Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-12-23 / 247. szám
Szombat •* hf wápém **. MlillhW*. tlWri etfiftMUs «* Mt «Ttibsbin Mxboxkar- VMa? barit, nflt 6 irt 30 kr, a’ kiaddhi'«Ultdi »flwrd« 6 ft.pestan borítékban halfaként %-tiol köldve 8 írt. 4-szer küldve v*4i 7 f\ I* kr peng. — Előfizethetni Peste&, uabade^tdatczai szabadsajtom!varban hej, gj, a. a kiadókivetalban, egyebütt miau :4's ;M Ke jWVV P A ^ A*) 24» December 23 .C:4S. PESTI HÍRLAP. fc*e I. feeUkivtitkA — Aj »utr kMi- Itake '* egyéb kfilf. taHeainyalka kzilottDi kiránt jéld irtot a «egrendelá* «»» a thie*i e*. síposti - bivaui átjár. vín^B»a puk Minátscsére hirdetmények felvételne » egy 4-eser hasabozatt apró betlijü apre^'t, vagy eaoek kelyvert 5 pengi kr. a heuf* fajúé« serért pedig 1.0 pecgi kr uMbUetik Hivatalos rovat. Rendelet a pénzügyministériumhoz. A honvédelmi bizottmány kötelességének tartja arra ügyelni, hogy a kisebbrendü papság, melly eddigelé nagy rézben a dézmából húzta jövedelmét, addig is, mig az 1848. t. c. 2. § s* tökéletesen végrehajtatnék, élelmi gondok által híveinek lelki gondoskodásától el ne vonassák, ezennel tehát kijelenti, hogy mindazon lelkészeknek, kiknek jövedelme, ide nem értve lakásukat és házhoz tartozó kertjeiknek hasznát, 300 ftig ezüstben nem terjed, jövedéket a nevezett összegig az állomány részéről biztosit s a hiányt azonnal közpénzben fedezetdi; ennek következtében meghagyatik a cultusministériumanak , hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg , miszerint minden valláskülönbség nélkül mindazon lelkészek iránt, kiknek jövedelme 300 pftra nem terjed, a szükséges jelentés mielébb terjesztessék a honv. bizottmány elébe azon kimutatással, mi legyen egyenkénti s összesen azon összeg, melly az állodalomtól megkivántatik, hogy a nevezett jövedelem minden lelkésznek biztosítva legyen, a mint ezen kimutatás beadatik, a pénzügyministérium részletenként fogana- toestandja e jelen rendeletet, melly azonban természetesen csak a magyar állodalom iránti hűségben tántorodás nélgkül megmaradott lelkészekre értetik. Kelt Budapesten, decemb. 21. 1848. A honvédelmi bizottmány elnöke. — Felszólítás az időszaki sajtón orgánumaihoz. Tapasztaltatik, hogy némelly A hírlapok újsághírek terjesztése iránti vágyból nem mindig - válogatják meg a hadi mozdulatokra s honvédelmi készü- letekre vonatkozó híreket, s ollyakat is közlenek, miknek idő előtti közlésével csak az ellenségnek tesznek hasznos szolgálatot, a hazának ellenben nagy kárt okoznak. Amit a hadi mozdulatokból , készületekből közhirré tenni tanácsos, azt a kormány közhirré tenni el nem mulasztja, azon túlmenői, s kivált minden válogatás, minden diseretió nélkül közhirré tenni a függőben levő lépéseket csaknem annyit tesz, mint az ellenséggel szövetkezni. A kémek, kik hadi mozdulatokról, a táborok állásáról, számáról, a vezérek szándékáról híreket visznek az ellenségnek, fel szoktak akasztatni. Némelly hírlapok pedig ujsághiresztelési vágyból nyilvánosan tesznek ollyanokat, millyeknek csak titokban is közléséért a kémek megbüntettetnek, ha az ellenség torkában lelkes hazafiak szent szabadságunk ügyéhez csatlakoznak , azoknak