Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-09-16 / 162. szám
adótérnek magának az egyéni adóvetési táblázatot előmutattatni, a tartozásokat behajtani; ha pedig behajtatlan tételek találkoznának, azokat a fenforgó okokkal egyetemben jegyzékbe tenni, miszerint semmi adótartozás más évre át ne menjen. A behajtatlanságok iránti véghatározat s azoknak, hol alapos okok forognak fenn, elengedése, ha pedig a községi adószedő hanyagságából eredtek, ezeken megvétele a pénzügyminister hatóságához tartozván. 89. §. Az egyéni kivetés iránti részletes rendelkezés a törvényhatóságok meghallgatása mellett a pénzügyminiszerre bizatik. Mire nézve azonban a következő vezérelvek állapíttatnak meg: 40. §. Az egyéni kivetést, kisebb királyi városokban az országos rónák, nagyobb városokban a városi közgyűlés által választandó adóvető, megyékben és sz. kerületekben pedig a községi jegyzők teljesítendik. 41. §. A királyi városokban egyszer megválasztott adóvető időszaki választás alá többé nem esik, s hivatalából csak a városi tanács határozata következtében indítandó tisztügyészi per útján ítélet által nozdittathatik el. 42. §. A községi jegyzők, mint a végrehajtásnak közvetlen orgánumai, megyei és szabad kerületi tisztviselők fokára emeltetnek. 43 §. Választásuk következőleg történik. A törvényhatóság elnöksége által az illető község, vagy községek felszóllittatnak , hogy a jegyzőségre három egyént jelöljenek ki, mit ha teljesítenek , a választás a megye, vagy kerület által ezek közül történik , ha pedig nem teljesítenek , a kijelölés szint azon módon történik , mint a törvényhatóság más tisztviselőire nézve, s a választás is a megyei és sz. kerületi közgyűlés, vagy míg ez rendeztetnék, központi bizottmány által a többi tisztviselőkéhez hasonló módon eszközöltetik. 44. §. Az egyszer megválasztott községi jegyző hivatalából csak bírói ítélet által mozdíttathatik el, az e végetti tisztügyészi keresetnek, akár az illető község kérelmére, akár pedig különben is elrendelése a törvényhatósági közgyűlés, vagy bizottmány hatóságához tartozván. 45. §. Ahol egyes község nem elég népes arra, miszerint maga egy jegyzőt foglalatoskodtathasson, a törvényhatóságnak szabadságában áll, több községeket egy jegyzőségben egyesíteni, s a jegyző lakhelyét kijelölni. 46. §. A községi jegyzők fizetéseit, a megyei vagy kerületi törvényhatóság határozza meg. 47. §. Ezen fizetést a községi jegyzők az illető község, vagy községek, helybeli pénztárakból kapják, mi végett annak a községi költségvetésben évenként fel kell vetetni. Ahol több községek vannak egy jegyzőségben egyesítve, azoknak a jegyző fizetésébeni részeltetések arányát szintúgy a törvényhatóság határozza meg. 48. §. A királyi városi adóvetők s illetőleg községi jegyzők az adónak egyénenkénti kivetésében következőleg járnak el . Körökhöz kapván az országos tanök által kidolgozott s a pénzügyminiszer által megállapított adólajstromot, annak egyes rovatait az illető egyének közt felosztandók, munkásokat nyilvánosan s az illető egyének meghallgatásával hajtják végre, és pedig A földadóra nézve. 49. §. A földadónak minden rovatát, csak az illető földbirtokosok közt osztandják fel, olly módon, hogy a szántóföldekre és szőlőkre együtt, vagy külön külön meghatározott adóösszeget csak a szántóföld, vagy szőlőbirtokosok fizessék, s egy tárgybeli adó más tárgyra , vagy személyre át ne ruháztassák. A község földadója cateegóriák szerint a törvényhozásilag megállapított egy bizonyos alosztálybeli kulcscsal lévén számítva, az egyéni kivetés alkalmával minden földnemre több alosztályok megállapíthatók , de nem többek, mint a mennyi az illető törvényhatóságra s illető földnemre nézve törvényben meg van határozva, s az egyéni kivetésnél csak ezen alosztályi kulcskülönbség alkalmaztathatik. Például: X. megye törvény által földadó tekintetében a 6-ik osztályba tartozik, mellynek szántóföldre nézve közép adókulcsa 9 kr. — Azon megyének X. helysége a rónok által 4-ik alosztályba soroztatott, mellynek adókulcsa 8 kr. minden hold szántóföld után. Van összesen 1000 hold szántóföldje, tehát fizet szántóföldadót 