Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-07-06 / 100. szám
Csütörtök Megjelenik e’ lap minden nap, hétfőt kivéve. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással borit. nélk. 6 frt 30 kr., a’ kiadóhivatalból elhordva 6 ft, postán borítékban hetenként 6-szór küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng.— Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai szabadsajtóudvarban "•83. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt min-PESTI HÍRLAP. Hivatalos rovat* A „Közöny“ után. A földmivelés -ipar és kereskedési ministertől. (Folytatás.) 20. §. A hol az 1836 dik évi törvényt megelőzött szabályozás következtében a jobbágyoknál hagyott maradványföldekből úrbéri telkek, vagy telekrészek nem alakíttattak , de azoktól mégis egyesség vagy gyakorlatnál fogva külön adózások és szolgálatok teljesítettek, a becslő választmány az illynemű földek nagyságát s az azoktól járt tartozások mennyiségét kitudván, egybehasonlítja ezeket az illető megyére nézve törvény által kiszabott jobbágytelki állomány terjedelmével s az ennek haszonvételéérti adózások és szolgálatok törvényes mennyiségével, s ha úgy találná, hogy az illy maradvány földek után kiszolgált tartozások terhesebbek a hasonló nagyságú úrbéri telek vagy telekrésznek tartozásbeli illetőségénél, akkor azokat a törvényes arányra leszállítja; ha pedig azokat a törvényes járandósággal megegyezőknek, vagy ennél még könnyebbnek találná, akkor a gyakorlatot vevén alapul, az első esetben a leszállított, az utóbbiban pedig a divatozó tartozásmennyiséget vesszi az alább elősorolandó elvek szerint becslés alá. 21. §. Az elhagyott telkekre nézve, mellyek az 1836 ki IV-ik t. ez. 14. §. szerint egészen haszonvehetlenné nem váltak, és ennélfogva az úrbéri telkek számából ki nem töröltettek, rendeltetik : a) A becslő választmány jegyzékbe foglalja az illető helyen netalán létező elhagyott telkek számát, úgy azt is, hogy azok kik által és minő feltételek mellett használtatnak. b) Azon esetre, ha illy elhagyott telkek egyesség szerinti adózások és szolgálatok mellett haszonbérbe adattak, amennyiben ezen tartozások a rendes úrbéri tartozásoknál nem nagyobbak, becslési alapul elfogadtatnak, amennyiben pedig ezeknél terhesebbek, a törvényes tartozások mértékére leszállítva vétetnek becslés alá. c) Ha pedig illy telkek az 1836. évi IX-dik §-a rendeletének ellenére a földbirtokos által majorságilag használtatnának, azok becslés alá nem vétetvén, számuk további intézkedhetés végett külön lészen feljegyzendő. 22. §. A becslésnek minden tárgyaira nézve általános szabályul szolgál az 1848-dik évi XII. t. ez. 2-dik §-ának azon rendelete, melly szerint a becslés alapjául csak azon haszon vetíthetik, melly a megszüntetett úrbéri tartozásokból az illető földesurakra valósággal házaratott, nem pedig azon teher, mellyet azoknak teljesítői viseltek. 23. §. Az úrbéri tartozások illetőségére és mennyiségére nézve a becslők az 1836. évi VI., VII. és VIII. törvényczikk rendeletéhez szorosan ragaszkodnak. 34. §. A mennyiben netalán valamelly helyeken a kármentesítendő földbirtokos úrbéri tartozás fejében többet vett volna jobbágyain, mintsem őt törvényesen illette, a fölöslegadózás, vagy szolgálat kárpótlás tárgya nem lehetvén, becslés alá nem veendő; ha azonban a földbirtokos a szóban levő illyetén fölösleg iránti követelését törvényesnek állítaná, s annak összehratását és megbecsülését kívánná, az illyen fölösleg nem a jelen utasításhoz mellékelt és a IX-dik fejezetben írultt rovatos táblába, hanem egyedül az ugyanott említett adatjegyzékbe lészen iktatandó. 