Pesti Hírlap, 1879. május (1. évfolyam, 119-149. szám)
1879-05-09 / 127. szám
4 * (Schnitzer J.) német fordításában s a Franklin-társulat igazán pompás kiállításában vettük Szigligeti „Fenn az ernyő, nincsen kas“ című vígjátékát és Jókai „Hős Pálffy“-ját. Szigligeti ezen egyik legjobb vígjátékénak lefordításáért, melynek címe németben: „Rauschgold,“ a legteljesebb elismerés illeti a nemes buzgalmú és tehetséges műfordítót. A fordítás félig-meddig átdolgozás, amennyiben Schnitzer a magyar színhelynek németre való áttételével kapcsolatban a szereplő személyek magyaros ruháján is változtatott egyet-mást. E feladatát — bízvást mondhatjuk — a jeles vígjáték becsének és szellemének jelentősebb csorbítása nélkül sikerült megoldania. Jambusai könnyen folynak, a társalgás humoros fordulatait híven és biztosan követik. A „Rauschgold“ megérdemli, hogy hivatott tolmácsává legyen a magyar vígjáték örök érdemű jelesének. — A „Hős Pálffy“ fordítása ez alkalmi mű legelőnyösebb tulajdonságának, az emelkedett, költői dikciónak hű visszaadásával eleget tett feladatának. * (,,A népszínház műsora'1) cím alatt ifj. Nagel Ottó könyvkereskedő vállalatot indít meg, melyben minden a népszínházban előadott és előadandó darab meg fog jelenni. Már sajtó alatt vannak : a „Ve r e s ha j u“, „K o k o“, „Ágnes asszony“, és „Kósza Jutka“ címü darabok, melyek a jövő héten megjelennek. Egy-egy füzetnek ára 50 kr. lesz. ♦(Jókai Mór) a „Látható Isten“ címü beszélyét, —mint a „Gyf.“ értesül Budapesten is fel fogja olvasni. * (A hírhedt Straussberg) könyvet írt, melyben az európai kormányformákat hasonlítja össze. Az Oroszországról írott rész állítólag nagyon érdekes. A mű Berlinben Guttentag kiadásában jelenik meg. A német színház. Budapest, május 8. Tisztelt szerkesztő úr! Egyik hazai lapunkban olvastam egy bécsi lap abbeli panaszát, hogy a fővárosi magyar sajtó agyonhallgatja Laube úrnak a gyapjú utcai német színházban ez idő szerint magát mutogató társaságát. Nem azért veszem kezembe a tollat, hogy a magyar sajtó e hazafias mulasztását helyre hozzam. A kérdéses bécsi lap úgyis azzal dicsekszik, hogy e társaság mindazonáltal jó üzletet csinál s eszerint Lauber nem csalatkozik abbeli számításában, hogy a pesti közönségből kisajtolja tisztán az idevaló német sajtó segítségével azt a pénzt, amelyre a bécsi hiány fedezése céljából szüksége van. Én csupán egy kis üzleti kérdést pendítek meg. Szeretném a magyar fővárosnak megmondani, hogy mily kincset bír az ő német színházában a külföld, s mije a fővárosnak ez a színház. Az elmúlt évadban, szeptembertől mostig valami Blau nevű vállalkozó állt a gyapju-utcai intézet élén ; tartott magának egy szedett-vedett társaságot s elhozta vendégszerepre Meyerhoff, Link, Olga, Szvobodáné, Gallmeyer, Geistinger, Rainer, Hartmanné, Zampa, stb. stb. asszonyokat, Sziha, Rüdinger, Tewele, Matras, Blasel, Szvoboda, Sonnenthal stb. stb. urakat, részint egyenként, részint többet egyszerre. Bevett összesen alig játszott 105,000 frtot, o. é.