Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)

1849-05-23 / 296. szám

Szerda 29«. Megjelenik e lap mindennep, Mtifit kivéve. Kétévi elfifizetés a két fővárosban házhozhor­­dással borit. nélk. 6 ft 30 kr, a kiadóhi­vatalból elhordva 6 ft, postán borítékban he­tenként 6-szor küldve 8 ft, 4-szer küldve pedig 1 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pes­ten, Szabadsajtó-utcza Horváth-ház 583. szám alatt a kiadóhivatalban, egyebütt minden PESTI HÍRLAP Majus 28. 1840. postahivatalnál. — Az ausztriai biroda­lomba s egyéb külf. tartományokba küldetni kívánt pég, iránt a megrendelés csak a bé­csi cs. főposta-hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, s egy 1-1-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy lennek helyéért 5 pengő kr. a kettős ha­­sábú sorért pedig 10 pengő kr.­ számittatik. Hivatalos rovat. Budapest polgárai! Hallom, hogy némellyek közületek, polgári köteles­ségeikről annyira megfeledkeztek, hogy egyes honvédek­­től fegyvereket s más katonai fölszereléshez tartozó tár­­gyakat vásároltak. Minden hadikészlet kicsinyben, mint nagyban stá­­tusvagyon lévén, s magános vagyonná soha sem lehet­vén , fölszólítom az illetőket, hogy a bár­mi után kezökre került fegyvereket vagy készleteket, u. m. puskákat, kar­dokat , pisztolyokat, tarsalyokat, öltőszijakat, szurony­­tokokat, sat. valamint mindennemű lókészületeket is, legfeljebb 24 óra alatt a budai és pesti városházaknál an­nál bizonyosabban kézbesitni, mennyiben kötelességem­nek tartom ez idő múltával szoros házi vizsgálatot tar­tatni, s mindenkit, kinél hasonló kés­zlet találtatik, a vésztörvényszéknek átadni. Buda, május 22-én 1849. Görgei Arthur, tábornok. Nemzeti gyűlés. Előleges közlés a képviselőház május 18-ki üléséről. G­ö­r­g­e­i hadügyminiszer Borsodban, B­a­l­a­s­h­á­z­y József pedig Zemplénben országgyűlési képviselőket vá­lasztattak el. A választási jegyzőkönyvek az igazoló vá­lasztmányhoz tétettek át. Vári községnek a közlegelőt, Diószegnek pedig a korcsmál­tatást érdeklő kérvényeik, a kérvényi bizottmányhoz utasittattak. Demeter Józsefet a ház lemondott képviselőnek több ízben kijelentvén el­maradását , újólag okadatolta, s magát igazoltatni kérte. Kérvénye az igazoló választmánynak adatott ki. Dobay Hugo sárosi képviselő lemondottnak tekintetvén, igazoló folyamodása elmeléztetett. Angyal Pál azon képvise­lőkre nézve, kiknek önigazolhatásukra 15 nap adatott, de ezen határidő már régen eltelt, a­nélkül, hogy önigazolási jogaikat igénybe vették volna, indítványozá, miként le­mondott képviselőküt jelentessenek ki. Ezen indítvány el­­fogadatvan, az illy képviselők névjegyzéke elő fog terjesz­tetni.­­ Számos községek és törvényhatóságok hódalatai a függetlenség irányában, tudomásul vétettek. H­alász B­ó­d­­­a ház­szabályainak módosítására irányzott javasa­tait kinyomatni, s tárgyalásukat, minden más törvénja­vaslat előtt, napi­rendre kitüzetni kívánta. A javaslatok kinyomatása elrendeltetvén, tárgyaltatásuk előtt, előbb a pénzügym­iniszer javaslata az adórendszerre nézve kerü­­lend szőnyegre, melly az osztályokhoz utasittatott. — Koml­óssy az ápril 14-ki és május 14 diki nevezetes napokat Kis Bálint acad. festész remek ecsete által kívánta örökittetni, melly történeti képek a museumban tétetné­nek le. Ezen indítvány helyett köztetszést nyerének elnök urnak szavai, miszerint ezen dicső napokat lefesteni szük­ségtelen, miután emlékök minden magyar