Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-09-16 / 162. szám

adótérnek magának az egyéni adóvetési táblázatot előmutat­­tatni,­­ a tartozásokat behajtani; ha pedig behajtatlan téte­lek találkoznának, azokat a fenforgó okokkal egyetemben jegyzékbe tenni, miszerint semmi adótartozás más évre át ne menjen. A behajt­­atlanságok iránti véghatározat s azoknak, hol alapos okok forognak fenn, elengedése, ha pedig a köz­ségi adószedő hanyagságából eredtek, ezeken­ megvétele a pénzügyminister hatóságához tartozván. 89. §. Az egyéni kivetés iránti részletes rendelkezés a törvényhatóságok meghallgatása mellett a pénzügyminiszerre bizatik. Mire nézve azonban a következő vezérelvek állapíttat­nak meg: 40. §. Az egyéni kivetést, kisebb királyi városokban az országos rónák, nagyobb városokban a városi közgyűlés által választandó adóvető, megyékben és sz. kerületekben pedig a községi jegyzők teljesítendik. 41. §. A királyi városokban egyszer megválasztott adó­vető időszaki választás alá többé nem esik, s hivatalából csak a városi tanács határozata következtében indítandó tisztü­­gyészi per útján ítélet által nozdittathatik el. 42. §. A községi jegyzők, mint a végrehajtásnak köz­vetlen orgánumai, megyei és szabad kerületi tisztviselők fo­kára emeltetnek. 43 §. Választásuk következőleg történik. A törvényha­tóság elnöksége által az illető község, vagy községek felszól­­littatnak , hogy a jegyzőségre három egyént jelöljenek ki, mit ha teljesítenek , a választás a megye, vagy kerület által ezek közül történik , ha pedig nem teljesítenek , a kijelölés szint azon módon történik , mint a törvény­hatóság más tiszt­viselőire nézve, s a választás is a megyei és sz. kerületi köz­gyűlés, vagy míg ez rendeztetnék, központi bizottmány által a többi tisztviselőkéhez hasonló módon eszközöltetik. 44. §. Az egyszer megválasztott községi jegyző hivata­lából csak bírói ítélet által mozdíttathatik el, az e végetti tisztügyészi keresetnek, akár az illető község kérelmére, akár pedig különben is elrendelése a törvényhatósági közgyűlés, vagy bizottmány hatóságához tartozván. 45. §. A­hol egyes község nem elég népes arra, misze­rint maga egy jegyzőt foglalatoskodtathasson, a törvényha­tóságnak szabadságában áll, több községeket egy jegyzőség­­ben egyesíteni, s a jegyző lakhelyét kijelölni. 46. §. A községi jegyzők fizetéseit, a megyei vagy ke­rületi törvényhatóság határozza meg. 47. §. Ezen fizetést a községi jegyzők az illető község, vagy községek, helybeli pénztárakból kapják, mi végett annak a községi költségvetésben évenként fel kell vetetni. A­hol több községek vannak egy jegyzőségben egyesítve, azok­nak a jegyző fizetésébeni részeltetések arányát szintúgy a törvényhatóság határozza meg. 48. §. A királyi városi adóvetők s illetőleg községi jegy­zők az adónak egyénenkénti kivetésében következőleg jár­nak el . Körökhöz kapván az országos tanök által kidolgozott s a pénzügyminiszer által megállapított adólajstromot, annak egyes rovatait az illető egyének közt felosztandók, munká­sokat nyilvánosan s az illető egyének meghallgatásával hajt­ják végre, és pedig A földadóra nézve. 