-ben. Ebből vendégei elvittek 60,000 frtot, itthon maradt a társaság költségeinek fedezésére 45,000. Egy ízben tudvalevőleg a népszínháznak sikerült a bécsi Kari színháznak tömegesen itt szereplő korifeusait megugratni. E vándorművészek vezére akkor az idevaló hírlapokban azzal fenyegetőzött, hogy a népszínház igazgatója ellen 50,000 írzig fog kártérítésre perelni. Ez adolog csak fenyegetés maradt ugyan, de a fenyegetésből némileg taksálható, hogy mily összeget mentett meg akkor a népszínház igazgatója a hazai forgalomnak. Ha csak 20,000 frt lett volna is, ez már a fentebbi 60,000-t 80,000-re rugtatta volna fel. Most Lauber kezében van a csap, ő csapolja meg a jólétben és gazdagságban úszó főváros pénzforrásait. Tegyük fel, hogy kicsapol belőle 20,000 frtot, akkor már helyre van ütve a kár, melyet Bécs szenvedett annak idején Tevele futása által. Íme 80,000 frt, mely a gyapjú utcai színház révén 8 hónap alatt kivezetett a fővárosi forgalomból, de nem csak a fővárosiból, hanem a hazaiból. Ez az összeg el van veszve, ez az országból kiment. Mije tehát a gyapjú-utcai színház a fővárosnak? felelet: nyílt gazdasági sebe. Egy pénzsemmisítő intézet. Egy csatorna, mely a vért a testből el és kivezeti. Egy pióca, mely kiszívja és megsemmisíti a forgalom nedveit. Ez intézetben minden évben tönkre megy egy igazgató szerződött színészeivel együtt; az igazgató elveszti pénzét, állandó tagjai nem kapják meg szerződött bérüket, a külföldi „művészek“ pedig a rab madarak, melyek ide szállnak a nyitott sebre táplálkozni) duskálkodnak mindnyájunk szégyenére és senkinek sem a hasznára. Tessék megkeresni a művészi élvezetet, melyért a budapesti közönség 80.000 frtot külföldre fizetett. De távol van tőlem, soraim élét a külföldi harácsolók ellen fordítani. Jó isten, hiszen bolondok volnának, ha nem jönnének, mikor a jó alkalom csábítja őket. Ha azonban a rendőrség és az adóhivatal a tisztességes kereskedések üzleti érdekeinek megvédése céljából ráfordította figyelmét azokra az árverező szédelgőkre, akik egy-egy csomó portékával letelepesznek ideig-óráig ott ahol egy üresen álló bolthelyiséget találnak alkalmas helyen ; jó lenne szemet nem hunyni az oly művészi vállalatok felett is, melyek esztendőn át mint üres boltok állanak, magukban értéktelenek, s csak ideig-óráig telepítenek le dobszóval kelendőbb portékát és saját sanyarú exisztenciájukat üggyel-bajjal tovább tengetendők, idegen jövevényeknek állandó alkalom gyanánt kínálkoznak a közönség megzsarolására. Egy tisztességi PESTI HÍRLAP. ges színházban tisztességes vendég semmi megrovás alá nem esik. De egy színházban, mely maga semmi, csak időnként zsákmányoló stációja pénzre éhes vagy megszorult társaságoknak, sem a vendég nem tisztességes, sem a gazda. Lauber pedig köszönje meg, ha a magyar hírlapok hallgatnak róla. Ő pénzért jött, s az itt van elég, még olyan áruért is, amely Bécsben nem kell. A szerkesztő úr alázatos szolgája x . 