Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-07-01 / 96. szám

ből kidobta, és több becsületes polgároknak a terembe mene­tele megtiltotta. És azt inditványozá, hogy a meghívás kér­désének tárgyalása akkorra halasztassék , midőn a zágrábi küldöttség visszatérend. — Ezen indítvány elfogadtatott, és az elnök által végzésül kimondatott. E feletti örömükben az ikirek , a magy­arok megsem­­m­itését fogadva , dühöngve oszlottak szét. — E gyűlésen bejegyzés, vagy más tárgyak nem vétettek fel. — Z­e­n­­­a, jun. 25. Folyó hó 21-én választottuk meg általános szótöbbséggel országgyülési követünknek Sinkay Jánost. Tizennégy évi távolló;e után kikereste öt szülőjé­re, hogy saját édes ün, e nép ember által képviseltessék a jövő nemzetgyűlésen. Egykor, midőn e várost szolgálta, szeplő­telen becsületessége által megnyerte e nép osztatlan szere­­tetét s bizalmát. — E férfiu a toron ált ellenzéknek jó és bal­szerencsében folyvást előharczosa volt. És ezen szerepét megtartotta akkor is, midőn felhők borongták át e megyének polnicai tájkörét.­­ Tudományos készültségét s polgári mocsoktalan jellemét leginkább ismerik azon elsőrendű haza­fiak, kik őt benső barátj­gukra és szeretetükre méltaták. Meg­választása rendben, rendben s a szó teljes értelmében korteskedés nélkül történt; bár a másik követjelölt népére illyesmi igenis észrevehető volt. Az istenért, ne enged­jük beharapódzni e lefeké­nztárlási métel­t az aligszületett uj polgár osztály egészséges testébe, mert hiszen, ezen fene emésztés­e következtében kellett ütni, az elhunyt verböczi­­féle nemzet élete felett is, a halál rem­es órájának. — Du­dás Endre. — Máramarosból, Gyulafalván jun. 20. Most jövök Akna-Sugatagról a követválasztásról, fáradtan és izzad­­tan a nagy munka utám, mit is en szabad ege alatt ma a rek­­kenő melegben véghezvivénk.— Mi győztünk, a követ Mánn József lett. — Egy kió többség, melly mindö­zre is csak 1281 szavazatból állt, őt választotta el. — Az ellen Búd Já­nos lelkész volt, ki Heine neuer Frühling­­e mottójaként rég ,,Er tillumt von einer Palme Die­tern — — —-------—.“ Búd János 481 szavazatot kapott. Mánn József 1762 s igy 1281 a többség. — Éh gyomorra nem utóló adag ! — A szavazás délután 4 órakor végeztetett, nem annyira a jelen­­voi kaprosok, mint a nap­sütő hevétől m­ár-cd ár­tik l adó nép igazságos ingerültsége közepette. De hiszen, ki is ne boszan­­kodott volna , hogy a tisztelendő urak a szemre is kitetsző nagy többség által sem kapacitáltattak, hanem szavazást ki várnak ? — Mi trud Jánost jól ismerjük , ő nem tartozik a politikai világ miopjai közzé , hahogy most közsajnálatra az ellenkezőről nem győz vala meg mindenkit. — A szava­zás — és pedig mint itt ment, hogy minden szavazó nevét a küldöttségi jegyző leirta — nem volt uttyan valami nagy malheur, csak egy neme a gyermekies boszamásnak, legártat­lanabb módja az orrunk alát borszövésnek, mit németül pech­­nek neveznek , — mi elöttünk megjegyzés nélkül vonul el, mit mi elfeledünk , de a nép nem. — Mert az : manet aria mente repostum-al távozott. — A mi már a választók physio­­logiáját illeti. A bukott fél részén állottak legelébb is a her­­necsi és sugatagi most felszabadult jobbágyok, hol Bod János lelkész. — Desze helysége, a hotvnkai uj polgárok s nehány proletánus máshonnan. Kapatos ember csak 3, mind három ember volt e részen. Velünk ellenben az egész világ. — A bukáson sajnálkozunk, de nem tehetünk róla, ha az ember még