Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-12-23 / 247. szám

Szombat •* hf wápém **. MlillhW*. tlWri etfiftMUs «* Mt «Ttibsbin Mxboxkar- VMa? barit, nflt 6 irt 30 kr, a’ kiaddhi­­'«Ultdi »flwrd« 6 ft.pestan borítékban ha­lfaként %-tiol köldve 8 írt. 4-szer küldve v*4i­ 7 f\ I* kr peng. — Előfizethetni Pes­­te&, uabade^td­atczai szabadsajtom!varban hej, gj, a. a­ kiadókivetalban, egyebütt mia­u :4­'s ;M Ke j­WVV­ P A ^ A*) 24» December 23 .C:4S. PESTI HÍRLAP. fc*e I. feeUkivtitkA — Aj »utr kMi- Itake '* egyéb kfilf. taHeainyalka kzilottDi kiránt j­éld irtot a «egrendelá* «»» a thi­­e*i e*. síposti - bivaui átjár. vín^B»a puk Minátscsére hirdetmények felvételne » egy 4-eser hasabozatt apró betlijü apre^'t, vagy eaoek kelyvert 5 pengi kr. a heuf* faj­úé« serért pedig 1.0 pecgi kr uMbUetik Hivatalos rovat. Rendelet a pénzügyministériumhoz. A honvé­delmi bizottmány kötelességének tartja arra ügyelni, hogy a kisebbrendü papság, melly eddigelé nagy ré­zben a dézmából húzta jövedelmét, addig is, mig az 1848. t. c. 2. § s* tökéletesen végrehajtatnék, élelmi gondok által hí­veinek lelki gondoskodásától el ne vonassák, ezennel te­­hát kijelenti, hogy mindazon lelkészeknek, kiknek jöve­delme, ide nem értve lakásukat és házhoz tartozó kert­jeiknek hasznát, 300 ftig ezüstben nem terjed, jöved­­éket a nevezett összegig az állomány részéről biztosit s a hiányt azonnal közpénzben fedezetdi; ennek követ­keztében meghagy­a­tik a cultusministériumanak , hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg , miszerint minden valláskülönbség nélkül mindazon lelkészek iránt, kiknek jövedelme 300 pftra nem terjed, a szükséges jelentés mi­­elébb terjesztessék a honv. bizottmány elébe azon kimuta­tással, mi legyen egyenkénti s összesen azon összeg, melly az állodalomtól megkivántatik, hogy a nevezett jövedelem minden lelkésznek biztosítva legyen, a mint ezen kimuta­tás beadatik, a pénzügyministérium részletenként fogana-­­ toestandja e jelen rendeletet, melly azonban természetesen­­ csak a magyar állodalom iránti hűségben tántorodás nél­­g­kül megmaradott lelkészekre értetik. Kelt Budapesten,­­ decemb. 21. 1848. A honvédelmi bizottmány­ elnöke. — Felszólítás az időszaki sajtón orgánumaihoz. Tapasztaltatik, hogy némelly A hírlapok újsághírek terjesztése iránti vágyból nem mindig­­ - válogatják meg a hadi mozdulatokra s honvédelmi készü-­­ letekre vonatkozó híreket, s ollyakat is közlenek, mik­nek idő előtti közlésével csak az ellenségnek tesznek hasz­nos szolgálatot, a hazának ellenben nagy kárt okoznak. A­mit a hadi mozdulatokból , készületekből közhirré tenni tanácsos, azt a kormány közhirré tenni el nem mu­lasztja, azon túlmenői, s kivált minden válogatás, min­den diseretió nélkül közhirré tenni a függőben levő lépé­seket csaknem annyit tesz, mint az ellenséggel szövet­kezni. A kémek, kik hadi mozdulatokról, a táborok állásá­ról, számáról, a vezérek szándékáról híreket visznek az ellenségnek, fel szoktak akasztatni. Némelly hírlapok pedig ujsághiresztelési vágyból nyilvánosan tesznek ollyanokat, millyeknek csak titok­ban is közléséért a kémek megbüntettetnek, ha az ellen­ség torkában lelkes hazafiak szent szabadságunk ügyéhez csatlakoznak , azoknak lépteit