7. színházas~művészete~ Matinéé Liszt Ferencnél. Weimart, az irodalom és művészet e kedélyes városkáját e hó 4-én, vasárnap érdekes esemény hozta forrongásba. Matinéé Liszt Ferencnél. A „Hofgartnerei“ lakása, melyet barátságos zöldjükkel vesznek körül a park fái és illatozó cserjéi, s mely a maestro rendes weimari tuszkuluma, délelőtti 11 órakor válogatott, tarka vendégsereggel telt meg. A nagyherceg családjának és környezetének számos tagja, Lóé, az udvari színház intendánsa, Lassen karmester, weimari művészek és művésznők, az udvar urai és hölgyei sereglettek össze a maestro lakásán. Ott volt Goldschmidt Albert, a hannoveri zeneszerző fiatal nejével, Liszt egy berlini bankár barátja, ki egy új szerzeményét játszotta el a mesternek, a hatvanötéves széphangu Viardot-Garcia asszony Párisból kevésbé szép és fiatal, mint tehetséges leányával. Viardot dalokat énekelt, melyeket leánya szerzett s a maestro igen megkedvelt, ezenkívül Lassentől egy-két kompozíciót. Majd Liszt quartettet játszott művész-barátaival. A matinéé rendkívül élénk és minden tekintetben érdekes volt. Este a társaság nagy része az udvari színház termeiben találkozott, ahol „Faust“ második része került színre. Legnagyobb sikert Holzhaus aratott Mephistójával, melyet a kritika Devrient alkotása fölé helyez. A művészet élvezeteinek áldozó társaság központja, alig kell mondanunk, itt is Liszt Ferenc, az örökifjú maestro volt. *(A népszínházban) holnap, pénteken „Nini is“-t adják elő, a címszerepben Gerőffynével„ aki mint szerződött tag e szerepet először fogja játszani. A szombati „Sárga csikó“ előadásra a jegyek holnap, pénteken d. e. adatnak ki a rendes pénztárnál. Az előadás bérleten kívüli lesz, * (Soldosné asszonyról) az „Extrablatt“ ismét azt újságolja, hogy a bécsi Karl-színházban vendégszerepelni fog. A műsort is említi, benne a „Boccacio“, „Fatinitza“, „Angol“ és egy magyar népszínmű előadását. Ismételve és egész határozottsággal kijelentjük, hogy a kedvelt művésznőnek esze ágában sincs Bécsben vendégszerepelni s ez ügyben közte s a Karl-szinház igazgatósága között semmiféle megbeszélés vagy megállapodás nem történt. * (Brüll Ignác) az „arany kereszt“ opera szerzője „Bianca“ című új operáját átnyújtotta már a bécsi operaház igazgatójának, mely azt decemberben fogja színre hozni s a címszerepet Bianca Bianchi fogja játszani. TÁVIRATOK: Bécs, május 8. A „P. C.“ jelenti mai kelettel Konstantinápolyból, hogy Obrucsev töb Filipopoliszba érkezett. A cár kiáltványa lesújtotta a bolgárokat, de remélhető, hogy hallgatni fognak az orosz uralkodó intésére és legalább egyelőre békében maradnak. A porta hír szerint el fogna állni Burgasz és Iktiman megszállási jogától. Bécs, május 8. A „P. C.“ jelenti mai kelettel Tirnovából. Az orosz oktatótisztek parancsot kaptak, hogy haladéktalanul jelentkezzenek illető csapataiknál; azoknak ki kell lépniök az orosz hadseregből, akik állandóan a bolgár nemzetőrségnél akarnak maradni. Bécs, május 8. A képviselőház elfogadta montfalconei öntözésről és a dunaparti pálya kiépítéséről szóló javaslatokat. Bécs, máj. 8. Az osztrák-magyar bank főtanácsa elhatározta, hogy holnaptól fogva 1/5 százalékkal leszállítja a kamatlábat, tehát váltóelszámolásnál 4, kölcsönöknél eg%-ot fog számítani. Darmstadt, május 8. Battenberg hg. ma elutazott Livádiába. Paris, május 8. (A „P. H.