133 ft 20 kr. Ennek, kell az ottani szántóföldek közt feloszlatni. De a határbeli földek kölönböző minőségűek, az egyéni kivetésnél tehát ugyannyi alosztály felvehető, mennyi a törvényben azon megyére nézve megállapíttatott, t. i. öt, s minthogy ezen alosztályok adókulcsa 11 — 10—9—8—7kr holdanként, az egyéni kivetést szintezen különbség szerint lehet osztályozni, olly formán, hogy egy hold szántóföldtől senki 11 krnál többet s 7 krnál kevesebbet ne fizessen; mindnyájan együtt pedig 133 ft. 20 krnál sem többet, sem kevesebbet ne fizessenek. A melly föld neme p.o. legelő vagy erdő, a község lakosai által közösen használtaik, az egyéni kivetés az egyéni haszonvét szerint számítandó. Például ha egy bizonyos község 9-ik osztálybeli törvényhatóságba tartozván, bir 1000 hold legelőt, melly a 4-ik alosztályba Boroztatván, holdjától 2 krjával fizet összesen 2.000 kr. adót, a legelő közösen használtaik, s van a helységben 400 szarvasmarha és 1000 juh, mellyből 10 darab egy szarvasmarhára számítható, összesen 500 darab, mellyel a legelő adó összegét elosztván, minden darab szarvasmarha, s minden 10 juh után 4 kr. legelőadó fog fizettetni. A házadóra nézve: 50. §. A házadó összege a rónok által meg lévén határozva , ennek egyéni kivetésénél, a házbirtokosok meghallgatása mellett, a község különböző részeiben jövedelmezőség szerint több alosztályokat lehet megállapítani, de az összes házadót csak a házbirtokosok által fizetendő s általok e czím alatt ? sem több, nem kevesebb nem fizethető, mint a mennyi a jónők által háladó gyanánt ez egész községre kivetve van. Keresetadóra nézve. 51. §. A keresetadónak azon nemeire nézve, mellyek az illető lakosok személyszerinti jövedelmeinek fölbecslése szerint lettek a rónok által megállapítva, az egyéni kivetés már a rónok adólajstromában benfoglaltatván, ezek iránt nem uj kivetésnek, hanem csak átírásnak leszen helye. Ellenben a kézművesek és napszámosok kereseti adója osztályzati kulcs szerint lévén a rónok által megállapítva, ezeknek egyéni kivetésében , az illetők meghallgatása mellett, szintazon eljárás lövetendő, melly fentebb az 50 dik §-ban a házadóra nézve kijelöltetett, azon megjegyzéssel, hogy a kézművesek keresetadója csak a kézművesek közt, a napszámosoké pedig csak a napszámosok közt leszen az egyéni viszonyok tekintetbevételével felosztandó. Személyadóra nézve: 52. §. Miután az egyéni kivetésnél, minden egyes adózónak, föld-, ház-és keresetadóbeli illetéke meg lan állapítva, minden személyre nézve a különböző czím alatti adók egy összegbe egyesíttetnek, s az egyesített adóösszeghez annak tizedrésze , személyadó gyanánt hozzá adatik. (Folyt.) ORSZÁGGYŰLÉS, Képviselőház ülése september 15-én déli 12 órakor. A Bécsből várt felelet még meg nem érkezvén, az ülés nem az előre kijelölt kérdésekkel foglalkozott ugyan, de mind a mellett érdekes tárgyai voltak. Kossuth Lajos, kinek a terembeni minden mozdulatát talpsvihar követé, bizonyossá téve a házat, miként legközelebbi órákban alkalmasint fel lesz szólítva a dolgok uj fordulata iránti határozatra, s szóló mint ember bízik istenben, mint magyar , bízik a nemzetben , hogy minél inkább növeli a cselszövő ármány e haza veszélyét, annyival bizonyosabb, hogy e nemzet szabad lesz (tetszés). Egyébiránt most a végett léptem fel — úgymond szóló — hogy mint egyszerű magánember, azon ígéretet, mellyet ministerségem első perezében tettem , beváltsam , hogy t. i. a nemesség, mellyben mindenesetre sok nemzeti elem , sok elszántság van, miután elveszté azt, mit megtartania lehetlen volt, az úrbériséget kárpótoltassék. Ha a tisztelt ház javaslatomat határozattá emeli, bárki lesz is a pénzügyminiszer , végrehajtani köteles leend. Itt szóló elmondja javaslatának philosophiáját: A dolog — úgymond — a körül forog , hogy bár Magyarországnak adósságai nem lévén , a béke helyreálltával hitelviszonyai szilárdságára számolhat, sőt biztos adatok után mondhatom, hogy a consolidált béke első perezében egy nemzet sincs, melly ha kölcsönözni akar, nagyobb készségre találandna, mint a magyar; de most e perezben , valamint más nemzet, úgy mi sem