Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-09-12 / 158. szám
Felségednek gyere elhatározásától függősén megmérhetlen veszélyek elhárítása járuljon felséged királyi hatalmának mérlegbevetésével a haza megmentéséhez, és a magyar nemzet tántoríthatatlan hűséggel fogja támogatni felségednek trónját. Ő felségének az országos küldöttségnek adott válasza. Nehezen esik szívemnek , hogy az országos választmány által kifejezett nemzeti kivárságnak, lejövetelem iránt, elgyöngült egészségi állapotom miatt, eleget nem tehetek. A törvényjavaslatokat meg fogom vizsgálni, s ha azokra nézve valami észrevételem volna , azt senki ne magyarázza úgy, mintha a már fennálló törvényeket félretenni, vagy megsérteni akarnám. Ismétlem, hogy eltökélett akaratom , magyar koronám birodalmának törvényeit, integritását és jogait királyi hitem szerint fentartani. Ami a többi, önök által érintett pontokat illeti, ezek részint már a nemzet kívánatai szerint elintéztelek, részint a legrövidebb idő alatt, a ministérium útján, nyilvánítani fogom irántuk szándékomat. Hazai mozgalmak: Fiume. Aug. 29-ben este több magyar tisztviselők , két hónapi illetményük kifizetése mellett, elbocsáttattak. Aug. 30-kan jött be ide 800 végvidéki katona , köztök számos úgynevezett serezsánok és a buccarii polgárőrség, mellyek a Fiumára folyónak partja hosszában sorba felállittattak. 10 órakor zágrábi alispán Bunyevácz, más 3 báni biztosokkal együtt, a tanács kíséretében, felszólitotta a kormányzót Fiuménak azonnali odahagyására. Azon észrevételére , hogy felsőbb utasítás nélkül ezt nem teheti, azon választ nyerte , miszerint erőszakhoz nyulandnak, minek azonban ellentállani a városnak nem volt hatalmában. (Pressb. Zeit.) — Fiume, sept. 2. Bunyevácz erősen iparkodik itten a csendet fentartani, mi valósággal a dolgok uj fordulata óta itt legkisebbé sem háborittatott meg. A tanács és kereskedők arrali értekezleteiben igyekszik az eszközlésbe veendő javítások iránti kivonataikat általánosan kiismerni, hogy e részben, a bánnali egyetértésben, a kívántató rendszabályokat megtehesse. — A végvidékiek és serezsánok közt a legszorosabb fegyelem uralkodik, s nincs legkisebb ok, magok viselete felett panaszt emelni. Ma megy Jellachich Zágrábból Varaséra, hogy a harczvágyó sereggel a Dráván átkelhessen. — Mindegyik ügyviselő még Fiuméban tiszteleti őröket kapott. (Deat. Loyd.) — Fiume, sept. 3-án. Tegnap estre hozta meg egy futár a bántól, a nehány napok óta itt levő Victor tábornoknak Fiume hadikormányzójává lett kineveztetését. Győződjék meg mostan az iteni népség, hogy érdekei horvát kormány alatt legkisebbé sem fognak szenvedni, (?) és tartsa fenn a csendet magától, mellynek egyébiránt fentartását az alispán és a helybeli hatóság részéről tett czélszerű intézkedések nagyon elősegítik. — Jellachich. Bunyeváczhoz következő iratot intézte : Uram! Valódi örömmel vettem önnek Fiumevárosa megszállása és a báni kormánynak maga alávetése iránti tudósítását, mert ez bizonyságul szolgál nekem, hogy az ön hazaszeretete és az ön ismeretes buzgósága sokat tett arra, mit szerint ezek, jövőnkre nézve olly fontos esemény , minden erőszakosság és vérontás nélkül eszközöltetett. Fogadja azért ön azon urakkal