szivében örökre fog élni. Az igazaló választmány jelentése tárgyaltatván, Kemény Domokos igazoltatott, Szentiványi György ellen támadt honárulási vádak megvizsgálására a ház kebeléből biztos küldeték ki, igazolása a vizsgálat eredményétől függesztetvén fel; Erős Elek Csíkszeredái, és G­á­b­o­r Imre bereczki új képviselők pedig igazoltat­tak. Ezekre nézve a választmány azt véleményezé, hogy miután elválasztatásuk nem az 1848-as pozsonyi törvé­nyek értelmében történt, a választás érvényetlennek mon­dassák. A többség azonban azon alapból indulván ki, hogy a magyarországi választási törvények a királyhágón túli kerületeket, ez ideig nem kötelezik, a választásokat igazolta. Nehogy azonban az egyesült két testvérhonban különböző választási módok továbbá is létezzenek, A­b­o­­nyi István ez érdemben indítványt ten, mellynek formu­­lázásával ő maga bízatott meg­ Budához. Üdvöz légy bájos Buda a szabad testvérek szabad körében 1 Üdvöz légy , te ősi Hiáb­a magyar küzdelmeiben 1 Üdvöz légy, te szabadság vértanúja, kit testvérkéz is, ellenség is sújtott! Légy üdvöz kínzott, ki a szolgaság rabbilincsei közt, kényezve láttad a szabad testvérnek örömzajgását, és né­mán hallád kéjrivalgását! Légy üdvöz, te ősi tanúja a magyar fegyver diada­lainak ! Leborulok hantjaidon, mellyen minden virág egy magyar hősnek hamvadt szivéből sarjadozik ! Leborulok előtted Ős Buda, midőn átgondolom szá­zados szenvedésidnek történetét; midőn meggondolom, mint szenvedtél háromszorosan, mert fájtak neked a sebek, mellyeket ellen ütöd sziveden, fájtak azon sebek, mellyeket testvérkéztől kapál, és mint fájhattak még azon sebek is, miket testvéreiden ütni kénytetél! Légy üdvöz te magyar Jerusalem, mellynek minden talpnyi földje külön szent történettel bír. Légy üdvöz szent Buda a szabadság nevében. Te pedig magyar nép jöj ide , ide a vérmezőre, hol Martinovich vérzett el dicső társaival, mert hazánkat meg akarák szabadítani a boldog és szabad lét halálos ellenétől: a királyságtól, ide a szent György piarczra, hol leghősebb faji­­okodnak fia vérzett el, ide jöj e kor­mos falakhoz, hol Nagy Lajos, és Hollós Mátyás éltének, jöj ide e szent földre, ide a magyar nép szenvedéseinek és dicsőségének templomába, és esküdj meg elvérzett fiaidnak tetemeire, és a vértanú fővárosok sebeire, hogy inkább akarsz kihalni, hogy ne maradjon egy magyar sem, kinek leigázásának örülhessen a kicsapott bősz­olyta­­atja,hogy sem újólag engedjed őt e szent helyeket taposni. És ha megesküdtél, száll csatába­­ és emlékezz meg róla, hogy isten választott népe vagy, mellyet a világ felszabadítására küldet Emlékezz meg, hogy fia vagy a keletnek, hál a nap szülemüik, és melly iránt a természet édeni tájakban és s­ovas virágokban tanúsítja szerelmét: szállj csatákba, hogy a tőled üdvöket váró népeknek felhozzad a szabad­ság napját, és a testvériség bűv­virágait! Emlékezz meg, nem őseidről, hanem tenmagadról ! Emlékezz meg, nem őseidnek, hanem tentetteidre ! Ti pedig tündér testvérpár Budapest örvendjetek, habár a zsarnok titeket a halálkín keresztjére feszített, fel fogtok támadni, mint Jézus, istenülten — 3 nap múlva!.......... Ludasi Mór, Bud­a-P­est, május 22-én. A budai ostromból szebbnél szebb episodok kerülnek napfényre. E vár visszafoglalása Görgei babérfüzérének legszebb levele. E vár visszafoglalása a seregek vitézségének legfé­­nyesb bizonyítványa. Vezér és seregek e nap önmagokat múlták felül. S midőn csókjaik