Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)
1849-01-14 / 263. szám
Vasárnap Megjelenik e lap mindennap, Mlfít kivivé. Félmvi előfizetés a két fővárosban házhozhordással borit. nélk. fi ft 30 kr, a kiadóhivatalból elhordva fi ft, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 ft, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pesten , hatvani utcza Horváth-ház 583. szám alatt a kiadóhivatalban, egyebütt minden cs. 364. PESTI HÍRLAP Januar 14. 1849. k. postahivatalnál. — Az aasstr. birodalomba 's egyéb külf. tartványokba küldetni kivánt péld. iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs. főposta - hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek,a egy■ 4-szer hasábezett apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a kettős hasábu sorért pedig 10 pengő kr számittatik Jfpjg. Előfizetési felhívás. Ezen év kezdetével tisztelettel figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, miszerint a „Pesti Hírlap“ 1349-iki első félévi folyamára az eddigi feltételek szerint előfizethetni. Megjelennek ugyanis e lapok hetenként hatszor. Előfizetési ára félévre Budapesten házhozhordással boríték nélkül 6 ft 39 kr, a kiadóhivatalból elhordva 6 ft, postán hetenként hatszor küldve 3 ft, kevesebbszer küldve 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten a „Pesti Hírlap kiadó-hivatalában“ (Hatvani-utcza , Horváth-ház 583. sz.) és minden posta-hivatalnál. Länderer és Heckenast, a „Pesti Hírlap“ kiadói. Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. Budapest, jan. 12. Hír szerint a közigazgatásnak újabb rendezése már folyamatban van, hogy a működést mielőbb ismét meg lehessen kezdeni, és minden kártékony fenakadás mellőzve legyen. Eddig csak annyit mondhatunk e tekintetben, hogy hivatalos nyelvnek ezen túlra is meghagyatott a törvényes nemzeti nyelv, melly intézkedés alkalmas leend sok aggályt eloszlatni. Szinte megnyugtatóig kezd a kedélyekre hatni, hogy a bankjegyek minden külömbség nélkül elfogadtatnak, minek következtében a váltás most már valamivel könnyebben eszközölhető. Vidékről kezdenek már levelek szállongni a fővárosba, de még ezek mind vagy teljesen közérdek nélküli családi, s egyéb magánhíreket tartalmaznak, vagy pedig olly közleményeket, mellyek a mostani viszonyok ellenében már elkéstek, következéskép közönsége elé többé nem juttathatók. Ez oka, hogy a megjelenő két hírlap ezideig levelezéseket még nem közölhet, mellyek által érdekét emelni lehetne. Úgy látszik , mintha a vidéken vagy nem tudnák, vagy nem akarnák tudni, hogy mennyiben változtak meg a viszonyok és körülmények. Azonban reméljük, hogy a hírlapi levelezések rövid idő múlva ismét meg fognak élénkülni, és több változatosságra nyújtanának alkalmat. Addig pedig méltóztassanak. olvasóink türelemmel lenni, s meggondolni, hogy illy állapotban csupán ez lehet a feladatunk : nemzetiségünk érdekében minden áron azon lenni, hogy hazánk fővárosában, a magyar időszaki sajtópillanatig se maradjon képviseletlenül. Azok közül, kik még múlt septemberben Pozsonyba, vagy külföldre menekültek, többen már visszaérkeztek. Naponként újabb arcokat láthatni, csak csodálni lehet, hogy hány olly ember is szükségesnek tartá a légváltoztatást, kik legnagyobb bártorságban itt maradhattak volna. Félni mindig hasznos ugyan, de azért megijedni nem szükséges. Párisban közbocsánatot hirdető Napóleon Lajos minden politikai vétségre, Spanyolországban ellenben ugyanekkor határoztatok, hogy minden ötödik vádlott agyonlövessék. Eddig csak tizedelés volt divatban, s most már minden ötödikre kerül halál Spanyolországban. A törököknek egy közmondása szerint, egyetlen kanál mézzel több legyet fog hatni, mint egy akó eczettel. Ezen közmondást ide is alkalmazhatni, és Napóleon alkalmasint inkább fog czélt érni, mint Spanyolország. Nemcsak a környéken, hanem a fővárosban is, sáfrány gyanánt kezdik ismét latolgatni a sőt némelly nyerészkedő magánárusok, daczára a többszöri szigorú tilalomnak. Hitelesen mondhatjuk, mikép e tekintetben épen semmi aggályra nincs ok, és minden házban ezentúl