Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)
1849-04-26 / 273. szám
Pest, ápril 25. Hőseregünk folyvást a Rákoson táboroz, a vezértábornok jónak látja, nem vonulni a városba, hol a vitézek jobban elszóldnának , mig künn a subád téren a sereg minden perczben együtt van. Az idő különösen kedvező a szabad ég alatti tábozásra , az ég derült a jég tavaszian enyhe. És Rákos, az elhunyt hősök hajdani gyülhelye, olly hosszú pihenés után, ismét zajg és pezsg a harczi élet morajában , s költőnk nem mondhatná többé . Hallgatva áll Rákosnak szent határa, Al régen hallgat immár a magyar . Tegnap este két zászlóalj jött be a városba őrseregül, mellyet időszakonként más és más váltand fel. Tisztjeik, a derék honvédek s huszárok koszorúk és bokrétákkal terhelten, mindenütt örömrivalgásokkal fogadtatnak. A budai hadfoknál s várban még mindig császáriak tanyáznak, nem mintha elmenni nem akarnának, de mivel hogy nem mehetnek, elle én vágtautják Görgeynek túl a Dunán álló serege által. A múlt éjjel Ó-Budán mulatni akartak , azaz loptak és raboltak, — a vészharangra öszegyült lakosság azonba szétverte őket, négy horvát ott is hagyta fogát. Közlekedés a két város között nem létezik, csak gyéren surran át egy-egy csőinek a Dunán, messze a város fölött, és alatt, hozván a szabad Pestbe áhítozókat. Általuk értesültünk, mint bizonyosról, hogy Jellachich, a nagy bán, a kedves rebellis hivatalairól leköszönt, s Zágrábba szeretne ha a menni, ha mehetne, mert most már ribant qua poterant, qua non poterant, non ibat. Guyon a Listha mellett áll, Görgei Komáromból, holtegnapelőtt főhadiszállása volt, terjeszkedők lefelé, s magyar vendégszereteténél fogva szándékozik itt marasztalni a császáriakat. Temesvárra és Zimonyba megnyilt a rendes postajárás, jeléül annak, hogy az ottani vidéken is már nemzeti sínek lobogna. A szent és igaz ügy győzelme kiséri mindenütt a magyar fegyvert, melly rövid időn az a nyi oldalról megtámadott és szaggatott hazát egészen megtisztita adja a piszkos rabló elemtől. És hála neked óh hatalmas Isten! hogy illy fegyvert ad el kezeinkbe, az igaz ügy és megsértett nemzetiség boszús fegyverét, melly egy év alatt másfél százezerre növekedve tönkre teszi a háromszáz éves fegyelmű, magát „soha le nem győzöttnek“ dicsekvő osztrák sereget, kivívja a nemzet régi jogát, visszaállítja függetlenségét, s példát mutat Európának, mint kell a vérrel kivívott szabadságot megérdemleni. B. Európa csendes, 1849-ki april 24-ke ünnepén szavaltatott a nemz. színházban. Európa csendes, újra csendes, Elzugtak forradalmai. Szégyen reá! — lecsendesült és Szabadságát nem vívta ki. Magára hagyták, egymagára A gyáva népek a magyart, Láncz csörg minden kezén, csupán a Magyar kezében cseng a kard. De hát kétségbe kellne esnünk, Hát busuljunk-e e miatt? Ellenkezőleg! Ohhon! inkább Ez legyen a mi lelket ad. Emelje ez fel lelkeinket, Hogy mi vagyunk a lámpafény, Melly, a midőn a többi alszik, Ég a sötétség éjjelén. Ha a mi fényünk nem lobogna, A véghetetlen éjen át, Azt gondolhatnák fen az égben, Hogy elenyészett a világ. 13. Csütörtök PESTI HÍRLAP April 20. 1849. Megjelenik e lap mindennap, hírffel kivéve. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással borit. nélk. 6 ft 30 kr, a kiadóhivatalból elhordva 6 ft, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 ft, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utcza Horváth-ház 583. szám alatt a kiadóhivatalban, egyebütt minden Hivatalos rovat. Rendelet. Pestváros hatóságai felelet terhe alatt oda utasittatnak, mi zerint minden netalán még kéznél lehető fagyvereket, ugyszinte akár m féle áll .dalait javakat azonnal a térparancsnok ágnál (Kerepesi út, Mátyás király czímű vendégfogadóba is feljelentsék vagy beadják. — Pestmelletti tábor, april 26 án 1819. A t ob . tábornok és a második hadtest parancsnoka. Hirdetés. Minden hatóságok és azok hivatalnokainak, kik a törvényes magyar kormány alatt működtek , az országos kormány további rendelkezéséig hivatalaikba ideiglenesen azonnal ismét belépni meghagyatik, hogy a nyilvános ügyek igazgatásában semmi akadály ne történjék. — Pét melletti tábor, apr. 26-án 1849. Aulich, tábornok és a második hadtest parancsnoka. Tekints reánk, tekints ! szabadság ! Ismerd meg mostan népedet, Midőn más könnyet sem mer adni, Mi vérrel áldozunk neked. Vagy kell-e még több, hogy áldásod Ne érdemeden szálljon ránk ! E hűtlen korban mi utolsó Egyetlen hiveid valánk. Petőfi Sándor: Fővárosi újdonságok. — A budai odalról, Vörösvár felől tegnap délután “ürv és tartós ágyúzás hallatszott. — — Weiden tábornok, agyvelő