmunkák eltörléséről, s ugyanazó a közlegelő elkülönítésének kötelezőlege a kimondásáról; mindkettő elhalasztatott. Boczkó képviselő indítványa, Megyaromeg függetlensége s diplomatája iránti osztályokba utasíttatott. Bezerédi L.: a választási törvényczikk módosítása iránt tett indítványát visszaveszi. Bakalovics Szilárd indítványa, a zágrábi püspök s hűbéresei közt eddig fennállott viszonyok megszüntetéséről, elballtsztatott. Nagy Károly indítványa a nádori tiszteletdíjra nézve, az igazságügyi miniszer kijelentése szerint majd a pénzügygyel együtt fog tárgyaltatni. Borán Mózses törvényjavaslata, szinte az igazságügyi miniszer közbeszólására, az unió-kérdéssel együtt fog tár-gyaltatni. Pap János törvényjavaslata „a tulajdon szentségéről“ felolvastatván, az indítványozó hosszas, kevesek által hallgatott szónoklatot tartott, mellyben fejtegető, hogy, miután hazánk a forradalmi térről normális állapotba lépett vissza, vagy legalább oda lépni kivan szükség a törvényhozásnak arról gondoskodni, hogy a népben a tulajdoni jogok iránt megzavart fogalmak megtisztuljanak. Továbbá említi, hogy a communismus aggasztólag terjedő szelleme ellen is szükségeily törvényről gondoskodni, s ugyanazért, valamint Francziaország alaptörvényei közt kimondá a tulajdoni jog sérthetlenségét, úgy kivánja, hogy e ház is mondja ki. A többség felállás útján elhalasztásra szavazott. Szavazás közben egy kis intermezzo történt. Irinyi képviselő ugyanis felszólalt, hogy , midőn — úgymond — valamelly indítvány a kormány tetszését bírja, akkor az elnök szavazásra rendesen hosszabb időt enged. Mire a ház elnöke kijelenté, hogy legkevésbbé sem fogadja el a rendre-utasítást képviselő úrtől. (Helyes.) Hogy mennyi időt engedjen szavazásra, az iránt lelkiismeretét szokta megkérdeni, s hogy most egyszerre nem mondhatta ki a határozatot, oka az volt, mert többféléből a kérdés ismétlését kivárnak. (U*ry van.) Ke 1er képviselő ,,a székely főtiszti választás eltörléséről szóló indítványát az erdélyi dolgokra tartja fenn. Kzacsvai Imre okát adja, miért nem veszi vissza „az , egyházi szerzetekről,‘‘ valamint „az egyházi személyekről s azok kezeit közt levő vagyonokról“ szóló indítványát, azért t. i. mert a vallási egyenlőség behozatván, ezen javaknak minden vallásfejtezete a költségei fedezésére egyenlőn kell feloszlatni, még pedig úgy, hogy az fizettessék, ki a terhet ■ viszi, — s továbbá mert financziális oldala is van a dolognak, i t. i. a papber igy megszűnvén, a nép terhei könnyebbülnek.— A ház többsége az indítványt elhalasztó. Következett Madarász L. indítványa „az ugyezímzett kir. kisebb haszonvételekről"*. Az indítványozó kezdi előszámlálni , hogy javaslatában henfoglaltatnak: a malmok, bulinyitás, vadászat. Közbeszólás: a madarászat is (nevetés). Szóló azzal vádolja a házat, hogy az adózó nép kérdéseiből nevetséget űz (nincs adózó nép). Szóló: értem azokat, kiknek soraiban önök még nem állanak, stb. Ezután hosszas kötekedés kezdődött. Madarász csendet,és többen pedig ha ő szólni nem akar , szót kértek. Az elnök kijelenti , hogy akik hallgatni nem akarnak , ott is vannak a mellékteremek; egyébiránt figyelmezteti szólót, hogy ha csak annyi zaj van , mennyi közt szavait az elnök , jegyzők és gyorsírók meghallhatják, csak folytassa beszédét. Ez megtörténvén, az eredmény az lett, hogy ezen indítvány, szóló kívánsága szerint, az úrbéri viszonyokkal együtt fog tárgyaltatn. Hasonló sors érte Szacsvai Imre indítványát is „az ital- és húsmérésről.