Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)

1849-01-03 / 254. szám

Szerda Megjelenik e' lap minden nap, holtfrt kivdve. Félévi eltf­izetés a’ két fővárosban házhozhor­­dással bért. nélk. 6 írt 30 kr, a' kiadóhi­­vatalból elturova 6 ft, postán borítékban he­tenként 6-zor küldve 8'írt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Elfizethetni Pes­ten , szabadajtó-utczai szabadsajldudvarban 585. sz. a.­­’ kiaddhivatalban, egyebütt min­ PESTIE .­­a«­­a küldetni . .cs. csak a' bé­­r­j. utján történhetik. ..nények felvételnek, ’s egy ..asabozott apró belű­jü sorért, vagy .„ek helyéért 5 pengő kr, »' kettős ba­sáim sorért pedig 10 pengő kr számittatik _ Előfizetőinkhez. Tisztelt előfizetőinktől bocsánatot kérünk, hogy a közbejött zava­rok miatt tegnap lapot nem ad hálánk ki. Lapjaiét ezentúlra pontosai­ megjelenendnek, bár kevés ideig csak egy fél ivén. Levelezőinket pedig felszólítjuk, hogy becses tudósításaikkal ezentúlra is pontosan szerencséltesenek. Hivatalos tudósítás. Magyarország krisinja emordul Budapestről, mert az ors­zággyűlése neves kötelességének hitte, még a za­var s megakadás lehtőségétől is megóvni azon férfiakat, kiket parancsa a kom­ány élbre állított, s kiknek zavarta­lan egységben s horda sziveikben a drága hont, működni, gondolni, tenni és fe­dni k­­­ mind azt, mit a haza java és szabadsága kiván.Egyetlen megakadása a kormány­gépek veszélybe döntheti a hazát, megakadás pedig ne csak veszély által okoztathatik, hanem áron sürgés ár­a is, mellyet egy közeli bár legszerencsésebb centazár is várhat. M Magyarország koránya Debreczenbe vette állomá­­st,onnan fog épen úgy mint eddig Budapestről mindent a hiza javára elintézni. E­z hol legyen e hazában, min­­den itt Magyarországon van, mindenhol Magyarország nép és érdekei közepette. Kormány szeretetében és buzgóságában Magyaror­szág minden városa egyenlően osztozik. Azért, polgárai, ha fiai széles Magyarországnak, mi­­d­en innen a kormány kimozdul, azt a hon érdekében teszi. Azért éledjen föl süvcltebben a hazaszeretete, azért szenvedett-e szegény haza annyit, hogy most, midőn lelke egész erejében fölébredett, azon ellenség martaléka le­gyen, ki a legiste­ntelenebb ármányát idézte föl a polgár­­háborút,­­ kivel annyiszor éreztette már fegyvere súlyát. — Nem­—­nown! ezt Magyarország tenni nem fogja! Ne rémittessétek el magatokat azon hirek ált­a, mely­lyeket ármány és gyávaság részint koholnak a nép lehan­­golásárt, részint annyin nagyitnak, mekkora saját gyáva­ságuk és rész akaratjok. Seregünk buzgón lávonja a haza megmentését: nem igazat szól, ki mondj­a, hgy le van hungzolva — s haj! vesztett itt vagy amott, négyszeres erővel volt dolga,­­i­­jí Seregünk Budapest közelében olly erőg állásban van — s N­­olly bizodalomul a saját erejében­­ hogy isten után győzni fog. Nem fél e sereg : csak azok kik egy vagy más csatá­ban elsők voltak a futásban, rémítenek el másokat, s festik a veszélyt olly nagynak saját gyávaságuk mentségére. Erdélyhez egy győzedelem éri a másikat; az aldunai tábor nagyobb részben már nyakára hágott a lázadásnak. D­erék tábornokunk Mészáros Schlicknek sarkában van , szóval csak a gyávák tarthatj­ák veszettnek ügyül­ket. Ezt akartuk nektek megmondani Magyarország népe . Legyetek bátrak