látcsőn sem lát tovább az orránál? A bukott fél főnökei, a három pap, váltig áll­ott ugyan elő — szoborként a szavazási asztal mellett, de isten csodát velők nem tett, m­int a rátli há­rom fő­emberével , — forrás lábok alatt nem fakadott, — hild s nap az — Alajon völgye előtt miattok meg nem állt. Szóval semmi csoda — czéljuk elérhetésének egyedüli eszköze nem történt. — Az elválasztás után Mánn József politikai hi­tét mondá el nekünk röviden. A ministérium iránti bizalom, népnevelés eszközlése s jó karba tétele, úgy a kor igényeihez módosítandó municipalitás fentartása iránti igyekezet férfias kijelentése, voltak a derék jellemű polgár crédójának legszebb gyöngyei. Éljen ő! — S polgártársaink, kik ez alkalommal velünk szemközt állottak, máskor ne feledjék , hogy kétszer­kettő négy, és nem három vagy öt. Tanúságul, hogy a küzd­­térre léptünkkor az elérhetőség mathematicai kiszámítása a fő­­dolog, és hogy Lando Mihaly-féle esetek nem mindennap le­hetnek. Követeink eddig Máramarosból. Ökörmezői kerületből : Selevér Elek. Felsőjárásból a felvisói kerületből : Mihály Gátor, Akna-Sugatagról: Maon József, Szigetről Szaplonczay József. — Ifj. J­ura György. — Debrecenben, miután Deák Ferencz a kö­vetséget el nem vallalta — Komlóssy Imre tanácsnok válasz­tatott el követül. A debreczeni ref. egyházvidék is a vallás és közoktatás mi­­nisterével leendő értekezletre b. Vay Miklós egyházkerületi főgom­dnokot, Szoboszlay Pap István püspököt, Soltész József es­perest és Karap Sándor váltótörvényszéki birót választotta; a főiskola pedig Péczely József és Török József tanárokat. — Kiskun Félegyházán, junius 23-ikára tűzetett a követválasztás. Lint rétién okból azonban egy szom­széd népes várt s jártabb vas­árnapjára, 26-ára tétetett át. Itt 1ő 68 képességgel biró választóink közül csak 05 en jővén össze, Szabó Sándort általános többséggel, t. i. 56 nyílt Sza­vazattal a jö­ é­v es ülésre népképviselőnknek elv­álasztottuk. — Poli­skai ekét harmadnap múlva akarja fölfedezni, eddig csak azt tudjuk, hogy a régi jászkun híres tisztviselői karnak egyik buzgó tagja volt. — Zalából, június 20-án. E megyének középponti választmánya országgyűlési követeink választására jun. 1­5-ik napját tűzte ki. Ekkor, mint a megyei hatóságot gyakorló bi­zottmány 17-iki ülésében felolvasott jegyzőkönyvekből értet­j­­ük, a választások mind a kilencz választókerületben mégis tartottak. Fájdalom! nem mindenütt mutathatjuk fel a rend­szeretetnek és békés magaviseletnek azon magasztos példáit, mellyeket a civilisált külföld választói szabnak előnkbe. Sőt még nagyobb fájdalom­­ épen legeivilisáltabbnak letűni­e­llő városai,k volt olly kicsapongásoknak színhelye, mellyek még­­ az ólmos botok fénykorában is sokalhatók voltak. Értem Ka­­­­nizsát. Hol mig a Chernél Ignáczot követőül óhajtó párt ma­­­­gát úgy viselte, mint mások jogát tisztelő polgári­khoz illik; a másik két jelölte­k emberei egymás közt véres jeleneteket idéztek elő. Azonban ne foglaljanak el tért neveik a hirlap­­ hasábjain. Mi nem érdemesítjük őket neveik kinyomatására. Mert kik gyilkolásra engedik elfajulni a legszentebb jog gyakorlatát, azoknak nevei foglalhatnak helyet az igazság­­ügyminiszerhez felküldendő rabok sorozatában, de nem hit­t lapok hasábjain, mellyeknek most más feladatuk van, mint herostratusi tényeket registrálni. A 3 ember élete elvesztéséig ment féktelenkedés, a követválasztási elnököt kényszeríté a választás elhalasztására, és