“ Miskolczi K. indítványa a nemes hadnagyi székek f eltörléséről, az igazságügyi miniszer kijelentése szerint, ollyaó értelemben halasztatott el, hogy ha kívánja, akkor midőn a ministérium által a hűbéri viszonyok iránt beadandó javaslata tárgyaltatni fog , s a helységi elöljárók kérdése szóba jö, indítványát a körülmények szerint módositáskép előadhassa. Ugyanannak, „az 1847/8. XXII. t.czikk 1. §-a kiterjesztéről“ tett indítványa elhalasztatik. Sz e r e b L. „a falusi jegyzőkről“ szóló indítványát a jövő ciciusra visszavette. Nyári Pál visszaveszi ugyan indítványát, melly a jogegyenlőségre fektetett alkotmány kidolgozása végett kiküldendő választmányról szól; — azonban nem akarja elfogadni s azon elvet, mit Kazinczi és gr. Bethlen János f felállítottak , mintha , miután parlamenti kormányunk van, mindent ettől kellene várni. Szóló nem regnicoláris de-putátiót indítványozott, hanem olly választmányt, mert An- gol-és Francziaországban egyes kérdések kidolgozására is gyakran ...küldetik stb. Jekel falusi indítványa „a leányabér megszüntetéséről“ Kovács Lajos közbeszólására akkorra halasztatott, midőn az 1848/9-ki adóról lesz szó. Következett Táncsics Mihály indítványa ,az 1848. 10. t.czikk eltörléséről“. — Indítványozó megmagyarázza, hogy azon t.czikkben az foglaltatik , hogy az eddig történt legelő— elkülönítések felhon ihatatlanok legyenek; holott csak minap mutatott be 49 petitiót, mellyekben mindenütt az a panasz, hogy a lakosok az elkülönítésnél meg vannak csalva.Szóló tehát kívánja, hogy ha csek egy van is ilyen helyséég, az orvoslást találjon. Nyári Pál oda értelmezi a dolgot, hogy az indítványozó bizonyosan maga is csak ott kivon orvoslást, hol hibákkövettettek el. S midőn 12 millió emberről van szó, ezt olly tárgynak tartja , melly megérdemli , hogy az osztályokhoz utasitassék. Kellett, figyelmezteti a házat, hogy előbb Varga Sándor hason tárgyú indítványa elvettetett. Bezerédi István azon elvet követve : „errores sunt corrigendi“ tárgyalást kíván. Ká 1 1ay: Ha az indítvány tárgyalás alá jön, legnagyobb bonyolódás lesz az országban. Vargha S. miután hasonló tárgyú indítványa elesett, ezt az ösiséghez kivárja soroztatni. Barthos: Miután tapasztalja, hogy az 1848. 10. t.czikknek olly értelmezés adatik, mintha az illy pereket, bárminő hibák követtettek el, nem lehetne orvosoli, most már tárgyalást kiván. Deák F. Midőn az 1848 . 