és kitürők, mert ha maga Budapest kevés időre az ellenség kezébe jőne — mit nem hiszünk — ez is előnyére és hasznára fordulhat isten után hadi működéseinknek Eddig 9—10 táborban kisebb de véres és fárasztó csigákban kellett seregeinknek szétdarabálva működni , most már mind inkább összegyűlnek seregeink — pedig sokan vannak kik e­zűnért fegyvert fogtak, erőnk egye­sül s így összes seregünkkel támadjuk meg az ellenséget. Él még a Magyarok istene, s a kormány reméli hogy a tért, mellyet az ellenség eddig nyert, nemsokára vi­szaszerzi a hazának. Legyetek kitürők , isten sok bajból kivezette szeren­csésen e hazát — nem fog elhagyni bennünket. — A honvédelmi bizottmány elnöke. —É r t­e s i t é s. Az országgyűlés és a kormány ma reggel Debreczenbe költözvén, engem mint a feldunai hadsereg melletti teljes hatalmú képviselőjét megbízott és oda utasított, hogy valamint egyebütt hol a tábor volt, van, és lesz, úgy Budapesten is, országos teljhatalmú biztosi hatóságomat egész mértékben gyakoroljam. Midőn tehát erről a budapesti közönséget értesítem, egyúttal tudtára adom, hogy s­indki vélem értekezni ki van, minden perezben Emmerling fogadója, 25-ik számá­ban megtalálhat. Kelt Pest 1849 évi Január 1-ső nap­ján. Csányi László, fő kormánybiztos — Szózat a magyar hadsereghez! Becs falai alul, hol az ellenség erőt nem vehetett a ma­gyar vitézségen, — a körülmények hatalmi Budapest alá sodort benneteket. A haza szivében dúlni törekvő ellenség nyom .tokk­i,ri van, — visszavonultatok előtte, nem gyáva félelem ajd — hanem hogy a főváros , a haza szive előtt az­nthalal barczban a messze haladt ellenség sírját tartaani _ Erdélyben a magyar seregek győzelme korái Kolozs­várt visszafoglalták, néhány hét alatt a* Királyhágón tu! ellenség nem leend, és Erdély, a kedves testvérhon , a diadalnak ülendi örömünnepét. Mészáros a hadügy­miniszer-vezér a Kassát rabló Schlicket megvert®, — ágyúit elfoglalta, és felső Magyar ország kevés napok múlva ismét a magyar korona gy­ön­­gyei közt fog ragyogni. íme mindenfelé győz a magyar­ vitézség, — csak ti — kiknek apáitok s testvéreitek imái kísérik harczait — s áldásaik győzelm­­eket — csak ti lennétek-e azon szeren­csétlenek, kik felett a hiteszegett osztrák ellenség diádéit vívhatna ki ? Nem! ti nem engedhetitek elfoglalni Budavárát, — mellynek ormairól annyi hős tettek emléke néz le reátok — hol Mátyás az igazságos lakott? — és Ríkosnak apáink nyomairól szentelt tereit, — mellynek minden csepp vize magyar csontokat áztat. Nem­­ istenemre — ti győzni fogtok , — lelkes ma­­seregül , — bizorn karaitok ismert hatalmában, — bi om szent ügyünkben , melly az ármányiak áldozatul nem vehe­tik. Fel tehát ujult erővel — m­gyarok ! — lelkesített benneteket őseink die ő szelleme, — lelkesítsen elárult s­zegény hazátok esdő szózata — és ti győzni fogtok, mert velünk az igazság, — velünk az isten ! — Görgey Arthur s. k., tábornok. — Nyílt rendelet minden törvényhatóságoknak, tiszt­viselőknek , sereg és várparancsnokoknak s az ország bármelly részeiben műk­ödő kormánybiztosoknak. Hazánk jogszerű szabadságát védő vitéz seregeink a fővárosnál állanak. Isten igaz üg­ynkben győzelemmel áldandja meg vi­téz fegyvereiket. De ha még úgy akarná is a gondviselés, hogy még több küzdelemmel