öszveforrtak, midőn sírva borultak egymás karjaiba, vettették meg a legyőzhetlen magyar köztársaság első alapköve. Másfélszázad előtt is visszafoglaltatott e vár, de hogy újabban leigáztassék. Akkor ősz vala — a szabadságnak ősze állt be. Másfélszázad után is visszafoglaltatott, de hogy egy nemzet szabadságának emlékszobrául szolgáljon. Akkor tavasz vala — a szabadságnak fénylő tavasza. Hadi csele volt Görgeinek az ostromlást naponként gyöm­ritni, hogy ekkér az osztrákok rászedessenek. Utolsó nap keményen kezdé tüzelni. De midőn a rés eléggé tágas vala, visszaveretést szí­neit. Az ágyuk elhallgattak ... a hadi zaj elnémult. . . s a várbeliek nyugodni szálltak. Minden , minden csendes valt. Csak az ostromlók szívében égett a visszafoglalási vágy kiolthat­lan­ul. Mintegy félóra múlva a harczi lárma ismét megújult, a zaj ismét megnövekedett, az ágyuk ismét szólni kezdet­tek — borzasztóbban, mint valaha. A bécsi kapunál és a lőtt résen rohantak be a mieink, a első gondok volt a várat kétfelé vágni, Hentzit elzárni a puskaporos pinczéktől, hogy fölvetési szándéka füstbe menjen. Bajnok honvédeink ezután létrákon, falakon kezdettek fölmászni, s mint raj ellepék azt. Néhány percz múlva hazánk szinei díszelegtek a meg­­lyukgatott bástyákon. Diadalunk nyereménye 74 nehéz ágyú, 18 és 24 fon­tosak. Ekkora erő s egy vár ellenében a mienkek 9 ágyúval, köztök 3 nagy mozsárral operáltak. Többi közt Hentzinek egy a tüzérparancsnokhoz irt levelét is megtalálták, mellyben ez rendeletet ad ki, hogy Pest városát keményen lövesse, hogy a közel levő segít­ség lássa át, milly szorult állapotban van. Ezért kelle tehát Pestnek szenvednie ! De hadi életünknek egy igen szép jellemvonása is tűnt itt fel, melly még mindenütt mutatkozott. Honvédtiszteink ugyanis kieszközlék, hogy a legfegy­­verzett, magukat önként megadó német tiszteknek semmi bántódások sem történt. Ezek, kik bűnök érzetében a legbarbarább bánás­módra voltak elkészülve, egészen meglepetve, sirva rebeg­­tek hálát megmentőiknek. Illy nép méltó, hogy isten választott népe legyen. Mi nem veszhetünk el, velünk istennek magas­ czél­­jai vannak! —­­ Mintha mindig remegtek volna, szentföldét megszent-­ségtelenitni. Jövőben sem taposandják szent földjét. De Zen­ját sem szivandják, jogait sem gyilkolandják, s kezök súlya többé nem nehezkederdik reá. Köztársaság vagyunk. Fiatal, ifjú erőben álló, tekin­télyes, hatalmas.­­ A democratia elhajított lobogóját fölragadtuk, s any­­nyira megráztuk Európát diadalaink hírével, hogy a szi­­lárdulásnak indult trónok megint ingani kezdettek. S ez ingás most erősebb leend, mint valaha volt, mert addig tartand, mígnem porhadt anyagjuk összeomland, hogy romaiba temesse az absolutismust, védeivel együtt. Ennek úgy kell lenni. Mert az osztrák birodalom ajtó előtt álló felbomlása a congressusi férezmüvet, az európai egyensúlyt meg­zavarta. S ha e nyomor a congressusi teremtmények egyszer bomlásnak indultak, isten sem tarthatandja őket többé vissza. De mik is voltak azok az úgynevezett veronai, lai­­bachi congressusok, s az úgynevezett szent liga ? Tíz­­ husz ember, milliók rovására azt mondá, mi azt akarjuk, hogy Európának illyen s illyen alakja legyen, mert nekünk úgy tetszik, mert fenmaradásunk úgy kí­vánja , mert ekkér kényelmesebben zsarolhatunk. Most már a népek csináltak congressusokat. S hát aztán milliók mondják : mi nem akarjuk, hogy ez a tiz - húsz ember minket domiljon. Mi nem akar­juk, hogy