10. t.czikkben a legelői elkülönzések felbonthatatlansága kimondatott, a törvényhozás két szempontból indult ki. Egyik szempont az volt, hogy az országos felforgatásoknak ki ne legyen téve, s ezt a tapasztalás igazolta is, mert szóló tudja, ki előtt illyes kérelmek megfordulnak, hogy sokszor a legsiralmasabb panasz is azon alapul, mert azt hiszik az emberek, hogy most revolutió van, tehát mindent visszakaphatnak, mit évek előtt törvény rendes útján vesztettek is el, vagy hogy már most azon árendát sem akarják fizetni, mellyet különben magukra nézve hasznosnak tartanak. — A második szempont, mellyből a törvényhozás kiindult, az volt, mert azt gondolta a törvényhozás, hogy miután a volt jobbágyok most ingyen kapják a sessiót, megelégedhetnek vele, habár valami hiba történt volna is. — Ha azonban a ház a csalás némelly eseteit ki akarja venni, — ám próbálja meg ezt formulázni a ki tudja, de nem külön indítványképen, hanem akkor, midőn az úrbéri tárgyalás előjön, meglehet, lesz benne, mit magam is elfogadok, de igy előadva, figyelmeztetem a házat, hogy ez kétélű fegyver. — Táncsics végre megnyugodott abban , hogy indítványa az úrbéri kérdésnél együtt tárgyaltassék, s a ház többsége illy értelemben határozott. Végre a sor rákerült Zákó István mai napon tette utóló helyre sorozott fentebbi indítványára, miszerint t.i. tekintve hazánk jelen körülményeit, mellyek a jelen országgyűlésnek mielőbbi befejezését szükségessé teszik, ezen ülésfolyam alatt többé indítványok elfogadtatni nem fognak. Irinyi J. pártolja, Bezerédi L. ellenben az indítványban szabálymódosítást lát, mihez bizonyos számú tagok írásbeli kivonata kell, de az előre nem látható körülmények miatt nem is kívánná megkötni a ház kezét. — A többség ez indítványt el nem fogadta. A ház elnöke jelenti, hogy Tarnóczi Kázmér képviselő, mint kormánybiztos a felső megyékbe akarván távozni, a háztól szabadságot kér (jól van). — Továbbá jelenti, hogy holnap nyílt ülés nem lesz, a holnapután pedig a nevelési törvényjavaslatra utaló általános szavazás leend. Az ülés d. u. harmadfél órakor eloszlott. Hazai mozgalmak: A csajkáé-kerület és a római sánczok. Ezen újabb időben annyira szomorú nevezetességűvé lett vidéknek, olvasóinkkal megismertetése végett, rövid statisticáját adni nem tartjuk feleslegesnek.— A csijkások zászlóaljjának kerülete Bácsmegye déli végén, magában foglalja azon háromszögű tért, melly a Tiszának Dunába omlésé által képeztetve, éjszak-nyugotra nagyobbrészint az úgynevezett római sánczok által határoztatik. Fekszik ezen vidék, az éjszaki szélesség 45/4e 0 és a keleti hosszúság 37/66 0 közt; területe 137,367 szláv hold, mellyből 97,746 hold mivelhető föld, a többi pedig, mint nádas, mocsár és vizjárati tér, haszonvehetlen. Az egész kerület népessége áll 3()315 lélekből, kik közül 28,656 szláv eredetű; 196 oláh, 528 magyar, 758 német és 177 czigány. Vallásukra nézve: 28,275 gör. n. e., 63 g. e., 1527 i. e. és 350 protestáns vallást követők. Ezek összesen 14 helyen laknak : Tittel (a főtisztikar helye a Tiszatorkálainál), Lók, Moschorin, Nillova, Gardinovatz, Józseffalu, Csurog, Gospondintze, Sz.