lépteit gondatlanul kikürtölik, s őket a legnagyobb veszélynek teszik ki, s általában időelőtti híreszteléseikkel a hazának sokat ártanak, s el szólittatnak tehát minden hirlapszerkesztők és levelezők, hogy a haza védelmére s hadi mozdulatokra vonatkozó tudósításaikban a legnagyobb óvatossággal járjanak el. A kormány, tisztelve a sajtószabadság elvét, nem örömest nyúl repressív eszközökhöz is a sajtó irányában, de figyelmezteti a sajtót, hogy egy gondatlan szó sokszor többet árthat, mint egy egész árulási terv , s azért a kormány nem fogja tűrhetni, hogy gondatlanságból a hazának ártalom okoztassék. A sajtónak gyönyörű hivatása van, mostani körülményeink szerint lelkesíteni a népet, figyelmeztetni mindenkit hazafias kötelességeire; kimutatni, mennyi erő fekszik a népben , ha azt érezni tudja, mi vár reá, ha panaivitás által elhagyná veszni a hazát, mellyet olly könnyen megmenthet, ha egy testté olvadva segít az ellenséget semmivé tenni; kimutatni, mit tegyen a nép, mit ne, s a szent lelkesedés érzelmeit folytonosan lángra gyújtani a haza érdekében, ez a sajtó nemes hivatása, ezt kellene napról napra ismételnie, mint Cato ismétlé Carthago eltörlését, de a hirek közlésében discretióval kell eljárnia. Pest, dec. 21. 1948. A honv. bizottmány által. — Utólagos jóváhagyás reményében Pándy Sámió alezredes és 1-ső hadmegyei főparancsnok folyó évi dec. 1-ső napjától számítandó rang- és illetménynyel, — ezredessé neveztetik ki. Budapest, dec. 21-én 1848. a hadügyministerium által. — A honvédsereghez kineveztetnek a 3 dik zászló-alljhoz: Alhadnagyokul: Szikszay Ferencz, Varga Joe- Srencz, z.-beli őrmesterek. I A 9 dik zászlóaljhoz: századosokul : Kosi Ljos Helman József, z.-beli főhadnagyok. Főhadnagy ul : Balog István, Csicsori Ákosón, Puky Ignát, Czikó Bódi, z.-beli hadnagyok. Alhadnagyokul: Egressi János, Sasy István, Glevitzky Sándor, Papp Antal, z.-beli Őrmegyerek. A 17-ik zászlóaljhoz: századosul : Miskovics Atdras. 7.-beli főhadnagy. Főhadnagyokul: Kiss Sándor Rudnyánszky Béla, Udvardy Péter, Hamar Ernő, Rajz Lipót, Molnár Caesar, z. -i hadnagyok. Alhadnagyokul: Szél Mesa, 7-beli őrmeser: Kovács Vincze, 13.kez.-beli őrmester. Zala Ferencz, Domb/Marton Szulovszyky Gyula, Krúdy Kálmán, Bossányi Ferencz, Katona gyula, Nagy Lajos, Török Ambrus, Horváth Gábor, Lan- Bger József 7.-beli őrmesterek. A 20-ik zászlóalljhoz főhadnagyokul: Schmidt Kár., Guzmán Károly z.-beli hadnagyok. A 21 ik zászlóalljhoz főhadnagyul: Abonyi János, z.-beli hadnagy. A 36-ik zászlóalljhoz számfeletti hadnagyul: Szabó János, z.-beli altiszt. Az utászkari lső zászlóalljhoz századosul: Breszlern Ernő, 36-ik z.-beli százados. A Bocskai 52-ik zászlóaljhoz hadnagyokul: Mezei József, volt őrmester a 32-ik sorezrednél; Dánszky Dán, volt őrmester a 34-ik sorezrednél. A Hunyady 13-ik huszárezredhez hadnagyokul: Berényi Antal, ezredbeli őrmester; Erdélyi József, 18-ik huszárezredbeli őrmester. A Bocskai 17-ik huszárezredhez főszázadosul: Kaszab N., volt főhadnagy a 4-ik Huszárezredben. Főhadnagyul: Erdős Péter, 4-ik huszárezredbeli hadnagy. A 22-ik zászlóaljhoz hadnagyul: Megyessy Károly, n. ö. segédtiszt, ki is a vizsgáló bizottmány előtt kitűnő jelesen végző próbatételét. Mindezen kinevezések rang- és illetményre nézve folyó hó 16-tól számítandók. Buda- Pest, dec. 17. 