és hoszasabb kitöréssel lehessen csak biztosítható hazánk szent szabadsága; e nemzet nem le­sz, nem lehet olly gyáva, hogy egy két vesztett csata miatt ezeréves élet, s háromszáz esztendős szenvedés után fel­adj­a hazánk szabad önálló jövendőjét, s gyermekeinek fökségül szolgaságot hagyjon. Ha tehát a főváros közelében vívandó csata kedvetle­nül találna is kiütni, s ennek következtében a főváros pillanatnyira a hazánkat jogtalanul megtámadott ellenség kezébe kerülne is, azért még az ország nem veszne, nem veszhetne el. Budát ma fél századon túl bírta a török , s azért Ma­gyarország volt s Magyarország lesz, ha mindjárt az ön­kény zsoldosai néhány napra bitorolnák is hazánk fővá­rosa birtokát. Az országgyűlés tehát ére­zvén azon kötelességet, hogy egy csatavesztés tehetsége által az ország szabadságának védel­mét nemcsak feladnia nem szabad, sőt inkább fér­fiak kitartását meg kell kettőztetnie; múlhatlanul szük­ségesnek tartó akként intézkedni, hogy ha kedvetlenül ütne is ki a főváros közelében­ csata, ez­által a nemzet képviselete, s az ország kormányzata legkisebb felaka­­dást vagy zavart ne szenvedjen. É­s azért az országgyűlés tegnapi napon tartott ülésé­ben elhatározó az országgyűlésnek, s az ország kormá­nyának székhelyét ideiglenesen Pestről Debreczenbe állás tenni. Ezzel tartozott a hazának, a nemzet szabadságának, tartozott e szabadság védelmében, kiomlott hazafi vér­nek; tartozott vitéz hadseregeinknek; mellynek ellátá­sáról, fizetéséről, ruházatáról, fegyverzetéről gondos­kodni a legszentebb kötelesség; s melly gondoskodó­ egy időre valószínűleg zavarba jöhetett, s felakadást szenve­dett volna ;­­ ha a kormány s országgyűlés a maga mű­ködésének szakadatlan folyamát, Pesten sé'3 csatavesztés általi megakadás veszélyének kitette y^03-Avnál fogva , midőn a honvédéi bizottmány az or­szágszyülés ezen intézkedését az ország hatóságainak, had­vezéreinek s várparancsnok*103^ * 8 minden katonai és polgári tisztviselőinek ez a nem tudtul adja; egyszersmind megvárja a nemzet revében mindenkitől, hogy hazafiul kötelességét továb*3 is hiven teljesitendi. Minden felterjesztések s hivatalos levele­zések ezent»* 32 orazig kormányához Debreczenbe vité erdők­­­ataaitandók. Kelt Pesten, január l-ső napján 1849 Az ország kormányzatával m­gbizott honvédelmi pottmány nevében Kossuth Lajos. — Az országos honvédelmi bizott­mánytól. Szerencse kiséri erdélyi seregünket! É­l­­j­e­n Bem! Bem lelkes tábornokn­ő jelentése Kolozsvárról dec. 27 től, hogy Deés elfoglalása után, nem gondolva az őtet követő ellenséggel, egyenesen előre rohanva, az ellensé­get , mellyet Apahidánál talált megszalasztotta, s utánna Kolozsvárba nyomult; honnét Wardener generalis alig tudott megszökni, podgyásza mind elfoglaltatott. Dec. 27-én Bem tábornok összeköttetését eszközölte csúcsai táborunkkal, az ellenséget megszalasztotta, két század gyalogságot és egy század lovasságot elfogott, s remélli, hogy kevés napok múlva szerencsés lesz isten segítségével egész Erdélyt visszaada­tni Magyaror­szágnak. S­am­otuj­ár és Kolozsvár lakói lelkesedéssel fogadták seregeinket, háromszinű zászlókkal, éljenekkel, bo­rostyán koszorúkkal. A nemzet megvárja, hogy minden sereg hasonló győzelemmel örvendeztesse meg a nemzetet, s bizton