-János, Felső- Kovill, Alsó-Kovill, Kancs, Georgiewa és Radaly, mellyek összesen 6 századra osztatnak. A csajkáé zászlóaljj jelenlegi formájára M. Therézia alatt 1764 képeztetett, és ezen czélra, a magyar országgyűlés beleegyezésével, az addig polgári hatóság alatt állott terület Bács megyéből, nyilvános kifejezésével annak , hogy ahhoz , ha az időviszonyok a csajkások zászlóaljának fejlétét feleslegessé tennék , ismét visszakapcsoltassék, kivágatott. Az egyedüli, csajkások által betöltendő czél volt, a dunai hajóhadhoz a határoknak török elleni védelmére embereket szolgáltatni. A hajóhad maga azonban megvolt már egész 1527. óta , állomási helye azonban egész 1764 ig Komáromnál volt, és mint az alább következő kimutatás szerint láthatni, nem volt megvetendő. Ugyanis 1692-ben állott 40 nagyobb hajóból, mindegyik 40— 50 álgyuval. 1789: a Zimonynál egybegyűjtött hajóhad állott ezekből: admirálhajó 24 darab 17 fontos álgyuval, 4 salupp 12 —18 ftos álgyukkal, 4 bombás gálya, mindegyik 3 db 3 ftosálgyuval; 82 sajka, mindegyik 6 db 3 ftossal; 4 úszó álgyutel, mindenik 4 db 6 ftossal; összesen 328 álgyuval. Jelenleg áll : 2 álgyus bárkából, mindegyik egy db 18 ftos álgyuval; 6 db 3 ftos , 1 db 10 ftos tarackkal; 2 álgyus bárka, mindenik egy 12 ftos, 6 db 3 ftos álgyuval ; egy db 10 ftos taraczkkal; 4 egész sajkák , mindenik egy db 6 ftos, 6 db 3 ftos álgyukkal, egy db 7 ftos taraczkkal; 14 lóbajka, mindenik 2 db 3 ftos, 2 db 1 ftos álgyukkal; 8 , % mindegyik 1 db egy ftos álgyuval. — A fellázadt es kiknek száma a Szerviából átszökött szerviánusokkal s a Szerénai és szlavóniai ráczokkal, mintegy 8000-re megy, magokat a római sánezok közé vették. A római sánez, egy zsinóregyenességü, 3 öl széles és 2 öl magas kettős töltés, melly a dunakiöntési területen Péter váraddal szemközt kezdődik, és 3 mértföldnyi hosszaság után nem messze Csurogtál a már! Tiszába ér. Ezen, még ma is jól fentartott, most pedig újonnan felfrisitett s külmüvekkel s pallizádokkal ellátott sánczok eredetét a történészek azon időből származtatják, midőn kr. után 295 évben a jászok aureliusi Dáciába berontottak , és az előtt Diocletiánus császár altól megverettek, minthogy azonban ezen sánczok mocsárok, vagy más térségi nehézségek álnál nem fedezvék, bevételük túlsúlyú erőnek és hajtóárgyuknak nem lenne valami nehéz. Illő védelem mellett azonban és ha Szlavóniával s Szerémmel a közösülést fentarthatják az áthathatlan mocsárak és a Tisza felé függőlegeesen esi 200 lábnyi magas part által védett titeli elsánczott emelkedések miatt, nagyobb haderőnek is munkát adhatna. — Királyhágóntúli dolgok. A szebenielé kemény utasítást adtak, mond a K. Híradó, képviselőiknek a magyar hongyülésre. A magyar helyett, úgy látszik, a horváországgyűlési tanácskozásokat olvassák. — A kolozsvári önkényesek számára aug. 1-én 200 db. fegyver érkezett Gy.Fehérvárról. — Háromszékben , Zágon felett a Balkányon jul. 12-én szenteltetett fől Bartha Károly nagyszerű üveggyára. A jeles honfi páratlan szorgalommal, alig egy év alatt a vadon egy részét tágas térré változtatva , tizenhárom ízletes épület sorai közt állitá fel üveggyárát. E természet , mond a Híradó levelezője , dúsan aldá mel javaival e hont, mégis annyi az inság és nyomor; pont az iparügy ; gyáraink ritkák, s midőn egy vállalkozi szellem, legyőzve a nehézségeket, diadalát ünnepli, öröm derű arczainkra. — A cholera már, írja a Vas. Ujs. Felső-Fejér megyébe érkezett, a sáskák pedig az ojtozi szorosan Háromi székbe átcsaptak. — A Gy.