49. §. A földadónak minden rovatát, csak az illető föld­birtokosok közt osztandják fel, olly módon, hogy a szántó­földekre és szőlőkre együtt, vagy külön külön meghatározott adóösszeget csak a szántóföld, vagy szőlőbirtokosok fizessék, s egy tárgybeli adó más tárgyra , vagy személyre át ne ru­­háztassák. A község földadója cateegóriák szerint a törvényhozásilag megállapított egy bizonyos alosztálybeli kulcscsal lévén számít­va, az egyéni kivetés alkalmával minden földnemre több alosztá­lyok megállapíthatók , de nem többek, mint a mennyi az illető törvényhatóságra s illető földnemre nézve törvényben meg van határozva, s az egyéni kivetésnél csak ezen alosztályi kulcskü­­lönbség alkalmaztathatik. Például: X. megye törvény által földadó tekintetében a 6-ik osztályba tartozik, mellynek szántóföldre nézve közép adókulcsa 9 kr. — Azon megyének X. helysége a rónok által 4-ik alosztályba soroztatott, mellynek adókulcsa 8 kr. minden hold szántóföld után. Van összesen 1000 hold szántóföldje, tehát fizet szántóföldadót 133 ft 20 kr. Ennek, kell az ottani szántóföldek közt feloszlatni. De a határbeli földek kölönböző minőségűek, az egyéni kivetésnél tehát ugyannyi alosztály felvehető, mennyi a törvényben azon megyére nézve megál­­lapíttatott, t. i. öt, s minthogy ezen alosztályok adókulcsa 11 — 10—9—8—7kr holdanként, az egyéni kivetést szintezen különbség szerint lehet osztályozni, olly formán, hogy egy hold szántóföldtől senki 11 krnál többet s 7 krnál kevesebbet ne fizessen; mindnyájan együtt pedig 133 ft. 20 krnál sem többet, sem kevesebbet ne fizessenek. A melly föld neme p.o. legelő vagy erdő, a község lakosai által közösen használtaik, az egyéni kivetés az egyéni haszon­vét szerint számítandó. Például ha egy bizonyos község 9-ik osztálybeli törvény­­hatóságba tartozván, bir 1000 hold legelőt, melly a 4-ik alosztályba Boroztatván, holdjától 2 krjával fizet összesen 2.000 kr. adót, a legelő közösen használtaik, s van a hely­ségben 400 szarvasmarha és 1000 juh, mellyből 10 darab egy szarvasmarhára számítható, összesen 500 darab, mellyel a legelő adó összegét elosztván, minden darab szarvasmarha, s minden 10 juh után 4 kr. legelőadó fog fizettetni. A házadóra nézve: 50. §. A házadó összege a rónok által meg lévén határoz­va , ennek egyéni kivetésénél, a házbirtokosok meghallgatása mellett, a község különböző részeiben jövedelmezőség szerint több alosztályokat lehet megállapítani, de az összes házadó­t csak a házbirtokosok által fizetendő s általok e czím alatt ? sem több, nem kevesebb nem fizethető, mint a mennyi a jó­­nők által háladó gyanánt ez egész községre kivetve van. Keresetadóra nézve. 51. §. A keresetadónak azon nemeire nézve, mellyek az illető lakosok személyszerinti jövedelmeinek fölbecslése szerint lettek a rónok által megállapítva, az egyéni kivetés már a ró­nok adólajstromában benfoglaltatván, ezek iránt nem uj kive­tésnek, hanem csak átírásnak leszen helye. Ellenben a kézművesek és napszámosok kereseti adója osz­tályzati kulcs szerint lévén a rónok által megállapítva, ezek­nek egyéni kivetésében , az illetők meghallgatása mellett, szint­­azon eljárás lövetendő, melly fentebb az 50 dik §-ban a há­zadóra nézve kijelöltetett, azon megjegyzéssel, hogy a kéz­művesek keresetadója csak a kézművesek közt, a napszámosoké pedig csak a napszámosok közt leszen az egyéni viszonyok te­kintetbevételével felosztandó. Személyadóra nézve: 52. §. Miután az egyéni kivetésnél, minden egyes adózó­nak, föld-, ház-és keresetadóbeli illetéke meg lan