boldogításunk színe alatt minket tovább is csaljon, lopjon. Szóval: mi a lánczoktól menekülni akarunk. S okoskodások, logicájok tisztaságát az egymásután bukó királyok is kénytetnek átlátni. S hogy népek milliói, hogy egész Európa elmondják ezt, erre nekik csak példa kelletett Látni akartak egy népet, melly a trón hamvaiból a szolgaság trophaeusát megkészité. Meglátták, a a példát utánozni akarták. De nem bírtak elég észszel kifogni a királyi csel min­den ármányain. Visszaestek, hol voltak, — a régi szolgaságba. Egy más példa is kelletett, ollyan, melly — mint mondák — már a congressusi egyensúlyt is megzavarja. Megadatott nekik e példa is , hogy ismét és hatalma­sabban fölrázassanak, hogy életre ébredjenek álmuk má­morából. S most a kivitel dicső pontján állanak. A nagy munka valóban remekül jön megkezdve. A retrograd frank ministerium s elnöke Oudinot megveretését túl nem élendik. Mert a frank nép mindent szívesben tűre­, mint harczi dicsőségén gyalázatot, a az interventióra nem nagy kedve volt. Némethen forrong. Ausztria bukása sokat tett e for­rongás előidézésére. Frankfurt föltűzte a democratia zász­lóját, Drezda és Berlin alája esküdtek, s a porosz királyi ármány többé nem elég erős rajtuk kifogni. És még nagy kérdés van : a török és muszka kérdés mikép fog kibonyolodni ? S Palmerston minő szerepet vállaland el ? A milly bukófélben volt december végén a democra­tia , fejét most olly fényesen kezdi fölemelni. S e második csatája az elsőnél tartósabb és czélhoz vezető leend. — Ő Komáromnak egy évi története. (Folytatás.) Szólok a többi katona­tisztekről, ők kevés lelkesbek kivételével csupán az utczákon­ kard csörtetéssel adták vi­tézségük jelét, egész századok jártak szolgálat­tételre a nélkül, hogy csak egy tiszt vezette volna őket, — elvol­tak azok foglalva táncz mulatságok rendezésével, a kártya asztaloknál kellett őket keresni, ámbár nem hiányoztak komoly felszólítások, mint például Paál József főhad­­nagyé, ki febr. 3-án az Értesítőben tánczolni óhajtó tiszt­­társait köré, hogy míg a közanya kedves hazánk gyászol, addig ne vigadjanak, hanem a tánczvigalomra szánt pén­züket fordítsák az elbénult vitézek vagy a megkárosodott honfiak segélésére. Árkosi Frigyes febr. 9-én s azután több ízben vívás tanulásra hizta fel a tiszteket; — mindegyikök szava ki­áltó szó volt a pusztában, egymást érték a vigalmak s a vívó iskola fel nem virulhatott. Készült alakulni bombázkat. Mack az Értesítőben kért e czélra rajz eszközöket, s rövid idő múlva ugyan ő az Értesítőbe iktatá, hogy a levéltárba tett iratok szerint a bombászkar nem alakulhatott. Benn a várban, letelepe­dett nők adták a tónust, kik elvonván a közügy mellet­ti szolgálat­tételről az illetők figyelmét, személyes gyűlölkö­­dés, egymás elleni irigykedés eszközeivé alacsonyíták le a hon védelmére drágán felfegyverezett férfiakat, így azután napról napra szűkebb határok közé szok­ta­­tott Komárom vidéke az osztrák sereg által, — decem­berben elfoglalta a dunántúli részt, annyira, hogy egye­ Pest, május 22-én. Nyugat bástyáira kelet népét állitá az isten őréül. A milly szerepe volt hajdan a kereszténységi hadak korában a törökök ellenében, ahoz hasonló jutott most neki a democratia hóhérai irányában. A democratia lakói a királyok. 300 éve múlt, hogy királyi szentségtelen lábak édes hazánk földét huzamosban nem taposták. Csak távolról szívták zsirját, gyilkolták jogait s érez­tették súlyos kezöket.

Next