Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)
1849-01-03 / 254. szám
Szerda Megjelenik e' lap minden nap, holtfrt kivdve. Félévi eltfizetés a’ két fővárosban házhozhordással bért. nélk. 6 írt 30 kr, a' kiadóhivatalból elturova 6 ft, postán borítékban hetenként 6-zor küldve 8'írt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Elfizethetni Pesten , szabadajtó-utczai szabadsajldudvarban 585. sz. a.’ kiaddhivatalban, egyebütt min PESTIE .a«a küldetni . .cs. csak a' bérj. utján történhetik. ..nények felvételnek, ’s egy ..asabozott apró belűjü sorért, vagy .„ek helyéért 5 pengő kr, »' kettős basáim sorért pedig 10 pengő kr számittatik _ Előfizetőinkhez. Tisztelt előfizetőinktől bocsánatot kérünk, hogy a közbejött zavarok miatt tegnap lapot nem ad hálánk ki. Lapjaiét ezentúlra pontosai megjelenendnek, bár kevés ideig csak egy fél ivén. Levelezőinket pedig felszólítjuk, hogy becses tudósításaikkal ezentúlra is pontosan szerencséltesenek. Hivatalos tudósítás. Magyarország krisinja emordul Budapestről, mert az országgyűlése neves kötelességének hitte, még a zavar s megakadás lehtőségétől is megóvni azon férfiakat, kiket parancsa a komány élbre állított, s kiknek zavartalan egységben s horda sziveikben a drága hont, működni, gondolni, tenni és fedni k mind azt, mit a haza java és szabadsága kiván.Egyetlen megakadása a kormánygépek veszélybe döntheti a hazát, megakadás pedig ne csak veszély által okoztathatik, hanem áron sürgés ára is, mellyet egy közeli bár legszerencsésebb centazár is várhat. M Magyarország koránya Debreczenbe vette állomást,onnan fog épen úgy mint eddig Budapestről mindent a hiza javára elintézni. Ez hol legyen e hazában, minden itt Magyarországon van, mindenhol Magyarország nép és érdekei közepette. Kormány szeretetében és buzgóságában Magyarország minden városa egyenlően osztozik. Azért, polgárai, ha fiai széles Magyarországnak, miden innen a kormány kimozdul, azt a hon érdekében teszi. Azért éledjen föl süvcltebben a hazaszeretete, azért szenvedett-e szegény haza annyit, hogy most, midőn lelke egész erejében fölébredett, azon ellenség martaléka legyen, ki a legistentelenebb ármányát idézte föl a polgárháborút, kivel annyiszor éreztette már fegyvere súlyát. — Nem—nown! ezt Magyarország tenni nem fogja! Ne rémittessétek el magatokat azon hirek álta, melylyeket ármány és gyávaság részint koholnak a nép lehangolásárt, részint annyin nagyitnak, mekkora saját gyávaságuk és rész akaratjok. Seregünk buzgón lávonja a haza megmentését: nem igazat szól, ki mondja, hgy le van hungzolva — s haj! vesztett itt vagy amott, négyszeres erővel volt dolga,ijí Seregünk Budapest közelében olly erőg állásban van — s Nolly bizodalomul a saját erejében hogy isten után győzni fog. Nem fél e sereg : csak azok kik egy vagy más csatában elsők voltak a futásban, rémítenek el másokat, s festik a veszélyt olly nagynak saját gyávaságuk mentségére. Erdélyhez egy győzedelem éri a másikat; az aldunai tábor nagyobb részben már nyakára hágott a lázadásnak. Derék tábornokunk Mészáros Schlicknek sarkában van , szóval csak a gyávák tarthatják veszettnek ügyülket. Ezt akartuk nektek megmondani Magyarország népe . Legyetek bátrak és kitürők, mert ha maga Budapest kevés időre az ellenség kezébe jőne — mit nem hiszünk — ez is előnyére és hasznára fordulhat isten után hadi működéseinknek Eddig 9—10 táborban kisebb de véres és fárasztó csigákban kellett seregeinknek szétdarabálva működni , most már mind inkább összegyűlnek seregeink — pedig sokan vannak kik ezűnért fegyvert fogtak, erőnk egyesül s így összes seregünkkel támadjuk meg az ellenséget. Él még a Magyarok istene, s a kormány reméli hogy a tért, mellyet az ellenség eddig nyert, nemsokára viszaszerzi a hazának. Legyetek kitürők , isten sok bajból kivezette szerencsésen e hazát — nem fog elhagyni bennünket. — A honvédelmi bizottmány elnöke. —É r te s i t é s. Az országgyűlés és a kormány ma reggel Debreczenbe költözvén, engem mint a feldunai hadsereg melletti teljes hatalmú képviselőjét megbízott és oda utasított, hogy valamint egyebütt hol a tábor volt, van, és lesz, úgy Budapesten is, országos teljhatalmú biztosi hatóságomat egész mértékben gyakoroljam. Midőn tehát erről a budapesti közönséget értesítem, egyúttal tudtára adom, hogy