egyetemben, kik önnek e részben segítő kezeket nyújtottak, a nyilvános köszönetét, mellyet ön önnek hazánk nevében szívem mélyéből nyilvánítok. Minthogy szükséges, miszerint Fiume városában, a közigazgatás és Horvátország irányábani egyéb viszonyokra nézve a fennálló törvényes rend fentartassék, és ehhez képest ahhoz illő rendszabályok tétessenek , én tehát szükségesnek véltem, az én teljes hatalmú biztosomat, Busán Hermann úr személyében azon utasítással Fiuméba küldeni, hogy öntől minden illető utasítást átvegyen, és azzal Fiumeváros kormányát, közös hazánk és magának a nevezett városnak is hasznára, a kívánatos viszonyok, de mégis törvényes után kimondott közvélemény nyomán kezelje. Miglen azonban ez újonnan kinevezett biztos úr Fiuméba megérkezend, szíveskedend én nevemben nemcsak Fiumebenszületett lakosait, hanem minden más idegen , az illető ügyviselők védelme alatt álló családokat .Biztossá tenni, hogy semmi aggodalommal nem lehetnek a köz- és magánbiztosság, valamint jogaik és vagyonaik miatt. Nem volt tehát szükséges, hogy azon ügyviselő urak segedelemért a Triesztben levő illető főügyviselőkhöz folyamodjanak, mert én mindnyájuknak azon erős ígéretet teszem, hogy a csend és rend jövőben Fiuméban erélyesen fenn fog tartatni, miért is én főhadi kormányzóvá ottan Victor tábornokot neveztem ki, ki egyúttal a felett is őrködni fog, hogy a nyilvános rend meg ne háboríttassék. Ön ezen iratot minden ügyviselőkkel és a fiumevárosi tanácssal közölni fogja. Ezenkívül felhívom önt, hogy a katonai hatósággal egyetértve, a 80 adó sóilletékek, kikötő és egészségügyi pénztárak felett mindaddig őrködjék, míg azok megvizsgáltatni és a pénzek átkürdése iránt rendeletek tétetni fognak. Fogadja ön szíves köszöntésemet Zágrábban sept. 1-jén 1848 Jellachich m.k. bán. — (Oesi, Lloyd). Horvát határszél. Az itteni szlávok lelkesedése, írják a pozsonyi német újságnak , határtalan, égnek a vágytól, a harczot Magyarhon ellen mielőbb megkezdhetni. (Lesi gondunk rá, majdan e forrd vágyat egy kis hűsítővel enyhíteni). A bán magaviseletével elégedetlenek, sőt már előttük hitelét kezdi ő kegyelme veszteni, mert a berohatás iránt tett ígéretét beváltani még mindig kérik, s mi alatt, mond tudó:*ő. kri"két saját elhaladásunkban akadályoztat, ezen késedelmezés által a magyaroknak időt enged a készülésre, [ (Alkalmasint jobban meg tudja Jellachich fontolni a körül-íményeket, mint fanatizált ikirjei, s látja, hogy minden cama- brillai segedelmezés mellett is emitens dolog egy sokszorta naja gyobb ország hazájuk iránt lángoló lelkesedéssel harczolandó lakosait amúgy vaktában megtámadni, s illyen vakmerő lépés fel a féligmeddig még alvó oroszlányt teljes ébredésre kelteni). A szerbek dühe és elkeseredése, főkép az állítólag magyarok által elkövetett kegyetlenségek (?) következtében, már a legfőbb , fogra hágott, és alkalmasint a bán késedelmezése nélkül már a vidék urai volnának. (Kettőn áll a vásár!) Min- denesetre , mond levelező, nagy esztelenség volna, ha a szerbek a nagy fáradsággal s áldozatokkal nyert gyűmölcsöket kezeikből mai apropos kiragadtatni hagynák. A koczka el van vetve, s a szerbek épen olly merészek mint elhatározottak harczolni. Minden oldalról