hiszi, hogy vitéz seregei mindenfelől semmivé teendik az ellenséget! A honvédelmi bizottmány elnöke, Kossuth Lajos. Nem hivatalos rész. Pest, jan. 2-án. Kormányunk s a képviselőház , mint tudva van, az újév napját nem tölté Pesten. Egy kis Lustresset csinált Debreczenbe. Utolsó perczig fennen hirdeték il­yen jól állunk, amollyan jól állunk. Megveretésről szó sem lehet — a diadal a mienk. S ime az ó év utolsó napján egymásra tartják a con­­ferencziákat. Elvégre kimondják: bizony mi csehül ál­lunk. Hogy a kormányt s hazát megmentsük, hogy con­­stituált hatalom maradjunk — csak elmegyünk. Érintenének: védelem, kormány nélkül hagyva a fővárost, mint Zápolya 300 év előtt. Kevésbé múlt, hogy e sajátságos Flinkenbewegu­g­­nak épen olly következményei nem levének , mint akkor. E szerint két alternatíva van : Vagy akkor, midőn fennen kérkedének fényes jól , állá­sokkal, ámitának. Vagy má­r kevés veszteség miatt páni félelem szállt lelkükbe. Azt, hogy mint Sethonnafe nekü­k is valami pe­­lgér­­sereg jött volna segítségünkre — gondolni is nevetséges. Mi valóban csodáljuk, mikép veszthető el kormá­nyunk — a különben olly erélyes kormány — csak az események rohama s némi képzelődés miatt ennyire ön­tudatát ! Jószát nevetőnk s nevetőnek ők is Nagybánya és ken­gyelfutó Miklós gyávaságán. S ime nagyobban ők magok hasonlót tennek. A főváros, az ország szivét, a helyet, ’’ s e nem­zetiségünk s hazánk sorsa legnagyobb rész­eive van, némi képzelt veszélyek miatt isten szóm­ál­­­yják. Alig volt annyi idejük, hogy nemi bee­­ső holmikat megszabadítsanak! L­ássuk e valóban hibás léptnek, mik voltak s lehet­tek volna következményei. A fővárost merőbe­n lehangoltatok. Csüggedt hosszú képeket lehete mindenfelé látni. Optimistáink is azt be­szélők : egyes guerilla-csapatokban fognak el­vérzeni, hogy az udvar egy nemzet halálát lehető legnagyobb vér­rel vásárolja­ meg-Lángolhatta volna a lelkes hadsereget is, melly kiásott nyomorai jutalmául remélő , hogy itt fáradalmait fiadal s dicsőség konzortizandja. Ha kormányunk csakugyan annyira félt a csatavesz­téstől , mért nem küldi el a féltőbbet ? mag­a maradt volna itt vezetni a közügyeket s lelkesedést ? Szerencsénk, ezer szerencsénk, hogy Csányi és Hal­­y­nik ez országos zavarban nem veszték el fej őket, hanem egyik a politikai, másik a rendőri kormányt erélyesen megragadták s folytatják. Illy emberek kellenek a veszély perczeire! — Mephisto. ' " "" • Budapest, jan. 2. Az események rohannak , ez mát többször elmonda­tott, de midőn ezt egy hét előtt mondottuk, akkor, mos-­tanhoz képest, ez alatt csak csigajárást érthettünk , míg jelenleg mindenben villany-telegráf működik. • Hol kezdjük , hogy bár csak halvány vázlatát adhas­suk is annak , mi azóta történt, hogy e lapok múlt évi utolsó száma szét­küldetett! Fővárosunk olly mozgásban van, mintha teljes nép­­vándorlásra készülne. Mindenütt aggály teljes arczok , minden utczán cso­­portozatok. Egy szerencsétlen kimenetű csata okozó e forrongást. E csatáról hitelesen csak annyit tudhatott meg a fő­városi közönség, hogy az Mór tájékán történt, és Pek*­czel seregének tetemes veszteséget okozott. " Ennyit a hiteles hírmondó, de a nép szemei o­lyano­­kat láttak , mikből sokkal nagyobb csapást vélt követ­­keztethetni.

Next