Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-07-06 / 100. szám

C­sütörtök Megjelenik e’ lap minden nap, hétfőt kivéve. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhor­­dással borit. nélk. 6 frt 30 kr., a’ kiadóhi­vatalból elhordva 6 ft, postán borítékban he­tenként 6-szór küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng.— Előfizethetni Pes­ten, szabadsajtó-utczai szabadsajtóudvarban "•83. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt min-PESTI HÍRLAP. Hivatalos rovat* A „K­ö­z­­­ö­n­y“ után. A földmi­v­elé­s -ipar és kereskedési ministertől. (Folytatás.) 20. §. A hol az 1836 dik évi törvényt megelőzött szabá­lyozás következtében a jobbágyoknál hagyott maradvány­föl­dekből úrbéri telkek, vagy tel­ekrészek nem alakíttattak , de azoktól mégis egyesség vagy gyakorlatnál fogva külön adó­zások és szolgálatok teljesítettek, a becslő választmány az illy­­nemű­ földek nagyságát s az azoktól járt tartozások mennyi­ségét kitudván, egybehasonlítja ezeket az illető megyére nézve törvény által kiszabott jobbágytelki állomány terjedelmével s az ennek haszonvételéérti adózások és szolgálatok törvényes mennyiségével, s ha úgy találná, hogy az illy maradvány föl­dek után kiszolgált tartozások terhesebbek a hasonló nagyságú úrbéri telek vagy telekrésznek tartozásbeli illetőségénél, akkor azokat a törvényes arányra leszállítja; ha pedig azokat a törvényes járandósággal megegyezőknek, vagy ennél még könnyebbnek találná, akkor a gyakorlatot vevén alapul, az első esetben a leszállított, az utóbbiban pedig a divatozó tar­­tozásmennyiséget vesszi az alább elősorolandó elvek szerint becslés alá. 21. §. Az elhagyott telkekre nézve, mellyek az 1836 ki IV-ik t. ez. 14. §. szerint egészen haszonvehetlenné nem vál­tak, és ennélfogva az úrbéri telkek számából ki nem töröltet­tek, rendeltetik : a) A becslő választmány jegyzékbe foglalja az illető he­lyen netalán létező elhagyott telkek számát, úgy azt is, hogy azok kik által és minő feltételek mellett használtatnak. b) Azon esetre, ha illy elhagyott telkek egyesség szerinti adózások és szolgálatok mellett haszonbérbe adattak, a­men­nyiben ezen tartozások a rendes úrbéri tartozásoknál nem na­gyobbak, becslési alapul elfogadtatnak, a­mennyiben pedig ezeknél terhesebbek, a törvényes tartozások mértékére leszál­lítva vétetnek becslés alá. c) Ha pedig illy telkek az 1836. évi IX-dik §-a rendele­tének ellenére a földbirtokos által majorságilag használtatná­nak, azok becslés alá nem vétetvén, számuk további intézked­­hetés végett külön lészen feljegyzendő. 22. §. A becslésnek minden tárgyaira nézve általános sza­bályul szolgál az 1848-dik évi XII. t. ez. 2-dik §-ának azon rendelete, melly szerint a becslés alapjául csak azon haszon vet­íthetik, melly a megszüntetett úrbéri tartozásokból az illető földesurakra valósággal házaratott, nem pedig azon teher, mellyet azoknak teljesítői viseltek. 23. §. Az úrbéri tartozások illetőségére és mennyiségére nézve a becslők az 1836. évi VI., VII. és VIII. törvényczik­­k r­endeletéhez szorosan ragaszkodnak. 34. §. A mennyiben netalán valamelly helyeken a kár­mentesítendő földbirtokos úrbéri tartozás fejében többet vett volna jobbágyain, mintsem őt törvényesen illette, a fölösleg­adózás, vagy szolgálat kárpótlás tárgya nem lehetvén, becslés alá nem veendő; ha azonban a földbirtokos a szóban levő illyetén fölösleg iránti követelését törvényesnek állítaná, s annak összehratását és megbecsülését kívánná, az illyen fölös­leg nem a jelen utasításhoz mellékelt és a IX-dik fejezetben íru­l­tt rovatos táblába, hanem egyedül az ugyanott említett adatjegyzékbe lészen iktatandó. 