Pesti Hírlap, 1879. május (1. évfolyam, 119-149. szám)
1879-05-01 / 119. szám
t kerestesse a nép lelkében. De katonái haza fognak takarodni, s az uj bolgár fejedelemtől és kormányától fog függeni, ha akarja-e magát az orosz befolyás alól emancipálni. Ha akarja, megteheti. Bolgárország önállóságát ma sehonnan sem fenyegeti veszély, csak Sz.-Pétervár felől. De e veszély ma, midőn a cár életéért retteg s a muszka birodalom beláthatlan zavarok küszöbén áll, könynyen elhárítható. I. Sándor fejedelem a nyugati hatalmakban, elsősorban monarchiánkban biztos támaszra fog találni, valahányszor muszka túlkapások ellen kell országát megvédenie. Ettől fog függni a kérdés, melyen Európa s az európai civilizáció, védencei, vagy ellenségei közé fogja-e sorolni Bolgárországot és új fejedelmét. A főrendiház távollevő tagjai az elnökség által tisztelettel félhivatnak, hogy a csütörtökön, május hó 1-én délelőtt 11 órakor tartandó ülésen megjelenni méltóztassanak. A csütörtökön ő Felsége elnöklete alatt tartandó közös miniszteri értekezletre csak Tisza K. miniszterelnök és gr. Szapáry Gyula miniszter mennek ma estre Bécsbe. A Szeged újra felépítése tárgyában teendő intézkedésekről az „Egyetértés“ a következőket írja: A Szeged újrater elütésére vonatkozó összes törvényjavaslatokat, amelyek a rombadőlt város újjáépítésének ügyét tárgyazzák, ma küldettek fel Bécsbe a kabinetirodába, előleges királyi jóváhagyás végett. Legközelebb dől el a kir. biztos kinevezéseszemély kérdése is. Az eddigi hírektől eltérőleg, amelyek Szeged fölépítésének és rendezésének művét teljhatalmúiig e biztos kezébe tették le, amint jó forrásból értesülünk, a kormány e királyi biztost a lehető legtágasabb hatáskörrel függetleníti a minisztériumtól, amennyiben az országgyűlés által meghozandó törvényekben nemcsak a főbb elvekre, de a kivitel módozataira is a lényegesebb utasításokat megkapja. Ottani működése azonban a vegyes bizottság tanácskozásai és határozatai által lesz befolyásolva. A kormány körében, e forrásunk szerint, tehát fősúlyt a vegyes ..bizottság megalakítására kívánnak fektetni, úgy akarják alakítani, hogy ott az országos és városi erők a pártatlanságot és megbízhatóságot képviseljék Szeged újjáalkotása terén, miután tanácsadó szavazataiktól nagyon sok fog függni a törvény által meghatározott intenciók keresztülvitelére nézve. Mihelyt a felterjesztett javaslatok az előleges jóváhagyással ellátva leérkeznek, azonnal az országgyűlés elé lesznek terjesztve minél gyorsabb törvényhozási elintézés céljából. Ez elintézés után a biztos és vegyes bizottság működése kezdetét veszi. Ivácskovics Prokon pátriárka mai napi itt időzés után innen Karlovicra utazott. Értesülésünk szerint a szerb egyházi kongresz— Bizony boldog volnék én, — mondá ez, ha a ruha gyorsabban fogyna kissé kezeim között, s ha többször mehetnék a népszínházba. Most csak vasárnap mehetek, s ez elég szomorú. Hölgyünk tovább ment, és megszóllított egy ráncos képű, összetöpörödött vén anyókát, ennél meglesz, ha egyéb nem, a lemondás boldogsága. — Én boldog? sopánkodott a vén aszszony. Gondolja csak kérem alássan, a múlt héten betettem a lutriba a 62. 34. 79. És kijött a 61. 33. 