sindki vélem értekezni ki van, minden perezben Emmerling fogadója, 25-ik számában megtalálhat. Kelt Pest 1849 évi Január 1-ső napján. Csányi László, fő kormánybiztos — Szózat a magyar hadsereghez! Becs falai alul, hol az ellenség erőt nem vehetett a magyar vitézségen, — a körülmények hatalmi Budapest alá sodort benneteket. A haza szivében dúlni törekvő ellenség nyom .tokki,ri van, — visszavonultatok előtte, nem gyáva félelem ajd — hanem hogy a főváros , a haza szive előtt aznthalal barczban a messze haladt ellenség sírját tartaani _ Erdélyben a magyar seregek győzelme korái Kolozsvárt visszafoglalták, néhány hét alatt a* Királyhágón tu! ellenség nem leend, és Erdély, a kedves testvérhon , a diadalnak ülendi örömünnepét. Mészáros a hadügyminiszer-vezér a Kassát rabló Schlicket megvert®, — ágyúit elfoglalta, és felső Magyar ország kevés napok múlva ismét a magyar korona gyöngyei közt fog ragyogni. íme mindenfelé győz a magyar vitézség, — csak ti — kiknek apáitok s testvéreitek imái kísérik harczait — s áldásaik győzelmeket — csak ti lennétek-e azon szerencsétlenek, kik felett a hiteszegett osztrák ellenség diádéit vívhatna ki ? Nem! ti nem engedhetitek elfoglalni Budavárát, — mellynek ormairól annyi hős tettek emléke néz le reátok — hol Mátyás az igazságos lakott? — és Ríkosnak apáink nyomairól szentelt tereit, — mellynek minden csepp vize magyar csontokat áztat. Nem istenemre — ti győzni fogtok , — lelkes maseregül , — bizorn karaitok ismert hatalmában, — bi om szent ügyünkben , melly az ármányiak áldozatul nem vehetik. Fel tehát ujult erővel — mgyarok ! — lelkesített benneteket őseink die ő szelleme, — lelkesítsen elárult szegény hazátok esdő szózata — és ti győzni fogtok, mert velünk az igazság, — velünk az isten ! — Görgey Arthur s. k., tábornok. — Nyílt rendelet minden törvényhatóságoknak, tisztviselőknek , sereg és várparancsnokoknak s az ország bármelly részeiben működő kormánybiztosoknak. Hazánk jogszerű szabadságát védő vitéz seregeink a fővárosnál állanak. Isten igaz ügynkben győzelemmel áldandja meg vitéz fegyvereiket. De ha még úgy akarná is a gondviselés, hogy még több küzdelemmel és hoszasabb kitöréssel lehessen csak biztosítható hazánk szent szabadsága; e nemzet nem lesz, nem lehet olly gyáva, hogy egy két vesztett csata miatt ezeréves élet, s háromszáz esztendős szenvedés után feladja hazánk szabad önálló jövendőjét, s gyermekeinek fökségül szolgaságot hagyjon. Ha tehát a főváros közelében vívandó csata kedvetlenül találna is kiütni, s ennek következtében a főváros pillanatnyira a hazánkat jogtalanul megtámadott ellenség kezébe kerülne is, azért még az ország nem veszne, nem veszhetne el. Budát ma fél századon túl bírta a török , s azért Magyarország volt s Magyarország lesz, ha mindjárt az önkény zsoldosai néhány napra bitorolnák is hazánk fővárosa birtokát. Az országgyűlés tehát érezvén azon kötelességet, hogy egy csatavesztés tehetsége által az ország szabadságának védelmét nemcsak feladnia nem szabad, sőt inkább férfiak kitartását meg kell kettőztetnie; múlhatlanul szükségesnek tartó akként intézkedni, hogy ha kedvetlenül ütne is ki a főváros közelében csata, ezáltal a nemzet képviselete, s az ország kormányzata legkisebb felakadást vagy zavart ne szenvedjen. És azért az országgyűlés tegnapi napon tartott ülésében elhatározó az országgyűlésnek, s az ország kormányának székhelyét ideiglenesen Pestről Debreczenbe állás tenni. Ezzel tartozott a hazának, a nemzet szabadságának, tartozott e szabadság védelmében, kiomlott hazafi vérnek; tartozott vitéz hadseregeinknek; mellynek ellátásáról, fizetéséről, ruházatáról, fegyverzetéről gondoskodni a legszentebb kötelesség; s melly gondoskodó egy időre valószínűleg zavarba jöhetett, s felakadást szenvedett volna ; ha a kormány s országgyűlés a maga működésének szakadatlan folyamát, Pesten sé'3 csatavesztés általi megakadás veszélyének kitette y^03-Avnál fogva , midőn a honvédéi bizottmány az országszyülés ezen intézkedését az ország hatóságainak, hadvezéreinek s várparancsnok*103^ * 8 minden katonai és polgári tisztviselőinek ez a nem tudtul adja; egyszersmind megvárja a nemzet revében mindenkitől, hogy hazafiul kötelességét továb*3 is hiven teljesitendi. Minden felterjesztések s hivatalos levelezések ezent»* 32 