25. §. A becslő választmányok azzal kezdik munkálko­dásukat, hogy : a) a becslés alá veendő minden helységre nézve jegyzékbe foglalják a kármentesítést igénylő birtokos, illetőleg birtoko­soknak neveit, melly alkalommal a birtoklási jogczim vizsgá­latába nem bocsátkoznak, hanem a birtokban levő egyéneket, illetőleg családokat, akár tulajdonosi, akár zálogi, akár özvegyi czímmel bírják az illető jószágot, bejegyzik , fenmaradván azoknak, kik az illető birtokra jogot tartanak, a kármentesí­tési tőke lefizetése előtt, jogaik megóvására a kellő törvényes lépéseket megtehetni ; b) feljegyzik továbbá a földesurakat egyenként illetett úr­béri telkek, úrbéri házas és házatlan zsellérek számát ; c) feljegyzik végre a kármentesítendő birtokost törvénye­sen illetett úrbéri tartozásokat. Hol pedig valamelly úrbéri birtoknak közbirtokosai a bir­toklási arányra nézve magok közt tisztában nincsenek, és az egyes­ birtokosoknak külön úrbéri birtoka bizonyossággal ki nem tudathatik, ott e közbirtokosok a rovatos táblán egyen­ként annak megjegyzésével, hogy a birtoklási arány ki nem tut­h­atott, megnevezendők, de a kérdés alatt levő úrbéri kö­zös birtok egészben leend becslés alá veendő, és a kármente­sen tőke gyanánt feljegyzendő összeg együtt lészen nevekre írandó. Ennek megtörténtével a jelen utasításban foglalt elvek szerint az egyes tartozások becsléséhez fognak. 2,6. §. A becslés és illetőleg kármentesítés alá eső tarto­zó­­­­k elseje a füstpénz. Erre nézve az 1836-ik évi VII. tör­­vén­yczikk 1. §. szerint minden jobbágy, vagy űrbéli zsellér­től évenként fizetni szokott egy forint képezendi a kár­­mentesités alapját. 27. §. Ott, hol az idézett törvényczikknek ugyanazon szillusza értelmében, ezen adózás a belső helyekre szoritta­­tott, vagy egy forintnál kevesebb bér divatozott; végre Po­ra-, Verőcze- és Szerémvármegyékben, hol a házas zsel­­lér egy, a földdel bíró jobbágy pedig egész telektől évenként három forintot s ehhez aránylag a fél és negyedtelektől ezen sommának felét vagy illetőleg negyedrészét tartozott fizetni, az e törvény szerinti illetőség szolgáland kármentesí­tési alapul. ---------------------------------------------­könyv-sz)Nem hivatalos rész. Pest, jul. 5-én. Megnyilt a képviselők előtt a ház, mellynek küszöbén le kell vetkőzni a vidéki embert, s a közhaza tekintetének magasabb szempontjára kell emelkedni. Ez a szempont kíván jó szavazatot és kevés oráziót, főleg most, midőn a haza pillanatai nemcsak drágák, de megszámlálva­k. A­mint az ötvenkét rétű törvényhozás eltűnt, a­mint a nép lépett a rendek helyébe, a szerint kell különbözni a követek eljárásának. Utasítás nem köti többé, visszahívás nem fenyegeti ezentúl, nála teljes hatalom van; de épen ez éreztesse a a követtel, hogy most felelősebb, mint valaha, a közügyért, mellynek sáfára. Nem úgy van­­, hogy midőn felléptetek, midőn elvá­lasztva valátok szerte az ország vidékein, egy-egy fölté­tel szövődött lelkeitekben. Mert a haza ügye nem titok többé; ti láttátok az elpusztult formákat, a letarolt tája­kat, az ellenséges viszonyokat, a minden oldalról feltola­kodó vészt, annyi sebet és annyi igényt, mellyek között kormányotok küzködik; ti a messzeségben egészségesebb, mert nyugalmasabb felfogással itélétek meg az embereket és a dolgokat; s nem a tárczák pályafutása, nem Eldorado meséi, hanem a haza nagy gondolata tölté el lelkeiteket, s a megszilárdítás erős föltételével j­övetek. Mással nem jöhetetek. Maradjunk meg, maradjatok meg e föltételnél. Itt sebesebb az élet, égetőbb, zajosabb és becsszomja­­sabb. Az ember kísérteteknek van kitéve. Elébe jő a re­­actió, hitegeti az anarchia, mind a szabadság tündéralakját ölti magára — s a végén látnátok meg , ha jó sorsotok meg nem mentene tőle , hogy egy egy szörny mindenik, halálos ellensége egyik a másiknak, de a kik rendkívüli viszonyokban még mindig egy utón jártak, mert minde­­niknek egy czélja volt — a felforgatás. Nekünk pedig szilárdítani kell; nekünk a hazát kell megmenteni, annak épségét megőrizni: ez le­gyen elvünk, mig mostani időnk lejár. A mi napjaink azon komonórákhoz hasonlítanak, mely­­lyeket fajunk századok előtt leélt, azon különbséggel, hogy akkor nyílt és természetes