gyuladásban történt halálának hite mindig bizonyosabbá kezd válni. — — Múlt éjjel a város megőrzésére egy pár honvéd század és megfelelő számú lovasság jött be a fővárosba. Az utczák, melleken keresztül mentek , azonnal kivilágittattak, úgy szinte az ujpiacz is, a hol megállapodtak. Tegnap a szegény Budáról, melly a sok boldog és szabad városok és helységek közepette még mindig nyög az osztrák vasvessző alatt és könyezve hallja a testvérváros örömzaját, a szegény Budiról tegnap vészharangok zúgtak át hozzánk. Vagy száz horvát t. i. rabolni ment Budára, de a nép őket úgy fogadta, mint rablókat fogadni szokás, a vészharangok hallatára a budak is segítségökre mentek és a horvát rablók közt vagy 40 elesett, a többieket a várból rendcsinálás végett lesietett katonák ragadák el a nép méltó bosznia elől. A polgárok között csak egynehányan kaptak csekély sebet. A horvát rablók ezen kirándulásából a császáriak Budáróli eltakarodását akarják következtetni. — Beszélik, hogy a budai katonaság ki akart vonulni a várból, de magyar vitézeinkre akadván, sietve siettek ismét vissza fészkükbe, honnét remegve néztek körül a jogtapodók. — Nemzeti színházunkban tegnapelőtt, az előre hirdetett ,Capricioia czimű vígjáték helyett, a föltűnt szabad naphoz illőleg érdekes ének és szavalati egyveleg rendeztetek 2 felidásban. A színház nem volt ugyan tömve, de az örömittas közönség lelkesedése annál határtalanabb. Az előadást megnyitó Rákóczi-induló harsány taps- és rivalgásokkal ismételteték. Ezt követé a Kölcsei hymnusa, melly után Hollósi Kornélia szép hangja zengett az ismert népdalban: „Télen nyáron pusztán az én lakásom.“ Fáncsi Petőfinek illyszimű egy versét, ,Európa csendes“; Komlóssi Ida pedig, különösen nagy hatással, Erdélyi Kiadó nevezetű költeményét szavalta el. A többféle operákból előadott dalok közt, mint mindig, úgy most is kitűnő tetszésben részesült az ismert harczias párdal a Puritánokból Füredi és Reina ajkairól, s a Benyovszkiban előjövő szép mazur, hizalmas férfi krunk által énekelve. A közönség azon örömreménnyel hagyhatta el a művészet eme csarnokát, miszerint ez esttől fogva színházunk ismét visszalép előbbi jogaiba, s mint nemzeti intézet, elfoglalja azon helyet, mellyet bírnia és betöltenie nemcsak szabad, de egyszersmind kötelessége is. A magyar hadseregbeli sebesült vitézek felsegélésére Gaertner F. J. pesti fénymázgyáros, kiadó hivatalunknál 5 pengő ftát tett le *). Buda-Pestnek lelkes női! Kezéig a nagy nap, s szeretett hazánk fővárosából is ma holnap ki lesznek verve a szabadság-tipró zsoldosok; de a népszabadság szilárdítása áldozatokat kíván, s a szabadság szent harcza minden erőt megérdemel. Polgárnők mi nem küzdhetünk a bajnok férfiak soraiban , de beköthetjük a hont védők vérző sebeit, enyhíthetjük a szenvedő honfiak fájdalmait. — Egyesüljetek hát akaratban és tettben, de minden előleges és innepélyes értekezés nélkül e szent czélra; s tartson mindegyik közületek csak annyi kórházi készletet elrejtve, mi egyetlen egy vitéznek ápolására szükséges,— hogy midőn eljő a véres diadal napja, teljesíthető legyen a hála kötelesség, melylyel honunk szabaditóinak tartozunk. Nőtársaim! mi a Tiszának vészkörnyezte, de szabad tévéin megértők rabságtok sóhaját, — engedjétek hinnünk, hogy felszólításunk nálatok viszhangra talál. Kell Debreczenben, márt 29-én 1849. Kossuth Lajosné, mint a sebesült vitézek ápolására alakult nőegylet elnöke Nemzeti gyűlés. Előleges közlés a nemzetgyűlés április 14-diki üléséről. 1849-dik év apr. 14 ke örök emlékű marad Magyarország történetében. A nemzet képviselői szokott tanácskozási teremekben egybegyüjtenek, hogy nagyszerű feladatuk egyik fő kérdését megoldják, s hogy Magyarország és ennek élén állott Habsburg lotharingiai uralkodóház sorsa felett rendelkezzenek. És hogy a hozandó határon) Hasonnemű adakozások ezentúl is elfogadtatnak a „Pesti Hírlap“ kiadó hivatalában. zatok annál nagyobb nyilvánossággal és ünnepélyességgel történjenek, az ülés a reformátusok nagy templomában tartatott meg, több ezernyi nép jelenlétében. Kossuth Lajos, a honvédelmi bizottmány elnöke vitéz hadseregnek nyert csatáiról és győzelmes előhaladásáról tevén jelentést, kiemeli azon körülményt, miszerint itt az idő, hogy Magyarország, három százados bilincseit lerázva, az európai státuscsalád körében méltó helyét elfoglalja, és jöjjön tisztába azon dynastiával, mily e nagylelkű és hűségében rendületlen nemzet szeretetét és hűségét, örökös hitszegéseivel, kifogyhatlan árulásaival könnyelmüleg örökre eljátszotta. — És hogy a nemzetgyűlés e tekintetben határozzon, ezt