is bátran elsózhatják a levest. Csak minden nyerészkedni akarót be kell jelenteni az illető hatóságnál, és bizonyára nem lesz hiány a sóban. A felvidékről már rendes áruszállitmányok is kezdenek érkezni, mi egy részről a drágaságot meg fogja szüntetni, másodszor pedig a munkát szaporitandja, mellynek hiánya darab idő óta már nyomasztó hatást kezde gyakorlani. Tegnap óta a hideg is annyira enyhülni kezd, hogy a munkát lehetőbbé teendi. A kézművesek most se panaszkodhatnak munkahiány miatt, sőt inkább azt hallhatni, hogy nem is képesek minden megrendelésnek pontosan megfelelni, miután elegendő számú segédeket nem kaphatnak. E bajt is az okozá, hogy minden szemre, főre való legény távozni iparkodott Budapestről, a híresztelt ujonczozás elől. Csekély véleményünk szerint a visszatérést lehetőségig könnyíteni kellene. És pedig annyival is inkább, mert sokan azon véleményben vannak, miszerint a visszatérni kívánók vagy be sem bocsáttatnak többé a fővárosba, vagy szigorú büntetésben részesülenének eltávozásukért. Ha ezen aggály mielőbb hivatalos uton megszüntetnék, sok megszaggatott családi kötélük ismét összekapcsoltatnék, és sok veszendőnek indult magánvagyont meg lehetne még menteni. Mondják, miképp megváltoztatott iskolai tanrendszerben ismét lényeges változások fognak történni. Milly irányban és kiterjedésben, azt természetesen még nem tudhatni, és így tüzetesen hozzászólani nem is lehet. Nem tagadhatni, hogy a korábbi rendszer tökéletlen vala, eléggé tanusítja azt azon félszeg műveltség , s készületlenség a valódi élethez, mellyel iskoláinkból rendesen kiléptünk. Mindennapiságból a középszerűségből kilépni akarók, mindenkor csak akkor kényszerültek még igazán tanulni, midőn a tanítóintézeteket már elhagyák. A hiba okait ne fürkészszük, elég, hogy az elmondott tényt tagadni senki nem fogja, ki csak futólag elmélkedett is a hazánkban uralkodott tanrendszer s annak eredménye fölött. Nem tagadhatni azonban azt sem, hogy a folyamatba hozott változtatásokban szinte igen sok még a fogyatkozás. És ez igen természetes, mert egész régi rendszert rögtön egy csapással megdönteni lehet ugyan, de helyére szinte oly gyorsan valami tökéletest állítani, vajmi bajos!. Annyival is inkább, mert a külföldiek valamelly legtökéletesb rendszerét sem lehet rögtön földünkbe átültetni, miután más viszonyok és érdekek előmozdítása, más eszközöket kíván mindenütt. Ennél fogva tehát igen természetes, mikép a rögtönzött változtatásokban is sok még a javítani való. Egész általánosságban csak azt óhajtjuk ezen szándékolt változtatáskra nézve, hogy nemzetiségünk fejlődésére jó tekintettel legyenek, mert ez életünkkel olly szoros kapcsolatban áll, hogy mellőzése múlhatlanul erkölcsi halált vonna maga után, illy esetben pedig aztán csak hideg czafrang maradna maga a legkiműveltebb tudományosság is. Különben is a legjobb tanrendszer sem eredményezhet valami fényes sikert, ha a tanítókban is van némi fogyatkozás. Ezeket pedig szinte bajos rögtön előteremteni, mert a legjobb elméleti erők is gyakran nem felelhetnek meg a táplált várakozásnak, a gyakorlat sikamlós terén. Meg kell még említenünk, mikép alig múlik el egyetlen nap, hogy árgyúzást ne lehetne hallani, legalább a távolabb külvárosokban lakók ezt folyvást erősen állítják. Állításukat bizonyítani látszik az is , hogy még folyvást szállítanak foglyokat és sebesülteket a fővárosba. Részleteket azonban mindezekről nem tudhatni, s azért mi sem mondhatunk ezúttal többet, addig, míg hivatalos jelentések nem fognak e tekintetben kibocsáttatni. A falragaszokat már alig olvassák az emberek, s általában mondhatni, hogy az anyagi mindennapi érdekek előmozdításán kívül, mindenütt csak legnagyobb közönösséget láthatni. Minden ember úgy meg van nyugodva a maga nézetében és várakozásában, hogy mások véleményét s nyilatkozatait figyelembe sem veszi. Utó- vagy előérzetnek kell-e ezt tartani ? Ki tudná teljes bizonyossággal meghatározni. Mint jellemző vonást, megemlítendőnek véljük egy vidéki atyánkfiának furcsa válaszát, ki sertéshúst árult ma reggel a pesti piaczon. Egy ur ugyanis kérdést: ,Hát atyafi, van é a maguk vidékén még sok honvéd, meg huszár ?