orazig kormányához Debreczenbe vité erdőkataaitandók. Kelt Pesten, január l-ső napján 1849 Az ország kormányzatával mgbizott honvédelmi pottmány nevében Kossuth Lajos. — Az országos honvédelmi bizottmánytól. Szerencse kiséri erdélyi seregünket! Éljen Bem! Bem lelkes tábornoknő jelentése Kolozsvárról dec. 27 től, hogy Deés elfoglalása után, nem gondolva az őtet követő ellenséggel, egyenesen előre rohanva, az ellenséget , mellyet Apahidánál talált megszalasztotta, s utánna Kolozsvárba nyomult; honnét Wardener generalis alig tudott megszökni, podgyásza mind elfoglaltatott. Dec. 27-én Bem tábornok összeköttetését eszközölte csúcsai táborunkkal, az ellenséget megszalasztotta, két század gyalogságot és egy század lovasságot elfogott, s remélli, hogy kevés napok múlva szerencsés lesz isten segítségével egész Erdélyt visszaadatni Magyarországnak. Samotujár és Kolozsvár lakói lelkesedéssel fogadták seregeinket, háromszinű zászlókkal, éljenekkel, borostyán koszorúkkal. A nemzet megvárja, hogy minden sereg hasonló győzelemmel örvendeztesse meg a nemzetet, s bizton hiszi, hogy vitéz seregei mindenfelől semmivé teendik az ellenséget! A honvédelmi bizottmány elnöke, Kossuth Lajos. Nem hivatalos rész. Pest, jan. 2-án. Kormányunk s a képviselőház , mint tudva van, az újév napját nem tölté Pesten. Egy kis Lustresset csinált Debreczenbe. Utolsó perczig fennen hirdeték ilyen jól állunk, amollyan jól állunk. Megveretésről szó sem lehet — a diadal a mienk. S ime az ó év utolsó napján egymásra tartják a conferencziákat. Elvégre kimondják: bizony mi csehül állunk. Hogy a kormányt s hazát megmentsük, hogy constituált hatalom maradjunk — csak elmegyünk. Érintenének: védelem, kormány nélkül hagyva a fővárost, mint Zápolya 300 év előtt. Kevésbé múlt, hogy e sajátságos Flinkenbewegugnak épen olly következményei nem levének , mint akkor. E szerint két alternatíva van : Vagy akkor, midőn fennen kérkedének fényes jól , állásokkal, ámitának. Vagy már kevés veszteség miatt páni félelem szállt lelkükbe. Azt, hogy mint Sethonnafe nekük is valami pelgérsereg jött volna segítségünkre — gondolni is nevetséges. Mi valóban csodáljuk, mikép veszthető el kormányunk — a különben olly erélyes kormány — csak az események rohama s némi képzelődés miatt ennyire öntudatát ! Jószát nevetőnk s nevetőnek ők is Nagybánya és kengyelfutó Miklós gyávaságán. S ime nagyobban ők magok hasonlót tennek. A főváros, az ország szivét, a helyet, ’’ s e nemzetiségünk s hazánk sorsa legnagyobb részeive van, némi képzelt veszélyek miatt isten szómályják. Alig volt annyi idejük, hogy nemi beeső holmikat megszabadítsanak! Lássuk e valóban hibás léptnek, mik voltak s lehettek volna következményei. A fővárost merőben lehangoltatok. Csüggedt hosszú képeket lehete mindenfelé látni. Optimistáink is azt beszélők : egyes guerilla-csapatokban fognak elvérzeni, hogy az udvar egy nemzet halálát lehető legnagyobb vérrel vásárolja meg-Lángolhatta volna a lelkes hadsereget is, melly kiásott nyomorai jutalmául remélő , hogy itt fáradalmait fiadal s dicsőség konzortizandja. Ha kormányunk csakugyan annyira félt a csatavesztéstől , mért nem küldi el a féltőbbet ? maga maradt volna itt vezetni a közügyeket s lelkesedést ? Szerencsénk, ezer szerencsénk, hogy Csányi és Halynik ez országos zavarban nem veszték el fej őket, hanem egyik a politikai, másik a rendőri kormányt erélyesen megragadták s folytatják. Illy emberek kellenek a veszély perczeire! — Mephisto. ' " "" • Budapest, jan. 2. Az események rohannak , ez mát többször elmondatott, de midőn ezt egy hét előtt mondottuk, akkor, mos-tanhoz képest, ez alatt csak csigajárást érthettünk , míg jelenleg mindenben villany-telegráf működik. • Hol kezdjük , hogy bár csak halvány vázlatát adhassuk is annak , mi azóta történt, hogy e lapok múlt évi utolsó száma szétküldetett! Fővárosunk olly mozgásban van, mintha teljes népvándorlásra készülne. Mindenütt aggály teljes arczok , minden utczán csoportozatok. Egy szerencsétlen kimenetű csata okozó e forrongást. E csatáról hitelesen csak annyit tudhatott meg a fővárosi közönség, hogy az Mór tájékán történt, és Pek*czel seregének tetemes veszteséget okozott. " Ennyit a hiteles hírmondó, de a nép szemei olyanokat láttak , mikből sokkal nagyobb csapást vélt következtethetni.