“ eredeti távirata.) A szenátus balpártjának fejei elhatározták egy tegnap megtartott értekezletben, hogy a kamráknak Pakisba visszatértére fognak szavazni. A szenátus elnöksége a kormánnyal egyetértőleg állapítandja meg a kérdés tárgyalásának idejét. A kamrák visszatérte azonban szükséges helyreállítások miatt csak a jövő évben történhetnek meg. Magán pénzügyi jelentések szerint Anglia a török pénzügyek rendezésére biztosokat nevezett ki. Versailles, máj. 8. Grévy 440 kommunard megkegyelmező okmányát írta alá. London, május 8. A „Times“ mai keleti fel jelenti Gundamukból, hogy Jakub Khan , több kitűnőséggel és családja néhány tagjáival, az angol táborba érkezett. Róma, május 8. (A. „P. H“ eredeti távirata.) Az „Italia“ mai számában Döllinger egy nyilt levelet intéz Nervinhez, az itteni Pál-templom rektorához, melyben mindazon kósza híreket valótlanoknak nyilvánitja, mik az ő várható önalávetésére a Vatikánnak vonatkoznak s a vatikáni zsinat határozványait ismét elfogadhatlan tévtanoknak nyilvánitja. Nándorfehérvár, május 8. Az angol, leginkább kedvezményezett, szerződés alapján ma ideiglenes kereskedelmi egyezmény köttetett Olaszországgal. Philippopolis, máj. 7. (A „P. H.“ eredeti távirata.) Obrucsev tábornok a bolgár templomban ma felolvasta a cár ukázját, melyben a keletruméliai bolgárokkal tudatja, miszerint el van tökélve a berlini szerződés fentartására, s mert azon meggyőződésben van, hogy az orosz fegyverek által kivívott eredményt csak e szerződés biztosítja, azért megparancsolta az orosz csapatoknak a tartomány kiürítését. Az ukáz további része a tartomány szervezéséről szól ; a cár reménye, hogy az új szervezet a hozzá kötött várakozásoknak meg fog felelni s hogy nem ad alkalmat a béke megzavarására, miután a lakosságnak a békére nagy szüksége van. Az ukáz utal a szervezetben biztosított magánjogra, autonómiára s azzal végződik, hogy a lakosság üdve saját kezébe van letéve. A cár nem helyesli azok törekvését, kik a berlini szerződés adta helyzettel nem lévén megelégedve, ezt törvényellenes módon erőszakosan megkerülni igyekeznek s inti a lakosságot, ne ellenkezzenek a nagyhatalmakkal, mert ez után újabb bajokat hívnak az országra; élvezzék a jövőben vetett bizalommal s félelem nélkül azon jogokat, melyeket nekik a jelen helyzet ad s melyekkel azelőtt nem bírtak. Az ukáz felolvasása után Obrucsev beszédet tartott a néphez, s hangsúlyozta hogy a szultán a Balkán-vonal katonai megszállását török részéről nem tartja szükségesnek és csupán a bolgárok magatartásától függ, hogy ez utóbb ne váljék politikailag szükségessé. Pétervár, máj. 8. A külföldi hírlaptudósítások ellenében tudomásul juttatott, hogy a Péter-Pál fogházban nem fér el 4700, de még 400 fogoly sem. Az erődben levők közül egy sem vitetett Szibériába; február óta csak 3 tisztet fogtak el, egész családok elfogatása sohasem fordult elő. Azon hir, hogy a cár a trónörökös javára leköszön, teljesen valótlan. Legújabb, — (Az aegyptomi alkirály) — mint a Fidbl, jelenti — megküldő Talaat pasának másolatát azon határozatnak, melyet az ulemák hozzá terjesztettek, melyben tiltakoznak olyan államtanács alakítása ellen, hol európaiak is helyet foglalnának, egyidejűleg visszautasítják Anglia és Franciaország ultimátumát, s követelik az európai és amerikai tisztek elbocsátását. Talaat pasa ez okmányt a porta elé terjeszti. Hasonló másolatokat fognak kapni az alexandriai főkonzulok is. — (Prágából) jelentik, hogy a német kiegyezési bizottságnak a cseh bizottság 1879. május 9.