‘ Az atyafi egyet rázott havas gubáján, és a sertéshúsra mutatva, igy válaszolt: ,,A vastagabb szalonájának fontja kilencz garas, a soványabbé egy garassal olcsóbb.“ Ezután sem többet, sem kevesebbet nem monda, hanem teljes nyugalommal folytatá a dohányzást. Csoda-e aztán, ha az újságírót kétségbeesés kezdi környékezni ? — N. I. Hazai mozgalmak. S z e b e n, dec. 14-ki tudósítások szerint a székelyek a Hétfaluból kivonultak, a az Oltón át, hónukba tértek. Brassóban ennek okát nem tudták, hihetőleg ab. Heydte operatióji következtében történt. — AS. Bote, melly a fennebbi hirt közli, csudálkozik, hogy a kolozsvári szászok az Ellenőrben kiadott nyilatkozatokat, még nem vonták vissza. — Ugyan e lap, egy szebeni nyugdjas tisztet erősen korhol, hogy ez a hozzá beszállásolt tisztnek annyira megtagadott minden kényelmet, hogy az máshová kénytetett költözni. — Csik, Gyergyós Kászon-székek a general comandónak már meghódoltak, csak az egyet kérték, hogy fegyveröket megtarthassák. — S. B. Brassó, dec. 25. Per varios Casus et tot discriminarorum két Siebenbürger Wochenblat érkezett kezünkbe. E lapokból több egyet s mást tudunk, mi eddig az elzárt közlekedés miatt előttünk titok vala. Egyik szól dec. 14-ről. A f. h. 8-iki allarmenta, mind a többi közt e város lakói, több nyugtalanitásnak kitéve nem voltak. Tegnap s tegnapelőtt Erdővidéke felől hatalmas ágyudörgéseket lehete hallani, de e felöl még mit sem tudhatni. Védiateszmégeink olly derekasok, hogy csak bátorság kell minden ellenséges megtámadást visszaverni. Az országból anyit tudhatni, hogy a székelyek gyilkolásaikat folytatják. A magát dec. 6-án feladni kénytetett Marienburg, kétharmad része semmivé van téve, férfiúit sánczásásra kényszerítik Hidvégnél. Daczára a Sombori fenyegetéseinek,Brenndorf, Petersberg, Honigberg ki van rabolva, bizonysága, mondja a nevezett lap, hogy az ellenséges csapatok menyire szavatartók. Ugyan e szám melléklete legújabb czím alatt következőket hozza: Dec 5-én 2000 székely lándzsáé az Ürmös és Ágostonfalva közt az oláh határőröket megtámadta, s a hidat elfoglalta s a fegyvereseket szétveré. Deján Haidte túlnyomó fegyveres erővel ellenök ment, s heves megtámadás után csatát nyert. őrnagy Pap, Botár és nagy századosok elfogattak. Haidte csapatából is elhullott tiszt. Ezután Köpecz, Ürmös és Apácza falvak felégettettek. — Csikből 36 falu letette a hitet, mig Hidvég erősen sánczoltatja magát. — A másik dec. 25-iki szám. Ez dec 23 áról írja, hogy az azelőtti nap mintegy 14 álgyüdörgés volt Marienburg felől hallható, mellynek eredménye a székelység legyőzése volt, kik sánczaikból kicsalatva , szétszórattak. A hídvégi sánczokat a foglyok által betöltették, s az utóbbiakat Fogarasba vitték. — A bianchiak s oláh határőrök Pürkez, Bodola s Tartaunál a székelyeket meg akarták rohanni, de a helyet üresen találták. — A pürkezeczi székely sánczok is fölégetvék. — Hétfalunál ez nap ismét csata volt, mellynek következtében a császáriak 30 sebesültet számlálnak. Szászsebesből épen e lapnak írják, hogy a székelyek Csik és Udvarhelyből e várost ismét megtámadták, de mindennemű gabnával elláttatván, ismét elvonultak. Viseletök annyira kétértelmű, hogy viszont erőt kelle ellenök küldeni. Ez erő 500 emberből álló népfölkelés. — A brassói tanács kérést adott be, hogy a kormányszék Szebenbe tétessék át. Ausztria, Bécs. A Wiener Zeitung dec. 27-iki száma a múlt év octoberi költségeit mutatja ki. Bevétel volt 6,490,273 ft. Költség az olasz s magyar hadon kívül 11,376,923 ft. A magyar földön operáló császári hadsereg mellé, egy egészségi osztály rendeltetett. Bécsben a W. Z. szerint ismét több katonák ítéltettek el, s bocsátottak szabadon. Kremzier, jan. 4-én 12 órakor. Belügyminister épen most szállt le a tribunról. A ministeriumnak erélyes protestatióját olvasó az 1. § ellen, „minden státushatalom a népből folyik ki.“ Szerinte adott ugyan a császár alkotmányt , de azért a monarchiai elvet perczig sem tette a háztól függővé.