-Fejér várról Gallicziába szállíttatni szándéklott, de a derzsi nemzetőrök által letartóztató katonai szerek málhái, mond az Ellenőr, még most sem bontattak fel. Szászvárosról pedig B. S. nemzetőr főhadnagy arra értesíti, hogy jul. 4-én két oláh, gabonával töltötteknek lene Állított, de vizsgálat után lőporrali teljes zsákokban 12 mázé lőport akart kicsempészni. A fejérvári térparancsnoktól 1 mázsára volt ugyan utalványozás az oláhoknál. Állítólag azt bolczai bánya számára szállítandók, csakhogy a puskapor-szállítás mindig katonai kísérettel szokott történni , s nevezetbánya számára nem Fejérvárról szokták a lőport szállítani hanem évenként 28 mázsát rendes katonakisérettel előli Nagyágra s onnan Bolczára szállítják stb. Szászvároson nagy magyarok részéről honunk iránt a lelkesedés, a mindnyája készek síkra szállani hazánk szabadságáért. — Az abradbányi székelység ellen elkövetett véres kicsapongás tárgyában megrendelt vizsgálatnál? , írja az Ellenőr, még eddig semmi erős ménye nincs. Továbbá múlt hó végén ministériumunk oj rendelete folytán’, az abrudbányai pénzverőház, 16 ezer dán aranyat vala Budapestre felküldendő; de mivel a pénzment szenvedélyes szláv , a pénztarnok pedig testestül lelkest! szász, 10 ezeret megtartottak, s csak 6 ezer darabot küldeni fel. Vizsgálatot érdemel. — Nagy-Enyeden jul. 20 án volt megyei választ, gyűlése, mellyben Kolozsmegye szőnyeg került azon indítványa, hogy Kolozsváron is legyen egy hu személyes tábla, s igy az országban két helyett, legnagyo indignátióval félretétetett. Az itteni önkéntesek Szegett kívántak indulni, de parancs reá nem lévén, csak itthon mradtak leiz ők. — Élőpatakon tul. 27-én mentek keresztül Szeged felé tartó markusfalvi és szentkatolnai székely hu® rok. A legénység közt a legjobb szellem uralkodik. Ők nn den áron harczolni akarnak a hazáért. Nemes Ádám gazdag megvendégelte őket stb. — A marosújvári sóvágók kereklmel folyamodtak a szebeni kincstárhoz, fizetésök nagyobitti iránt. A dolog mindenesetre figyelmet érdemel. — Az érdi önkéntesek száma mindenfelé szépen szaporodik. / Zágráb, aug. 8-ár. Ma itten következő tartat felhívás létetett közre: „Fönséges cs. k. főherczeg János, ő c® felsége helytartójától hozzám intézett parancsnak hódva harmadik ízben utaztam összes monarchiánk főkormánya si helyére, hogy szeretett hazánk elutasithatlan szükségeit, s gyarciszágban levő szomszédaink kivonataival és előttüktís drága becsületével, valamint a cs. k. háznak, mellyhez 8 nemzetünk a magyarral együtt, mint egyenlően jogosítok ha fiák tartoznak, érdekeivel kiegyenlíthessem. Sem a személyes veszély, sem pedig a mély boszas és gyalázat, melly engemet a jun. 10-ki, még máig is nyoitosan vissza nem vétetett szózat következtében fenyeget vissza nem tartóztathatott, hogy ezen új tövisteljes küld alól magamat kivonjam, mert a felett volt a kérdés, Horvát-, Tóth- és Dalmátországok és a szerb vajdaság kedves földjeim földi legfőbb vagyonát, a szabadságot érőkét megvédjem, mindkét rész személyes jogait s ildomosínyeit biztosítsam, s az apostoli korona alá tartozó tartomás és népek elválhatlan egységét egymás közt s a nagy meuchiár fentartsam, mellyhez mi szentesített szerződésen