kaphatnánk kölcsönt. Más részről a birtokos osztályt, melly elvesztetett urbériségéért kárpótlásra vár, adósságok nyomják, s azt hiszem, ha ezen adósságoktól megmenekült, nagy könnyítés lessz rajta. Én tehát e szempontból indulván ki, azt javaslom , hogy az úrbériséget vesztett birtokosok adósságait azon mennyiségig, ameddig az egyes birtokosnak úrbéri kármentesítéshez joga van, a stáus vállalja magára, azaz: a hitelezők kötelesek legyenek az adandó státuskötelezvényeket elfogadni. Tudjuk, hogy a közjólét, melly szabadságon alapul, nem olly bér, mellyet az istenek ingyen adnának a halandónak, s nem kell visszarettenni , ha a szabadság áldása materiális áldozatokba vagy vérbe is kerül. A honnak minden lakosa kisebb és nagyobb mértékben érezte és érzi az áldozatot. Azonban tagadhatlanul a tőkepénzes osztály az, melly még eddig legkevesebb áldozatot hozott. Én azonban javaslatomat akként formuláztam, hogy a hitelező a státus által illy módon magánadósaitól átveendő pénzének megkapására nézve, többb eszközök közt választhasson. Nevezetesen a státus vagy consolidált 5 %-os státuskötelezvényeket ad a hitelezőnek , vagy szinte 5 percentes fizetési biztosítékleveleket. Különbség a kettő közt abban áll , hogy a consolidált státuskötelezvényeknél a hitelező féléves kamatszelvényekkel láttatik el , s ezen kívül 1 percent évenként az adósság törlesztésére fizettetik; minélfogva az adósság letisztázása bizonyos meghatározott évek múltával menend végbe. A fizetési biztosítékleveleknél ellenben a tőkének évenkénti törlesztése nem történik , hanem a státus azt mondja: most az adósságok felmondása az úrbériséget vesztett birtokosoknál fel van függesztve, s fel is lenne függesztve mindaddig, míg a státus vagy kölcsön , vagy jegybank által módot nem nyújt a birtokosoknak a fizetésre. Ezen időpont lesz most is a fizetési határidő. E szerint a fizetési biztosítékleveleknél nem bizonyos, mikor fizettetik a tőke, de egyszerre fizettetik le ; a státuskötelezvényeknél ellenben a letisztázás ideje tudva van, de ez nem egyszerre történik. — E szerint a hitelezőknek nem lehet panaszra okuk, mert a két mód közt választhatnak. A kisebb hitelezőkre nézve, kikről feltehető, hogy pénzüket hosszasabb időre nem akarták kiadni azon kivételt tettem javaslatomban , hogy az illyenek 2000 ftig készpénzben kapják meg pénzüket. S erre 15 millió bankjegyet elegendőnek tartok. Miről később fogok még szólani. Azon birtokosok, kiknek adósságuk nincs, vagy akik a státus által elvállalt adósságnál több kármentesítésre tarthatnak számot, szinte 5 p centes státuskötelezvényeket kapnak, vagy pedig olly státusjavakat vesznek által, ha nekik teszik, a pénzügyminiszertől a kárpótlási öszveg fejében, mellyeket a státus még tenni más célokra. telepítésre ki nem jelölt, — megjegyezvén, hogy ez elkép átrehozandó siálmjavak árában az 5 pcentes atálm-kötelezvények elfogt dtatnek. Sőt szóló véleménye szerint a közalapítványi javakat is tel lehetne e czélra használni, mert az érték kapandó 5 pcentes atatcskötelezvények sem vonalnak el az alapítvány czéljától, sőt az alapítvány jövedelmei még szaporodni is fognak. Végre a kisebb birtokotokra nézve, kik egy pár telektel gazdaságuk minden eszközeit csaknem elvesztették, szillé azt javasolja szóló, hogy 5000 ftig a kárpótlás ezeknek készpénzben adathassák. Ez nem fogja a bankjegyek számát szaporítani, s így hitelüket csökkenteni, mert azon 61 millióból, mellybe Magyarország és a volt Erdély jövedelmeire nyitandó uj kútfők még nincsenek beszámítva, kitelik, sat. Szóló felolvasván javaslatát, azt a ház helyesléssel fogadta , s kinyomtatását elrendelte. Ugyancsak Kossuth Lajos megemlítvén, hogy Bécsből egy örkényes csapat jött hozzánk, résztvenni Magyarország harczában, melly a szabadság harcza és így az övék is ; miután nemzeteknek, mellyek szabadok , barátságban kell lenni egymással, és nekünk közös ellenünk van , a camarilla: ellenségünk pedig csak ama két tehetetlen ausztriai ministerium volt, melly érdekeit fel nem fogva, Ausztria önállását consolidálni gondolta, ha szentségtelen kezét a mienk ellen emeli : indítványoz