25. §. A becslő választmányok azzal kezdik munkálkodásukat, hogy : a) a becslés alá veendő minden helységre nézve jegyzékbe foglalják a kármentesítést igénylő birtokos, illetőleg birtokosoknak neveit, melly alkalommal a birtoklási jogczim vizsgálatába nem bocsátkoznak, hanem a birtokban levő egyéneket, illetőleg családokat, akár tulajdonosi, akár zálogi, akár özvegyi czímmel bírják az illető jószágot, bejegyzik , fenmaradván azoknak, kik az illető birtokra jogot tartanak, a kármentesítési tőke lefizetése előtt, jogaik megóvására a kellő törvényes lépéseket megtehetni ; b) feljegyzik továbbá a földesurakat egyenként illetett úrbéri telkek, úrbéri házas és házatlan zsellérek számát ; c) feljegyzik végre a kármentesítendő birtokost törvényesen illetett úrbéri tartozásokat. Hol pedig valamelly úrbéri birtoknak közbirtokosai a birtoklási arányra nézve magok közt tisztában nincsenek, és az egyes birtokosoknak külön úrbéri birtoka bizonyossággal ki nem tudathatik, ott e közbirtokosok a rovatos táblán egyenként annak megjegyzésével, hogy a birtoklási arány ki nem tuthatott, megnevezendők, de a kérdés alatt levő úrbéri közös birtok egészben leend becslés alá veendő, és a kármentesen tőke gyanánt feljegyzendő összeg együtt lészen nevekre írandó. Ennek megtörténtével a jelen utasításban foglalt elvek szerint az egyes tartozások becsléséhez fognak. 2,6. §. A becslés és illetőleg kármentesítés alá eső tartozók elseje a füstpénz. Erre nézve az 1836-ik évi VII. törvényczikk 1. §. szerint minden jobbágy, vagy űrbéli zsellértől évenként fizetni szokott egy forint képezendi a kármentesités alapját. 27. §. Ott, hol az idézett törvényczikknek ugyanazon szillusza értelmében, ezen adózás a belső helyekre szorittatott, vagy egy forintnál kevesebb bér divatozott; végre Pora-, Verőcze- és Szerémvármegyékben, hol a házas zsellér egy, a földdel bíró jobbágy pedig egész telektől évenként három forintot s ehhez aránylag a fél és negyedtelektől ezen sommának felét vagy illetőleg negyedrészét tartozott fizetni, az e törvény szerinti illetőség szolgáland kármentesítési alapul. ---------------------------------------------könyv-sz)Nem hivatalos rész. Pest, jul. 5-én. Megnyilt a képviselők előtt a ház, mellynek küszöbén le kell vetkőzni a vidéki embert, s a közhaza tekintetének magasabb szempontjára kell emelkedni. Ez a szempont kíván jó szavazatot és kevés oráziót, főleg most, midőn a haza pillanatai nemcsak drágák, de megszámlálvak. Amint az ötvenkét rétű törvényhozás eltűnt, amint a nép lépett a rendek helyébe, a szerint kell különbözni a követek eljárásának. Utasítás nem köti többé, visszahívás nem fenyegeti ezentúl, nála teljes hatalom van; de épen ez éreztesse a a követtel, hogy most felelősebb, mint valaha, a közügyért, mellynek sáfára. Nem úgy van, hogy midőn felléptetek, midőn elválasztva valátok szerte az ország vidékein, egy-egy föltétel szövődött lelkeitekben. Mert a haza ügye nem titok többé; ti láttátok az elpusztult formákat, a letarolt tájakat, az ellenséges viszonyokat, a minden oldalról feltolakodó vészt, annyi sebet és annyi igényt, mellyek között kormányotok küzködik; ti a messzeségben egészségesebb, mert nyugalmasabb felfogással itélétek meg az embereket és a dolgokat; s nem a tárczák pályafutása, nem Eldorado meséi, hanem a haza nagy gondolata tölté el lelkeiteket, s a megszilárdítás erős föltételével jövetek. Mással nem jöhetetek. Maradjunk meg, maradjatok meg e föltételnél. Itt sebesebb az élet, égetőbb, zajosabb és becsszomjasabb. Az ember kísérteteknek van kitéve. Elébe jő a reactió, hitegeti az anarchia, mind a szabadság tündéralakját ölti magára — s a végén látnátok meg , ha jó sorsotok meg nem mentene tőle , hogy egy egy szörny mindenik, halálos ellensége egyik a másiknak, de a kik rendkívüli viszonyokban még mindig egy utón jártak, mert mindeniknek egy czélja volt — a felforgatás. Nekünk pedig szilárdítani kell; nekünk a hazát kell megmenteni, annak épségét megőrizni: ez legyen elvünk, mig mostani időnk lejár. A mi napjaink azon komonórákhoz hasonlítanak, melylyeket fajunk századok előtt leélt, azon különbséggel, hogy akkor nyílt és