gondatlanul kikürtölik, s őket a legnagyobb veszélynek teszik ki, s általában idő­­előtti híreszteléseikkel a hazának sokat ártanak, s el szólittatnak tehát minden hirlapszerkesztők és le­velezők, hogy a haza védelmére s hadi mozdulatokra vo­natkozó tudósításaikban a legnagyobb óvatossággal jár­janak el. A kormány, tisztelve a sajtószabadság elvét, nem örömest nyúl repressív eszközökhöz is a sajtó irányában, de figyelmezteti a sajtót, hogy egy gondatlan szó sokszor többet árthat, mint egy egész árulási terv , s azért a kor­mány nem fogja tűrhetni, hogy gondatlanságból a hazá­nak ártalom okoztassék. A sajtónak gyönyörű hivatása van, mostani körülmé­nyeink szerint lelkesíteni a népet, figyelmeztetni min­denkit hazafias kötelességeire; kimutatni, mennyi erő fekszik a népben , ha azt érezni tudja, mi vár reá, ha panaivitás által elhagyná veszni a hazát, mellyet olly könnyen megmenthet, ha egy testté olvadva segít az el­lenséget semmivé tenni; kimutatni, mit tegyen a nép, mit ne, s a szent lelkesedés érzelmeit folytonosan lángra­­ gyújtani a haza érdekében, ez a sajtó nemes hivatása,­­ ezt kellene napról napra ismételnie, mint Cato ismétlé Carthago eltörlését, de a hirek közlésében discretióval kell eljárnia. Pest, dec. 21. 1948. A honv. bizott­mány által. — Utólagos jóváhagyás reményében P­án­d­y Sá­m­i­ó alezredes és 1-ső hadmegyei főparancsnok folyó évi dec. 1-ső napjától számítandó rang- és illetménynyel, — ezredessé neveztetik ki. Budapest, dec. 21-én 1848. a hadügyministerium által. — A honvédsereghez kineveztetnek a 3 dik zászló-­­­alljhoz: Alhadnagyokul: Szikszay Ferencz, Varga Joe- S­rencz, z.-beli őrmesterek. I A 9 dik zászlóal­jhoz: századosokul : Kosi Ljos Helman József, z.-beli főhadnagyok. Főhadnagy ul : Balog István, Csicsori Ák­o­són, Puky Ignát, Czikó Bódi, z.-beli hadnagyok. Alhadnagy­okul: Egressi János, Sas­y István, Glevitzky Sándor, Papp Antal, z.-beli Őrmegy­erek. A 17-ik zászlóaljhoz: századosul : Miskovics At­dras. 7.-beli főhadnagy. Főhadnagyokul: Kiss Sándor Rud­­nyánszky Béla, Udvardy Péter, Hamar Ernő, Rajz Li­­pót, Molnár Caesar, z. -­­i hadnagyok. Alhadnagyokul: Szél M­esa, 7-beli őrmeser: K­ovács Vincze, 13­.k­e­z.-beli őrmester. Zala­ Ferencz, Domb/Marton Szulovsz­­y­ky Gyula, Krúdy Kálmán, Bossányi Ferencz, Katona gyula, Nagy Lajos, Török Ambrus, Horváth Gábor, Lan- B­ger József 7.-beli őrmesterek. A 20-ik zászlóalljhoz főhadnagyokul: Schmidt Kár., Guzmán Károly z.-beli hadnagyok. A 21 ik zászlóalljhoz főhadnagyul: Abonyi János, z.-beli hadnagy. A 36-ik zászlóalljhoz számfeletti hadnagyul: Szabó János, z.-beli altiszt. Az utászkari l­ső zászlóalljhoz századosul: Breszlern­­ Ernő, 36-ik z.-beli százados. A Bocskai 52-ik zászlóal­jhoz hadnagyokul: Mezei­ József, volt őrmester a 32-ik sorezrednél; Dánszky Dán­,­­ volt őrmester a 34-ik sorezrednél. A Hunyady 13-ik huszár­ezredhez hadnagyokul: Berényi Antal, ezredbeli őrmester; Erdélyi József, 18-ik huszárezredbeli őrmester. A Bocskai 17-ik huszárezredhez főszázadosul: Kaszab N., volt főhadnagy a 4-ik Huszárezredben. Főhadnagyul: Erdős Péter, 4-ik huszárezredbeli hadnagy. A 22-ik zászlóal­jhoz hadnagyul: Megyessy Károly, n. ö. segédtiszt, ki is a vizsgáló bizottmány előtt kitűnő jelesen végző próbatételét. Mindezen kinevezések rang- és illetményre nézve folyó hó 16-tól számítandók. Buda- Pest, dec. 17. 