78. Csak egy gyet hibáztam el mindegyik numerust. Most már egész életem meg van keserítve. — Nincs hát boldog nő e világon, fohászkodott úrhölgyünk, ki lemondott a keresésről, és már visszavonulni készült, elmondván mint járt, gyóntató atyjának. — Boldog asszonyt keres ? kérdé a franciskánus. Én ismerek egyet. — Igazán ? — Igazán. Hanem most nincs Budapesten, Szegedre ment. — Hogy hívják? — Cs . . . . grófnőnek. Urhölgyünk másnap már vasúton ült. Szegedre érve azonnal Cs.... grófnő után kérdezősködött. — Nincs itt! — hallotta itt is, ott is. — De én úgy hallottam, hogy itt van szus, miután a szükséges választások hoszszabb időt vesznek igénybe, csak őszszel fog megtartatni. Ennélfogva mindazon hírek, melyek egy királyi biztosnak ezen kongreszszusra való kinevezéséről szólnak, alaptalanok. Zichy Ferenc gr. osztrák-magyar konstantinápolyi követet mára várják Bécsbe. Zichy gr. az aláírott conventiót magával hozza Konstantinápolyból. Újvidékről távirják az „Egr“-nek . Az újvidéki szerb egyházközség azon esetre, ha kegyelmet kap Miletics, elhatározta értekezletében, hogy kongresszusi képviselőjévé választja meg Mileticset. Miután pedig Miletics nem nyert kegyelmet, Polit, Branovácski, Vucsetics és Gyorgyevics, a „Zasztava“ szerkesztője, a szerb ultrák korifeusai elhatározták, hogy dr. Mandics osztálytanácsost választják meg Újvidék kongresszusi képviselőjévé. A büntetőtörvénykönyv mielőbbi életbeléptetésének szükségét a következő eset bizonyítja : Egyik elsőfolyamodású törvényszék nemrég két vádlott felett mondott ítéletet. Mindkettőt nagyobb, de majd egyenlő összegű kárt okozó lopás miatt fogták perbe. Egyiket a törvényszék elítélte hat évi, a másikat két évi börtönre. Egyik tehát négy évi börtönnel súlyosabb büntetést kapott, bár egészen hasonló tettet, a beszámításra nézve döntő ugyanazon körülmények közt követett el. Miért alkalmazott két mértéket a bíróság? Ez első bíróság területén vannak Erdélyből újabban átcsatolt községek. Az egyik deliquensnek az volt a szerencsétlensége, hogy ily átcsatolt községben lakott. Pusztán csak ezen, az igazságszolgáltatásra nézve teljesen közönyös körülmény miatt, négy évi börtönnel több büntetést kapott, mint a régi magyar területen lakó, sokkal szerencsésebb társa. Az előbbi felett a bírósg az osztrák kódex szerint ítélt, mely kódex 10 évi maximumot szab ki, míg a magyar gyakorlat rendesen az öt évi maximumon innét marad. Bécsből írják, hogy a közös legfelsőbb államszámvevőszék elnökének kinevezése közel kilátásban áll. A legfelsőbb ellenőrző hatóság e kiváló állása tudomás szerint már jóideje betöltetlen. A reichsrath jelen törvényhozási szakát, mint a Neues Wiener Abendblatt értesül, máj. 15-én bezárni szándékozik a kormány. A választások határideje még nincs megállapítva, de valószínűleg június végére fog kitüzetni. Magyar vasúti leszámoló-hivatal (clearingshouse) felállítását pengetik újból vasúti körökben. E szándék már 1871-ben szőnyegen forgott, akkor azonban, akkori közlekedésügyi minisztériumunk közönyössége mellett a vasutigazgatók többsége leszavazta azt s az osztrák vasutakhoz csatlakozás, azokkal együtt közös leszámitoló-hivatal szervezése lett elfogadva. A magyar vasúthálózat azonban azóta tetemesen megnagyobbodván, de még a hazai vasutaknál a magyar nyelv kötelezővé tétetvén, hova-Végre sok tudakozódás után mégis eljutott hozzá. Megtalálta az árvízkárosultak között, biztatva, segélyezve mindenütt. — Grófné — szólita meg hölgyünk, ön igen boldog lehet. — Valóban az vagyok? — Tökéletesen boldog? — A mennyire csak földi halandó lehet, midőn hivatását teljesítheti. — Tegyen meg nekem egy szívességet, a nélkül, hogy kivánságom okát megkérdené. Adja nekem ingét. — Szívesen tenném, ha örömet szerezhetnék önnek vele. De nem lehet. — Miért nem? — Mert nincs. — A grófnőnek sincs, mint az arab mese nagyszámosának? Hová tette? A grófnő elpirult. A szörnyű árvíz után ma tömérdek menekülőt szállítottak hozzám, s csakhamar elfogyott a ruhanemű. Én tehát — bocsánat levetettem ingemet, s azt is nekik adtam. Hogy ki volt e grófnő, az nem tartozik ide. A kik ismerősek a viszonyokkal úgy is eltalálják. A helyett hát elmondom még a kis Elemér inge történetét Azonban az eső elállt, a felhők szakadoznak, egy tenyérnyi kék ég