így a kanizsai választókerületből követünk nincsen. Alsó-Lendván Ghika Jenő választatott meg. Azonban, a válasz­ás előtt a magyar választók a horvát ajkú muraközi vá­lasztókat, kik Horváth Pétert akarák megválasztani, a válasz­tás színhelyéről elkergették E miatt a muraközi választók a megyei bizottmány elött panaszt tettek. És Ghika Jenő a bizottmányi ülésben követségéről lemondott, így a zalai 9­­.kerület közül csak hétnek vannak megválasztott követei. — Deák Ferenciét, Sz. Gróf választá meg. Tolnay Károlyt múlt­kori követünket Keszthely. Glavina Lajos Csáktornyán vá­lasztatott meg. Ezt azért kell kiemelnem különösen, mivel vá­lasztói előd­ horvát nyelven szónokolván , ez által a hazának igen fontos szolgálatot tett. Mert alkalmat adott muraközi testvéreinknek meggyőződni arról, mennyire igazak azon vá­dak, mellyek nálok nemzetiségük üldözése iránt felőlünk ke­ringésbe hozattak. — Zala Egerszegen Csertán Sándor, To­polczán b. Puttheáni József, Baksán Simon Pál , Letenyén Horvát Jó­sef választattak meg. Deák Ferenczet és Tolnay Károlyt a haza ismeri. Többi követeink is megérdemlik a bi­zodalmát, mert kormányunkat fogják támogatni. Erről kétsé­günk nincs. Egyébiránt, ha a municipális rendszer és centra­­n­sálló között harezra kerülne a dolog, akkor az 5 közül csak Glavina Lajos az, kire a centralisálló baráti bizton számolhat­nak. — Junius 17-ei bizottmányi ülésben felolvastatott azon belügyminiszeri rendelet, melly a Dráva mellett 3000 nem­zetőrt parancsol sorainkból kiállíttatni. A megyei bizottmány 6000-et határozott felfegyverezni, a­mint lehet kaszával, dár­dával, puskával. Elővételiek az innsurrectionális fegyverek is. Hiszem, mind a 6000-et el lehet puskával látni. Mert legalább lakvidékemen alig van ember , kinek vadász­fegyvere nem volt. A nagy szám , mellyel nemzetőreink a kívánt szolgá­latra ajánlkoztak, valószínűvé teszi, miszerint július 2-ikán 6000 fegyveresünk Muraközbe fog indulhatni. Nemzetőrünk van 24.000. Ennek negyedrészét veti ki a megye aránylag a helységekre, és, legalább a magyar helységekben, a kivetett­­ résznél is többen ajánlkoztak. I X. Külföldi hírek. AUSZTRIA. Jun. 16 án ment Chur­on (Schweicz) ke­resztül az az ausztriai meghatalmazott Milanóba, hogy a béke iránti alkudozásokat megkezdje. NÉMETORSZÁG, Frankfurt, jun. 23. A központi hatalom fölötti vita a jövő ülésben hihetőleg befejeztetik. A mai ülésben érdektelen viták voltak. 22-én est­e Gagern elnöknek macskazenét szándékoltak adni. E kísérlet katonaság közbejöttével meghiúsíttatott. Ga­gern — néhány külső baloldali tagot kivéve — az egész gyűlés előtt köztiszteletben áll. Ismét egy példa, mennyire lehet a né­pet ámítani. Poroszország. Jun. 20 estve. A democrata clubb szörnyen megijedt a ministerváltozáson. Nem hitte, hogy ennyire megyen. Most terroristicus ministériumtól fél. Pilla­­nati inkább a jövőre mint a jelenre vannak függesztve. (Ma­gyar ministerfalók tanuljatok egy kissé). A clubb üléseket akar tartani. Ott nagyobb rend előzte meg a nemzetgyűlést, mint nálunk magyaroknál, s mégis a miniszerváltozástól min­denki fél a zavargód időkben. Nálunk nem tartják másnak, mint egy kis felhőcske nap előtti átmenetének , melly legfel­jebb is néhány másodpercznyi árnyékot ad. — Stuttgart, jun. 23. A veszélyes katonai láza­dás a szomszéd Ludwigsburgban szerencsésen be van vé­gezve; miután az illető ezred le lön fegyverezve, a jobb rész önként különvált, és mintegy 60 elégületlen Asberg