kivánja tőle a nemzet, melly szabadságharczunk terheit híven és hazafias készséggel hordozza; ezt igényli tőle a vitéz hadsereg, melly hazánk megmentéséért életét feláldozd; ezt sürgeti a körülmények, miszerint a tartalni czélzott európai congressusban rólunk nélkülünk ne határozzanak; szóval erre híja fel a képviselőházat a haza, a világ és az isten, amiért is a kormányelnök úr következő határozatokra szólta fel a képviselőházat: Indítványok: Mondassák ki a nemzet nevében határozatilg: 1) Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdélylyel és hozzá tartozó minden országokkal, részekkel és tartományokkal egetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilvánittatik; s ezen egész státus területi egysége felosztható annak , s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2) A Habsburg-lotharingiai ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nem különben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldirabolását, Erdélynek és Horvátországnak Magyarországtól elszakítását, és az ország önálló státus életének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, s a végett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használó nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét, úgy a pragmatica sanciát, mint általában azon kapcsolatot, melly két oldalú kötések alapján közötte s Magyarország és tartozmányai között fenállott: ezen hitszegő Habsburg-lotharingiai ház, Magyarország, a vele egyesült Erdély, és hozzá tartozó minden országok és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, és az ország területéről és minden polgárjogok élvezetéből számkivettetik. Amint hogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek, és számüzöttnek a nemzet nevében nyilvánittatik. 3) Midőn a magyar nemzet elidegenithetlen természetes jogánál fogva az európai státus-családba önálló s független szabad státusként belép, egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy minden más státusok irányában, ha saját jogai nem sértetnek, békét és barátságot tartani, s különösen azon népekkel, mellyek ez előtt velünk egy fejedelem alatt állottak, valamint a szomszéd török birodalmi és olasz tartományokkal jó szomszédságot alapítani s folytatni, és a kölcsönös érdekek alapján barátságos kötésekkel szövetkezni elhatározott akarata. 4) Az ország jövendő kormányrendszerét minden részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig, míg ez a fentebbi alapelvek nyomán megállapíttatnék, az országot egész egyetemes kiterjedésében, egy kormányzó elnök fogja a maga mellé veendő ministerekkel, úgy saját magának, mint az általa nevezendő ministereknek személyes felelősségük és számadási kötelezettségük mellett kormányozni. 5) Ezen határozatokban foglalt elveknek nyílatkotványba foglalása s fogalmazása 3 tagbóli választmányra bizatik. A nemzet képviselői egyes akarattal és közmegegyezéssel magukévá tevék Kossuth Lajos kormányelnök ur indítványait, s a több ezerre menő nép roppant lelkesedéssel tszhangozá a nemzet képviselőinek szentesítő szózatát. Örömkönyük ragyogónak a nép ezrei szemeiben, és nincs kétség benne, hogy a nemzet millióinak helyeslő mennydörgése hírül adja Európának s a világnak, miszerint a képviselőház mai nevezetes határozataiban az emberek és nemzetek sorsát bölcsen intéző isten akarata nyilatkozott. A nemzet millióinak e mennydörgő szózata, nemzeti feltámadásunk bölcső éneke, s a száműzött hitszegő uralkodó háznak hattyúdala leend. Kossuth Lajos képviselő negyedik indítványára a ház egy szívvel és lélekkel kinyilatkoztatá, miszerint osztatlan bizodalma Kossuth Lajos eddigi kormányelnök úr rendületlen hazafiúságában központosul, miért őt kormányzó elnöknek megválasztja és felelős ministérium alakítására utasítja. A hozott határozatokban foglalt elveknek nyilatkozványba foglalása pedig Kossuth L., Szacsvay Imre és Gorove István képviselő urakra bízatott. Előleges közlés a felsőház ápr. 14. üléséről. A felsőház t. elnöke K. Perényi is mellőzhetten kötelességének tartá azon lenni, hogy a képviselőház mai ülésében hozott nagyszerű határozatok a felső háznak azonnal tudomására jussanak, mi végett a képviselőház elnökétől az indítványokat s a határozatokat megkapván, postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s egyéb külső tartományokba küldetni kívánt példa iránt a megrendelés csak a bécsi cs. főposta - hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, s egy■ 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr. a kettős hasábú sorért pedig 10 pengő kr. számittatik. Lapjaink ezentúl reggel fognak megjelenni.