állapítva, minden személyre nézve a különböző czím alatti adók egy összegbe egyesíttetnek, s az egyesített adóösszeghez annak tizedrésze , személyadó gyanánt hozzá adatik. (Folyt.) ORSZÁGGYŰLÉS, Képviselőház ülése september 15-én déli 12 órakor. A Bécsből várt felelet még meg nem érkezvén, az ülés nem az előre kijelölt kérdésekkel foglalkozott ugyan, de mind a mellett érdekes tárgyai voltak. Kossuth Lajos, kinek a terembeni minden mozdula­tát talpsvihar követé, bizonyossá téve a házat, miként leg­közelebbi órákban alkalmasint fel lesz szólítva a dolgok uj fordulata iránti határozatra, s szóló mint ember bízik isten­ben, mint magyar , bízik a nemzetben , hogy minél inkább növeli a cselszövő ármány e haza veszélyét, annyival bizo­nyosabb, hogy e nemzet szabad lesz (tetszés). Egyébiránt most a végett léptem fel — úgymond szóló — hogy mint egyszerű magánember, azon ígéretet, mellyet mi­­nisterségem első perezében tettem , beváltsam , hogy t. i. a nemesség, melly­ben mindenesetre sok nemzeti elem , sok el­szántság van, miután elveszté azt, mit megtartania lehetlen volt, az úrbériséget­­ kárpótoltassék. Ha a tisztelt ház ja­vaslatomat határozattá emeli, bárki lesz is a pénzügyminis­zer , végrehajtani köteles leend. Itt szóló elmondja javaslatának philosophiáját: A dolog — úgymond — a körül forog , hogy bár Magyar­­országnak adósságai nem lévén , a béke helyreálltával hitel­­viszonyai szilárdságára számolhat, sőt biztos adatok után mondhatom, hogy a consolidált béke első perezében egy nem­zet sincs, melly ha kölcsönözni akar, nagyobb készségre ta­lálandna, mint a magyar; de most e perezben , valamint más nemzet, úgy mi sem kaphatnánk kölcsönt. Más részről a birtokos osztályt, melly elvesztetett urbéri­­ségéért kárpótlásra vár, adósságok nyomják, s azt hiszem, ha ezen adósságoktól megmenekült, nagy könnyítés lessz rajta. Én tehát e szempontból indulván ki, azt javaslom , hogy az úrbériséget vesztett birtokosok adósságait azon mennyisé­gig, a­meddig az egyes birtokosnak úrbéri kármentesítéshez joga van, a stá­us vállalja magára, azaz: a hitelezők kötele­sek legyenek az adandó státuskötelezvényeket elfogadni. Tudjuk, hogy a közjólét, melly szabadságon alapul, nem olly bér, mellyet az istenek ingyen adnának a halandónak, s nem kell visszarettenni , ha a szabadság áldása materiális áldozatokba vagy vérbe is kerül. A honnak minden lakosa kisebb és nagyobb mértékben érezte és érzi az áldozatot. Azonban tagadhatlanul a tőkepénzes osztály az, melly még eddig legkevesebb áldozatot hozott. Én azonban javaslatomat akként formuláztam, hogy a hi­telező a státus által illy módon magánadósaitól átveendő pénzének megkapására nézve, többb eszközök közt választ­hasson. Nevezetesen a státus vagy consolidált 5 %-os státuskö­telezvényeket ad a hitelezőnek , vagy szinte 5 percentes fize­tési biztosítékleveleket. Különbség a kettő közt abban áll , hogy a consolidált státuskötelezvényeknél a hitelező féléves kamatszelvé­nyekkel láttatik el , s ezen kívül 1 percent évenként az adósság törlesztésére fizettetik; minélfogva az adósság letisztázása bizonyos meghatározott évek múltával me­­nend végbe.