várába v­etett foglyul, mire az ezred visszakapj fegyvereit. Ludwigs­­burg városa szomorú tapasztalást szerze szuk­zai csoportozá­soknál. A katonák nem maradtak határaikban, s fegyvertelen ártatlanokkal is gonoszul bántak. A katonasággal gyakran megtörténik, hogy igen hamar kitör a korlátokon. B­a­d­e­n. Karlsruh­e. Jun. 23 án érkezett ide a hír, hogy Poroszország lemondott a központi hatalombani ü­lhe­­tésről. A parlamenti választmányok többsége János főherezsé­­get akarja. E bir villámg­ozd­asággal terjed. — H­e­s s­e­n­i n.-h­erczgség. Mainz. Német­országban is — mellynek nyugodt, megfontoló s körültekintő szellemét annyira föl szokták dicsérni, és emlegetni — akad­nak tár­sulatok, mellyek nem bírnak annyi önmegtagadással, hogy a közügy békés és mielőbbi kiívjlenét , önér­dekliknek csak egy kevés időre hát­érbe szorításával, előmozdítani ipar­kodjanak. Fájdalommal kell megemlítenünk , hogy itt is e társulatok épen azok, kik a szabadságot teljes mértékben óhajt­ják, kiket a reactionális párttól a legnagyobb közfal választ el: értjük a democrata társulatokat. Zavart idéznek elő minden­felé,­­ a nyugalmat bevárni nem akarják. Nem gondolják meg hig eszüségekben, hogy termelésre nem a folytonos égi háború kell, hanem az azt lövető napfény. Véleménykülönb­ségek ellen türelmetlenek, tőnik-szakad , a selyem ellen úsz­nak. Azt hittük , ez csak nálunk magyaroknál megyen így, azonban tzomory tapasztalás az ellenkezőről győz meg. — Junius 19-dikén e gyülekezet ülést tartott, mellyben Dahlman és a központi hatalom iránti javaslata elítéltetett. A nemzetgyűlésnek benyújtandó egy fölirat határoztatott el, mellyben kimondja a társulat, hogy e javaslatot soha el nem fogadandja , s kötelezőnek el nem ismeri. Sőt még a mainzi küldötteket is vissza akarja hini. Hiába ajánlott némelly nyu­­godtabb tag­mérsékletet, hiába szólították föl a többséget leg­alább a tárgy befejezéséigi várakozás­ra, haszontalan volt min­den. A felírás elhatároztatott, s 20 án reggel elküldetett. OLASZORSZÁG, Palermo, jun. 12. A parlament, hogy Sicilia királyát megválaszthassa, ötöt jelölt ki. Ezek : a szárd király egyik fia, a toscánai herczeg fia, Nap­oleon Lajos, caninói herczeg, Beauharnais (és az ötödik?) Angol- és Francziaország a sziget függetlenségét elismerék, ez Utósó mégis olly feltét alatt, hogy olasz herczeg választassák ki­­rálylyá. — Az augsburgi Allgemeine három Napóleont hirdet jelöltül a két első mellett, de egyiket sem nevezi meg. — Anglia elismerését Sicilia függetlensége iránt Párisban jun. 21-én a nemzeti gyűlés tagjai, mint hitelest beszélők egymás között. — Róma, jun. 16. A ministérium elhatárza, hogy a Vicenzából kiment 10,000 katonát Genua vidékén őrségül rendezze szét, s így a belső Olaszország keblében levő kato­nák a velenczei tartományokba mehessenek a pótléksergek közé. — Velencze, jun. 15. Illy tartalmú felhívás ment ki a nép közé a közbátorsági választmánytól : Velenczének minden otthon levő okosai, kiknek osztrák seregben vagy ha­tóságnál fiúk, testvér­ük vagy rokonuk vad, azt e hó 18-kaig írásban jelentsék a bizottmánynál. Ki elmulasztja, haza ellen­ségéül tekintetik. — T u r i n , jun. 19. Néhány nap óta e városban nagy mozgalom uralkodik, mit közhír szerint nem mulaszt el fölhasználni a visszamenő párt. Utczákon kiabálják, hogy a népképviselők kelleténél tovább mentek kötelességeik teljesí­tésében, s a turini nép kész ellenmondani, habár forradalom által is. Nem rég