1848. Mészáros Lázár, hadügym. — A honvédtüzérséghez kineveztetne­k hadnagyokul: Moser Sándor, Vilfling József, Unger Károly, volt cs. röppentyüs altisztek; rangjuk és illetményük 1-ső dec. kezdve. Trebeleberger János, Seidl Flórián, 5 ik tüzér ezredbeli altisztek; rangjuk és illetményök december hó 16 tól kezdve. Budapesten, dec. 16. 1848. Mészáros Lázár, hadügyminister. — Pfinn Ferencz főhadirnok, a 62 ik magyar gyalog ezredhez számfeletti számvevőnek hadnagyi ranggal ki­neveztetik , rang­ját és ezzel járó illetményeit folyó hó 1i 16-tól nyerendi. Budapest, dec. 14 én 1848. Mészá­­­r­o­s Lázár, hadügyminister. — B­etternay Ferencz nyugalmazott százados és sze­gedi korház igazgatója, folyó hó 16-tól őrnagyi czimmel és ezzel járó rendes nyugdíjjal, jutalmaztatik. Budapest, dec. 17 én 1848. hadügyminister megbízásából N­á­d­o­s­y Sándor, ezredes. — Tapasztaltatván , hogy számos főtisztek részint­­ csekély hivatalos kiküldetéseikben , részint magánügyeik­ben Budapestre jővén, — a tábori szolgálat nagy hátra maradásával huzamosabb időt töltenek a városban, meg hallgatik azért, szí­ros felelet terhe alatt mindannyi itt létező, valamint ide érkezendő tiszturaknak, hogy az elsők még ma, az utóbbiak pedig azonnal, mint ide érkez­nek, Pesten Mttis, Budán pedig Sebes Őrnagy és térpa­rancsnok uraknál magokat jelentvén , itt mulatósuk okát emez uraknak előadják ,hogy raegitéhethessék annak fon­­tosága, és dolgaikat lehető legsebesebben elvégezvén, haladék nélkül zászlóaljaikhoz. Vagy ezredeik s osztós­a­­ikhoz siessenek. Az ezredek és zászlóaljak parancsnokai pedig oda utasíttatnak, hogy csak a Lgfontosabb és nagyobb tárgyú hivatalos ej­rásokban küldjenek ide főtiszteket zászló­aljaiktól, ellenkező esetben maguknak az illető parancs­nokoknak költségeire fognak innen visszaúta.Milato­. A honvédelmi bizottmány rendeletére, a hadügyministérium. — Az álgyuk öntéséhez megkivántató czin szükséglet már tökéletesen felezve lévén, a czin bevallása, melly még c­upán a pesti állodalmi arany és ezüst váltó hivatal­nál volt ideiglenesen meghagyva, ezennel az országos honvédelmi bizottmány meghagyásából ezen hivadalmi­­ is, tehát tökéletesen megszüntetik. Budán , dec 21-én 1848. A pénzügyminiatóriumtól. — Vallás és közoktatási ministé­ri­u­m­b­ó­l. Az országos honvédelmi bizottmány jóvá hág­ásával, a vallás és k­özoktatatügyi ministeriumhoz, edd g volt foga­lm­azó Beő­hy Zsigmond útzárrá , volt segéd-fogalmazó Arvosy Károly ptd . fogalmazóvá k ne­veztettek. Budán, dec. 21 én 1848. Szász Károly, állodalmi titkár. — Öz egy gr. Bri­gid­a P­ilnó, a képviselőháznak f. évi oct. 10 én hozott határozata alól magát felmentetni kérvén , utasittatik , hogy ázon tekintetek valódiságát, minélfogva Olaszhoz báni maradása unokái birtokának ke­­zelhetése végett múlhatatlanul szükségessé vált, okirati­lag és minél előbb mutassa fel. Kelt Budapesten , dec. 16-án 1848. Előfizetési felhívás. Közelgvén az uj év, tisztelettel figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, miszerint a „Pesti Hírlap 44­­­4*Mki első félévi folyamára az eddigi föltételek szerint előfizethetni. Megjelennek ugyanis e lapok hetenként ha­tszor. Előfizetési ára félévre Budapesten házhozhordással boríték nélkül (1 ft 30 kr, a kiadó-hivatalból elhord 3 ft, a postán hetenként hatszor küldve 8 ft, kevesebbszer küldve 7 ft 12 kr pengőben.