1848. Mészáros Lázár, hadügym. — A honvédtüzérséghez kineveztetnek hadnagyokul: Moser Sándor, Vilfling József, Unger Károly, volt cs. röppentyüs altisztek; rangjuk és illetményük 1-ső dec. kezdve. Trebeleberger János, Seidl Flórián, 5 ik tüzér ezredbeli altisztek; rangjuk és illetményök december hó 16 tól kezdve. Budapesten, dec. 16. 1848. Mészáros Lázár, hadügyminister. — Pfinn Ferencz főhadirnok, a 62 ik magyar gyalog ezredhez számfeletti számvevőnek hadnagyi ranggal kineveztetik , rangját és ezzel járó illetményeit folyó hó 1i 16-tól nyerendi. Budapest, dec. 14 én 1848. Mészáros Lázár, hadügyminister. — Betternay Ferencz nyugalmazott százados és szegedi korház igazgatója, folyó hó 16-tól őrnagyi czimmel és ezzel járó rendes nyugdíjjal, jutalmaztatik. Budapest, dec. 17 én 1848. hadügyminister megbízásából Nádosy Sándor, ezredes. — Tapasztaltatván , hogy számos főtisztek részint csekély hivatalos kiküldetéseikben , részint magánügyeikben Budapestre jővén, — a tábori szolgálat nagy hátra maradásával huzamosabb időt töltenek a városban, meg hallgatik azért, szíros felelet terhe alatt mindannyi itt létező, valamint ide érkezendő tiszturaknak, hogy az elsők még ma, az utóbbiak pedig azonnal, mint ide érkeznek, Pesten Mttis, Budán pedig Sebes Őrnagy és térparancsnok uraknál magokat jelentvén , itt mulatósuk okát emez uraknak előadják ,hogy raegitéhethessék annak fontosága, és dolgaikat lehető legsebesebben elvégezvén, haladék nélkül zászlóaljaikhoz. Vagy ezredeik s osztósaikhoz siessenek. Az ezredek és zászlóaljak parancsnokai pedig oda utasíttatnak, hogy csak a Lgfontosabb és nagyobb tárgyú hivatalos ejrásokban küldjenek ide főtiszteket zászlóaljaiktól, ellenkező esetben maguknak az illető parancsnokoknak költségeire fognak innen visszaúta.Milato. A honvédelmi bizottmány rendeletére, a hadügyministérium. — Az álgyuk öntéséhez megkivántató czin szükséglet már tökéletesen felezve lévén, a czin bevallása, melly még cupán a pesti állodalmi arany és ezüst váltó hivatalnál volt ideiglenesen meghagyva, ezennel az országos honvédelmi bizottmány meghagyásából ezen hivadalmi is, tehát tökéletesen megszüntetik. Budán , dec 21-én 1848. A pénzügyminiatóriumtól. — Vallás és közoktatási ministériumból. Az országos honvédelmi bizottmány jóvá hágásával, a vallás és közoktatatügyi ministeriumhoz, edd g volt fogalmazó Beőhy Zsigmond útzárrá , volt segéd-fogalmazó Arvosy Károly ptd . fogalmazóvá k neveztettek. Budán, dec. 21 én 1848. Szász Károly, állodalmi titkár. — Öz egy gr. Brigida Pilnó, a képviselőháznak f. évi oct. 10 én hozott határozata alól magát felmentetni kérvén , utasittatik , hogy ázon tekintetek valódiságát, minélfogva Olaszhoz báni maradása unokái birtokának kezelhetése végett múlhatatlanul szükségessé vált, okiratilag és minél előbb mutassa fel. Kelt Budapesten , dec. 16-án 1848. Előfizetési felhívás. Közelgvén az uj év, tisztelettel figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, miszerint a „Pesti Hírlap 444*Mki első félévi folyamára az eddigi föltételek szerint előfizethetni. Megjelennek ugyanis e lapok hetenként hatszor. Előfizetési ára félévre Budapesten házhozhordással boríték nélkül (1 ft 30 kr, a kiadó-hivatalból elhord 3 ft, a postán hetenként hatszor küldve 8 ft, kevesebbszer küldve 7 ft 12 kr pengőben.