ezernyi aláírósú petidét nyújtottak be. 18 és 19 dikén robajos népcsoportok húzódtak végig a városon. A nemzetőrség egy nagy része is a nép mellett nyilatkozók. FRANCZIAORSZÁG, Pár­is, jun. 20. A mai ülés­ben Clement Thomas jelenté , hogy a végrehajtó bizottmány­hoz beadá lemondását, a párisi nemzetőrség főparancsnoksá­gáról. Az elnök, a gyűlés nevében minden ellenmondás nél­kül úgy nyilatkozott, hogy Clement Thomas érdemeket szerze hazafi szolgálatával. — Thiers, ki négy helyen len megvá­lasztva , az alsó rajnamegyei követséget vállalta el. — Ca­­vaignac, hadügyi minister, a végrehajtó bizottmány nevében törvényjavaslatot terjeszte elő, hogy 1848-ki julius elejétől kezdve a műegyetem (Polytechnicum) és a ,,Saint-Cyr“ nem­zeti iskolába ingyen történjék a fölvézetés. E törvényjavaslat kinyomatni, kiosztatni és a hadügyi bizottmányhoz átküldetni rendeltetett. Mindennél érdekesebb vola pedig a vita a nem­zeti műhelyek ügyében ajánlott törvényjavaslat fölött, melly­ben Victor Hugó is szónokolt a gyűlés nagy rokonszenvével. — Goudchaux a bizottmány egyik tagja, előadó azon okokat, mellyeknél fogva második és harmadik pont is létetett a kor­mány által ajánlott egy ponthoz. A vita végével a következő pontok vétetnek vizsgálat alá. 1) A közmunka ministere által kért 3 millió a nemzeti műhelyek számára sürgetőleg megadatik. 2) Egymilliónál többet ezentúl nem ajánlanak meg egyszerre. 3) Jelen határzat megvizsgálás­ával megbízott vá­lasztmány hatása tart, míg a nemzeti gyűlés más rendeletet nem ad. A két első pont szó nélkül, a harmadik rövid vita után elfogadtattak. — A National így ír : Egy kérelem fog tárgyaltatni azon vezértisztektől, kik a februári forradalom következtében nyugalomra tétettek. Az igen természetes vola, hogy amaz átható megrendülés után, az ideiglenes kormány visszahúzzon olly törvényt, melly boszantó egyenetlenséget táplált ezen és más katonatisztek között, és nyugalomra tegye azokat, kik az utóbbi kormány alatt bélyeget vőnek magukra ,­­ nem érde­­melhetik meg a respublica bizodalmát. — A Nationalnak, mond rá egy más lap, teljesen igaza van ; a köztársaság nem fogadhatja el olly tisztek szolgálatát, kik a restaurátió her­­czegeit s a júliusi dynastiát is egyenlő hódolattal pártolák. A végrehajtó hatalom ezen ellenséges elemet nem tarthatá meg, s király­pártiakra nem bizhatá a nép felsőségéből folyó parancsok teljesítését. — Paris. A fővárosi betűszedők, még a Moniteurét is, jun. 18-dikán közgyűlést tartottak a Montmartre-on s el­határozók minden munkával felhagyni, ha a lapok biztosí­téka, emez önterhe a sajtószabadságnak, újra behozatik. Hogy munka szüntével a dolgozók szükségtől megóvaszanak, aláírás nyittatott számukra. — Bonaparte Jeromost a párizsi nemzetőrség második ez­redében őrnagysággal kínálták meg: nem fogad­a el. Az ,Ost. Zeitung4 rendkívüli mellékletben tudatja, hogy Párisban jun. 23-án reggeli 11 órakor a st. Denis előváros­ban munkások lázadása ütött ki, mellynek még esti 4 órakor sem volt vége, mint azt folytonos fegyverlövésekből gyanitni lehete. A nemzet­őrség kezdetben minden utczákon erősen tü­zelt, de részint elfáradt este felé, részint a ,vive Teampereur'-t kiáltozókhoz csatlakozott. A munkások harczi szava volt: „mort aux riches!“ A mozgalom e szerint eleinte com­­muni­stikus irányúnak lenni látszik. A forradalmat egyébiránt a nemzeti műhelyek felfüggesz­tése idézte elő. Későbbi részletekről még nincs tudomásunk­­* 609

Next