idenevet hozzám az ablakon át, a kis Elemér inge tehát ezúttal él, és a legközelebbi esős napra marad. PESTI HÍRLAP, 1879. május 1. tovább megérlelődött azon eszme, hogy már csak a benső forgalom emelése és függetlenitése érdekében is szükséges a külön magyar leszámitoló-hivatal létesitése. A magyar államvasutak igazgatótanácsa meghatalmazta tehát Tolnay vezérigazgatót, hogy a mozgalom élére állva, az egyes vasútigazgatóságokat tanácskozásra hívja fel, egyszersmind pedig azon kérelemmel fordult a közlekedésügyi miniszterhez, hogy ő is támogassa ez igyekezetet s az egyes vasutaknál érvényesítse teljes befolyását az ügy érdekében. Az erdélyi birtokviszonyok rendezése ügyében összehívott enquétema tartotta második ülését; napirenden volt a programm II. kérdése: „Mennyiben okai ennek (a birtok rendezése ügyek lassú menetének) a még függőben levő egyes telkek és telekrészek természete meg- és visszaválthatása iránti perek.“ Nyílt levél Mocsáry Lajos őrsi képviselő úrhoz. (A mai országgyűlési beszéde alkalmából.) April 30. T. honatyatársam ! Ugyan áldjon meg a pedrett bajuszú szittya isten, miféle menydörgős menykő csapott a sütni valódba, hogy megtagadod honatya és magyar törvényhozó létedre a magyar nyelvet ? ! Lajos 1 öreg Lajos ! ezt nem néztem volna ki belőled. Ott ülsz az első magyar általános függetlenségi zászló árnyékában, választóid saját programmod alapján ültettek oda, elvtársaid megtettek zászlótartónak, vezérszónoka és táborkari törzstisztje vagy a függetlenségi pártnak. Kossuth Lajos protekciója juttatott e rangos helyre, ki bizott a fejedben, szívedben s nyelvedben, hogy „törik, de nem hajol“hűséggel fogják szolgálni az „elvet“, s az önálló és szabad Magyarország érdekeit. Igen, te egy önálló és szabad Magyarországot akarsz, neked nem kell közösügyes állapot. Megtagadsz minden krajcárt a hadseregtől, — mert — nímet; a diplomáciától, mert nímet; az udvartól, mert nimet; a kormánytól, mert csak osztrák-magyar. Kész vagy elcsapni minden tisztviselőt, ki nem tud és nem érez magyarul. Kész vagy levakarni minden falról a kétfejű sast, a szélütés kerülget a néphymnusz hangjától, nem megy a királyi várba trónbeszédet meghallgatni s opponálsz minden miniszternek keményen, ki a közös ügyes alapon kormányoz. Hisz igazad van, s amit te rögtön szeretnél mondva csinálni szent István birodalmában, az minden magyar ember vágya. Mi többiek, kiket Kossuth nem protegált, kik nem vagyunk számfeletti pártvezérek, klubel-nökök, se teli torok hazafiak, kik nem lobog,tatjuk oly fönnen a szabadalmazott első magyar függetlenség zászlóját, szintén a te céljaidat követjük, de csak lassú, biztos léptekkel, számolva a viszonyokkal és előkészítve gondosan a talajt. Hát bizony szép is lesz az, unokáink tán megérik, ha a magyar király mindig Magyarországon lakik, itt tartja állandóan udvarát, ide küldik a hatalmak követeiket, itt csinálják a politikát. Ha a hadsereg csak magyar szóra hallgat, az államhatalom csak a magyar lobogó alatt gyakoroltatik. Ha az ország pénzét csak magyar számlákra fordítják, az intézmények magyar szellemben működnek, szóval egy valóban független és hatalmas Magyarország támad a mostani helyén. De ez idő kérdése, s mi, kik a célt követjük, az időt e cél érdekében fel akarjuk használni. Fejlesztenünk kell az ország gazdasági erejét, emelnünk kell gazdagságát, teremtenünk kell számára reformokra alkalmas nyugodt politikai helyzetet s nevelnünk kell egy hazafias és művelt magyar generációt. A viszonyok e percben nem engedik, hogy politikailag nyugodt és gazdaságilag előnyös állapotnak örvendhessünk. Küzködünk kül- és belbajok ellen. De minden küzdelem mellett se szabad felednünk a távol nagy célt s legalább az uj nemzedék ne-