természetes ellenséggel volt ügyünk; most nyílt ellenségeinkhez csatlakoztak még mennyi titkosak künn és benn , tudva is, tudatlanul is. Mit akarnak ellenségeink ? Azt akarják csellel, tűzzel, vassal, hogy viszonyaink meg ne szilárdulhassanak. Mit kell hát akarni barátainknak ? Azt kell akarni egész lélekkel, hogy szilárduljunk. És midőn elleneink kezében fegyver van, fel kell hagynunk az oratóriával, s meg kell szavazni pénzt és haderőt olly mértékben, hogy ellenségeink sárguljanak bele. Ha e földnek csakugyan az a szerencsétlen végzete van, hogy rajta ingyen nem lehet a szabadsághoz jutni, nekünk kétszeres mértékben kell megfizetni ezen adósságot, melly a szabadság váltsága; mert, mint máskor is mondánk már, nekünk nincsenek atyánkfiai, nekünk önmagunknak kell harczolni minden ellenségeink ellen. Minket csak becsületes, szilárdság, összetartó jellem és nagy haderő biztosít. És ennek megszavazásában s mindenekelőtt és mindenekfelett ebben, nem kell, nem szabad a nemzeti képzelőknek sem késni, sem habozni, sem szétvonatkozni; minden késedelem, habozás, vagy viszály ellenségeinknek kedvét nevelné, erejét kétszerezné, szablyáját élesítené. Ha ellenségeinknek azt kell majd hallaniok, hogy Paks nem tud boldog lenni, hogy Frankfurt nem győz okos lenni, hogy Bécs nem képes kijózanodni, hogy anynyi nép nem tud megállapodni, hanem a magyar nemzeti gyűlés fölkelt, és egy szívvel-lélekkel a megszilárdítást decretálta, fölkelt, és egy szívvel-lélekkel a haza épségének megmentését decretálta; fölkelt, és egy szívvel-lélekkel a legnagyobb haderőt és annak költségét megszavazta, ha ezt kell majd ellenségeinknek hallaniok, már félig verve vannak. Illik is oly eljárás hozzánk. Érettséget bizonyitunk a szabadság kivívásában; tanúsítsunk megannyit megtartásában. budai palotából megindult, — a közeledő örömkiáltások pedig hirdetők, hogy ő fönsége a ministérium és udvara kíséretében a képviselők házához közeig. ¡£${ Az út a helyszinéig mindenütt a budapesti nemzetőrség és sorkatonaság felállított sorai közt vezete. A. menet élén Perczel Móricz volt, mint rendőri osztályfőnök. Ez követék a ministerek párosával ülvén egyegy fogaton. Utánuk ő fönsége a nádor s teljes hatalmú kir. biztos fogata lépdelt, és az egészet lovas nemzetőrség és vasas sorkatonaság rekeszte be. Lent a terem-lépcsőnél ő fönségét a fentebb érintett meghívó küldöttség fogadta, s ugyanaz vezetőbe is a terembe. Nem kisértjük meg leírni az örömet és lelkesedést, mellynek nyilatkozatai közepett ő fensége az elnöki széket elfoglalta. A ministerek két oldalt állva maradtak: jobbról a ministerelnök, a pénzügyi, a közoktatási és a közlekedési, balról : a belügy-, a kereskedelmi, igaszság- és hadügyi miniszerek. A ház tagjai, úgy a jelen volt felsőtáblai tagok, az érkezőket állva fogadák. Az örömzaj lecsilapultával ő fönsége ekként szólt: „Fölséges urunk királyunk, hü megyei népének országgyűlését folyó hó 2 kára méltóztatott kegyelmesen összehini. Atyai legkegyelmesebb szándéka volt, ez országgyűlést ön felséges személyében megnyitni s vezérleni. De ha népeinek mély fájdalmára , súlyos betegség gátolja ő fölségét ezen atyai szándékának teljesítésében; s legkegy. kir. rendelete által én vagyok megbízva, hogy felséges nevében és személyében ezen országgyűlést megnyissam.“ „Általadom tehát ezen kegy. kir. rendeletet, s általadom ezennel ő fölségének azon kegy. kir. rendeletét is, mellyben 5 fölsége, legkegyelmesebb urunk királyunk, az ország rendeinek kegyelmesen tudtokra adja, hogy addig, mig betegsége általi akadályoztatása tart, s e miatt hű magyarjai közt megnem jelenhet, Magyar- s vele egyben Erdélyországban és minden, Magyarországhoz kapcsolt országokban, ide értve a határőrvidékeket is, felséges királyi személye képviselőjének engem méltóztatott kegyelmesen kinevezni.