egy küldöttséget nem az udvarhoz, hol gyalázatos ármány működik, hanem a nemzethez, melly megmondja, hogy ha az ő szabadságuk megtámadtatni fog, a magyar nemzet mindig kész lesz védelmükre Ezen indítvány rögtöni egyetemes felállással elfogadtatván, az elküldendő 12 tag nevei a ma estre 8 órakor tartandó ülésre fognak beadatni. A ministerelnök jelenti a háznak, hogy a női gőzössel várja Bécsből a futárt, ő felségének azon feltételre adandó válaszával, melly mellett egyedül vállalta el szóló a ministérium alakítását. Felolvastatá szóló gr. Teleki Ádám vezérőrnagyhoz küldött legutóbbi rendeletét , mellynek értelme az , hogy a jelen rendelet vétele perczétől fogva egy talpalatnyi földet se engedjen le. Jellachichnak védtelen. Ha netalán — igy szól a rendelet — ön bármi okból e feltételt el nem fogadná, általadaadja azonnal a védsereg vezérletét a rangban ön után következő tisztnek, szükség esetében addig menvén, míg egy hazafi találkozik, ki hazája földjét megvédeni első legszentebb kötelességének tartja stb. Továbbá jelenti, hogy Pest körül a védelmi munkálatok folynak, az önkénytesek, sorkatonaság és mobilis nemzetőrség egy része ma indult útnak, holnap fog menni a másik rész. A perlaszi táborba is lement egy sokat ígérő csapat, segítségül, ha talán Jollachich embereinek szándéka volna erősíteni a rácz lázadást. Egyébiránt megparancsolta szóló, hogy mihelyt ezen erő leérkezik, nyomban foglalják el a sz.tamási sánczot (tetszés) Ha ez megtörtént, nagy erő lesz ismét dispositiónk alatt, s ezzel hatalmas diversiót lehet csinálni. Egyébiránt sajnosan kénytelen szóló kijelenteni, hogy a Dráva melletti vezérség várakozásának meg nem felelt, mert anélkül, hogy Jellachich emberei még csak egy lövést tettek volna, táborunk már Keszthelyig vonult vissza, Jellachich pedig eddig II.Kanizsát elfoglalta (roszaló zugás). Megemlité szóló a nehézséget a fővezér választásában , hogy t. i. a többi tisztek ollyan alatt akarnak állani, ki rangra nézve náluk feljebb való. Budára nézve jelenti a ministerelnök, hogy a magyar tüzérség már átvette a várbeli szolgálatot, a komáromi várban pedig azonkívül, hogy Majthényi alezredes 250 önkénytessel benn van, a Turszki sorkatonaság tegnap felváltotta a Ceccopieri-okat. Többféle interpellációk létettek még az egyes várakat illetőleg, s tán vége hossza sem lett volna, ha Paóczi képviselő nem figyelmezteti a házat, hogy illy dolgoknak nem itt van helye. Végül a napirenden levő tárgy, t. i. a szőlődézma eltörlése következett volna , de még a központi bizottmány munkálata sajtó alól ki nem került. U céljára a ház egyhangúlag elfogadta Pázmándi elnök indítványát, t. i. egyhangúlag kimondatott határozatilag, hogy a szőlődézma el van törölve. Ezen határozat az esti ülésben fog hitelesíttetni. Mire a bizottmányi munkálat ki lesz nyomva, akkor ezen határozat törvénynyé fog emeltetni, s az eltörlés módja is meghatároztatni. Az ülés d. u. 2 órakor oszlott el. Hazai mozgalmak: Szlavóniai határvidék. A broodi és gradiskai határőrvidék, a szlavóniai főhadi parancsnokságtól önkényesen elválván, magát a zágrábinak vetette alá, melly is ennélfogva ideiglenesen a ,,horvát-szlavon“ főparancsnoksági nevezetet felvette. Azon jegyzőkönyvek, melylyek a 2. ezredbeli tisztek és a hatérőrvidéki nép érzelmeit kifejezik, skkép hangzanak , hogy a gradiskai ezred az osztrák monarchia épsége fentartásában , annak népei egymáshozi szoros csatlakozásában és az összes birodalom az által feltételezett hatalmában látja minden ezen kapocsban álló népek igazi üdvét, nyereményeinek legbiztosabb kezességét, valamint békés és jótékony kifejlődése biztosságát, azt tehát egyhangúlag s visszavonhatlanul kijelenti, hogy ő az ő épen olly igazságos mint legális czéljainak biztosítására, a Péterváradon levő s a magyar ministérium elváló szándékát elősegítő főhadi parancsnokságtól elszakad, és magát ünnepélyesen a horvát, szlavón és dalmát királyság bánja, mint nevezett királyság minden lakosaira nézve (?) az egyedüli lehetséges alkotmányos (?) középpont parancsai alá helyezi. A blondi ezred lépését következőkkel motiválja: „Mivel ne* 672