— Előfizethetni Pesten a „Pesti Hirlap kiadó-hivatalában” (szabadsajtóutcza, szabadsajtóudvar 513. sz.) és minden postahivatalnál. Landerer és Heckenast, a „Pesti Hirlap44 kiadó. Nem hivatalos rész. Pest, dec. 22-én. Az úrbéri kármentesítés iránt a határozat már meg van javasolva. Egyik közelebbi számunkban közlöttük. Társaink között talán legtöbbet szóltunk ezen tárgyról. Mert a földbirtokosok érdekét az ország érdekének hittük, mert azoknak sorsát nemzetünk sorsától elválasztani nem tudtuk. Hallottuk mondatni, hogy a földbirtokosok gyámolása a tőkepénzesek rovására történnék. Ha volna is benne valami, igazságos, hogy az időt ők is érezzék. Mert igazságtalanság volna, hogy ez a nyugvó rend — mint Montesqu’eu nevezé — a többi, munkás és cselekvő osztályok villáin hagyná egyedül az idő terheit. Azonban a felebbi állítás a tőkepénzesekre nézve jóformán balfogalom. Az adós biztosítva van az ő pere ellen törvény által a tőkére nézve. A kamatot nem fizetheti, mert gazdasága meddő. És igy szenved maga a birtokos osztály, szenved a hitelezője. Következőleg magoknak a hitelezőknek szintugy érdekekben áll erv olly állapot előteremtése, melly a földbirtokosok gyámolitása által rajtok is segítsen. Aztán ez a gyámolás a nemzeti becsület védpajza alá volt helyezve. Rettegjünk példát adni, hogy annak szentségében az emberek kételkedni tanuljanak. Az ügy azonban jóformán későre hagyatott. Az utóbbi időben, a polgárháború tüze kigyult, és az ország integritása megtámadtatott, csaknem le kell mondani róla. Annál meglepőbb, és bizalomra a harc mák dörgéseiben is hívebb, hogy az ügy egyszerre azon stádiumra van emelve, mellyen végrehajtása mihamar lehetséges. A képviselőház s a kormány politikai dolgot cselekszik, midőn ezt eszközli. A javaslati határozat azon részére nézve, melly az egész ügy kezelésére választandó országos központi biztosságról, az osztályozatról, a felszabadított telkek összerácáról és ezek alapján assignálandó kármentesítésről szól, nincs mondavalónk A dolog hamarjában csak így végrehajtható , de így aztán végrehajtható egy pár hó alatt az eggész országban. Hanem a telki számának kifejlesztése a megyékre bizatotta, ennek már némi biztosíték keresendő. A rendezett helyekről nincs szó. Ott kéiz és hireles az összeírás. De ahol még rendezés nem volt, s a telki állományt összeírni és sessiókra reducálni kell, ott a viszaélésnek tág a mező. A megyék orgánumai eujótisztra temesettel bírnak. Megszokták azon bölcsességet , hogy miden pórink alapjául concrbálnak, alig találnak birtokot. Ugyanazon blcseséggel most, midőn kárimintesdés alapjául kell majd conscribálnsok , meglehet, azt is papirosra találják viiui, a mit senki sem vesztett el. Ez ellen kívánnánk valami garnitát. A kármente időnek » köfundussal való viszonyára, az állodalmi ésalapítványra ,abro néve fogjuk még illustrálni a javaslati határozatot — közelebbről. —.—