— Előfizethetni Pesten a „Pesti Hirlap kiadó-hivatalában” (szabadsajtóutcza, szabadsajtóudvar 513. sz.) és minden posta­hivatalnál. Landerer és Heckenast, a „Pesti Hirlap44 kiadó. Nem hivatalos rész. Pest, dec. 22-én. Az úrbéri kármentesítés iránt a határozat már meg van javasolva. Egyik közelebbi számunkban közlöttük. Társaink között talán legtöbbet szóltunk ezen tárgy­ról. Mert a földbirtokosok érdekét az ország érdekének hittük, mert azoknak sorsát nemzetünk sorsától elvá­lasztani nem tudtuk. Hallottuk mondatni, hogy a földbirtokosok gyámo­lása a tőkepénzesek rovására történnék. Ha volna is benne valami, igazságos, hogy az időt ők is érezzék. Mert igazságtalanság volna, hogy ez a nyugvó rend — mint Montesqu’eu nevezé — a többi, munkás és cselekvő osztályok villáin hagyná egyedül az idő terheit. Azonban a felebbi állítás a tőkepénzesekre nézve jó­­­formán balfogalom. Az adós biztosítva van az ő pere ellen törvény által a tőkére nézve. A kamatot nem fizetheti, mert gazdasága meddő. És igy szenved maga a birtokos osztály, szenved a hitelezője. Következőleg magoknak a hitelezőknek szintugy érde­­kekben áll er­v olly állapot előteremtése, melly a föld­­birtokosok gyám­olitása által rajtok is segítsen. Aztán ez a gyámolás a nemzeti becsület védpajz­a alá volt helyezve. Rettegjünk példát adni, hogy annak szentségében az emberek kételkedni tan­uljanak. Az ügy azonban jóformán későre hagyatott. Az utóbbi időben, a polgárháború tüze kigyult, és az ország integritása megtámadtatott, csaknem le kell­ mon­dani róla. Annál meglepőbb, és bizalomra a harc mák dörgései­ben is hívebb, hogy az ügy egyszerre azon stádiumra van emelve, mellyen végrehajtása mihamar lehetséges. A képvis­előház s a kormány politikai dolgot cselek­szik, midőn ezt eszközli. A javaslati határozat azon részére nézve, melly az egész ügy kezelésére választandó országos központi biztos­ság­­ról, az osztályozatról, a felszab­adított telkek össze­rácáról és ezek alapján assignálandó kármentesítésről szól, nincs monda­­val­ónk A dolog hamarjában csak így végrehajtható , de így aztán vég­rehajth­ató egy pár hó alatt az eggész országban. Hanem a te­lk­i számának kifejlesztése a megyékre bizatotta, ennek már némi biztosíték keresendő. A rendezett helyekről nincs szó. Ott ké­iz és hireles az összeírás. De a­hol még rendezés nem volt, s a telki állományt összeírni és sessiókra reducálni kell, ott a viszaélésne­k tág a mező. A megyék orgánumai eujótisztra te­mes­ettel bírnak. Megszokták azon bölcsességet , hogy miden pórink alapjául con­cr­bálnak, alig találnak birtokot. Ugy­anazon b­­lcseségge­l most, midő­n kárimintesdés alapjául kell m­ajd conscribálnsok , meglehet, azt is papi­rosra találják vi­iui, a mit senki sem vesztett el. Ez ellen kívánnánk valami garnitát. A kármente i­dőnek » kö­funduss­al való viszonyára, az állodalmi és­­a­lapítvány­­­ra ,abro né­ve fogjuk még illu­­strálni a javaslati határozatot — közelebbről. —­.—

Next