tódulnak a táborba részint önkéntesek , részint pedig helybeli nemzetőrök, hogy azt megerősítsék. Lehet itt látni önkényeseket még Bécsből, Morvából és Csehországból is, kik Zágrábba jöttek, magukat a szláv ügyért a magyarok ellen harcolók közé soroztatni. A lelkesedés közönséges és a Horvátország iránti rokonszenv igen nagy. A szlovén egyesületek szinte minden tartományokban minden buzgalommal oda munkálnak, hogy a szláv pártot a tehetségig gyámolitsák. Triesztből több szlovén kereskedők 35 ezer forintot tettek össze, és Zágrábba aztán elküldötték. Végre Jellachich minden praelátusokat, kanonokat, apátokat és prépostokat felszólított, hogy arany lánczaikat és keresztjeiket neki adják által. (Hát a mi papjaink mit tesznek ?) — Hunyadmegye, sept. 1. Találkoznak egyének , kivált a katonai karból, kik eléggé vakmerők nemcsak polgári, hanem alattvalói kötelességükről is megfeledkezni, így például e megye aug. 10-től kezdve taltott választmányi ülésein, több példák idéztettek fel a hátszegvidéki katonatisztek kihágásairól; megemlíttetett, hogy a hátszegi katonaság kétszer lopta le a ref. templom tornyán levő nemzeti zászlót (az egy izbeni erőszakossággal párosult lelopás már lapjainkban említve volt), s midőn harmadszor is megkísértetett a lelopás, verekedésre került a dolog stb. Mindezeknek eligazitására a k. biztost felszólittatni, s egy Bianchi ezredbeli hadnagy a katonai tiszthatóságnak rögtön bejelentetni határoztatok. M.-Vásárhely: A honvéd XII. zászlóaljj toborzói aug. 20-án a toborzást itten megnyitván , tizenegy nap alatt 163 harczra kész ujonczokat kaptak. Ezen ujonczokat a kir. biztos rendelete következtében, a városi tanács, az itten szállásoló sorkatonaságnak a városrai kitelepítésével, a várba be- szállásoltatni megkísértette; de a várvezér a szállásadást megtagadta, azt állitván, hogy mig a katonai kormánytól, az erdélyi katonai kormánytól t. i. e tárgyra vonakozó feliratára rendelést nem kap, hatalmában nem áll a várbeli katonaságot ezen ujonczokkal felcserélni.— Berzenczey László, mond a Közi. tudósítója, 29 én megérkezvén, a nép által lelkesedéssel fogadtatott. A köztiszteletben és népszerűségben álló kir. biztos urtól, az ujonczozás tárgyában, minden jó sikert várnak. A pénzügyminister jelentésének kivonata. Törvényjavaslat az 1849-ki adókulcs-író 1. (Folyt.) 18. §. Keresetadó alá tartozik a jövedelemnek és kereset- »nek minden neme, melly föld vagy hozadékum alatt nem jött 8 adó alá. Tehát Harmadik fejezet. Keresetadó. a) Fekvő birtoknál a földmivelést, ahhoz számított marhatartást és a házbért vagy lakást kivéve, minden más javadalom, például korcsmáltatás, sör- és pálinkafőzés, malomjövedelem, híd- szervám, vásárjog stb. b) Minden személyhez kötött jövedelem, minők : tisztviselői fizetés, szolgálati bár, nyugdíjak, évpénzek s általában bárminemű, szolgálathoz, munkához s alkalmazáshoz kötött s meghatározott díj, bér s javadalom. c) Kikölcsönözött tőkék kamata’*. d) Bárminemű haszonbérlet, a hozadéklá esőt kivéve. e) Úgy az értelmi, mint kézimunkának és keresetnek minden nemei, tehát tudományos szakgyakorlat, nevelés, irodalmi pálya, művészet, kereskedés, műipar, szállítmányozás, kézimunka. 