­­ A fizetési biztosíték­leveleknél ellenben a tőkének évenkénti törlesztése nem történik , hanem a státus azt mondja: most az adósságok felmondása az úrbériséget vesztett birtokosoknál fel van függesztve, s fel is lenne füg­gesztve mindaddig, míg a státus vagy kölcsön , vagy jegy­bank által módot nem nyújt a birtokosoknak a fizetésre. Ezen időpont lesz most is a fizetési határidő. E szerint a fizetési biztosíték­leveleknél nem bizonyos, mikor fizettetik a tőke, de egyszerre fizettetik le ; a státuskötelezvényeknél ellenben a le­­tisztázás ideje tudva van, de ez nem egyszerre történik. — E szerint a hitelezőknek nem lehet panaszra okuk, mert a két mód közt választhatnak. A kisebb hitelezőkre nézve, kikről feltehető, hogy pén­­züket hosszasabb időre nem akarták kiadni azon kivételt tet­tem javaslatomban , hogy az illyenek 2000 ftig készpénzben kapják meg pénzüket. S erre 15 millió bankjegyet elegendő­nek tartok. Miről később fogok még szólani. Azon birtokosok, kiknek adósságuk nincs, vagy a­kik a státus által elvállalt adósságnál több kármentesítésre tarthat­nak számot, szinte 5 p centes státuskötelezvényeket kapnak, vagy pedig olly státusjavakat vesznek által, ha nekik teszik, a pénzügyminiszertől a kárpótlási öszveg fejében, mellyeket a státus még ten­ni más célokra­­. telepítésre ki nem jelölt, — megjegyezvén, hogy ez elkép átrehozandó siálmjavak árában az 5 pcentes atálm-kötelezvények elfogt dtatnek. Sőt szóló véleménye szerint a közalapítványi javakat is tel lehetne e czélra használni, mert az érték kapandó 5 pcentes atatcs­­kötelezvények sem vonalnak el az alapítvány czéljától, sőt az alapítvány jövedelmei még szaporodni is fognak. Végre a kisebb birtokotokra nézve, kik egy pár telektel gazdaságuk minden eszközeit csaknem elvesztették, szillé azt javasolja szóló, hogy 5000 ftig a kárpótlás ezeknek kész­­pénzben adathassák. Ez nem fogja a bankjegyek számát sza­porítani, s így hitelüket csökkenteni, mert azon 61 millióból, mellybe Magyarország és a volt Erdély jövedelmeire nyitandó uj kútfők még nincsenek beszámítva, kitelik, sat. Szóló felolvasván javaslatát, azt a ház helyesléssel fogad­ta , s kinyomtatását elrendelte. Ugyancsak Kossuth Lajos megemlítvén, hogy Bécs­ből egy örkény­es csapat jött hozzánk, résztvenni Magyaror­szág harczában, melly a szabadság harcza és így az övék is ;­­ miután nemzeteknek, mellyek szabadok , barátságban kell lenni egymással, é­s nekünk közös ellenünk van , a cama­­rilla: ellenségünk pedig csak ama két tehetetlen ausztriai mi­­nisterium volt, melly érdekeit fel nem fogva, Ausztria önál­lását consolidálni gondolta, ha szentségtelen kezét a mienk ellen emeli : indítványoz egy küldöttséget nem az udvarhoz, hol gyalázatos ármány működik, hanem a nemzethez, melly megmondja, hogy ha az ő szabadságuk megtámadtatni fog, a magyar nemzet mindig kész lesz védelmükre Ezen indítvány rögtöni egyetemes felállással elfogadtatván, az elküldendő 1­2 tag nevei a ma estre 8 órakor tartandó ülésre fognak be­adatni. A ministerelnök jelenti a háznak, hogy a n­ői gőzössel várja Bécsből a futárt, ő felségének azon feltételre adandó válaszával, melly mellett egyedül vállalta el szóló a ministérium alakítását. Felolvastatá szóló gr. Teleki Ádám vezérőrnagyhoz küldött legutóbbi rendeletét , mellynek értelme az , hogy a jelen rendelet vétele perczétől fogva egy talpalatnyi földet se engedjen le. Jellachichnak védtelen. Ha netalán — igy szól a rendelet — ön bármi okból e feltételt el nem fogadná, ál­­taladaadja azonnal