ellenséggel volt ügyünk; most nyílt ellenségeinkhez csatlakoztak még mennyi tit­kosak künn és benn , tudva is, tudatlanul is. Mit akarnak ellenségeink ? Azt akarják csellel, tűzzel, vassal, hogy viszonyaink meg ne szilárdulhassanak. Mit kell hát akarni barátainknak ? Azt kell akarni egész lélekkel, hogy szilárduljunk. És midőn elleneink kezében fegyver van, fel kell hagy­nunk az oratóriával, s meg kell szavazni pénzt és haderőt olly mértékben, hogy ellenségeink sárguljanak bele. Ha e földnek csakugyan az a szerencsétlen végzete van, hogy rajta ingyen nem lehet a szabadsághoz jutni, nekünk kétszeres mértékben kell megfizetni ezen adósságot, melly a szabadság váltsága; mert, mint máskor is mondánk már, nekünk nincsenek atyánkfiai, nekünk önmagunknak kell harczolni minden ellenségeink ellen. Minket csak becsü­letes, szilárdság, összetartó jellem és nagy haderő biztosít. És ennek megszavazásában s mindenekelőtt és min­­denekfelett ebben, nem kell, nem szabad a nemzeti kép­­zelőknek sem késni, sem habozni, sem szétvonatkozni; minden késedelem, habozás, vagy viszály ellenségeinknek kedvét nevelné, erejét kétszerezné, szablyáját élesítené. Ha ellenségeinknek azt kell majd hallaniok, hogy Pak­s nem tud boldog lenni, hogy Frankfurt nem győz okos lenni, hogy Bécs nem képes kijózanodni, hogy any­­nyi nép nem tud megállapodni, hanem a magyar nem­zeti gyűlés fölkelt, és egy szívvel-lélekkel a megszilár­dítást decretálta, fölkelt, és egy szívvel-lélekkel a haza épségének megmentését decretálta; fölkelt, és egy szív­vel-lélekkel a legnagyobb haderőt és annak költségét megszavazta, ha ezt kell majd ellenségeinknek hallaniok, már félig verve vannak. Illik is oly eljárás hozzánk. Érettséget bizonyitunk a szabadság kivívásában; tanúsítsunk megannyit megtar­tásában. budai palotából megindult, — a közeledő örömkiáltások pedig hirdetők, hogy ő fönsége a ministérium és udvara kíséretében a képviselők házához közeig. ¡£${ Az út a hely­szinéig mindenütt a budapesti nemzet­őrség és sorkatonaság felállított sorai közt vezete. A. menet élén Perczel Móricz volt, mint rendőri osz­tályfőnök. Ez követék a ministerek párosával ülvén egy­­egy fogaton. Utánuk ő fönsége a nádor s teljes hatalmú kir. biztos fogata lépdelt, é­s az egészet lovas nemzet­őrség és vasas sorkatonaság rekeszte be. Lent a terem-lépcsőnél ő fönségét a fentebb érintett meghívó küldöttség fogadta, s ugyanaz vezetőbe is a te­rembe. Nem kisértjük meg leírni az örömet és lelkesedést, mellynek nyilatkozatai közepett ő fensége az elnöki szé­ket elfoglalta. A ministerek két oldalt állva maradtak: jobbról a ministerelnök, a pénzügyi, a közoktatási és a közlekedési, balról : a belügy-, a kereskedelmi, igaszság- és hadügyi miniszerek. A ház tagjai, úgy a jelen volt felsőtáblai tagok, az ér­kezőket állva fogadák. Az örömzaj lecsilapultával ő fönsége ekként szólt: „Fölséges urunk királyunk, hü megyei népének ország­gyűlését folyó hó 2­ kára méltóztatott kegyelmesen összehini. Atyai legkegyelmesebb szándéka volt, ez országgyűlést ön fel­séges személyében megnyitni s vezérleni. De ha népeinek mély fájdalmára , súlyos betegség gátolja ő fölségét ezen atyai szándékának teljesítésében; s legkegy. kir. rendelete által én vagyok megbízva, hogy felséges nevében és szemé­lyében ezen országgyűlést megnyissam.“ „Általadom tehát ezen kegy. kir. rendeletet, s általadom ezennel ő fölségének azon kegy. kir. rendeletét is, mellyben 5 fölsége, legkegyelmesebb urunk királyunk, az ország rendei­nek kegyelmesen tudtokra adja, hogy addig, mig betegsége általi akadályoztatása tart, s e miatt hű magyarjai közt meg­­nem jelenhet, Magyar- s vele egyben Erdélyországban és minden, Magyarországhoz kapcsolt országokban, ide értve a határőrvidékeket is, felséges királyi személye képviselőjének engem méltóztatott kegyelmesen kinevezni.