19. §. A keresetadó alól kivétetnek a fejedelem és nádor részére határozott országos dijak, ez állodalomnak minden javai s javadalmai (mint mellyek természetüknél fogva semminemű adó alá nem jöhetnek) , valamint szintúgy a katonáknak fegyveres szolgálatért járó rendes fizetéseik. 20. §. A keresetadó kivetésének általános szabálykulcsa az, hogy a tiszta jövedelemnek 6°/0-re vétetik fel adó gya- nánt, ennek meghatározásában azonban következő vezérelvek szolgálnak szabályul. 21. §. A 18. §. a) pontja alá tartozó jövedelmek, tanúval- í lomás, oklevelek s egyéb bizonyitmányok nyomán, kivilágo- ■ firtatván , 6°/Q-jök adóul vétetik fel. 22. §. Ugyanazon szakasz b) pontjára nézve határoztatik, hogy a kik meghatározott fizetést s bért tussak, minek a tisztviselők, szolgák, segédek , nyugdíjasok , éppénzesek stb. kiknek e szerint jövedelmük egészen tudva van, a kereseti adót következő arányban fizetendik: a) Kik pénzbeli fizetéseik mellett ingyen lakást és élelmet vagy élelmi járulékot is kapnak, egész pénzbeli jövedelmüknek 6°/p-jét adóul fizetendik. b) Kik fizetések mellett esek egyikkel vagy másikkal, t. i. élelemmel vagy lakással vannak ellátva, pénzbeli jövedelmüknek három negyedrészétől fogják a 6°/0 adót fizetni. c) Kik fizetések mellett sem egyikkel, sem másikkal nem birzik, pénzbeli jövedelmeknek felétől fognak hasonló mértékben adózni. 23. §: A kikölcsönzött tőkék kamatai következőleg idóztatnak meg : senkinek adósságai nem kutattatnak, s a föld, ház és keresetedének kivetésénél az adósság tekintetbe nem vétetik , hanem az adós , ki a föld, ház- és jövedelmi edót megfizette, ezennel feljogosíttatik ezen adózó vagyonát terhelő adósságai kamatának 6°/0-ját, mint általa hitelezője helyett fizetett kereseti adót, hitelezőjének kamatfizetésnél vagy tőkelerovásnál beszámítani. A váltóhitelezések megadóztatásáról külön törvény intézkedik. 24. §. Haszonbérletekre nézve rendeltetik : a haszonbértszedő — a mennyiben haszonbérbe adott vagyonától föld, ház- vagy keresetedet nem fizetett, annak mint tiszta jövedelemnek 6°/0-jével adózik ; — a haszonbért adó pedig , a haszonbérül fizetni kellett öszvegnek felétől, mint tiszta jövedelemnek tekintettel G°/6tel adózik. 25. §. Kereskedőknél, minden egyes kereskedőnek egész évi eladási forgalma, t. i. mennyi értékű árut ad el egy éven át, köztudomásra alapított felbecslés által evaluáltatik , s ez tőkének tekintetvén , annak 6°/0-je tiszta jövedelemül vétetik, s ebből ismét 6°/0 adóul számíttatik. Ha a forgalmi tőkeérték meghatározásában a kereskedő magát terheltetve érezné, szabadságában áll igazságos evaluátió végett könyveit előmutatni, de arra nem kényszeritetthetne a 26. §. A gyárosok kereseti adója a kereskedőkével hasonló módon vetetik fel, valamint szintúgy az ollyan orvosok , gyógyszerészek , ügyvédek , mérnökök, tanítók , nevelők s illy intézetek vállalkozói, ízók, művészek is , kik, vagy amennyiben nem bizonyos meghatározott jövedelmet húznak, évi keresetüknek felbecslendő értékétől 600 et adóznak. 