a védsereg vezérletét a rangban ön után következő tisztnek, szükség esetében addig menvén, míg egy hazafi találkozik, ki hazája földjét megvédeni első legszentebb kötelességének tartja stb. Továbbá jelenti, hogy Pest körül a védelmi munkálatok folynak, az önkénytesek, sorkatonaság és mobilis nemzetőr­ség egy része ma indult útnak, holnap fog menni a másik rész. A perlaszi táborba is lement egy sokat ígérő csapat, se­gítségül, ha talán Jollachich embereinek szándéka volna erő­síteni a rácz lázadást. Egyébiránt megparancsolta szóló, hogy mihelyt ezen erő leérkezik, nyomban foglalják el a sz.­tamási sánczot (tetszés) Ha ez megtörtént, nagy erő lesz ismét dis­­positiónk alatt, s ezzel hatalmas diversiót lehet csinálni. Egyébiránt sajnosan kénytelen szóló kijelenteni, hogy a Dráva melletti vezérség várakozásának meg nem felelt, mert a­nélkül, hogy Jellachich emberei még csak egy lövést tet­tek volna, táborunk már Keszthelyig vonult vissza, Jella­chich pedig eddig II.­Kanizsát elfoglalta (roszaló zugás). Megemlité szóló a nehézséget a fővezér választásában , hogy t. i. a többi tisztek ollyan alatt akarnak állani, ki rangra nézve náluk feljebb való. Budára nézve jelenti a ministerelnök, hogy a magyar tüzérség már átvette a várbeli szolgálatot, a komáromi várban pedig azonkívül, hogy Majthényi alezredes 250 ön­­kénytessel benn van, a Turszki sorkatonaság tegnap felvál­totta a Ceccopieri-okat. Többféle interpellációk létettek még az egyes várakat illetőleg, s tán vége hossza sem lett volna, ha P­a­­­ó­c­z­i képviselő nem figyelmezteti a házat, hogy illy dolgoknak nem itt van helye. Végül a napirenden levő tárgy, t. i. a szőlődézma eltör­lése következett volna , de még a központi bizottmány mun­kálata sajtó alól ki nem került. U céljára a ház egyhangúlag el­fogadta Pázmándi elnök indítványát, t. i. egyhangúlag ki­mondatott határozatilag, hogy a szőlődézma el van törölve. Eze­n határozat az esti ülésben fog hitelesíttetni. Mire a bizottmá­­nyi munkálat ki lesz nyomva, akkor ezen határozat törvény­­nyé fog emeltetni, s az eltörlés módja is meghatároztatni. Az ülés d. u. 2 órakor oszlott el. Hazai mozgalmak: Szlavóniai határvidék. A broodi és gradiskai határőrvidék, a szlavóniai főhadi parancsnokság­tól önkén­yesen elválván, magát a zágrábinak vetette alá, melly is ennélfogva ideiglenesen a ,,horvát-szlavon“ főpa­­rancsnoksági nevezetet felvette. Azon jegyzőkönyvek, mely­­lyek a 2. ezredbeli tisztek és a h­atérőrvidéki nép érzelmeit kifejezik, skkép hangzanak , hogy a gradiskai ezred az osz­trák monarchia épsége fentartásában , annak népei egymás­­hozi szoros csatlakozásában és az összes birodalom az által feltételezett hatalmában látja minden ezen kapocsban álló né­pek igazi üdvét, nyereményeinek legbiztosabb kezességét, valamint békés és jótékony kifejlődése biztosságát, azt tehát egyhangúlag s visszavonhatlanul kijelenti, hogy ő az ő épen olly igazságos mint legális czéljainak biztosítására, a Péterváradon levő s a magyar ministérium elváló szándékát elősegítő főhadi parancsnokságtól elszakad, és magát ünne­pélyesen a horvát, szlavón és dalmát királyság bánja, mint nevezett királyság minden lakosaira nézve (?) az egyedüli le­hetséges alkotmányos (?) középpont parancsai alá helyezi.­­ A blondi ezred lépését következőkkel motiválja: „Mivel ne* 672

Next