“ Ekkor a belügyminiszer felolvasta a kir. rendeletet. Ő fönsége pedig ekkép folytatá: „Én tehát ő fölségének, dicsőségesen uralkodó királyunk­nak, ötödik Ferdinándnak fölséges nevében és személyében a jelen országgyűlést ezennel megnyitom.“ „Az országnak rendkívüli körülményei tették szükségessé, hogy nem várva mindazon javaslatoknak s intézkedéseknek előkészítését s bevégzését, mellyeket ő felsége felelős mini­­stériumának a közelebb lefolyt országgyűlés rendeleténél — s megbízásánál fogva előkészíteni, s bevégezni kell vala, — ezen országgyűlés haladék nélkül összehivassék. — Horvát­országban nyilt támadás van. — Magyarország aldunai vidé­kén fegyveres csoportok zavarták meg az ország békéjét; s valamint ő felségének legforróbb óhajtása, hogy a polgári há­ború elkerültessék , úgy más részről meg van győződve ő fel­sége, hogy a nemzetnek összegyűlt képviselői gondoskodásuk első — és legfőbb tárgyának tekintendik mindazon eszközök­nek előállítását, mik a megzavart békének helyreállítására s a magyar szent korona épségének megóvására s a törvények sérthetlen szentségének otalmára szükségesek. Az ország védelme s pénzügye lesznek tehát azon főtár­gyak, mellyekre a jelen rendkívüli körülmények között, ő fel­sége nevében, a nemzet képviselőinek figyelmét s gondosko­dását különösen felhívom. Ő felségének felelős miniszerei elő fogják terjeszteni az e tárgyakra vonatkozó javaslatokat. Biztosan reméli ő fölsége, hogy a nemzet képviselői gyorsan és czélszerűen fognak in­tézkedni mindazokról, miket a honnak biztossága s boldogsága mindenekelőtt megkíván. Fájdalmas érzéssel s legmélyebb nehezteléssel ér­tette ő fölsége , hogy ámbár ő az ország minden la­kosainak boldogságát mindenkor atyai szivén viselve, ön kegyes indulatának sugallatát követte akkor, mi­dőn a legközelebb lefolyt országgyűlésen, hű magyar nemzetének kérelmére, legfelsőbb királyi helybenhagyásával szentesítette azon törvényeket, mellyek a hon jobblétének fel­virágzására a kor igényei szerint szükségesek valának ; — találkoztak mégis, különösen a kapcsolt országokban s Ma­gyarországnak aldunai vidékén részakaratu lázitók , kik az országnak különnyelvü s vallásu lakosait, álhirekkel s rémi­­tésekkel egymás ellen ingerelték, é­s azon alkoholmánynyal, mintha az említett törvények nem ő fölsége kb­. akaratának szabad kifolyásai volnának, arra izgatták , hogy a törvények rendeletének s a törvényes hatalomnak tettlegesen ellensze­güljenek ; sőt némellyek annyira vetemedtek lázitásaikban, hogy a tettleges ellenszegülést, ő fölségének s fölséges kir. házának érdekében, ő fölsége , vagy királyi háza tudtával s elnézésével történtteknek hirdet­gették. — Az ország minden nyelvű és vallásu lakosainak megnyugtatására tehát, fölséges urunk királyunk legkegyelmesebb különös meghagyása foly­tán s fölséges nevében és személyében, ezennel kijelentem , hogy ő felsége erősen s változhatlanul el van határozva, ma­gyar kir. koronájának egységét s épségét, minden külmeg­­támadás ellen, kir. hatalmával megvédeni, s az általa szen­tesitett törvényeket, mindenkor­­sértetlenül fentartani. S­­ mint egy részről ö fönsége a bon polgárainak törvény ál 100.J 0 ORSZÁGGYŰLÉS. Az országgyűlés jul. 5-én ünnepélyesen megnyit­tatott. A hirdetés szerint, ő fönsége a nádor, királyi helytartó s teljes hatalmú kir. biztos palotájából 11% órakor vala indulandó, mégis már 10 órakor telve valának hallgatók­kal a karzatok, kik pedig be nem fértek, a Dunaparton vagy a hid két oldalán foglalának helyet. A tegnap kinevezett meghívó küldöttség,Palóczit vá­lasztván szónokul, megbízatásában eljárt. 11% órakor álgyuk dörgése jelenté, hogy a menet a ‘ ‘ Július 6.1848. den k. postahivatalnál. — Az austr. biroda­lomba ’s egyéb külf. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a’ megrendelés csak a' bé­csi cs. főposta-hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, 's egy 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr., a­ kettős ha­­sábú sorért pedig 10£pengő kr számittatik.

Next