“ Ekkor a belügyminiszer felolvasta a kir. rendeletet. Ő fönsége pedig ekkép folytatá: „Én tehát ő fölségének, dicsőségesen uralkodó királyunknak, ötödik Ferdinándnak fölséges nevében és személyében a jelen országgyűlést ezennel megnyitom.“ „Az országnak rendkívüli körülményei tették szükségessé, hogy nem várva mindazon javaslatoknak s intézkedéseknek előkészítését s bevégzését, mellyeket ő felsége felelős ministériumának a közelebb lefolyt országgyűlés rendeleténél — s megbízásánál fogva előkészíteni, s bevégezni kell vala, — ezen országgyűlés haladék nélkül összehivassék. — Horvátországban nyilt támadás van. — Magyarország aldunai vidékén fegyveres csoportok zavarták meg az ország békéjét; s valamint ő felségének legforróbb óhajtása, hogy a polgári háború elkerültessék , úgy más részről meg van győződve ő felsége, hogy a nemzetnek összegyűlt képviselői gondoskodásuk első — és legfőbb tárgyának tekintendik mindazon eszközöknek előállítását, mik a megzavart békének helyreállítására s a magyar szent korona épségének megóvására s a törvények sérthetlen szentségének otalmára szükségesek. Az ország védelme s pénzügye lesznek tehát azon főtárgyak, mellyekre a jelen rendkívüli körülmények között, ő felsége nevében, a nemzet képviselőinek figyelmét s gondoskodását különösen felhívom. Ő felségének felelős miniszerei elő fogják terjeszteni az e tárgyakra vonatkozó javaslatokat. Biztosan reméli ő fölsége, hogy a nemzet képviselői gyorsan és czélszerűen fognak intézkedni mindazokról, miket a honnak biztossága s boldogsága mindenekelőtt megkíván. Fájdalmas érzéssel s legmélyebb nehezteléssel értette ő fölsége , hogy ámbár ő az ország minden lakosainak boldogságát mindenkor atyai szivén viselve, ön kegyes indulatának sugallatát követte akkor, midőn a legközelebb lefolyt országgyűlésen, hű magyar nemzetének kérelmére, legfelsőbb királyi helybenhagyásával szentesítette azon törvényeket, mellyek a hon jobblétének felvirágzására a kor igényei szerint szükségesek valának ; — találkoztak mégis, különösen a kapcsolt országokban s Magyarországnak aldunai vidékén részakaratu lázitók , kik az országnak különnyelvü s vallásu lakosait, álhirekkel s rémitésekkel egymás ellen ingerelték, és azon alkoholmánynyal, mintha az említett törvények nem ő fölsége kb. akaratának szabad kifolyásai volnának, arra izgatták , hogy a törvények rendeletének s a törvényes hatalomnak tettlegesen ellenszegüljenek ; sőt némellyek annyira vetemedtek lázitásaikban, hogy a tettleges ellenszegülést, ő fölségének s fölséges kir. házának érdekében, ő fölsége , vagy királyi háza tudtával s elnézésével történtteknek hirdetgették. — Az ország minden nyelvű és vallásu lakosainak megnyugtatására tehát, fölséges urunk királyunk legkegyelmesebb különös meghagyása folytán s fölséges nevében és személyében, ezennel kijelentem , hogy ő felsége erősen s változhatlanul el van határozva, magyar kir. koronájának egységét s épségét, minden külmegtámadás ellen, kir. hatalmával megvédeni, s az általa szentesitett törvényeket, mindenkorsértetlenül fentartani. S mint egy részről ö fönsége a bon polgárainak törvény ál 100.J 0 ORSZÁGGYŰLÉS. Az országgyűlés jul. 5-én ünnepélyesen megnyittatott. A hirdetés szerint, ő fönsége a nádor, királyi helytartó s teljes hatalmú kir. biztos palotájából 11% órakor vala indulandó, mégis már 10 órakor telve valának hallgatókkal a karzatok, kik pedig be nem fértek, a Dunaparton vagy a hid két oldalán foglalának helyet. A tegnap kinevezett meghívó küldöttség,Palóczit választván szónokul, megbízatásában eljárt. 11% órakor álgyuk dörgése jelenté, hogy a menet a ‘ ‘ Július 6.1848. den k. postahivatalnál. — Az austr. birodalomba ’s egyéb külf. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs. főposta-hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, 's egy 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr., a kettős hasábú sorért pedig 10£pengő kr számittatik.