27. §. Kézművesek, lakásuk s mesterségüzésök helye szerint osztályoztatnak, s e tekintetben szintezen négy osztály állapittatik meg, melly a házadóra nézve fentebb a 14. § ban ki van jelölve. Melly osztályzat szerint: az 1-ső osztályban t. i. Pestre egy egy kézműves után, ki legény nélkül, de saját kezére, vagy magára a mesterre, ha legénynyel dolgozik — általában 8 írt kereseti adó vettetik, a 2-ik osztályban 6 ft, a 3-ikban 4 ft, a 4-ikben 2 ft. Ezenkívül a legényekkel dolgozók minden egyes legénytől felényire , vagyis az első osztályban 4 , a másodikban 3, a harmadikban 2, a negyedikben egy forint kereseti adóra taxáltatnak a ranák összeírása alkalmával. 23. §. Munkások és napszámosok, kik állandóul alkalmazva nincsenek, s bizonytalan kereseti napszámból élnek, évenkénti keresetadóul 1-3 napi munkabér értékével rovatnak meg; hasonlóképen négy osztály szerint és pedig az első osztályban 2 ft. a másodikban 1 , a harmadikban — 30 kr. a negyedikben — 15 kr. számíttatván a rónák összeírásakor személyenkénti adókulcsul. A négy osztályzat szintazon módon különböztetik meg, mint ez a 14 dik szakaszban a házadéra , a 27-ikben pedg a kézművesekre nézve megállapittatott. 29. §. A keresetnek minden egyéb módjai s nemeiből élőknél, vagy ezekből is élőknél, minők, fuvarosok, hajósok, személy- és áruszállító társaságok, alkuszok, vontatók, halászok stb. évi lehető tiszta jövedelmük értéke becsültetik meg , s ebből 6% adóba számittatik. 30. §. A kézművesek és legényeik , nemkülönben a munkások és napszámosok, a rénoki összeírás alkalmával minden községben számszerint összeíratván, s a kézművesek s legényeik kereseti adója az osztályzati kulcs szerint külön összegben , a munkásoké s napszámosoké pedig szintúgy külön öszszegben községenként megállapittatván, az egyénenkénti felosztásnál alosztályzati különbségek létezhetnek , de ezeknek adójuk, más tárgyakra s más személyekre át nem vitethetik. 31. §. Ezeket kivéve, minden más keresetadó az egyéni kivetésnél is akként lesz kivetendő, miként azt a rónok szintúgy egyénenként összeírta. 82. §. Mindenkinek személyéhez kötött keresetadója lakása helyén, vagy ha ez az országon kivül van , birtokszékhelyen iratik 189ze; ha pedig egy vagy más egyén mint országos tisztviselő lakik kivül az országon , az illyennek fizetése utáni keresetedóját a pénzügyminiszérium fogja kiveti is behajtani. Negyedik fejezet. Személyadó. 83. §. Minden, aki a fentebbiek szerint egy, vagy töld - féle vagyoni adót fizet, s csak azok, kik illy adót fizetnek, a föld-, ház- és keresettdón kivül, összes vagyoni adójuknak egy tizedrészét még személyadó gyanánt fizettdik. 34. §. Kivétetnek a személyedé alól a fejedelmen és nádoron kivül, még a valóságos katonák, fegyveres szolgálati it járó fizetményeik után , miként már a keresetedésl is kiütöttek ; de a hadügyminiszérium bármely központi avagy vidéki szakaihoz tartozó közigazgatási katonai hivatalok, például maga a hadügyminister , hadügyi státustitkár, osztályfőnökök, tanácsnokok, titkárok, betlibiztosok, irodai terméyzet stb. ezen hivatalaik után kapott jövedelmeiktől, úgy a kereseti, mint személyadót fizetni tartoznak. 85. §. A személyadóra nézve semminemű összeírás nem történik, mivel ezt a másnemű adók összeírásának Ötszög® már magában meghatározza. Ötödik fejezet. Távollevők adója. 36. §. Az országból távollevők (absentieták) t. i. kik rendes lakásukat külföldön tartják, vagy állandó lakásuk külsői-